Haditechnikai Topic

Nagyon jó, bár emésztős. Viszont ez már a közelében sem lesz a többi leírásodnak, mert sokkal szárazabb és nagyobb alap tudás igénylő.

2 Budapest (Győr), 1 Kecskemét, 1 Paks

Ez úgy érted, hogy a győri légrakosok kettővel felköltöznek Pestre?

Irónia volt, de az 1500-2000 milliárdos olimpiába nem hiszem hogy bele tennék ezt 100-ért. Pláne, hogy nincs EU-s pénz rá. Valamint ha ez lenne a szakmailag indokolt akkor tuti nem ez lesz. :-(

Éz akkor az Sz-400-as antennán 13x7 fázisfordítónak való luk látszik, ami 102/91=1.1 fokos tűnyalábot jelent, ami jóval szűkebb mint a Patriot 1.4 foka, nyilván a nagyobb felderítési távolság elérése miatt. (és annyival drágább is a több elem miatt)

Köszi! Még emésztem.

Észrevételeim:
1.: Ez alapján a nagy harci helyzet az, hogy a kis méretű légiharc rakéták, amit annyira szeretnének megvalósítani, nos feltehetően nem radarosak lesznek, hanem inkább IR/EO/UV.
2.: Ez esetben az R-77-es (és feltehetően az AIM-120) és hasonló aktív radaros légiharc rakéták még 10-15km-ről sem tudnak egy alakzatban repülő géppárt megkülönböztetni. Az MCG ez esetben roppant fontos marad végig, viszont ez azt is jelenti, hogy hurrá, valóban nem kell az indító repülőgépnek tovább repülni a cél felé, de ha elfordul, akkor utána magára marad a rakéta, egy erősen hozzávetőleges céladattal. Így érthető, miért tolja négy kézzel az US NAVY az E-2D AW&C gépek MCG képességét...
3.: A hatékonyabb aktív radaros rakétánál nagy átmérő kell. Hiába gáz a nagy átmérő a rakéta aerodinamikája miatt, mégis jó dolog, ha nagy. Az AAM-4 ugye 208mm átmérőjű, szemben a ~180mm-es AMRAAM és Meteor rakétával, az R-77 is 200mm. Az R-37 meg "über" lett a 380mm-es átmérőjével.
4.: Ez alapján nem csak az AESA, de kvázi bármilyen radar esetén árulkodó az antenna kialakítása...
5.: Ugyan csak teória, de ez alapján nem is ökörség a belépőélekbe száműzni a radart. Oké, AESA radar esetén az elemszám nem lesz rendkívüli, viszont lehet akár L band radart is telepíteni, ami célfelderítésnél hasznos lehet a lopakodó gépek ellen.

De nem ennyivel, ezen felül a finnek sanszosan eleve C változatot kaptak már a '90-es évek végi Hornet beszerzésnél, nemhogy a NASAMS II vásárlásánál. Este megcsinálom a BMS4 tesztet, tegnap nem volt rá időm.

Finneknek tuti AMRAAM-juk van, és a kiképző komplexum képe nem csal...

Viszont a legújabb AIM-120C7, ami elviekben nagyobb hatótávolságú, nemde?

Tegyem fel pdf-ben is?

Huh, akkor megpróbálom a hosszú radaros posztot. Első körben lássuk a sávokat.

Az új NATO szabvány szerint tűzvezető radarok E sávtól fölfelé vannak:

E band 2 - 3GHz 15 cm – 10 cm SA-1 (10cm), SA-2A/B/F (10cm)
F band 3 - 4GHz 10 cm - 7.5 cm
G band 4 - 6GHz 7.5 cm – 5 cm SA-2C/E (6 cm)
H band 6 - 8GHz 5 cm - 3.75 cm SA-5 (4.5 cm CW, folyamatos hullámú),
I band 8 - 10GHz 3.75 cm – 3 cm SA-3 (3 cm), RPK-1
J band 10 - 20GHz 3 cm - 1.5 cm ZSU-23-4 (2 cm)

Régi osztályozás, a források igen gyakran ezt használják. X sáv jellemző a vadászgépeken, SAM rendszereknél S sáv-tól felfelé.

S band 2 - 4GHz 15 cm - 7.5 cm
X band 8 - 12GHz 3.75 cm - 2.5 cm
L band 1 - 2GHz 30 cm - 15 cm
Ku band 12 - 18GHz 2.5 - 1.67 cm


A továbbiakban szűkítsük le az alap felállást a következőkkel.

