15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
ambasa #1370 Kedves Paul!
Nem szeretem az ilyen vitákat, mert nem derül ki melyik változatot hasonlítják össze melyik időszakban szerintem legelőször is ezt kellene tisztázni.
Szvsz ha nem nézük a Fw 190D/H változatát (Ta 152) akkor Én a Mustang P-51D változára szavaznék. Nem vagyok egy amerika barát, de Én a Mustangot tartom a 2 vh legjobb vadászgépének, egy egyszerű oknál fogva, mivel szerintem ez volt az az egyetlen vadászgép, amely nagy távolságot meg tudott tenni és az ellenség légterében eredményes harcot vívva ki tudta kényszeríteni a légifölényt. Ilyen repülőgépe egyik hadviselő félnek sem volt, csak olyan amely részterületeken múlta fellül. A mustang egyesítette magában a nagy sebeséget, a mozgékonyságot, az ellenséges célpontok elleni megfelelő tűzerőt (persze neki könnyebben sebezhető célpontjai voltak) és a nagy haótávolságot.
Persze, ha háború korai szakaszában hasonlítjátok össze Fw 190A-t a P-51A-val akkor a német gép a jobb, de ha a legnagyobb példányszámba gyártott változatokat haqsonlítjuk össze Fw 190A/F a P-51 D ellenében akkor a fent leírtak miatt az amerikaiakra szavazok.
Természetesen fent említett Fw 190D/H sokkal jobb volt az amerikai gépnél, de csak csekély számban állt rendelkezésre.
A vitához néhány szerintem fontos adat
sebesség/felületi terhelés/emelkedő képesség/hatótáv/fegyverzet):
Fw 190A-8: 652 km/h /237 kg/m2 /1097 m/s /800 /4gá + 2ngpu
Fw 190D-9: 681 km/h /232 kg/m2 /1280 m/s /832 /2gá + 2ngpu
P-51D: 699 km/h /208 kg/m2 /1059 m/s /3328 /6ngpu
Öszzeségében Én azért szavazok a Mustangra, mert el tudott menni az ellenséghez, és ott le is tudta győzni azt.
![]()
Csak hogy mindenkinek igazaa legyen, sajnos eredeti képet nem találtam -
#1369
Fóka sztem, bár én csak az il2 ből tudok kiindulni: P-51 átesős béna fegyverzetű, sérülékeny foschpunepa, fóka meg nem :) -
#1368
Figyeljetek már nagyon nagy vitánk van :Melyik a jobb a Focke Wulf FW-190 vagy a Mustang ? ( Az ismerőseim Eddig kb 60%-ban a fockéra voksoltak. ) -
Beni521 #1367 na, ennek a topiknak vége. lehet ez az utolsó üzenet lehet nem, addig is "Nyugodj békében II. Világháború topik" -
Beni521 #1366 igaz -
#1365
talán mert oda tartozik és többen tudnak segíteni? -
Beni521 #1364 ne vedd sértésnek de miért?
-
#1363
makett topic-ba ezeket plz! -
Beni521 #1362 Én egy Revell Monogram B-17 G - t szeretnék valahonnan beszerezni csak Magyar és Német oldalakon nem találtam, USA-áson meg igen. De még azért is kutatnék, USAból a szállítás kissé drága -
#1361
No meg gondolom mas egysegek is, ez csak egy pelda volt.
-
#1360
503rd schwere Heeres Panzer Abteilung hasznalta Normandiaban 1944 juliusban.
ezt a valtozatot: Opel-Blitz (4x2) Typ 3,6-36 S
![]()
-
Hoppacska8 #1359 Hello!
Jah! :D Az Academy 1:72-es Opel Blitz-ét vettem meg, amiből mind2 féle járgány megépíthető! Szal valaki válasz?? :D
-
SZU #1358 Modellezel? =) -
Hoppacska8 #1357 Hello!
Lenne egy kérdésem, remélem tudtok segíteni! Arra lennék kíváncsi, hogy a németek mikortól kezdték el gyártani a "Kocka fülkés" késői Opel Blitz-et?! Tehát erről a változatról lenne szó! Az évszám nem is fontos, csak az kellenne, hogy ezek a járgányok előfordulhattak-e 1944 közepe vége felé normandiában?!
Köszönöm a választ!
Hoppacska -
SZU #1356 Köszi!
