95110
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#83015
Rövid-hatótávolságú rakéták terén (Scud-kategória) jól állnak, a Nodong folyékony-hajtóanyagú rakétáik ~1300km-es hatótávval bírnak, az újabb szilárd hajtóanyagú, tengeralattjáróról indított KN-11 rakéta 500-1500km közötti hatótávolsággal bírhat (500km-nél nagyobbat még nem bizonyított, egyes elemzők 2000km-et is írnak rá). Az ebből kifejlesztett KN-15 szárazföldi mobil járműről indítható változat 1200-2000km-es hatótávval bírhat, és idén mutatták be..
Amit már lassan másfél évtizede hajszolnak, az a nagyobb, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták (amivel pl. Hawaii-t elérhetik), illetve az inter-kontinentális (amivel akár a kontinentális Egyesült Államokat is elérhetik) ballisztikus rakéták. Van egy KN-17 jelű, folyékony hajtóanyagú, két fokozatú rakéta, amit idén kezdtek el tesztelni (három kudarc, egy sikeres indítás eddig), ez kb. 3500-5000km-es hatótávolságot érhet el.
Az elemzések egy része arra mutat rá, hogy néhány rakétateszt láthatóan nagyobb, feltehetően több fokozatú, folyékony hajtóanyagú rakétával történt 2016-ban, ami egy ICBM-et takarhat, a rakétát KN-08 jelöléssel illetik nyugaton. Mindkét ilyen rakétának tulajdonított indítás kudarc volt.
Hogy meddig juthatnak el? Alapvetően a technológiai fejlettségük meg lenne több fokozatú rakétákhoz, de a megbízhatósággal küzdenek keményen. Az országban uralkodó állapotok miatt e téren csodát aligha lehet várni, de tény, hogy a képességük megvan, hogy előbb-utóbb használható ICBM-et építsenek.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.23. 12:54:56 -
robgros #83014 Mostanában sokat hallani az Észak-koreai rakétakísérletekről. Meddig juthatnak el fejlettségi szintet tekintve? -
#83013
Az aktív egységekről viszonylag naprakész a Wiki oldala, alul ott vannak a tartalékban lévő egységek is.
Az orosz wiki google translate-el még részletesebb, a javítás / felújítás alatt álló egységeket is mutatja, de itt kicsit görgetni kell:
Északi Flotta
Csendes-óceáni flotta
Fekete-tengeri flotta
Balti-tengeri flotta
Kaszpi-tengeri flotta
A tájfunokból nem is terveznek többet reaktiválni?
A jelenlegi tervek szerint a két tartalékban lévő egység, a TK-17 Arkangelszk és a TK-20 Szeversztál szétbontásra kerül, előbbi 2018-ban, utóbbi 2020-ban. -
#83012
Már bontogatják szét őket... Kettővel végeztek. A Typhoon osztály kb. teszt egységként szolgál tudtommal, a Bulava is erről ment. Az osztálynak annyi, a Delták szolgálnak tovább. -
JanáJ #83011 Anno voltak olyan képek, hogy a partra vetett nuki tengók reaktor részét egyszerűen kivágták, a többi meg ott rohadt úgy, hogy a WC-ben még ott volt a kéztörlő. :-) Azóta viszont elég sok szivart elbontottak. -
#83010
Köszönöm! Elég mellbevágó :) Az biztos hogy irgalmatlan pénz ezt fenntartani, és mivel nincs már hidegháború, ez az orosz flotta nem fogja megbénítani az atlanti óceáni forgalmat. A tájfunokból nem is terveznek többet reaktiválni? Bár gondolom a Borej osztály költséghatékonyabb mint a régi vasak. Gondolom a kivontak tárolása orosz módszer szerint megy, kikötötték valahova aztán hullámozzál, majd jövünk :) -
#83009
Nem up to date (2015), de a szovjettel veti össze. -
#83008
Cifu, tudnál adni egy listát valahonnan hogy milyen és mennyi hajója van Orosz Haditengerészetnek? Köszönöm! -
#83007
Igen, ezért kérdés, hogy mekkora munka (olvasd: mennyi pénz) lenne kijavítani a rombolót. De a hajó javítása még mindig olcsóbb, mint egy új egység. Mást viszont nem nagyon tehet a NAVY. Ahogy korábban írtam, még egy Tico-t sem tudna reaktiválni, mert az első szériás Tico-kat már leszerelték, a szétbontásra várnak. Az összes Burke még él és virul, egyet sem tettek tartalékba, a korábbi romboló osztályokat (olvasd: Spruance-osztály) meg már szétbontották vagy elsüllyesztették, de egyébként se igazán cserélhetőek egy Burke-el.
