95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#51180
Arra, hogy egy MLRS és cakk pakk üzemeltetése töredék ára egy vadásznak és folyamatos jelenlétet ad egy területen. Számold ki, hogy egy precíziós MLRS-ek szétszórva egy TFS árából mekkora mennyi MLRS jön ki. Én nem úgy jön a CAS, hogy "majd ideér", hanem az adott környéken - max domborzati korlát van - gyakorlatilag hívásra ott van, a a precíziós tűzerő. Eddig precíziós CAS csak heli vagy repcsi tudott adni. Ez most bizony megváltozik. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51179
Akkor így már leesett a tantusz. Korábban több beszámolóban is írták, hogy AN/PEQ-2-vel jelölték meg a célpontot, csak most értettem meg viszont, hogy ez hogy is működik akkor. Köszi, ma is tanultam valamit. ;) -
kiskorúbézoltán #51178 Igen, ha lézer vezérlésű motyót akarnak dobatni akkor így működik. Ha nem akkor teljesen jól működik, mert pontosan és egyszerűen meg lehet mutatni a célpontot.
Bár kezdetekben volt néhány öngól is a módszer miatt, amikor a lézersugár nem megfelelő végére dobtak szeretetcsomagot...
A dolog működik visszafelé is, újabban a pilóták is rendelkezfetnek hasonló eszközzel, kb olyan mint egy batár nagy gyűrű egy hengerrel. Ha nem biztos a dologban akkor egyszerűen rámutat a vélt célra és megtudakolja, hogy valóban az-e a célpont. -
#51177
Azt mondod, hogy az AN/PEQ-2 tehát csak "megjelölte" a célpontot, amit utána egy másik egységnek meg kellett festenie egy komolyabb cuccal? 
No ez új nekem... -
kiskorúbézoltán #51176 Tévedés, még papíron sem voltak képesek erre. A cél megjelölés és a rávezetés két külön dolog. -
#51175
Ezek az ezközök a jó-nagy-távcső mérettől a háromlábú állványra szerelt hordozható méreten át a nagyobb és komolyabb járműfedélzetiig terjedhet a földön.
Ott van azért az AN/PEQ-2, amely valamivel nagyobb, mint egy cigisdoboz, illetve elviekben az XM-8-ra kerülő irányzék beépített lézere is képes lett volna rávezetésre. Papíron, függően a cél felületének reflexiójától 10km-es távolságig lehet használni. -
kiskorúbézoltán #51174 A táv ahonnan már látja a visszavert jeleket sokmindentől függ.
Ilyen például maga a besugárzó eszköz. Ezek az ezközök a jó-nagy-távcső mérettől a háromlábú állványra szerelt hordozható méreten át a nagyobb és komolyabb járműfedélzetiig terjedhet a földön.
Függ a távolság természetesen az visszaverő felülettől és az időjárástól is. Mindekttő képes - külön, külön is - nullára csökkenteni a visszaverődést.
Itt jön be a képbe egy viszonylag új (10-15 éves) dolog a képbe a célterület meteo viszonyai, pl a felhőzet.
Képzelj el egy nagy tölcsért. Ebbe kell beletalálni. Ha olyanok a körülmények, hogy messziről látja a lövedék a jelet akkor nagy eltérést is tud korrigálni, ha csak később képes érzékelni, tehát közelebbről akkor értelem szerűen ez a tölcsér szűkebb.
Van egy fordított tölcsér is, a lövedék szórása. Ez a tölcsér ugye a lövedék távolodásával egyre nő. A játék az, hogy a lövedék tölcsére kisebb legyen mint az irányított rész tölcsére. Ha ez utóbbi a különböző tényezök összessége miatt kicsi akkor olyan messzire lehet csak lőni ahol még a szórás miatt nyíló tölcsér még belefér.
Ezek a dolgok együttesen adják a maximális lőtávolság egyik korlátjaát.