1. Hanyagoljuk el a PRF és minden más mizériát, koncentráljunk csak arra, hogy a radarnak tűzvezető feladata van a repcsin, légvédelmi rendszernél vagy aktív radaros rakétán. A tűzvezető radar okkal tér el a felderítő radartól. Lásd P-15/P-18 vs. SzNR-75/125 vagy a Krugnál az 1Sz12 (Long Track) és az 1Sz32 Pat Hand radar közti eltérést.

2. Tehát tűzvezetésre legalább az E sávot kell használni a pontossági követelmények miatt. Ez a 3 GHz fölötti tartomány. 10 cm alatti hullámhossz tartomány.

3. Az elektrotechnikai hátteret nem ismerem, de Hpaps megerősítette, hogy az effektív fázisvezérléshez az adott hullámhosszon kb. a fél-hullámhosszal egyező sugárzó elem kell. Tehát ha pl. 3 cm-es hullámhosszon (10 GHz) sugárzó AESA radarnál egy elem mérete kb. 1,5 cm.

4. Egy bizonyos szögfelbontást az ember szeretne elérni, hogy egyes célokat megkülönböztessen egymástól nagyobb távolságon is. A 102/N összefüggéssel lehet a hozzávetőleges nyaláb szélességet kiszámolni az elemek függvényében (N), ami szögfelbontó képességnél számít meg annál is, hogy mennyi energiát préselsz bele adott térrészbe.

Ez mit jelent eddig?

No.1. Azt, hogy ha sok elemet használ az ember, akkor jó felbontása lesz a radarnak.
No.2. Az elem mérete viszont meghatározza a hullámhosszat.
No.3. A kettő „szorzata” meg a méretet.

Mi van, ha kicsi az antenna mérete és jó felbontást akar az ember? Sok elem kell az 102/N miatt. Viszont ha ennek nem 2 méterbe, hanem 0,2 méterbe kell beleférnie, akkor kicsi elem méret lesz, ami a fél-hullámhosszra van befolyással. Sok kis elem = rohadt magas frekvencia. Az nem jó, mert légköri elnyelődés is van, ami már komolyan kezd bejátszani főleg stealth gépek ellen.



Tehát miért jobb a nagyobb antenna? (Nagy antenna mindig jobb! - Hpasp) Egyrészt érzékenyebb a nagyobb felület miatt, másrész több elemből állhat, úgy, hogy benne marad az ember a E sávban. Tehát egy kisebb antennához képest azonos elemszámmal azonos felbontása van, de maradhatsz E sávban és érzékenyebb is.
.
Repvez említette a hangszórókat. Igen a hangszórók is képesek a fél-hullámhossznál kisebb hullámhosszhoz tartozó frekvenciákon is megszólalni, csak éppen borzalmasan szar teljesítménnyel. Hangszóró átviteli függvénye a lenti linken van.

Tessék megnézni az átviteli görbét. 50-100 Hz között 25 dB a különbség. Ez abszolútban kifejezve 350-szeres eltérés. Izé...

Szóval lehet, hogy a radar is tudna sugározni a fél-hullámhossztól jóval eltérően hullámhosszon, csak olyan teljesítménnyel, hogy 1 km-ről sem venne észre semmit. Tehát az antenna fizikai mérete behatárolja azt, hogy milyen hullámhosszon/frekvencián tudsz effektíve dolgozni.

Mi az amit lát az ember?
A lenti radarok. (képek jönnek ide)

AN/APG-63 (F-15A) ~950 mm átmérő.
AN/APG-68 (F-16C) ~28,2 in = 716 mm átmérő
R-77 ~ 200 mm átmérő
Patirot (74 elemből áll). ~2440 mm átmérő
http://www.radartutorial.eu/19.kartei/06.missile/karte003.en.html

A radaroknál az rések és a közöttük levő hely ad támpontot.



Az AN/APG-68 esetén a rések darabszáma = elemszám. 24 sor, a középsőben vízszintesen 28 elem van. Ebből kiadódik a 4,25x3,6 fokos ellipszis alakú nyaláb, ezzel pásztáznak.(Az ellipszis tengelyei ívhossznak felelnek meg.) Ez tehát a nyaláb. Mi a helyzet a frekvenciával? 715 mm antenna szélesség / 28 elem = Egy elem mérete kb. 25,5 mm. Viszont a rés-sugárzók a képen 18 pixel szélesek, majd jön még 13 pixel szünet. Vagyis a 25,5 mm egységnyi szélességre 18/(13+18)*25,5 = 14,8 mm sugárzó jut. Ez kb. a fél-hullámhossz (igazából ennél kicsit kisebb, mert az elemek nem érnek össze.), a teljes 29,6 mm-ből 10,1 GHz adódik ki. Nem irreális eredmény.



