pipaxy#129Én nyilván ott robbantanám, ahol a legtöbbet harap az aszteroidából. Tekintve a célt, gondoltam, ez egyértelmű...
Atombombával aszteroidát eltéríteni 3 féle módon lehet.
Az első módszer az amikor az aszteroidától bizonyos távolságra robbantunk, a párolgás a fő hatásmechanizmus, így veszít tömeget az aszteroid.
A második módszer ettől sokkal jobban igénybe veszi az aszteroidát, akár szét is szakíthatja azt. Ez a felszínen történő robbantás kráterképző hatású, sokkal nagyobb anyagveszteséggel jár, mint az első módszer.
Az a baj, hogy önellentmondás van a hozzászólásaidban. Egész idő alatt a második módszerre gondoltál, ám annak hatásmechanizmusát tévesen az első módszerével azonosítod, állandóan a párolgásról beszélve, mintha a kettőnek sok köze lenne egymáshoz. És akkor még a fejemhez vágod, hogy egy ilyen egyértelműséget én nem látok. Ejnye.
Itt ez a Sedan kráter, Wikipedia szerint 435 TJ szabadult fel 11 millió tonna kőzetet megmozgatva. Namost ha elosztjuk ezt a két számot, megkapjuk hogy kb. 40 kJ energia jut egy kg megmozgatott talajra.
Párolgásnál az anyagot gáz halmazállapotba kell vinni, azaz közölni kell vele a párolgáshőjének megfelelő mennyiségű energiát, plusz addig a párezer fokig fel is kell hevíteni. Így összesen az 1 kg-ra jutó energiaigén kb. 4-6 ezer kJ lehet. 5000 sokkal nagyobb, mint 40, több mint 100-szor, ebből pedig következik, hogyha a kráterképzés fő mechanizmusa a párolgás lenne, akkor millió tonnák helyett a Sedan kráter anyaghiánya csak 10 ezer tonnákban lenne mérhető.
Nem azt mondom, hogy a párolgás lényegtelen, más konfigurációban, felszíni, méginkább felszín feletti robbantásnál sokkal nagyobb szerepet kap, mint itt. Ám minnél inkább szerephez jut, annál rosszabb vakondokként funkcionál egy ilyen bomba.:)