SG.hu
Egy lap komplett szerkesztősége felmondott az MI használata miatt
Az igazgatótanács tagjai aggodalmukat fejezték ki a magas honoráriumokkal, a szerkesztői függetlenséggel és a mesterséges intelligencia szerkesztési folyamatokban való alkalmazásával kapcsolatban.
Az ünnepek alatt a Journal of Human Evolution (JHE) szerkesztőbizottságának egy kivételével minden tagja felmondott „szívből jövő szomorúsággal és nagy sajnálattal” - írja a Retraction Watch, amely segítőkészen PDF-ben közzétette a szerkesztők teljes nyilatkozatát. 2023 óta ez a 20. tömeges felmondás egy tudományos folyóiratnál különböző vitás kérdések miatt, amelyek közül sokan a kiadói iparág által alkalmazott üzleti modellek vitatott változásaira reagáltak. "Ez egy kivételesen fájdalmas döntés volt mindannyiunk számára” - írták a vezetőség tagjai közleményükben. "Azok a szerkesztők, akik az elmúlt 38 évben a folyóiratot irányították, rengeteg időt és energiát fektettek abba, hogy a JHE a paleoantropológiai kutatás vezető folyóiratává váljon, és még jóval a megbízatásuk lejárta után is hűségesek és elkötelezettek maradtak a folyóirat és szerzőink iránt. A társszerkesztők ugyanilyen hűségesek és elkötelezettek voltak. Mindannyian mélyen törődünk a folyóirattal, a tudományágunkkal és a tudományos közösségünkkel; azonban úgy látjuk, hogy nem tudunk többé jó lelkiismerettel együttműködni az Elsevierrel.”
A szerkesztőbizottság több olyan, az elmúlt tíz évben végrehajtott változtatást is említett, amelyek véleménye szerint ellentétesek a folyóirat régóta fennálló szerkesztési elveivel. Ezek közé tartozott a különszámok szerkesztője támogatásának megszüntetése, mert inkább a szerkesztőbizottságra bízták e feladatok ellátását. Amikor a testület kifejezte egy külön szerkesztő szükségességét, az Elsevier válasza az volt, hogy „fenntartják, hogy a szerkesztőknek nem kellene figyelmet fordítaniuk a nyelvezetre, a nyelvtanra, az olvashatóságra, a következetességre vagy a megfelelő formázás pontosságára”. A szerkesztőségben is folyamatban van egy jelentős átszervezés, amelynek célja a társszerkesztők számának több mint felére való csökkentése, ami „azt eredményezi, hogy kevesebb szakember foglalkozik majd sokkal több dolgozattal, ráadásul olyan témákban, amelyek jóval kívül esnek a szakterületükön”.
A házon belüli tartalomgyártást csökkentették vagy kiszervezték, és 2023-ban az Elsevier elkezdte használni a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy erről tájékoztatta volna a testületet, ami számos stílus- és formázási hibát eredményezett, valamint a szerkesztők által már elfogadott és formázott dolgozatok elvetését. "Ez rendkívül kínos volt a folyóirat számára. A megoldás hat hónapig tartott, és csak a szerkesztők kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elérni” - írták a szerkesztők. „Az MI-feldolgozás továbbra is használatos, az rendszeresen átformálja a benyújtott kéziratokat, hogy megváltoztassa a jelentést és a formázást, és kiterjedt szerzői és szerkesztői felügyeletet igényel a korrektúrázási szakaszban.”
Ráadásul a JHE szerzői oldaldíjai jelentősen magasabbak, mint az Elsevier más profitorientált folyóiratainál, valamint az olyan széles körű nyílt hozzáférésű folyóiratoknál, mint a Scientific Reports. A folyóirat szerzői közül nem sokan engedhetik meg maguknak ezeket a díjakat, „ami ellentétes a folyóirat (és az Elsevier) egyenlőségre és befogadásra vonatkozó ígéretével” - írták a szerkesztők. A töréspont novemberben érkezett el, amikor az Elsevier tájékoztatta Mark Grabowski (Liverpool John Moores University) és Andrea Taylor (Touro University California College of Osteopathic Medicine) társszerkesztőket, hogy megszünteti az 1986 óta működő kettős szerkesztői modellt. Amikor Grabowki és Taylor tiltakozott, azt mondták nekik, hogy a modell csak akkor maradhat, ha 50 százalékkal csökkentik a díjazásukat.
