95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#51381
Arra én is kíváncsi leszek, de ugye eredetileg a PAPOP váltotta volna, ami szintén Bull-Pup fegyvernek készült.
[center]![]()
PAPOP 2 proto, 2002
![]()
PAPOP 2 proto, 2002 -
Gunslinger #51380 A QBZ-95/97 is még a 90-es évek elején lett tervezve, nem annyira új fegyver, mint mondjuk a SAR-21, a horvát VHS viszont egy FAMAS copy. A többiben igazad van. FN F2000-et én is említettem, egy dolog, hogy mikor rendszeresítették és egy másik, hogy mikortól létezik. Iráni cuccot nem ismertem. Egyébként most asszem a lengyeleknek is van egy gépkarabély protójuk, ami átszerelhető bullpupra. Franciák meg nem biztos, hogy maradnak a bullpup mellett, a FAMAS-t tervezik leváltani lassan ki tudja mivel. -
#51379
QBZ-95, 1995, Kína. Rendszerben
Vektor CR-21, bemutatva 1997, Dél-Afrika. Kis sorozatban gyártva, hadsereg nem rendszeresítette.
SAR-21, 1999, Szingapúr. Rendszeresítve.
Az FN F2000-et 2001-ben mutatták be. Rendszeresítve.
A Khaybar KH2002-őt (Irán) 2004-ben. Rendszeresítve?
VHS gépkarabélycsalád, Horvátország, 2005. Nincs még rendszeresítve.
Szóval én úgy látom, hogy továbbra is létezik és él a bull-pup elrendezés, nem tűnt el az 1990-es évek eleje óta. Viszont azok a "nagy" és jelentős országok, akik addig nem álltak át a bull-pup fegyverekre, mint Egyesült Államok, Németország, Oroszország, nos azok azóta sem törik magukat, hogy bull-pup fegyverekre álljanak át. Akik anno a mellett döntöttek, mint Anglia, Franciaország, azok maradtak mellette. Kína jelentős játékos, és nála a hadsereg jelentős része átállt a QBZ-95-re. Persze ott megjelent a hagyományos kialakítású QBZ-03 is... -
kiskorúbézoltán #51378 Ez esetben visszatértünk oda, hogy a "dedede"-vel nem tudok mit kezdeni. A linkelt szabályzat ezer éves igaz, de a lényeg nem változott azóta. Tőlünk keletre az ex-CCCP így tudja, nálunk így tudják, tőlünk nyugatabbra így tudják, egy nagy lavór vízzel odébb megint így.
Te máshogy.
A témát részemről lezártam. -
#51377
Elméleti tűzgyorsaság: A fegyver ennyi lövést lenne képes leadni percenként - ám ezt visszaszámolják a kilőtt lövedékek számából.
Tehát nem képes egymillió lövést leadni, mivel egyszerűen nincs benne ennyi lőszer. A topic alján van egy kereső, írd be, hogy metalstorm, kidob már korábbi hozzászólást, ha érdekel a fegyver, már elég sokszor került szóba... -
Rommel28 #51376 Tényleg(mea culpa). Csak a gránátvetője van úgy vagy hasonlóan megcsinálva. -
Gunslinger #51375 A TAR-21-et is a 90-es évek legelején tervezték, a K11 meg nem bullpup, nézd meg jobban. -
Rommel28 #51374 A TAR-21 és a K11 is bullpup. Ez utóbbit idén kezdték gyártani, de az izraeli cucc sem egy régi darab. A rendszer egyetlen hibája, hogy váltott kézzel rossz használni, bár ezt az F2000-nél megoldották. -
Gunslinger #51373 Sztem semennyivel sem egyszerűbb részlegesen szétszedni, mint egy AK-t vagy a legtöbb gépkarabélyt. Érdekes, hogy a bullpupot nem igazán erőltetik a 90-es évek eleje óta gépkarabélyoknál, leginkább a 70-es években volt jellemző (FAMAS, L85, AUG). Az FN F2000 is már 10+ éves.
