95104

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
kiskorúbézoltán #51100 A láényeg meg lemaradt, százasnál az ürméret alatti szórása minden távolságon jobb mint a többi lőszeréé. A vita meg azon ment, hogy a nehezebb vagy könnyebb lövedékeknek nagyobb a szórása. -
kiskorúbézoltán #51099 Köszi, pont a százas az megy még fejből. :D
HT-ból van, ugye?
A kum-repesz az meg tényleg az, egy vastagabb falú kumulatív gránát. Ha nem is éri el a rro.gr. hatását de azért elég jó repsz hatása is van (volt). Azt modták az okosok, hogy azért csinálta így a ruszki, hogy ha már úgyis lövik a pc-osokat kumulatívval akkor kapjon valami szeretetet a körülöttük szaladgáló nyuszi is. Igaz vagy sem, nem tudom. -
ambasa #51098 Olyat találtam az kedvencednél az MT-12 általános leírásában:
"pásztázott lőtávolság 2,7 m célmagasság esetén
-űrméret alatti pct gránáttal: 2130m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1150m
pásztázott lőtávolság 2 m célmagasság esetén
-űrméret alatti pct gránáttal: 1880m
-kumulatív-repesz gránáttal: 1020m
legnagyobb lőtávolság űrméret alatti pct gránáttal: 3000m
legnagyobb lőtábla szerinti lőtávolság kumulatív-repesz lövedékkel: 5955m
legnagyobb lőtávolság repesz rombolólövedékkel: 8200m"
Igyekeztem szó szerint írni. Apropó kumulatív-repesz, az egy, vagy csak ugyan azok az adatai?
TG
-
kiskorúbézoltán #51097 Afene... pedig az igazán érdekes részletek ott bújkálnak... -
ambasa #51096 Sajnos nekem csak az általános leírás van meg és abból is csak a részletes műszaki adatok. lőtábláim nincsenek, bár meg kellene néznem, hogy mik vannak az eredeti orosz letöltések között, de azok még rendezésre várnak.
"Nem pásztázott lőtávolságot ír az a könyv?"
Nem, szó szerint idéztem, de ez csak az általános leírás adattáblázata, és nem részletes harcszabályzat, de valószínűleg arra gondol. Vannak más elírások is, pl a PT-76-nál valaki az szintező előtt az oldal szót kihúzta és elég olvashatatlanul valószínűleg a magassági szót írta be.
TG -
kiskorúbézoltán #51095 Lőtáblád (72-eshez, vagy bármilyen más motyóhoz aminek van üa. és kum. lövedéke is) nincs esetleg elfekvőbe'? Volt itt egy elmélkedés a szórásról...
"Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén"
Nem pásztázott lőtávolságot ír az a könyv?
-
ambasa #51094 Akkor néhány adat, mert látom keveredik a maximális és a közvetlen irányzással való maximális lőtávolság. Az adatok az adott harckocsi szabályzatából származnak (csak a viták elkerülése végett):
PT-76 (D-56TM)
legnagyobb irányzott lőtávolság TSK irányzótávcsővel: 4000m
oldalszintezővel: 12100m
T-54A (D-10TG)
legnagyobb irányzott lőtávolság irányzótávcsővel: 6900m
szintezővel: 15600m
T-55 (D-10-T2Sz)
legnagyobb irányzott lőtávolság TS2A-22 irányzótávcsővel: 6900m
szintezővel: 14600m
T-72 (2A46)
maximális irányzott lőtávolság TPD2-49 távmérős irányzótávcsővel:
-űrméret alatti pct lövedékkel: 4000m
-kumulatív lövedékkel? 4000m
-repesz-romboló lövedékkel: 5000m
maximális irányzott lőtávolság TPN1-49-23 éjjellátó készülékkel: 800m
maximális lőtávolság repesz-romboló lövedékkel és oldalszintezővel: 9400m
Közvetlen irányzás távolsága 2m-es célmagasság esetén:
-űrméret alatti pct lövedékkel: 2100m
-kumulatívval: 960m
Az, hogy ezek az adatok mit is jelentenek, inkább meghagyom kiskorúnak, Ő biztosan szakszerűbben értelmezi nálam.
