Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Szénné alakítható a légkörben lévő szén-dioxid


A globális klímaváltozás jelenlegi folyamata és a várható következmények kapcsán zajló vita közben számos kutató igyekszik választ találni arra a kérdésre, hogy miként lehetne eltávolítani a légkörből az általunk kibocsátott szén-dioxid egy részét, hogy azt hosszú távon eltároljuk, ezzel megállítva, esetleg visszafordítva a koncentráció emelkedésének trendjét. A jelek szerint most végre egy valós alternatíva alapjait fektették le.

Az ausztrál RMIT University tette közzé a napokban hivatalos közleményét, amelyben kifejtik az új megoldás alapjait, valamint annak legfőbb előnyeit. Állításuk szerint végre valóban sikerült kidolgozni egy olyan eljárást, amely szobahőmérsékleten is megvalósítható, így most először alakulnak a jövőbeni megoldás körvonalai, hiszen korábban hasonló eredményt csak nagyon magas hőmérséklet biztosítása mellett sikerült biztosítani, legalábbis a szilárd halmazállapotra törekvő változatok esetében, vagyis ez nem volt túl gazdaságos (vagy éppen széles körben elérhető). Amíg ezen meglévő eljárások során a légkörben lévő szén-dioxidot összesűrítve, azt folyékony halmazállapotban tárolják el a felszín alatt, az új megoldás lehetővé tenné ennek szénné való átalakítását, amely azután (szilárd formában) szintén a föld alá kerülhetne, hosszú távú tárolás céljából, csökkentve a koncentráció szintjét.


Ezzel egyrészt drámai módon csökkentenék a felhasznált energia mennyiségét, illetve megelőznék a tárolókból való szivárgást, amely jelenleg legalább ekkora fejtörést jelent a mérnökök számára. Az elektrokémiai technika során egy folyékonyfém-katalizátort alkalmaznak, amely az elektrolit folyadékkal együtt, elektromos áram hatására, az edényben lévő szén-dioxidot szénpelyhekké alakítja át, amelyek maguktól elválnak a folyadéktól annak felszínén, ahogy lassan szilárd darabokká válnak. Az így létrehozott széndarabok elektromos töltést hordozhatnak, így ezeket egy napon akár szupravezetőként is alkalmazhatjuk majd a jövő elektromos autóiban, de ugyanígy felmerül a szintetikus üzemanyagként való felhasználás, elsősorban ipari körülmények között.

A kutatók reményei szerint ezzel akár vissza is fordíthatjuk a jelenlegi légköri folyamatot, bár itt nyilván további munkára lesz szükség ahhoz, hogy a megoldás szélesebb körben is elérhetővé váljon.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #200
    Szahara.
    Jogos. A tiéd újabb, anyag, de érdekes módon a korábbi kutatások még tök más képet mutatnak:

    Utána nézek, hogy mi a különbség oka.
    Ha a hosszabb idejű adatokat nézzük, pl az általad is belinkelt cikkben 1920-tól, akkor ahhoz képest tényleg 10%-kal nagyobb. A kérdés, hogy az utóbbi években, évtizedekben épp hogy változik. Nekem ez ezek után nem egyértelmű.

    A linkelt diagramból nem látszik a CO2 növekedés által változás logaritmikus jellege.
    Ráadásul elég jelentős különbségek adódnak a tekintetben, hogy ki mit vesz figyelembe.
    Másik link
  • defiant9 #199
    "Én úgy tudom, hogy a Sahel övezet húzódik északra és nem a Sahara délre"
    Nekem ez a kép azt mutatja hogy a Szahara pereme az pusztul.

    A képet árnyalja/torzítja hogy a területen egyben van jelen az erdősítés és a favágás.

    A linkekben én csak ezt láttam 1980+ kapcsán:
    1. More generally, however, this browning trend has been observed since the 1980s
    2. Since the late 1980s, farmers from the Zinder region have been encouraged to reforest their fields through the Farmer-Managed Natural Regeneration

    Lehet rosszul kerestem de pl. a "sahara retreating"-ra nekem olyan releváns találat jött hogy a fák tökig állnak a homokban
    Research shows a host of trees retreating from the arid region south of the Sahara Desert known as the Sahel.
    A sahara desert decrese kapcsán sem látok releváns találatok, a zöld fal projekt jön leginkább meg hogy mega szél+naperőművek hatása több csapadékot eredményezne.

    "Ráadásul gyakorlati hatása logaritmikus, minnél jobban emeled a szintjét annál kisebb hatást érsz el vele, kb adott hatás eléréséhez, mindíg duplázni kell a mennyiséget."
    Ez azért így csúsztatás. Szemre az 1-ről 2-re jutáshoz +70ppm kellett.
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
    A következő +70ppm kb. 2.8-2.9-es szintre vinne, ezen a szakaszon majdnem lineáris a változás. Ettől persze igaz hogy az első 70ppm hatása egy nagyságrenddel nagyobb mint a jelenlegi, de 0-án soha nem voltunk (leszámítva a formálódó lávabolygó korszakot)
  • NEXUS6 #198
    Én úgy tudom, hogy a Sahel övezet húzódik északra és nem a Sahara délre. Lehet persze statisztikát csinálni, hogy mondjuk 1920-tól 10%-kal növekedett a Szahara, ami óriási szám. Csak a trend 1980 óta megfordult. https://www.sciencedaily.com/releases/2018/03/180329141035.htm
    http://hal.cirad.fr/cirad-01952858/document

    Az hogy egy technikai civilizációban élünk konkrétan és pont azt jelenti, hogy a környezetünket átalakítjuk. Ez magának a technikának a lényege. Van elsődleges hatás, ami az elérni kívánt átalakítási cél. Mondjuk létre akarunk hozni egy várost, kiirtjuk a növényzetet, elűzzük az állatokat utakat, épületeket húzunk fel, és elkezdünk élni. Mindezzel okozzuk a nem szándékolt másodlagos hatást, hogy mivel kiirtottuk őket nincsenek ott az őshonos állatok növények, megváltozik a mikroklíma és a tevékenységünk folyamányaként anyagokat bocsájtunk a környezetbe, illetve másokat elvonunk onnan.

    Na most ezekután sopánkodni, hogy eddig minden szép és jó volt, csak egyszer csak sok lett a CO2 kibocsájtás, az egy nonszensz! Röhejes! Az emberi létünk minden pillanatában hatással vagyunk a természetes környezetre, igen a CO2-is, meg azon kívül még rahedli más módon. Megváltoztatjuk pl a Föld albedóját, erről nem nagyon beszélünk , de sokkal közvetlenebb hatását érzed. Nem a globális felmelegedés miatt kapnak manapság hőgutát az öregek, ma még nem. Hanem mert a városok mikroklímája melegebb (+5 fok!!!) és ma már az emberek nagyrésze városokban él, és egy megapolisz közepén annyival melegebb van, mint vidéken, hogy az ott élő öregek meghalnak.