Hasonló módszerrel az AN/APG-63. A rések darabszáma = elemszám. 42 elemet számoltam, ebből kiadódik a 2,4 fokos kör alakú nyaláb, ezzel pásztáznak. 950 mm / 42 = Egy elem mérete kb. 22,6 mm. Réssugárzó 32pixel, a két réssugárzó közötti távolság 11pixel, ezzel 32/(32+11)*22,6 = 16,8 mm a sugárzó, és 5,8 mm a szünet. Ebből a hullámhossz így kb. 33,6 mm, ebből a frekvencia kb. 9 GHz. Nincs meglepetés...



Az R-77 esetén a rések darabszáma = elemszám. 10 elemet számoltam, 200 mm / 10 = Egy elem mérete kb. 20 mm. Szintén figyelembe véve a rések közötti távolságot, rés 46 pixel, rések közötti távolság 20 pixel. 46/(20+46)*20 mm = 13,93 mm fél-hullámhossz, ebből 27,9 mm hullámhossz és 10,75 GHz frekvencia adódott. Ugye senki nem lepődött meg? 😊

Mi az, ami még látszik? Hát az, hogy 12 fokos kör alakú nyaláb, ezzel pásztáznak. Ezért van az, hogy alacsony az észlelési táv, hiszen nagy térrészbe megy szét a teljesítmény.



AN/MPQ-53 (Patriot) esetén a 74 elem van (színes pontok segítik a számolást), ebből kiadódik az 1,4 fokos tűnyaláb, ezzel világítja meg a célokat radar, ide oda ugrálva és beszúrva. 2440 mm / 74 = Egy elem mérete kb. 39 mm. Ez a fél-hullámhossz, tehát 78 mm-es hullámhossznál 3,84 GHz jön. Ez már eltérő érték, de tartományon belül van.

(Elemi hullámok kiinduló pontja a rés, ettől lesz az egy nagy síkantenna valójában sok kicsi?)

Egy kis spoiler az összefoglalóból. Vontatott csalik.

A vontatott csalinál a gyors pásztázás kell, mechanikus radar nem jön számításba, tehát SAM esetén PESA/AESA megvilágítás kell és a rakétában nem réselt síkantenna, hanem PESA vevő. Félaktív légharc rakétánál is ez kéne, de azok meg kihaltak, marad az aktív radar. Viszont abból az AAM-4-et leszámítva (japán rakéta), mindegyik hagyományos mechanikus pászázású...

Nézzünk egy közepes hatótávolságú légiharc rakétát. 2 km céltáv esetén – azért a rakétának is legyen ideje manőverezni – kb. 3 fokos felbontás kell ahhoz, hogy két egymástól 100 méterre levő célt meg lehessen különböztetni. Ehhez a fenti formula alapján kb. 35 elem szükséges a légiharc rakétába. A fenti esetben 20 cm-es rakéta átmérőnél minden 5,88 mm-re kell egy sugárzó, amik fél hullámhossz távolságra lesznek egymástól, így 11,7mm-es hullámhossz jön ki, ami nagyjából 25 GHz frekvenciát jelent. A probléma, hogy itt már a radarjel elnyelődés olyan tényező (lásd a lenti ábrán), amit nem lehet elhanyagolni. Minél kisebb a rakéta, annál nagyobb probléma ez.

Tehát minél nagyobb sebességű a rakéta annál nagyobb távolságról szükséges mérni, tehát annál több elem szükséges, tehát ez csökkenti az elem méretét, ami viszont növeli a frekvenciát és rontja az észlelési távolságot. Ördögi kör. A 100 méteres távolság a korszerű légharc rakéták ellen valószínűleg elég, mert azok harci része messze kisebb, mint a régi hidegháborús BVR légiharc rakétákon levő 40-70 kg-os harci részek. Viszont ott vannak a légvédelmi rakéták...