Más:
A bőrnyakúak meg is kapták az első M27 IAR-okat: http://www.thefirearmblog.com/blog/2010/12/20/unboxing-the-m27-iar/ -
donatus13 #51372 itt ez a link
Ez a fegyver most 1 m lövést tudna leadni percenként? -
BEARCAT #51371 Izrael tart a libanoni hadseregnek szánt fegyverektől. Véleményük szerint ugyanis a hadsereg részére átadott, megvásárolt fegyverek előbb-utóbb a Hezbollah harcosainak keze ügyébe kerül. Tel-Aviv most újra hallatja hangját ugyanis február végéig 100 darab HOT irányított páncéltörő-rakétát kívánnak leszállítani a franciák, a libanoni hadsereg részére. Izrael attól tart, hogy a hadsereg állományában megtalálható Gazelle helikopterek helyett-mellett a Hezbollah harcosaihoz is eljuthat a fegyver.
Negyedik tengeri próbaútját sikerrel teljesítette a Type-45-ös osztály negyedik tagja, a HMS Dragon romboló. A legutóbbi alkalommal a hajó elektromos, meghajtó és navigációs rendszerét ellenőrizték tengeri körülmények között, valamint kis és közepes űrméretű csöves tűzfegyverivel hajtottak végre éleslövészetet.
A svájci légierő további két Pilatus PC-21-es turbólégcsavaros kiképzőgépet vásárolt december 17-én a logisztikai és műszaki szolgáltatásokkal együtt 30 millió svájci frank értékben. A gépek 2012 első felében kerülnek leszállításra.
196 Tomahawk Block IV-es robotrepülőgépet vásárol az amerikai haditengerészet. 209 millió dollárét 132 felszíni hajókról indítható RGM-109E, és a 64 tengeralattjárókról bevethető UGM-109E Tomahawk-ot fog a Raytheon Co. Missile Systems legyártani.
A 2010. április 8-án bekövetkezett első hadműveleti CV-22-es Osprey veszteséget nem ellenséges tűz okozta. Ezt egészen biztosan kizárta a most lezárult vizsgálat. Azt azonban nem sikerült egyértelműen megállapítani, hogy mi miatt zuhant le a dönthető rotoros gép. Az ok kiderítésében nem segíthetett a fedélzeti adatrögzítő sem, mivel a becsapódás következtében hasznavehetetlenné vált.
Az olasz légierő Afganisztánba telepített AMX gépei elérték a 2000 bevetésüket. A Heratba telepített "Fekete Macskák" hírszerző, megfigyelő, és felderítő repüléseket hajtanak végre. A földi egységekre való „vigyázás” közben hidak, utak és iskolák állapotát és figyelemmel kísérik a levegőből. Íme egy az AMX-ek törzse alá függesztett Recce Lite felderítő konténer filmfelvétele, ahol az olasz pilóta francia katonákat figyelmeztet két fegyveres alakra.
-
Kurfürst #51370 Nagyon köszi ezért a videóért... :-) Nagy Steyr AUG fan vagyok, Airsoftban is azt használom, de az eredetit ezekszerint még annál is könnyebb szétszedni. Zseniális konstrukció, kár hogy itthon nem rendszeresítik.. -
#51369
Steyr AUG (Sturmgewehr 77) klón a civil Microtec MSAR STG-556.
Kaliber: 5.56x45mm / .223 Rem, 6.8x43 mm Rem SPC
A videó 06:04-től lesz érdekes, amikor szétszerelik. Sok AR15 és AK fieldstrip videó van, de nem Steyr AUG-os.
-
#51368
Ahogy már íram, a 2,4-szers CEP esetén 95% körüli. 100% soha nem lesz matematikailag, ergo végtelen nagy szóráskép van.
A valszámban a 99% feletti esmény gyakorlatilag biztos bekövetkezésnek felel meg.
Nem értelek... -
kiskorúbézoltán #51367 A CEP fogalmától indultunk, és abban bizony benne van az a 10% is. Sajnos vannak dolgok amiben a 10% is "valami". -
#51366
Ezzel a hozzállással végtelen nagy, mert mindig lesz egy statisztikailag kilógó elem.
