95001
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
Cat #19001 Kudarcra van ítélve az Irán elleni támadás? -
SZU #19000 Jó kis terepruha link! -
dara #18999 Szerintem nevezzük simán Meteor-nak. -
dara #18998 Egy dolog, hogy a magyar sajtó dilettánsan hogyan nevez egy eszközt. Ettől még az nem az lesz, aminek ők nevezik.
A Cruise Missile szabatos magyar elnevezése: manőverező robotrepülőgép. Mint Cifu is rámutatott, a missile szó nem azt jelenti, hogy rakéta!
Az ICBM (InterContinental Ballistic Missile) és IRBM (Intermediate Range Ballistic Missile) minden esetben szárazföldről indul. Emellett egy tengralattjáró mindig az óceánok/tengerek felszíne alól indítják rakétáikat. A tengerek/óceánok viszont nem tartoznak egyik kontinenshez sem, ezért esetükben értelmezhetetlen az interkontinentális fogalom. A tengeralattjárófedélzetről indítható rakétákat emiatt SLBM-nek (Submarine Launched Ballistic Missile) nevezik. Ha megnézed, akkor láthatod, hogy a SkyBolt-ot sem nevezték sosem IRBM-nek, hanem ALBM-nek (Airborne Launched Ballistic Missile). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#18997
Terminológiai vita csírázik. ;)
Én az UAV-kre robotgép jelzőt is szoktam használni, mivel a robotrepülőgép sokszori ismétlésébe még az ember szeme is beletörik, hátmég a nyelve. Értelmezés kérdése persze, hogy helyes-e, hogy így cselekszem. :)
Viszont érdekes kérdés, hogy minek soroljuk be például a Meteor levegő-levegő... izét. :))
A Meteor-ra a magyar szakorgánumok általában rakétaként hivatkoznak, pedig ugye egy torlósugárhajtómű adja a lelkét. Viszont a "levegő-levegő robotrepülőgép" kifejezéssel én még nem találkoztam sehol, és ami azt illeti, meglehetősen szörnyen is hangzik. Ötletek?
[center]![]()
Az MBDA Meteor, a törzs alatt látható két szögletes beömlő és szívócsatorna, a torlósugárhajtómű jele -
bgabor #18996 Ahhoz képest hogy nem léteznek, elég sok szó esik róluk mostanában.
Te már egyszer megpróbáltál kioktatni a tengeralattjárók által hordozott ICBM-ek kapcsán, de az is hasonlóan gyenge próbálkozás volt.
-
dara #18995 Ezt már én is kifejtettem korábban legalább egyszer a topic hasábjain. Az alapvető probléma, hogy sokan nem képesek megérteni, hogy terminológiákat nem lehet tükörfordítani, csak értelem szerint.
A missile esetén azért tegyük hozzá, hogy irányított reaktív hajtású önjáró lövedék. A sima irányított lövedéket, amit hajítótöltet indít és állít pályára (pl Copperhead) továbbra is projectile néven nevezik. Ahogy pl itt.
És további értelmezési kérdés, hogy ugye sok esetben a Predator-t, Global Hawk-ot is hibásan robotrepülőgépnek nevezik egyes sajtóorgánumok. Pedig nem azok, hanem UAV-ok, azaz pilóta nélküli repülőgépek. A robotrepülőgép ugyanis egyszer használatos. -
#18994
Ez a cirkálórakéta (magyarítva a Cruise Missile-t) is jól bennemaradt a magyar nyelvben... :D
Egy kis magyarázat:
Angol nyelvben, terminológiában a "rocket" annyit tesz, hogy nem irányított rakéta. A "missile" irányított lövedéket jelent.
A magyar terminologia a "rakéta" jelzőt a rakétahajtóműves (tehát nem a légkör oxigénjét felhasználó hajtóművel rendelkező) lövedékre használatos. A légkör oxigénjét felhasználó hajtóművel rendelkező lövedékekre (ahol a tolóerőt egy torlósugárhajtómű vagy egy gázturbinás sugárhajtómű adja) viszont a "robotrepülőgép" meghatározás használatos. -
dara #18993 Összesen négy SSBG kerül átalakításra SSGN feladatra (az első négy Ohio osztályú) 194 BGM-109 Tomahawk-kal. Amik nem cirkálórakéták, azok ugyanis nem léteznek. A Tomahawk (és az AGM-86B) manőverező robotrepülőgép. A többi Ohio viszont marad SSBN feladatkörben. -
#18992
Méretre valamivel kisebb, de egyébbiránt kb. pariban van az UH-1-essel.
