Informatika és tudomány

Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • [NST]Cifu
    #1397
    Én továbbra is azt állítom, hogy a Luftwaffe a frontvonaltól 300-500 km-nél mélyebben nem volt képes kivívni a helyi légifölényt, míg az amerikaik a P-51-nek köszönhetően, ezt akár 1000 km-re is megtették.

    Alapvető harcászati különbségek voltak a két ország vadászgépei között. A németek nem vártak el rendkívűli hatótávolságot a vadászgépeiktől, ők alapvetően a frontvonal mögött állomásoztatott légi fedezetett tekintették fontosnak (ez bosszulta meg magát az angliai légi csata folyamán). A P-51D ellenben alapvetően nagy hatótávolságú kísérővadász volt. A P-51D előtt is volt ilyenjük, a P-38 Lightning.

    Természetesen a mennyiség is számít, de a kérdés nem erre vonatkozott.

    Ha így tekintünk a kérdésre, akkor ott a gond, hogy az adott Fw-190 és P-51 altípus sincs meghatározva, feltehetően laikusok vitatkoztak róla, így nem vették számításba azt, hogy milyen gigászi különbségek is lehetnek egyes vadászgéptípusok különféle alváltozatai között. :)

    Ugyanígy nincs meghatározva az, hogy mikori időszakról van szó.

    Ha megnézzük a Luftwaffe hadrendjét a háborvégi időszakban akkor a következőket látjuk (az első szám a FW 190A/F változattal felszerelt osztályok, a második a meg nem nevezett változattal felszerelt osztályok, míg a harmadik szám a Fw 190D/H és Ta 152 változattal felszerelt osztályok) Ha megnézzük akkor a háború utolsó szakaszában még mindig a Fw 190-es változatok közül az A/F változat dominált.

    Ez megint logisztikai kérdéssé változtatja az egészet. Természetesen azzal kapcsolatban nem is lehet vitázni az igazaddal, hogy az 'A' változatú Fw-190 volt a leggyakoribb, és ezzel találkozhattak a lettöbbet az amerikai pilóták. De az 'A' változat gyakorlatiasan nézve alig több, mint egy folyamatosan javítgatott széria, szemben a 'D' változattal, amely komolyabb újításokat hozott, és pláne a Ta-152 változatot, amely drasztikus változtatásokat jelentett. Az Fw-190 alapból egy évvel korábbi gép, és a P-51A és D változat között legalább annyira jelentős eltérések vannak, mint az Fw-190A-1 és az Fw-190D-9 között. Tehát amivel én vitatkozom, hogy mivel mit hasonlítunk össze. A P-51D 1944 közepétől jelent meg az európai hadszíntéren, akkor, amikor a német hadiipar már komoly nehézségekkel küzdött (elég belegondolni, hogy az Fw-190A-9 is eredetileg a BMW801F motort kellett volna, hogy kapja, de csak a gyengébb 801S-t kapta, vagy azt, hogy a "Dora" számára Kurt Tank eredetileg a DB603-at szerette volna, de az a Messzereknek volt kvázi félrerakva, így kénytelen volt az új Jumo motorokra "fanyalodni". Nem voltak rosszak ezek sem, de kényszerpálya volt, pár D-9-es kapott DB603AE motort, és ezek képesek voltak a 700km/h sebességet is elérni).

    Szóval ezért mondom én, hogy ha már a P-51D-t akarjuk összehasonlítani valamelyik Fw-190 változattal, akkor legalábbis a Dora amivel illendő összehasonlítani, de a Ta-152 sem túlzás. Ha a két gépet a fair playt tekintetbe véve akarjuk szembeállítani, azért szerintem ennyi kijár a Focke-nek.

    Ugyanakkor ez egy ősi vita, és általában mindenhol azt olvasom, hogy a Mustang volt minden idők legjobb légcsavaros vadászgépe, amelyik eldöntötte a II.VH-t (ezt főleg a Discovery-n futó Top10 szintű csacskaságokban szeretik kiemelni). Szerintem ez viszont nem igaz. Először is a Spitfire és a Bf-109, de főleg az Fw-190 inkább érdemel ilyen téren figyelmet, mint a P-51D, amely már túl későn került a hadszíntérre, hogy komolyan befolyásolni tudja az eseményeket. Ekkora már eldőlt a háború. A P-51D nagyon is jó képességű vadászgép volt, de voltak vele szemben jobb képességű gépek.