94980
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#82925
A teljes BTR-80A utáni széria, a BTR-90-en sincs tudtommal...
CV90 család...
Marder 2...
LAV-25 (ausztrálon van TOW2 asszem, jenkik egy gramm sem..)
FV510 Warrior
Type 89 (japán, két régi ATGM, az sem mindig)
Nem nagyon ismerem az IFV-ket, de kapásból így ennyi... -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82924
Arról van szó, hogy egy 30 éves T-72B ellen is az ATGM nélküli IFV menekül, amerra lát. A T-14 tornyát meg 30 éves IFV lebontja a 30 mm gytá. val. Ezért ez így ordító kontraszt...
A lövészpáncélos feladata alapvetően nem az ellenséges harckocsik elleni harc - ha mégis találkozik eggyel, alapvetően a pct. rakéta nyújt számára lehetőséget a leküzdésre. Ezért is ritka a pct. rakéta nélküli lövészpáncélos.
Az oroszok doktrínát váltottak, alant leírtam mi miatt. Ha a pct. rakétát egy APS képes megállítani, akkor nincs szükség a vastag páncélzatra. A gépágyú veszélyt jelent a tornyára, és harcképtelenné teheti, de alapvetően bármilyen harckocsit harcképtelenné tehet, ha megsorozzák egy 30mm-es gépágyúval (optikák, távmérők, stb. mennek a levesbe). Az oroszok úgy gondolják, hogy ezért nem akkora gond, hogy a torony páncélzata nincs felkészítve arra, hogy ellenálljon egy 30mm-es gépágyú találatnak. Ne feledd, hogy egy csomó dolog van, amit nem is tudnál páncélozni, az APS radarja, a kereső EO/IR periszkóp, az irányzóoptika, az APS gránátok tárolóhengerei, stb.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.19. 14:38:32 -
#82923
A T-14 egy kompromisszum. Alapvetően a sokkal fejlettebb Objekt 195-ös bizonyos szintig lebutított változata:
![]()
Az Objekt 195, a méreteihez jó mérce a hátulján térdelő katona
Az Objekt 195 alapvetően arra a doktrínára épít, hogy az ellenfélnek már olyan erős páncélzata van, hogy a 125mm-es löveggel már nem lehet átütni, ezért még nagyobb, 152mm-es lövegre lesz szükség. Viszont az Objekt 195 már csak a személyzet védelmére rendelkezik komolyabb páncélzattal. Az ellenséges rakétákat és ágyúlövedékeket egy aktív védelmi rendszer (APS) próbálja megállítani. Így a harckocsi viszonylag könnyű maradhat (50 tonna alatt).
Vagyis a tűzerő és a védelem terén a passzív védelem (páncélzat) jelentősége csökken, mivel megfelelő szintű páncélvédelmet csak iszonyú nagy méret és tömeg mellett lehetséges biztosítani. A megoldás az aktív védelem, ami nem 100%-os, de hát a páncél sem az... -
#82922
Valóban rosszul hangzik, csak ne feledjük el, hogy ha a T-14 tüzel először, akkor az az IFV instant ementáli lesz.
A probléma az, hogy ehhez meg nem kell T-14. Egy 50+ éves T-55/62 is keresztbe átlő tudtommal ma minden hadrendben álló IFV-t...
Tehát egy IFV sem fog olyan lelkesen T-14 vadászatra indulni, tudván, hogy a fő fegyverzete (bizonyos távon belül) hatásos lehet az ellenség tornyán.
Nem is azt írtam, hogy fog. Arról van szó, hogy egy 30 éves T-72B ellen is az ATGM nélküli IFV menekül, amerra lát. A T-14 tornyát meg 30 éves IFV lebontja a 30 mm gytá. val. Ezért ez így ordító kontraszt...
Ha az a torony olyan páncélzatot kap(na), mint egy Abrams, akkor a T-14 tömege valahol 80-90 tonna körül állna meg.