A nem_cas tűztámogatás lehet földi és tengeri (vizi) tűztámogatás is. A földi ugye a tüzérség eszközeit jelenti legtöbbször, a tengeri pedig a hajó fedélzeti lövegeket (a rakéták, robotrepülők nem jellemzőek a közvetlen tűztámogatásra).
A közeli légitámogatás a szárazföldi csapatok tűztámogatását jelenti. Ha lebombáznak egy hidat valahol hátul az ellenség mélységében az légicsapás, ha a saját csapatokat támadó harckocsikat lövi ki az közeli légitámogatás, vagy ha úgy tetszik CAS.
Hogy ez milyen távolságig működik? Mitől számítva? Reptértől vagy várakozási körzettől? Mindkét esetben erősen függ a gép típusától, utántöltési lehetőségektől. Ha van lehetőség tüzérségi támogatásra akkor rendszerint a tűztámogatás onnan jön, ha nincs akkor marad a légitámogatás. -
#51173
Ez tiszta, de gondoltam max 2-4 km-ről látja nyomorult a megfestését a célpontnak. Ezek szerint ez téves elképzelés a részemről?
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
Az LGB-k (lézervezérlésű bombák) 20-30km-ről is képesek befogni a megfestett célt manapság, tehát még ha ennek a felét veszed is, akkor is bőven elég távolság adott a rakétának a pályamódosításra.
Kezdjük ott hogy hogy működik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektől mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tűnik.
A CAS azt jelenti, hogy a vadászgép közvetlenül cél közelében, a felett manőverezik, ott dobja le a bombáit, engedi el a rakétáit. Tehát a célkörzetétől legfeljebb 10, talán 15km-nél messzebb nem nagyon van (elviekben lehetséges akár 30km-ről is LGB-t indítani, de ez már nem CAS).
Tengóknál hogy vannak a generációs besorolások? Tudom ezek nem kőbe vésett dolgok, de nagyságrendileg csak meg lehet mondani.
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...)
Nincsenek kőbe vésett generációs besorolások, még annyira se, mint a vadászgépeknél. Ha hozzávetőleg mégis kell egy, akkor az Orosz Rubin tervezőiroda így osztályoz:
I. Generáció: I. és II.Vh desing, két-három hajócsavar, általában nem áramvonalas kialakítás, sőt, fedélzeti ágyúk jelenléte.
II. Generáció: Áramvonalas kialakítás, sima, akadálymentesített fedélzet, kiemelve, hogy dedikált "gömbszonár" az orrban. Az orosz a Tango (Project 641B) osztálytól számolja el.
III. Generáció: Egy hajócsavar, további áramvonalasítás, jelentős zajcsökkentés. Az oroszok a Kilo (Project 877 és 636) osztálytól számolják.
IV. Generáció: További zajcsökkentés, oldalra néző szonárérzékelők. Az orosz a Lada osztályt sorolja ide.
Szvsz ez a besorolás alapvetően hibás, például egy kalap alá veszi az első generációba a fedélzeti ágyús egységeket és az U-XXI osztályt, illetve annak alapjaira való épülést. Ezen kívül kissé elhanyagolja az "Esőcsepp" alakú test áramlástani előnyeit, persze érthető, mert ugye az amerikaiak és a nyugati haditengerészetek ezt már az 1960-as években meglépték, míg a szovjetek bő tíz évvel követték őket. Hasonló késés van a szonárrendszer elhelyezése terén (igaz itt már keményen bejátszik a szovjetunió széthullása utáni orosz belassulás). -
JanáJ #51172 Tengóknál hogy vannak a generációs besorolások? Tudom ezek nem kőbe vésett dolgok, de nagyságrendileg csak meg lehet mondani.
Gugli nekem nem segített. (Gondolom nem benne van a hiba...) -
JanáJ #51171 "Nem a lőtáv és végképp nem a max lőtáv a 40km."