Az Sz-300 család rakétáin hatalmas, majdnem 200 kg-os harci rész van – akár az első generációs SAM rendszereknél – ezeknél a szükséges vontatási távolság akár 300-500 méter is lehet attól függ, hogy kit kérdez az ember, hogy a rakéta felrobbanásakor a biztonságos távolság meg legyen a rakéta a vontató gép között. (Ráadásul, ha a rakéta szemből közeledik és nincs idő manőverezni, akkor kis vontatás távolság esetén az oldalirányú eltérés igen kicsi lehet a csalihoz képest. 300 méteres vontatási és nagyobb, 4 km-es cél távolsággal számolva, hogy a rakétának legyen ideje reagálni kb. 4 fokos felbontás jön ki. 50 cm-es rakéta átmérő mellett a szükséges 25 db antenna elem és 50 cm átmérőből számolt fél hullámhossz és abból frekvencia 7,5 GHz. Ez nem okoz elnyelődéi gondot és ma is bevett frekvencia a radartechnikában.) Nagyobb vontatási távolság esetén még inkább kedvező elem és hullámhossz értékek adódnak ki.

A fenti gondolatmenet lényege az, hogy vontatott csalik estén a légvédelmi rendszerek viszonylag hamar (?)és technikailag egyszerűen (?) korszerűsíthetőek, a rakétákban levő vevő hagyományos mechanikusan pásztázó réselt antennával dolgozó antenna rendszert kell PESA elven működőre cserélni. (viszont ez irdatlan költséget jelenthet) A légiharc rakéták estén amennyibe a célpont tudja, hogy nem kell nagy robbanófejjel rakétára számítani,<1> akkor nem szükséges

300 méteres vontatási távolság. ott bizony igencsak meg kell feszülni a szükséges felbontás miatt, ami nagyon magasra viszi a használható frekvencia tartományt. Amennyiben ott is 300 m – vagy akár nagyobb távolságban – történik a vontatás, akkor AIM-120 méretű rakétába épített AESA radarral megoldható a probléma. A japán aktív radaros AAM-4 légiharc rakéta 20 centiméteres átmérővel már AESA radart használ. (Az elemek számáról nincs információm.

Kb. Vicc az egész, de ez OFF.

"Az olimpia becsült költsége 770 mrd HUF asszem, ami cirka 2,5 mrd USD."

Bejing 44b$ba fájt az nem 770mrd HUF hanem 13200 mrd HUF
Sochi 51b$ba! fájt az nem 770mrd HUF hanem 15300 mrd HUF
Londonit, Rioit viszont meglepően olcsón összerakták, Londonban mondjuk rengeteg minden adott volt. Itt 10b$ találtam de még az is 3000mrd HUF.

Ez alapján a 770mrd HUF kb viccnek, vagy kormányprnek jó.

Na, a hosszú kommentet elküldtem lektorálásra. 😉

Mivel 40/15 a HMZ, így ~4 komplexum is elég lenne.
2 Budapest (Győr), 1 Kecskemét, 1 Paks
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.27. 16:45:43

45 fok

Az olimpia becsült költsége 770 mrd HUF asszem, ami cirka 2,5 mrd USD. Persze korrupciós és balfasz faktorral egy 2-3-szor nagyobb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.27. 16:37:22

Na de milyen szögben emelkedve? 100 méteren settenkedő célra indítva, ahol nem loftol, vagy 10 km magasan levőp célra, ahol 45 fokban húz fefelé? Nagyon nem mindegy... Mert egyik eseben SL táján lesz az égésvég, másiknál meg 5-6 km magasan....

Trololo: Bal alul egy Tie fightert vettek célba.

A NASAMS egység képen külön szemet gyönyörködtető, hogy a katonák karabéllyal szerepelnek. (Minden katona lövész...)

Azért 350mUSD-t nem hiszem, hogy erre elköltenénk. Ennyiből Olimpiát rendezünk. ;-)

Csinálhatok tesztet BMS4-gyel.

Égésvégi sebességre lennék kíváncsi állóhelyzetből, tengerszinten.

Ez szép és jó, csak nem írta oda, hogy milyen rakétával. Tengerszintről 40 km-ez HMZ-je még kisebb magasságon sincs az AIM-120C-nek, ez mese habbal kategóriának tűnik nekem. Csinálhatok tesztet BMS4-gyel. Egyszer már csináltam. A 8 km-es magasság és 18 km-es távolságon a manőverező cél ellen M1.0 alá készült lassulni a rakét emlékeim szerint.