TG -
BEARCAT #51093 Helyesbítek:nem túl jó dolog az összes keleti és nyugati parti hordozót meg a kíséretük nagy részét egy-egy helyen tartani. -
BEARCAT #51092 A legfőbb ok, hogy rájöttek nem túl jó dolog az összes keleti és nyugati parti hordozót meg a kíséretük nagy részét egy helyen tartani. Zsíros célpontok akár terroristáknak is.(Még anno a htka-n volt egy írásom ezzel kapcsolatban) -
#51091
Nagyobb mobilitást, kisebb reakcióidő akarnak? -
BEARCAT #51090 Alig több mint egy évvel a 40 millió dolláros helyrehozatal után, újra hajógyári munkások kezei alá kerül a USS Port Royal cirkáló. Most azonban nem egy alattomos homokzátony a kényszerpihenő oka. A Ticonderoga-osztályú cirkálók ugyanis szolgálatba állásuk óta szenvednek a felépítményeiket érintő problémától, vagyis a repedésektől. A Port Royal most éppen több válaszfalnál, a meghajtás biztosító gázturbinák légbeszívóinál, valamint az üzemanyagtartályok környékén indult foszlásnak. A mára már csak 22 egységből álló Ticonderoga osztály 27 tagján eddig több mint 3000 kisebb-nagyobb repedést fedeztek fel az évek folyamán, azonban ezek javítása eddig várhatott a szokás karbantartási munkálatok megkezdésig, a cirkálók bevetéseit nem akadályozták meg. Most azonban az osztály legfiatalabb tagja az 1994-ben szolgálatba állított cirkáló kifejezetten a felfedezett repedések miatt volt kénytelen visszatérni Pearl Harbor-ba. A haditengerészet már 14 millió dollárt különített el a javításokra és a Port Royal várhatóan februárban lesz újra hadra fogható. Vajon hogy fogja kibírni az eredetileg 35 - 40 éves élettartamot?
A Pratt & Whitney leszállította az első sorozatgyártású F135 hajtóművet, amelyik az F-35B változatba lesz beépítve.
Az amerikai haditengerészet bejelentette, hogy a USS Nimitz (CVN 68) repülőgép-hordozó honi kikötője 2011-től Everett lesz. A Nimtz-nek 2001. november 13-tól San Diego volt a kijelölt honi kikötője. A flotta vezetése stratégiai okokra hivatkozva kezdett bele a nagy értékű repülőgép-hordozók széttelepítésbe.
-
#51089
De, a Wiesel 1 esetén MK20-as van valóban. Bennem maradt, hogy (egy) Wiesel 1-est felszereltek a 30mm-es RMK 30-2 HSN gépágyúval... -
kiskorúbézoltán #51088 20-as az az a 30-as, nem? -
#51087
A német hadsereg légideszant erejének harcjárművei. Annyira kicsik, hogy amint a képen is látható, helikopterrel szállíthatóak. Létezik belőle 30mm-es gépágyús, pct. rakétás (TOW v. HOT), légvédelmi rakétás (RBS-70 rakétákkal), sőt, még 120mm-es aknavető-hordozó is. A cél az, hogy könnyű (~2,5-2,8 tonna), kicsi, és elég tűzerővel bírjon, hogy támogatni tudja a légideszant egységeket. -
kiskorúbézoltán #51086 Inkább úgy mondanám, hogy feltételezem. -
#51085
Arról van szó, hogy a meglévő gőzkatapultoknál erősebb lesz az EMALS. Hogy miért nem építettek erősebb gőzkatapultot? Gondolom az adott méret volt még jó kompromisszum a teljesítmény és az igények, illetve a technikai nehézségek között. Lehetett volna erősebbet építeni, csak annyival nagyobb a gőzigénye / annyival masszívabb gépészetett igényelt volna, ami már nem érte volna meg. -
#51084
Szóval azt mondod, hogy a 7000 méter mégis ballisztikai lőtáv? -
#51083
nem, ledobják a vonalak mögött és szépen seggbe durrantja az MBT-ket. -
#51082
