15042
Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
  • SZU
    #1450
    Ez is teljesen hihető. Akkor most már utánajárok, ha lesz egy kis időm.
  • fonak
    #1449
    Az 1871-es Reich volt az első birodalom, I. és II. Vilmos csaszival, a weimari köztársaság a II. (annak is Reich volt a neve, ugye, a parlamentje meg a Reichstag), a náciké a III. 1933-tól. Én így tudom, aki nem hiszi járjon utána...
  • feketeribizli
    #1448
    Azt olvasom, hogy még nem ért véget a 3. világ háborút elvesztő nácik ügye. Vagyis, hogy az UFO-ik még javában itt szállnak a kontinensek körül és talán az Antarktiszon van a 211-es bázis, ahonnét kémútra indul a németek képzett törpe utasait hordó csészealj, hogy infót vigyen az SS-nek.
  • SZU
    #1447
    Ahhá! Az elsőre nem is gondoltam. Tényleg! Végül is, akkortájt voltak teutonok is... Bár Illiger biztos kijavítana 300 évvel... =)
  • [NST]Cifu
    #1446
    I. Birodalom: Német-Római Birodalom (843-1806)
    II. Birodalom: Német császárság (1871-1918)
    III. Birodalom: Náci németország (1933-1945)

    Az ezeréves így már érthetőbb ugye. :)
  • Molnibalage
    #1445
    Tudtomammal a Római birodalomra gondotak, de lehet, hogy tévedek.
  • SZU
    #1444
    A nácik voltak a III. Birodalom, a II. volt gondolom Nagy Frigyes, mi volt az első? A Teutonok?
    Az 1000 éves szlogen miből eredt? 1030-1050 körül mi volt a német történelemben?
  • LSSAHPAUL
    #1443
    Egy rögeszmés, valószinüleg nem teljesen épelméjü ember volt, nem szemét. Kb a Churchill+Stalin+Roosevelt keveréke. ( pl a mai Bushra már lehetne mondani hogy szemétláda )
  • Molnibalage
    #1442
    Hát csak pont annyire, mint a többit. Élettér és olaj. Ennyi, semmi külnös. Mit várnál egy ilyen szemétládától? Neki nem volt szüksége érvekre.
  • baca01
    #1441
    sziasztok!
    olyan jellegű kérdésem lenne mely egy kicsit máshogy kapcsolódik a témához mint az előttem lévő hsz-ek.
    tehát, a kérdésem a következő: hogyan ideologizálta hitler a kaukázusi hódításokat? értem ezalatt az ezeréves birodalom eszméjét is.
    fontos lenne köszi a válaszokat. :)
  • Molnibalage
    #1440
    Iazából én is erre gondoltam először, mert nyilvánvalónak tűnt, ezért is vetettem el. :)
  • SZU
    #1439
    Homokba dugom a fejemet! Cifu teljesen beletrafált.
  • Question
    #1438
    Tehát arra gondolsz, hogy a megcélzott piac miatt valamelyest balanszíroznak a készítők egyik vagy másik irányba?

    Más. Érdekes lenne ezt a madarat összeereszteni a Ta-152H-1-el. Ment mint az istennyila, de hosszútávú kísérő kellett.

    XP-72 44
  • TBalazs
    #1437
    Kicsitt off:
    Az Il-2-vel kapcsolatos példa nem egészen fedi a valóságot...
    Az első változatban visznylag könnyű volt a fel és leszállás, majd a patchek után hol nehezebb lett, hol könnyebb, míg végül most ott tartunk, hogy felszállás nehezebb a leszállás közel azonos szintű az 1.0-val.
  • [NST]Cifu
    #1436
    Szakirodalmi alapozás ellenére is egy játékról van szó. Már nem tudom ki említette azt a példát, hogy az Il-2 (amit általában a legreálisabb II.Vh-s szimulátorként emlegetnek) első verziójában még komolyan meg kellett küzdeni azért, hogy egy gépet felemelj a földről. Ahogy jöttek az egyre újabb patchek és kiegészítések, egyszer csak ott találta magát az ember, hogy ugyanazzal a géppel, amelyel anno csak a sokadik próbálkozásra, és csomó apróságra való odafigyeléssel tudott elemelkedni a földről, most már csak elég volt az ívelőlapokat kiengedni és teljes gázt adni, és pár másodperc múlva már szinte magától a levegőben volt az ember. Nem ismerem az Aces High II. játékot, de lássuk be, egy játékról van szó...
  • Question
    #1435
    Ez mennyivel jobb? Tényleg a vájfűlűektől kérdezem.
  • Question
    #1434
    Annyi nekem is lejött, hogy egy számítógépes játékhoz készült a rendszer. De nem lehet ennek is szakirodalmi alapozása? A szimuláció a kutatás húzóágazata, sztem.
  • [NST]Cifu
    #1433
    Hát azért én nem tekinteném etalonnak egy játékban szereplő értékeket... :)
  • [NST]Cifu
    #1432
    Szerintem SZU egyszerűen keverte a jelöléseket és megnevezéseket. A Comet valószinüleg a Gloster Meteor lenne, ez pedig igen, rendszerben állt már 1944 Június elsejétől!

