Gyurkity Péter
Csökkenőben a légszennyezettség
Műholdképek a nitrogén-dioxid jelenlétének csökkenését mutatják, amely az újabb autóknak köszönhető. A NASA egy új űrszondával vizsgálja a légköri szén-dioxid eredetét.
A klímaváltozással foglalkozó szakemberek jó ideje vitatkoznak arról, hogy a légkörben megtalálható szén-dioxid szintje, illetve annak fokozatos, szünet nélküli emelkedése mennyiben írható a természetes folyamatok, illetve az emberi tevékenység számlájára. Eddig az egyik vagy másik oldalon elhangzó érveket nem igazán tudták megbízható adatokkal alátámasztani, ezen azonban a NASA most változtatna.
Közzétették az Aura műhold által készített legújabb képeket, amelyeket korábbi hasonló felvételekkel vetnek össze, ebből állapítva meg a légszennyezettségi adatok alakulását. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben jelentős mértékben csökkent a nitrogén-dioxid szintje az Egyesült Államokban, ám bőven van még mit tenni a levegő minőségének javulásáért.
A nitrogén-dioxid a légszennyezettségi mutatók között kiemelt szerepet kapott, hiszen ennek jelenléte (a megengedettnél magasabb szinteken) akár már 30 percet követően is negatív hatást gyakorolhat, légzési problémákat idézve elő az emberekben. A légkörben megfigyelhető magas szint már önmagában veszélyes lehet, ám az ammóniával, illetve csapadékkal reakcióba lépve apró részecskéket alkothat, ezzel pedig megalapozhatja a különböző tüdőproblémák kialakulását, azok romlását. A mostani felvételeken az látható, hogy a különösen súlyos szennyezettséget mutató területeken, így például a keleti parton és Los Angeles környékén, csökkenőben van a nitrogén-dioxid jelenléte.
A NASA szerint ez elsősorban az újabb autók elterjedésének köszönhető, amelyek az üzemanyag elégetésénél nagyobb hatékonyságot mutatnak fel, legalább ilyen fontos azonban a meglévő és újonnan felépített szénerőművek esetében alkalmazott új technológia, amely a nitrogén-dioxid, valamint a kén-dioxid kibocsátás szintjét hivatott mérsékelni. Az EPA oldalán a hosszú távú folyamatokat is szemügyre vehetjük, ebből pedig kiderül, hogy az 1980 és 2012 közötti időszakban minden fontosabb mutató javult, a nitrogén-dioxid szintje például (1990 óta) a felére esett vissza. A javulás ellenére a probléma még mindig jelentős, különösen a talaj menti ózon és a levegőben található apró részecskék tekintetében, amire jellemző adat, hogy egyedül az USA-ban 142 millió ember él a nagy szennyezettséget mutató régiókban.
A pontos CO2 forrás megállapítása lesz a most elrajtolt Orbiting Carbon Observatory 2 (OCO-2) névre keresztelt űrszonda célja, mely az ügynökség közleménye szerint sikerrel rajtolt el. Ez utóbbi fontos fejleménynek tekinthető, hiszen a család eddigi története nem bővelkedett a gondmentes fellövésekben: mind az OCO-1 2009-es, mind pedig a Glory 2011-es rajtja során komoly problémák merültek fel, a fellövést követő szétválás nem valósult meg, így a NASA kénytelen volt mindkét eszközről lemondani. Az OCO-2 esetében ugyanígy sor került néhány kisebb malőrre, a kitűzött rajtot el kellett elhalasztani, azonban valamivel később a Delta II rakéta felemelte a szondát a Vandenberg légibázisról, ezt követően pedig a szétválás is gond nélkül zajlott le.
Ez utóbbi nemcsak a manőver szükségessége, hanem a rövid időablak miatt is fontos volt, a szakembereknek ugyanis mindössze 30 másodpercük volt arra, hogy még időben lezárják a kilövés ezen szakaszát, hogy azután az OCO-2 időben csatlakozzon az öt másik nemzetközi űreszközből álló, A-Train néven emlegetett vonathoz, elkerülve a kellemetlen találkozásokat. A fő feladat most már a légköri CO2-szint megfigyelése lesz, amiben az új szonda komoly előrelépést jelent, hiszen naponta 100 ezer mérési eredményt közöl majd a felszíni állomással - eddig a legjobb eszköz is csak napi 500 olyan adatot küldött vissza, amelyet egyáltalán nem befolyásolt a felhőtakaró.
A beérkező adatok révén a szakemberek szerint megállapítható lesz, hogy az emelkedő szint mennyiben írható az emberi tevékenység számlájára, mint ahogy azt is felmérhetjük majd, hogy a bolygó miként reagál ezen emelkedésre.
