15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#1410
Tény, hogy London környékén koncentráltabb az ipar, de az Liverpool és Brimingham sem piskóta, azok meg messze kívűl estek a Luftwaffe hatósugarán, ahogy az összes nyugati parti kikötők. A konvojok kevesebb, mint 20%-a járt a csatornán keresztül fel Londonba. Megoldható volt máshogy is a dolog.
Tessék már felfogni, hogy a Luftwaffe nem startégiai bombázásokra lett felkészítve, ezért nem is ment nekik. Az USAAF és RAF SOKKAL erősebb és ponosabb támadásokat hajtot végre '43 közepétől és végétől kezdve és mégis meddig húzták a fritzek... A Luftwaffe ladbába nem rúgott '40-ben. -
SZU #1409 Ez a 20mm-es Flakvierling.
![]()
-
SZU #1408 Aha, jó muri lehetne erre célba lőni a nehéztüzérséggel! ;) -
#1407
ez gyalogság ellen van, a tankoknak ellen majd ez :)
![]()
-
#1406
hát szerintem 37 mm-es a 20-as makett itt figyel a polcomon és kisebb :) -
juzosch #1405 Ezt egy szimpla tank fél perc alatt elintézné:) 1 lövés, és egy lábának annyi. A földön fekve meg nem sokat ér. -
SZU #1404 Egyébként ránézésre nem lett volna neki nagy tűzereje azzal a 20mm-s Flakkal! =) -
SZU #1403 Itt van hozzá a légierő is:
![]()
=) -
#1402
:DD -
#1401
ez kellett volna :)
![]()
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1400
Szóval kb 1942 második felétől vagy 43 elején, amikor még volt gyártási kapacitás, elkezdik gyártani az akkori legjobb vadászgépet teljes kapacitással,ami az FW-190, itt a kérdés hogy milyen eredményre lett volna képes légvédelmi célokra használva,azaz helyben
Szóval.
1.: Ez esetben feltételezzük, hogy a Messerschmitt gyár privilégiuma megdől (az RLM őt favorizálta, lásd DB motorok esete), és ők is átállnak a Fockék gyártására. Ez politikai dolog, nem valószinű (ahogy sok más döntés mögött is a politika, és nem az ésszerűség állt).
2.: 1942-43-ban még a Me-109 sem volt rossz gép, és hozzá kell tenni, hogy az Fw-190 sem volt mindenható. Például az orosz Lavocskin vadászgépek alacsonyabb magasságban jobb fordulási képességgel rendelkeztek. 3000-5000 méter felett már mondjuk megkérdőjelezhetettlen volt a német gépek fölénye a keleti fronton, de ha kis magasságban kellett az orosz támadógépeket feltartóztatni...
3.: Ekkoriban már megjelentek a B-17-es bombázók a nyugati fronton. Az Fw-190A széria egyik fő problémája pont nagyon nagy magasságban közeledő amerikai bombázók elkapása volt, mivel a BMW motorok itt már nem muzsikáltak olyan jól. Ennek köszönhető a "Dora". A fő probléma, hogy nem olyan egyszerű átállni egy új motor gyártására a régi helyeken (ha ilyen egyszerű lett volna, akkor mindenhol DB motorokat kellett volna gyártaniuk csak).
de felvetődik egy másik kérdés is : a Me-262-őt mikor lehetett volna leghamarabb sorozat gyártani ?
Itt nem csak a gyártásról van szó, de a fejlesztésről is. Az Me-262 ekkor még csak az első lépéseit tette, és sok-sok műszaki problémával küzdöttek, főleg a hajtómű terén (az első BMW 003 hajtóműves Me-262 csak 1942 Júliusában szált fel). A hajtóművek megbízhatattlansága miatt (nemcsak a BMW 003, de a Jumo 004 esetén is) késett főleg a sorozatgyártás, de ehhez hozzájárult az is, hogy már 1943 végén elkezdett hiány mutatkozni egyes fontos nyersanyagokból (mint a króm vagy a wolfram), ami miatt át kellett tervezni a hajtóműveket. Ehhez még hozzájön a fent is említett politikai beavatkozás a gyártási és tervezési folyamatban, nevezetesen a jól ismert Hitleri parancs, miszerint az Me-262-est gyorsbombázónak kellett áttervezni...
Akárhogy is nézzük, 1944 előtt sehogy sem lehetett belőle sorozatérett típus...
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti.