Ez tiszta, de gondoltam max 2-4 km-ről látja nyomorult a megfestését a célpontnak. Ezek szerint ez téves elképzelés a részemről?
Wiki az M30-ra ír (ami szerintem uez) 60-100 km.-t.
"A nem_CAS tűztámogatásnak már 20-30km-en vége van"
Mármint milyen? Csöves tűzérségi támogatásnak? (nemtom hohymondják szakszerűen)
Kezdjük ott hogy hogy működik a CAS? Mi az a max távolság ahonnan még hatékonyan tudnak beavatkozni? Mert ha mondjuk a gépektől mért 100km-es sugarú körben akkor ok, de nekem ez kevsnek tűnik.
Nem leugatni. Nem okoskodok, csak nem értem. #idiota] -
Kalinyin #51170 A Végképp Eltörölni (Arnold S.) ugrik be róla:) -
Kalinyin #51169 ez kúrvajó:) -
#51168
Nem olyan drasztikus a különbség, a GLMRS ára valahol 40'000 US$ körül van, ha jól emlékszem, ez olyan kétszeres ár egy Paveway II. Plus-hoz képest. Persze egy GLMRS robbanófeje jóval kisebb (~70kg körüli tán?), mint akár egy 227kg-os LGB. Viszont olcsóbb a célkörzetben egy MLRS rajt készenlétben tartani, mint egy F-16 CAP géppárt. -
BEARCAT #51167 Jah igen a tegnapit egy kicsit összecsaptam, de azért a lényeget csak ki lehetett belőle venni. Bocsesz. 
-
BEARCAT #51166 Az M30-as rakétával lehetséges 60 km-re is ellőni. Az M26-osok "csak" 45 km-re mennek el. Sajnos most nem találtam meg de fejlesztés alatt van nagyobb hatótávolságú rakéta is(séróból olyan 80 km ugrik be de nem biztos).
Az hogy kiválthatja a közeli légi támogatást érdekes kérdés. Ezek a rakéták messze drágábbak mint egy bármilyen irányítókészlettel ellátott bomba. Ettől függetlenül Irakban és Afganisztánban már több mint 1900-at elpufogtattak belőlük. Mert egy F-16/F-15/F-18 stb. odatelepítése reptetése is marha költséges, bár nagyobb területen vethető be. -
kiskorúbézoltán #51165 "A rakéta 40 kilométert repült mielőtt érzékelte volna célpontot megjelölő sugarat"
Nem a lőtáv és végképp nem a max lőtáv a 40km. A nem_CAS tűztámogatásnak már 20-30km-en vége van, tehát ha ilyen távolsága megfelelő pontossággal tudnak lőni az - ha nem is teljesen, de részlegesen - átveheti a CAS feladatok egy jelentős részét szerintem is. -
JanáJ #51164 "kiválthatja a méregdrága légierős CAS-t."
Ezt mire alapozod? Mert ha 40km-re ilyen van, akkor kb 2 km-re is lehet mbt. Irakban házat "bontani" az olcsóbb. Ellenben nem túl mobilis. Vagy ez is tud messzebb lőni?Mert nekem MLRS-hez mérten kevésnek tűnik a 40km. -
#51163
Figyelemreméltó a C-17 flotta szétrepülése.
A rakéta árától függen elég brutális lehet. Szerintem nagyon komoly részben kiválthatja a méregdrága légierős CAS-t. -
BEARCAT #51162 Az USAF C-17 Globemaster III-as gépei december 10-én elérték a kétmillió repült órát. Ezt a szép repült időt 205 példány 18 év alatt hozta össze. Az első milliát 2006-ban ünnepelhették a szállítógépet üzemeltetők, ezt 1993 júniusától halmozták fel.
A Fülöp-szigeteken korrupció gyanúja miatt vizsgálják a lengyel W-3A szállító helikopterek beszerzését. Jelenleg még nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a PZL-Swidnik svindlizett volna a nyolc helikopter eladásában.
