Franczy

Microsoft: bocsánatot kérünk

[ZDNet] A világon jelenleg több ezer rendszeradminisztrátor reménykedik abban, hogy a Microsoftnak a harmadik próbálkozásra talán már sikerül megoldania a Microsoft Exchange e-mail szerver szoftver biztonsági problémáit, ugyanis a szoftveróriás első két, ezirányú próbálkozását nem koronázta siker.

A cég képviselői a szerdai nap folyamán töredelmesen bevallották, hogy az Exchange szoftverben levő biztonsági rést a második próbálkozásra sem sikerült betömniük, sőt ehelyett a biztonsági rés megszüntetésére hivatott második hibajavító csomag egy olyan katasztrofális programhibát okozott a szoftverben, mely így világszerte számos e-mail szerver lefagyását okozta. A híradások szerint a Microsoft egészen addig nem is tudott a második biztonsági patchben rejlő nem kis problémáról, amíg az érintettek nem hívták fel rá a figyelmét.

"A napokban kiderült, hogy a második Exchange hibajavító csomagba idejétmúlt fájlok kerültek, melynek eredményeképpen a patch nem képes a rábízott munka elvégzésére. Nagyon sajnáljuk a dolgot, és ezúton is szeretnénk bocsánatot kérni minden érintettől" - nyilatkozta a Microsoft szóvivője.

Szakértők szerint a Microsoft ezen a területen dolgozó munkatársai már hosszabb ideje elég zavarodottan viselkednek, ami valószínűleg annak tudható be, hogy a Microsoft vezetői belátták, hogy a cégnek a vállalati szoftverek piacán megszerzett kedvező pozícióját a közeljövőben egyre nehezebb lesz megtartani, ezért a siker érdekében minden fejlesztést felgyorsítottak, azonban ennek sok esetben fejetlenség lett a végeredménye. A szakértők egyébként teljes mértékben egyetértenek abban, és a piackutatási felmérések is azt mutatják, hogy a Linux, és az egyéb más nyílt forrású szoftverek a vállalati szoftverek szegmensében nagyon komoly erőt képviselnek, vagyis a Microsoft aggodalma nem nélkülöz minden alapot. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Craig Mundie, a Microsoft alelnöke az elmúlt hónapban egy sokak által botrányosnak tartott beszédében azt találta mondani, hogy a nyílt forrású szoftvereket fejlesztő programozók káros kódokat és szoftvereket készítenek, valamint, hogy igazán felhasználóbarát és stabil operációs rendszert csak a Microsofthoz hasonló komolyabb cégek tudnak készíteni. A két tábor közötti szócsata még nem ért véget, hiszen júliusban az O'Reilly Open Source Convention keretein belül mindkét fél ütköztetheti majd egymással a véleményét.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kako #35
    1, Ha figyelmesen olvasol, akkor nem irtal volna ekkora okorseget
    2, OK, akkor hazudtam. De azert nezz utana.
    3, 200 orat tanul, es nem tudja, mire jo egy netmask. Azert ez eges. Nekem NT-t ilyen tanitott(a 200 ora valszeg nem igaz, mert tobbet)
    4, Neztem. Meg a konyveben is, es egy szo sincs rola.
    5, OK. Lehet, hogy van ilyen kabelmodem is. Igaz en meg nem lattam, de valamit felrenzhettel, mert a kulso sokkal elterjedtebb. Ha meg olyat nem lattal, akkor nemigen foglalkozol halozatepitessel.
    6, Valamit nagyon elkurtal, mert a redhat-nak teljesen modularis a kernele, ugyhogy nem kell forditgatni. Ami kell, az bene van, ami nem feltetlenul szukseges, az modulban.
    7, Van a linuxhoz is IPsec, de a windows-os implementacioja ugyanolyan fika, mint a TCP/IP volt a win95-ben.