    A V-2-őt pedig valószinüleg a V-1-el keverte. A Meteorok első sorban a szárnyas bombák ellen lettek bevetve.
  • Question
    #1431
    A belinkelt táblázatok alapján 20 000 lábon a P-51D és a Fw-190D-9 sebessége hasonló. Efölött a Mustang gyorsabb. War emergency power nélkül a P-51D jobban emelkedik 20k felett, amúgy kb egyenlő. A Dora némileg jobban gyorsul. Fordulósugaruk hasonló. Kis magasságban is nagyon kis különbség van sebességben a kettő között. A Focke-nak nehezebb a fegyverzete. Gusztus dolga.
  • Question
    #1430
    Repcsis fórumokat olvasgatva engem is megütött, milyen teljesítménybeli különbségek vannak a P-51B és a D között. De komoly kutatómunkával a hátuk mögött író személyek írták, hogy a FW-190D a négymotoros bombázók magasságában még mindig nem volt egyenlő ellenfele a P-51-nek. Igaz ez utóbbiak elsősorban a számbeli fölényüknek köszönhetően lemészárolták a Dora-s alakulatokat a nyugati fronton. Amúgy szép madár a Dora. A Ta-152H magassági vadász, amiből egy alakulatot szereltek fel, megfelelője inkább a P-47M (56th Fight group, 1944 dec, motorproblémák miatt áprilisig viszont elvacakoltak), vagy akár az XP-72, P-47J.

    Másik dolog, hogy nemcsak a szigorú értelemben vett műszaki teljesítmény és a pilóták képzettsége/taktika/szituáció/szerencse számított, hanem a G-ruha is. Ez pedig amerikai oldalon megvolt, németen nem.

    Azon mosolyogtam még nagyot, hogy amíkor az USAAF nagyrészt a P-40 és P-39, korai P-38 (pre-J) és legfeljebb P-47C típusokkal küszködött, akkora a USMC már megkapta az akkor szuperkorszerűnek számító F4U-1 Corsairt-t...Mert nem tudtak még anyahajóra felszuszakolni a tengerészetnél.:)

    Amúgy ez szerintetek mennyire jó?



    Repcsi összehasonlítás
  • Molnibalage
    #1429
    Milyen Comet? Akkor még nem állt szolgálatban sugárhajtóműves gép az angolok/USA oldalán és a V2 messze hangsebesség felett csapódott be. (Max. sebesség Ma 5 körült volt.). Szeritem ne égesd magad ilyen látványosan...

    Az 50% ugyanonnan származik, mint a másik adat.
  • Ren
    #1428
    És mégis hogy éri utol? Mikor hangsebesség felett zuhan lefelé meredek szögben? Ballisztikus rakétáról beszélünk...
  • SZU
    #1427
    V2-t lelőni? Pl.: Comettel. Az utol tudta érni, onnantól egy rövid sorozat a 30mm-ből.

    Erről az 50%-ról egy linket keress már légyszi. Gyanítom, hogy a V1-ről szól.
  • Molnibalage
    #1426
    A kilőtt mennyiség kb. 50%-a ér célba.
  • Molnibalage
    #1425
    A +20000 vadászgépet még a Tpo Gun-ban (vagy Aranysasban) olvastam.
    Ezzel sem nyerték meg volna. Az USA hadbalépése után NEM nyrehetett. USA EGYEDÜL többet termelt, mint az ÖSSZES többi résztvevő fél...

    Volt olyan V2 amit Hollandiára lőttek ki, de Franciarszágban csapodótt be. Mellesleg V2-őt útközben mivel lőttewk volna le? Ma is igen izmos feladat lenne...
  • SZU
    #1424
    Szerintem +20000 vadászgéppel megnyerik a háborút! =)
  • LSSAHPAUL
    #1423
    De már +10000 is jó lett volna.. meglehetett volna velük védeni a romániai gázolaj lelőhelyeket.
  • SZU
    #1422
    Mármint mivel nem találták el még a célországot sem? A V2vel? Azért az a fegyver annál jóval pontosabb volt.
    Ami nem találta el a célországot sem, azt útközben lelőtték, vagy műszaki hiba miatt lezuhant. De a túlnyomó többség elérte a célvárost is.

