95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51220
Az eredeti Excalibur "listán" úgy szerepelt, hogy a saját csapatoktól 150m-re lehessen tüzet kérni. Most így a 160 méteres kör mondjuk tényleg elrettentő. :)
De felteszem ezért készül a GMLRS+, hiszen ott a CEP tényleg méteres lehet... -
JYeti #51219 Mit gondolsz, illetve a többiek, milyen lesz a Leopard 3 ? Mikor hozza ki a KMW ? A Leo2 elég jól megy az exportpiacokon, ráadásul most hozták ki a legújabb variánst (leo2a7+), úgyhogy még kicsit korainak tartom egy új páncélos fejlesztését.
Y -
kiskorúbézoltán #51218 Lám mekkora hülye volt a ruszki, hogy tankot vitt Groznijba meg az Afgán hegyekbe. Szerencsére a művelt nyugat tanult ebből, meg ők amúgy is tudták ezt. :DDD
Most mégis tankot visznek ők is... :P -
kiskorúbézoltán #51217 Ezzel a CEP-lal csak csinján, ez egy sugár, nem átmérő és csak a lövedékek 50% csapódik ide. A teljes szóráskép 20m-es CEP-lal annyit jelent, hogy 80m-re előre, hátra jobbra és balra még akkor is csapódik gránát ha minden kifogástalanul működik és optimálisak a körülmények... Tehát a csábítóan csillogó 20m-es CEP az egy 160m átmérőjű kör igazából.
CAS-ra vetítve, 80m-rel magam elé simán (na jó nem olyan simán, de bevállálhatóan) meginvitálhatom az A10 GAU-ját, viszont a Zekszkalibur má' neccesebb... -
#51216
A városi környezet nagyon kínos az MBT-nek. Egy jól felkészült ellenfél komoly problémákat tud okozni neki, és állandóan a gyalogság kíséretére szorul, hogy a környező házakból ne dobáljanak csúnya dolgokat a fejére.
Nem véletlen, hogy az összes "városi hadviselés csomag", amit a mostani MBT-khez kitaláltak (Leo2A7+, M1A2 TUSK, stb.) mind azzal kezdődik, hogy belülről távirányított külső géppuska, meg megerősített oldalsó és hátsó (jobb esetben: tető) védelem, plusz megerősített hasvédelem az IED-k, aknák ellen. -
#51215
A különbség az, hogy mivel a tüzérség eddig nem bírt megfelelő preciziós csapásméréssel, az eljárás az volt, hogy egy katonai akció tűztámogatása is nagyban támaszkodott a CAS-ra. A telepített vagy mobil tüzérség viszont képes arra, hogy ágyúk (155mm, Excalibur) esetén úgy 30km-en belül, rakétatüzérség (GMLRS, majd GMLRS+) pedig akár 60-80km-es körzeten belül is tűztámogatást nyújtsanak. Ez már elég komoly lefedett terület. Az angolok sem véletlenül telepítették a saját GMLRS rendszerüket 2007-től kezdve Afganisztánba, ahogy az USA sem.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lő, nem egy 40+km-re lévő tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
Excalibur esetén a CEP olyan 20 méter (de "ideális esetben" ez 5 méter alá is mehet - szó a propaganda anyag), és attól függ, hogy te milyen koordinátákat adsz meg. A gránát ugyanis igyekszik ezt a koordinátát minél jobban megközelíteni.
GMLRS esetén detto ugyanez működik, bár a CEP-je valamivel nagyobb.
A GMLRS+ esetén pedig a lézeres rávezetéstől fog függeni a végső CEP, de ez (megfelelő körülmények esetén) méteres szintű lehet. Tehát nincs számottevő különbség egy LGB vagy egy GMLRS+ esetén a cél eltalálásának (vagy elvétésének) esélye között. -
#51214
Mint mondtam, nem kell minden négyzetmétenyi területet [b]lefedni. Ott, ahol nincs egység, ott support sem kell.
Pl. itthon csak a megyeszékhelyek köré rajzolj egy 25 km-es sugrú kört modjuk itthon. Elég decens lefedettség szerintem ha megnézed, hogy ezzel milyen objektumokat és utakat tartasz ellenőrzés alatt és permanensen.
