94980
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • [NST]Cifu
    #84615
    Lehet, hogy már volt linkelve, de "megint" rátaláltam erre a zseniális Typhoon-osztályú SSBN képgyűjteményre (tervezés, építés, külső és belső fotók): Katt ide
  • [NST]Cifu
    #84614
    Yepp, most utazik Mattis (az USA védelmi minisztere) Indiába, alapvetően a két ország stratégiai kapcsolatát megvitatni (kimondva-kimondatlanul Kína megfékezésére / elrettentésére), de többek között erre időzítették a Sea Guardian szerződés végső aláírását, és a pletykák szerint az Avenger-beszerzés leolajozása is folyamatban van.
  • fade2black
    #84613
    Én "1982" óta nem értem mért nincsenek dronok "SEADra/elött/mellett" aktívan használva. Pillanatok alatt túlterhelhető a légvédelem, "filléres" eszközökre fognak inítani arányában sokkal drágább rakétákat. Egy F-35 DAS, EOTSel meg aztán scifizni is lehet.

    @Cifu: 10éve akaár India csúcs UAVokat venni UStől de vmi technologias papírt nem írtak alá. Akkor most ezek szerint igen.?
  • [NST]Cifu
    #84612
    India további amerikai fegyvereket vásárol, egész pontosan amerikai drónokat. Most írják majd alá a szerződést 22db Sea Guardian (az MQ-9 Reaper tengerészeti változata) drónról 2 milliárd dollár értékben, illetve már az amerikai törvényhozás előtt vár jóváhagyásra a következő, amely 5 századnyi Avenger drónról szólna, mintegy 8 milliárd dollár értékben...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.25. 11:00:06
  • molnibalage83
    #84611
    Kombinálni is lehet a célbajuttatását a drónoknak, mert akár Taurus méretű CM is mehet a célpont számára a radarohorizont széléig nem kell magának a drága vadászgépnek.
  • [NST]Cifu
    #84610
    Használató lézer meg a láthatáron sem ekkora és ennyi cél ellen.


    Ezért linkeltem be az ATHENA tesztlövészetet a #84606 -ban:



    30-60kW-os fiberlézer, ez is civil szféra fejlesztése (a lézer vágáshoz használt szilárdtest lézerek teljesítményének "összefogása"), egy 1kW-os fiberlézer vágógép (a teljes gép) olyan 30-50 ezer dollár, 100 ezer dollárért már 2-4kW-osat, 150-250 ezerért 6-8kW-osakat lehet vásárolni. Csak becslés, de ez alapján egy 30kW-os lézertorony ára 1 millió dollár alatt lehet, feltehetően inkább fél millió körül. Nagy mennyiségben feltehetően az ár tovább törhető, 200-250e dollár szintre. Ez már nem több, mint egy 12,7mm-es távirányított fegyvertorony ára...

    Az ilyen kis dórnik ellen meg aztán még a lézerrel is vicces. Képzeld el, hogy nem a hagyományos módon, hanem 4 Hornet horizont alatt ilyenekt olda és zavar rá Buk, Sz-300V vagy Sz-300P szériára, százas nagyságrendben. 40-45 km-et kell csak repülniük és 30 sec-es időintervallumban jön 100 db cél.


    Több rétegű védelmi vonal szükséges, több km-re egymástól és a védendő objektumtól. Olcsó lenne? Biztos, hogy nem, de hát egyetlen modern légvédelmi ezred nagy hatótávolságú rendszere több száz millió dollár. Ha meg akarod védeni az ilyen támadásoktól, költened kell rá még 50-100 milliót... Amúgy sem árt ugye legalább egy SHORAD század / dandár még mellé. Élek a gyanúval, hogy ez kiegészítő fegyverként fog megjelenni a légvédelmi rakéták / gépágyúk mellett, esetleg a gépágyúk helyett.
  • aksurv2
    #84609
    Eleg ha h kazettas bomba meretuek. A bombat leoldjak visszi a kicsi csomagokat es a cel elott par kilometerrel kiereszti oket. Ha giroszkopos iranyitasuak es a connect csak a cel kijelolesig tart, akkor zavarhatatlanok.
  • molnibalage83
    #84608
    Ezek a dórnok kvázi már most itt vannak. Használató lézer meg a láthatáron sem ekkora és ennyi cél ellen. 30+ év után most vannak ott, hogy méteres nagyságrendű drónt kb. sikerül ideális körlmények között lelőni. Dollártízmilliárdos elszórása után. A drónokat meg kvázi a civil szféra kulcsrakészre fejlesztette majdnemhogy...