Ismét kihagyod a politikai részt. Az olyanokat mint Olaszország kiugrása. Vagy azt, hogy Hitler visszavonulást megtiltó parancsai miatt komoly katonai erők lettek semmivé.
De a logisztikai részen is elvérzik a feltételezés. Ezen a területen belül ugyanis nincsenek jelentősebb olajkészletek. Emlékeztetőleg pontosan emiatt volt olyan fontos a déli hadseregcsoport feladata, majd a fordulópont után a romániai olajmezők és olajfinomítók biztosítása. Üzemanyag nélkül nehezen lehetne tartani azt a bizonyos határt.
Hasonlóak a problémák a fent említett stratégiai fontosságú nyersanyagok hiánya miatt, ezek a problémák már 1943 végén jelentkeztek. A keleti frontot ráadásul nem lehetett volna V-2 rakétákkal tartani. Azzal legfeljebb az Angliai helyzetett lehet volna esetleg megoldani, ám szerintem ez is hibás elgondolás. A terrorbombázáshoz kevés a V-2 egy tonnás robbanófeje, hiába gyártottak a háború folyamán több, mint 6000 darabot, hasonlísd ezt össze a szövetséges repülőgépek által ledobott bombamennyiséggel (egyes napokon több bombát dobtak le). Ha Anglia megtöréséről lenne szó, akkor inkább a tengeralattjáró-háborút kellett volna rendesen csinálni, és például nem leállítani a tengeralattjárók fejlesztését 1941 elején (ismét politikai döntés). A keleti front mókásabb, oda rengeteg ember és gép kellett volna (no meg hogy ne Hitler legyen a főparancsnok), hogy megállítsák a szovjetek előrenyomulását. -
#1399
Hogy kicsit segítsek behatárolni a kérdésemet: szal beláttuk haverokkal hogy a villámháború valahol megakad ígyis úgyis.. túl sokat akartak. Szóval kb 1942 második felétől vagy 43 elején, amikor még volt gyártási kapacitás, elkezdik gyártani az akkori legjobb vadászgépet teljes kapacitással,ami az FW-190, itt a kérdés hogy milyen eredményre lett volna képes légvédelmi célokra használva,azaz helyben. A FW-190 ebben az időszakban max "D" változat volt csak, de felvetődik egy másik kérdés is : a Me-262-őt mikor lehetett volna leghamarabb sorozat gyártani ?
Konklúzionk az hogy lehetséges lett volna hogy megtudják tartani az állásaikat, de hogy a magyar-német-olasz határt azt tuti. A nagymagyország határai viszonylag jól védhetőek ( lásd Gyimesi szoros ) ,így egy esetleges békét is elérhettek volna a határról kilőtt V2 rakétákkal..
Sorry a hosszú hozzászólásért,a rossz fogalmazásért ill a helyesírási hibákért. -
ambasa #1398 Teljesen egyet értek veled, abban, hogy ez laikus vita. Ha megnézed az első hozzászólásomat, úgy keztem, hogy nem szeretem az ilyet, pont azért, mert alváltozat megnevezése nélkül vitatkozni meddő, és amatőr.
Ha a te szempontodat nézzük, tisztán a műszaki adatokat elemezve, akkor természetesen a Fw 190D/H - Ta 152 felülmúlta a Mustang változatait, ez nem vitás.
Ha az Én szempontomat nézzük, hogy melyik változat volt tipikus egy összecsapás során, akkor, továbbra is a Mustang szavazok. Számomra a a két gép között a mérleg nyelvét az billenti a Mustang felé, hogy az ellenség területe felett képes volt sikeres harcot vívni, míg a Fókáról - természetesen bizonyítottság híján - ugyanezt nem tudjuk elmondani, mert az már a mi lett volna ha... kategória.
Én szerintem a lényeges különbség az nem logisztikai okokból következik, hanem alapvető harcászati okokból. Amig a német vadászgép feladata a védővadászokon áttőrve a bombázókat támadni, ehhez sokkal nehezebb fegyverzetre volt szüksége, (gépágyúk, estleg rakéták) ami nagymértékben rontotta az esélyeit a légiharcban, míg a Mustang fegyverzete könnyebb lehetett, mivel sokkal sebezhetőbb repülőgépeket kellett felvennie a küzdelmet.
Összefoglalva kettőn között nézőpont közötti különbség van, ha jól látom, Te tisztán technikai oldalról vizsgálod (és ha így nézük akkor igazat kell adnom Neked), míg Én inkább a hadviselés oldaláról közelítem meg. Úgy gondolom nagyon jó, hogy egy ilyen kérdést több szempontból is megtudunk világítani, és ki-ki eldöntheti, hogy számára melyik megközelítés elfogathatóbb.