    Egy több száz-ezer négyzetzkilóméteren elterülő város sajátos mikroklímáját, az ott kitörő "hőhullámokat" összevetni a globális felmelegedéssel az elég tudománytalan dolog.

    Szóval megy a CO2-zés ezerrel, miközben ez csak az egyik üvegházgáz. Ráadásul gyakorlati hatása logaritmikus, minnél jobban emeled a szintjét annál kisebb hatást érsz el vele, kb adott hatás eléréséhez, mindíg duplázni kell a mennyiséget. Szóval a következő 200 ppm növekedésnek már sokkal kisebb hatása lesz, mint amit eddig műveltünk.

    Az, hogy a CO2 kibocsájtás csak az egyik tényező, amivel megváltoztatjuk a környezetet az természetesen nem csökkenti ennek jelentőségét, és a felelősségünket. De látni kell hogy egyszerűen nem fogunk tudni úgy élni, hogy ne változtassuk meg valami módon, ez olyan mintha az oroszlánt akarnád vegává tenni. Azt a technológiát kell megtalálni, ami lehetőséget ad arra, hogy az emberiség fejlődése mellett még se vágjuk teljesen agyon a Földet.
    Ennek a legfontosabb kérdése a jelenleginél is sokkal nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló, olcsó energia.

    A zöld technológia azt nem tudja biztosítani, bármennyire is mantrázzák, az egy zsákutca!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.03.22. 10:57:04
  • defiant9 #197
    "Ez a magyarázata annak, hogy a száraz helyeken is egyre inkább megtelepednek a növények, annélkül is akár, hogy a csapadékmennyiség jelentősen változna. Ez nem lehetőség, hanem tény, Afrikában, Szahel-övezet, Ausztráliában a szárazabb területeken."

    A Sahel-ben jellemzően a csapadék mennyiség változik, ezért zöldülés:
    Greening of the Sahel and South Africa is primarily driven by increased rainfall, while Australia shows consistent greening across the north of the continent, with some areas of browning in interior arid regions and the Southeast.
    Ráadásul a Szahara folyamatosan terjeszkedik délre a Sahel irányába, a homokos területen pedig drasztikus a növényzet csökkenése.
    Ugyanígy igaz hogy a hidegebb területek felmelegedése is kedvező az ottani növényeknek.
    Globálisan a CO2 szint emelkedésével nő növényzet, a greenhouse gáz végülis greenhouse-t csinál:) Bennem is az az összbenyomás van hogy ezeken a szinteken még pozitív a mérleg(hozzátéve hogy egyes régiókban negatív). Ennek ellenére én is azt mondom hogy ahol tudunk kezdjünk visszavenni a kibocsájtásból, mert a pufferek végesek és lassú folyamat a szén alapú energiaforrásokról való leszokás, minél előbb kezdjük el annál hamarabb épül ki a képesség. Elég csúnya hatásai lehetnek ha elérünk egy olyan hőmérsékleti szintet ahonnan már tényleg nem tudjuk megfogni a hatalmas jégmennyiség olvadását.
  • NEXUS6 #196
    Hát ez a hsz megint csak nagyszerűre sikerült. A személyeskedő floddolásból megpróbálom kimazsolázni azt, ahol érdemben is hozzászóltál.
    "A lehetséges legjobb egy igencsak relatív fogalom, miközben mennyi hátránya van ennek a módszernek? Ez egyszerű parasztvakítás, mint az öko-gazdálkodásé, vagy homeopátiás gazdálkodásé, és még lehetne sorolni. Esküsznek rá, de a módszer nagyon szar."
    Konkrétan megint megkérdezném, hogy mire gondolsz? Az egyéb gazdálkodási témákat továbbra is szkippelném, nem szívesen engedném hogy más irányba vidd a beszélgetést, látod ebből is mit csináltál!

    "Lehet, hogy neked újdonság lesz, de a földi ökoszisztémát elég régóta kutatják, és nagyon jó eredmények vannak arra vonatkozólag, hogy hol-milyen mennyiségű tápanyag van (például, a meszes alapkőzeten élő gyep a Carex tápanyagforrása igen korlátozott, és óriási hatása lesz a co2 növekedés erre a növényre, de lehetne sorolni még azt, amit szerinted nem tudunk). "
    Igen a tápanyagkorlátok eléréséig a növekedés üteme gyorsabb mint utána. Ez azért nem egy rákitszájönsz. De továbbra is a CO2 sok helyen a korlát jelenleg (erre utal a megindult gyarapodás), és ha megvizsgáljuk a magas CO2 szint kedvező hatásait azt azért látjuk, hogy nem fog a CO2 szint korlát megszűnésétől minden összeomlani bármennyire is szeretnéd, csak a vegetáció gyarapodásának üteme lassul, az egyéb korlátok elérésekor. Pl bevárja, amíg mondjuk a nitrogén megkötő növények nagyobb mennyiségű nitrogént visznek a rendszerbe, talajba, mert ugye azokra is kedvező hatással lesz ez a folyamat, de általában kevesebben vannak, mint a fogyasztók, azonban valszeg ez se évszázados időtartamú dolog.
    A mérsékelt égövben általában valszeg általánosan nézve nincs egyéb komolya korlát, hiszen elég jelentős talajréteggel, tápanyagtartalommal találkozunk szinte mindenhol.