Ez egy könnyűfelderítő jármű vagy mire használják?Úgy néz ki mint az Ansaldo kisharckocsi a világháborúban.Az teljes kudarc volt anno. -
Kalinyin #51081 OFF:
Bio-girostabilizáció
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1019331381
#236696 -
#51080
Nem értem a gőzkatapultos megjegyzést. Kellő teljesítmény esetén a gőzkatapult is tud elvben indítani álló hajó esetén gépet. Az, hogy nem tud, az sziplán azt jelenti, hogy nem építettek be elég kraftot a rendszerbe. Ehhez nem kell más technológia szerintem. A gőzkat. esetén valszeg nem érte meg a plusz teljesítményt beleépíteni, a gőznyomás a katapultban így is iszonyatos lehet. -
kiskorúbézoltán #51079 Tekintve, hogy majd' 45 fokig felmegy a csöve a 4000m kizárt. Gyanítom az optikai irányzékban 4000m-ig van beosztás. Viszont - mivel orosz a motyó - valószínűleg van benne szintező a bölcsőn, igy igaz lehet a 7000m. -
#51078
A BMP-3/BMD-4 HE gránátja 4000m-es lőtávval bír a Janes szerint (gondolom nem a ballisztikai lőtávot veszik figyelembe, hanem az "effektív" lőtávot), szvsz ha igaz a 7000m, akkor az pct. rakétával lehetséges. Ami meg csak azért furcsa, mert a Bastion-ra (9M117M1 'Arkan' rakéta) 5000-5500 méteres effektív lőtávot írnak. -
kiskorúbézoltán #51077 Hmm, akkor mégiscsak jó az a 7000m-es adat, nem? Sehol nem írták, hogy mozgó, páncélozott célra 7000m.
Elolvastam a linkelt cikket. Hááát... Kb. mintha válogatás nélkül olvasgatnám a hozzászólásokat itt. Nem is igazán értem, ha már egy ilyen tematikus oldalt üzemeltetnek miért ilyen gyenge szinvonalú cikkeket jelentetnek meg? Még helyi kedvencemet B.R-ot is messze alulmúlják...
Na jó nem messze, de egyértelműen. :DDD -
#51076
Ilyen távolságra a BMP-3/BMD-4 a Bastion pct. rakétarendszert használja, nem sima gránátot. -
#51075
Van orosz mentalitás, van német mentalitás. A BMP-3 meg vékonybőrű a PUMA-hoz képest, nem kicsit, nagyon.
A németeknél a BMD-4 "ellenfele" meg a Wiesel család. Nem ejtőernyővel dobálják, hanem egyszerűen kigurulnak vele egy helikopterből, és ötödakkora csak a tömege.
-
JYeti #51074 Arra gondolok, hogy ez a 100 milis ágyú - ahogy írtad - kompromisszumos megoldás a normál ágyúkkal szemben (sry a pongyola megfogalmazásért :P), például ha jól tudom, kisebb a teljesítménye, így alacsonyabb a lövedék kezdősebessége is.
A normál nagyteljesítményű MBT ágyúkkal is nehézkes szerintem eltalálni egy mozgó célpontot 2000 méteren túl (az a pár másodperc, amíg odaér a lövedék, igen nagy hibaszázalékot rejt magában), és akkor a példában egy Leo2 tűzvezető rendszerét vettem alapul. Ehhez hasonlítva a BMD lövegének alacsonyabb kezdősebességét, illetve a - feltételezésem szerint - a Leo2 viszonyában kevésbé precíz tűzvezető rendszerét, akkor legalább aggályosnak tartom a kijelentést, hogy a 100 milis ágyú 3000 méteren túl még effektív lehet. Bár attól is függ, mire használják, mert területtűzre lehet 7000 méterig is effektív, de ha páncélosok ellen alkalmazzák, akkor szerintem nem.
Az egész elmélet azon a kijelentésen alapul, hogy alacsonyabb a 100 milis löveg kezdősebessége, ill. szerényebb a tűzvezető rendszere. Ha ezek nem így vannak, akkor dől a dolog :P
Y -
#51073
Pláne annak a fényében, hogy ugye itt is van lövegcsőből indítható Refleksz pct. rakéta. Szóval furcsa.