Ui: a Discovery népszerüsítő sorozatai arra jók, hogy felkeltse az érdeklődést egy-egy téma iránt, de nem mérvadóak. Továbbá ezek a sorozatok a az angol-szász történelemszemléletet tükrözik. Ennek számomra tipikus példája Michael Wittmann sztárolása, akiről csak kevesen tudják, hogy a német Tiger ászok közül öten is megelőzik a kilőtt ellenséges harckocsik terén, csak Ők a keleti fronton harcoltak, és nem, az angolok/amerikaiak lőtték ki. De - és ezzel bizonyára sokka nem értenek egyet - Rommelt sem tartom akkora hadvezérnek (ez nem jelenti azt, hogy rossz lett volna).
-
#1397
Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetően, ezt akár 1000 km-re is megtették.
Alapvető harcászati különbségek voltak a két ország vadászgépei között. A németek nem vártak el rendkívűli hatótávolságot a vadászgépeiktől, ők alapvetően a frontvonal mögött állomásoztatott légi fedezetett tekintették fontosnak (ez bosszulta meg magát az angliai légi csata folyamán). A P-51D ellenben alapvetően nagy hatótávolságú kísérővadász volt. A P-51D előtt is volt ilyenjük, a P-38 Lightning.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Ha így tekintünk a kérdésre, akkor ott a gond, hogy az adott Fw-190 és P-51 altípus sincs meghatározva, feltehetően laikusok vitatkoztak róla, így nem vették számításba azt, hogy milyen gigászi különbségek is lehetnek egyes vadászgéptípusok különféle alváltozatai között. :)
Ugyanígy nincs meghatározva az, hogy mikori időszakról van szó.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi időszakban akkor a következőket látjuk (az első szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
Ez megint logisztikai kérdéssé változtatja az egészet. Természetesen azzal kapcsolatban nem is lehet vitázni az igazaddal, hogy az 'A' változatú Fw-190 volt a leggyakoribb, és ezzel találkozhattak a lettöbbet az amerikai pilóták. De az 'A' változat gyakorlatiasan nézve alig több, mint egy folyamatosan javítgatott széria, szemben a 'D' változattal, amely komolyabb újításokat hozott, és pláne a Ta-152 változatot, amely drasztikus változtatásokat jelentett. Az Fw-190 alapból egy évvel korábbi gép, és a P-51A és D változat között legalább annyira jelentős eltérések vannak, mint az Fw-190A-1 és az Fw-190D-9 között. Tehát amivel én vitatkozom, hogy mivel mit hasonlítunk össze. A P-51D 1944 közepétől jelent meg az európai hadszíntéren, akkor, amikor a német hadiipar már komoly nehézségekkel küzdött (elég belegondolni, hogy az Fw-190A-9 is eredetileg a BMW801F motort kellett volna, hogy kapja, de csak a gyengébb 801S-t kapta, vagy azt, hogy a "Dora" számára Kurt Tank eredetileg a DB603-at szerette volna, de az a Messzereknek volt kvázi félrerakva, így kénytelen volt az új Jumo motorokra "fanyalodni". Nem voltak rosszak ezek sem, de kényszerpálya volt, pár D-9-es kapott DB603AE motort, és ezek képesek voltak a 700km/h sebességet is elérni).
Szóval ezért mondom én, hogy ha már a P-51D-t akarjuk összehasonlítani valamelyik Fw-190 változattal, akkor legalábbis a Dora amivel illendő összehasonlítani, de a Ta-152 sem túlzás. Ha a két gépet a fair playt tekintetbe véve akarjuk szembeállítani, azért szerintem ennyi kijár a Focke-nek.
Ugyanakkor ez egy ősi vita, és általában mindenhol azt olvasom, hogy a Mustang volt minden idők legjobb légcsavaros vadászgépe, amelyik eldöntötte a II.VH-t (ezt főleg a Discovery-n futó Top10 szintű csacskaságokban szeretik kiemelni). Szerintem ez viszont nem igaz. Először is a Spitfire és a Bf-109, de főleg az Fw-190 inkább érdemel ilyen téren figyelmet, mint a P-51D, amely már túl későn került a hadszíntérre, hogy komolyan befolyásolni tudja az eseményeket. Ekkora már eldőlt a háború. A P-51D nagyon is jó képességű vadászgép volt, de voltak vele szemben jobb képességű gépek. -
#1396
Hát ha szerinted egészt területtől függ a gazdaság, akkor hidd azt... -
ambasa #1395 ![]()
Gratulálok Paul jó ki vitát robbantottál ki.