Pont ilyen kellett! =) -
#1355
www.lssah.com -
SZU #1354 Valaki tud egy linket a 2vh-s egyenruhákról? Csak szovjet egyenruhákról találtam. Érdekelne a többi nemzeté is! -
Beni521 #1353 nem, csak annyi h a Német királytigrisek szétlőtték, és a földben találták meg... -
SZU #1352 Miért nem fog? Szétesett? =) -
Beni521 #1351 jut eszembe Cegléd melletti -
Beni521 #1350 a ceglédi beindult, de már nem fog:) -
#1349
jah én ezt a magyar tigrisre értettem:) -
Beni521 #1348 azt nem mondanám h nem indult be... inkább azt h: jó volt a tigris csak kár h akkor még nem volt jobb motor -
#1347
kár hogy nem indult be a tigris:((
de így is jó volt!! -
Beni521 #1346 hát nem igen úgy értettem h nagyon könnyű volt, de úgy kb a 2 páncéltípus között. -
#1345
Én ezt vágom :D
Amúgy azért a végsebesség meg a húzóképesség az nagyobb részben áttétel kérdése. Egy kispolák motorjából is lehet erőgépet csinálni más áttétellel, max a végsebessége drasztikusan csökken.
A nyomaték is fontos nagyon a végsebességnél, nem csak a lóerők. -
harcu #1344 A teljesítmény kevésbé lényeges, mint a nyomaték egy páncélos járműnél. Amúgy az említett gép 5000 Nm-es nyomatéka nem lebecsülendő dolog, ezt egy 27 literes motor produkálja. Ez 180 Nm/liter nyomatékot jelent, amit szerintem nem kell különösebben magyarázni. (Az egy literes Corsám 54 lovas és 83 Nm nyomatékkal bír.) Mindemellett egy dízel átlagosan megbízhatóbb, mint egy benzinmotor, a két meghibásodás közötti idő hosszabb nála, viszont ilyenkor a javítása tovább tart. -
harcu #1343 "Bár igazi hátránya a megfelelően feldolgozott fának csak a rövid élettartam meg a rossz sérülésállóság volt, az meg nem számított a Szovjetunióban..."
Pláne, mivel a 100 repült órát nemigen élték meg a repülőik, még azelőtt le- vagy szétlőtték őket.
Egyébként egy érdekes adat volt anno valamelyik Haditechnikában: a "félelmetes" Il-2 veszteségeinek 50%-át maguk a szovjetek okozták a csapatlégvédelem és a vadászok által főleg, de előfordult olyan is, hogy a hátsó lövész egyszerűen szétlőtte a függőleges vezérsíkot. Mindenezek mellett a gyenge pilótaképzés miatt is sok gép veszett el emberi hiba által" -
#1342
Az oroszoknak igencsak "kedvelték" a fából épített vadászgépeket, különösen Lavocskin. Még a háború végi La-7 szárnyait is laminált fával burkolták, csak a főtartó volt fém. Pedig az már korszerű gép volt:
![]()
Ez '41-ben még valamennyire érthető volt (spórolni a stratégiai nyersanyagokkal), de '45-ben már elavultnak tűnik. Bár igazi hátránya a megfelelően feldolgozott fának csak a rövid élettartam meg a rossz sérülésállóság volt, az meg nem számított a Szovjetunióban...
Érdekes dolog, hogy a könyvben a LaGG-1-et korszerűnek nevezik. A német támadás pillanatában a Vörös Légierő főleg I-16 Ratákkal és I-153 Csajkákkal volt felfegyverezve, illetve éppen zajlott az átállás MiG-3-ra és LaGG-3-ra. LaGG-1 tudtommal csak néhány készült. Az utóbbi három típus egészen korszerűnek nézett ki, főleg az elődjeikhez képest, de hiányoztak belőlük olyan dolgok, mint a rádió, a páncélozott szélvédő vagy a megbízhatóan működő ledobható kabintető. Alulmotorizált és gyenge fegyverzetű gépek voltak, ráadásul a repülési jellemzőik is gyengék lettek, ami sok gyakorlatlan szovjet pilóta életébe került. De ez meg is látszott a teljesítményükön, a németekkel szemben többszörös létszámfölény esetén is esélytelenek voltak. -
#1341
Az ilyen jó mondásokat megjegyzem csak az évszámokkal van baj :)
A másik kedvencemet a II.világború repülőgépei könyvben találtam :
A Lavocskin-1 fábol készült a sárkánya, de mivel behúzható futóművel rendelkezett ,stb, stb, korszerű vadászgépnek számított. A német megtámadás során a tipus "hihetetlen veszteségeket szenvedett".
Ezen mindig elgondolkodok hogy mi történhetett.. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1340
Könnyű volt előállítani.