Igen, az légierő az utolsó négyzetméter közelébe is odarepülhet, de irgalmatlan drága. Erre nincs is mindig szükség. Afganisztán hegyes, ezért ott a nehézfegyverzet nehezen mozog. Egy tepsi sík terepen viszont az MLRS is egészen mobil.
Ezért kell a kettő egyensúlyát megteremteni. Offenzíva alatt a CAS nagyon ütős, mert ha gáz van, a pillanatok alatt megjelenik és odacsap. Ha már megszállsz egy országot, vagy szétszóródsz, akkor a repcsi egyre gázosabban van ott mindenhol időben.
A gépek tiszta rerórája békedőben 10k $ táján vagy felett van óránként. Ma Afganisztában 4-8 órás CAS bevetéseket repülnek taner supporttal. Számolj. Egy havi repkedés árából tiszta áron mit vehetsz, mit üzemeltethetsz és mit spórolhatsz meg. Az adott körzetben lényegében permanens jelenlétet kapsz ennyiért. -
JanáJ #51213 Mondjuk a legszimpatikusabb tervezett támadásnál városi környezetben még mindig egy MBT. Rádión elmondod melyik házból lőttek és volt ház nincs ház. Mondjuk ez Afganisztánban már nem mindenhol nyerő. Nem is értem oda miért csak mostanában mentek nagyvasak. A németek, kanadaiak vittek. Még valami T-72-esek is voltak szövi oldalon. Talán mongolok? -
#51212
Azért a tüzérségi megfigyelő dolga messze nem csak annyiból áll, hogy rábökjön a GPS készülékére, hogy tőlünk X méterre, Y irányba mennyi is a pontos GPS koordináta, majd ezt elrádiózza az ütegparancsnoknak.
Figyelembe kell vennie a meteorológiai viszonyokat, az esetleges akadályokat (pl. meg kell állapítania, hogy ha egy völgyben van a célpont, akkor a felette lévő hegygerincen átrepül-e a gránát, vagy az megfogja esetleg), úgy kell helyezkednie megvilágításnál, hogy a beérkező rakéta érzékelője lássa biztosan a megvilágítást, és így tovább.
Azért a tüzérségi megfigyelés továbbra sem véletlenül külön ág a hadseregen belül, dedikált szakemberekkel és felszereléssel.
Szó se róla, manapság egyre inkább abba az irányba tolódik a preciziós csapásmérés, hogy a katona rábökjön csak a kis számítógépén a célpont koordinátáira, de ettől azért még odébb vagyunk. -
#51211
Azért messze nem. Csak az elmúlt 20 évben a lőtáv fejlődött egy bő 15-20%-ot, a tűzvezető radarok elterjedésével, központosított, adatkapcsolatra épített tűzvezetéssel jelentősen nőt a válaszcsapások pontossága és hatékonysága. Szintén az utóbbi idők "találmánya" a több lövedék egyidejű célpontba csapódása.
Szóval azért bőven fejlődött a tüzérség az elmúlt időben is. -
JanáJ #51210 No ez még mindig nem tiszta. Ha 10-15km-re kell lennie a gépnek az max akkor működhet, ha tudatos támadásról beszélünk pl: támadnak egy iraki várost. De akkor erre valóban jobb a prec tüzérség, mert itt a támadó által választott időpontban harcolnak, ergó tudják úgy időzíteni, hogy a tüzérek jó helyen legyenek. A CAS szvsz ott pótolhatatlan, mikor váratlan támadást szenvednek el. Ekkor lehet pánik gombot nyomni, jön az erforsz és szétbombázza nyomorult terroristákat.
Az amit Molni mondott szvsz megvalósíthatatlan, mármint hogy szétszórni a rakétás tüzérséget. Mondjuk csak egy M.o. területen is iszonyú mennyiség lenne. Egy vadász meg röhögve elér bárhova.
Mindenesetre tény hogy az USAF-tól való függést is csökkenti, a költségeket is meg az Army egóját is növeli.
Azt más kérdés, hogy jobban örülnék egy cas-nak mert ott a pilóta lő, nem egy 40+km-re lévő tüzér. A pilóta láthatja, hogy az ott saját, a tüzérségi rakéta meg nem.
(Vicces hogy a tüzér a CAS-t dicséri, a repülő fan meg a tüzérséget. :-) ) -
kiskorúbézoltán #51209 "(Anno te mondtad azt a dőreséget, hogy pár méteres szórásképe van a tüzérségi lövedéknek 20 km felett...?)"
