Hunter
Nem a NASA fogja megmenteni a világot
NASA tisztségviselők szerint az űrügynökség bár képes lenne szinte az összes, a Földre veszélyt jelentő aszteroida felkutatására, megfelelő anyagi háttér hiányában azonban erre nem fog sor kerülni, értesült az AP.
A potenciális veszélyt jelentő, megközelítőleg 20 000 aszteroida és üstökös legalább 90%-ának felkutatása nagyjából 1 milliárd amerikai dollárt emésztene fel, számolgat az a NASA jelentés, ami a napokban fog megjelenni, előzetesen azonban már felvázolták a Washingtonban zajló Bolygóvédelmi Konferencián.
2005-ben az amerikai kongresszus felkérte a NASA-t, hogy készítsen egy tervezetet a legnagyobb pusztítással fenyegető űrkőzetek nyomon követésére, és az esetlegesen ütközőpályára került objektumok elhárítására. Ebbe a kategóriába a 140 méter átmérőjű aszteroidáknál jelentősebbek tartoznak bele. Ezek már akkor is veszélyt jelentenek bolygónkra, ha nem csapódnak be, csupán felrobbannak a légkörbe való belépéskor, lökéshullámaik még akkor is katasztrofális következményekkel járnának. Egy-egy ilyen robbanás 100 millió tonna dinamit erejét hordozná magában, éppen elég lenne egy kisebb ország, vagy amerikai mércével mérve egy állam letarolásához.
A NASA jelenleg is figyelemmel kíséri a bolygónk számára végzetesnek minősülő objektumokat, melyek 1 kilométer feletti átmérővel rendelkeznek. Egy ilyen aszteroida kiirthatná az egész emberiséget, mint tette azt az elméletek szerint 35 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokkal. Azonban még ez a kutatás is, ami eddig 769 aszteroidát és üstököst fedezett fel, jelentős elmaradásokkal küzd. Optimális esetben jövő év végére fejeződhet be a program, ami mindeddig nem talált a Földdel ütközőpályán haladó objektumot.
A kisebb aszteroidák felkutatása megfelelő erőforrások hiányában teljesen reménytelennek tűnik, arról nem is szólva, hogy gyakorlatilag egyedül az Egyesült Államok rendelkezik átfogó aszteroidakövető programmal. Rajtuk kívül egy olasz csillagvizsgáló dolgozgat még, közel sem olyan hatékonyan, mint az űrügynökség.
A hiánypótlás egyik lehetősége egy új földi távcső építése, ami kizárólag az aszteroida-vadászattal foglalkozna, kiegészítve kapacitását más űrügynökségek távcsöveivel. Ennek a költsége összesen 800 millió dollár lenne. A másik lehetőség egy infravörös űrtávcső fellövése, ami egymaga is képes lenne a feladat ellátására, a földi rendszernél gyorsabban és hatékonyabban, ez azonban már 1,1 milliárdos költséget jelentene. A NASA program tudósa, Lindsey Johnson szerint azonban felesleges tovább szövögetni a gondolatmenetet, ugyanis az amerikai űrügynökség és a Fehér Ház mindkét megoldást túl költségesnek minősítette.
A potenciális veszélyt jelentő, megközelítőleg 20 000 aszteroida és üstökös legalább 90%-ának felkutatása nagyjából 1 milliárd amerikai dollárt emésztene fel, számolgat az a NASA jelentés, ami a napokban fog megjelenni, előzetesen azonban már felvázolták a Washingtonban zajló Bolygóvédelmi Konferencián.
2005-ben az amerikai kongresszus felkérte a NASA-t, hogy készítsen egy tervezetet a legnagyobb pusztítással fenyegető űrkőzetek nyomon követésére, és az esetlegesen ütközőpályára került objektumok elhárítására. Ebbe a kategóriába a 140 méter átmérőjű aszteroidáknál jelentősebbek tartoznak bele. Ezek már akkor is veszélyt jelentenek bolygónkra, ha nem csapódnak be, csupán felrobbannak a légkörbe való belépéskor, lökéshullámaik még akkor is katasztrofális következményekkel járnának. Egy-egy ilyen robbanás 100 millió tonna dinamit erejét hordozná magában, éppen elég lenne egy kisebb ország, vagy amerikai mércével mérve egy állam letarolásához.
A NASA jelenleg is figyelemmel kíséri a bolygónk számára végzetesnek minősülő objektumokat, melyek 1 kilométer feletti átmérővel rendelkeznek. Egy ilyen aszteroida kiirthatná az egész emberiséget, mint tette azt az elméletek szerint 35 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokkal. Azonban még ez a kutatás is, ami eddig 769 aszteroidát és üstököst fedezett fel, jelentős elmaradásokkal küzd. Optimális esetben jövő év végére fejeződhet be a program, ami mindeddig nem talált a Földdel ütközőpályán haladó objektumot.
A kisebb aszteroidák felkutatása megfelelő erőforrások hiányában teljesen reménytelennek tűnik, arról nem is szólva, hogy gyakorlatilag egyedül az Egyesült Államok rendelkezik átfogó aszteroidakövető programmal. Rajtuk kívül egy olasz csillagvizsgáló dolgozgat még, közel sem olyan hatékonyan, mint az űrügynökség.
A hiánypótlás egyik lehetősége egy új földi távcső építése, ami kizárólag az aszteroida-vadászattal foglalkozna, kiegészítve kapacitását más űrügynökségek távcsöveivel. Ennek a költsége összesen 800 millió dollár lenne. A másik lehetőség egy infravörös űrtávcső fellövése, ami egymaga is képes lenne a feladat ellátására, a földi rendszernél gyorsabban és hatékonyabban, ez azonban már 1,1 milliárdos költséget jelentene. A NASA program tudósa, Lindsey Johnson szerint azonban felesleges tovább szövögetni a gondolatmenetet, ugyanis az amerikai űrügynökség és a Fehér Ház mindkét megoldást túl költségesnek minősítette.