Ezt azért így nem jelenteném ki... :)
Megfelelő gyártástechnológia mellett nem volt túl nehéz előállítani. -
Beni521 #1339 Mert: Az öntöttet nehéz volt előállítani, a szegecseltet nehéz volt egy lövésből NEM kilőni - ismét az M 13/40-re gondoltam. A hegesztett páncél jobban állta a találatot (különösen a Tigris), - mert pl neem esett szét - Könnyű volt előállítani. Vagyis a hegesztett pont az öntött és a szegecselt között volt. -
Beni521 #1338 azt nem tudom, de azt tudom (vagy legalábbis sztem), h a 2. világháborúban a hegesztett páncél volt a legjobb. -
#1337
Erre mondta Rommel hogy csak annyira lehet használni hogy a négereket kikergessék a bokorból ? -
#1336
Ha szerencsétlenül találják el a pácnéllemezt, akkor a szegecsek fejei simán leszakadhatnak. Ez sajnos a rögzítési megoldásból következően nem igazán elkerülhető. Megoldás az lehet, hogy a szegecselés belső fejeinél egy takarólemezt helyeznek fel, amely megfogja a leszakadó szegecsfejeket. -
Beni521 #1335 De ha egy szegecselt tankot (ami mongyuk gyenge páncélzattal rendelkezik) eltalálnak annak a páncéljából kipattanhatnak a szegecsek, és komoly hibái lehetnek a páncélnak (most az Olasz M 13/40 - re gondoltam) -
ambasa #1334 Igaz igaz megfeletkeztem az amerikaiakról. (lásd Bazooka és különböző NIR-ek)
Abban egyetértünk, hogya hengerelt páncél szilárdabb, mint az öntött, de termelékenyebb és ballisztikailag ideáls formát könnyebb kialakítani öntéssel. És a háborrú végére a tecnológia kiforrhatot, hiszen ahogy Hellcat is jelezte az azt követő időszakban álltalános gyártási eljárásá vált.
Ami a T-34 öntési hibáit illeti, azt a silány tecnológiai fegyelem a gyártási körülmények és anyagminőségre vezetném vissza. Ha meggondoljuk az JSz harckocsik páncélja is hajlamos volt a repedésre, de amikor a németeknek elfogyott az ötvözőik (talán kobaltja, vagy a nikkelje), akkor Panther páncélja is törött már.
A szegecselés előtérbe helyezése szerintem inkább az volt az oka, hogy csak kevésm állam rendelkezett azzal a kiforrott hegesztési technológiával amelyekkel két 50-80 mm-es páncéllemezt annak teljes keresztmetszetében tökéletes kötést tudtak elérni. Ehhez képest a szegcselés egy problémamentes, viszonylag egyszerű megoldásnak tünik. -
#1333
Ez igaz, mivel a siklapokból összeállított páncéllemezeket hengerléssel keményítették tovább. De ez anyagminőség. A gyártástechnológia az ezeknek a lemezeknek az összeillesztése, azt azért nem gondolnám, hogy a szegecselt páncélzat jobb lett volna. Arra gondolok, amikor olasz és brit harckocsizók panaszkodnak a harckocsijukat ért találat után a küzdőtérben repkedő szegecsekről.
A páncélzat utókezelése is a gyártástechnológiához tartozik szerintem. Az öntött páncélzattal nem tudtak sokmindent csinálni, külső bevonat, galvanizálás, stb. esetleg, de ezek nem voltak jellemzőek a második világháború idején.
A szegecselés egyértelműen nem volt ideális megoldás a páncélelemek rögzítésére, de viszonylag olcsó volt, és nem gyengítette a páncélzatot. A hegesztésnél az eljárás miatt akkoriban még komoly hőhatás érte a lemezeket, így azok meggyengyültek a hegesztés környékén, ráadásul a megfelelő minőségű hegesztés elkészítése sem ment egyszerűen, ezért tértek át nehezen például az angolok rá.
Az öntésről annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimről emlékszem) A mintát sok mindenből csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
Fémipari szakközépiskolát végeztem, így az öntési eljárást nekem is tanulnom kellett fémipari ismeretekből, de ennyire nem emlékszem már rá... :D
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelő tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Ez igaz, de az öntés folyamán nehéz az állandó minőséget garantálni. A T-34-esek esetén is sok ebből fakadó problémát említenek emlékeim szerint.
de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén.