Nem, bár valami rémlik, ha rákeresel kb azt fogod tőlem találni erre, hogy baromság...
Amúgy idézet a 51196-ból
"Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belőni." -
#51208
A korrekció nem feltétlenül pár száz méter. Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belőni. Az idézett 40km-en 150m egy nagyon nagyon jó lövés...
Őőőő... A GMLRS GPS alapú pályamódosítással bír. A GMLRS+ ezt fejeli meg egy passzív lézeres rávezetésű fejjel, ha jól követem a dolgokat. Tehát a katona megadja a cél hozzávetőleges GPS pozicíóját, és a végén lézerrel pontosíthatnak.
Tehát ebből a szempontból azért elvárható, hogy a rakéta ne térjen el drasztikusan a célpont koordinátitól, ha azt a katona pontosan megadta. -
#51207
Milyen játék? Ha nem tudok valamit, akkor mutass rá?
Már az ODS is megmutatta, hogy a 20 évvel korábbi szemlélettel felhúzótt biztonságonak gondolt méregdárga betonbuknerek, csak arra jók, hogy a benne levő géppel együtt pusztítse el egy 2000 fontos pct. lézerbomba.
Mennyit fejlődött a tüzérség pontosság, szórásképes és átütő ereje? Én nem tudom. Mond meg akkor te.
(Anno te mondtad azt a dőreséget, hogy pár méteres szórásképe van a tüzérségi lövedéknek 20 km felett...?) -
kiskorúbézoltán #51206 Bocs a "de-de-de" dologgal nem tudok mit kezdeni. Azaz tudnék, csak semmi kedvem hozzá...
Feltételezem, pontosan tudod, hogy, ahogy a repülés sem csak a bombákból és rakétákból áll a tüzérség sem csak vascsövekből és a belevaló golyókból. Nem gondolom, hogy ilyen szűklátókörű lennél vagy ennyire tájékozatlan.
Szóval az ilyen játékokhoz keress mást...
-
#51205
Nem értem. Mindkettő esetén rá kell bökni a térképre a saját helyzetedhez.
Ma egy vacak mobiltelefon megmondja 5 méteres pontossággal, hogy hol vagy. Ez több, mint elég mindenféle tűztámogatáshoz.
A tüzérségnek a célmegjelölő magához képest ad egy realtív helyzetet, ahogy a repcsinak is. Nem mindig van füstgránát. A füstöt az ellenfél is látja...
Táv és irány. Ennyi kell a pozíciódohz képes. Ma ebből mobiltelefon alkalmazás gyorsabban számol célkordinátát, mint ahogy én bepötyögném egy klaviatúrával. Az iránytű is digitális. A cél megvan, mehet a tüzijáték. -
#51204
A jenki légierő 20 év alatt lényegében lassan már a 100% precíziós fegyver alkalmazása felé mozdult el. A tüzérségnek lényegében nem igan volt ilyen képessége, vagy max. kísérleti szinten. -
kiskorúbézoltán #51203 "Egy egy repcsinak nem fogja valaki megadni a helyzetét, akkor a szárazföldi MLRS vagy tüzérségi ütegnek sem fogja, ergo tökmidegy, hogy a támgoatást mi adja."
Tévedés. A CAS gépnek pontosan ismernie kell a saját erők elhelyezkedését a cél környezetében, és minimálisan persze annak az egy célpontnak a helyzetét és leírását amit támadnia kell. Ez nem olyan vészes ma már, egyszerűen rábök a térképre nagyjából meghatározza a helyzetét, majd amikor a rpülőgép beérkezik meg is jelöli saját magát (füst, tükör, stb.). Vagy ránéz a GPS-ére és megadja, pontosan. A gyakorlatban - rendszerint - a kettőt kombinálják ha van rá lehetőség. A cél helyzetének megadásakor elmondja a környezetét is, a jellegét, tevékenységét. A már emlitett lézeres motyókkal megjelölheti ill. a pilóta is rápontosíthat a szintén említett eszközzel.
Tüzérségnél más a helyzet, neki pontos célkoordináta kell, azt meg mezei baka nem fog adni ha megfeszül akkor se...