UH-1H:
Teljes hossza: 17,46 m
Magassága: 4,54 m
FőRotor átmérője: 14,62 m
Üres tömege: 2365 kg
Max. felszállótömeg: 4310 kg
Max. hasznos teher: 1810 kg
Személyzet + szállítható személyek száma: 4 + 10
Max. vízszintes repülési sebesség: 222 km/h
Max. hatótávolsága: 512 km
UH-145:
Teljes hossza: 13,01 m
Magassága: 3,85 m
Főrotor átmérője: 11 m
Üres tömege: 1804 kg
Max. felszállótömege: 3585 kg
Max. hasznos teher: 1700 kg
Személyzet + szállítható személyek száma: 2 + 8
Max. vízszintes repülési sebessége: 245 km/h
Max. hatótávolsága: 670 km -
marcio mela #18991 Magyaországra EC-135 jön.Itt olvastam.
-
#18990
Magyarországra ugyanezen gépek Légimentős váltouzatai érkeznek osztrák lízing formájában. Egyébként kicsit nagyobb mint az OH 58 Kiowa. szóval nem lesz vele gond:) -
Ren #18989 Az UH-1-eket hogy váltja ki? Messze nem tűnik akkorának kép alapján. Vagy én látom rosszul? :) -
#18988
Az US ARMY bejelentette, hogy az UH-1 és OH-58 helikoptereket kiváltó Light Utility Helicopter (LUH) programot az EADS és a Sikorsky közös gyermeke, az UH-145 nyerte, a megrendelés pedig 352 darab gépre vonatkozik. Az UH-145 az EADS EC145 helikopterének "amerikalizált" változata, és az USA-ban fogják összeszerelni őket. A hír csak azért érdekes, mert egy éven belül a második helikoptertendert nyeri "amerikalizált" európai vállalat. Az elnöki helikopter tenderét az angol-olasz AgustaWestland EH-101 nyerte a Lockheed-el és Bell-el együttműködve (akkor a Sikorsky-t ütötték ki).
[center]![]()
-
#18987
Erről van szó, amikor én lent felsoroltam a "top 5. haditengerészetet" azonban mindent összevetve állapítottam meg egy sorrendet, és belevettem a stratégiai elrettentő erőt is. Így kicsit talán unfair vagyok japánnal szemben, de hát az ilyen "legjobb 5-10-100" toplisták már csak ilyenek... :) -
Cat #18986 stratégiai szempontból feltétlen. Más kérdés hogy japánnak nem számítanak a világhatalmi szempontok, mert nincsenek ilyen ambicioik, meg ugyis az usa kiterjesztett karjának számítanak. -
#18985
Elsőre ők lettek volna a harmadikok, ám azért az angoloknál csak ott vannak az Invincible-osztályú STOVL hordozók, a franciáknál a Charles de Gaulle, illetve e két nemzet SSN/SSBN tengeralattjárói, és a tervezett két angol, valamint egy francia hagyományos meghajtású hordozó...
Ha megnézed, az első négy rendelkezik a SSBN tengóival stratégiai elrettentő erővel, illetve képes bizonyos erejű tengeri erőt a világ másik felére elküldeni (pl. mint a Falkland-szigeteki háború vagy a franciák Afganisztáni inváziókor odaküldött flottacsoportja). Japán e téren korlátozottabb, noha vannak például partra szálló hajói, a nagy távolságokra nincs annyira felkészülve (persze ez inkább logisztikai kérdés).