A Lockheed Martin sikeres próbalövészetet hatott végre a GMLRS+ rakétával. Ez a jól ismert MLRS GPS-el és félaktív lézeres irányítórendszerrel ellátott változata. A rakéta 40 kilométert repült mielőtt érzékelte volna célpontot megjelölő sugarat, és módosítva a célba érkezés helyét engedelmesen 150 métert korrigált a becsapódási ponton. A gyártó szerint a GMLRS+ rakétával 2011-ben folytatódnak a tesztek.
Az USA tengerészgyalogságának 235. születésnapján december 10-én hajtotta végre első repülését a digitális repülőelektronikával ellátott CH-53E. A korszerűsített Super Stallion 2011 nyaráig be fogja fejezni a tesztrepüléseket.
-
#51161
Lehet, hogy az vezeti meg. Ha fém a fémen minimálisan csúszik, akkor darál le egyik a másikból. Az is füstölhet.
Számtalan oka van a füstnek. Pedig a füst maga bizonyíték arra pl. hogy az esemény nem kami, mert a füst áramlástani terjedési analízi megerősíteti és részben visszafejhetővé is teszi a csúcs szakembereknek, hogy mi is törénik ottam. Ez csak tipp, de ma a technika bámulatos doglokra képes. -
JanáJ #51160 Akartam kérdezni. Olyan mintha zselén lőnék át. Nem lehet, hogy itt csak az erejét mérték és eleve lassítottak rajta. -
fade2black #51159 http://www.technologyreview.com/player/08/02/06Borrell/2.aspx
még a 2008as tesztből. eléglángos.... :)
Nem csak lézeres/ipari egy kutya közönséges pogári kamera is tudhat 1000+fpst!!! Amit kerestem most nem találtam de: http://prohardver.hu/teszt/casio_exilim_ex-fc100_a_gyors/filmfelvetel_es_ertekeles.html
Kár, hogy az 1000fpsnél nem adnak elég fényt, tény már a 210fps is vicces...
http://prohardver.hu/dl/cnt/2009-12/54309/210fps.avi -
#51158
A videón pont a lényeg nem látszik. Az, hogy honnan indul. Mintha valami tömb belsejéből indulna. -
#51157
Nem éppen. Nagyon speciális és hülye helyzet amit látsz sok szempontból.
Ott kezdőik, hogy pl. nem szabad körüláramolt tér van.
Az egész űrhajü körül meg nem izzik a levegő. Az ionizált gázfelhő ami a hajó alján keletkezik az tényleg árnyékolja a rádiózást. Lefelé. Ettől pl. az űrsikló felső részén egyáltalán nincs az a húdemeleg. Nincs is ott hővédő csempte, talán még a festés sem hőálló festék sem.
Attól, hogy egy jelenséget nem értük, még van. Meg kell érteni. Hiperszónikus tartományban ott ahol ráadásul gyorsulás van, ott nagyon komoly dolgok vannak. Egyszer nézem meg eddig a videót. Most kicsit jobban megnézem. -
#51156
az odáig rendben van hogy hö termelödik de akkor miért csak a lövés pillanatában mert akkor az egész lövedék körül folyamatos izzó légrétegnek kellene kialakulni ahogy halad elöre, ahogy az ürhajó körül mindaddig mig a sebessége le nem csökken -
#51155
Frankó kis lökéshullám indulhat el ottan.
Kispokhi kommentke sajnos rávilágít egy ma általnos tendenciára. Ha valaki valamihez nem ért és nem néz utána semminek, akkor egyből mindig kamut kiált, vagy egyből konteóhívő.