-
ambasa #1394 Természetesen az Allison motoros Mustang-nál bármely Fw 190 változat jobb volt, nem is építettek belőle sokat és bevetése is elenyésző volt. Ezért nem is gondolom, hogy ezt a változatot kellene kiemelni a Mustang változatok közül, Én nem is erre hivatkoztam, hanem a P-51D-re.
Ha az általad emlitett hatótávolság adatokat (amít nem vitatok, és vegyük a továbbiakban azt alapúl, ha több forrás is azt említi)nézzük, még akkor is 2x illetve 3x nagyobb a hatótávolsága a Mustangnak.
Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetően, ezt akár 1000 km-re is megtették.
Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.
Természetesen a Ta 152 sokkal jobb repülési adatokkal rendelkezett, mint a P-51D, de nem hiszem, hogy ellenfvelek lett volna az a 67 db sorozatban legyártott példány amely csapatokhoz nem is nagyon került ki, csak a JGr IV/301 kapott belőle. (a többi változat legyártott számát a különböző források 20000 körülire teszik) Nem hiszem, hogy ha a háborúban résztvevő repülőgépek légiharcát elemezük, akkor a prototipus szinten alig túljutott típusokat kellene összehasonlítani a, hanem azokat, amelyek valóban megütköztek egymással.
Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi időszakban akkor a következőket látjuk (az első szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.
1944. május 31-én 41 / 21 / 2
1945. január 10-én 31 / 15 / 2
1945. április 11-én 26 / 12 / 6
A műszaki adatok forrása: Spick A Luftwaffe ászai
De más internetes forrásokon ahol próbáltam utána nézni a Fw 190 gyártási adatainak (nem túl nagy sikerel) hasonló műszaki adatokat adtak meg. Aki tud részletes gyártási adatokat, kérem tegye közzé!
Ui: elnézést a túl hosszú hozzászólásért -
#1393
Most nem akarlak megsérteni, de kitől hallottad ezt a veretes baromságot? Az ország területének 90%-át el sem érte a vadászkíséret, így azt nem is támadták. Hogy omlana össze a gazdaság ettől? A szövetséges légitámadások több SZÁZSZOR (talán ezerszer) akora kárt okoztak, mint a németek és az sem esett szét olyan hamar...
A szövetségesek több, mint KÉTMILLIÓ tonna bombát hajigáltak le Európára. A németek mennyit angliára? 35-40 ezer tonnát? Talán még annyit se nagyon. (bevallom ez becslés, mert nem néztem utána)
A RAF állt a széteségs szélén, mert volt olyan nap, hogy a bevethető gépek száma 300 alá esett és a déli támaszpontok egy részét ki kellett üríteni az erős támadások miatt. A radarredszer is támadták elég rendesen, de Görnig parancsára leálltak, mert nem tűnt túl kifiztődőnek. Mikor már a London elleni támadások kerültek sorra szeptemberben, akkor felszusszanhatott a RAF és növelhettet erejét némileg és így törték meg a német légioffenzívát, amnek mellesleg nem volt célja az ipar megsemmisítése. A feldat pusztán annyi volt, hogy az angol vadász légierőt meg kell bénítani, hogy partraszállás esetén a Royal NAVY ne avatkozhasson hatékonyan közbe, mert a légierő vérfürdőt rendezett volna a soraikban. -
ambasa #1392 Tökéletesen egyet értek veled a légiharcot nagy mértékben a repülőgépvezetők képesége dönti el. De a kérdés a gépek közötti különbségre vonatkozott. továbbá szerintem azért a Fw 190A-8 és a P-51D több mint 40 km/h sebességkülönbsége, azért nem elhanyagolgható. Mondom ezt annak ellenére, hogy sajnos a forrásom nem adja meg azt, hogy ezt milyen magasságon érték el, ami nem elhanyagolható szempont. -
#1391
Nem, dzsekbauer soha nem törik meg, kemény mint csáknorisz :) -
juzosch #1390 Egyszer mindenki megtörik. Még Jack Bauer is, nemhogy az angliai nép:) -
#1389
Nem törtek volna meg....szerintem -
#1388
Az Angliai csata hajszálon függöt, az tény. A németek elkövettek pár hibát (mint pl. áttértek a városok terrorbombázásra a katonai célpontok helyett, ill. a radarállomások fontosságának alábecslése, és talán ide sorolandó a német vadászgépek nem túl nagy hatótávolsága), az angoloknak meg szerencséjük volt pár téren (jól szervezett légvédelem, forradalmi vadászrávezetés és légtérfelügyeleti rendszer, stb.).