A japán viszonyokat figyelembe véve a japánok erősebbek, mint az angol vagy a francia flotta (több és jobb rombolójuk van, például), mert alapvetően "helyi" szintre vannak berendezkedve, Észak-Korea és Kína ellen. Erre vannak kihegyezve, és hagyományos erőben lepipálják a két európai nagyhatalmat, ám azoknak ugye ott vannak a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárói. Nehéz kérdés, de szerinted egy flotta erejét nem határozza meg jobban 4 darab SSBN tengó, mint 5-6 romboló? -
Cat #18984 a japán flotta ötödik helye számomra elég meglepő: szigetország mint anglia, lakossága (azaz gazdasági ereje) annál jóval nagyobb, elektronika terén ugye a csúcsot teljesítik, és ráadásul kvázi fenyegetve is vannak (halászati és határviták oroszokkal, kinaiakkal, ráadásul ott van nekik az idegbeteg észak-korea). Helyükben nagyon ráfeküdnék a flottára. -
#18983
Amúgy miért csak kettő, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettő aktívan működik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettő pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötőben?
A tartalékban lévő egységek ilyen téren felejtősek már, valószínűtlen, hogy újra hadrendbe állnak. -
#18982
Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása.
A Gránitok pontos képessége nem ismert. A rendelkezésre álló információk alapján kétféle támadási sémájuk volt, az egyikben nagy magasságban repültek a cél felé, és egy Ka-31 "repülő radar" adta meg a cél koordinátáit a robotgépeknek, ebben a formában a hatótávolságuk elérhette a 650km-et is. A másik támadási forma szerint a robotgépek alacsonyan közelítették meg a célpontot, a hatótávolság ez esetben 200km körül lehetett. Volt állítólag egy olyan séma is, mely szerint egy "vezér" P-700-as nagy magasságban a saját radarjával kutatja fel a célpontokat, és az adatokat megosztja az alacsonyan repülő "megbúvó" társainak.
![]()
A P-700 alkalmazásának egyik kulcseleme a Ka-31 "repülő radar"
Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között?
Nagy és sokrétű. :)
Nézzük melyik a Top5 haditengerészet (saját vélemény!):
1.: US NAVY:
![]()
Az USS Ronald Reagan, a legújabb Nimitz-osztályú hordozó
A legnagyobb mennyiségű hadihajóval rendelkezik, és egyben a legmodernebbekkel is. Nagyon hatékony légvédelmi, érzékelő és kommunikációs rendszerek. Elég friss, általánosságban nagyon jól karbantartott hajóállomány. A fedélzeti rendszerek folyamatos fejlesztés alatt. Csak ők rendelkeznek jelentős számú, ráadásul nagy méretű hordozóval, amelyeken modern vadászgépek vannak. Tengeralattjáróflottájuk jelentős méretű, viszonylag modern, csak nukleáris tengóik vannak.
2.: Oroszország:
![]()
Nagy és látványos - de kevés az elsőséghez
Noha hajói többsége ki lett vonva, vagy nem igazán tengerálló, még mindig igen jelentős mennyiségű hadihajóval rendelkezik. Azonban a hajók többsége idős, ami ugyan önmagában még nem akkora baj, de a karbantartás és a felújítások sokszor el lettek halasztva ill. nem lettek végrehajtva a szükséges időben. A fedélzeti rendszerek a legtöbb hadihajón az 1980-as évek színvonalát képviselik, csak kevés egység rendelkezik valóban modern fegyverekkel, radarokkal. Egyes fegyverrendszereknek ugyanakkor még mindig nincs nyugati párja (pl. a P-270 és P-700 hajó-hajó osztályú robotrepülőgépek vagy VA-111 Szkvall szuperkavitációs torpedó, stb.). Egyetlen hordozójuk van, amely egy aféle mindent bele egység (jelentős hajó-hajó (P-700-as robotrepelügépek), levegő-levegő és ASW (tengeralattjáró elleni) képesség, emellett közepes mennyiségű Szu-27K repülőgép, amelyek viszont elektronika terén elavultak. Tengeralattjáróflottájuk egy része elavult, és rossz állapotban van, ugyanakkor kb. felük viszonylag modern egység. Diesel-elektromos tengóik nem a legmodernebbek, egy generációval elmaradottak. Jelentős számú új egység építése kezdődött meg nemrégen.