Szóval nagyon nem "tökmindegy". -
kiskorúbézoltán #51202 "Ma már minden valamirevaló kisebb harci egyésg tud magának CAS-t kérni."
Vagy melléböktél és nam arra a hozzászólásra válaszoltál, vagy nem érted a dolgot. Igen, minden valamire való kisebb egység tud CAS-t kérni, a CAS viszont nem egyenlő tüzérségi támogatás.
Egy mezei - de azért valamirevaló - alegység egyszerűen nincs felszerelve arra, hogy megfelelő pontosságú adatokat adjon a tüzérségnek egy 20-30+km-es lövéshez.
Szóval nem értem az összefüggést... -
kiskorúbézoltán #51201 "Szó sem volt részemről arról, hogy eltűnik."
Ööö, nem is neked címeztem, nem?
A másik. Nem nem rekedt meg, mi több nagyon nagyot fejlődött, csak nem azokon a területeken ami egy átlag haditechnika iránt érdeklődő (kérem nem megsértődni, egyszerűen nem tudtam máshogy fogalamzni, a nem_szakmabeli, nekem olyan lenézőnek tűnik) észrevesz. Tevékenységi köre nagyon kibővült, különösen az utóbbi 10-15 évben. -
#51200
WTF? A CAS = close AIR support. Kérlek fejtsd ki, hogy akkor mit értesz alatta...
Egy egy repcsinak nem fogja valaki megadni a helyzetét, akkor a szárazföldi MLRS vagy tüzérségi ütegnek sem fogja, ergo tökmidegy, hogy a támgoatást mi adja. -
#51199
Ma már minden valamirevaló kisebb harci egyésg tud magának CAS-t kérni. -
#51198
A tüzérség mintha megrekedt volna a hidegháborús tömeghadsereg szintjén jó ideig. -
#51197
Szó sem volt részemről arról, hogy eltűnik. De nagyon komolyan leépíthető lesz a mostani szintről, hogy emiatt szétrepülik a flottát... -
kiskorúbézoltán #51196 "a tüzérség képes arra, hogy hozzávetőleg megállapítsa a cél helyzetét"
A tüzérség igen, de az átlag mezei baka - akinek a támogatásra szüksége van - nem feltétlenül, tüzérségi feigyelő meg nincs mindnfelé, és ahol van ott sem lát be minden négyzetmétert sajnos.
A korrekció nem feltétlenül pár száz méter. Ma a tüzérségi eszközök 30+ km-en egy 1km sugarú körbe képesek biztosan belőni. Az idézett 40km-en 150m egy nagyon nagyon jó lövés...
"Én a CAS alatt a vadászgépeket értem..."
Ez esetben visszatértünk egy régi problémához, nem ugyanarról beszélünk amikor CAS-t emlegetünk. A CAS egy sokkal kiterjedtebb dolog annál minthogy vadászgépek bombát dobak le. -
#51195
Felhő: azért a tüzérség képes arra, hogy hozzávetőleg megállapítsa a cél helyzetét, a korrekció kis mértékű kell csak, hogy legyen (pár száz méter). Ha meg annyira sűrű, vagy annyira alacsony a felhőalap, hogy már nincs elég magassága korrigálni, akkor ott valószínűleg a CAS gép is bajban lesz.
Én a CAS alatt a vadászgépeket értem, és azt, hogy a feladatkört a jövőben nagy részt átvehetik az UCAV-ok illetve a preciziós tüzérség. Nyilván mindegyiknek van előnye és hátránya, de jelenleg a tűztámogatás terén nagyon nagy a CAS aránya. Az US ARMY tüzérségi fejlesztései sem véletlenül irányulnak egyre jobban a precizitás felé. Eddig nem nagyon tudtak mit csinálni, mert vagy a baráti egységek voltak túl közel a célponthoz, vagy a célpont volt civil környezettel körbevett egy masszív tüzérségi zárótűzhöz. A CAS ilyen helyzetekben viszont majdnem mindig kéznél volt. -
kiskorúbézoltán #51194 Néhány, nehezen leküzdhető hátrányt kihagytál. A tüzérségi eszközök maximális lőtávolságának kb. kétharmadán és azon túl már nem nagyon tudnak játszani a röppálya ívével (a tengelyével meg értelemszerűen semennyit). Hegyes völgyes, vagy magasabb épületekkel beépített trületen ez eleve korlátokat jelent, esetünkben kizárja a lövés lehetőségét.
