Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

NASA: hamarosan meglesz a földönkívüli élet 

Az ügynökség fő kutatója szerint 20-30 év kell az élet megtalálásához, ebben az óceánok segítenek.

A szakemberek, a terület iránt érdeklődő laikusok, illetve a nagyközönség előtt megtartott előadásában Ellen Stofan, a NASA fő kutatója beszélt a napokban arról, hogy nem kell már sok idő a földönkívüli élet megtalálásához, erre még saját életünkben sor kerülhet. Meglepően gyakran fordulnak elő ugyanis hatalmas óceánok az eddig felfedezett égitesteken, az ideális körülményekhez pedig még a korábban elengedhetetlennek vélt „lakható zónára” sincs szükség.

Az űrügynökség egy érdekes és látványos felsorolásban mutatja meg számunkra, hogy még a Naprendszeren belül is számos eltérő helyen bukkantunk már ilyen óceánokra, ezek némelyike pedig kívül esik a lakható zónán. Ez utóbbi arra kényszeríti a kutatókat, hogy átgondolják a korábban megalkotott elméletet, miszerint az ideális jelölteknek egy bizonyos távolságra kell keringeniük saját csillaguk körül, hiszen például az Európé hold esetében ez csaknem 650 millió km, a Jupiter „rángatása” azonban kellő energiát és súrlódást gerjeszt ahhoz, hogy kellő hőmérsékletre melegedjen fel az égitest vízkészlete.

Mintha a hetvenes évek, vagyis a Voyager-éra optimizmusa éledne újra a kutató szavaiban, ezúttal ugyanis ismét arról hallhatunk, hogy két-három évtizeden belül meglehet a földönkívüli élet, igaz, ez alatt nem intelligens életformákat, hanem pusztán az élet apró jeleit értik. Amennyiben pusztán saját naprendszerünket vesszük alapul, a lehetséges jelöltek között szerepel az Európé mellett a szintén a Jupiter körül keringő Ganimédesz, vagy éppen a Szaturnusz kísérője, az Enceladus. Ott vannak azonban még azon törpebolygók és egyéb holdak is, amelyek szintén folyékony vízzel rendelkezhetnek, és akkor még nem beszéltünk az exobolygók százairól, amelyek tehát saját csillaguk mellett egy-egy nagyobb társukra is támaszkodhatnak az ideális feltételek kialakításában.

Helyszíni vizsgálatra legkorábban az Európé esetében lesz lehetőségünk, de ehhez is éveket kell még várnunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #48
    "Mera primordiális hanghullámok nem tételezik fel azt, hogy a mért, strukturált adatokat, annak megfelelően értelmezem, hogy ilyeneket keresek? Amit azért teszek mert az univerzum kialakulásának standard modelljét fogadom el!? Namost én kicsit úgy érzem, de javíts ki, hogy előre eldöntöttem valamit, nem?"

    Ennek nem sok értelme van. Leírtam butított verzióban, hogyan lehet kort megállapítani a mh-ban. Lehet kérdezni, hogy és azt honnan tudjuk, meg azt, meg azt … a végtelenségig. De ha nem haragszol ebbe nem megyek bele, ha érdekel, akkor elvégzed az iskolát. Vagy elfogadod, hogy a te tudásod kevés és korlátozott ebben a témában és, hogy ennek mégiscsak vannak szakértői. Mert jelen esetben ez semmi több mint okoskodás a részedről.

    „De! A tudományos fokozat megszerzése azt jelenti, hogy elsajátította a tudományos kutatás elveit, módszerét, és ez azt jelenti hogy kutató. Más kérdés, hogy ez manapság elmegy egy presztízs irányba. „

    Utópiában lehet, de valóságban nem. A valóságban csak van egy papírja. Kutató attól lesz, ha tapasztalatot szerez, ha kitanulja ennek módját, és megvan benne erre a rátermettség. Ellenkező esetben sokra nem viszi. Ugyanúgy mint akármilyen más szakmában.

    „Nem azért publikálnak az emberek mert tényleg van valami témájuk, hanem mert a köv fokozathoz kell a publikáció, meg hogy hivatkozzanak rá. Ez sajna megint csak azt erősíti, amit mondtam, hogy a tudomány és tudósok ugyan úgy nem mentesek a soxor állati gyökereinkből fakadó gyengeségektől, mint bárki más. Kutató nem csak az, aki drága gépeket füstöl el, és olajos a keze, hanem a vakegér is, aki bevonul a könyvtár rejtett zugaiba és onnan élete folyamán többet nem mozdul ki.”