Ez a jövő? :( -
Rommel28 #51154 A CERN-ben a részecskék ütközését képesek felvenni, pedig azok kicsit gyorsabban mozognak ennél a lövedéknél. Több ezer kép/sec (talán 20000, de ebben nem vagyok biztos). -
#51153
@Kispokhi: Félelemetes fegyver, lesz, ha egyszer elkészül. Mert eredetileg már el kellett volna készülnie, a Zumwalt-osztályhoz szánták ugyanis (romboló, nem csatahajó). Csak kiderült, hogy kicsit nehezebb megvalósítani, mint azt először gondolták. Úgyhogy a Zumwalt most Railgun helyett két 155mm-es löveget kap.
Azért akadnak még itt megoldásra váró problémák, például a "kondenzátor", ami felgyűjti a lövéshez szükséges energiát. Az 1,5s-es RoF esetén is említik, hogy lehet, hogy ilyen gyorsan lenne képes a második lövésre - csak éppen akkor még a kondiban nem nagyon van töltés, tehát egy teljes erejű lövés után egy kis pukk-ra lesz max. lehetőség.
@Repvez: A lövedék hatalmas sebessége (2250m/s!) miatt a légellenállás hozza létre ezt a szép kis effektet. :)
-
#51152
Valamekkora hő termelődik, mert nincs 100%-os hatásfok A teljesítményből és az időből számold ki, hogy 99,5%-os hatásfok esteén mi termelődik ott. Jó sok hő. Szeritem a minimális szennyezőanyag kap lángra és a felgyorsított test felületés ottmaradt mindenféle kosz égett el. -
#51151
Semmi kamilla nincs benne.
Az 50-es évkben a gyors reakcióidő már megvolt.
Tessék, háttér.
http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?156339-Fastest-Camera-Ever-Built-Uses-Lasers
Szerintem mielőtt kammilázást emleget talán 5 perc google nem ártana a kamerák képfelvevési sebességét illetően.
Tessék.
BTW a képrögzítés sebessége vicckategóriás így fejszámolással a világcsúcshoz képest... -
#51150
A másik kérdésem, hogyha elektromágnessel gyorsitják akkor mi az a füst és láng? -
Kispokhi #51149 Üdv!
railgun1
railgun2
Ezt láttátok már?
'Requirement in the current railgun project -
* 64 megajoules
* materials and ruggedization for 1000 shot lifetime'
'they could recharge it for another shot in a little over a second and a half, though this rate of firing would leave little juice left for propulsion.'
Félelmetes fegyver lesz. Ha valóban megtudják oldani, hogy ezer lövést kibírjon, ráadásul 1,5s/shoot os átlagot hoznak akkor le a kalappal előttük. 2020-2025 tájékára már fent is lesz a csatahajón.
Btw, lehetséges így kamerával felvenni egy 7,5mach-al szágúldó lövedéket, kicsit kamillás ez a felvétel.
-
BEARCAT #51148 Az ENSZ fegyverzet-ellenőrzés az adatai azt mutatják, hogy Oroszország szállított legalább 1800 vállról indítható légvédelmi rakétát Venezuelába 2009-ben. Az Egyesül Államok szerette volna meghiúsítani az üzletet, mivel attól tarnak, hogy az SA-24-es Igla-S rakéták a kolumbiai marxista lázadókhoz vagy mexikói drogkartellek kerülhetnek. Venezuelában több mint 2400 SA-24-es megvásárlása mellett döntöttek.
Az olasz légierő a készül a C-27J Spartan taktikai szállítógépeket egy új feladatkörben kipróbálni. Ez pedig nem lesz más, mint a földi csapatok védelme az improvizált robbanóeszközöktől. A védelmet két rendszer fedélzeti integrációjával valósítanák meg. Az egyik egy rádiózavaró berendezés, amely az IED aktiválását végző rádióparancsot semlegesítené. Ezt a technológiát először két évvel ezelőtt tesztelték, egy Szardínián folytatott hadgyakorlaton. A véglegesített változat fejlesztése immár a végéhez közeledik. A másik egy AESA radar, mely a földfelszín alatt is képes az IED-k felderítésére. Ez a Thales Alenia Cosmo-Skymed műholdakról került átvételre.