Ha a belövés megtörténtt, akkor 2,5 CEP-en belül bőven 90% feletti a találat a megcélzott ponthoz képest. Nehogy már arra a jóval kevesebb, mitn 10%-ra mozdulj már rá... -
kiskorúbézoltán #51365 Hülyeséget írtam, összeadva a 82% az átnérő tehát a 4x-es távon van. -
kiskorúbézoltán #51364 A link szerint csapódik még 4x-es távon is - minden irányban - igaz, 82% 2x-esen belül. Viszont az eredeti kérdés az volt, hogy a teljes szóráskép a CEP hányszorosa. Ha jól emlékszem háromszorost írtál arra maire én négyszerest irányonként. -
#51363
Nem, az amit linketél pont azt mondja, amit írok, legalábbis szerintem. A konkrét példa amit mintával ír amernnyire jól értelmeztem kb. ugyanazt hozza ki. -
kiskorúbézoltán #51362 Tehát akkor tévednének a szabályzatok és a te számításaid a helyesek? -
#51361
Már nem foglalkozom vele. A számok alapján amit láttam szeritem nekem van igazam, eltérés abból adódhat még, hogy több paramétert vizsgált vagy sem. x2 CEP táján már gyakorlatilag 80-90% megy a távolságon belülre. Hogy azon belül milyen az eloszlás, az már kérdéses lehet, de sejthető, hogy hossz és nem oldalirányban lesz nagyobb a szóráskép. (Kivéve, ha erős oldalszél van. Legalábbis szerintem.)
De van. Az F-16 gépek estén egy WAPJ cikk arról beszélt, hogy az ODS elején az gépek alacsonyan támadtak és akkor a CEP asszem 30 láb volt Mk-84 bombákkal.
Mikor rájöttek, hogy a MANPAD és SHORAD a veszély és radaros SAM rendszerek nagyrészt ki voltak lőve, akkor közepes magasságból ment a szeretetcsomag. A CEP 200 lábra nőtt emlékeim szerint. -
kiskorúbézoltán #51360 Sikerült valamire jutni a CEP-lal jutni valamire? Illetve elképzelhető, hogy a PE(l) és a PE(r) együttesen nem a CEP-et adja? Akár hol nézem, irányítatlan tü-i lőszernél mindig PE(l;r)-t adnak, míg a valamilyen vezérléssel rendelkezőnél CEP-et, ugyanakkor a PE(l;r) a régebbi forrásokban található, a CEP meg az újabbakban.
Repcsiknél nincs valami CEP a L-F fegyverekre magyarázattal? Olyasmire gondolok, hogy F-16xx az xxx bombát zzz körülmények közt, yyy pontossággal képes kézbesíteni. -
ambasa #51359 Igen, csak nem szeretném, ha rajtunk kívül aki nem tanult ilyen jellegű dolgokról, az úgy egyszerűsítené le az egész mach-kúp/gát rendszer feladatát, hogy szabályozzuk a bejutó levegő mennyiségét. Mert a laikusok többsége erre egyszerűsíti le az egészet, tapasztalatom szerint és az #51346 hsz-edből második mondatából könnyen lehet erre a következtetésre jutni szerintem.
Mint ahogy a másik kedvenc általános tévhitem, hogy a helikoptert a maga alá fújt levegő tartja fent.
TG -
#51358
A keresztmetszet változás szerintem kicsi. Vagyis azt mondanám, hogy igen, valóban változik, de nem ez szabályozza a folyamatot alapvetően. -
#51357
ugyan arról beszélünk, csak máshogy fejezzük ki magunkat, mert ahogy irtad következménye a kúp mozgásának az hogy csökken a keresztmetszet ami maga után hozza hogy csökken a bemenö levegö de a sebesség miatt akár ki is egyenlitheti ezt a csökkenést.
A kup feladata ahogy irtad elkerülni a meröleges lökéshullám kialakulását mert az lezárná a levegő utját a szivócsatornához.
de ez is megérne egy hosszu misét hogy mit miért ugy terveztek ahogyan.
Amugy én a 21est tanultam. -
ambasa #51356 Hát nem tudom, de nekem ezt (régi időkbe vesző emlékeim szerint, amely természetesen nem csalhatatlan) máshogy tanították.
Természetesen az egy következmény, hogy változik a beáramló levegő mennyisége, de szerintem a mach-kúp feladata nem ez.