    Ha nem publikál akkor kirúgják, a többi marhaság.

    „Most te, vagy nem láttad az Interstellart, vagy marhára fogalmad sincs amit láttál!!!!
    Adva volt egy család, akik egy házban éltek, a házban voltak kísérteties jelenségek. Aztán kiderült mi okozta ezeket, és hogy ennek pont köze volt az idegenekhez. Most ugracc vagy komolyan nem jött át, hogy pont ezt boncolgattam?”
    Bocsi egy fia idegen sem volt benne, bár emlegetnek ilyet, de a végén ki derült, hogy Murph csinálta az egészet a jövőben azokkal az adatokkal, amit az apja a múltból küldött. Szerintem te nem értetted az egészet.
    „Amúgy Paul Davies is ezzel a gondolattal zárja a témában írott, pár éve megjelent könyvét. Hogy pár évszázada még a világ a vallás és "földönkívüli" lények egy egységet képeztek. A mai ember fejében különülnek csak ezek el, és beszűkülve csak azt az idegen formát, technológiát fogadjuk el, ami ebbe a beszűkült világképbe belefér. Pedig ahogy A. C. Clarke is mondja: a fejlettebb technológia, az alacsonyabb szinten álló kultúra számára megkülönböztethetetlen a csodától.”

    Lehet, hogy ő így gondolja, de ez semmi több mint ismeretterjesztő könyvnek a zanzája. Ami azért az intersztelláros értetlenséged után igencsak kétséges. Ennek a fejtegetésnek nem sok köze van a tudományhoz.

    "Amúgy nézd már, mióta létezőnek elfogadott állatfajta nálad a parapszichológus!? A végén még valami paleoasztronautikai cikk linkjét lököd be Danikentől!
    XD "

    Én nem kérkednék a tudatlanságommal ennyire. Nézz utána, aztán röhögj így, ha van még kedved. Van tudományos parapsziholgia. Cikki; neked.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.07. 11:42:26
  • Irasidus #47
    „A mérések hasonlóak ahhoz, amit a tudomány nem szeret, hogy valamit önmagával definiálnak. Ha elfogadjuk a modellt, a modell alapján jó a mérés. De ha nem jó a modell, akkor lehet helytelen a mérés, azaz nem is azt mérjük, amit gondolunk, hogy megmértünk, így a következtetéseink is helytelenek lesznek. Hamis állításból pedig bármi levezethető, tehát hiába állítottunk össze egy bonyolult rendszert, semmi sem garantálja, hogy az abban igazolt állítások valóban helyesek.”

    A mérés az objektív érzékelés. Nem állítok fel semmiféle modell, ha le akarok mérni valamit. Például vegyük a távolságot! Milyen modell a távolság?

    " Ezzel az a gond, hogy attól még, mert működik, nem bizonyítja azt, hogy helyes lenne. A szemléltetés kedvéért pl. egy gömb felszinén csak 2 dimenzióban látó és abban élő 2 dimenziós lények a háromszög szögeinek összegét 180°-tól nagyobbnak mérnék és jól ellenénnek ezzel az információval. Tételbe is foglalhatnák. Be is bizonyíthatnák."

    A fizika nem matematika, így a példád nem analóg. Raadásul hibás is, mert lehet, hogy síkban kisebb a háromszögek szögeinek összege, de ettől még nem dőlt meg a gömbháromszögek esetében a tétel. Vagyis nagyon helyes ha tételbe foglaják, mert igaz.

    „Úgy tudjuk, fúvódik az Univerzumunk. Tulajdonképpen olyan, mintha ömlene bele a tér. Mi van, ha nem egyformán tágul? Lehet, hogy lokálisan másképp viselkedik, mi pedig ez alapján rosszul mérünk és számolunk távolra?”

    Ha nem egyformán tágul, akkor nem lenne homogén. Tudod, erre van a homogenitás teszt. Ha elmondod miért, és hogyan mérték, számolták rosszul akkor lehet beszélgetni, ellenkező esetben csak ködösítés a részedről. A tér nem ömlik sehonnan, nem folyadék, és nincs kint.