    "A kérdés, hogy hol? Mert nem mindenhol, ha megnézed. Másik, hogy nem feltétlenül jó a fotoszintézis intenzitásának növekedése az élővilágra nézve."
    Nemmondod! Tudnál példákat is mondani? ;)

    "A jelenlegi CO2-koncentráció növelése kezdetben, ÉS rövidtávon néhány növénynek (de nem mindegyiknek) előnyös lehet, például növekedést fokozó hatású. Ez a növekedés leginkább levél nagyságának és számának növekedését, és a gyökérzet terebélyesedését jelenti, a reprodukciós képességének kárára. Még hosszabb távon ez azt eredményezi, hogy a növények szárazanyag tartalma csökken, azaz nagyobb, de vizesebb lesz a növény, és a tápanyagtartalma is csökkent. Ezzel szemben a legtöbb növény nem növekszik, hanem keményítő formájában raktározza el, ami a növény nitrogéntartalmának csökkenésével jár együtt (jó étvágyat egy ilyen növényhez)."
    Értem én hogy ezt írod, de ezek egyszerűen nem általánosan igazak. Másrészt egy valamilyen tápanyagban (konkrétan CO2-ben) viszonylagosan szegény környezetben nevelkedett növény, vagy annak fajtája miért is jobb, mint egy másik, amelyik jobban nő és esetleg egy magasabb CO2 szintre optimalizált fajtával helyettesítünk. Csak mert láthatólag a természetben élő növények szempontjait megint véletlenül összemosod a mezőgazdasági termelésbe bevont növényekre érvényesített mi sajátos szemponjainkkal.
    Amikor pl a száraz területek kizöldölűséről beszéltem én nem a saját emberi fogyasztási szemponjainkat helyeztem előtérbe, hanem azt hogy a természet egy az élet számára általánosan kedvezőbb környezetet teremt azáltal, hogy adott területen megnövekszik a növényzet mennyisége. Ami mikroklíma változást is eredményezni fog természetesemn, illetve tápanyag forrást más élőlények számára.

    Erre te elkezdesz sopánkodni, hogy ezek adott környezet számára invazív fajok lesznek.
    Igen és?
    Mint ahogy a klíma korábbi változása miatt adott területen elterjedő kaktuszok és pozsgások is invazív fajént lettek dominánsak anno.
    Általánosan a melegedés és a CO2 szint emelkedés a sivatagos száraz területek (akár hideg, akár meleg) visszaszorulását, az ember által is felhasználható élettér bővülését eredményezi. Na ezt elfelejtik a klímahisztérikusok említeni, sőt a sivatagok előretöréséről szóló meséikkel direkt HAZUDNAK!
    Jössz te is azzal, hogy ha a helyi flóra és fauna kényes egyensúlya az invazív falyok miatt megbomlik akkor az őshonos fajok kipusztulnak és magukkal rántják a betelepülőket is. Lehet ilyen forgatókönyv is, de nem tűnik általános helyzetnek. Mondhatnál példát rá, csak mert a sivatagok visszaszorulása épp mást mond erről.

    "Mivel a co2 trágyázásról volt szó, mint mezőgazdasági módszerről, így nyilván a mi gondunkról van szó. Vagy szerinted mire jó a mezőgazdaság? Na, most, akkor eljutottunk oda, hogy végre beismered, hogy a co2 trágyázásnak vannak korlátai... már csak azt kellene megérteni, hogy mik ezek a korlátok."
    Hülyegyerek! Hány hsz-en keresztül mondtam, hogy vannak korlátai, pl C3 növényeknek kb 1500 ppm. Főlötte extra gyarapodást nem tapasztalunk, vagy olyan korlátok, amiről előtte beszéltünk, pl egyéb tápanyagok. Másrészt újfent mondom, hogy marhára ne keverjük azt amit a CO2 általánosan a természetben okoz, meg azt, hogy adott a mezőgazdaságban elterjedt fajtánál mit okoz. Az utóbbi szempont szerintem a GW kérdéskör szempontjából valójában másodlagos. Egyrészt mert a változások elsősorban környezetiek, másrészt azért az ember "felemelkedése" anno egy un. mezőgazdasági forradalommal kezdődött, szóval növénynemesítésben pár 10 ezer éve azért jók vagyünk. Én ugyan utálom a spenótot, de hidd el, hogy pillanatokon belül fognak olyan fajtát találni, nemesíteni, aminek magasabb CO2 mellett sem lesz fás a levélzete, szára, mellette 1,5X akkorára nő hasonló egyéb körülmények között.

    "Tehát takarmány előállítására szerinted jó, hát ez is valami. (Nagyon mellékes megjegyzés: Viszont csak húst enni, elég komoly hiánybetegségekhez vezet, köztük skorbut alakulhat ki, szóval nem javaslom. Ugyanígy az sem ideális, hogy ha szarvasmarhával – az egyik legdrágább étellel – akarod megoldani a világ táplálását; kapásból egymilliárd indiai kiesik...)"
    Ezt csak azért linkeltem be, mert ebből nagyon szépen kitűnik az a kis aljas vitamódszered. Kiragadod a másik specifikus kijelentését, majd általánosítod és bemutatod, hogy az milyen hülyeség. Nem a másik kijelentéseivel, megértésével, még csak nem is a nézőpontok ütköztetésével fogalakozol, hanem direkt elferdíted, kiragadod a szövegkörnyezetből, nagyítod, kicsinyíted manipulálod a másik mondatait, majd a művelet végén megveregeted a saját válladat.
    Röhej! XD