Az idahoi Mountain Home légibázison fognak állomásozni a Szaúdi Királyi Légierő gépei. No persze nem az egész, hanem csak 12 darab F-15SA. Ugyanis ezen a bázison történik az ország típusra kerülő hajózóinak képzése és ennek megkönnyítésére kerül egy századnyi gép az USA-ba. Az RSAF öt éven 2014-től a 2019-ig lesz jelen a bázison. A kiképzőszázad első négy gépe 2014 elején, közepén települ majd át, míg a fennmaradó nyolc az év végéig érkezik meg.
Az osztrák fegyverzetcsökkentés hírére már sokan Leopard-2-es harckocsik megvásárlásáról álmodoznak hazánkban, azonban egy kicsit reálisabban gondolkodva nem biztos, hogy pont ezek miatt volt az állítólagos érdeklődés a sógoroknál. Ausztria 1993-ban vásárolt több mint száz Mistral légvédelmi rakétát, 76 indítóállványt, valamint 1998-ban ezek kiszolgálásához 16 Thomson-CSF RAC 3D közepes hatótávolságú 3-D radart. Ugyanis a kivonás a harckocsik mellett érinti az irányított páncéltörő rakétákat, a 8 illetve 12 centis aknavetőket, légvédelmi gépágyúkat és állítólag néhány Mistral egységet is.
A 2011-es Aero India rendezvényen fogják bejelenteni, hogy melyik pályázó nyerte az indiai légierő légcsavaros kiképzőgépekre tenderét. A HPT-32 Deepak váltótípusából 75 darabot kívánnak beszerezni, egy gyorsított eljárás keretén belül, a Deepakok rossz műszaki állapota miatt. A népes mezőnyt a Hawker Beechcraft T-6C, a Pilatus PC-7 MkII, a koreai Aerospace Industries KT-1, az EADS PZL-130 Orlik TC-II Lengyelországból és a Grob 120TP Németországból alkotja.
Az amerikai tengerészgyalogság teljes mellszélességgel kiáll az F-35B Lightning II mellett. Ezt bizonyítandó felsorolták hol, mennyi gépet fognak majd állomásoztatni. 128 repülőgép nyolc századba szervezve Cherry Point, Észak-Karolinában és 88 Lightning II (három század és egy kiképző egység) Beaufort Dél-Karolinában. 96 F-35B állomásozik majd (hat század) Miramar-ban Kaliforniában és 88 (öt század) megy Yuma-ba Arizonában. Az első egység 2012-ben kapta volna meg első gépét a legújabb hírek szerint ez a dátum további két évvel fog csúszni.
Törökország vizsgálja a dél-koreai-indonéz KF-X programhoz való csatlakozás lehetőségét. A Korea Times napilap értesülései szerint Ankara ugyanannyi fejlesztési költséggel szállna be a programba, mint Indonézia.
Az utolsó hat darab gép megérkezésével teljessé vált a pakisztáni F-16 C/D Block 52-es flotta. A 18 2005-ben megrendelt gépből az első három, májusban érkezett Pakisztánba a második három, októberben, majd a múlt hónapban további hat repülőgépet szállított le az amerikai gyártó.
A Denel Aviation megerősítette 12 Cheetah C vadászgép eladását Ecuador részére. Mike Kgobe vezérigazgató elmondása szerint az ecuadori légierő átfogó karbantartási és támogatási szolgáltatást is igényelt legalább öt évre terjedően, azonban mutatkozik lehetőség eme szolgáltatások későbbi meghosszabbítására is. A Cheetah a Dassault F1 és esetleg a Sepecat Jaguar váltótípusa lesz Ecuadorban.
-
JanáJ #51147 link
Lehet már ismert, de nekem bejön. :-) -
#51146
Magyarországon van még lőszergyártás?