    "Félre ne értsd, fontosnak tartom a tudományt, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy valójában bizonyítani csak adott modellben lehet, modelltől független általános igazságról nem tudunk semmi biztosat. Így bár meglepődnék, nem tartom kizártnak, hogy minden teljesen másképp működik, mint ahogy gondoljuk. Azt persze nem hiszem, hogy bárki is előhúzná az igazi megoldást a zsebéből, épp csak azt gondolom, hogy senki sem tudja, mi a valóság és a tudomány arra való, hogy eligazodni segítsen a világban, nem arra, hogy bármit is biztosan tudjon. '

    A matematikában van bizonyítás, a fizikában (és természetudományban) bizonyíték van. Ami lehet megfigyelés vagy kisérleti reprodukálás. A mérés nem bizonyíték, az csak egy adat. A modellnek meg a definicóját írd le leközelebb, mert szerintem nem tudod mit jelent, csak használod.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.07. 11:22:32
  • senki687 #46
    A gemoetriában axiómát kellett hozzá elhagyni, illetve megváltoztatni, hogy az Euklideszit lecseréljék másik geometriára. Sőt az 5. posztulátumot annyira magától értedőőnek tartották, hogy nagyon sokáig keresték az axiómákból való levezétésének lehetőségét, tehát senkinek sem volt egyértelmű, hogy ez nem szükséges. A vicc benne meg az, hogy annyira természetes dologról van szó, hogy pl. a Projektív geometria eredményeit (amelyben a párhuzamos egyenesek metszik egymást) az építészek is használják nyeregfelületű tetők tervezésekor, tehát bárki számára kézenfogható alkalmazásai vannak. Szóval elég gyökeres szemléletváltás kellett hozzá. De a gemetriák egy része sokkal könnyebb helyzetben van a fizikához képest, mert sok esetben egy kivülről szemlélhető modell, miközben a fizika belülrő építi önmagát. Szerintem ez magában hordozza annak a lehetőségét, hogy még nagy meglepetések várnak felismerésre.
  • gforce9 #45
    Ha azok a 2d-s lények egyszer csak más görbületű vagy épp sík felületre kerülnének és értenének a geometriához, akkor pontosan le tudnák írni hogy a felületük hogyan is görbül (vagy nem görbül), anélkül, hogy a 3. dimenzióra hivatkoznának. Ezt többek között Gauss is megmutatta, hogy a görbe felület leírhatő csak a felületen elvégzett mérésekkel, nem szükséges hozzá a 3. dimenzió ismerete. Először ezek a lények biztosan meglepődnének persze, mint ahogy az euklideszi geometria után a többi geometria bejövetelekor is volt nagy csodálkozás, hogy a tér leírására nem a legjobb az euklideszi, mert bizony úgy hülyeségek jönnek ki néha :) Tehát nem az lenne hogy kidobnák az addigi geometriájukat a gömbfelületen élő lények, hanem az lenne, hogy kibővítenék és egy általánosabban használható geometriává fejlesztenék. Persze ott is lennének károgók, akiknek még a gömb geometria is magas és ennek ellenére hülyéznék agybafőbe a kutatókat :)
  • senki687 #44
    "És azt is írtam, hogy nem ez az egy mérés létezik, hanem sok más különböző mérés is, de nem csak ezek bizonyítják ennek a helyességét, hanem gyakorlatilag az egész kozmológia."