Szóval a NAVY opciói kimerülnek abban, hogy kijavítja a hajót (legesélyesebb), vagy kivonja és megpróbálja a törvényhozás torkán lenyomni, hogy kibővítsék a Burke gyártását plusz egy egységgel (amelyet amúgy is most akarnak felpörgetni, tehát kétséges, hogy be tudják-e vállalni). A harmadik opció, hogy csere nélkül kivonják elég valószínűtlen, sem a NAVY nem vágyik rá, se a törvényhozás akkor, amikor pont 355 hajós flottáról álmodoznak.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.23. 10:34:13 -
JanáJ #83006 Lassan a rendőröknek több és jobb cuccuk lesz mint a katonáknak: link -
JanáJ #83005 Ezt értem, csak nem lesz más lehetőségük. Ha meg tudják javítani, akkor is kiesik egy jó időre. -
SZUsszan #83004 Csak érdekesség képpen, így néz ki egy embernél nagyobb célpont 1 km-el rövidebb távolságon:
[URL=https://www.youtube.com/watch?v=8nlTU8_iK7o][/URL] -
#83003
Molnitól loptam, de zseniálisan ábrázolja hogy az Sz-300/400 alapvetően végfázis vezérlésű BM légicélok ellen...
5V55R megsemmisítési zóna - röppálya - repidő
![]()
-
#83002
nálam a méretek...
5V55R - 7,25m - 50.8cm
48N6 (D) - 7,5m - 51.9cm
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.06.22. 19:04:13 -
#83001
Gondolom az 5V55 (7 méter / 450mm) és a 48N6 (7,5 méter / 500mm) amire gondolsz. Azért az adatokból látszik, hogy az orosz rakéták sokkal nagyobb hossz/átmérő aránnyal bírnak (hiszen a sebesség elérésénél számít). Ezzel együtt végül is igazad van... -
#83000
Nem véletlen, hogy a rakéta tömege és mérete szinte 1:1-ben az Sz-300/400 rakétáé, a HMZ alig kisebb, a harci rész és átmérő nagyobb. Ez is jól mutatja, hogy a Sz-300/400 alapvetően végfázis vezérlésű BM légicélok ellen.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.06.22. 17:14:40 -
#82999
Érdekesség: LORA izraeli taktikai rakétarendszer. Alapvetően egy 5 méteres (és 610mm átmérőjű), cirka 1.8 tonnás ballisztikus rakéta, amely képes a pályáját megtévesztő manőverekkel tarkítani (amelyek szolgálják úgy az indítási pozíció meghatározásának megnehezítését, mint a visszatérő ágban a lelövését). A hatótávolsága 400km feletti is lehet, pontossága 10 méteres, a harci fej lehet 600kg-os 'átütő' (bunker-buster) vagy 400kg-os repesz-romboló.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.22. 16:46:47 -
#82998
Pont ez a baj. Ez nem úgy működik, hogy na, akkor jövőre eggyel több rombolót gyártatunk le, mert először a gyártókkal egyeztetni kell, hogy tudják-e vállalni, aztán a törvényhozáson kell átverni, hogy fizessék ki, ami elhúzódik, és ha rábólintanak, akkor kezdhet el a gyártó előrendelni a gépészeti elemeket, alkatrészeket, kezdheti meg a gyártáshoz szükséges alkalmazottak csoportosítását, stb. -
JanáJ #82997 Gondolom a cél a hajó megmentése lenne. De ha nem megy akkor ezek szerint kuka és rendelnek egy másikat?