    Az ilyen kis dórnik ellen meg aztán még a lézerrel is vicces. Képzeld el, hogy nem a hagyományos módon, hanem 4 Hornet horizont alatt ilyenekt olda és zavar rá Buk, Sz-300V vagy Sz-300P szériára, százas nagyságrendben. 40-45 km-et kell csak repülniük és 30 sec-es időintervallumban jön 100 db cél. Ha csak 0,5 kg robbanóanyag van rajtuk az is elég a RPN-nek az Sz-300/400-nál vagy vagy bármi másnál. Radar és egyéb antennák nélkül az egész rendszer harcértéke 0.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.25. 09:37:41
  • [NST]Cifu
    #84607
    Elég durván elszámolta... :\



    Mondjuk az is szép, hogy ennek a balesetnek a kapcsán találtam rá arra, hogy nemrég egy Szaudi Eurofighter is lezuhant Jemen felett.
  • [NST]Cifu
    #84606
    Szvsz nem feltétlenül. Csak el kell terjedjenek a megfelelő ellentevékenységet biztosító eszközök (EW, lézer, stb.).
  • [NST]Cifu
    #84605
    A drónok megvannak, csak hát a felvázolt sugárhajtású változat aligha olcsóbb, mint egy rakéta, és a célazonosítás azért nem egyszerű dolog. A probléma így pedig adott... miért hozzanak létre valamit, ami nem feltétlenül életképes a harctéren?

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    Melyik szoftver találja ki, hogy mit lát ebből?
  • molnibalage83
    #84604
  • molnibalage83
    #84603
    Egészen sötét jövőképet fest fel ez a drónsereg a földi célok számára...
  • ximix #84602
    Repülőről most a "autonomous drone swarm" féle védelmi rendszer túlterheléseket próbálgatják.
    Darpa 2017-05-11







    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.09.24. 20:31:45
  • _rudi
    #84601
    Van új videó a Небо М-ről
    Nekem nem tűnik olyan szörnyű hosszúnak a telepítési ideje...
  • Hpasp #84600
    Már nincsenek harckocsi hadseregek, mint a 80-as években...
  • qtab986
    #84599
    DARPA régen kitalált egy koncepciót. Olcsó drónok, kicsi sugárhajtómű meghajtással, shaped charge. Ezeket tömegével dobták volna le a repülőgépekről. Rajokban vadásztak volna a páncélosokra.

    Most tényleg itt vannak az olcsó drónok. Ez a koncepció most még reálisabb. Semmit se hallani róla. Különös.
  • [NST]Cifu
    #84598
    A T-72-eseket átépíteni osztott lőszerről egyesített lőszert tüzelő ágyúra annyit takar, hogy élből cserélheted le a tornyot (mellesleg ugyan ez a probléma a Chally2 esetében). Az ukrán T-72-120 is ezt csinálta. Szvsz simán lehet, hogy egy Sabra ára olcsóbb, mint egy ilyen torony legyártásának ára...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.24. 16:34:30
  • [NST]Cifu
    #84597
    Pardon, a kompatibilis szó valóban helytelen, akkor inkább NATO szabvány 120mm-es.
  • R0kaur
    #84596
    hat, az ukriktól biztos lehet biznicelni pár nato 120as löveget, volt pár projektjük a dologra, meg tán a lengyeleknek is, csak a miatt venni egy elavult harcjárművet nem tűnik túl logikusnak, pedig a csehek elég logikusan újítják meg a haderejüket
  • kiskorúbézoltán #84595
    Szerintem te ezt a "NATO kompatibilis" dolgot rosszul értelmezed... :)
  • [NST]Cifu
    #84594
    A Sabra értelme annyi, hogy NATO kompatiblis lőszert tüzel. Ennyi és nem több...
  • R0kaur
    #84593
    mondjuk a tulpart mostanság annyira nem is protózták a törökök, a kaplan családot annál inkább, lehet, hogy egy harmadik nevet a végén, a lynx vagy az ascod, ha a pumát drágállják, akkor mondjuk a lynx annyira nem lenne hülyeség, kb ugyan onnan jön
    harckocsi téren szerintem a végén nem nagyon lesz ebből beszerzés, nagyon szűk a piac, kicsi a választék, a sabrának sok értelmét nem látom, szerintem nem jobb, mint a mostani modernizált cseh t72
  • ximix #84592
    Hát őő, soha nem tudhatod . . . . :)