    Van benne egy logikai hiba. Bármit mérsz, azért tudod megmérni, mert elképzelsz egy modellt és abban elfogadsz bizonyos dolgokat. Ezzel az a gond, hogy attól még, mert működik, nem bizonyítja azt, hogy helyes lenne. A szemléltetés kedvéért pl. egy gömb felszinén csak 2 dimenzióban látó és abban élő 2 dimenziós lények a háromszög szögeinek összegét 180°-tól nagyobbnak mérnék és jól ellenénnek ezzel az információval. Tételbe is foglalhatnák. Be is bizonyíthatnák. Nehézkes lenne az életük, ha ezek után áttelepítenéd őket egy asztalon nyugvó papirlapra, mert ott minden számításuk pontatlan lenne.
    Lehet ezzel analóg probléma velünk is. Úgy tudjuk, fúvódik az Univerzumunk. Tulajdonképpen olyan, mintha ömlene bele a tér. Mi van, ha nem egyformán tágul? Lehet, hogy lokálisan másképp viselkedik, mi pedig ez alapján rosszul mérünk és számolunk távolra?
    A mérések hasonlóak ahhoz, amit a tudomány nem szeret, hogy valamit önmagával definiálnak. Ha elfogadjuk a modellt, a modell alapján jó a mérés. De ha nem jó a modell, akkor lehet helytelen a mérés, azaz nem is azt mérjük, amit gondolunk, hogy megmértünk, így a következtetéseink is helytelenek lesznek. Hamis állításból pedig bármi levezethető, tehát hiába állítottunk össze egy bonyolult rendszert, semmi sem garantálja, hogy az abban igazolt állítások valóban helyesek.
    Félre ne értsd, fontosnak tartom a tudományt, csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy valójában bizonyítani csak adott modellben lehet, modelltől független általános igazságról nem tudunk semmi biztosat. Így bár meglepődnék, nem tartom kizártnak, hogy minden teljesen másképp működik, mint ahogy gondoljuk. Azt persze nem hiszem, hogy bárki is előhúzná az igazi megoldást a zsebéből, épp csak azt gondolom, hogy senki sem tudja, mi a valóság és a tudomány arra való, hogy eligazodni segítsen a világban, nem arra, hogy bármit is biztosan tudjon.
  • NEXUS6 #43
    Hmmm, ez kedves! Minekután xarrá offolod már az első hsz-edben a topikot azon aggódsz, hogy ne vessünk fel több kérdést.
    Érdekes.

    Modellkedés.
    Mera primordiális hanghullámok nem tételezik fel azt, hogy a mért, strukturált adatokat, annak megfelelően értelmezem, hogy ilyeneket keresek? Amit azért teszek mert az univerzum kialakulásának standard modelljét fogadom el!? Namost én kicsit úgy érzem, de javíts ki, hogy előre eldöntöttem valamit, nem?
    Ezzel szemben én azt állítom, hogy ha más a modell akkor ahogy értelmezem az adatokat, akkor azok nem időt, hanem épp távolságot, sugárzási mennyiséget, vagy miatyánk per szögsebességet adnak ki. A fizika szerencsére ma már kellően színes ahhoz, hogy kis szerencsével találjunk megfelelő analog képletet, és akkor ráhúzhatjuk a mérés által kiadott adatokból számolt eredményre, hogy találtunk valamit, vagy a valamire hasonlító dolgot. Én csak azt mondom, hogy attól, hogy valami valaminek látszik az még nem az. Bár soxor ez az egész a számmisztika határát súrolja.
    A világegyetem keletkezésére vonatkozó standard modell helyett is van rahedli, ami ugyan úgy használja a fizika nagy elméleteit, a relativitás elméletet, a kvantum fizikát, csak máshogy rakja össze az elemeket, mást magyaráz és természetesen más hiányosságai vannak.
    Te hiszel a mainstream megoldásban, persze miért ne. Engem meg kíváncsivá tesznek az alternatív elméletek, mert azokból lehet tanulni, a mainstream visszaböfögése meg csak nagyjából arra jó, hogy ilyen topikokat szétoffolj.
    De ezt már ezerszer végigdumáltuk. Kösz, hogy megint ebbe az irányba vitted el az egészet!
    ;)

    A kíváncsiság nem önmagáért való, Istennek tetsző csudálatosság, hanem egy fontos stratégia a környezet, az erőforrások feltérképezésére. Ezt a célt szolgálja az állatoknál és az embereknél egyaránt. Azonban fontos az is, hogy a kíváncsiság mint kvázi szabadidős tevékenység rögtön felfüggesztésre kerül, ha komolyabb egzisztenciális tényező jelenik meg, egy fenyegetés, vagy egy nőstény (tudós nyelvre lefordítva, jelentősen fogja az kutatási témáját is befolyásolni, hogy kap-e pénzt adott kutatásra, és a pénzzel meg tudja-e etetni a kis családját emberünk).