3.: Anglia:
![]()
Kicsi, de azért még ütős - mint az Angol királyi flotta
Általánosságban viszonylag modern hajóegységek, főleg angol és amerikai fegyverekkel, de az angol rombolók méretükhöz képest jellemzően alulfegyverzettek. Az új (építés/tervezés alatt álló) egységeik már modern európai fegyverrendszerekkel vannak felszerelve. Három kis méretű STOVL hordozójuk van kis számú Harrier repülőgépekkel, amelyek nem túl modernek már. Két közepes-nagy méretű hordozójuk épül, F-35 vadászbombázókkal (legalábbis a jelenlegi tervek szerint). Tengeralattjáróik az amerikai tengókhoz mérhetőek.
4.: Franciaország:
![]()
Azért a Franciáknál sem kell a szomszédba menni egy kis innovációért - La Fayette-osztály
Viszonylag modern, szinte kizárólag európai (francia) fegyverrendszerekkel felszerelt flotta. Ezek egyes téren (mint pl. légvédelem) elmarad az amerikai vagy orosz rendszerektől, a közeljövőben érkezű új egységek valamelyeset javítanak ezen. Egyes egységeik (pl. La Fayette-osztályú fregattok) látványosan alulfegyverzettek, igaz kialakításuknál figyelembe vették, hogy utólag felszerelhető fegyverrendszereknek megfelelő mennyiségű kialakított helye legyen. Egy közepes méretű nukleáris meghajtású hordozójuk van, modern (de még nem 100%-osan harcképes) repülőgépekkel, egy másikat (hagyományos meghajtással) nemsokára kezdenek építeni. Tengeralattjáró flottájuk angliától elmarad mind mennyiségben, mind minőségben.
5.: Japán:
![]()
Kongo-osztály - modern, és jobb, mint az amerikai testvére
Viszonylag jelentős számú felszini egység (e téren jobban állnak, mint az angolok vagy a franciák, leszámítva a hordozókat), egy részük abszolute modern szinten van (az amerikai hajóegységekhez mérhetőek), összeségében az amerikai szinvonalat képviselik, szinte kizárólag amerikai fegyverrendszerek vannak felszerelve. Viszonylag jelentős számú hagyományos meghajtású tengeralattjáró, általánosságban modernek tekinthetőek. -
bgabor #18981 Hát akkor egyfajta tanulmánynak szereték be. Bár szvsz még mindig olcsóbb felújítani ezt mint egy újat építeni. -
bgabor #18980 A tengeralattjárókon nem. Valamilyen nukáris elrettentőerőnek mindig kilövésre készen kell állnia, hiszen ellencsapás mérésére bármelyik pillanatban szükség lehet, még ma is. A nukleáris elrettentés feladata ma már kizárólag a tengeralattjárókra hárul. (régen ez a feladat megoszlott a tegeralattjárók,bombázók,és szárazföldi indítású rakéták között)
Persze sok tengeralattjáró van, ami már nukleáris ballisztikus rakéták helyett tomahawk cirkálórakétákkal van felfegyverezve, de mindig lesz egy bizonyos mennyiség, ami atommal az indítócsöveiben sunnyog valahol a világtengereken. -
Cat #18979 "Ez most van, mert van olaj és magas az ára."
A jelen adatok szerint már nem is lesz olcsó, ugyanis a kereslet nagyobb mértékben nő, mint a kinálat. Az olajkitermelő helyek jórésze instabil (az északi tenger lassan kimerül, irak ugye olyan amilyen, dél amerikában politikai zűrök stb.). A kinai gazdaság fejlődésével az energiaéhség drasztikusan nő - főként miattuk annyi az ár most, amennyi. Szóval a helyzet még évtizedekig ilyen lehet. -
Vilmoskorte #18978 Tudtommal békeidőben az amerikai hordozókon is csak hagyományos fegyverzet van. A tengeralattjáróikkal mi a helyzet? -
Vilmoskorte #18977 Ez őrült sok pénz, de emögött nem áll gazdasági erő a szó szoros értelmében. Ez most van, mert van olaj és magas az ára. Oroszország termelékenysége, produktivitása ettől egy szemernyit sem nőtt, sőt emiatt csökkenhet is. Minek gürizni, ha az olajból akkor is van pénz, ha semmit nem csinálunk? -
#18976
Nyilvánvalóan a vevő és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az első lépést a hordozóflotta kiépítésére.