Ez így van. Csak akkor most ott vagyunk, hogy a T-14 nem jobb, mint a Leo2A7 vagy M1A2 legfeljetteb változata. Más. Attól még nem jobb. a 152 mm-es löveg potencia miatt van benne jövő, de a jelenlegi harcértéke nem tűnik magasabbnak, mint a legkorszerűbb nyugati hk-é... -
#82921
A probléma a T-72B3-mal az, hogy rohadul nem olcsók... Amennyire tudom a Hadsereg kézzel lábbal tiltakozott ellene.
Nem szeretik, ez így korrekt. Nyilván mindenki jobban örülne a modernebb, nagyobb harcértékű eszközöknek, tehát ezen annyira nem lehet csodálkozni.
A T-90M/MSz asszem 6 misi táján van, a T-72B3 meg 4,5. Ár/érték arányban borzalmas a B3, akkor inkább kevesebb T-90 is jobb és a T-72B alvátozatok meg kifutnak. (Ha jól emlékszem az árakra.)
Ez szép, de ha mondjuk 100db harckocsit nézünk, akkor rögtön 600 vs. 450, vagyis 150 millió a különbség. Itt pedig inkább ezres számú harckocsiról lenne szó.
A hadsereg szerint semmi értelme a B3 hadrendbe állításának, annyival nem tud többet. (HTKA-n írták meg a témában jártasabbak.)
Hiába, ha a meglévő T-72B, T-80U harckocsik üzemeltetése viszont egyre bajosabb. A B3 előnye, hogy 100%-ban oroszországban gyártott alkatrészekből áll...
Szép, szép, hogy a személyzet védve van, csak a harcétri hasznossága kérdőjeles egy olyan eszköznek, amit az első ATGM nélküli IFV is képes lenullázni különösebb erőlködés nélkül.
Valóban rosszul hangzik, csak ne feledjük el, hogy ha a T-14 tüzel először, akkor az az IFV instant ementáli lesz. Tehát egy IFV sem fog olyan lelkesen T-14 vadászatra indulni, tudván, hogy a fő fegyverzete (bizonyos távon belül) hatásos lehet az ellenség tornyán.
Gondolom nem viccből volt az, hogy az első toronyszemélyzet nélküli hk-t tornya töredék nagyságú volt ehhez képest.
De nem is volt rajtuk Afganit APS soft-kill és hard-kill gránátokkal és négy radar, amelyek körkörös lefedettséget biztosítanak...
Az Objekt 450 (T-74) tornya például konkrétan csak a kézifegyvereknek és nehézgéppuskáknak állt ellen:
![]()
A T-14 egy rohadt nagy hk lett a korábbiakhoz képest, ezért lényegében csataható szerű "all or nothing" páncélaza van, csak pont inverzen. A fő fegyverzetet semmi, de semmi nem védi, csak a testet. A probléma, hogy nem abban van a tűzerő...
Ha az a torony olyan páncélzatot kap(na), mint egy Abrams, akkor a T-14 tömege valahol 80-90 tonna körül állna meg. Ez meg nem túl elfogadható logisztikai szempontból. Valahol áldozatot kell hozni, ha T-14 szintű képességet szeretnél. Igazából egy téren lehetett volna jelentősen "slankítani", ha a három fős személyzetet két főre csökkentik. Viszont két fő már nagyon kevés egy harckocsi mindennapos karbantartásához, tehát ez nem volt opció.
Mindig minden döntés kompromisszum, a T-14 nem tökéletes harcjármű, de kétségkívül merész elgondolás a jövőre vonatkozólag. Hogy beválik-e, azt majd az idő megmondja... -
#82920
Fogalmam sincs. Én ebben a formában nem értem az T-14 koncepcióját. A személyzet túlélőképessége elvileg nagyon magas. A harcérték megőrző képessége meg rosszabbnak tűnik, mint a T-72/90-é vagy bármelyik korábbi szovjet-orosz hk-é. -
ToxiMaxi #82919 "Szép, szép, hogy a személyzet védve van, csak a harcétri hasznossága kérdőjeles egy olyan eszköznek, amit az első ATGM nélküli IFV is képes lenullázni különösebb erőlködés nélkül."