    "Tudományos fokozattól még nem lesz valaki automatikusan kutató!"
    De! A tudományos fokozat megszerzése azt jelenti, hogy elsajátította a tudományos kutatás elveit, módszerét, és ez azt jelenti hogy kutató. Más kérdés, hogy ez manapság elmegy egy presztízs irányba. Nem azért publikálnak az emberek mert tényleg van valami témájuk, hanem mert a köv fokozathoz kell a publikáció, meg hogy hivatkozzanak rá. Ez sajna megint csak azt erősíti, amit mondtam, hogy a tudomány és tudósok ugyan úgy nem mentesek a soxor állati gyökereinkből fakadó gyengeségektől, mint bárki más.
    Kutató nem csak az, aki drága gépeket füstöl el, és olajos a keze, hanem a vakegér is, aki bevonul a könyvtár rejtett zugaiba és onnan élete folyamán többet nem mozdul ki.

    "Mindennek van költségvetése. De ettől a pénzosztástól, és a politikust akaratától nem lesz valami tudományos kutatás. Lehet nem érted amit írok? Kutatásnak az számít, amit tudományos kutatás szabályait betartja, nem az amire pénzt adnak. Hívhatják annak felülről, de attól még, hogy a zebrát pénzért/politikai nyomásra lónak hívják, ettől még nem lesz valójában ló."
    Ja itt elcsúsztunk egymás mellett. De ezexerint te tudsz olyan pénzosztásról, ami csak kvázi tudományos kutatás. Mondanál példákat!? Csak mert ez is az én gondolatmenetemet, álláspontomat erősíti. ;)

    Az Intersetllaros felvetés mondjuk pont kapcsolódik a cikk témájához, szal nem tudom, hogy miért nem pont ezt akarod boncolgatni inkább!??? :D
    Most te, vagy nem láttad az Interstellart, vagy marhára fogalmad sincs amit láttál!!!!
    Adva volt egy család, akik egy házban éltek, a házban voltak kísérteties jelenségek. Aztán kiderült mi okozta ezeket, és hogy ennek pont köze volt az idegenekhez. Most ugracc vagy komolyan nem jött át, hogy pont ezt boncolgattam?
    Amúgy Paul Davies is ezzel a gondolattal zárja a témában írott, pár éve megjelent könyvét. Hogy pár évszázada még a világ a vallás és "földönkívüli" lények egy egységet képeztek. A mai ember fejében különülnek csak ezek el, és beszűkülve csak azt az idegen formát, technológiát fogadjuk el, ami ebbe a beszűkült világképbe belefér. Pedig ahogy A. C. Clarke is mondja:
    a fejlettebb technológia, az alacsonyabb szinten álló kultúra számára megkülönböztethetetlen a csodától.
    ;)
    Amúgy nézd már, mióta létezőnek elfogadott állatfajta nálad a parapszichológus!? A végén még valami paleoasztronautikai cikk linkjét lököd be Danikentől!
    XD
  • Irasidus #42
    Mint említettem többféle modell létezik, amit belinkeltél az a mérés folyamatának mérnöki modellezése. A linkelt kép nem álltanosan a mérés modellezése, és ahány tudomány annyiféle mérés, és méréselmélet. Ráadásul ez mellébeszélés a javából, mert te eredetileg nem a mérés modellezéséről beszéltél, hanem, hogy maga az eredmény egy modellszámítása eredménye. Most ugye megint ott tartunk, hogy halvány lila gőzöd sincs, hogyan mérték meg a 13,7 milliárd évet. Pedig itt nincs modell, mint írtam a primordiális hanghullámok segítségével, csak nem figyelsz. Gyakorlatiasan megfogalmazva a különböző hőmérsékletű és sűrűségű régiók szögtávolságából(!) ki lehet számolni a lökéshullám terjedési sebességét, azaz a klasszikus akusztika szabályai szerint a terjedési sebbéget és eltelt időt. És ez az idő mérése, nem modellezése! És azt is írtam, hogy nem ez az egy mérés létezik, hanem sok más különböző mérés is, de nem csak ezek bizonyítják ennek a helyességét, hanem gyakorlatilag az egész kozmológia. Ezzel szemben te mit állítasz? Modell, modell, modell... és még egy bme mérnöki mérést is belinkelsz.

    Szerintem Csányi Vilmos sem cáfolna meg abban, hogy az ember alapvető tulajdonsága a kíváncsiság. Csakhogy arról volt szó, hogy szerinted a tudomány azért van, hogy hasznot hajtson. Erre írtam nem, mert az ember természetéből fakadó megismerésvágyának módszere a tudomány. Valóban az emberben még millió viselkedési tulajdonság jellemzi, igen. Nagyszerű, hogy ezt leírtad. Attól még a az eredeti állásod hibás, és ez mellébeszélés.