A klímaváltozással foglalkozó szakemberek jó ideje vitatkoznak arról, hogy a légkörben megtalálható szén-dioxid szintje, illetve annak fokozatos, szünet nélküli emelkedése mennyiben írható a természetes folyamatok, illetve az emberi tevékenység számlájára. Eddig az egyik vagy másik oldalon elhangzó érveket nem igazán tudták megbízható adatokkal alátámasztani, ezen azonban a NASA most változtatna.
Közzétették az Aura műhold által készített legújabb képeket, amelyeket korábbi hasonló felvételekkel vetnek össze, ebből állapítva meg a légszennyezettségi adatok alakulását. Kiderült, hogy az elmúlt évtizedben jelentős mértékben csökkent a nitrogén-dioxid szintje az Egyesült Államokban, ám bőven van még mit tenni a levegő minőségének javulásáért.
A nitrogén-dioxid a légszennyezettségi mutatók között kiemelt szerepet kapott, hiszen ennek jelenléte (a megengedettnél magasabb szinteken) akár már 30 percet követően is negatív hatást gyakorolhat, légzési problémákat idézve elő az emberekben. A légkörben megfigyelhető magas szint már önmagában veszélyes lehet, ám az ammóniával, illetve csapadékkal reakcióba lépve apró részecskéket alkothat, ezzel pedig megalapozhatja a különböző tüdőproblémák kialakulását, azok romlását. A mostani felvételeken az látható, hogy a különösen súlyos szennyezettséget mutató területeken, így például a keleti parton és Los Angeles környékén, csökkenőben van a nitrogén-dioxid jelenléte.
A NASA szerint ez elsősorban az újabb autók elterjedésének köszönhető, amelyek az üzemanyag elégetésénél nagyobb hatékonyságot mutatnak fel, legalább ilyen fontos azonban a meglévő és újonnan felépített szénerőművek esetében alkalmazott új technológia, amely a nitrogén-dioxid, valamint a kén-dioxid kibocsátás szintjét hivatott mérsékelni. Az EPA oldalán a hosszú távú folyamatokat is szemügyre vehetjük, ebből pedig kiderül, hogy az 1980 és 2012 közötti időszakban minden fontosabb mutató javult, a nitrogén-dioxid szintje például (1990 óta) a felére esett vissza. A javulás ellenére a probléma még mindig jelentős, különösen a talaj menti ózon és a levegőben található apró részecskék tekintetében, amire jellemző adat, hogy egyedül az USA-ban 142 millió ember él a nagy szennyezettséget mutató régiókban.
A pontos CO2 forrás megállapítása lesz a most elrajtolt Orbiting Carbon Observatory 2 (OCO-2) névre keresztelt űrszonda célja, mely az ügynökség közleménye szerint sikerrel rajtolt el. Ez utóbbi fontos fejleménynek tekinthető, hiszen a család eddigi története nem bővelkedett a gondmentes fellövésekben: mind az OCO-1 2009-es, mind pedig a Glory 2011-es rajtja során komoly problémák merültek fel, a fellövést követő szétválás nem valósult meg, így a NASA kénytelen volt mindkét eszközről lemondani. Az OCO-2 esetében ugyanígy sor került néhány kisebb malőrre, a kitűzött rajtot el kellett elhalasztani, azonban valamivel később a Delta II rakéta felemelte a szondát a Vandenberg légibázisról, ezt követően pedig a szétválás is gond nélkül zajlott le.
Ez utóbbi nemcsak a manőver szükségessége, hanem a rövid időablak miatt is fontos volt, a szakembereknek ugyanis mindössze 30 másodpercük volt arra, hogy még időben lezárják a kilövés ezen szakaszát, hogy azután az OCO-2 időben csatlakozzon az öt másik nemzetközi űreszközből álló, A-Train néven emlegetett vonathoz, elkerülve a kellemetlen találkozásokat. A fő feladat most már a légköri CO2-szint megfigyelése lesz, amiben az új szonda komoly előrelépést jelent, hiszen naponta 100 ezer mérési eredményt közöl majd a felszíni állomással - eddig a legjobb eszköz is csak napi 500 olyan adatot küldött vissza, amelyet egyáltalán nem befolyásolt a felhőtakaró.
A beérkező adatok révén a szakemberek szerint megállapítható lesz, hogy az emelkedő szint mennyiben írható az emberi tevékenység számlájára, mint ahogy azt is felmérhetjük majd, hogy a bolygó miként reagál ezen emelkedésre.