Akkor mégis mi lehetett az elképzelés a tervezésekor? -
#82918
A probléma a T-72B3-mal az, hogy rohadul nem olcsók... Amennyire tudom a Hadsereg kézzel lábbal tiltakozott ellene. A T-90M/MSz asszem 6 misi táján van, a T-72B3 meg 4,5. Ár/érték arányban borzalmas a B3, akkor inkább kevesebb T-90 is jobb és a T-72B alvátozatok meg kifutnak. (Ha jól emlékszem az árakra.)
A hadsereg szerint semmi értelme a B3 hadrendbe állításának, annyival nem tud többet. (HTKA-n írták meg a témában jártasabbak.)
Nekem kétségeim vannak egy olyan hk-val szemben, aminek a tűzerejét gyakorlatilag az első félkomoly találat 0-ra húzza le. A 30-40 mm-es IFV gyá.-úk amennyire lehet tudni ripityára lövik szét a tornyot... Szép, szép, hogy a személyzet védve van, csak a harcétri hasznossága kérdőjeles egy olyan eszköznek, amit az első ATGM nélküli IFV is képes lenullázni különösebb erőlködés nélkül.
Gondolom nem viccből volt az, hogy az első toronyszemélyzet nélküli hk-t tornya töredék nagyságú volt ehhez képest.
A T-14 egy rohadt nagy hk lett a korábbiakhoz képest, ezért lényegében csataható szerű "all or nothing" páncélaza van, csak pont inverzen. A fő fegyverzetet semmi, de semmi nem védi, csak a testet. A probléma, hogy nem abban van a tűzerő...
A hajónál szép, szép, hogy védve volt a fő fegyverzet, ha közben két bomba kb. leszakította a hajó orrát és tatját, lásd Mushasi vagy Richeliu...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.19. 13:56:08 -
#82917
-Alapvetően egy új éra első példánya, szóval mindenképpen említésre méltó.
-Ugyanakkor a "múlt" (olvasd: jelenlegi) harckocsik ellen van felkészítve a 125mm-es lövegébel - elvben később ez lecserélhető egy 152mm-es hk. löveggel, de per pillanat nem feltétlen indokolt ennek felszerelése.
-Csak a teste van "rendesen" páncélozva, a tornyának annyira gyenge a páncélzata, hogy talán a nagyobb kaliberű gépágyúlövedékeknek sem állna ellen. Az ellenséges lövedéket és rakéták ellen alapvetően a torony aljára szerelt 2x5db Afganit APS elhárító töltetei valóak (de például ezek csak vízszintesen kivethetőek, így fentről érkező veszélyforrást elvben nem tud elhárítani). Ez harckocsik esetén eddig nem alkalmazott megoldás (az Izraeli Merakava Mk.3 Baz és Mk.4 harckocsikon lévő APS rendszerek alapvetően inkább csak a pct. rakéták ellen szolgál, és a harckocsik ezek nélkül is erős páncélvédelemmel bírnak).
-A képességeinek pontos ismerete nélkül nehéz meghatározni, hogy mennyire lehet potens harcjármű, visszatérő probléma például az, hogy az oroszoknak nincs megfelelő képességű hőképalkotós éjjellátójuk, a T-90A esetében francia gyártmányt építettek be, az újabb T-90M(Sz) esetében belorusz gyártmány lenne (amelynek pontos képességei nem ismertek).
-Eredetileg arról volt szó, hogy 2020-ig 2200 darabot gyártanak le, legalábbis szájkarate szinten. Ez több szempontból is irreális volt, jelenleg ott tartunk, hogy 2020-ig nem lesz nagy sorozatú gyártás, addig pedig évi kb. 30 darabot adnak át, az elöregedett harckocsik helyére inkább a sokkal olcsóbb T-72B3-ak érkeznek. -
robgros #82916 Mit gondoltok a legújabb orosz 'csodáról', a T-14 Armatáról? -
#82915
1.: Gyakorlatozás. Ugyebár Japán bír két maréknyi elég jó D/E tengóval. A D/E tengósok sem hülyék, hogy ott hesszeljenek, ahol 100km-en belül csak két párosodó kék bálna található, tehát ha az amerikai ASW-s csávók akarnak fejlődni, akkor bizony ott kell gyakorolniuk, ahol kereskedelmi forgalom (háttérzaj) is akad. Egyébként a Fitzgerald idén már kég gyakorlaton vett részt Japán és Koreai rombolókkal együtt.
