95109
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#82894
Tehát a konvencionális nyalábhatáron túl is észrevesz dolgokat a rendszer, ha azok elég nagyok vagy le van határolva?
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.06.16. 11:26:05 -
#82893
A Tu-22M3 gépeken mióta van a L-082 MAK-UL? A képeket nézegetve azt látom, hogy a hidegháború alatt nem volt rajtuk, a 2000-es évek jobb minőségű fotóin tűnnek fel először. -
#82892
-
#82891
Elgondolkoztam azon amit Cifu írt ,hogy pl a 60°-os 4 soros pásztázásnál, a bal felső sarokban kezd, oda kell képzelni egy kúpot ha jól értem, majd ide legközelebb kb:8sec múlva néz vissza, de mivel halad előrefelé azon a részen lesz egy vak folt esetünkben 2km amit csak kb:8sec múlva lát újból.
3D-ben biztos jól nézne ki, de ahhoz nem értek.
--------------------------------------------------------------------------
Duotech Services Inc
*jav
végül is nemcsak ott lesz vakfolt, hanem mondhatni végig, mert a kb:8sec-et vehetjük késleltetésnek is.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.06.15. 21:46:12 -
#82890
A nyaláb szélén (-3dB) így 84%-os a felderítési távolság. (közepét 100%-nak véve)
Ezért is lapolják át őket. -
#82889
Időarányosan. 2 sec egy pásztázás, 0,1 sec az ugarás a sávok között, a nagy ugrás az elejére 0,2 sec.
![]()
-
#82888
Ja, értem, te pozíció és időben ábrázoltad. Ez így még viccesebb. :) -
#82887
Na, ez a lényeg. Tehát akkor elég szépen átfednek a nyalábok. -
#82886
Egy analóg jelenségnek szeretnél fix értéket adni.
Mindig mindenki a -3dB nél méri meg a nyaláb átmérőjét, és ezzel számol.
A lenti nyaláb -2dB nél amúgy már csak 2 fokos lenne, de mivel közmegegyezés a -3dB ezért ez a nyaláb 2.4°-os.
Vagy az, amit számoltunk akkor a bandwidth modellel az implicite tartalmazta ezt a közelítést és a 4,25 fok széles nyalábnál a szél ezt a -3 dB-es értéket adja?
igen
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.15. 14:04:48 -
#82885
Ezt hívják 2,4 fokosnak, de a nyaláb fizikailag sokkal, sokkal szélesebb.
Az AN/APG-nél a sugárázó elem modell kihozta azt a nyaláb méretet, amit írtam. Csak akkor az, ha jól értem, akkor +/- 2,125 foknál 24 dB-lel kevsebb, mint középen.
Vagy az, amit számoltunk akkor a bandwidth modellel az implicite tartalmazta ezt a közelítést és a 4,25 fok széles nyalábnál a szél ezt a -3 dB-es értéket adja?
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.15. 13:33:48 -
#82884
Igen, csak ha jól értem, akkor a számolt 4,25*3,6 fokos nyaláb energiájának a fele a 2,125*1,8 fokos nyalábban van.
Nem tudom hogy jól érted-e.
Imhol egy 2.4 fokos késnyaláb teljesítmény diagramja.
Az átmérőjét -3dB -nél - fél teljesítménynél határozzák meg.
![]()
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.15. 13:26:16 -
A 4x-resnél pl valahogy így néz ki fentről és oldalról mivel halad a repcsi. pl 900km/h-nál másodpercenként 250métert azaz egy 8mp scan-nél 2000métert.
Móricka on
![]()
-
#82882
Igen, csak ha jól értem, akkor a számolt 4,25*3,6 fokos nyaláb energiájának a fele a 2,125*1,8 fokos nyalábban van. Tehát ezt a részt nézve, ha a nagy energiatartalmat ábrázoltam volna a lenti sávokon, akkor nem lenne átfedés. Ezt próbáltam elmegyarázni. -
#82881
Ez alapján akkor az van, hogy ha megfelezem a 4,25 fokot, akkor szinte nincs átfedés.
Ne felezd meg, ez a nyaláb definíciója.