Az amerikai Stryker MGS esetén a fő kérdés, hogy miért nem valami olyat raktak rá, mint a svédek a CV90-re ill. a finnek a Patria-ra. Az AMOS / NEMO 120mm-es aknavetőre gondolok.
1.: Nagyobb tömegű (nagyobb rombolóerejű) gránátot tud tüzelni.
2.: Képes hatékony indirekt tűztámogatásra.
3.: Ugyanúgy képes rövid távon direkt célleküzdésre.
4.: Van hozzá IR önrávezetésű pct. gránát (Strix)...
-
kiskorúbézoltán #51072 "a 100 milis ágyúra 7000 méteres max. hatótávot írnak, az egy kicsit érdekes szerintem (szvsz 3-4000 méterre sincs igazán értelme ilyennel lődözni)."
Ezt megindokolnád?
-
JYeti #51071 Annyira nem értek hozzá, a háborúművészetén van a megfogalmazás.
"Ennél még nem álltak meg, mert beszereltek két darab (iker) 7,62 mm-es géppuskát."
Y -
JYeti #51070 A háborúművészetén a 100 milis ágyúra 7000 méteres max. hatótávot írnak, az egy kicsit érdekes szerintem (szvsz 3-4000 méterre sincs igazán értelme ilyennel lődözni).
Fura ez az orosz mentalitás, hogy ekkora tűzerőt raknak mindenre, ami mozog. Nem tudom, mennyire hatékony így ez a kombó. Nem lenne-e szerencsésebb a csöves fegyverzetek terén a PUMA megoldása, ahol a főfegyverzet "csak" egy 30 milis gépágyú (+ EuroSpike), de az az egyik legfejlettebb és legsokoldalúbb (űrméret alatti lőszer, airburst) a kategóriában.
Y -
kiskorúbézoltán #51069 Érdekes a ragaszkodás a löveges megoldáshoz a rakétással szemben, különösen egy ilyen tömegérzékeny területre szánt eszköznél.
Igaz a 105-ös löveggel szerelt ami nyolclábú is furcsa volt nekem. -
#51068
Szerintem félreértette. Egy 7,62mm-es PKT van a toronyban. A test jobb oldalán egy másik géppuska van (egyes források szerint 7,62mm-es PKM(?), más forrás szerint RPKS). A BMD-3-on másik oldalt lévő 30mm-es gránátvetőt viszont kiszerelték. -
kiskorúbézoltán #51067 Ami a dolog pikantériája, hogy időnként itthon is észrevenni egy-egy részletét a leírtaknak... -
#51066
BMD-3 test + BMP-3 torony = BMD-4.
Gyakorlatilag a tűzerőt növelték meg, ennyi. A másik "mókás" játékszer a Sprut-SD, az is BMD-3 alapú, csak megnyújtották az alvázat, és a tornyába egy könnyített 125mm-es löveget tettek. Vagy (közel) T-90 szintű tűzerő egy mindössze 18 tonnás légideszant-harckocsiban, többé kevésbé a régi ASzU-57 és ASzU-85 utódja.
Ugyanakkor tavasszal volt egy bejelentés, amely szerint a BMD-4 és Sprut-SD alól kihúzzák a széket. Hozzáteszem a fórumokban olyat is olvasni viszont, hogy valamilyen módon életben marad mindkettő program (a BMD-4-esekből így is ~100db körüli már rendszerben van, a Sprut-SD-ből pedig legalább 5-6 került a légideszant egységekhez). -
kiskorúbézoltán #51065 Iker 7,62-es? Ezer éve nem láttam ruszkiknál olyat, miért e nagy visszatérés?
Azért ezt a 100mm-es ágyút nem szabad összekeverni mondjuk egy 55-ös 100mm-es lövegével, gondolom inkább csak egy nagyobb Grom. -
JYeti #51064 BMD-4. Vélemények ? Elég komoly fegyverzetet raktak rá :S
100 milis ágyú, 30 milis gépágyú, ágyúcsőből indítható pct. rakéta, 2 db. iker 7.62es géppityu ... :S:S Mire készülnek ezek?
