Balázs Richárd
Idegenek: Hogyan mondjuk el?
Amikor a SETI elfogadta a földönkívüli intelligencia létezésének kommunikációs protokolljait akkor még az emberek főként a rádióból, televízióból és újságokból értesültek a hírekről.
Ez 1989-ben volt. Az internet még csak születőben volt az amerikai hadsereg ARPANET projektje keretében, a Facebook alapító Mark Zuckerberg csak 5 éves volt. "Nem említi az internetet, vagy a közösségi médiát, mert nem létezett" - utal a jelenlegi protokollra Leslie Tennen, arizonai államügyész, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia SETI Bizottságának tagja. A protokoll szerint a földönkívüli civilizáció jelzését felfedező értesíti a „Földönkívüli intelligencia észlelését követő tevékenységek alapelveit meghatározó nyilatkozatban” meghatározott feleket, mielőtt nyilvánosságra hozza a hírt. "Ezt azért alakítottuk ki így, hogy tesztelhessük és megerősíthessük a potenciális jelet" - magyarázta Tennen.
A bejelentés kiváltsága a protokoll szerint a felfedezőt illeti meg, a Twitter korában azonban Tennen koránt sem biztos, hogy a titoktartás életképes lehet. "Nehéz elképzelni olyan felfedezést, aminek nagyobb hatása és következményei lennének a társadalomra, mint az intelligens földönkívüli lények alátámasztott észlelésének bejelentése" - mondta Tennen. "A bejelentéstevő azonnal nemzetközi hírnevet szerezne, és soha többé nem lenne egyetlen nyugodt perce sem. "
A hírnév ígérete sokakat késztethet arra, hogy még a megerősítés előtt közzétegye a felfedezést, emellett ma sokkal több kutató dolgozik a SETI programban, mint a kezdetekkor, a legtöbbjük pedig nem tartja magára irányadónak a protokollt. Ma már bárki lehet felfedező, vegyük csak a mindenki számára elérhető SETI@Home projektet, amihez csak egy személyi számítógépre van szükség. "A jogosulatlan közzététel kockázata nő az információhoz hozzáférők számának emelkedésével" - tette hozzá Tennen.
A közösségi média felemelkedésével végleg elérkezett az idő a protokoll átalakítására. Az egyik elképzelés egy adott információs pont létrehozása a közvélemény számára. "Inkább információ kiegyenlítőként képzeljük el, mint az információ cenzúrázásaként" - mondta Tennen. "Természetesen ez feltételezi, hogy az információt nem fogja zárolni a kormány. Ha az bekövetkezne, akkor egy egészen más helyzetet teremt és teljesen más irányba viszi a dolgokat."
Az eredeti protokollt a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia fejlesztette ki a Nemzetközi Űrjogi Intézet támogatásával. A kész anyagot az ENSZ elé tárták, ami elfogadta a doktrínát és jóváhagyatta hat nagy nemzetközi űregyesülettel is. A doktrínát 2010-ben frissítették, azonban továbbra sem említi az internetet vagy a közösségi médiát.
Dan Werthimer csillagász, a SETI@Home társalapítója és vezető tudósa szerint a protokollnak nem lenne szabad kikötnie, milyen technológiát használhatnak az idegen jel észlelésének közzétételéhez. "Ezek az alkalmazások és technológiák annyira gyorsan változnak" - írta Werthimer a Discovery-nek küldött email-jében. "Minden információt, amit a jelről tudni lehet, azonnal közzé kellene tenni, amint a jelet függetlenül is megerősítik. Ennek az információnak könnyen elérhetőnek kellene lenni a tudományos társadalom, és a közvélemény számára is minden országban."
Seth Shostak csillagász, a SETI Intézet alapító tudósa kiemelte, hogy már így is sok földönkívüli jellel kapcsolatos állítás került ki "tájékozatlan" berkekből. "Számomra ez inkább bosszantó, mint aggasztó" - összegzett Shostak.
Ez 1989-ben volt. Az internet még csak születőben volt az amerikai hadsereg ARPANET projektje keretében, a Facebook alapító Mark Zuckerberg csak 5 éves volt. "Nem említi az internetet, vagy a közösségi médiát, mert nem létezett" - utal a jelenlegi protokollra Leslie Tennen, arizonai államügyész, a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia SETI Bizottságának tagja. A protokoll szerint a földönkívüli civilizáció jelzését felfedező értesíti a „Földönkívüli intelligencia észlelését követő tevékenységek alapelveit meghatározó nyilatkozatban” meghatározott feleket, mielőtt nyilvánosságra hozza a hírt. "Ezt azért alakítottuk ki így, hogy tesztelhessük és megerősíthessük a potenciális jelet" - magyarázta Tennen.
A bejelentés kiváltsága a protokoll szerint a felfedezőt illeti meg, a Twitter korában azonban Tennen koránt sem biztos, hogy a titoktartás életképes lehet. "Nehéz elképzelni olyan felfedezést, aminek nagyobb hatása és következményei lennének a társadalomra, mint az intelligens földönkívüli lények alátámasztott észlelésének bejelentése" - mondta Tennen. "A bejelentéstevő azonnal nemzetközi hírnevet szerezne, és soha többé nem lenne egyetlen nyugodt perce sem. "
A hírnév ígérete sokakat késztethet arra, hogy még a megerősítés előtt közzétegye a felfedezést, emellett ma sokkal több kutató dolgozik a SETI programban, mint a kezdetekkor, a legtöbbjük pedig nem tartja magára irányadónak a protokollt. Ma már bárki lehet felfedező, vegyük csak a mindenki számára elérhető SETI@Home projektet, amihez csak egy személyi számítógépre van szükség. "A jogosulatlan közzététel kockázata nő az információhoz hozzáférők számának emelkedésével" - tette hozzá Tennen.
A közösségi média felemelkedésével végleg elérkezett az idő a protokoll átalakítására. Az egyik elképzelés egy adott információs pont létrehozása a közvélemény számára. "Inkább információ kiegyenlítőként képzeljük el, mint az információ cenzúrázásaként" - mondta Tennen. "Természetesen ez feltételezi, hogy az információt nem fogja zárolni a kormány. Ha az bekövetkezne, akkor egy egészen más helyzetet teremt és teljesen más irányba viszi a dolgokat."
Az eredeti protokollt a Nemzetközi Űrhajózási Akadémia fejlesztette ki a Nemzetközi Űrjogi Intézet támogatásával. A kész anyagot az ENSZ elé tárták, ami elfogadta a doktrínát és jóváhagyatta hat nagy nemzetközi űregyesülettel is. A doktrínát 2010-ben frissítették, azonban továbbra sem említi az internetet vagy a közösségi médiát.
Dan Werthimer csillagász, a SETI@Home társalapítója és vezető tudósa szerint a protokollnak nem lenne szabad kikötnie, milyen technológiát használhatnak az idegen jel észlelésének közzétételéhez. "Ezek az alkalmazások és technológiák annyira gyorsan változnak" - írta Werthimer a Discovery-nek küldött email-jében. "Minden információt, amit a jelről tudni lehet, azonnal közzé kellene tenni, amint a jelet függetlenül is megerősítik. Ennek az információnak könnyen elérhetőnek kellene lenni a tudományos társadalom, és a közvélemény számára is minden országban."
Seth Shostak csillagász, a SETI Intézet alapító tudósa kiemelte, hogy már így is sok földönkívüli jellel kapcsolatos állítás került ki "tájékozatlan" berkekből. "Számomra ez inkább bosszantó, mint aggasztó" - összegzett Shostak.