A meterológia sem a lézer jó parátja. A pilóta nélküli gép felhő alá tud ereszkedni a besugárzáshoz, de a nagy távolságból lőtt lövedékek röppályája olyan amilyen és ha érkezéskor még felhő felett van mire kijön rajta a másik oldalon már vagy nemesik bele a látószögébe a visszavert jel vagy nincs már elég ideje korrigálni.
Repülőgép esetében ez kevésbé probléma mert ott a bomba magán a gépen van, onnan indul, így ha a gép látja a célt akkor valószínűleg a bomba is.
A GPS vezérlés megoldás lehet, feltéve, hogy a álló célpontról beszélünk és képesek vagyunk kellő pontossággal meghatározni a cél koordinátáit.
A gazdaságosságnak vannak más oldalai is. Teletűzdelni egy hatalmas területet tüzérségi eszközökkel, majd azokat biztosítani majd mindezt fenntratani és ellátni rendkívül költséges. Ha egy terület nem lefedett eleve, akkor ott az önjáró tüzérség sem lesz olyan mozgékony, hogy mindig a szükséges pozícióba tudjon mozogogni. Ellenben egy repülőgép - ember vezette vagy sem - nagyon nagy területet tud lefedni, viszonylag kis területre koncentrálva a biztosítást és ellátást. Különösen igaz lehet ez alacsony intenzítású harcokban ahol kevés számú repülőgép is el tudja látni a feladatokat.
Én úgy gondolom, hogy a közeli légitámogatás - legyen az pilóta vezette vagy pilóta nélküli - nem fog eltűnni, inkább kiegészítik egymást a tüzérségi eszközökkel. -
#51193
Igen, úgy fogalmaztam (visszanéztem :D), hogy a CAS feladatkört szépen lassan le is építhet az USAF. Természetesen a valóságban megmarad, nem fog eltűnni szerintem sem, de jelentősen csökken az aránya, egyfelől az UCAV-ok, másfelől a preciziós tűzérségi lövedékek/rakéták válthatják ki a feladatukat. Mindkét alternatíva jobb megoldást kínál, az UCAV olcsóbb áron repkedhet az égen, ráadásul hosszabb ideig (akár 24 órán át, bár a Grey Eagle-nél említenek 36 órát is, az RQ-7 pedig 6 óra körüli értékkel bír), a preciziós tűzérség pedig annyi előnnyel rendelkezik, hogy igen rövid reakcióidő mellett nagyságrendekkel olcsóbb lehet.
Természetesen a hátrányok is megvannak. Az UCAV-ok nem képesek komolyabb bombák hordozására, legalábbis a jelenlegi verziók. Igaz aligha kell megerősített bunkerek ellen menni. A másik gond, hogy ahogy lent is említve volt, az elszigetelt, előretolt vagy hirtelen harchelyzetbe csöppent egységeknek aligha tud időben segítséget nyújtani a tűzérség vagy az UCAV flotta. Olyankor jól fog jönni pár F-16, F/A-18 vagy A-10. Persze ilyenkor a kérdés az lesz, hogy van-e ilyen a körzetben. -
BEARCAT #51192 2005-től kezdve a teherautóra szerelt HIMARS-t használják leginkább, darabja 3 millió dollár. Ez nem fér be a C130-ba nem úgy mint a 22 tonnás lánctalpas előd. Bár csak 12 tonnás és már csak hat GPS-el szerelt rakétát cipel, ezek max.85 km-re repülnek el mindössze 88 kg-os robbanófejjel szerelve.
Egyébként Izraelben kifejlesztettek egy olcsóbb, bár pontatlanabb irányítási rendszert. Itt rádióparancsjelekkel tartják a rakéták a kijelölt pályán az emelkedési szakaszban. -
kiskorúbézoltán #51191 Csak hogy nehogy félreérsük egymást. Azt mondod, hogy - ha ma még nem is de a közel jövőben - a pilóta nélküli gépek és a nagy lőtávolságú és pontosságú eszközök kiválthatják a közeli légitámogatást? -
#51190
Az US ARMY-nak van ~400db RQ-7 Shadow és ~50db MQ-1C Grey Eagle (összesen 132 megrendelve) UAV-ja, ezek képesek célrávezetésre is. -
#51189
Jelenleg is az a gond, hogy alacsony az erőkoncentráció. Ha van megfelelő szárazföldi erő, akkor a support nagysága is ahhoz idomul. Innentől már csak matek kiszámítani egy lefedési rácsot és reagálási időket rendelni hozzá. 40-es sugár az baromi nagy. Attól, hogy nagy egy ország, az nem jelenti azt, hogy az utolsó m2 területet is le kell fedni.