    Ja meg dedós módon felemlegeted az egyik elírásom (madár faj :) újra meg újra, amit megbeszéltünk és elnézést is kértem érte, de kb mint egy 5 éves középső csoportos, aki a lófogú Marikát szívatja, folyamatosan ismételgeted.
    Na ez viszont már szánalmas! :(
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.03.21. 09:57:49
    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • Irasidus #195
    :LOL. Szövegértés. Kösz hogy belinkelted az eredeti kijelentéseimet, mert abból azért látszik, hogy az általad leszűrt fasszságot én nem mondtam. Így most, minimális logikai érzékkel rendelkező, értelmes ember is láthatja. Gratulálok!
    Abból csak az látszott, hogy azt se tudtad mit beszélsz (mint általában). Most, hogy megtudtad mit is jelent, amit össze-vissza írtál, már a másik a hülye. Persze, mondja ezt az, aki szerint a madár egy faj.
    Bocs, de én továbbra sem látom azokat a hátrányokat, maximum más körülmények hiánya esetén kisebb előnyöket a lehetséges legjobbhoz képest.
    A lehetséges legjobb egy igencsak relatív fogalom, miközben mennyi hátránya van ennek a módszernek? Ez egyszerű parasztvakítás, mint az öko-gazdálkodásé, vagy homeopátiás gazdálkodásé, és még lehetne sorolni. Esküsznek rá, de a módszer nagyon szar.
    Nyílván azért szúrja ez a tényező a klímahisztérikusok szemét, mert többé kevésbé a CO2 szint növekedésnek egy pozitív hozadéka. Nade oylan nem lehet! :)
    Lehetne pozitív a hozadéka, de sajnos ez egy hazugság, és a józan ember, a hazugságokat nem szereti.
    A probléma ezzel szemben az, hogy te sem tudod, hogy helyileg mennyi a talaj tápanyagtartalma, hol a CO2 a szűk keresztmetszet és hol az egyéb tápanyagok
    Dehogynem tudhatjuk! Amit te "helyeileg"-nek hívsz, azt a földtudomány biomnak hívja, ezzel megkülönböztetve a sztyeppét a tundrától, hegyi füves pusztát a mediterrán erdőtől, vagy a sivatagtól az esdőredőtől, aminek a tápanyagtartalma egyébként igen szegény (ez amúgy 5. osztályos tudás). Lehet, hogy neked újdonság lesz, de a földi ökoszisztémát elég régóta kutatják, és nagyon jó eredmények vannak arra vonatkozólag, hogy hol-milyen mennyiségű tápanyag van (például, a meszes alapkőzeten élő gyep a Carex tápanyagforrása igen korlátozott, és óriási hatása lesz a co2 növekedés erre a növényre, de lehetne sorolni még azt, amit szerinted nem tudunk). Valahogy mindig előjön ez a "nem tudjuk", mint érv, keverve egy kis óvódás, minden kő alá nézzél be szinttel. Egyszerűen a saját műveletlenséged tükörképe ez, csak fel kellene fogni végre, hogy a beszélgetőpartnered lehet nem veszi be azt, hogy amit te nem tudsz az nincs is. Számodra lehet, hogy nincs, de az ember jó ha ismeri a korlátait... (ugye, barátom, a madár egy faj?)
    A műholdas felmérések alapján minden esetre a vegetáció, a fotoszintézis intenzitása globálisan jelentősen emelkedik.
    A kérdés, hogy hol? Mert nem mindenhol, ha megnézed. Másik, hogy nem feltétlenül jó a fotoszintézis intenzitásának növekedése az élővilágra nézve.
    Helyileg is kedvező hatása lehet a CO2 emelkedésnek, lásd, amit a bekezdésben fejtegetsz, hogy a transpiráció viszonylagos csökkenése miatt, csökken a talaj kiszáradása egyszersmind a növények is szárazságtűrőbbé válnak! Ez a magyarázata annak, hogy a száraz helyeken is egyre inkább megtelepednek a növények, annélkül is akár, hogy a csapadékmennyiség jelentősen változna. Ez nem lehetőség, hanem tény, Afrikában, Szahel-övezet, Ausztráliában a szárazabb területeken.
    Fejtsük ki, és árnyaljuk, mert nem érted mi a probléma:

    A jelenlegi CO2-koncentráció növelése kezdetben, ÉS rövidtávon néhány növénynek (de nem mindegyiknek) előnyös lehet, például növekedést fokozó hatású. Ez a növekedés leginkább levél nagyságának és számának növekedését, és a gyökérzet terebélyesedését jelenti, a reprodukciós képességének kárára. Még hosszabb távon ez azt eredményezi, hogy a növények szárazanyag tartalma csökken, azaz nagyobb, de vizesebb lesz a növény, és a tápanyagtartalma is csökkent. Ezzel szemben a legtöbb növény nem növekszik, hanem keményítő formájában raktározza el, ami a növény nitrogéntartalmának csökkenésével jár együtt (jó étvágyat egy ilyen növényhez).

    A talaj vizesedése egy biomra (használjuk, a ma megtanult új szót), és vagy azon belül, lebontva egyes fajtákra, nem éppen öröm. Értem én, hogy szerinted, a kutaszok, és pozsgások eltűnése, amik kirohadnak sok víztől, téged nem hat meg, és így a sivatagok, tundrák, sztyeppék élővilága sem, de a legtöbb növények van egy tól-ig vízigénye, ha van szobanövényed, akkor tudod, hogy nem szabad túl locsolni semmit. Nem csak a kaktuszt, semmit! És így egész ökológiai rendszerek bomlanak fel, és omlanak össze... mint ahogy erre volt már példa a földtörténetben (amit linkeltem is egyszer).

    A sok helyen megtelepedő növényzetet, azaz invazív fajokat hozod jó példának? Tisztázzunk valamit, itt egy rendszerről beszélünk, és természetes, hogy bármilyen változásnak lesznek nyertesei. A probléma a vesztesekkel van, és az ökológiai rendszerekkel, ahol a kényes egyensúly felbomlik, és összeomlanak. Ami visszahat a megmaradó növényzetre is.
    Ezek szerintem a mi, a növényevő állatok és nem a növények gondja. Ne keverjük már itt is a dolgokat. Ha növekszik a növények cellulóz tartalma, akkor fel kell zabáltatni a szarvasmarhával, és azt enni. Jézusom, ez megint egy szentségtörés volt azt hiszem, hiszen ki van adva a GW hívők részéről, hogy az lenne az ideális, ha mindenki vega lenne.
    Mivel a co2 trágyázásról volt szó, mint mezőgazdasági módszerről, így nyilván a mi gondunkról van szó. Vagy szerinted mire jó a mezőgazdaság? Na, most, akkor eljutottunk oda, hogy végre beismered, hogy a co2 trágyázásnak vannak korlátai... már csak azt kellene megérteni, hogy mik ezek a korlátok. Tehát takarmány előállítására szerinted jó, hát ez is valami. (Nagyon mellékes megjegyzés: Viszont csak húst enni, elég komoly hiánybetegségekhez vezet, köztük skorbut alakulhat ki, szóval nem javaslom. Ugyanígy az sem ideális, hogy ha szarvasmarhával – az egyik legdrágább étellel – akarod megoldani a világ táplálását; kapásból egymilliárd indiai kiesik...)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.20. 19:40:40
  • NEXUS6 #194
    "A te eredeti kijelezésed szerint, az ivaros szaporodás az evolúció alapja, másrészt szerinted az a ivaros szaporodás új géneket hoz létre, ami tényszerűen nem igaz."

    LOL. Szövegértés. Kösz hogy belinkelted az eredeti kijelentéseimet, mert abból azért látszik, hogy az általad leszűrt fasszságot én nem mondtam. Így most, minimális logikai érzékkel rendelkező, értelmes ember is láthatja. Gratulálok!