Azért én egy kissé szétválasztán a rakétatechnikát. Szegény Goddardot mindenki elfelejti, pedig az ő munkásságát a folyékony rakétahajtóművek terén nem szabad elfelejteni. Igaz, hogy a saját országát nem érdekelte, de a német tudósok a folyékony rakétahajtóműveknél a Goddard által lefektetett alapokról indultak. Ami a rakétatüzérséget illeti, tény, hogy a szovjetek és a németek ebben mindenki más előtt jártak. -
#1332
Ez érdekes. Én eddig úgy tudtam, hogy a három gyártási mód közül (szegecselés, hegesztés, öntés) a legutolsó biztosítja a legerősebb páncélt, Nincsenek illesztési élek a konstrukcióban, ami a gyenge pontot jelenthetné. A különböző vastagságú felületek között folyamatos az átmenet, és a ballisztikailag kedvezőbb íves formákat is könnyebb így kialakítani.
Ha megnézzük a II.vh. vége óta harckocsikat, szinte mindegyik öntött toronnyal rendelkezik, egészen a Chobham megjelenéséig. Soknak még a teste is öntött páncélzatot kapott. -
ambasa #1331 "az öntött páncélzat ugye bizonyos hátrányokkal bírt (gyk. kevésbé volt erős, mint a szegecselt v. hegesztett páncélzat, a gyártástechnológia miatt). "
Ez igaz, mivel a siklapokból összeállított páncéllemezeket hengerléssel keményítették tovább. De ez anyagminőség. A gyártástechnológia az ezeknek a lemezeknek az összeillesztése, azt azért nem gondolnám, hogy a szegecselt páncélzat jobb lett volna. Arra gondolok, amikor olasz és brit harckocsizók panaszkodnak a harckocsijukat ért találat után a küzdőtérben repkedő szegecsekről.
Az öntésről annyit (amennyire réges régi középiskolai anyagismereteimről emlékszem) A mintát sok mindenből csinálhattad, akár fábvól is, a formára tiszta szitált homok és vízüveg keveréke kerül, de elöbb a formát valamilyen formaleválasztóval kenik be. Az öntés után a negatívot egyszerüen leverik kiszárítják és újraszitálják, majd új negatívokhoz használják fel.
A számos probléma mellett amit felsorolsz az öntéssel kapcsolatban, megfelelő tapasztalatok mellett nem akkora probléma, viszont ige termelékeny, gondolj arra, hogy például a motorblokkokat is öntik, és létezik preciziós öntés is.
Az egy más kérdés, hogy ebben a kérdésben az annyira lenézett Szovjetunió sokkal fejletteb volt, mint több más állam. Gondolj arra, hogy ekkor a szovjet T-34 harckocsi váltóhéza aluminium ötvözetből készült, amit a német mérnökök nem vállaltak be amikor a zsákmányanyagot elemezték a Panther tervezésénél.
Egyébként itt szeretnék vitatkozni azzal a felvetésel, ami terjed, hogy a T-34-es amerikai eredetű. A Christie harckocsi a BT-1 es volt amiből kis áttervezésel készült a BT-2, majd a BT-5 és BT-7. Az igaz hogy ezek utódja a T-34, de ez alapján azt állítani, hogy a T-34 amerikai eredetű, az azt jelenti, hogy a T-55 is az. Továbbá a fenti okfejtés igaz, akkor mért nem mondjuk, hogy a brit Cruiser harckocsik szintén amerikaiak, illetve a T-34-es tapasztalatainak felhasználásával tervezett Panther szintén amerikai lenne? Gondolom ha német harckocsira állítanám ezeket, azon mindenki mosolyogna, akkor miért veszük ugyan ezt a buta felvetést a T-34-én komolyan? Összehasonlította már a Christie harckocsi képét aki ezt állítja a T-34-esével. Vagy akkor a németek az FT-17-ről koppintották a Tigert? ugye ez is butaság.
A gond az nem tudjuk elképzelni, hogy bizony kevés tecnlogiában a szovjet ipar igen is éllenjárt, persze sok mindenben meg nem. Itt utalnák arra hogy az I-153/I-16 volt az első sorozatba gyártott vadászgép behuzható futóművel, vagy a spanyol polgárháború alatt a szovjetek kézi páncéltörő rakétát fejlesztettek ki, az más kérdés, hogy egy fafej ezt elmeszelte, de még biztosan lehetne sorolni más eszközöket is, de lássuk be a negyvenes évek elején, például a németek mellett a szovjetek jártak élen a rakétatachnika terén. Tüzérségi rakétát elöszőr és 1941-ben Orsánál a szovjetek vetettek be.