Ettől függetlenül legalább ennyire fontos lett volna a megfelelő tengeri fölény kivívása is (azért az angol flotta akkor is az angol flotta volt még). -
juzosch #1387 De aztán a városok bombázása se lett volna annyira hülyeség, csak azt is abbahagyták, mielőtt megtörtek volna. -
#1386
Az volt a hiba, hogy városokat kezdtek bombázni a hülye hitler parancsára...a RAF már kész volt teljesen annyira széjjel voltak a reptereik...meg a radar állomások, mert eleinte az ment reptér+radarbombázás... -
#1385
Úgy hallottam valahol vagy olvastam, hogy ha a németek még csak 1 hónapig tovább bombázzák angliát, és folytatják az angliai csatát, összeomlott volna az angol gazdaság, és innentől már partraszállhattak volna a németek angliában. -
#1384
Ha az angolok elesnek, akkor az amerikai segélyekre már nem valószínű, hogy számíthattak volna a szovjetek, lévén azokat 1941-ben még csak Angol (és néhány szovjet) hajó szállította. Ha Anglia elesik, akkor megszűnik az Északi-Tenger feletti kontrolja a szövetségeseknek, és ezzel a szovjet hadianyag utánpótlás is az USA felől (az USA területéről a Szovjetúniót ez esetben csak legfeljebb a Bering-szoroson keresztül lehet elérni, de onnan akkor még át kell szállítani a hadianyagot az egész Szovjetunión). Plusz ugye ott van még a Japán flotta is... -
juzosch #1383 Inkább a brit segélyeket sorold fel pls, mert a szigetország elestével ezek maradtak volna el. -
#1382
Megfeledkezel a brutális szintű brit, majd később amerikai katonai segélyekről, csak egy rövid összesítés az Amerikai Land-Lease segélyről (a brit ebben benne sincs!):
Repülőgépek: 14,795
Harckocsik és páncélzott harcjárművek: 7,056
Terepjárók: 51,503
Teherautók: 375,883
Vontatott ágyúk: 8,218
Géppuskák: 131,633
Teherhajók: 90
ASW hajók (korvettek és fregattok): 105
Torpedóvető gyorsnaszádok: 197
Élelmiszer: 4,062,372 tonna
Ezek nélkül azért "kissé" nehezebb lett volna a szovjetek helyzete... -
#1381
A "mi" nagyon is általános és többféle képpen értelmezhető. Ha ugyanis úgy értelmezzük, hogy mi, mint magyarok, akkor sokkal árnyaltabb a kép, egyfelől mert mi ugye saját (nem túl hatásos) harckocsikat gyártottunk, és csak kis számban gyártottunk Messerscmitt vadászgépeket. A kettő nem igazán egy technológiai szint, nem lehet a harckocsigyárakat az egyik pillanatról a másikra vadászrepülőgép gyárakká átalakítani, de ez főleg azért is lenne érdekes a felvetésedre, mert a Me-109 és -210, -410 nem éppen a földi harcokra komoly hatást gyakorolni bíró gépek, az inkább a Jabo gépek és Junkers-ek birodalma (persze ezekkel is lehet korlátozottan ilyen feladatkört ellátni, ahogy a Me-262-ből is csinálhattak gyorsbombázót).
Ugyanez igaz ha a "mi" a tengelyhatalmakat jelöli, de ott még bejön egy másik tényező, lévén az egész tengelyhatalmakra való tekintettel az anyagháború már akkor elveszett, amikor az USA belépett a háborúba. -
juzosch #1380 Nem is hátrahagyták, inkább elcseszték. Többször is megnyerhették volna azt a háborút, ha az utolsó pillanatokban nem változtatnak stratégiát.