  • [NST]Cifu
    #84591
    A Csehek nem buszokkal akarják a haditechnikájukat bővíteni, mint Magyarország, hanem lövészpáncélos és harckocsi-beszerzésen dolgoznak.

    A lövészpáncélos-beszerzés potenciális résztvevői:

    -BAE System's CV90
    -General Dynamics European Land Systems' (GDELS) ASCOD 2
    -PSM Puma
    -Rheinmetall Lynx (Marder alapú, de jelentősen feljavított IFV)
    -FFG PMMC G5 (Egy viszonylag könnyű, főleg PSzH szintű járműcsalád)
    -Otokar Tulpar (a törökök saját megoldása)
    -FNSS Kaplan-20 (egy BAe / Török IFV)

    Az utolsó három különféle okokból kiesett (a PMMC G5 túlságosan is alacsony védelmű és max. tömegű, a két török cég pedig részben a politikai, részben gazdasági okokból nem esélyes (a Csehek részben egy összesen évi (egész európára vonatkozó) 5,5 milliárd eurós EU keretből szándékoznak legalábbis részben a beszerzésre törekedni, ehhez viszont európai gyártótól kell beszerezni a technikát).

    A potenciális esélyesek vezére a PUMA, amely mind tűzvezető rendszer, mind fegyverzet, mind védelem, mind mozgékonyság szempontjából a legjobb volt a pletykák szerint. Csakhogy nagyon drága, így a győzelme kérdőjeles, lévén a Csehek nem egész két milliárd eurót szánnak a BMP-2 váltótípusra, ám ebből cirka 1 milliárd lenne 210 jármű költsége, a többi a pótalkatrész, kiképzés, üzemeltetési háttér kiépítésére szolgálna. Márpedig a ~7 millió eurós PUMA-ból 210 darab majdnem másfél milliárd euro...


    A PUMA tesztelése Csehországban


    A második legesélyesebbnek talán a CV90 tűnik, amit két különböző (személyzet nélküli és személyzettel ellátott) toronnyal kínál a BAe, mégpedig úgy, hogy a testet Svédországban gyártanák, a tornyot és a végső szerelést viszont Csehországban valósítanák meg. A CV90 legfőbb problémája alapvetően a kisebb mérete és ezáltal a kissé zsúfolt beltere a többi konkurenshez képest.

    A tervezett beszerzés 2020-2024 között zajlana, 2024-re az utolsó darabot is le kell szállítani.

    A lövészpáncélosok mellett a harckocsicsere is az asztalon van, noha a T-72M4CZ talán a legpotensebb nem-orosz T-72 upgrade, ERA-val, független parancsoki EO/IR periszkóppal, digitális tűzvezető rendszerrel, stb.
    A hírek szerint két fő opció lehetséges, az egyik használt Leo2A4/A5/A6-osok beszerzése, amelyre egyre kevesebb az esély, mert a Lengyelek és a Bolgárok is ezeken gondolkoznak. A másik, noha nem túl valószínű opció az izraeli Sabra, vagyis M60T lenne.
    Az egyéb használt opciók (Chally2, Ariete, M1A1) nem vonzóak különböző okok miatt (az Abrams üzemeltetési költségei például túl magasak, a Chally2 fegyverzete nem igazán NATO kompatibilis), az új harckocsik beszerzése pedig anyagilag nem jöhet szóba. A Sabra ellen szól, hogy nagyon nehéz és elavult alaphelyzetben, az Izraeli felújítás pedig leginkább csak a tűzvezető rendszerét, fegyverzetét és védelmét érinti, a mozgékonysága terén viszont egy 1000 LE-s motor feladata lenne a 60 tonnánál nehezebb harckocsi mozgatása - ehhez képest a Leo2 hasonló tömeg mellett 1500 LE-vel rendelkezik.
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.24. 09:33:54
  • SZUsszan
    #84590
    Fail propaganda ISIS videó.
  • ximix #84589
    Nincs túl bonyolítva, az első tengóról kapta nevét az osztály, mely nem más, mint
    USS Los Angeles amely az (SSN-688) oldalszámot kapta.