2.: Ugye 2006-ban egy kínai tengó megviccelte az USS Kitty Hawk hordozócsoportját és a közepükön, kevesebb, mint 10km-re a hordozótól szépen felszínre emelkedett, hogy sziasztok, ha én akarnám, nektek annyi lenne. Üzenet volt, nem igazán komoly veszély, de jelezte, hogy az amerikai ASW annyira nem áll a helyzet magaslatán. Nem tudjuk, hogy volt-e a közelben amerikai hordozócsoport, de az is egy lehetőség, hogy a Fitzgerald egy hordozócsoport tervezett felvonulási útján "sepregetett".
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.19. 11:45:58 -
JYeti #82914 Ilyen helyen (kereskedelmi útvonal) miért engedik le a szonárt? Ellenséges tevékenységtől tartanak? :)
Y -
#82913
Elvileg standard harceljaras a vagta, sodrodas amikor felgyorsitanak, gyorsan poziciot valtanak, majd hirtelen lelassulnak 'halk' sebessegre es fulelnek a szonarral. Olyankor nem gyurodik be?
Ezeknek a szonaroknak a neveben is benne van, hogy valtoztathato melysegu, elvileg azzal is tudnak jattszani. Meg nem nagyon hallottam olyan esetrol, hogy kereskedelmi hajo feltekerte a vontatott szonart.
Én azt írtam le, hogy milyen problémák lehettek, ami esetleg csökkenthette a romboló manőverező-képességét.
A "futás-fülelés-futás" eljárás inkább tengeralattjáróknál szokás, illetve hajók esetén hagyományos szonár alkalmazásakor. Vontatott szonárnál tudomásom szerint nem jellemző, sőt, eleve a kibocsátott vontatott szonár korlátozza a hajó sebességét (illetve a szonár használhatóságát, hiszen ha gyorsan megy a hajó, akkor a szonárt bizonyos mélységnél lejjebb nem lehet lebocsátani, mert a sebességből fakadó felhajtóerő miatt "felúszik", általában 150-200 méter alá már csak 10-12 csomós sebességnél lehet lebocsátani).
Ugyan olyat még én se hallottam, hogy vonatott szonárt civil hajó szedte volna össze, de ellenben tengerfenéken lévő roncs, maga a tengerfenék (sziklák pl.) simán meg tudja akasztani, akár el is tépni a vontatott szonárt. Éppen ezért merült fel bennem, hogy esetleg azzal haladt a romboló (hiszen nagyon sekély vízben nem igazán használható a vontatott szonár).
![]()
A CAPTAS-1 vontatott szonár, csak hogy lássuk miként is néz ki egy ilyen
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.19. 10:40:07 -
savaz #82912 Elvileg standard harceljaras a vagta, sodrodas amikor felgyorsitanak, gyorsan poziciot valtanak, majd hirtelen lelassulnak 'halk' sebessegre es fulelnek a szonarral. Olyankor nem gyurodik be?
Ezeknek a szonaroknak a neveben is benne van, hogy valtoztathato melysegu, elvileg azzal is tudnak jattszani. Meg nem nagyon hallottam olyan esetrol, hogy kereskedelmi hajo feltekerte a vontatott szonart. -
Kurfürst #82911 "Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) egy közleményben arról számolt be, hogy a szíriai kormánygépet egy koalíciós partnere, a kurd és arab milíciákból álló Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ernyőszervezet védelme érdekében lőtték le. Az állítás szerint a szíriai Szu-22-es vadászbombázó Rakkától délre, a koalíció által támogatott erőket bombázta. Ezt követően azonnal egy amerikai F/A-18 Hornet (Lódarázs) vadászgépet vezényeltek a térségbe, amely végzett a szíriai kormánygéppel."
http://www.military.com/daily-news/2017/06/18/us-navy-fa18e-shoots-down-su22-over-syria.html -
#82910
Majd biztos lesz alapos vizsgálat, felteszem az USNI-n kint is lesz az eredménye (a hagyományos híroldalakon max. akkor, ha valami botrányos körülmény okozta), de feltehetően valóban többszörös emberi hiba történhetett.