Amikor a 21-es kúpja előre mozdul az azért van, mert a központi test különböző kúpszögű elemekből áll, ezáltal nem egy, hanem több lökéshullám kúp keletkezik, amelyek több fokozatban csökkentik a levegő sebességét, illetve megváltoztatja a szívócsatornában azt a tartományt, ahol a levegő sebessége (egy laval-fúvókában) ismét hangsebesség felé gyorsul (ami viszont védi a lökéshullám rendszert a hmű változó üzemmódjából adódó hatásoktól), aminek a végén létrejön az a merőleges lökéshullám ami mögött ismét hangsebesség alatti a levegő sebessége, immár stabilan.
Ha elfogadnám, amit állítasz, akkor miért nincs szükség a hangsebesség alatti repülőgépeknél repülés közbeni levegőmennyiség szabályozásra a szívócsatorna által (pl az általam tanult utasszállítók szívócsatornájában ilyennek nyoma sincs), illetve a Mach-kúp (tudtommal) éppen nagy sebességnél mozdul kifelé (csökkenti a keresztmetszetet) amikor általában pont megnő a hajtómű levegő igénye (természetesen az is gaz, hogy a sebesség növekedésének következtében megnő a beáramló levegő mennyisége)?
TG
Ui. közben utána érdeklődtem telefonon egy kicsit, az első a felszálló redőny, míg a hátsó a pompázs-szelep, nem rugó terhelésű, saját súlya tartja zárt helyzetben. -
#51355
én sem ezt irtam hanem hogy azon kivül hogy lecsokkenti a levegö sebességét még a levegö mennyiségét is szabályozza, mert azt viszont nem irtad, hogy pl a 21es esetében a kifelé mozdulo kup csokkenti is a keresztmetszetet igy csökkentve a levegö mennyiségét a pompázs szelepek csak finomitanak az arányon, de a fö levegö mennyiség szabályzást az orrkup végzi.
Azoknál a gépeknél ahol nincs ilyen szabályozás ott meg a gép testet alakitják ugy hogy a gép körül kialakulo lökéshullám utánn kerüljön a beömlő igy érve el a sebességcsökkenést.Mert mint tudjuk a lökéshullám hátsó részén hangsebesség alatti az áramlás.
-
ambasa #51354 Üdv!
A gond, az, hogy a Mach-kúp, vagy más esetekben, mint a MiG-29, vagy éppen a Concorde a Mach-gát szerepe nem a levegő mennyiségének a szabályozása, hanem a levegő sebességének hangsebesség alá csökkentése. A levegőmennyiségének a szabályozása, pl a MiG-21-nél a gép orrán lévő hidraulikus működtetésű pompázs-redőny vagy szelep (plusz levegő kiengedése), illetve a szárnytő előtt-alatt lévő rugóterhelésű levegő beeresztő-szelep (plusz levegő beengedése szolgál.
Képek ás szöveg a szolnoki múzeum honlapjáról:
![]()
"Nézzünk be a Mach-kúp mellett ! Itt elöl a bal oldali pompázs-gátló szelep és mozgatórúdja látható. A hajtómű számára felesleges levegőt ereszti ki. Kissé beljebb az éppen ellentétes célú, rugó ellenében befelé nyíló, levegő beeresztő szelepet látod (majdnem)."
![]()
"Az oldalszám előtt az állásszög-jeladó. A kettő között a baloldali pompázsgátló szelep, amely a kompresszor számára felesleges levegő kieresztésére szolgál. Az ilyen repülési helyzetben egy munkahenger befelé nyitja a szelepet - és a felesleges levegő kiáramlik rajta."
(szerintem kifelé és aki írta elírta)
![]()
"A pompázsgátló szelep "ellentéte" a kép közepén lévő levegő-beeresztő szelep. Ez akkor jön működésbe, ha az aktuális repülési helyzet folytán a kompresszornak "légszomja" van. Rugóterhelés ellenében automatikusan nyílik (befelé)."
TG -
#51353
akkor itt ezzel pontot is tettem a történet végére. köszönöm -
donatus13 #51352 Jó a leírás nagyon, bár az az alsó jordán tank igen jónak látszik kíváncsi lennék hatékony e élesben:D -
donatus13 #51351 Áh köszi szépen:D -
#51350
Amennyire én tudom, csak a SCRAMJET (kísérleti) hajtóművekben van szuperszonikus sebességű levegőáramlás. Évekkel ezelőtt olvastam arról, hogy (hagyományos) gázturbinákban is foglalkoznak a lehetőséggel, de azóta erről sehol sem hallottam, lehet, hogy felhagytak vele... -
#51349
Haladjunk sorban.