Van, MFS.
Acélhüvelyes lőszert miért gyártottak? Valahol olvastam, hogy rosszabb a mechanikai tulajdonsága és nehezebbé teszi a gyártást
Viszont nincs szükség hozzá rézre, ami ugye hadigyártásban kritikus. -
Kalinyin #51145 Mondjuk egy épkézláb snitt nem volt, hogy lássuk a tűzgyorsaságot. -
Kalinyin #51144 A lőszergyártásról van valahol egy jó cikk?
Főleg a hüvely mélyhúzása érdekelne.
Magyarországon van még lőszergyártás?
Acélhüvelyes lőszert miért gyártottak? Valahol olvastam, hogy rosszabb a mechanikai tulajdonsága és nehezebbé teszi a gyártást. -
#51143
Az israeli weapons hivatalos oldala az IDF-nek?
Nem, az Israeli-weapons egy külön cég, amely üzleti kapcsolatban áll az Izraeli védelmi minisztériummal.
A linkelt cikkben szinte mondatonként változik, hogy a Namer HAPC vagy IFV.
Az Army-technology meg egy harmadik oldal, független az I-W oldaltól és az IDF-től is.
Egyébként az I-W végig simán APC-ként hivatkozik a Namer-e. -
BEARCAT #51142 Japán további Patriot PAC-3-as légvédelmi komplexumok beszerzését tervezi. Az ebben az évben megalkotott, de a parlament által még el nem fogadott nemzeti védelmi stratégia szerint az ország teljes területén védelmet kell biztosítani, az estleges észak-koreai ballisztikus rakétákkal szemben. Jelenleg a Patriot rakéták csak három légi bázis környékét védik Japánban. Ezenfelül, mind a hat Aegis radarrendszerrel ellátott rombolót szeretnék ellátni Standard Missile-3-as elfogórakétákkal.
Lezárult a 2010. július 28-án bekövetkezett repülőszerencsétlenség kivizsgálása. A négyfőnyi személyzet és egy C-17 Globemaster III elvesztését pilótahiba okozta. A kivizsgálók egyértelműen megállapították, hogy a pilóta agresszíven repült és ezek során többször is megközelítette a típus repülési korlátait. A másodpilóta, illetve a fedélzeten lévő, a repülés biztonságát felügyelő személy nem avatkozott bele a repülési manőverekbe.
Az orosz Csendes-óceáni Flotta kisebb köteléke látogatta meg Srí Lankát. Az Admiral Vinogradov Udaloj-osztályú romboló valamint kíséretében egy vonattó és a Pecsenga tanker vetett horgonyt szombaton a szomáliai partok felé haladtukban három napra. A kötelék az Északi-flotta Admiral Levcsenko Udaloj-osztályú rombolóját, valamint a Fekete-tengeri Flotta Olekma tankerét és az SB-36 vontatóját váltja le. Ezek a hajók már július 3-óta tartózkodnak az Ádeni-öbölben.
December 10-én befejeződött a USS Shiloh (CG 67) cirkáló a USS Fitzgerald (DDG 62), valamint a japán JS Kurama (DDH 144) és JS Myoko (DDG 175) rombolók részvételével zajló Keen Sword 2011 hadgyakorlat. A hét napos gyakorlat főbb részében a hajók a ballisztikus rakéták megsemmisítését gyakorolták.
Az Egyesült Államokban már repülés közben is tesztelték a következő generációs IFF 5. üzemmóddal rendelkező barát-idegen felismerő rendszerét. A próbarepülések alatt egy Block 30/35 E-3 AWACS-ba szerve az elvárásoknak megfelelően, szinte a felderítési tartomány határától képesek voltak a saját repülőgépek biztonságos megkülönböztetésére.
-
ambasa #51141 Na akkor a linkek még egyszer:
páncélvadász
SK-105 Kürassier
TG