A légierőt azért szereik, mert egymástól 100 km-re levő célok esetén is pár perc alatt ott van a CAS. Viszont ez sok pénz, mert folyamatos jelenlét kell. Ez óránként 10 k dollár / gép.
Az MLRS meg felvesz egy jól védehető pozíciót és "csak" bizotsítani kell a környéket. Ugyanúgy rotálhat az állások között, mint normál esetben a SAM-ek. Lehet célimitátor MLRS-t lérehozni, stb. Szárnyalhat fantázia.
Egy harcjámű ilyen üzemeltetése szerintem filléres kategória a 8k $-tól a csillagos égig terjedő repköltségekhez képest. -
kiskorúbézoltán #51188 Amiket felsoroltál azok mind rá is tudják vezetni a célra a pusztítóeszközöket.
A GMLRS és társaihoz kell egy lézer besugárzó is. PEQ van minden rajban, besugárzó nincs.
Az már csak cifrázza a dolgot, hogy ha van is akkor is egyrészt tudni kell hol van a célpont másrészt rá is kell létnia a besugárzónak.
A CAS repülőgépek ennél jóval rugalamsabbak, végső esetben egyetlen feltétele van az alkalmazásuknak a rádióösszeköttetés. Ezzel - ma még (és a közel jövőben) - nem tud versenyre kelni a tüzérség 20+ km-en. -
#51187
Mire gondolsz? Jelenleg CAS feladatot az F-16-osok és F/A-18-asok LGB-vel látnak el, még Maverick-et se nagyon látni a képeken. Az A-10C esetén a Maverick és az LGB mellett max. a gépágyú játszhat be.
Az UCAV-ok pedig szintén LGB-kkel illetve Hellfire-el rendelkeznek jelenleg. -
#51186
Igyekeztem friss LGB árakat találni, de nem sikerült. Különféle források 11'000 US$-tól felfelé vannak, például itt. Az LM a Paveway II. Plus esetén állítólag 10'000 US$-nál nem drágább kit-et ígér. -
bgabor #51185 Szerintem is bíztató.
De azért az a 40 kilóméteres hatótávolság nemsok mindenre elég, főleg egy olyan nagy távolságokkal rendelkező és hegyes-völgyes területen, mint afganisztán. A széttelepített MRLS-eket pedig nem semmi meló lenne megfelelően bitosítani, és hát mondjuk afganisztánban rendeteg az olyan vidék, aminek még a 40 kilóméteres közelébe se jut el földi jármű, nemhogy egy huszonnégy tonnás MRLS. -
kiskorúbézoltán #51184 "A CAS feladatkört szépen lassan le is építheti a légierő"
Majd olyan 20+ év múlva. A pótlására szánt ezközöknek még mindig vannak olyan hiányosságai amik miatt még mindig csak kiegészítik a CAS-t és nem pótolják. -
kiskorúbézoltán #51183 "Eddig precíziós CAS csak heli vagy repcsi tudott adni. Ez most bizony megváltozik."
Ez így nem igaz, annyiban pontosítanám, hogy CAS-t ezután is csak repülő tud adni, de a saját csapatok közvetlen közelébe lőtt tűztámogatást már oda is tudnak lőni tüzérségi eszközzel ahova eddig csak a repülők voltak képesek. -
#51182
Nem mellesleg pedig az US ARMY függése kisebb lesz a légierőtől. A CAS feladatkört szépen lassan le is építheti a légierő :)
Ugye egyfelől ott vannak a tüzérségi megoldások (Excalibur és a GMLRS), másfelől az UCAV-ok (MQ-5 Hunter és MQ-1C Grey Eagle). -
#51181
Csak 40 k? Tudtommal ennél az összes LBG kit drágább. A '80-as években kerültek 50-100k dolcsiba. Azóta volt infláció, de technikai fejlődés is.