Tuti ebből is mém lesz. -
#82996
Nem túl valószínű, én nem hallottam olyanról, hogy ilyesmire sor került volna modern US NAVY hajó esetén (a maximum az erőforrás és a lövegtorony / rakétaindító átszerelése volt). Régebben még előfordult ugye, hogy a súlyosan sérült hadihajók tornyait, gépészetét más hajókba, vagy a fegyvereket partvédelmi erődökbe beszerelték, de itt inkább az fordulhat elő, ha ennyire reménytelen a hajótest, hogy a használható elemeket kiszerelik, és alkatrésznek felhasználják esetleg más Flight I.-esek nagyjavításánál.
Flight I.-es hajóról beszélünk, még ha meg is kapta a "szokásos" upgradeket, akkor sem üti meg a modern egységektől elvártakat. Pont most téma, hogy a 2017-ben építeni kezdendő Burke-ök Flight IIA vagy Flight III-as egységek lesznek-e. A gyártók ódzkodnak a témától, mert menet közben kell a megrendelt alkatrészeket módosítani, de az egyik gyártó vállalta már, hogy ezt megoldja, a másik viszont elzárkózik ettől. Ez amúgy azért téma, mert a Haditengerészet szeretné a következő 10db Burke gyártását block-buy-ban megoldani. A NAVY azért szereti ezt a megoldást, mert ha ezt jóvá hagyják, akkor abba már nem nagyon szólhatnak bele a törvényhozásnál, tehát ha valamelyik szenátor vagy képviselő éppen bal lábbal kelt ki az ágyból, és az éjjeli szekrényén talál egy üres borítékot, akkor nem tudja rögtön megvétózni a következő egység gyártását. A törvényhozás viszont azért veri az asztalt, mert a NAVY úgy akar 10 egységet megrendelni, hogy még egyetlen Flight III-as Burke építését sem még kezdték el, tehát nem tudják, hogy milyen változtatásokat kell adott esetben végrehajtani.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.22. 13:18:43 -
#82995
Az mennyire járható út, hogy hajótest meg selejtbe, de a többit új ajóba beépítik? -
#82994
Majd elválik. Fligth I.-es, nem egészen 22 éves hajó, amely az egyike annak a 15 Burke-nek, amely SM-3-as rakétával ballisztikus rakéta-elhárító feladatkört is ellát. Az biztos, hogy a NAVY-nek nem hiányzik, hogy most leírja az egyik Burke-öt... -
#82993
![]()
-
JanáJ #82992 Ebből még hajót csinálnak? -
#82991
Szivárognak a hírek az USS Fitzgerald balesetéről. Az USNavy ugyan teljes hírzárlatot rendelt el, de a japán parti őrség szerint a Crystal este automata irányítás alatt haladt Tokió felé, és a felügyeletet ellátó személyzet vagy nem tartózkodott a hídon, vagy elbóbiskolt az ütközés pillanata előtt. A teherhajó személyzete az ütközés hangjaira reagált, de még egy jó fél órába telt, mire rájöttek, hogy hajónak ütköztek (gondolom pragmatikusan eljárva először a kritikus elemeket ellenőrizték, gépterem-meghajtás / legénységi körletek, aztán a hajótest vízhatlanságának ellenőrzése, és csak a végén a hajótest külső vizsgálata - Cifu). Mikor ráébredtek, hogy ütköztek, teljes fordulatot véve, 18 csomós sebességgel igyekeztek vissza az ütközés helyszínére, ahol megtalálták a mozgásképtelen és vízbetörésekkel küzdő Fitzgerald-ot, ekkor (cirka hajnali 2 óra 30 perckor) adták le a segélykérést a Japán Parti Őrségnek.