Ez nem ilyen egyszerű. Anno úgy adták el a Varjagot, hogy csak és kizárólag békés célra használható fel. Komoly bürokratikus munka, lobby, és valószinüleg kenőpénz kellett ahhoz, hogy a Varjag a Fekete-tengerről eljuthasson Kínába. Csak az több, mint egy évbe tellett, hogy a Boszporuszon átengedjék a törökök, és olyan abszurd bejelentések történtek, hogy például Kína 2 millió (!!!) turistát küld törökországba, "a turizmus fellendítéséért". Megjegyzés: hasonló bejelentés történt Egyiptommal kapcsolatban is, de az afrikai ország mégsem engedte át az saját erőből mozgásképtelen hajót, így kénytelenek voltak vele a Gibraltári szoroson át kihajózni az atlanti-óceánra, és megkerülni a jóreménység fokát dél-afrikánál.
A teljesértékű katonai felhasználás ellen leginkább az szól, hogy a jelentések szerint a hajótest szánalmas állapotban van. A hajó gyakorlatilag több, mint egy évtizede nem volt rendesen karbantartva, vagy rendesen lefestve. 2005-ben vontatták egy dokkba, ahol a hajótestet szépen homokfúvással elkezdték megtisztitani, fentről kezdve (először a sziget lett letisztitva, és sötétvörös (alapozó?) festéssel ellátva). A lenti képeken azt látni, hogy a fedélzet került sorra nemrég, és 2006 júniusára a fedélzet egy sárga (alapozó? cink-kromát?) festést kapott.
A vélemények többsége szerint a kínaiak inkább aféle tesztplatformnak szánhatják a hajót. Egyfelől a tetejétől az aljáig átvizsgálják a mérnökök, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak a szovjetek egy repülőgéphordozó tervezése és építése terén. Ezeket a tapasztalatokat később felhasználhatják a saját tervezésű és építésű repülőgép-hordozójuknál. A másik pedig a repülőgépek mozgatásának, üzemeltésének, a le- és felszállás gyakorlása egy hordozó fedélzetéről. Ehhez nem kell a nyílt vízre kifutni, de még csak működő hajógépek sem kellenek, pár vontatóhajó is megfelelhet.
[center]
![]()
A Varjag átvontatása a Boszporuszon
![]()
A Varjag vontatás alatt
![]()
A Varjag felépítménye miután megérkezett kínába
![]()
A Varjag felépítménye (szigete) még 2005 elején -
Vilmoskorte #18975 Technológiai szempontból mekkora különbségek vannak a top5 ország között? Ugyan szoktam nézni a műholdas csatornák filmjeit, de azok erősen emlékeztetnek a szocialista propaganda filmekre, csak ellentétes irányban 
Ugye az USA őrült összegeket költ a "terrorizmus elleni harcra", de ezzel együtt pl az oroszok, kínaiak menyire vannak partiban vele? Egy komoly összecsapásnak mi lehetne a vége? Természetesen atom nélkül, annak ugye tudjuk a végét.
Esetleg egy ütésváltás Taiwan körül mit mutatna? -
Vilmoskorte #18974 Akkor a gránitokkal kapcsolatban (is) nagyon le vagyok maradva. Úgy emlékeztem a Kurszk tragédiája kapcsán, hogy egy tábornokuk magyarázta a gránitok képességeit (kommunikálnak egymással, beosztják a feladatokat, körülmények változására inteligensen reagálnak, stb). Ezért is volt fontos számukra a körzet gyors lezárása. -
#18973
A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva.
Csak nézd meg a #18959-es hsz.-ben a felsorolást, hogy miből mennyiük volt 1988-ban és 2006-ban. Látványos a hanyatlás.
A gránitokat miért cserélik le?