    Gyanítom, hogy 20.000 vadászgép sem jött volna ki belőle. Még a fejlesztési költség és az összes letermelt V2 árát összeadva sem.
  • Molnibalage
    #1421
    Na, azzal a nagy semmit érték el. SEMMIFÉLE hatást nem gyakorolt a háború kimenetelére, de iszonyatosan sokat költöttek rá. Harcászati értéke a 0-val volt egyenlő. Sokszor még a célországot sem találta el... Igazából ez a szerencse, mert amit arra elbasztak, abból kb. 20 ezer egymotoros vadász kijött volna. Akkor kicsit tolvább tartott volna a háború.
  • ambasa
    #1420
    Igazábol, ezt az internetről kopiztam, és engem inkább a 160.000 fős létszám fogott meg, amit egyetlen tudományos programra tudtak elkülöníteni. Szerintem ez az amit a többi hadviselő fél közűl egy sem engedhetett meg magának.
  • harcu
    #1419
    Pedig elmondhatnák, hogy "Mi csak azért pénzeltük a V2-est, mert igazából a Holra szállást akartuk végső célként elérni, és azért tettünk egy tonna robbanóanyagot a rakéta orrába, mert ekkorára terveztük a holdkompot, és pontosan ki kellett egyensúlyozni a rakétákat. Az, hogy lakott területen csapódott be a 3500 (???) tesztindítás néhány darabja, csakis a fatális véletlennek köszönhető."
  • [NST]Cifu
    #1418
    Szerintem ez kevésbé vígasztalta utólag a náci vezetést. ^^
  • harcu
    #1417
    Elolvasva a topicot, továbbra sem értem, hogy hogy lehet összehasonlítani egy kísérő vadászt egy elfogó és légifölény vadászgéppel? Teljesen más szempontok szerint tervezték őket. Ha már muszáj, akkor az azonos időkben előforduló Spitfire és Fóka összehasonlítása lehet érdekes.
  • harcu
    #1416
    "Szintén osztom a véleményét a V-2 rakéta kérdésében, amiről azt hiszem pont Speer mondta hogy az erőforrások egyik legfeleslegesebb elpocsékolása volt. Egyszerüen olyan pontatlan volt, hogy azon kívűl, hogy egy nagyváros ellen zsavarótámadásokat hajtsanak végre nem volt alkalmas másra. "

    Viszont megalapozta a szovjet és az amerikai űrkutatást, amelyek nagymértékben a V2-esre és von Braun tudására épültek (megemlítve még Ciolkovszkij munkásságát is természetesen).
  • [NST]Cifu
    #1415
    Az amerikaiaknál ott volt a P-80 Shooting Star, amely 1944 végén állt rendszerbe, és négy példányt át is küldtek még Európába, de a sok meghibásodás és balesett miatt inkább a földön tartották őket. A Me-262-vel is voltak bőven problémák, de amíg az amerikaiak és az angolok megengedhették maguknak, hogy a megbízhatattlan korai sugárhajtású gépeket mellőzzék a hadszíntérről (ill. a Meteorokat csak V-1-es repülő bombák ellen vetették be), a németeknek nem adatott meg ez a luxus.

    A Meteor-t egyébként át is adták az amerikaiaknak, cserébe az amerikaiak a saját sugárhajtású kísérleti gépüket adták át, az YP-50A Aircomet-et.
  • [NST]Cifu
    #1414
    A hsz. nagy részével csak helyeselni tudok, de ezt azért kiemelném, mert szerintem egy kissé fals:

    (Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan időszak, amikor egyidejűleg 160 ezer ember dolgozott rajta).

    Ez a ~20 milliárd dollár 4 évre vetve él, vagyis évente 5 milliárd.
    Az F-22A Raptor program költségvetése ~60 milliárd dollár, igaz 20 év alatt (3 milliárd $/év). A B-2A Spirit bombázó programja 44.4 milliárd dollár 11 év alatt (4 milliárd $/év). Az amerikai hadsereg jelenlegi szinte a pincétől a padlásig tartó felújítási programja, az FCS (Future Combat System) a különféle becslések szerin 160-300 milliárd dollárba fog kerülni 18 év alatt (8.8-16.6 milliárd $/év).

    De akkori viszonylagban is voltak hasonló programok, a németek V-2 programja kb. hasonló nagyságrendű volt, mint a Manhattan project. A B-29 bombázó programja több, mint 3 milliárd dollár volt akkori értéken, tehát többe került, mint a Manhattan project.