Mintha pár nappal ezelőtt láttam volna itt kínai fejlesztést az milyen(paraméterek) tank lehet róla valamit tudni?
Csak annyit, hogy készül. Ennyi legalábbis biztos. Az alapja a Type-99, vagyis egy "tuningolt" T-72. Pletykák vannak 155mm-es harckocsilövegről és hasonlókról, ám ezeket kétséggel kell fogadni. Eddig a kínai harckocsik mind alapjaiban szovjet T-54/55 vagy T-72 harckocsik másolatai, amin kisebb-nagyobb finomításokat végeztek. Összességében még a jelenlegi legfejlettebb Type-99 változat sem éri el a jelenlegi orosz T-90A/C változatokat (a T-90 amúgy szintén T-72 származék).
A fejlesztett, 155mm-es löveggel szerelt Type-99-est Type-99KM-nek nevezik a különféle oldalak, de semmi konkrétum nincs róla, ráadásul sok téren extrém dolgokat állítanak. Ilyen a 2000+ lóerős erőforrás, de maga a 155mm-es sima csövű löveg is. Kína eddig szovjet ágyúkat reszelgetett kis mértékben, hogy a nulláról egyszer csak előálljanak egy 155mm-es sima csövű hk. ágyúval kissé meredek állítás...
Úgy tudom most a szupersztár a Abrams meg a leopard de úgy tudom ezek is 80 as évek tankjai nem?
Viszont folyamatosan fejlesztették őket. A fejlesztések egy része kényelmesen beépíthető egy ősöreg harckocsiba is, és a hatását ugyanúgy kifejti.
Ilyen például a digitális adatkapcsolat és célmegosztás. Ez annyit tesz, hogy a parancsnok előtt ott egy képernyő, ahol egyfelől látja a saját erők pozícióját, másfelől valós időben értesülhet a parancsoki döntésekről és a felfedezett ellenfelekről. Ha ő maga felfedezett egy ellenfelet, akkor egy gomb megnyomásával a számítógép rögzíti az adatait (a saját ismert koordináták, illetve a cél irányából és távolságából kiszámolja a cél pontos koordinátáit), és ez megjelenik a többi harckocsi, illetve a parancsnokság képernyőin, tehát mindenki más is egyből tudomást szerez róla.
A másik jellemző fejlesztés a harckocsiágyú, ilyen téren a német Leopard 2A6 kapott egy hosszabb csövű (L/55-ös) harckocsiágyút. Ez nagyobb torkolati sebességet és ezzel nagyobb páncélátütést jelent a hozzá kifejlesztett lőszerrel.
A másik a kiegészítő páncélzat megjelenése, ezt utólag lehet felszerelni a harckocsira, és jelentősen növelheti a túlélőképességet. Egy T-55-ösre is lehet reaktív páncélzatot szerelni utólag, amely jelentősen növeli a túlélési esélyeit páncéltörő rakéták ellen, illetve egyes típusú blokkoknál bizonyos mértékig a kinetikai páncéltörő lövedékekkel szemben is.
Amúgy készülnek mostanában új tankok ?
Igen, készülnek új harckocsik. E téren ma első sorban ázsia áll az élen, Japán a Type-10 harckocsival, Dél-Korea a K2 harckocsival. Mindkettő "közepes" tömegű, tehát 50 tonna alatti, vagy a körüli. Mindkettő lövege ugyanaz, mint a Leopard 2-é (mindkettőnél van lehetőség a hosszabb L/55-ös löveg beépítésére). Mindkettő fejlesztett hidrodinamikus felfüggesztéssel bír (ez egyfelől jobb terepjáró képességet biztosít, másfelől lehet változtatni a harckocsi hasmagasságát ("lehasalhat" egy fedezék mögé, vagy akár "kiemelkedhet" mögüle), vagy előre/hátra bólinthat, ami megnöveli a löveg tüzelési szögét, stb.), a japán harckocsin CVT (fokozat nélküli) váltó van, amely egyfelől ideálisabb erőkihasználást, másfelől egyenletesebb gyorsulást és lassulást jelenthet), mindkét harckocsi modulszerű páncélzattal rendelkezik (a páncélelemek könnyen le- és felszerelhetőek, így a veszélyhelyzetnek megfelelő páncélzatot lehet rászerelni, ha a sebesség a fontos, akkor nincs kiegészítő páncélzat, ha a védelem, akkor nehéz kiegészítő páncélzatot lehet rászerelni, illetve a harctéri sérüléseket gyorsan ki lehet javítani, továbbá a későbbieknek kifejlesztésre kerülő új páncélzatot könnyen fel lehet rá szerelni a régi helyett, stb.) és mindkettő igen fejlett fedélzeti számítógépekkel rendelkezik (tűzvezetés és információmegosztás).