![]()
-
#82880
Ez a nyalábméret az, amit veled számoltam ki a rés-sugárókból. Ez alapján akkor az van, hogy ha megfelezem a 4,25 fokot, akkor szinte nincs átfedés.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.15. 12:38:56 -
#82879
Nyaláb átmérőt a félteljesítménynél szokták megadni.
Vagyis a nyaláb szélén a kisugárzott teljesítmény fele a középen kisugárzott maximumnak. -
#82878
Az én tippem az, hogy a nyaláb teljesítményének nagy része annak közepe felé van, tehát a szélek haszontalanok. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82877
Nem feltétlen durva az, ha belegondolsz időben is eltérés van az átfedések között, tehát egy mozgó célpontnál / mozgó gépnél bizony simán kicsúszhatna a nyalábból a szélein lévő célpont.... -
#82876
Ami igazán érdekes az, hogy az AN/APG-68 kb. 4,25*3,6 fokos nyalábot állít elő, helyszögben 4,25 fok, oldalszögben 3,6 fok a nyaláb ívhossza. A sávonkénti ugrás viszont csak 2,2 fok. Tehet a nyalábok pásztázási sávja átfed, de nagyon durván.
![]()
-
#82875
Ez a HT összefoglaló egy ábrája, gondoltam kiteszem. Excelben megnéztem 1:1 tengelyarányú léptékben is. Sokkal szemléletesebb volt. :) -
#82874
Értem, csak arra akartam rávilágítani, ha ez nincs kifejtve / aláírva, ahogy most tetted, akkor félrevezető. ;)
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.15. 09:38:38 -
#82873
Ez csak a fizikai legyezése a radarnak 0 fokos elevation és 1-2-4 bar scan esetén. Semmi több. Az ábra azért készült, hogy elmagyarázza a különbséget a mecha legyezés és ESA radarok között. Természetesen +/-60 fokban dönthető az antenna és úgy forognak ezek a sávok. -
#82872
A "Look-down / Shoot-down" esetén is ezek érvényesek? Elég félelmetesnek tűnne, ha 50km-nél közelebb lévő célpontokat képtelen lenne észlelni. -
Az nem lehet, hogy nagyon OP-lett volna, és ha ugyan ilyen szinten elterjed, mint a sima AK, akkor egy-egy "konfliktusnál" nem oké ha az ellenség is ilyennel lő vissza, mert még el is talál valakit, a mostani "emelkedős" verzióval meg van némi esély a túlélésre.
A hadsereg szintű fegyver beszerzésnél még játszik olyan is, hogy a sima az olcsóbb, egyszerűbb karbantartani, könnyebb, ... -
#82870
Vazz, de... A műben már helyesen lesz. :) -
#82869
zöld-kék nincs felcserélve? -
#82868
AN/APG-68 pásztázási zónája, az F-16 repülési magassága 5 km. Egy sáv legyezési ideje 60 fokos oldalszöben kb. 2 másodperc. 8 másodperc alatt is 40 km-es távolságban nincs lefedve a 0-10 km tartomány közel sem. Elég szemléletes, hogy miért jó az ESA, ami a teljes hely és oldalszög tartományban tetszőleges időpillanatban tetszőleges helyre bökhet.
![]()
-
#82867
Korea war tactics...
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
-
robgros #82866 MiG 15-nél még a katapultálásról olvastam rémtörténeteket, amelyekben szép kis csonkulások fordultak elő. -
#82865
Elég durva ferdítések vannak benne már az elején is a típus érdemeinek elismerése ellenére is...
-
#82864
Mondjuk az ilyen laffogó MiG-15 lelövése sem lehetett könnyű. :) -
millerius #82863 Ez a MiG-15-nél ugyanúgy fennállt, azokon a hajtóműveken még nem volt automatikus gyorsítás/lassítás vezérlés, mint a későbbi korszerűbb típusokon, tehát meg kellett gondolni, milyen sebességgel mozgassa a pilóta a gázkart. Ahhoz persze profi előre-gondolkodás, tehát óriási repülési gyakorlat kellett, hogy egy váratlanul rátámadó ellenséges gép esetén is megfontoltan és kellő ütemérzékkel adjon valaki gázt. -
millerius #82862 Sokat számított az is hogy már az F-86A utolsó szériájába is, és attól kezdve az E és F-be is rádió-távolságmérős célzókészüléket építettek be, ami nagyon megkönnyítette a pilóták részére a pontosabb tűzvezetést.