    "Jobb módszer annál ha nem lenne? Ez a mondat értelmezhetetlen, és értelmetlen. Borzalmas. A helyzet az, hogy komoly hátrányai vannak ennek, amit egyszer már kifejtettem."
    Bocs, de én továbbra sem látom azokat a hátrányokat, maximum más körülmények hiánya esetén kisebb előnyöket a lehetséges legjobbhoz képest. Nyílván azért szúrja ez a tényező a klímahisztérikusok szemét, mert többé kevésbé a CO2 szint növekedésnek egy pozitív hozadéka. Nade oylan nem lehet! :)

    "A probléma ezzel, hogy a természetben nincsenek trágyázók, és egyenlőre te ezzel azt akartad igazolni, hogy a természetben is milyen jó dolog lesz, ha több co2 lesz."
    A probléma ezzel szemben az, hogy te sem tudod, hogy helyileg mennyi a talaj tápanyagtartalma, hol a CO2 a szűk keresztmetszet és hol az egyéb tápanyagok. A műholdas felmérések alapján minden esetre a vegetáció, a fotoszintézis intenzitása globálisan jelentősen emelkedik. Helyileg is kedvező hatása lehet a CO2 emelkedésnek, lásd, amit a bekezdésben fejtegetsz, hogy a transpiráció viszonylagos csökkenése miatt, csökken a talaj kiszáradása egyszersmind a növények is szárazságtűrőbbé válnak! Ez a magyarázata annak, hogy a száraz helyeken is egyre inkább megtelepednek a növények, annélkül is akár, hogy a csapadékmennyiség jelentősen változna. Ez nem lehetőség, hanem tény, Afrikában, Szahel-övezet, Ausztráliában a szárazabb területeken.

    "Sok esetben viszont nem a növény növekedése lenne a cél, hanem a termésé. Továbbá sok esetben a növény megvastagodott, fás levelei (spenót, sóska) ehetetlenűl rágóssá válnak. Ugyanakkor a több co2 csökkenti a növényeben lévő fehérjét, és más tápanyagokat. És, persze a lényeg, hogy ennek sok köze nincs a természetben lezajló folyamatokhoz!!!! Ja és az eggyel fentebbi sorok ide is érvényesek, de tudom még folytatni..."
    Ezek szerintem a mi, a növényevő állatok és nem a növények gondja. Ne keverjük már itt is a dolgokat. Ha növekszik a növények cellulóz tartalma, akkor fel kell zabáltatni a szarvasmarhával, és azt enni. Jézusom, ez megint egy szentségtörés volt azt hiszem, hiszen ki van adva a GW hívők részéről, hogy az lenne az ideális, ha mindenki vega lenne.
    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • Irasidus #193
    Faszt! Nem segíti az egyed fennmaradását. A genetikai állomány továbbörökítését segíti. Minthogy az adott genetikai állományú élőlénynek ez az elsődleges funkciója, így szóba sem jön új genetiakai információ létrehozása!!! Viszont az eredeti genetikai változatosság megőrzése igen!!!!
    A te eredeti kijelezésed szerint, az ivaros szaporodás az evolúció alapja, másrészt szerinted az a ivaros szaporodás új géneket hoz létre, ami tényszerűen nem igaz. Ugyanis a szaporodás, legyen az ivaros, vagy ivartalan az öröklődést biztosítja, nem a új genetikai információ létrejöttét, és főleg nem a szelekciót. Örülök, ha már te is úgy gondolod, hogy f@szásgokat beszéltél, de igazán lehetnél kicsit kevésbé obszcén magaddal szemben.

    #75 - Az evolúció alapja az hogy van egy sokféleség, ami részben mutációkkal, de nagyrészt szexuális génkeveredéssel, esetleg horizontális géntranszferrel dúsítható. És aztán ebből a szelekció kiválasztja a legrátermettebb kombinációt, kombinációkat. A mutáció ismétlem az utóbbiakhoz képest 99% káros, nem működő géneket hoz létre, amíg a szexuális génkeveredés, vagy akár a horizontális géntranszfer már "kipróbált" működő géneket.

    #105 - Hát akkor mi az evolúció alapja? Ha nincs egy sokféleség, amiből kiszelektálódhat az előnyős, ha csak 1 vagy kevés változat van, amelyek adott élettérbe mind szaporodóképes, akkor ott hol a szelekció?