    Ehhez hozzá kell tenni, hogy persze alapvető különbségek vannak az atombomba program között, amely ugye szinte kizárólag fejlesztési és kutatási program, és egy tömeggyártásba kerülő fegyverprogram között. A Manhattan program cirka 2 milliárd (akkori) dolláros költségvetéséből például a K-25 gázdiffuziós urándúsító üzem egymaga 500 millió $-t hasított ki...
  • Ren
    #1413
    A Me-262-vel egyidőben (1944 nyara) állt szolgálatban az angoloknál a Gloster Meteor. Ha szükséges, akkor pl átadják az amerikaiknak a terveket akik nekiállnak tömeggyártan vagy jobban ráfekszenek a saját fejlesztésükre. Ahogy Ambasa írja, nincs igazi "überfegyver", mindegyiknek elöbb-utóbb meglesz az ellenszere, csak ideig-óráig lehet a "legjobb".
  • ambasa
    #1412
    Kedves Paul!
    Szerintem nagyon leegyszerüsítitek a hadviselést. A hadviselés nem csak minőségi és mennyiségi kérdés.

    Feltételezitek, hogy egy reakcióra az ellen oldal nem tesz ellenreakciót. Miből gondoljátok, hogyha a németek kifejlesztenek egy üzembiztos sugárhajtású repülőgépet, akkor a szövetségesek nem teszik meg ugyan ezt. Miből gondoljátok, hogyha németek felfuttatják az ipari termelésüket, ebben a szövetségesek nem fogják megtalálni a szük keresztmetszeteket (lásd a schweinfurti golyóscsapágy gyár elleni támadás, a csapágy egy kis dolog, mégis nélküle nehéz háborúzni).

    Nem veszitek figyelembe, hogy a német hadsereg a folyamatos háború alatt elvesztette a jól kiképzett tiszti és altiszti gárdáját, amivel a villámháborút kezdte.

    Nem veszitek figyelembe az ipari kapacitás közötti különbséget (csak Nagy Britannia 1941-től minden évben több repülőgépet állított elő, mint Németország).

    Abban egyetértek Cifuval, hogy Németországnak csak akkor, amikor Nagy Britannia ellen harcolt a tengerallatjáró blokáddal volt némi esélye nem a győzelemre, hanem, hogy befejezze a háborút. Ez az esélye 1941. decemberében a moszkvai-csata után semmivé lett, amit tetézett Hitler hadüzenete az USA ellen.
    Szintén osztom a véleményét a V-2 rakéta kérdésében, amiről azt hiszem pont Speer mondta hogy az erőforrások egyik legfeleslegesebb elpocsékolása volt. Egyszerüen olyan pontatlan volt, hogy azon kívűl, hogy egy nagyváros ellen zsavarótámadásokat hajtsanak végre nem volt alkalmas másra.

    Hogy ezt miért irom:
    1. a német hadsereg akár csak mondjuk most az USA hadserege a villámháborúra épült, ami nem csak azt jelenti, légifölény segítségével a páncélosok áttörnek és bekerítésekben felmorzsolják az ellenséget, hanem azt, hogy a gazdaságot minnél rövidebb ideig terheljik meg. Ezt egy korszerű drágán fentartott hadsereg képes kivitelezni, amit viszont nehéz sokáig hadrendbe tartani. Ez a hadsereg addig eredményes, amig gyorsan be tud fejezni egy háborút. de ha elhuzódó háborúba bonyolódik az a végzete (lásd USA Vietnám, vagy most Irak).
    2. Pearl Harbor után minden állítással ellentétben Rooseveltnek nem hiszem, hogy azonnal sikerült volna belépnie az európai háborúba. Ha meggondolod mindenhol azt olvashatod, hogy az első világháborúba az USA a Lusitania elsüllyesztése miatt lépett be. A Lusitaniat 1915. május 7-én süllyesztették el, míg az USA 1917. április 5-én lépet be a háborúba. Tehát Hitler óriási sziveséget tett az USA-nak, hogy néhány nappal a japán támadás után hadatüzent. És az észak-amerikai kontinens ipari és szellemi kapacitásával Németország egyszerüen nem tudott versenyezni (Manhattan-terv az egész projekt 1996-os árfolyamon számolva mintegy 20 milliárd dollárba került. Volt olyan időszak, amikor egyidejűleg 160 ezer ember dolgozott rajta).

    Ui: azt hiszem, azért Én nálad egy kicsit szószátyárabb vagyok.
  • joebacsi
    #1411
    vajon van egy "Ide lőjetek!" felirat a tetején a szövi repcsiknek? :)