Alapvetően a hajózásban, különösen a nagy forgalmú útvonalakon annyira azért nem egyszerű a dolog, hiszen amíg a nagyobb hajók még előre kiszámolható útvonalon mennek, inkább a kisebb motorcsónakok és vitorlás hajók okoznak kihívást. Ráadásul azon a részen mély a tenger (itt ellenőrizve kb. 250 méternél mélyebb a baleset környékén mindenhol) tehát még csak arról sincs szó, hogy a kikotort útvonalat kellett tartani. A MarineTraffic szerint pedig azért akkora hajóforgalom nincs arrafelé, mint mondjuk egy kikötő környékén, ahol tényleg résen kell lenni.
Szóval én élek a gyanúval, hogy a két hajó keresztezte egymás útját, a romboló valamiért már csak azért sem tért el nagy ívben, holott alapvetően neki kellett volna elengednie (jobb oldalt találta el a konténerhajó, a navigációs fényeknél jobb oldalon zöld, bal oldalon vörös fény van, ez a "jobbkéz-szabály" alapvetően, ha a zöld fényt látod, neked van elsőbbséged, és a másiknak kell kitérnie, ha vörös fényt, akkor a bal oldalát mutatja és neked kell elengedned - persze ez csak az alapvető tényező, amit befolyásolhat pár dolog).
Amit esetleg el tudok képzelni, hogy a romboló a vontatott szonárját leengedve haladt, és azért nem akart lassítani, nehogy a vontatott szonárját maga alá "gyűrje", és azért nem akart elfordulni, nehogy a konténerhajó "bedarálja" a szonárt. -
#82909
Az ember azt gondolná, hogy efféle baleset többszörös emberi mulasztásból vagy komoly műszaki hiba miatt következhet csak be egy olyan korban, amikor általános autonóm teherszállítás és személyközlekedés van terítéken. -
#82908
Magyarországon miért ragaszkodnak mindhalálig az AK-63-ashoz, ellenben minden máshol minimum 74-esük van a katonáknak ?
Még az ex-VSz tagországokból is csak Románia és Lengyelország, illetve Kelet-Németország kezdte meg az 5.45x39mm-es kaliberre (ie.: AK-74 család) való átállást. Lengyelország is pont a rendszerváltáskor állt neki ('Tantal'), de az átállást leállították és a NATO kaliberű 5.56x45mm-es 'Beryl' változat rendszeresítését kezdték meg a 90-es évek végén. A környező országokból csak Románia használ AK-74 szerű fegyvert (PA md. 86 a típusjelölése a saját klónjuknak).
Szlovákia és Csehország maradt a 7.62x39mm-es vz. 58-asnál (amely külsőre hasonlít az AKM-re, belsőleg viszont teljesen más), de nemrég ők is elkezdték ezeket lecserélni az 5.56 NATO kaliberű CZ 805 Bren-el. Szlovénia már régebben áttért az FN F2000-re. A horvátok a saját, dettó NATO kaliberes VHS/VHS2 gépkarabélyukat rendszeresítették.
Itthon volt még 90-es években egy tesztprogram, ahol megállapították, hogy a 7.62x39mm M43 lőszernél alapvetően nem nyújt többet ballisztikai és/vagy átütési szempontból az 5.56-os NATO kaliber, és a fegyverek sem, anno ezért vetették el a váltást (meg aztán pénz se nagyon volt rá, de ez más kérdés). Persze aztán kaptuk M4-eseket, M249-eseket az Egyesült Államoktól, hogy legalább a Bercsényisek valamilyen szinten könnyen integrálhatóak legyenek a NATO alakulatokba (logisztikai szempontból nem mindegy, hogy ki milyen lőszert tüzelő fegyvert használ, bár erre vannak olyan ellenhangok, hogy hát úgy is mindenki a saját lőszerét fogja tüzelni....). -
#82907
Mi történt volna, ha a USS Zumwaltot kapja el, abban ott van a rakétatár.
Amely meg van erősítve. Az USS Zumwalt bizonyos szempontból magasabb sérülésállósággal bír, mint a "hagyományos" rombolók és a Tico, állítólag utoljára a 60-as években épült légvédelmi cirkálók bírtak hasonlóan jó sérülésállósággal.