    #118 - Mit okoz a mutáció, mit okoz a gének szexuális keveredése? Segítek, sokszínűséget. Ha nincs sokszínűség, nincsenek eltérések a fenotípusban, akkor a környezeti hatásokon alapuló szelekció sem tud érvényesülni.
    Az evolóció egy folyamat, amely hat az élőlényekre, helyesebben az azokat meghatározó genetikai állományra. Nem túl bonyolult, kb mint a termodinamika főtételei, és nem kell különösebben keresgélni olyan szabályt, amely az evolúcióval kapcsolatban mindengyikre igaz. Az evolúció hatása, a komplexitás növekedése is ilyen. Értelem szerűen ez nem azt jelenti, hogy mindegyik faj komplexitása nő, hanem hogy a létrejövő új fajok genetikai és vagy megjelenésének komplexitása általában növekszik. Gondoltam ez olyan evidencia, amely nem igényel kifejtést. Úgy tűnik igen.
    Miért kellene kifejtened nekem? Mi a probléma? És főleg ez miben támasztja alá azt a kijelentésed, hogy az ivaros szaporodás során új tulajdonságok jelennek meg? Az előző válaszodban totál feleslegesen bedotál egy kérdést a komplexitásról, ami semmilyen módon nem kapcsolódik az eredeti kijelentésedhez, amit vitattam. Érdekes. Most egy mellébeszélésnek vagyunk tanúi, vagy valami kapcsolat?
    Mondtam, hogy szerintem olyan trivilális dologról van szó, hogy lesheted, hogy ebben nyissak új frontot. Szorri. Ha érdekel utána nézel, aztán feldobsz egy gondolatot. Marhára nem vagyok ráhangolódva, hogy még egy területen faszoskodj itt nekem..
    Ha annyira triviális, akkor annyira egyszerű is lenne bizonyítani, akár egy linkkel is. Ez eddig nem sikerült semmilyen módon, csak egy alaptan kijelentés, ami szerinted magától értetődő, szerintem meg nem triviális, hanem bizonyítékra szorul. Ugyanis rajtad kívül mástól ilyet nem olvastam.
    Összességében jobb módszer, egy lehetőség, legalább is annál mintha nem lenne. Eddig márpedig ezt te így vitattad!!! Szimpla hülyeség. Kb az a mondat jut eszembe, amikor a Mad Max elején mondja a nagyfőnök, hogy ne igyatok annyi vizet, mert hozzászoktok, függővé váltok. Persze a sivatagban érthető, de amikor bőség van, akkor nyilván faszság.
    Jobb módszer annál ha nem lenne? Ez a mondat értelmezhetetlen, és értelmetlen. Borzalmas. A helyzet az, hogy komoly hátrányai vannak ennek, amit egyszer már kifejtettem.
    1. Ha intenzívebb a fotoszintézis több más tápanyag is kell. Nyilván! Meg kell adni a növényeknek, ami pontosan beleillik abba az általános törekvésbe, hogy trágyázással még tovább növeljük a hektáronkénti hozamot. A CO2 növelés erre pont lehetőséget ad. Ha nem trágyázol, akkor értelemszerűen nem növekszik a hozam annyira, romolhat a termények tápanyagtartalma. Ja és növények nem szívják fel az összes CO2-t, nem oldják meg a légköri CO2 szint további növekedését. Ez most megint egy negatív érv lenne?. Valóban nem, csak a felét. Pont ennyivel jobb a helyzet. És ez baj? Hülye vagy..
    A probléma ezzel, hogy a természetben nincsenek trágyázók, és egyenlőre te ezzel azt akartad igazolni, hogy a természetben is milyen jó dolog lesz, ha több co2 lesz. Másrészt az akklimatizáció lehet stimuláló jellegű, ún. „upward, a legtöbb esetben azonban a visszafogott jellegű, ún. „downward” típusú tapasztalható. Ez utóbbi esetben a tartósan emelt CO2-koncentráció mellett élő növényekben a CO2 asszimilációskapacitás – sokszor jelentősen – csökken. A „downward” akklimatizáció hátterében a Calvin-ciklus elsődleges CO2-megkötő enzimjének, a Rubisconak a kapacitás csökkenése áll. Az ilyen növények levelei többnyire magasabb keményítőtartalmúak, ami nitrogén-tartalom csökkenéssel is együtt járhat. A hosszú ideje emelt CO2-koncent-ráción élő növények légzésintenzitása sokszor csökken, de a legkülönbözőbb jellegű hatások is előfordulnak, ráadásul a hatás ugyanazon növényfaj esetében is időben ellentétesen is változhat. Az emelt CO2-koncentráció hosszútávon általában csökkenti a számlarész nyitottságát és a sztómakonduktanciát, amivel szorosan összefügg a fotoszintézis vízhasznosítási hatékonyságának emelése. Azonban egyre több példát ismerünk a változatlan, avagy egyenesen a megnőtt transzspirációintenzitásra is.
    2. C3 vs C4 növények. A legtöbb haszonnövény esetén a fotoszintézis intenzitását növeli a CO2 szint növekedés, mert azok C3 rendszer szerint működnek. A C4 rendszer jobb alacsonyabb CO2 szintnél és a CO2 szint növelése minimális változást idéz elő náluk. A cikk nyakatekert gondolata még is a C4 ciklusúak preferálását javasolja. A CO2 színt növekedése ellenére. Marha tudományos!
    3. A CO2 trágyázás akkor maximalizálható, ha megfelelő egyéb tápanyagot is kapnak a növények. Volt ez kérdés? Ez akkor most szerinted tényleg negatívvá teszi az egész dolgot? Lüke. Logika 1. Leűlni..
    Sok esetben viszont nem a növény növekedése lenne a cél, hanem a termésé. Továbbá sok esetben a növény megvastagodott, fás levelei (spenót, sóska) ehetetlenűl rágóssá válnak. Ugyanakkor a több co2 csökkenti a növényeben lévő fehérjét, és más tápanyagokat. És, persze a lényeg, hogy ennek sok köze nincs a természetben lezajló folyamatokhoz!!!! Ja és az eggyel fentebbi sorok ide is érvényesek, de tudom még folytatni...
    OK, ez az ember pont erről beszélt, asszem nálatok, biztos ott voltál: https://www.youtube.com/watch?v=t51TGVoX8Ig Van időd nézd meg, ha még sem láttad, talán neki jobban elhiszed ugyan azokat, amiket én írok. Még egyszer mondom, nem link kel ide, hanem logika. Ja bocs, te azt nem használod.
    Ez egy vita egy KLÍMATAGADÓ és KLÍMAKUTATÓ között. Tulajdonképpen mire akarsz kilyukadni ezzel a videóval? Ugyanis minden kijelentése Fügedi Ubulnak meg lett cáfolva a videóban... Logika hangoztatása mellet, talán meg is kellene nézni a videót. És egy kis adalék, ahol Fügedi Ubul válaszolni "próbál" a feltett kérdésekre: klikk
    Nyilván, hiszen egyrészt mert te mondod, meg mert megkérdőjelezi az emberi GW paradigmáját. XD
    A petíció nem ettől lesz kamu. klikk
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.18. 18:34:58
  • NEXUS6 #192
    Evolúció.
    Az evolóció egy folyamat, amely hat az élőlényekre, helyesebben az azokat meghatározó genetikai állományra. Nem túl bonyolult, kb mint a termodinamika főtételei, és nem kell különösebben keresgélni olyan szabályt, amely az evolúcióval kapcsolatban mindengyikre igaz. Az evolúció hatása, a komplexitás növekedése is ilyen. Értelem szerűen ez nem azt jelenti, hogy mindegyik faj komplexitása nő, hanem hogy a létrejövő új fajok genetikai és vagy megjelenésének komplexitása általában növekszik. Gondoltam ez olyan evidencia, amely nem igényel kifejtést. Úgy tűnik igen.
    Hogy belemenjünk a fánszőrhasogatásba is: "Sok élőlény kifejlesztett túlélési stratégiát," Nem igaz. Az egyedek általábabn nem fejlesztenek ki túlélési stratégiát, a fajok sem, hanem az az evolúció során, a szelekció útján kiválasztódik az a genetikai háttér, amely alkalmasabb stratégiát eredményez.
    "az ivaros szaporodás az egyed fenemaradását segíti, nem új genetikai információ létrehozását. " Faszt! Nem segíti az egyed fennmaradását. A genetikai állomány továbbörökítését segíti. Minthogy az adott genetikai állományú élőlénynek ez az elsődleges funkciója, így szóba sem jön új genetiakai információ létrehozása!!! Viszont az eredeti genetikai változatosság megőrzése igen!!!!
    Kezdesz szétcsúszni!

    "Erre még mindig nem hoztál semmiféle bizonyítékot."
    Mondtam, hogy szerintem olyan trivilális dologról van szó, hogy lesheted, hogy ebben nyissak új frontot. Szorri. Ha érdekel utána nézel, aztán feldobsz egy gondolatot. Marhára nem vagyok ráhangolódva, hogy még egy területen faszoskodj itt nekem.

    "Pontosan erről beszéltem, ez nem egy általános módszer, hanem egy alternatíva a sok közül, ami nem jelenti azt, hogy összességében jobb módszer."
    Összességében jobb módszer, egy lehetőség, legalább is annál mintha nem lenne. Eddig márpedig ezt te így vitattad!!! Szimpla hülyeség. Kb az a mondat jut eszembe, amikor a Mad Max elején mondja a nagyfőnök, hogy ne igyatok annyi vizet, mert hozzászoktok, függővé váltok. Persze a sivatagban érthető, de amikor bőség van, akkor nyilván faszság.