A hírek szerint a romboló azért nem adott le vészjelzéseket, mert az ütközés kiütötte a teljes kommunikációt a hajón, ami elég félelmetesen hangzik. Hozzávetőleg akkor tudták az egyik tartalék (egyébként Iridium műholdas telefonhálózatot használó) kommunikációs rendszer újra üzembe helyezni, amikor a Crystal megtalálta őket - ezért mondta az első híradásokban az US NAVY is azt, hogy az ütközés időpont 2 óra 30 perc volt, holott később kiderült, hogy csaknem egy órával korábban történt.
A parti őrség ugyan még nem tesz felelősség senkit, de egyfelől ezek alapján a Crystal személyzete is hibázott (autopilot ide vagy oda, éber őrségnek kellett volna a hídon lennie), másfelől viszont továbbra is nehezen érthető, hogyan történhetett meg, hogy az amerikai romboló sem tett meg mindent az ütközés elkerülése érdekében. Ilyenkor egyébként ha egy hajó valamiért nem képes kitérni, a bevett eljárás szerint egyfelől rádión kell felvenni a kapcsolatot a másik hajóval, illetve meg kell szólaltatni a hajókürtöt. Utóbbival kapcsolatban egyébként azért is érdekes kérdés, hogy a rombolón az ütközésveszélyre való figyelmeztető szirénát működésbe hozták-e vajon. Lévén a kapitány a kapitányi kajütben ragadt, amely pont a roncsolódott felszín feletti hajórészen található, és a sérülés miatt a bejárati ajtaját úgy kellett felfeszíteni.
A hajó vizsgálata is tart, még nem tisztázott, hogy Japánban tengerállóvá tudják-e tenni, hogy haza hajózhasson a javításra, avagy kénytelenek lesznek egy szállítóhajón kell visszavinni az Egyesült Államokba. Annyi minden estre látszik a képeken, hogy a hajótest elgörbült és megcsavarodott...
Képek:
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!![]()
![]()
![]()
![]()
A kapitány kajütje, a kép felső negyedében a fények a kikötő világítása, vagyis kilátni a hajótestből...
![]()
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.22. 11:29:31 -
JanáJ #82990 A video címe: Ezért szánalmas a magyar AK fejlesztés. :-) -
#82989
-
#82988
Valaki biztos. -
#82987
Valaki tudja hol van a videó?
![]()
Utoljára szerkesztette: qtab986, 2017.06.21. 20:00:42 -
F1End #82986 "Az F-35 továbbra is fenntartja vagy akár növeli a lépés előnyüket a többiekkel szemben."
Minél technológia-intenzívebb egy fegyverrendszer, annál jobban hasznosul a fejlesztés.
Egy T-55 -ös is képes kilőni, vagy legalábbis harcképtelenné tenni egy M1A2 -t bizonyos helyzetekben, egy első világháborús Gewehr 98 vagy MP18 még mindig viszonylag hatásos lőfegyver lehetne akár Steyr AUG -vel vagy MP5 -el felszerelt ellenfelek ellen, egy 15. századi tőr pedig gyakorlatilag egyenlő egy maival közelharcban. Egy MiG-15 vagy F-86 viszont tulajdonképpen teljesen esélytelen lenne légiharcban egy F-16 -ossal vagy MiG-29 -essel szemben.
Egyszerűen fenn áll egy tendencia, mely alapján minél régebbi és egyszerűbb egy fegyverrendszer, annál kevésbé számít a technikai fejlettsége és annál többet az egyéb körümények (főleg a szituáció és a használó képességei).
Ebből a szempontból nézve érthető, hogy miért a légierő élvez prioritást: az egy technológiai szinttel fejlettebb vadászgép jobb eséllyel száll szembe egy picivel elavult ellenféllel, mintha hasonló fölényben lévő páncélosokról lenne szó, a még egyszerűbb gyalogsági eszközökről nem is beszélve.
Persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig ezeket érdemes fejleszteni, mert attól, hogy megvan a légifölény nem nyerjük meg automatikusan a háborút. Viszont nem szabad abba a csapdába esni, hogy néhány területen bekövetkezett technikai fejlődés miatt azt hisszük, ha valami nem vadi új technika, az totálisan elavult, miközben igenis potens eszköz lehet. -
#82985
-
savaz #82984 A hadtorteneti delutanokon meselte egy eloado, hogy a Fekete tengren az oroszok a Goeben ellen valahogy osszehangoltak a pre-drednoughtjaik tuzvezeteset es igy 3 regi hajo pariban volt egy modernnel. A sebesseg teren persze jobb volt a csatacirkalo, de az oroszok igy is meg tudtak tole vedeni a konvojaikat.
Szvsz valami hasonlo van a harckocsik teren, amig keves az uj, es eleg sok a regi, plusz azert A T-14 nem kilohetetlen, addig nem eg a haz.
A repulogepek teren a szituacio sokkal egetobb. Mar az F-117-es eseteben sem volt megoldas, hogy akkor 3x annyi legvedelmet telepitunk, meg annyival tobb vadaszt kuldunk fel. Az F-35-os eseteben meg plane. -
fonak #82983 Azt csak legújabban nevezik korrupciónak, ha egy ország stratégiai ágazatokban vagy a hadiiparban saját cégeket támogat (netán állami tulajdonúakat), persze jellemzően amerikai részről hangzik el a vád. Ami mondjuk vicces annak a fényében, hogy az amcsi haderő nem szerezhet be külföldi eszközöket, csak ha megszervezik az amerikai céget a helybeni gyártására. :) -
JanáJ #82982 Mondjuk ehhez képest siker történet az F-35. :-) Tipikus Eu.-i bénázás. -
#82981
Szerintem meg nem indokolt a nagy kapkodás. A németek ha akarnának tudnának borítani bele pénzt.
Borítják is bele a pénzt, csak mostanság az olyanok viszik el a pénzt, mint az Eurofighter vagy az A400M.
Ja, azt hittem korrupció volt. Azt nem tudom megítélni, hogy meddig éri meg a saját ipart támogatni, annak ellenére, hogy nem versenyképes.
Én korrupciónak nevezném azt is, amikor az országok összefognak, majd azon ügyködnek, hogy a saját országuk cégei minél több pénzt kapjanak.
Az A400M története tele van olyan pontokkal, amikor egy vagy több fél vissza akar, vagy vissza is lépet. Csak nagy vonalakban:
-Amikor az Airbus "megkapta" a megbízást, az első reakciójuk az volt, hogy nem vállalják. A kikötések között szerepelt, hogy a végső összeszerelés Spanyolországban legyen, illetve az, hogy új, európai hajtóművet kapjon (mivel hát a Pratt & Whitney Canada által gyártottat a tagországok nem fogadták el, "Európai kell nekünk" felkiáltással. ( széljegyzet: amikor az USAF tanker beszerzése ment, ez is felmerült indokként az Airbus-Northrop féle pályázat ellen)). Gyakorlatilag egy olyan konzorciumnak kellett egy nagyon erős, vadonatúj turboprop hajtóművet legyártania (MTU, Snecma, RR, plusz egy spanyol beszállító), akik amúgy egymás konkurensei voltak - ahelyett, hogy a gyakorlatilag kész és már bizonyított kanadai hajtóművet vásárolták volna meg.
-Az Airbus második támadási pontja az eredeti szerződés ellen az volt, hogy fix áras szerződés volt. A tagországok úgy gondolták, hogy az a cég, amely hatalmas utasszállítókat gyárt, könnyed újjgyakorlatként lekezeli egy "egyszerű" teherszállító gép építését. Az Airbus élesen ellenkezett, de lenyomták a torkán a dolgot.