    A 751-es oldalszámtól kaptak fejlesztéseket azok lettek a "688I"-k (688 Improved)

    https://fas.org/man/dod-101/sys/ship/ssn-688.htm
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.09.22. 23:33:19
  • molnibalage83
    #84588
  • [NST]Cifu
    #84587
    Ha már Columbia osztály, mai hír, hogy az Electric Boat számára megszavazták az 5,1 milliárd dolláros előzetes tervezési és fejlesztési költségeket.

    Az első egység építése 2021-ben kezdődhet meg és 2030-ban állhat a remények szerint hadrendbe. Annak az ára várhatóan 6,9 milliárd dollár lesz, az azt következő egységeké darabonként 5,8 milliárd dollár mai árfolyamon, és 12 darabot építenek belőle. A program érdekessége, hogy a britek is bizonyos szintig részt vesznek benne, lévén ők is csatlakoztak a "Common Missile Compartment" programhoz, amely 2x2 rakétaindító tubust fog össze, egy ilyen alkot egy egységes modult, és később ezen modulok számával lehet bátran játszani az SSBN tervezés / építés / fejlesztés terén (ie.: a britek új Dreadnought-osztályú SSBN-je is ezekre épít, ott is eredetileg négy modul lett volna, végül ezt háromra csökkentették, így csak 12 rakétát vihet magával).


    CMC koncepció lényege, hogy a rakétatároló 2x2 indítótubusokat magukba foglaló modulokból épül fel
  • qtab986
    #84586
    Szobrot állítottak Mihail Tyimofejevics Kalasnyikovnak Moszkvában. A talapzaton bronz domborművek, rajta robbantott ábra is van. De elrontották. A StG 44-et ábrázolta a szobrász, nem az AK-47-et.

    Hatalmas Kalasnyikov-emlékművet avattak a héten Moszkvában, de tévedésből egy náci géppisztoly tervrajzát öntötték rá ki bronzból
    (!!444!!!)
  • [NST]Cifu
    #84585
    A kérdésre nem lehet jól válaszolni. Inkább mennyi idő lesz, amíg elfogadják az UGV-ket a hadseregek, és megtalálják a helyüket az egységeken belül, kialakítják a bevetések kereteit és így tovább. Hiába használják évtizedek óta a drónokat, cirka másfél évtizedre és az Afganisztáni / Iraki helyzetre volt szükség, hogy az USAF jelentősen elkezdje felduzzasztani a drón állományát, de még most is kevesebb, mint 100db aktív MQ-9-ese van, és jelenleg 400 alatti mennyiséget akarnak még mindig.

    A fő gond egyébként leginkább az, hogy is illesszék bele a katonai egységekbe. Ezek a drónok csak a harcterületen "bevethetőek", oda viszont oda kell szállítani őket, tehát a logisztikai "lábnyomuk" a feltételezett használhatóságukhoz képest elég nagy...
  • R0kaur
    #84584
    Szerintetek mennyi idő kell még, hogy általános elterjedjenek az UGV-k? Ugye az oroszoknál már a harcitól kezdve az utászig több típus is van, az indiaiak bmp alapon tesztelgetnek, az amiknak is van egy protójuk, az észteknek, cseheknek, kínaiaknak szintén, izrael határőrizetre is használja őket már egy ideje, a németek is egyre inkább elő-előrukkolnak 1-1 típussal. Meg hát, volt már asszem lengyel meg ukrán protó is. Szóval azért folyamatosan zajlik a fejlesztés, viszont elterjedni annyira nem akar, élesbe ugye az oroszok vetettek be szíriába. UAV terén sokkal inkább elterjedt manapság, gondolom az adatkapcsolat így megoldott viszonylag biztonságosan, így amatőr szemmel nézve, a szárazföldi esetben sem lehetne gond. Vagy mégis van valami ok, amiért a legtöbb esetben még csak fejlesztési fázisban tartanak?