Az Elseviernek már régóta vannak hangos kritikusai, és ez a legújabb fejlemény csak olaj volt a tűzre. "Az Elsevier szokás szerint rosszul irányította a folyóiratot, és mindent megtett a profit maximalizálása érdekében a minőség rovására” - írta PZ Myers biológus, a Minnesotai Egyetem Morris professzora. "Úgy döntöttek, hogy az emberi szerkesztők túl drágák, ezért mesterséges intelligenciával próbálják elvégezni a munkát. Azt is javasolták, hogy felére csökkentsék a főszerkesztő fizetését. Ne feledjük, hogy az Elsevier a szerzőknek 390 dollár díjat számít fel minden egyes cikkért. Gondolom, még egy kicsit javítaniuk kellett a kalózkodási módjuk gazdaságosságán.”
John Hawks, a Madison-i Wisconsini Egyetem antropológusa, aki pályafutása során 17 tanulmányt publikált a JHE-ben, blogján teljes támogatását fejezte ki az igazgatótanács tagjainak döntésével kapcsolatban, és egyben megdöbbenését fejezte ki azon felfedezéssel kapcsolatban, miszerint az Elsevier már 2023-ban bevezette a mesterséges intelligenciát a szerkesztési folyamatába. "Az elmúlt két évben négy cikket publikáltam a folyóiratban, köztük egyet most nyomtatásban. Ha volt is bármilyen értesítés a társszerzőimnek vagy nekem az MI-előállítási folyamatról, nem emlékszem rá” - írta, megjegyezve, hogy a lépés sérti a folyóirat saját irányelveit. "A szerzőket a beadáskor tájékoztatni kellene arról, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan fogják használni a munkájukban. Máshova adtam volna be a cikkeket, ha tisztában lettem volna azzal, hogy az MI potenciálisan megváltoztatja a cikkek jelentését.”
Van ok az aggodalomra, amikor a mesterséges intelligencia tudományos célú felhasználásáról van szó. Alig egy éve lehettünk tanúi annak a vírusszerű szenzációnak, hogy több égbekiáltóan rossz, mesterséges intelligenciával generált számadat jelent meg egy lektorált cikkben egy tekintélyes tudományos folyóiratban, a Frontiers-ben. A tudósok a közösségi médiában egyformán megdöbbenésüknek adtak hangot a képek láttán, amelyek közül az egyik egy groteszk módon nagy és bizarr nemi szervekkel rendelkező patkányt ábrázolt. A cikket azóta visszavonták, de az eset megerősíti azt a növekvő aggodalmat, hogy a mesterséges intelligencia a publikált tudományos kutatások megbízhatóságát csökkenti, még akkor is, ha növeli a termelékenységet.
Mindezek mellett a mesterséges intelligenciának vannak hasznos alkalmazásai is a tudományos életben. Januárban például a Science kiadó bejelentette, hogy minden folyóiratában olyan kereskedelmi szoftvert használnak, amely automatizálja a manipulált képek felismerését. Talán így sikerült volna elkapni a patkányok nemi szervét ábrázoló égbekiáltó ábrát, bár a szoftvernek megvannak a maga korlátai. "Bár a képmanipuláció néhány legkirívóbb esetét elkapja, a vállalkozó kedvű csalók könnyen elkerülhetik a lebukásukat, ha tudják, hogyan működik a szoftver” - írta egy szerkesztő, John Timmer. Hawks a blogján elismerte, hogy a mesterséges intelligencia használata a tudósok és a tudományos folyóiratok által valószínűleg elkerülhetetlen, sőt, elismeri a lehetséges előnyöket is. "Nem hiszem, hogy ez egy disztópikus jövő. De a gépi tanulás nem minden felhasználása egyenlő” - írta.
A Nature még tavaly márciusban közölt egy cikket, amelyben megkérdőjelezte a tömeges lemondások, mint a tiltakozás új formája hatékonyságát, miután a Wiley által kiadott Syntax című nyelvészeti folyóirat összes szerkesztője lemondott februárban. (Számos problémájuk tükrözi a JHE szerkesztőbizottságának aggodalmait.) Az ilyen lépések minden bizonnyal figyelmet keltenek, de még Klaus Abels, a University College London volt Syntax-szerkesztője is azt mondta a Nature-nek, hogy az ilyen tömeges lemondások célja a puszta tiltakozáson túlmutató, inkább a tudományos közösség számára új, független, nonprofit, nyílt hozzáférésű és magas tudományos színvonalú folyóiratok létrehozására kellene, hogy irányuljon. Abels és korábbi Syntax-kollégái éppen ezen dolgoznak, követve a Critical Public Health és egy másik Elsevier folyóirat, a NeuroImage korábbi szerkesztőinek tavalyi példáját.