    "Ismerek jó pár embert tudományos fokozattal. És ismerlek téged. A rajtad kívüli kutatók egy része lexarja a mainstream elméleteket, még ha ezt hivatalosan nem engedheti meg magának. Emellett próbál azért szélesebb alapról induló kutatásokatt folytatni. Te viszont csak a maintreamet látod, főleg mert neked esetleg nem is fogják elmondani azt amivel valóban foglalkoznak, mert látják, hogy milyen vagy. Csak ennyit akartam mondani."

    Tudományos fokozattól még nem lesz valaki automatikusan kutató! Nem tudom mit jelent nálad a "mainstream elmélet", mert sok esetben te olyanokat is bele sorolsz ami nem elmélet, vagy nem vita tárgya kutatók között. Például egyetlen kutatót sem fogsz találni, aki megkérdőjelezi, hogy a Tejútrendszer csillagokból áll, hogy vannak más galaxisok, hogy a Nap is csak egy csillag stb. A felvetésed sokkal bonyolultabb mint ahogy te azt hiszed. Sok kutatás több kutatási irányból is megközelíti a problémát, így elméletileg nincs értelme mainstrem elméletről beszélni. Gyakorlatilag van olyan amikor egy irányt többen kutatnak és van amit kevésbé, van amit meg senki. Ez néha csak divat kérdése, néha meg tudományos konzervativizmusé. Ami nem egy szitokszó, hanem azt jelenti, hogy ha több megoldása is van egy problémának akkor azt kezdem el kutatni ami a legvalószínűbb, és ha nem jött be így haladok a legvalószínűtlenebb hipotézisek tesztelése felé. Viszont vannak olyan kutatók, akik ezt nem követik, leghíresebb Fredd Hoyl vagy Chandra Wickramasinghe. És persze van az "alternatív" elméletek egy olyan nagy csoportja ami egyszerűen feltűnési viszketegség, vagy valami anyagi haszon miatt kérdőjelez meg valamit. Azt, hogy eldöntsd valami érdemes a figyelemre, vagy csak tudományos szemét ahhoz kell a szakértelem. És nem, nem csak a mainstrimet látom, hanem azt is ha valami szemét.

    "Hmmm, ez új. A te egyetemednek, tudományos kutatóhelyednek mennyi a költségvetése és ki fizeti, a zufók? Vagy én, meg józsibácsi az adónkból? Atombombáról, CERN-ről, ITER-ről, NASA-ról hallottál már? Ezeknek van olyan, amit írtam, költségvetése!"

    Mindennek van költségvetése. De ettől a pénzosztástól, és a politikust akaratától nem lesz valami tudományos kutatás. Lehet nem érted amit írok? Kutatásnak az számít, amit tudományos kutatás szabályait betartja, nem az amire pénzt adnak. Hívhatják annak felülről, de attól még, hogy a zebrát pénzért/politikai nyomásra lónak hívják, ettől még nem lesz valójában ló.

    "a, azt. Mint a legtudományosabbnak beharangozott alkotást (mondjuk szerintem egy szemét, de mindegy)."

    Annak lett beharangozva egy Hollywoodi film, és? Azt írod: "Hány politikus adna testetlen, szellemszerű entitásokkal való kommunikáció megteremtésére, kutatására pénzt? (Pedig lásd ugye Interstellar)." Én még mindig nem értem mi az összefüggés az Interstellar, a szellemek, és, hogy mit nevezünk kutatásnak - között. Amúgy a válasz az, hogy adnak. Magyarországon is több parapsziholgus dolgozik. De ettől még az eredeti kérdéseim, és felvetéseim megválaszolatlan marad, sőt ők sem tudnak rájuk válaszolni... De ez egy külön beszélgetés témája lenne, ne offoljuk szét ezzel, szerintem.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.04.17. 17:48:11
  • Irasidus #41
    Igaz, az áramerősség mérő nem térfogatváltozást mér, "csak" elmozdulást. Köszönöm a helyreigazítást. Viszont a hőmérők egy része térfogatváltozást mér, a digitális hőmérő/hőkamera nyilván nem. A mondandóm lényege, hogy egyik sem azt mér, amit leolvasunk.
  • Oliwaw #40
    "És a áramerősség mérő mióta mér áramerősséget, vagy a hőmérő mióta mér hőmérsékletet? Mindkettő csak térfogatváltozást mér"
    Az áramerősséget nem térfogatváltozás alapján mérik és a hőmérőknek is csak egy része ilyen.
  • NEXUS6 #39
    Hát ez egy kicsit konfjúzra sikeredett, de ha IQ tesztnek tervezted, akkor megpróbálom megoldani. ;)