Pontosan nem tudom (hivatalos infot e téren nem láttam). De ha tippelnem kellene, akkor két indok is felmerülhet:
1.: A P-700 Granitok üzemideje lassan lejár. A legújabb Granitok is 15 év körül lehetnek, a régebbiek pedig 20-nél is idősebbek. Miután a gyártásuk jó ideje szünetel, így utólag beszerezni belőle nem csak annyi, hogy újraindítsuk a gyártósort...
2.: A P-800 Onyx/Jakhont bizonyos téren jobb, modernebb, mint a Granit. Biztosan nem ezek közé tartozik a hatótávolság, vagy a robbanófej tömege persze. Hátrány, hogy az irányítórendszer feltehetően nem kompatibilis, tehát új antennák és vezérlőrendszer kell a hajókra/tengeralattjárókra.
2.a: Egységesítés. Ahogy a ballisztikus rakéták terén a szárazföldi indítású Topol-M az alapja az új Bulava tengeralattjáróról indított rakétának, úgy a haditengerészet is igyekszik a különféle, azonos feladatkörű rendszereit egységesíteni. Eredetileg a P-800 Onyx a P-270 Moszkit robotrepülőgépeket váltotta volna (a P-800-ból van/lesz légi indítású változat), a P-500 Bazalt és P-700 Granit utódja a P-1000 Vulkan lett volna eredetileg, de a jelek szerint abból nem lett semmi.
![]()
P-700 Granit indítása a Kuznyecov fedélzetéről
![]()
P-800 Onyx/Jakhont maketje 1997-ben
Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsőként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint
Ez badarság, főleg azért, mert a Granitokat csak a szárazdokba vontatott roncsból tudták kiemelni.
Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bőven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bőven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat?
Nagypolitika. Egy erős orosz hadigépezet sokat nyomhat a latba. Oroszország például visszafogottan vett részt katonai akciókban az elmúlt években, márpedig az ilyen akciók kétségkívűl fontosak egy ország hatalmi státuszának kibizonyítására. -
Cat #18972 "Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye ők sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé."
Ez már most is zajlik keményen, békés eszközökkel: a kinai családok már elözönlötték mongoliát, és szibéria déli részét. Falukról van szó, vándorolgatnak, hisz nincs határ. -
Cat #18971 "Látszik, hogy ömlik a zseton az olajból."
Nem is képzelnéd hogy mennyire (ezek két-három napos hírek, így egybe nagyon impresszív):
1. Oroszország a hét végén eltörli a rubelre vonatkozó összes megmaradt korlátozást, demonstrálva ezzel nemzeti devizája erejét a G8-ak júliusi szentpétervári csúcstalálkozója előtt.
2. Oroszország pénteken aláírta a megállapodást a Párizsi Klub hitelező országaival a klubbal szemben fennálló teljes, 22,3 milliárd dolláros adóssága idő előtti visszafizetéséről.
3. Az IMF arra figyelmeztette Oroszországot: inflációs veszélyeket rejt azon gyakorlata, hogy túl sokat nyom olajbevételeiből a gazdaságba, elsősorban a bérek emelésével és az adók mérséklésével is. Az IMF európai igazgatóhelyettese szerint fennáll a veszélye, hogy az orosz kormányzat kompromittálja az infláció fékezésén munkálkodó jegybankot is. Poul Thomsen szerint a gazdaság növekedése nem igazán indokolhatja az elmúlt bő egy év adókönnyítéseinek jó részét. Úgy becsüli, hogy az idén lesz egy 8,5 százalékos infláció és egy 6,5 százalékos GDP-növekedés Oroszországban.
Ugyanakkor az olajjövedelmekből képzett stabilizációs alapban már 66 milliárd dollárnak megfelelő pénz van, és Putyin elnök mindenkit a szociális kiadások növeléséről biztosított ebben az évben, de a pénz felhasználása vita tárgya, mert a jelek szerint a kormány inkább az inflációra játszik. A kormányra ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a jövő évi választásokra tekintettel az alapból mind többet költsön el.
-----------
66 milliárd dollár! ebből hány repülőgép hordozot lehet építeni? :) -
bgabor #18970 Nem az a lényeg, hogy pillanatnilag ki jöhetne szóba a oroszország támadójaként, hanem az, hogy eszébe se jusson ilyesmi senkinek, mert különben mennek a rakéták. Ezért hatalmas öngól szerintem nyilvánosságra hozni, hogy a typhoonok közül csak kettő működik, és azok is majdnem teljesen fegyvertelenek.
