pipaxy#131Magyarán a párolgásra szükség van, egyszerűen kell ahhoz, hogy a nukleáris robbanás bármilyen hatást gyakoroljon az aszteroidára, miután egy jókora kődarabot nem öl meg a sugárzás, lökéshullám (azaz direkt mechanikai hatás) pedig nix a légüres térben.
Az a probléma hogy teljesen rosszul gondolod. Ha ez igaz lenne, akkor mégis hogy a fenébe lenne képes az Orion rakéta a világűrben rakétaként funkcionálni?
Számoljunk az a legbiztosabb. :) Van egy 50 MT-ás bombánk, súlya 20 tonna, és ez az a tömeg amely a robbanáskor közvetlenül plazmába megy át, ez alkotja meg a plazma-gömbhéjt. Becsüljük meg milyen sebességgel haladhat ez a gömbhéj. Tételezzük fel, hogy a robbanás energiájának csupán 10%-a (alábecslés) fordítódik ennek gyorsítására(melegítésére), 0,5*m*v-négyzet képletből adódik hogy a plazma úgy 1400 km/sec-re gyorsul. Namost ha a plazma-gömbéjnek csak 30%-a csatolódik merőleges irányban az aszteroidra, akkor is annyi impulzust ad át neki, hogy mondjuk egy 10 millió tonnás aszteroida majdnem 1 m/s-es sebességtöbbletre tesz szert, ami hacsak nem a Föld torkában történik a robbanás, már messze elég az eltérítéshez.
feleslegesen húzol éles határt valamiféle "két módszer" között
Nem én húzok, ez a hivatalos felosztás.
Ha másképp gondolod, fejtsd már ki, mi az a "második módszer", ahol a párolgásnak semmi köze a folyamathoz, mert irgumburgum meghajtású bombát még nem láttam, csak Monty Pythonéknál.
Képzeld el hogy a fentebb leírt gömbhéj még csak néhány méteres, de már máris ott van az aszteroida felszíne. Gondolj bele milyen hatalmas nyomást fejt ki az felszínre! Azon nyomban összenyomja az anyagot, majd ez továbbterjed az aszteroida anyagában egy nyomáshullámot képezve. Gondolj bele mi történik az összenyomódott anyaggal miután megszűnik a külső nyomás. Mintha az ujjaiddal összenyomott rugót hirtelen elengednéd: szétrepül.
Itt a párolgás egy másodlagos effektus, mert ha valamit összenyomunk, akkor az felmelegszik. A robbanás középpontjához közel még olyanok a nyomásviszonyok, meg a folyamat gyorsasága is olyan nagy hogy el is párolog az anyag.
Na érted már? Az egyik módszernél a párolgás az alapvető működési folyamat, míg a másik módszernél egy szükséges rossz.