    "Te ezt szándékosan és rendszeresen összemosod, kvázi érvelésként. Szégyen!!!"
    "Hol olvastál ilyet? Légyszíves linkeld már be. 1 2 3 délután keresek még neked."
    Erről beszélek baxki! Annak lehetőségét, hogy valami kevésbé hasznos, összekevered azzal, hogy biztos hogy káros lesz.
    1. Ha intenzívebb a fotoszintézis több más tápanyag is kell. Nyilván! Meg kell adni a növényeknek, ami pontosan beleillik abba az általános törekvésbe, hogy trágyázással még tovább növeljük a hektáronkénti hozamot. A CO2 növelés erre pont lehetőséget ad. Ha nem trágyázol, akkor értelemszerűen nem növekszik a hozam annyira, romolhat a termények tápanyagtartalma. Ja és növények nem szívják fel az összes CO2-t, nem oldják meg a légköri CO2 szint további növekedését. Ez most megint egy negatív érv lenne?. Valóban nem, csak a felét. Pont ennyivel jobb a helyzet. És ez baj? Hülye vagy.
    2. C3 vs C4 növények. A legtöbb haszonnövény esetén a fotoszintézis intenzitását növeli a CO2 szint növekedés, mert azok C3 rendszer szerint működnek. A C4 rendszer jobb alacsonyabb CO2 szintnél és a CO2 szint növelése minimális változást idéz elő náluk. A cikk nyakatekert gondolata még is a C4 ciklusúak preferálását javasolja. A CO2 színt növekedése ellenére. Marha tudományos!
    3. A CO2 trágyázás akkor maximalizálható, ha megfelelő egyéb tápanyagot is kapnak a növények. Volt ez kérdés? Ez akkor most szerinted tényleg negatívvá teszi az egész dolgot? Lüke. Logika 1. Leűlni.

    "A tudomány a tudományos módszer segítségével akarja megismerni a világot. Ezzel szemben a tudományos szkepticizmus, a tudomány eredményeit használja az emberek kijelentésinek megmagyarázására. Érdemes lenne két dolgot figyelmbe venni, amikor ilyeneket írsz, egyrészt én a magyarországi tudományos szkeptikus társaság tagja vagyok, és tevékenyen részt veszek benne, tehát tudom miről beszélek; másrészt ha állítasz valamit, akkor tegyél oda egy kurva linket, hogy alátámasszon."
    OK, ez az ember pont erről beszélt, asszem nálatok, biztos ott voltál: https://www.youtube.com/watch?v=t51TGVoX8Ig
    Van időd nézd meg, ha még sem láttad, talán neki jobban elhiszed ugyan azokat, amiket én írok. Még egyszer mondom, nem link kel ide, hanem logika. Ja bocs, te azt nem használod.

    "Pontosan, ez a petíció egy kamu."
    Nyilván, hiszen egyrészt mert te mondod, meg mert megkérdőjelezi az emberi GW paradigmáját. XD

    A többihez nincs kedvem hozzászólni.