Ezzel együtt biztos, hogy nem esett volna neki sem jól egy ilyen találkozás.
Mondjuk nem értem az ilyen baleseteket, ez a hajó iszonyúan tud gyorsulni, saját hosszának kétszeresén megfordul. Hogy a pixisbe nem tudta kikerülni? Mindenki aludt?
Először is azokat a manővereket úgy csinálja a hajó, ha a fedélzetén harckészültség van, és mindegyik gázturbinája teljes teljesítményen pörög. Itt relatíve lassan haladt egy nagyon sűrű hajózási útvonalon. Egyetlen információmorzsát ejtettek el az USNI-n, hogy a romboló el akarta engedni a konténerszállítót, és ez után következett be a baleset. Itt visszautalnék arra, hogy relatíve lassan haladt a romboló (pontos sebességet nem adtak meg, de ez alapján 8-12 csomóra teszem én legalábbis). Feltehetően ez lehetett a probléma, a hajók manőverezőképessége ugyanis a sebességüktől is függ, jellemzően nagy sebességnél jó, alacsony sebességnél kevésbé jó.
De többet nem tudni, még. -
JanáJ #82906 Mi - szerintem helyesen - nem váltottunk a 74-re az AKM-ről. Gondolom a többi KEu.-i ország sem váltott, csak a többség azóta lecserélte valami 5.56-os csúzlira.
Nekem AS AKM-en az első képen szereplő PK-A-m van. Az gyakorlatilag egy nagyítás nélküli PSO és mint azon is, alul a szálkereszt világítás izzója miatt nagyon magasra kellene tenni a dotot. A későbbi kobra és egyébb cuccokon pl már javították, de az első képen szereplő PK-A-ból is az újak csővonalban vannak. A PSO-nál meg szerintem nem volt gond, mert egy lőszerhez és egy fegyveren használták. -
Marcus9311 #82905 Magyarországon miért ragaszkodnak mindhalálig az AK-63-ashoz, ellenben minden máshol minimum 74-esük van a katonáknak ?
Miért van, hogy amikor Kobra RDS-t vagy ahhoz hasonlót szerelnek rá infrabakkal, egyvonalban van mind az elektrooptikai, mind az alap mechanikus irányzék, de "távcsőnél" viszont durván nincsenek vonalban ?
http://zenphotos.net/file/Online/SVD/Optics/PKA-Dot.JPG
http://zenphotos.net/file/Online/SVD/Optics/PKAS-Reticule01.JPG
http://frontlinearmory.com/gunsmithing/ak/bulg/aks74_2.jpg -
#82904
Eltudok képzelni valami hasonlót, hogy egyéb okból pont nem volt senki a konténerszállító irányító termében és a hadihajó meg hiába szólította fel, hogy térjen ki
------------------------------------------------------------------
Jé egy tervrajz
-
#82903
hejesírásom az sosem vót...
-
#82902
Reméljük nem úgy becsülted a fenti adatokat, ahogy a helyesírást. ;-) -
#82901
Egy "igaz"hívő számára kiszámoltam a GPS zavarásának, illetve zavarvédelmének lehetőségeit.
Hátha itt is érdekes...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
És akkor a beígért számítás...
Sajnos nem találtam forrást a GPS műholdak adó teljesítményére, így itt az alábbi feltételezéssel élek:
adóteljesítmény PT=25W = +14dBW
antenna nyereség G=13dBi
műhold távolsága d= 21'000km
frekvencia f=1500MHz
Egy civil onmi-direkcionális vevőn a teljesítmény így;
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 14 + 13 - 32 - 20 log (21000) - 20 log (1500) = 14 + 13 - 32 - 86 - 63 = -154dBW
Számoljunk akkor egy Orosz GPS zavaróval (Pole-21E):
adóteljesítmény PT=1kW = +30dBW
antenna nyereség 125°x25° -os nyaláb esetén G=10dBi
zavarás távolsága d=25km
frekvencia f=1500MHz
P= PT + G - 32 - 20 log (d) - 20 log (f) = 30 + 10 - 32 - 20 log (25) - 20 log (1500) = 30 + 10 - 32 - 28 - 63 = -83dBW
Ez így 71dB J/S arány (zaj/jel).