De abban nem vagyok biztos, hogy anglia elestével térdre tudták volna kényszeríteni szojetúniót. Az ipari infrastruktúrájukat tulképp meg se karcolták, úgy hogy ezen a fronton volt a német haderő túlnyomó része. -
#1379
Igazából szerintem ott volt a hiba, hogy belevágtak a Szovjet invázióba annak ellenére, hogy Angliát nem szerelték le. Ebből már előre lehetett látni, hogy kétfrontos háború lesz, amely már az I.Vh-ban is gyilkos volt. Erre persze azt mondhatja mindenki, hogy igen, de akkor a Szovjetúnió támadja majd hátba Németországot, amikor az az Angliai invázióval lesz elfoglalva. Ráadásul ha nem használja ki a gyors átcsoportosításból fakadó előnyöket, akkor a szovjet invázió sose lehetett volna olyan sikeres az elején, mint amilyen lett.
Hosszú távon nézve tehát nem volt jó döntés akkoriban. Kockáztattak, hátrahagyták Angliát, a tengeralattjáró flottára bízva annak kiéheztetését, ami ugye mint tudjuk, nem sikerült. Nem jött be Hitler számítása (e téren sem)... -
#1378
Igen a "mi" az a mi oldalunkat jelképezi, persze lehetséges hogy nem mindenki magyar állampolgár aki ezt olvassa, azoknak: axis side. -
juzosch #1377 Igen, a tengely villámháborúra készült. Így is indultak el, hogy ha gyorsan nem szerzik meg a létfontosságú területeket, akkor annyi.
És az oroszokba bele is tört a foguk. Innentől pedig már csak 1féle kimenete lehetett a háborúnak, max késleltetni lehetett volna azt. -
#1376
Ha a "mi" alatt a tengelyhatalmakat érted, akkor sem valószinű, hogy különösebben befolyásolta volna a háború kimenetelét az, hogy repülőgépeket vagy harckocsikat gyártanak. Egyik sem igazán hasznos ugyanis üzemanyag nélkül, márpedig 1944-ben már az üzemanyaghiány volt az égető probléma...
Ami a gyártást illeti, alapvetően teljesen mindegy, hiszen sehogy sem tudtak volna versenyezni a kombinált Amerikai / Nagy-Britanniai / Szovjet gyártási kapacitással... -
#1375
Köszi mindenkinek a válaszokat!
Az a lényeg ( mármint szerintem ) , ha a gyárak nem tankokat gyártottak volna hanem vadászgépeket akkor nem veszítjük el ( de nem is nyerjük meg ) a háborút. Mi bombáztuk volna szét a tankokat levegőből és nem fordítva. Persze pár párducot azért lekell gyártani mert az összes ellenséges tankot nyilván nem lehet lebombázni.
-
#1374
Pár észrevétel:
Ha az adatokat nézzük, akkor a P-51D ellenfele a Ta-152, amely ilyen adatokkal rendelkezett:
Max. Sebesség: 759 km/h
Max. repülési magasság: 14,800m
Hatótávolság (póttartályokkal): 2000km
Emelkedési képesség: 19,2m/s (1152m/min)
Szóval képesség terén lazán lelépi a P-51D-t, még hatótávolság terén is felveszi a versenyt). Apropó, a 3328km neked milyen forrásból származik, így hirtelen végignéztem pár netes forrást (Vectorsite, Wiki, stb.), és a P-51D esetében 2655km a legtöbbet emlegett érték póttartályal (és 1520km póttartály nélkül). A Ta-152 ellenfele a P-51H lehetett volna, de az 1945 februárjában tette meg szűzfelszállását, és nem látott soha csatát.
Az általad említett kérdés (avagy Fw-190 vs. P-51) kissé irreveláns, ha beleveszed azt, hogy melyikből mennyi volt a kéznél. Ez ugyanis már nem a gépek képességeit illeti, hanem a harcászati és logisztikai tényezőket.
1943-ban az Fw-190A-6 jobb volt, mint az Allison V-1710 motoros P-51A Mustang. 1944-ben az Fw-190D-9 és a Ta-152 jobb volt, mint a Merlin motoros P-51D. -
#1373
gondolom a hatótávolság a póttartályokkal együtt értendő, azt pedig a németek is rá tudtak volna tenni a fókára, ha nekik is a csatorna másik oldalára kellett volna átmenni harcolni, de mivel nemigazán ez volt a helyzet, és a szövetséges gépek úgyis "házhoz" jöttek, nem volt rá igény, hogy kitolják a hatótávolságát...
amúgy meg nincs sztem akkora különbség a két általad említett típus között, hogy ne a pilóta képessége döntsön 1-1ben, vagy a gyakorlatban: a számbeli fölény... -
ambasa #1372 Köszönöm a javítást! -
#1371
Gondolom ott az emelkedő képességnél az az m/s m/min akart lenni