    Szal ahelyett hogy kilóméterenként engem idézgetsz, meg cikizel, aztán még néha linkelgetsz, inkább megpróbálkozhatnál valami logikus gondolatmenet felvázolásával. Ilyennel tőled még nem találkoztunk, csak ovis kérdésekkel, amikor egyszerűen leírunk mi egy gondolatmenetet, és ahelyett, hogy rámutatnál a logikai hibára (Nyilván nincs, bocs) inkább azzal szórakozol hogy linkért könyörögsz, mintha az bármit is változtatna. Értsd meg az egész gondolatmenetét, azon hajlandó vagyok vitatkozni, azon nem, hogy melyikünk tud több linket dobni. Az nem érv!!!!
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.03.18. 16:27:14
    Histeria est magistra vitae.
    Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;)
  • Irasidus #191
    :Aha, tökre igazad van! Neeem! A fejlettebb életformákra általánosan jellemző. Ja a kismillió baktérium törzsre mondjuk nem. Gondolom az evolúció az egyszerűtől az összetett felé halad, vagy ezt is vitatod? Ez egy jó módszer pl a recesszív gének újra játékba hozására, ha ez evolúciós előnyt jelent. Gondolom pont erre találta ki természet ősanyánk. Szal ez érv volt? Ennél azért többet vártam volna tőled!
    Az evolúció minden élőlényre igaz, így, amikor megakarod határozni az evolúciót, akkor nem lehet leírni olyan jellemzőkkel, ami nem minden élőlényre igaz, mert akkor már nem az evolúcióról beszélsz. Sok élőlény kifejlesztett túlélési stratégiát, az ivaros szaporodás az egyed fenemaradását segíti, nem új genetikai információ létrehozását. A biológiai komplexitásnak, ami passzív folyamat, aztán sok köze nincs az evolúció alapjához, hiszen ez az evolúció következménye és nem fordítva.
    ég egyszer leírom, mert elkerülte a figyelmedet, nem vitatom a szén nem biológiai jellegű ciklusát, meg azt hogy ez is összességében szépen vonja ki a környezetből a CO2-t. De itt most az élőlények ilyen jellegű hatásáról beszélünk, amely gyorsítja azt a folyamatot, amikor a Föld gyak lakhatatlan lesz, pont az alacsony CO2 szint miatt!
    Erre még mindig nem hoztál semmiféle bizonyítékot.
    Ne terelj! Ne akard elvinni a vitát más irányba. Tudod ahhoz, hogy mezőgazdasági végzettséged legyen szükséges megérteni a fotoszintézis alapjait. Eddig is tudták, hogy bizonyos növények hozamának növekedéséhez a CO2 kell. Régebben ehhez nem volt meg a technológia, ma meg a CO2 szint növekedés miatt a környezet is tálcán kínálja a lehetőséget.
    Pontosan erről beszéltem, ez nem egy általános módszer, hanem egy alternatíva a sok közül, ami nem jelenti azt, hogy összességében jobb módszer. Mint írtam, a növények növekedése, nem biztos, hogy termésnövekedést okoz. Minden módszernek van előnye, és hátránya, hogy mik a hátrányai azt is leírtam, amit te nem akarsz tudomásul venni, csak az előnyeit lobogtatod.
    Ezt megköszönném! Én meg kismillió cikket olvastam, ahol a CO2 szint emelkedésének kedvező hatását taglalták. Persze ez olyan, ha más tápanyagokat nem növelsz, akkor nem káros lesz, csak kevésbé érvényesül a kedvező hatása. Te ezt szándékosan és rendszeresen összemosod, kvázi érvelésként. Szégyen!!!
    Hol olvastál ilyet? Légyszíves linkeld már be. 1 2 3 délután keresek még neked.
    enenene! Ne térjünk el már megint a tárgytól. Mr Cook NEM a tudományos szkepticizmusra utalva választotta az oldalának ezt a nevet, hanem hogy mint sütire a darazsakat odacsalogassa a klímatagadókat. Ez átvágás, nem tisztességes dolog!
    Lehet, hogy ez is benne van - hiszen ismeretterjesztés a célja - de ettől még a tudományos szkepticizmust a kritikusod nem érti, ez nem változtat azon, hogy mit jelent. Ugyanis a Tudományos Szkepticizmus célja az ismeretterjesztés, fogyasztóvédelem is.
    Nem! A tudományra jellemző szkeptikus gondolkodás az ismert eredmények újra és újra, a közben megismert dolgok tükrében történő megerősítését is jelenti. Azonban nem lehet mindent és mindenkor újra ellenőrizni ezért még a tudományos szkepticizmus hívei is elfogadják az eddigi eredményeket. Azonban egy új területen pont ez a hozzáállás vezet törvényszerűen hibás következtetéshez!!! Szorri!
    A tudomány a tudományos módszer segítségével akarja megismerni a világot. Ezzel szemben a tudományos szkepticizmus, a tudomány eredményeit használja az emberek kijelentésinek megmagyarázására. Érdemes lenne két dolgot figyelmbe venni, amikor ilyeneket írsz, egyrészt én a magyarországi tudományos szkeptikus társaság tagja vagyok, és tevékenyen részt veszek benne, tehát tudom miről beszélek; másrészt ha állítasz valamit, akkor tegyél oda egy kurva linket, hogy alátámasszon. Nem véletlenül nem raksz be egyet sem, mivel ez a te agymenésed. Viszont van amikor kilóg a lólába, és a vitapartnered tisztában van a szavak jelentésével... Nézd valahogy így: 1 vagy itt
    Miben lenne konszenzus? Vannak kutatók, akik vizsgálják a klímát időjárást, az antropogén GW paradigmában egy részük hisz, a másik része nem, vagy részben. Miért kéne egyáltalán ebben a tekintetben konszenzusnak lennie? Egy olyan területen, ahol még regeteg a bizonytalanság és a kutatnivaló kifejezetten káros lenne egy dogma jellegű konszenzus, mert az épp a tudományos kutatás gátjává válhat.
    Nem. A klimatológia egy tudomány, nem csak úgy "kutatók" vannak, hanem klímakutatók, azaz szakemberek. A lejáratás már a fogalmazásodban tetten érhető. Másrészt az időjárás és a klíma nem ugyanaz!!!!! És ez a te szinted, mint a biológiában, a madár egy faj, vagy most, egyáltalán fogalmad sincs miről beszélsz, de te kritizálsz? Legalább azt tudnád mi frászról beszélsz, de nem tudod, és így jelented ki, hogy ez egy dogma. Azért dogma, mert te azt mondod? :D Komolyan? Természetesen ez egy hazugság vagy újabb blöff a részedről.
    Szóval te ismered az egész klímakutatással kapcsolatos szakirodalmat. Már megbocsáss de nekem az jött át, hogy te kevésbé vagy tisztában dolgokkal, mint én. Kuhn-t meg a tudomány szkepticizmusa és a tudományos kutatáshoz szükséges keretelmélet, paradigma közötti ellentmondásos viszony miatt vetettem fel. De csak mert te erőltetted, hogy kezdjünk el tudományfilozófiáról, a tudományos kutatás módszertanáról, tudományetikáról beszélni. Momentán mostanában hallgattam belőllük pár órát, szal én benne vagyok! ;)
    Jobban, mint aki az állítja, hogy a klímakutatás az időjárást vizsgálja. Egyenlőre te még mindig hazudozással, és a téma lejáratással próbálkozol. Konkrétumok még mindig nincsenek, hogy igazad lenne. Madár egy faj ugye? :D
    Nyilván(?) a klímatagadók mind republikánusok, de legalább is szexuális ragadozók, az antropogén GW híveinek viszont semmilyen politikai irányultsága nincs és mindegyik nóbeldíj szintig ért ahhoz amit kijelent. ;)
    Attól még így van. A klímakutatás eredményei nem hiten alapulnak, mint írtam ez egy tudomány, aminek vannak eredményei, amit te ignorálsz, és bohóckodsz. Ennyi a tudásod.
    Miről beszélsz? Láthatólag fogalmad sincs a paradigma lényegéről, meg hogy ha létezik egy, vagy akár több paradigma egy területen, ahhoz egyáltalán nem kell hogy konszenzus kapcsolódjon. Na szép! :)
    Aha. Tudnál mondani a tudományban olyan paradigmát, ami nem konszenzusos? Na ugye.
    A validitást azért írtam, mert ezzel támadták anno az egész petíciót. De ez minden ilyen aláírásgyűjtésnél felmerül és vizsgálják. Szerinted mi a jelentős számú amúgy? Ha a világon csak pár ezer ilyen szakember van, aki megkérdőjelezi az antropogén GW dogmáját, az pont elég, mert potenciálisan bármelyik kaphat akár egy eredményt is. Amúgy aki komolyan ezzel a kérdéssel foglalkozik összesen kb. ennyi lehet. De lásuk azt, hogy pl. a meteorológusok sem mind rendelkeznek olyan tudással, ami a tárgyban releváns, és van úgy hogy épp egy geológus fog tudni olyat mondani, ami az adott kérdésben fontos, mert a vizsgált objektum, a Föld egy roppant összetett rendszer. Kizárni bárkit is csak mert nem fogadja el az aktuális, jobbára a média által propagált, leszűkített dogmát, az a tudománnyal ellentétes. Te pedig most pont ezt erőlteted!
    Pontosan, ez a petíció egy kamu.
    Ez így egyszerűen nem igaz, hogy ne kelljen erősebb szavakat használni! Szóval még egyszer, ezek szerint te az egész klímával foglalkozó szakirodalmat ismered?
    De pontosan igaz, és még egyszer mondom, nálad jobban ismerem. Viszont egy kérdés, te akárhányszor megszólsz, te mindig ismered a téma összes szakirodalmát? Jelen esetben a klímakutatásét? Ugye, hogy nem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.03.14. 06:32:44
További bejegyzések a fórumban...