Ezek után már csak az itt található katonai GPS vevők J/S (zaj/jel) tényezőit érdemes megnézni:
A legdurvább szerintem a NavFire nevű egység, ami 25'000g túlterhelést visel el (kilövést), és még így is 85dB a J/S képessége.
A SABR vevő 120dB feletti a J/S képessége. -
#82900
Én azt hittem, nagyobb fegyelem (felelősség, protokollok, miegymás) van az ilyen hajókon. -
#82899
Ugyanaz lehetett mint a világítótoronnyal....majd a másik kitér 
-
savaz #82898 Nem is a látható sérülés a súlyos, hanem a konténerszállító bulbaorra is beköszönt az oldalán. Mi történt volna, ha a USS Zumwaltot kapja el, abban ott van a rakétatár.
Mondjuk nem értem az ilyen baleseteket, ez a hajó iszonyúan tud gyorsulni, saját hosszának kétszeresén megfordul. Hogy a pixisbe nem tudta kikerülni? Mindenki aludt? -
#82897
The USS Fitzgerald (DDG-62) returned to Yokosuka Naval Base with the help of tugboats after its collision with the container ship ACX Crystal off the coast of Yokosuka, Japan.
![]()
![]()
-
#82896
Francia légierő
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
-
#82895
Nincs lehatárolva, a nyaláb szélességével kapcsolatban (mivel az egy analóg jelenség) itt csak egy absztrakcióról beszélünk.
Viszont mivel a lenti példában is dB-ben volt a függőleges tengely ábrázolva, ezért a jelenség inkább csak a cél alakjában nyilvánul meg.
(lencse forma)
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.16. 11:38:13 -
#82894
Tehát a konvencionális nyalábhatáron túl is észrevesz dolgokat a rendszer, ha azok elég nagyok vagy le van határolva?
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.06.16. 11:26:05 -
#82893
A Tu-22M3 gépeken mióta van a L-082 MAK-UL? A képeket nézegetve azt látom, hogy a hidegháború alatt nem volt rajtuk, a 2000-es évek jobb minőségű fotóin tűnnek fel először. -
#82892
-
Elgondolkoztam azon amit Cifu írt ,hogy pl a 60°-os 4 soros pásztázásnál, a bal felső sarokban kezd, oda kell képzelni egy kúpot ha jól értem, majd ide legközelebb kb:8sec múlva néz vissza, de mivel halad előrefelé azon a részen lesz egy vak folt esetünkben 2km amit csak kb:8sec múlva lát újból.
3D-ben biztos jól nézne ki, de ahhoz nem értek.
--------------------------------------------------------------------------
Duotech Services Inc
*jav
végül is nemcsak ott lesz vakfolt, hanem mondhatni végig, mert a kb:8sec-et vehetjük késleltetésnek is.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.06.15. 21:46:12 -
#82890
A nyaláb szélén (-3dB) így 84%-os a felderítési távolság. (közepét 100%-nak véve)
Ezért is lapolják át őket. -
#82889
Időarányosan. 2 sec egy pásztázás, 0,1 sec az ugarás a sávok között, a nagy ugrás az elejére 0,2 sec.
![]()
-
#82888
Ja, értem, te pozíció és időben ábrázoltad. Ez így még viccesebb. :) -
#82887
Na, ez a lényeg. Tehát akkor elég szépen átfednek a nyalábok. -
#82886
Egy analóg jelenségnek szeretnél fix értéket adni.
Mindig mindenki a -3dB nél méri meg a nyaláb átmérőjét, és ezzel számol.
A lenti nyaláb -2dB nél amúgy már csak 2 fokos lenne, de mivel közmegegyezés a -3dB ezért ez a nyaláb 2.4°-os.
Vagy az, amit számoltunk akkor a bandwidth modellel az implicite tartalmazta ezt a közelítést és a 4,25 fok széles nyalábnál a szél ezt a -3 dB-es értéket adja?
igen
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.15. 14:04:48