    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    új rheinmetall ugv

    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.22. 11:03:30
  • [NST]Cifu
    #84583
    Leépültek? Inkább elöregedtek szerintem, de a termelékenységgel nincs semmi baj. Nem azért nem építenek többet, mert nem tudnak, nem adnak rá több pénzt. Azért 25 év alatt legyártottak a köv osztályban levő hajókat..


    Leépülni saját magához képest tud valami, márpedig az amerikai hadihajógyártó képesség leépült. Szép, hogy az elmúlt 25 évben mennyi hajót gyártottak le, de tedd mellé, hogy az azt megelőző 25 évben mit bocsátottak vízre, és rögtön nyilvánvaló, miről beszéltem:

    Csak az általad emlegetett osztályokban (amiből egyébként hiányzik pl. a Zumwalt is, illetve az 1992 után vízre bocsátott Ohio-k, stb.):

    12db Ohio-osztályú SSBN
    44db Los Angeles-osztályú SSN
    37db Sturgeon-osztályú SSN
    31db Spruance-osztály DDG
    4db Kidd-osztályú DDG
    2db California-osztályú CGN
    4db Virginia-osztályú CGN
    24db Ticonderoga-osztályú CG
    6db Nimitz-osztályú CVN

    SSN-ek esetéb több, mint 2x annyi, hordozók és SSBN-ek esetén 1,5x annyi, rombolók / cirkálók terén cirka azonos az arány, de ha a fregattokat és az LPD / LHD egységeket is belevennénk a képletbe, akkor ott is cirka 1,3-1,5x lenne az arány.

    Igen, az orosz hajóépítés a szovjethez képest szinte megszűnt létezni, de ez aligha releváns az amerikai hajóépítési számokhoz...

    Számomra még az döbbenetes, hogy az Ohio-k meddig húzzák. Hol az utód...?


    Az Ohio-k élettartamát kitolták. Ahogy a Los Angeles osztálynál is, az Ohio-k reaktorait ~15-18 év után üzemanyag-cserének kell alávetni, eredetileg egy ilyet terveztek a teljes élettartam alatt, vagyis eredetileg papíron 30-35 évig tervezték használni őket, ezt némileg megtoldották, az üzemanyag-újratöltés mellett más változtatásokat is végrehajtottak. Az élettartam kitolás következtében a 2030-as évekig hadrendben maradhatnak az SSBN-ek (az SSGN egységek 2024-től kezdve kerülnek kivonásra) - ezzel együtt ez egy kísérlet is, hiszen az US NAVY még sose üzemeltetett nukleáris-meghajtású tengót 36 évnél tovább, márpedig az Ohio esetében 42 évig fogják legalább használni őket.

    Az utód a Columbia-osztály, amely részben a Virginia-osztályra épül. Ahogy a Virginia-osztály is, a Columbia is "élettartam" üzemű reaktort kap majd, vagyis nem kell kicserélni a reaktor üzemanyagát az üzemidő alatt (amit egyébként 42 évre lőttek be). A Columbia több téren is újdonságot hoz, pl. a rakétaindítók számát visszavitték 16 darabra, a hátsó vezérsíkok X alakban lesznek elhelyezve, a hajócsavar kap egy gyűrű-házat, stb.


    Nincs hivatalos kép még a Culumbia-osztályról, de kb. így nézhet majd ki


    A kortárs 688-as osztályt már 20 éve nem gyártják...


    Sőt, 24-et közülük idejekorán, a nukleáris üzemanyag-csere előtt kivontak a hadrendből, így mindössze 17-18 évet szolgáltak...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2017.09.22. 11:00:08
  • molnibalage83
    #84582
    Leépültek? Inkább elöregedtek szerintem, de a termelékenységgel nincs semmi baj. Nem azért nem építenek többet, mert nem tudnak, nem adnak rá több pénzt. Azért 25 év alatt legyártottak a köv osztályban levő hajókat..