-Az első valódi nagy probléma az volt, hogy a hajtómű szoftvere egyszerűen nem ment át az EASA (európai civil légügyi hatóság) vizsgálatán. Az Airbus első reakciója az volt, hogy beperli a hajtómű-konzorciumot (nézzük vissza: ezt a konzorciumot a program országai heftelték össze) emiatt. Azok válasza tömören annyi volt, hogy "kinyirhattok minket, de attól nem lesz működő és elfogadott hajtóművetek". Az Airbus ezért a megbízó országok felé fordult, hogy 3 évet legalább késni fog az első gép átadásával, és akármi is történjék, ők nem tudnak mit csinálni (2009-ben kellett volna átadni az első gépet, ez 2013-ban történt meg amúgy, de 2015-ig nem volt valójában rendszerben). A tagországok nem tudtak mit tenni, elfogadták a helyzetet. Egyébként a 2015-ös baleset is a hajtómű (FADEC) szoftvere miatt következett be - a négy hajtóműből három számítógépében véletlenül töröltek bizonyos fájlokat, és ezek a hajtóművek 'idle' (kb. üresjárat) üzemmódban teljesítettek felszállás közben. Erről egyébként a pilóták nem kaptak visszajelzést a műszerfalon...
-Spanyolország szabályosan háborút indított az Airbus/EADS ellen, mivel az 5%-os részesedésével erősen másodhegedűs státuszban volt Franciaország és Németország mögött. Úgy vélték, hogy az A400M ezen változtathat, lévén náluk lesznek a gépek összeszerelve. A spanyol programfőnöknek viszont annyira nem tetszett az, ahogy az Airbus továbbra is kezelte őket, hogy nemes egyszerűséggel nem válaszolt a főnökének telefonhívásaira és e-mailjeire. A helyzet odáig fajult, hogy az Airbus elkezdte vizsgálni, mi lenne, ha Touluse-ba vinné az összeszerelést, az Airbus ottani gyárába. Végül a német miniszterelnök és a spanyol király beszélt hármasban az Airbus vezetőjével, Tom Enders-el. Részletek nem szivárogtak ki, ám a kommunikáció helyreállt az EADS spanyol vezetése, és az Airbus központja között, a gyártás spanyolországban maradt, illetve Spanyolország a korábbiakhoz képest dupla akkora résszel vesz részt az Airbus A350 programban.
-A program költségei ekkorra már úgy elszálltak, hogy az kezelhetettlenné vált, a cirka 180 gépre vonatkoztatva mintegy 8 milliárd euró pluszköltség a padlóra küldhette volna az Airbus-t, ám a gépek áráról, vagy mentőcsomagról ekkor még senki sem akart beszélni, főleg nem Nagy-Britannia, akik nyiltan azzal fenyegetőztek, hogy nemes egyszerűséggel kiszállnak a programból.
Végül komromisszum születet: a megszabott gépenkénti ár marad (vagyis az Airbus veszít rajtuk), de csak 25 gépet vásárolnak, cserébe a szerződésben foglalt költség-visszatérítéstől eltekintenek. Az Airbus ugyanakkor még így is különalkut kellett kössön, hogy a többi ország nem követi a britek példáját (a németek és a franciák például kiárulják a saját megrendelésük egy részét...).
-Az EADS (ma már Airbus Group) 2013-ban is 2,4 milliárd eurós leírást vállalt fel, de a még mindig hátralévő 5,2 milliárdot a tagországoktól kérte, Németországnak kellett volna a legnagyobb részt fizetni. A német védelmi miniszter, és az EADS vezetése hetekig tárgyalt és fenyegetőzött, Németország többször is hangoztatta, hogy ha kell, minden további nélkül kihátrál a program mögül, amire az EADS azzal replikázott, hogy így a német beszállító cégeknél több tízezer állás fog megszűnni. Végül egy olyan kompromisszum született, hogy németország 2 milliárd eurós támogatást nyújt, illetve további másfél milliárdot hitelként biztosít...
-Portugália és Dél-Afrika is az elszálló költségek miatt szálltak ki (illetve hát Portugália részben a gazdaságának összeomlása miatt).
