SG.hu
10,6 milliárd eurót osztottak ki az EU új műholdkonstellációjára
Válaszul Elon Musk Starlinkjére az Európai Bizottság szerződéseket ítélt oda
egy 10,6 milliárd eurós biztonságos európai műholdkonstelláció késleltetett tervének előmozdítására,
A több mint 280 műholdból álló, IRIS2 néven ismert, több héjon keringő rendszer titkosított gerinchálózatot biztosít majd az Európai Unió kormányai és közintézményei számára, és új kereskedelmi szolgáltatások indítását teszi lehetővé. "Egy egyre összetettebb geopolitikai helyzetben elengedhetetlen a rugalmas, biztonságos és gyors kormányzati kommunikáció biztosítása” - mondta Josef Aschbacher, a 22 országot tömörítő Európai Űrügynökség főigazgatója egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a projekt fokozza az európai versenyképességet és munkahelyeket teremt.
A projekt a Galileo navigációs rendszer és az éghajlatváltozást figyelő Copernicus földmegfigyelő hálózat után az Európai Unió harmadik jelentős űrkezdeményezése. A projektet az ipari munkamegosztással kapcsolatos nézeteltérések és a költségekkel kapcsolatos aggodalmak kísérték, amelyeket Németország vezetésével hangoztattak egyes országok. A tisztviselők szerint azonban a Musk-féle Starlink gyors terjedése belökte Európa úgynevezett „digitális szuverenitásának” megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. A részben uniós finanszírozású fejlesztés három műholdüzemeltető - az Eutelsat, a Hispasat és a SES - konzorciumát foglalja magában, és az első indítást 2029 közepére, a teljes kiépítést pedig 2030 végére tervezik.
Ez azután történt, hogy Európa két vezető műholdgyártója, az Airbus és a Thales Alenia Space kivonult a SpaceRise konzorciumból a gazdasági kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak miatt, mivel a meglévő projektek veszteségesek. Az európai műholdgyártóknak nagy konkurencia a Musk-féle SpaceX által kifejlesztett Starlink, amely már a műholdak mintegy kétharmadát állítja pályára. A nagyméretű kereskedelmi műholdak iránti kereslet csökkenésével is szembe kell nézniük. Az Airbus és a Thales Alenia Space, amelyek a műholdas műveletek egyesítésének terveit vizsgálják, továbbra is részt vesznek az IRIS2 projektben, de nem teljes jogú konzorciumi tagként, hanem beszállítóként.
Az IRIS2 projekt egybeesik az európai nemzetekre nehezedő, a védelmi és biztonsági együttműködésre irányuló növekvő nyomással, de a Starlink és az Amazon tervezett Kuiper internetes hálózata háttérbe szorította. A francia támogatású terv túlélését illetően aggályok merültek fel, miután szeptemberben távozott a terv vezető támogatója, Thierry Breton volt belső piaci biztos. A Helsing német védelmi technológiai startup tavaly arra figyelmeztetett, hogy az IRIS2 a finanszírozásról való megállapodás késedelme miatt lemaradhat a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseiről. A magánfinanszírozással együtt mintegy 10,6 milliárd euróba kerülő projektet az Európai Űrügynökség felügyeli majd, és egy közép-olaszországi irányítóközpontból működtetik.
A több mint 280 műholdból álló, IRIS2 néven ismert, több héjon keringő rendszer titkosított gerinchálózatot biztosít majd az Európai Unió kormányai és közintézményei számára, és új kereskedelmi szolgáltatások indítását teszi lehetővé. "Egy egyre összetettebb geopolitikai helyzetben elengedhetetlen a rugalmas, biztonságos és gyors kormányzati kommunikáció biztosítása” - mondta Josef Aschbacher, a 22 országot tömörítő Európai Űrügynökség főigazgatója egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy a projekt fokozza az európai versenyképességet és munkahelyeket teremt.
A projekt a Galileo navigációs rendszer és az éghajlatváltozást figyelő Copernicus földmegfigyelő hálózat után az Európai Unió harmadik jelentős űrkezdeményezése. A projektet az ipari munkamegosztással kapcsolatos nézeteltérések és a költségekkel kapcsolatos aggodalmak kísérték, amelyeket Németország vezetésével hangoztattak egyes országok. A tisztviselők szerint azonban a Musk-féle Starlink gyors terjedése belökte Európa úgynevezett „digitális szuverenitásának” megerősítésére irányuló erőfeszítéseket. A részben uniós finanszírozású fejlesztés három műholdüzemeltető - az Eutelsat, a Hispasat és a SES - konzorciumát foglalja magában, és az első indítást 2029 közepére, a teljes kiépítést pedig 2030 végére tervezik.
Ez azután történt, hogy Európa két vezető műholdgyártója, az Airbus és a Thales Alenia Space kivonult a SpaceRise konzorciumból a gazdasági kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak miatt, mivel a meglévő projektek veszteségesek. Az európai műholdgyártóknak nagy konkurencia a Musk-féle SpaceX által kifejlesztett Starlink, amely már a műholdak mintegy kétharmadát állítja pályára. A nagyméretű kereskedelmi műholdak iránti kereslet csökkenésével is szembe kell nézniük. Az Airbus és a Thales Alenia Space, amelyek a műholdas műveletek egyesítésének terveit vizsgálják, továbbra is részt vesznek az IRIS2 projektben, de nem teljes jogú konzorciumi tagként, hanem beszállítóként.
Az IRIS2 projekt egybeesik az európai nemzetekre nehezedő, a védelmi és biztonsági együttműködésre irányuló növekvő nyomással, de a Starlink és az Amazon tervezett Kuiper internetes hálózata háttérbe szorította. A francia támogatású terv túlélését illetően aggályok merültek fel, miután szeptemberben távozott a terv vezető támogatója, Thierry Breton volt belső piaci biztos. A Helsing német védelmi technológiai startup tavaly arra figyelmeztetett, hogy az IRIS2 a finanszírozásról való megállapodás késedelme miatt lemaradhat a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseiről. A magánfinanszírozással együtt mintegy 10,6 milliárd euróba kerülő projektet az Európai Űrügynökség felügyeli majd, és egy közép-olaszországi irányítóközpontból működtetik.