Az uniós országok versenyt futnak, hogy lépést tartsanak a dróntechnológia gyors fejlődésével, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja ösztönzött. Svédország egy általa kifejlesztett új szoftvert fog tesztelni, amely akár 100 drón úgynevezett rajokban történő koordinálására alkalmas, mivel Oroszország ukrajnai háborúja új harctéri taktikákat igényel.

A drónok már régóta fontos részét képezik a modern hadseregek hírszerzésének és felderítésének. Az ukrajnai háború azonban felgyorsította a dróntechnológia és -taktika fejlődését, és tömeges alkalmazásukat - a megfigyeléstől a célzott csapásokig mindenre - a modern hadviselés kritikus részévé tette. Most Európa országai versenyeznek, hogy lépést tartsanak a dróntechnológia legújabb vívmányaival. Az ukrajnai konfliktus tanulságait levonva a Svéd Fegyveres Erők és a svédországi székhelyű Saab védelmi gyártó egy titkos projektet gyorsítottak fel, amelynek célja egy olyan drón-„raj” létrehozása, amely képes önállóan koordinálni és önállóan reagálni a harctéri fejleményekre.

„Kockázatokat kell vállalnunk, hogy a szokásosnál gyorsabban építsünk ki egy erősebb védelmi képességet. A projekt gyümölcseit hamarosan tesztelni fogják" - mondta az ország védelmi minisztere, Pal Jonson ma újságíróknak. Svédország, a NATO legújabb tagállama, a szövetség által előírtaknak megfelelően már most is GDP-jének több mint 2%-át költi védelemre, és jó úton halad afelé, hogy 2025-re elérje a 2,4%-ot. A svéd kormány által a Saabbal közös, szigorúan titkos projektre fordított összeget nem hozták nyilvánosságra.

Az ukrán és az orosz erők egyaránt széles körben használtak drónokat a folyamatban lévő konfliktus során felderítésre, célzásra és hasznos terhek célba juttatására. Az olyan drónok, mint a híres török Bayraktar TB2 megmutatták, hogy a viszonylag olcsó technológia hogyan változtathatja meg a csatatér dinamikáját. Az invázió korai szakaszában kulcsfontosságúnak bizonyultak az orosz konvojok kiiktatásában. Az ukrán erők viszonylag olcsó kereskedelmi drónokat adaptáltak (különösen FPS-nézetű versenydrónokat), és újszerű taktikákat dolgoztak ki az ellenséges drónok elfogására, páncélozott járművek támadására, valós idejű felderítésre és az ellenséges logisztika megzavarására. Azóta Ukrajna virágzó hazai dróngyártó ágazatot épített ki a háborúban való felhasználásra.

Miközben az uniós országok saját gyártásuk felfuttatására törekszenek, Svédország példát vesz Ukrajnáról. "Tanulunk az ukrajnai háborúból” - mondta Jonny Lindfors vezérőrnagy, hozzátéve, hogy a gyors ütemű fejlesztés miatt "ma már nincs sok értelme 100 000 drónt legyártani, amelyek a raktárakban végzik". Ehelyett Svédország olyan szoftverek fejlesztésére összpontosít, amelyek a jövőben bármilyen típusú drónhoz használhatók, mondta Lindfors. A szoftver segítségével a drónok járőrözhetnek, felügyeleti képeket gyűjthetnek és továbbíthatnak, ellenséges célpontokat azonosíthatnak, és a kezelő beavatkozása nélkül visszatérhetnek a bázisra feltöltődni. Bár a rendszert eredetileg felderítésre tervezték, könnyen továbbfejleszthető, hogy a drónok hasznos terhet, például bombát is szállíthassanak.

Ez a fejlemény aggodalommal tölti el az olyan humanitárius szervezeteket, mint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), mert szerintük "az emberi kontroll és ítélőképesség elvesztése az erő és a fegyverek használata során komoly aggodalmakat vet fel humanitárius, jogi és etikai szempontból”. Az ICRC szerint az autonóm rendszerek jellege "a fegyveres konfliktusban érintettek - civilek és harcosok - számára egyaránt veszélyt jelent, valamint a konfliktus eszkalálódásának veszélyét is magában hordozza”. A szoftvert a márciusban esedékes Arctic Strike 25 hadgyakorlaton fogják tesztelni, amelyre Svédország ipari partnereket kért fel együttműködésre.