HUD videókon sem látni ekkora DLZ-t szembe repülő gépeknél úgy, hogy nem tengerszinten vannak...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.27. 16:11:58

Igen, repülőgéről, ahol az 5-6 km-hez képest a 10 km-es levegő igen ritka. 0 méteres indítási magassággal nem igazán...

Finneknek tuti AMRAAM-juk van, és a kiképző komplexum képe nem csal...
... AMRAAM-ot lehet durván loft-olni?
Mekkora az égésvégi sebessége?

Ráadásul amikor rendszeresítették, még csak 25/10km volt a HMZ, és ez nőtt mostanra 40/14-re.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.27. 15:58:40

Egy készlet rakétával tejesen reális és korrekt.

AIM-120C-vel sem tudja ezt, az tuti. Lenne ESSM-mük aktív radarral?

A hivatalos Litván védelmi minisztériumi bejelentés szerint 2 osztályt vesznek rakétástól ( 'technical agreement with Norway on procurement of launchers and missiles' ). Ott egy osztály akkor:

1x FDC
1x Sentinel
2x MML

A rakéták száma mondjuk nem ismert....

Ami a lenti képeken érdekesebb, az a zöld kör átmérője...
... Helszinkitől majdnem Porvoo-ig ér!

A Litván tenderen már 40km hatótávolságot, és 14km hatómagasságot emlegettek, és a Finn gyakorló komplexum fotója is pont ezt igazolja.
<#lookaround>

Litvánok 112mUSD -t fizettek 2 FDC, 2 Sentinel, és 4 MML-ért.

Az osztály alatt az 1xFDC, 2xSentinel és 6xMML-t érted rakétástul? Nagyon fontos a kiemelt rész. Mert a 24 db AIM-120 önmagában cirka 50 misi, a két Sentinel legyen 20 misi, a fennmaradóegyéb rész meg 30. Ha rakéta nélkül, akkor ez pofátlanul drága és nem igazán érteném a finnek döntését a Buk cseréjénél, hacsak nem volt az oroszok árképzése ennél is pofátlanabb egy félaktív rakétás rendszerért.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.27. 15:31:10

NASAMS-II technika, illetve kezelőik...

Tehát akkor

4x1 FDC
4x2 Sentinel
4x6 MML

Rakétákat is vettek hozzá? Egy MML-ben van 6 db rakéta, ha jól emlékszem / fotók alapján. Tehát egy készlet lenne 24x4 = 96 db rakéta. Hát jó sok, aminek darabja kb. ~2 m USD. Csak a rakéta így kb. 200 millió. Ha ezzel együtt volt 350 misi, akkor olcsó a cucc. Ha enélkül került ennyibe, akkor viszont nem olcsó, de egyáltalán főleg.

A Sentinel radar darabja ~10 millió USD, de inkább kevesebb. Az FDC az lehet drága, de a rendszer többi eleme az mi? Kb. zavarvédett és titkosított rádió, data link, teherautó és rakéta konténer, aggregátor, stb.. Ez nehogy már 200+ millió USD legyen, mert az nettó pofátlanság.

Valamivel 100mUSD alatt van egy NASAMS-II osztály manapság...

Az éles FDC így néz ki...

Ez a gyakorló komplexumban készült, ami egy osztályt szimulál.

4x ennyit vettek, amiből 3 Helsinkit, 1 Tamperé-t védi. (F-18-asok bázisa)



Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.27. 15:18:00

Ez az összes amit vettek 350 millából rakétástul?

NASAMS-II indikátor (Helsinki);

1 FDC
2 Sentinel
6 MML


Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.01.27. 15:04:54

A finneknek már van rakétájuk, szóval ez nem értem mit számít. A ruszki para miatt gondolom nem volt kérdés a dolog. A többiekkel meg csuda jóban vannak.

A "norvégok" elég nehezen értelmezhető úgy, hogy közben a rakéta teljes egészében amerikai, illetve a NASAMS esetében is a gyártó a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon. Tehát az amerikaiaknak is van beleszólásuk, hogy kinek adhatják el a rendszert.

A norvégok eladták a finneknek. Azért ez nem túl meglepő. :-) Ettől persze igazatok lehet.

Ezzel kapcsolatosan viszont továbbra se találtam információt, hogy egy fázisfordító elem élettartama milyen nagyságrend lehet. Az egyedüli dolog, ami valamennyire mérvadó, az az üzemeltetési költség, de abból nekem nem sikerült lehoznom, mivel megadtad a Patriot (AN/MPQ-53?) éves üzemeltetési költségét, viszont nem tudom, hogy itt mennyi elemet cserélnek / mekkora egy elem ára.