Gyakorlatilag az 1960-as évektől kezdve mindenkinek vannak jó elképzelései a jövő harckocsijáról (minél kisebb legyen, ne legyen tornya, vagy személyzet nélküli tornya legyen, így a személyzet a testbe kerülhet, ahol jobban védet, stb.), de valahogy sose valósultak meg ezek az elképzelések. A Jordánok évekkel ezelőtt kifejlesztettek egy "keskeny profilú" automatizált tornyot, de a mai napig senki nem rendszeresítette. A svédek még az 1970-es és 80-as években rengeteg igen innovatív elképzelést vázoltak fel az UDES program keretében, de aztán e helyett a "hagyományos" Leopard 2-est vették meg...
Úgy tűnik a drasztikus lépéseket senkinek sincs kedve meglépni, mert mi van, ha kiderül, hogy a hatalmas befektetés mögött egy hibás, a harctéren életképtelen elképzelés lapul. :)
[center]
![]()
COMRES75, egy angol elképzelés a külső, torony nélküli ágyúelhelyezésre, 83,8mm-es, 20 fontos pct. ágyúval, 1968-ból
![]()
Objekt 450, szovjet (Kharkov harckocsigyár, ma Ukrajna) torony nélküli harckocsi elképzelése az 1970-es évek elejéről, a 125 vagy 130mm-es löveg felett egy 30mm-es stabilizált légvédelmi gépágyú lett volna elhelyezve
![]()
Az UDES-19 elképzelés Svédországból, torony nélküli 120mm-es ágyúval, 1970-es évek vége
![]()
KADDB (Jordánia) Falcon torony, 120mm-es ágyúval -
#51348
Ezt inkább állithatjuk ,mert még a ramjet hajtómuvekben is lecsökkentik a levegö sebességét hangsebesség alá.DE amibe mozgó alkatrész van annál szinte biztos hogy nincs hangsebbesség feletti áramlás. -
#51347
mondhatjuk azt is, hogy a mostani 3-4. generációs vadászgépeknél egyiknél sincs hangsebesség fölötti áramlás a hajtóműben? -
#51346
DE a 29-ben is van ugyan ugy mint a 21 esben ha jol emlékszem 3 részböl állo keresztmetszet csökkentö lap amit a kopoltyú alol nyulnak be a szivótérbe.
És ennél is csak ugy mint a 21esnél még az is a szerepe, hogy a hajtomű levegöszügségletének megfelelö mennyiségü levegöt engedje be se többet se kevesebbet, mert olyankor következik be a pompázs meg amikor a lapátra nem a megfelelö szögben érkezik a levegő. -
#51345
29-esen a szívótérbe hangsebesség fölött (legyen 1,5-2 Mach), hangsebességnél nagyobb, vagy alacsonyabb áramlású levegő jut be? Tudtommal semmi áramlás csökkentő berendezés nincs a szívótérben, de segítsetek benne. A MiG-21-esen a mozgatható orrkúp egyik fontos szerepe (vagy csak az), hogy a hajtóműbe belépő áramlást hangsebesség alattira csökkentse. Nem? Ilyen a 29-esen nincs. Legalábbis a most kivont 29-eseken 9-12 (?). -
JanáJ #51344 
-
donatus13 #51343 Amúgy készülnek mostanában új tankok ? Mintha pár nappal ezelőtt láttam volna itt kínai fejlesztést az milyen(paraméterek) tank lehet róla valamit tudni? Úgy tudom most a szupersztár a Abrams meg a leopard de úgy tudom ezek is 80 as évek tankjai nem? -
#51342
micsoda fejlesztések