Y -
#51063
Gondolom teológiai vitákba pedig nem akartak bocsátkozni, hogy a kettő közül (az imádság és a valós fegyverhasználat) közül melyik bizonyul éles helyzetben hatékonyabbnak. :) -
Gunslinger #51062 Anno az orosz tanácsadók mesélték, hogy mikor megjelentek az izraeli gépek egy-egy támadás alkalmával, akkor az arab légvédelmisek először elkezdtek imádkozni a találatért és csak utána jutott eszükbe dolgozni a tényleges találaton. -
#51061
Miért tekinti sok elemzés az arab (és perzsa) haderőt "papírhaderőnek"? Mert a tapasztalatok szerint a harcértékük egyszerűen látványosan alacsony, alapvető taktikai és stratégiai problémáktól szenvednek, és amint arra a lentiekben is utaltam, félelmetes a székükhöz, beosztásukhoz való ragaszkodás (kivéve persze ha előléptetésről van szó).
De Atkins így ír erről (szemezetek):
"Az Arab tisztek ritkán osszák meg az információkat egymással. A szaktudás az arab hadseregben az egyént "értékessé" teszi, "presztízst és figyelmet" kap, egészen addig, amíg az információval (vagy a tudással) csak ő bír."
"Egy másik oldal az arab tanítási módszer. Tradicionálisan a memorizálást nagyra tartják, a tanulók számára a füzeteik nem csak jegyzetelésre valóak, hanem betűről betűre megtanulják azokat. Ennek megvannak a sajátos előnyei, hiszen a megtanult anyagban szereplő adatokat gyorsan és pontosan tudják később felidézni.
Viszont ebből következően az analizálásra épülő problémamegoldás náluk csaknem ismeretlen. Az innováció hátrányban van az "elfogadással" szemben."
"A kommunikácó és döntéshozatal szigorúan limitált számú egyén kezébe összpontosul. Az információk nincsenek megosztva fentről lefelé (vagyis a parancsot megkapja a katona, de azt nem tudja, hogy pontosan miért is kell megtennie, amit tesz, és arról sem tud semmit, hogy a környező erők mit csinálnak - Cifu). Ha a döntés meg lett hozva, akkor azt nem lehet semmiféle módon megváltoztatni."
"A nyugati hadseregekben a tiszthelyettesek feladata a tisztek és az egyszerű katonák közötti kapcsolat biztosítása (magyarul: a tiszt kiadja a parancsot, a tiszthelyettes pedig rendelkezik akkora rugalmassággal, hogy maga döntse el, hogy a katonái közül kinek milyen egyéni parancsot osszon ki - Cifu). Az Arab hadseregekben nincs igazán hagyománya ennek a felosztásnak, és bár létezik az altiszti állomány, nem bíznak rájuk olyan feladatkört, mely szerint maguk oszthatnak parancsokat az alájuk beosztott katonáknak. A parancsok közvetlenül a tisztektől érkeznek. Ezt tovább nehezíti az általában jelenlévő mély szakadék a társadalmi szintek között, vagyis ez esetben a katonák és a tisztek között. Az arab tisztek nem járnak elő jó példával, nem igyekeznek maguk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyeket ők elvárnak a beosztott katonáiktól. Inkább csak tekintélyük megőrzésére koncentrálnak."
Megjegyzés: egy másik elemzés úgy fogalmaz, hogy egy Sergeant First Class (kb. törzsőrmester) az US Army-ban nagyobb döntési jogkörrel bír, mint egy Ezredes egy Arab hadseregben.
"A közel-keleti háborúkban az Arab hadseregeknek nem csak az Izraeli hadsereggel, de a saját kultúrájuk által felállított problémákkal is meg kell küzdeniük. Amikor Izrael egymás után legyőzi őket, folyamatosan a külső indokokat hangoztatják. Okolják a gyengébb fegyverzetet, okolják a kevesebb pénzt, de elmulasztják azt, hogy szembenézzenek a saját hibáikkal."
De Atkins elemzését sok helyen el lehet olvasni, én most gyorsan ezeket találtam:
Forrás 1.
Forrás 2.