Hát félek a NASAMS scifi. Szerintem ha lesz valami, akkor az a legolcsóbb lesz ami elég az olimpiára. Egyáltalán eladnák nekünk a NASAMS-t? Nem borítaná az erőegyensúlyt, vagy a NATO tagok miatt ez már mindegy?

Eladták a finneknek is, holott ők nem is NATO tagok. Plusz ott erőegyensúly változást jelent...

Alapvetően AMRAAM-ot már kaptunk, szóval a legkényesebb pont már adott esetünkben...

Nagyon jogászkodva írják hogy nem romlott el.
(ami nem jelenti azt hogy tervszerűen nem is cserélték őket - lásd autó olajcsere)

Szerencsétlen Ferrit elemeknek ugye egyenként 2,5kW mikrohullámú teljesítményt kell átvinniük, esetleg késleltetniük a processzor által adott 4GHz hullám feléig.
Hűtőfelület itt még ugye nix...

A linkeltben viszont azt írják, hogy a gránátból (a szilikáttartalmú ásványcsoport) készült elemek közül egy sem hibásodott meg az US NAVY-nél.

A linkhez: kicsit mókás, amikor arról írnak, hogy a Tico után egy kisebb hajóba is sikerült belepréselni az AEGIS-t, holott a Burke Flight I. esetében úgy sikerült ez a -1500 tonna (9800 vs. 8300 tonnás teljes vízkiszorítás), hogy többek között nem volt hangárja (a Flight IIA.-nál visszajött, de a tömegkülönbség itt már mindössze 600 tonna volt..).

Mert ha game changer (ez hogy van magyarul?) a cucc, akkor mondjuk elfoglalhatjuk Ukrajnát mert védve érezzük a fővárost.

Miért ne adnának el? A SAM nem támadófegyver főleg ennyire kis HMZ-vel / állvány.

A finneknél meg kell nézni, hogy hágy radart, indítót és rakétát vettek. Az egész üzlet volt 346 M USD amennyire emlékszem. Hpaps egy finn könyv angol összefoglalójában volt ez az adat. A teljesen NASAM II bolt kb. annyibe került, mint 5-6 db Hornet vásárlás fegyerzettel.

Az osztály fogalma itt nehezen definiálható, mert egy osztály akárhány indítóból és radarból állhat. A régi szemlélet szerint néhány radar és 5-6 indító az egy osztály, lásd Kub.

Csak éppen a NASAMS lényege, hogy kb. ugyanannyi (de sokkal drágább) rakéával, egy "osztály" nagyobb területet fog le, rakéta = célcsatorna és 360 fokban, mint egy teljes Kub zl, aminek volt osztályonként egy tv. radarja és egy célcsatornája... Itt egy indítónak van majdnem több és 360 fokban... Ja, és nem SEAD-elhető az indító...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.01.27. 09:09:35

Hát félek a NASAMS scifi. Szerintem ha lesz valami, akkor az a legolcsóbb lesz ami elég az olimpiára. Egyáltalán eladnák nekünk a NASAMS-t? Nem borítaná az erőegyensúlyt, vagy a NATO tagok miatt ez már mindegy?

Mi az NVG a Mistral mellé?

4-6 osztály kb mi pénz lehet? Van erről infó?

A hosszú kommentbe ezt is beleírom. Lehet, hogy lesz rá időm napközben. Ha nem, akkor este írom meg.

A dolog felfogásához hiányzó fizikai tudás hiányában kérdezem, hogy akkor most pontosan mit lehet megtudni a rácsból? Meg lehet saccolni, hogy kb milyen messziről és mit láthat?

A 3mUSD az csak az alkatrész költség, vagy ez már az üzemeltetés ami tartalmazza a kezelőt, üzemanyagot,stb. Azaz kb mint egy vadász repóra költsége? A 3mUSD nem tűnik soknak a millió dolláros rakéták mellett.

Mi a helyzet a vízhűtéssel?
A repgépek elektronikai blokkjait hűtik így. A radar elemeknek nem jut?

Csak megint szét*aszom azt az elrendezést, amit korábban már lezártam. Mindegy...

Viszont a kommentre már csak holnap kerül sor.

"Azóta is az összes vörös téri parádén őt próbálják utánozni."

És tényleg.. ez a hanglejtés😊