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.06.21. 14:09:46 -
robgros #82980 Szerintem Németország még a 'vezekeljünk a Harmadik Birodalom bűneiért' lelkiállapotban van. Elég csak utalnom pc játékok terén a Wolfenstein széria nehéz helyzetére. Mintha a germánok a világ legpacifistább nemzete díjért versengenének. -
JanáJ #82979 Szerintem meg nem indokolt a nagy kapkodás. A németek ha akarnának tudnának borítani bele pénzt. Az más kérdés, hogy szégyen, hogy német o. hadserege ilyen állapotban van.
Ja, azt hittem korrupció volt. Azt nem tudom megítélni, hogy meddig éri meg a saját ipart támogatni, annak ellenére, hogy nem versenyképes. -
JanáJ #82978 FB-on vitatkoztam róla. Valaki jött a "Nem is katona aki panaszkodikkal". Szerintem meg nem való elöljárónak, aki nem tesz meg mindent a legjobb ellátásért. -
#82977
Teljesen mindegy milyen jó cucc lett volna az FCS, most a repülők diktálnak.
Ettől még a helyzet fennáll.
Eu.-ban szerintem nincs szükség jelenleg új hk.-ra. Gondolom nem véletlenül nem kapkodnak ők sem.
Kapkodnának, de nincs pénz. A német-francia harckocsiprogram sem azért húzódik 2030-ig, mert ennyi időre van szükség, hanem mert elosztva ekkora időintervallumban tudják a szükséges pénzügyi kereteket kiosztani.
Most például a német hadsereg Leo2A4-eseket újíttat fel A7+ szintre....
Az Airbus A400M és az Ariane 6-nál mi volt?
Airbus A400M: csaknem 10 évet csúszott program, függően attól, mit számítunk bele 6-12 milliárd eurós túlköltekezés, az eredetileg meghatározott teljesítményt nem képes a gép nyújtani, a külön a típus kedvéért életre hívott EuroProp (MTU Aero Engines (Németország), Snecma (Franciaország), Rolls-Royce (Nagy-Britannia) és Industria de Turbo Propulsores (Spanyolország) nem tudott megfelelő gyártási minőséget biztosítani (a jobbra forgó hajtóművek (1-es és 3-as) erőátvitele mikrorepedéseket produkál például). Az egész program alapvetően a köré épült, hogy a négy ország (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország) a saját befektetésével arányos feladatokat (munkát) kapjon a programban. Az Airbus keservesen küzd a késésekkel és a program veszteségeivel, így aztán a program országai nyújtottak végül neki pénzügyi segítséget.
Az Ariane 6 hasonló eset, a tervek szerint 3,6 milliárd euróért kifejlesztenek egy olyan rakétát, amely teljesítmény terén ugyan azt tudja, mint a meglévő Ariane 5 ECA, igaz ~170 millió euró helyett ~90 millió euró lesz egy indítás. És slussz. Semmi újrafelhasználhatóság, semmi innovatív megoldás, gyakorlatilag a gyártási költségeket faragták le. Rövid matekozás után ki lehet számolni, hogy 45 indítás után térül meg a fejlesztés, csakhogy a ciki az, hogy közben három újrafelhasználható amerikai rakéta van már most, illetve fejlesztés alatt (SpaceX Falcon 9, ULA Vulcan és Blue Origin New Glenn), amelyek ugyanilyen indításokra olcsóbban lesznek képesek (per pillanat a Falcon 9 új első fokozattal, a biztosításokat is figyelembe véve ugyanannyiba kerül, mint egy hely az Ariane 5 ECA-n, használt első fokozattal kb. 2/3-annyiba kerül - és elvben hamarosan a második fokozatot is megpróbálják visszahozni, ami további árcsökkenést hozhat). Persze az ArianeSpace annyira nem aggódik, mert az ESA konzekvensen csak vele indítja a saját műholdjait / űrhajóit, viszont a kereskedelmi piacon éhen fog halni... -
#82976
Határmenti realitások.