    2 db Seawolf
    13 db Virginia
    18 db Los Angeles
    64 db Arleigh Burke ( A T Y A I S T E N)
    3 db Ticonderoga
    4 db Nimitz (A világ többi része = 1 db francia CVN, minden más átépítés alatt, a brit nincs kész, ezért nem vettem be 5. hajónak a Fordot.)

    Ezzel az utánuk következő 4-5 legerősebb haditengerésztetet újra lehetne fegyverezni cakk pakk különösebb erőlködés nélkül úgy, hogy maranda is. Sokan szeretnének termelékenysége ilyen "lépült" hajóépítő kapacitást szerintem. És ezek csak a top hajók, a legnagyobb nuki tengók és csak rombolók és cirkálók. Döbbenetes.

    Számomra még az döbbenetes, hogy az Ohio-k meddig húzzák. Hol az utód...? A kortárs 688-as osztályt már 20 éve nem gyártják...
    (Apropó, miért lett 688-as...?)
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 21:24:29
  • [NST]Cifu
    #84581
    az első világháború előtti hajóépítési hullám ennél sokkal komolyabb volt (és a maga korában igencsak high-tech eszközökről volt szó), vagy hogy mondjuk pl. egy koreai hajógyár hogyan ontja magából a kereskedelmi hajókat.


    A példa jó, csakhogy az USA hajógyárai is leépültek a hidegháború után (ahogy az oroszoké is). Kína meg felfuttatta a sajátját. Most az amerikaiak küzdhetnek, ahogy az oroszok is, hogy újra felpörgessék a saját gyártókapacitásukat...

    A kereskedelmi hajók viszont nem jó példák, a modern hadihajóknál lassan a teknő a legkevésbé nehéz része a gyártásnak, a radarok, szonárrendszerek, fegyverrendszerek alkotják a költségek oroszlánrészét...

    Persze, 50-60-100 év múlva, amikor már kevés lesz a nafta, már kiélezettebb lesz...


    Az atomgyártó képességgel bíró országok megtehetik, hogy atommeghajtásúra álljanak át. Vagy fúziós energiára, ha egyszer eljutunk oda az életben...

    Kínanak nem kell egálban lennie az USA-val, elegendő ha helyi térségben pariban tud lenni (szép dolog 12 nukis hordozó, csak ha abból a Dél-kínai tengerre csak 3 jut mert a többi máshol épp mutatja a zászlót/terjeszti a demokráciát...)


    Az USA-nak per pillanat effektíve 10 Nimitz-osztályú hordozója van, papíron 11 lett volna a 308 hajós tervben (a Ford-osztály és utódjai kiváltják a Nimitz-osztály hajóit 1-az-1-ben) és 12 lesz a 355 hajós tervben (ezt a Ford-osztály felfuttatásával érték volna el). Ezért is merült fel a Kitty Hawk reaktiválása, bár az feltehetően óriási marhaság lenne.

    Kína jelenleg bíz két Kuznyecov / Liaoning-osztályú egységgel, építeni kezdték az első CATOBAR hordozójukat (Type 02 osztály), és már tervezési fázisban van a 110 000 tonna körüli utódja is (Type 03). Arról megoszlanak a vélemények, hogy melyikből mennyi készül. Először a Type 055-osztályról is úgy gondolták, hogy csak egy-két darab készül összesen, ehhez képest most egyszerre három építése folyik és bár sok helyen azt írják, hogy ez a négy egység lesz, én nem látom azt, hogy adott esetben Kína miért állna meg ennyinél.

    Nem tartom kizártnak, hogy Kína a Type 02-ből is épít többet, mielőtt a Type 03-ra térnek át... És akkor lehet ízlelgetni tíz év múlva a ma még mókásan hangzó dolgot, hogy Kínának merre is járnak a hordozócsoportjai éppen...
  • [NST]Cifu
    #84580
    Az elrettentés nem sci-fi... Itt sem valószínű, hogy egymásra lőnének, de bizonyos szintig folyik az, ami bő 100 éve folyt a csatahajók terén...
  • molnibalage83
    #84579
  • molnibalage83
    #84578
    A jenki hordozóknak és flottáknak vannak kijelölve állanfó felelősséi zónák, de ettől függetlenül a Sivatagi Vihar alatt ezeket nagyrészt elhagyták és 6 db hordozó vonult fel.