A MiG-15 tűzvezetésénél két probléma is volt. A két 23mm-es és a 37mm-es gépágyúnak más volt a ballisztikája, ha a cél pontosan az előírt távolságban volt ahova az összes fegyver "összehordott", akkor megsemmisítő hatása volt, de akár kisebb, akár nagyobb távolságnál a kétféle fegyver már "szétlőtt. Ezért azt jelentették sokszor az amerikai pilóták, hogy az egyik kaliber sorozata fölöttük, a másik meg alattuk húzott el.
A másik probléma az erőltetett gyártásból következett, ha a gépen nem volt pontosan azonos profilozású a két szárny (állítólag több mm-nyi profilvastagság-eltérések is előfordultak!!) akkor nagy sebességnél aszimmetrikus légellenállás és aszimmetrikus átesés-hajlam miatt rossz volt az iránytartása a gépnek, egyes pilóták időnként arra panaszkodtak, hogy "imbolyog, támolyog" alattuk a gép. Szóval ha ilyen gépet fogott ki valaki, lehetett akármilyen profi pilóta, ezzel a pontos tűzvezetés elég kétséges volt. -
robgros #82861 Továbbá olvastam -nem tudom, mennyire megbízható infó-, az F-86-nál óvatosan kellett előretolni a gázkart, mivel fennállt a hajtómű lefulladás veszélye. -
#82860
Enyhe fölényben. Jelentősége kb. semmi, a légiharcok 95%-át eddig a történelemben 25 ezer láb alatt vívták. Okkal.
A 35 ezer lábnál a "manőverező légiharc" értelmezhetetlen, márpedig gépágyú párbajban ez van...
Az F-16-nak van AA konfigban full utánégetővel ezen a magasságon a következő teljesítménye...
![]()
Ps = 0, nem lassul, vízszinten forodul kb. 2xAAM + ECM pod vagy üres pótos., M0.9 táján 10 ezer lábas forduló sugár és 6,5 fok/sec fordulás. Ez 30 ezer lábon Ezek után elképzelheted, hogy 35k lábon miféle légiharc van az F-86 és MiG-15 között. Kb.semmilyen.
Az '50-es évkben már rájöttek arra, hogy a GCI során a vadászgépek alig képesek befordulni a bombázógépek mögé, mert erős fordulóban elvesztették a sebességüket vagy, ha rosszul időzítettek, akkor km-kel a célpont mögé fordultak be. Pont emiatt, hogy nevetséges manőverezési tartalék volt már ekkora repülési magasságban.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.14. 12:58:46 -
robgros #82859 Jól látom, 35 ezer láb fölött a MiG fölényben volt az amerikai típussal szemben? -
#82858
Miben élvezett fölényt egymással szemben technikailag az F-86 és a MiG-15?
![]()
-
#82857
A két repcsi repteljesítménye között nüasznyi eltérés volt Yeager véleménye szerint. A fő eltérés a fegyverzetben volt. A 6x12.7 jobban megfelelet vadászok elleni harcra, mint a MiG-15 kis tűzgyorsaságú és eltérő balkisztikájú ágyúi. A MiG-15-öt bombázók leszedésére tervezték, azoknak géppuskákkal nemigen lehetett "imponálni"... -
robgros #82856 Miben élvezett fölényt egymással szemben technikailag az F-86 és a MiG-15? -
JanáJ #82855 Szerintem teljesen értelmetlen a vita. A fegyver egy változó. A lövész, a lőszer, az optika megléte vagy nem léte meg egy másik. És ez az egész tökre nem számít, mikor nyugaton két turbánosra is LGB-t dobnak.
Az ergonómiáról meg annyit, hogy divatból vagy praktikumból, de az orosz SF is M4-é építi az AK-ját. :-)