Amúgy miért csak kettő, Cifu? A globalsecurity táblázata szerint kettő aktívan működik, egy a Bulava rakéta tesztjeit végzi, kettő pedig tartalékban van(reserve). Vagy a 'tartalékban van' itt annyit tesz hogy 20 éve rohad a kikötőben? -
bgabor #18969 Nyilvánvalóan a vevő és az eladó fél is pontosan tudta, mire is fogják használni a hordozót. Kína okosan vásárolt, és ezzel megtette az első lépést a hordozóflotta kiépítésére.
Azt sajnálom, hogy az oroszoknak gyakorlatilag nincs hordozóflottájuk. (lévén hogy az egy szem kuznyecov gyakorlatilag csak vegetál) -
bgabor #18968 Hát akkor Putyin különösen jól tette, hogy megfogta a folyamatot.
A számokat elnézve tényleg brutális a visszaesés.
A másik, amit nem értek, hogy hová a fenébe lettek a rakéták a typhoonokról.
A másik dolog meg az, hogy ha nincs is rakéta a typhoonokon, vagy csak kevés, mégis ki az az idióta aki szándékosan kiszivárogtat ilyen információt?
Hiszen ha az oroszok nem árulják ezt el, senki se mondta volna meg, hogy egy kivételtől eltekintve fegyvertelenül hajóznak az SSBN tengóik. Hiszen így pont azt a hatást veszítik el, amiért az egész SSBN flotta szolgálatban van, az elrettentést!
Lehet hogy oroszország katonailag (is) iszonyatosan leépült az utóbbi időszakban, de azért ki mertne leállni kötekedni egy olyan országgal, akinek három (vagy akárcsak kettő) ilyen tengeralattjárója van üzemben, hajónként 20 rakétával és 200 atomrobbanófejjel. Egy ilyennel egész kínát el lehet törölni a föld színéről. És ha kínát el lehet, akkor az összes többi országot is.
(még amerikát is, a két tengóról indított 40 rakétából 10-15 egészbiztosan célbatalálna, az elhárítófegyverek ellenére is)
Szóval működne ez az elrettentés dolog, ha nem tudná a fél világ hogy a két tengón összesen 10 darab rakéta van. -
Vilmoskorte #18967 Szerintem nincs szükség újabb fegyverkezési versenyre. Ami az oroszoknak van, iiletve lesz a mostani fejlesztésekkel, az bőven elég. Tudtommal támadni nem akarnak, védekezésre pedig bőven sok. Ki merné megtámadni az oroszokat? Esetleg Kína szemet vethet a távol-keleti régiókra, mert ugye ők sokan vannak, az orsoz népesség meg nagyon kevés arrafelé. Bár szerintem nem mernék megkockáztatni. Ráadásul az orsozok biztos úgy gondolkodnak, ha vesztésra áll a csata hagyományos változata, akkor indítanak néhány nukleáris rakettát. Már nekik úgyis minden mindegy.
Vélemény?
-
Vilmoskorte #18966 Látszik, hogy ömlik a zseton az olajból. A SZU fénykorához képest gondolom még így is le vannak maradva. A gránitokat miért cserélik le? Én úgy tudtam, hogy nagyon új fejlesztésük, a Kurszkból is elsőként azokat mentették. A katonákat meg hagyták megfulladni "jó" orsoz szokás szerint 
-
petko000 #18965 köszönöm!! 
-
#18964
Amerikai tengók a kezdetektől @ navsource
Submarine.id.ru
Submarine World
Tengók @ naval-technology
US NAVY submarines pictures.
USS Topeka @ Photovault -
#18963
Ha figyelmesen nézed a képeet ez inkább egy opel találkozón készült mint hadi bemutatón vagy kiállításon. -
petko000 #18962 mindenesetre elég érdekes látvány. én gyűjtöm az ilyen képeket, engem teljesen lenyűgöznek ezek a hatalmas tengeralattjárók..
tudtok adni vmi linket ahol ilyen képek vannak? :)