Az ünnepek alatt a Journal of Human Evolution (JHE) szerkesztőbizottságának egy kivételével minden tagja felmondott „szívből jövő szomorúsággal és nagy sajnálattal” - írja a Retraction Watch, amely segítőkészen PDF-ben közzétette a szerkesztők teljes nyilatkozatát. 2023 óta ez a 20. tömeges felmondás egy tudományos folyóiratnál különböző vitás kérdések miatt, amelyek közül sokan a kiadói iparág által alkalmazott üzleti modellek vitatott változásaira reagáltak. "Ez egy kivételesen fájdalmas döntés volt mindannyiunk számára” - írták a vezetőség tagjai közleményükben. "Azok a szerkesztők, akik az elmúlt 38 évben a folyóiratot irányították, rengeteg időt és energiát fektettek abba, hogy a JHE a paleoantropológiai kutatás vezető folyóiratává váljon, és még jóval a megbízatásuk lejárta után is hűségesek és elkötelezettek maradtak a folyóirat és szerzőink iránt. A társszerkesztők ugyanilyen hűségesek és elkötelezettek voltak. Mindannyian mélyen törődünk a folyóirattal, a tudományágunkkal és a tudományos közösségünkkel; azonban úgy látjuk, hogy nem tudunk többé jó lelkiismerettel együttműködni az Elsevierrel.”
A szerkesztőbizottság több olyan, az elmúlt tíz évben végrehajtott változtatást is említett, amelyek véleménye szerint ellentétesek a folyóirat régóta fennálló szerkesztési elveivel. Ezek közé tartozott a különszámok szerkesztője támogatásának megszüntetése, mert inkább a szerkesztőbizottságra bízták e feladatok ellátását. Amikor a testület kifejezte egy külön szerkesztő szükségességét, az Elsevier válasza az volt, hogy „fenntartják, hogy a szerkesztőknek nem kellene figyelmet fordítaniuk a nyelvezetre, a nyelvtanra, az olvashatóságra, a következetességre vagy a megfelelő formázás pontosságára”. A szerkesztőségben is folyamatban van egy jelentős átszervezés, amelynek célja a társszerkesztők számának több mint felére való csökkentése, ami „azt eredményezi, hogy kevesebb szakember foglalkozik majd sokkal több dolgozattal, ráadásul olyan témákban, amelyek jóval kívül esnek a szakterületükön”.
A házon belüli tartalomgyártást csökkentették vagy kiszervezték, és 2023-ban az Elsevier elkezdte használni a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy erről tájékoztatta volna a testületet, ami számos stílus- és formázási hibát eredményezett, valamint a szerkesztők által már elfogadott és formázott dolgozatok elvetését. "Ez rendkívül kínos volt a folyóirat számára. A megoldás hat hónapig tartott, és csak a szerkesztők kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült elérni” - írták a szerkesztők. „Az MI-feldolgozás továbbra is használatos, az rendszeresen átformálja a benyújtott kéziratokat, hogy megváltoztassa a jelentést és a formázást, és kiterjedt szerzői és szerkesztői felügyeletet igényel a korrektúrázási szakaszban.”
Ráadásul a JHE szerzői oldaldíjai jelentősen magasabbak, mint az Elsevier más profitorientált folyóiratainál, valamint az olyan széles körű nyílt hozzáférésű folyóiratoknál, mint a Scientific Reports. A folyóirat szerzői közül nem sokan engedhetik meg maguknak ezeket a díjakat, „ami ellentétes a folyóirat (és az Elsevier) egyenlőségre és befogadásra vonatkozó ígéretével” - írták a szerkesztők. A töréspont novemberben érkezett el, amikor az Elsevier tájékoztatta Mark Grabowski (Liverpool John Moores University) és Andrea Taylor (Touro University California College of Osteopathic Medicine) társszerkesztőket, hogy megszünteti az 1986 óta működő kettős szerkesztői modellt. Amikor Grabowki és Taylor tiltakozott, azt mondták nekik, hogy a modell csak akkor maradhat, ha 50 százalékkal csökkentik a díjazásukat.
Az Elseviernek már régóta vannak hangos kritikusai, és ez a legújabb fejlemény csak olaj volt a tűzre. "Az Elsevier szokás szerint rosszul irányította a folyóiratot, és mindent megtett a profit maximalizálása érdekében a minőség rovására” - írta PZ Myers biológus, a Minnesotai Egyetem Morris professzora. "Úgy döntöttek, hogy az emberi szerkesztők túl drágák, ezért mesterséges intelligenciával próbálják elvégezni a munkát. Azt is javasolták, hogy felére csökkentsék a főszerkesztő fizetését. Ne feledjük, hogy az Elsevier a szerzőknek 390 dollár díjat számít fel minden egyes cikkért. Gondolom, még egy kicsit javítaniuk kellett a kalózkodási módjuk gazdaságosságán.”