    "A közvetlen mérés mint kritérium nem alap, ez a te kitalációd. De miért is kellene a közvetett mérést elvetni? Egyébként is nagy bajban lennél, ha azokat a dolgokat amik közvetett mérés alapján működnek, vagy készülnek elvetnéd. "
    Hú, hát ezt meg hogy szűrted le, hogy én ilyet akartam mondani!?

    "De tovább megyek, időt sem tudod közvetlenül mérni."
    Oh my God, thank You!!!!!
    Végre leírtad, csak mert:
    #25 "Ez nem modell, a 13,7 milliárd év a WMAP mérési eredménye, amit a Planck, 13,78 milliárd évre pontosított."
    Most akkor mi van? Hogy jött ki a 13,78, vagy 13,82, vagy akármennyi? Mert ugyan is pont ez, és igazából csak ennyi volt az én kijelentésem, hogy a szondák nem mérték meg!

    "Nagyon szereted a modell szót használni mindenre, csak éppen nem érted. Mi lenne ha egyszer utánanéznél mit jelent, és hányféle modell létezik? A Leíró Modell nem feltételez, nem szimulál. Amelyik meg igen, ott éppen a predikció, a jóslás bizonyítja a helyességét. Komolyan, már évek óta ugyanazt a pár mondatot ismételgeted."
    Én kb így értem a mérésnél a modellt:

    Méréselmélet

    Az emberi lélek rejtelmeiről meg kb Csányi Vilmos könyvei által sugallt képet tettem magamévá, az ember és a fejlettebb állatok viselkedési/motivációs mintái között leheletnyi különbség van. Kíváncsiság, önzetlenség, altruizmus nem csak a tudós-EMBERT jellemzi, mert ugye ahogy írtad: "Colombus nem tudós volt, a motivációja így lényegtelen" (ez annyira teccik! :), hanem akár a csöppnyi kismacskákat is. A különbség, hogy a tudós (és valójában akár Columbus is) ehhez tud bonyolult, idea és tárgyi konstrukciókat készíteni, a cica meg nem.

    "Az a baj a kijelentéssel, hogy neked van egy elképzelésed, hogy mi fér bele a tudományba és vannak az igazi kutatók (már megbocsáss), akik meg marhára lexarják, hogy mi van a mainstream irodalomban."
    "Sok kutatót ismersz? Csak mert én igen, és ez úgy hazugság ahogy van. Már megbocsáss, de kívülről megmondani mi van bent, elégé buta dolog."
    Ismerek jó pár embert tudományos fokozattal. És ismerlek téged. A rajtad kívüli kutatók egy része lexarja a mainstream elméleteket, még ha ezt hivatalosan nem engedheti meg magának. Emellett próbál azért szélesebb alapról induló kutatásokatt folytatni. Te viszont csak a maintreamet látod, főleg mert neked esetleg nem is fogják elmondani azt amivel valóban foglalkoznak, mert látják, hogy milyen vagy. Csak ennyit akartam mondani.

    "Nem a pénzosztástól, és nem a politikust akaratától lesz valami tudományos kutatás."
    Hmmm, ez új. A te egyetemednek, tudományos kutatóhelyednek mennyi a költségvetése és ki fizeti, a zufók? Vagy én, meg józsibácsi az adónkból?
    Atombombáról, CERN-ről, ITER-ről, NASA-ról hallottál már? Ezeknek van olyan, amit írtam, költségvetése!

    "Az Interstellár alatt a filmet érted?"
    Ja, azt. Mint a legtudományosabbnak beharangozott alkotást (mondjuk szerintem egy szemét, de mindegy).

    "Igen, nem adnak elég pénzt, ez így van. Ezzel a közhellyel semmit nem magyaráztál meg, főleg nem az utolsó porhintés dolgot."
    Nahát mégiscsak?
További bejegyzések a fórumban...