    Vörös-tenger
    Saratoga
    America
    J.F.K.
    T.R.

    Öböl
    Midway
    Rander

    Az akkori hordozóállomány kb. fele.
  • Kurfürst
    #84577
    Azért valahol a kettő között - egy politikai céljaiban és a konvencionális fegyverekre korlátozott háború - azért nem teljesen ördögtől való gondolat. És előbb-utóbb lesz energiaválság.. Kína sem véletlenül építi a kis szigeteit olaj- és gázmezők fölé.
  • Kurfürst
    #84576
    A kínaiaknál a gyártási üteme, ami félelmetes, ugyebár már legyártották a Kuznyecov / Liaoning koppintásukat, építik a következőt, építenek legalább 3db ~13 000 tonnás Type 055 rombolót a nemrég elkészült mellé, és az utóbbi három évben évente három darab 7500 tonnás Type 052D rombolót adnak át, plusz 3-5 fregatt méretű egységet.


    Komoly amit csinálnak, az kétségtelen. Pláne ahhoz képest tényleg hogy a 90-es években tényleg sehol nem voltak, most pedig gomba mód nőnek ki a földből (pardon, vízből) a teljesen vállalható, modern saját hajó osztályok. De azért ez inkább Kína későn ébredésének tudható be, ha nagyon belegondolunk, a gyártás üteme annyira azért nem félelmetes, az első világháború előtti hajóépítési hullám ennél sokkal komolyabb volt (és a maga korában igencsak high-tech eszközökről volt szó), vagy hogy mondjuk pl. egy koreai hajógyár hogyan ontja magából a kereskedelmi hajókat. Arról nem is beszélve, hogy Kína továbbra is alapvetően defenzív - a flottával a Kínaiaiknak feltehetően nincs is más terve, mint hogy az arab öbölből érkező olajat rendkívül energiaigényes gazdaságának biztosítsa - és elsősorban Indiával versengenek, nem az USA-val. Persze, 50-60-100 év múlva, amikor már kevés lesz a nafta, már kiélezettebb lesz...

    Ha a gyártás ütemét nézzük, alapvetően pariban vannak az US NAVY-vel. Igen, nem a hordozók / nukleáris tengók terén, de ott is közel vannak, ha figyelembe vesszük a hagyományos tengókat és hordozókat.

    Az 355 hajós flottatervet támogatók egyik érve, ha Kína ezt az ütemet tartja, akkor a hordozókat / SSN / SSBN-eket leszámítva 2020-as évek közepére beérik az US NAVY-t a 308 hajós flottatervhez képest (megj.: a 308 hajós flottatervet sem igazán tudták tartani eddig, most futtatják fel a gyártást a 2018-as költségvetési évben). Itt természetesen ott van a sok kérdőjel, hogy mit mihez hasonlítunk, hiszen az US NAVY szövetségeseit is beleszámoljuk (például az igen potens Japán és Dél-Korea, illetve a kevésbé potens, de nem elhanyagolható Tajvan haditengerészetét), akkor Kína még így is gyengébb lábakon áll.


    Anniyból viszont lehet ráció benne, hogy a kínai hajóállomány zsír új, az USN hajók egy része pedig már benne van a korban. 30 éves távlatban nézve - az öregedés, avulás miatti kivonások miatt - valóban inkább csak azok a hajók lesznek meg, amit ma megépítesz. A Kínaiaik pedig most építenek.

    Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.


    Lehet benne valami, bennem is megfordult. Kína és az USA viszonya most egyáltalán nem rossz, ha lesz (akár kisebb) kínai flotta az azért már önmagában alaposan felforgatja a viszonyokat mert az ágyúnaszád külpolitikának, legalábbis Kínával szemben, már nem sok tere marad. Kínanak nem kell egálban lennie az USA-val, elegendő ha helyi térségben pariban tud lenni (szép dolog 12 nukis hordozó, csak ha abból a Dél-kínai tengerre csak 3 jut mert a többi máshol épp mutatja a zászlót/terjeszti a demokráciát...)