John Hawks, a Madison-i Wisconsini Egyetem antropológusa, aki pályafutása során 17 tanulmányt publikált a JHE-ben, blogján teljes támogatását fejezte ki az igazgatótanács tagjainak döntésével kapcsolatban, és egyben megdöbbenését fejezte ki azon felfedezéssel kapcsolatban, miszerint az Elsevier már 2023-ban bevezette a mesterséges intelligenciát a szerkesztési folyamatába. "Az elmúlt két évben négy cikket publikáltam a folyóiratban, köztük egyet most nyomtatásban. Ha volt is bármilyen értesítés a társszerzőimnek vagy nekem az MI-előállítási folyamatról, nem emlékszem rá” - írta, megjegyezve, hogy a lépés sérti a folyóirat saját irányelveit. "A szerzőket a beadáskor tájékoztatni kellene arról, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan fogják használni a munkájukban. Máshova adtam volna be a cikkeket, ha tisztában lettem volna azzal, hogy az MI potenciálisan megváltoztatja a cikkek jelentését.”
Van ok az aggodalomra, amikor a mesterséges intelligencia tudományos célú felhasználásáról van szó. Alig egy éve lehettünk tanúi annak a vírusszerű szenzációnak, hogy több égbekiáltóan rossz, mesterséges intelligenciával generált számadat jelent meg egy lektorált cikkben egy tekintélyes tudományos folyóiratban, a Frontiers-ben. A tudósok a közösségi médiában egyformán megdöbbenésüknek adtak hangot a képek láttán, amelyek közül az egyik egy groteszk módon nagy és bizarr nemi szervekkel rendelkező patkányt ábrázolt. A cikket azóta visszavonták, de az eset megerősíti azt a növekvő aggodalmat, hogy a mesterséges intelligencia a publikált tudományos kutatások megbízhatóságát csökkenti, még akkor is, ha növeli a termelékenységet.
Erm, how did Figure 1 get past a peer reviewer?! https://t.co/pAkRmfuVed H/T @aero_anna pic.twitter.com/iXpZ1FvM1G
— Dr Charlotte Houldcroft is BACK (part time) (@DrCJ_Houldcroft) February 15, 2024
Mindezek mellett a mesterséges intelligenciának vannak hasznos alkalmazásai is a tudományos életben. Januárban például a Science kiadó bejelentette, hogy minden folyóiratában olyan kereskedelmi szoftvert használnak, amely automatizálja a manipulált képek felismerését. Talán így sikerült volna elkapni a patkányok nemi szervét ábrázoló égbekiáltó ábrát, bár a szoftvernek megvannak a maga korlátai. "Bár a képmanipuláció néhány legkirívóbb esetét elkapja, a vállalkozó kedvű csalók könnyen elkerülhetik a lebukásukat, ha tudják, hogyan működik a szoftver” - írta egy szerkesztő, John Timmer. Hawks a blogján elismerte, hogy a mesterséges intelligencia használata a tudósok és a tudományos folyóiratok által valószínűleg elkerülhetetlen, sőt, elismeri a lehetséges előnyöket is. "Nem hiszem, hogy ez egy disztópikus jövő. De a gépi tanulás nem minden felhasználása egyenlő” - írta.
A Nature még tavaly márciusban közölt egy cikket, amelyben megkérdőjelezte a tömeges lemondások, mint a tiltakozás új formája hatékonyságát, miután a Wiley által kiadott Syntax című nyelvészeti folyóirat összes szerkesztője lemondott februárban. (Számos problémájuk tükrözi a JHE szerkesztőbizottságának aggodalmait.) Az ilyen lépések minden bizonnyal figyelmet keltenek, de még Klaus Abels, a University College London volt Syntax-szerkesztője is azt mondta a Nature-nek, hogy az ilyen tömeges lemondások célja a puszta tiltakozáson túlmutató, inkább a tudományos közösség számára új, független, nonprofit, nyílt hozzáférésű és magas tudományos színvonalú folyóiratok létrehozására kellene, hogy irányuljon. Abels és korábbi Syntax-kollégái éppen ezen dolgoznak, követve a Critical Public Health és egy másik Elsevier folyóirat, a NeuroImage korábbi szerkesztőinek tavalyi példáját.