    Tudodmit? Meguntam. Gyozkodjon teged a frszkarika evidenciakrol.
  • kako #33
    1, Igaz. Az MS azt kurtolte, hogy nem azt hasznalnak. Erre bebizonyitottak(ha elolvasod a cikket, akkor latod, hogy az ipse a FreeBSD-nel dolgozik), hogy de igen. Erre beismertek annyit, es csak annyit, ami bizonyitva volt. slussz. A tobbi talalgatas, de az magaert beszel, hogy nem jelentettek ki nyiltan, hogy igen, a W.X.Y.Z IP cimen egy w2k log.
    2, Ezt felsikernek konyvelem el, dtevedesben vagy a softmodemekkel kapcsolatban. A specifikaciot ezekre az eszkozokre a MS dolgozta ki, es a gyartoval titoktartasi szerzodest is kotott, hogy nem adhatnak ki infot a hardverekrol. Ennek ellenere a softmodemek elterjedtebb tipusaira mar van linuxos kernelmodul, tehat hasznalhato.
    3, Ez ugy-ahogy van nem igaz. Az viszont igaz, hogy igy legalabb nem kell tanulni ahhoz, hogy az ember halozatot epitsen, ergo a crackerek dolga egyszerubb lesz. Ez egyenes kovetkezmenye a hozza-nem erto rendszeradminisztratornak.
    4, Erdekeseket mondasz. A w2k bemutatojan kulon kiemeltek, hogy ebbe mar kerult telnet szerver. Arrol, hogy ez benne volt az NT-ben, most eloszor hallok toled, es ez elgondolkodtat, hogy vajon mi is az a telnet. Mert ha benne is volt veletlenul, akkor jol eldugtak. Mindegy, de van egy NT szerver, amit uzemeltetek, es jo lenne ezt a funkciojat hasznalni. Hogy tudom elerni?
    5, a kabelmodemeken van ETHERNET 10BaseT aljzat, amely RJ45 csatlakozon es ethernet(UTP)kabelen keresztul csatlakozik a halozati vezerlohoz. Nem kell driver, ami a kabelmodemet ethernetkent lattatja.
    6, Mit nem mondasz? Tenyleg letezik IDE vezerlo bovitokartya formajaban? Miket ki nem talalnak manapsag. Be is szarnek, ha nem tudnam hasznalni oket linux alatt.
    7, a kerberossal nem dicsekednek a MS helyeben, mert azt is a FreeBSD-bol nyultak le, az IPsec meg eleg szarra sikeredett.
    8, Linux alatt nem hasznalunk telnetet, legalabbis nyilt halozaton keresztul. Van inkabb SSH, ami nagyon nagy titkositassal mukodik (hetszazmittudomenhany bites titkositokulcs). Ha akarom atiranyitom a grafikus kepernyot a vilagon barhova, ahol fut X-szerver, es mindez joval gyorsabban fog mukodni, mint vindozban, mert az X-szerver nem teljes grafikus kepernyot kuldozget keresztul a neten.
    9, Adminisztracio alatt azt ertem, hogy barmit, amit a gep elott ulve meg lehet tenni. Kiveve a floppy kiemeleset, es a monitor ki-be kapcsolasat. Linux alatt mindent megcsinalok tavolrol. Szallj magadba. Te is megcsinalsz barmit windowsban terminalrol?


    Vegul pedig: nem vettem eszre, hogy barmiben hianyt szenvednek linux alatt. Ha te ezt eszrevetted rajtam, akkor ird meg. Ha a grafikus felulet a maniad, akkor nezz meg egy linuxot egyszer, mert alapbol vagy 6-fele van hozza. Ketto hasznalhatobb, a tobbi gyorsabb, hogy minden gepre meg lehessen talalni az idealis megoldast.
    Mindenesetre az eloitelet a linuxxal szemben kiutkozik a hozzaszolasaidbol. Nem foglalkoztal meg vele, de sokmindent tudni velsz rola. A linux egyre inkabb teret hodit az erenyeivel, ami az egesz mas szemleletbol adodik. A windows szemlelete, hogy meg mielott a user megkerne ra, mi mar regen fenyesre nyaljuk a segget, igaz, amire meg megkert, azt majd vegrehajtjuk, ha marad ra ido, vagy kiirunk egy kek ablakot.
    A linux szemlelete errol, hogy a lehetoseged adott, ha valoban kell valami megcsinalhatod, de semmi felesleges. Nekem ez szimpi.
  • kako #31
    1, te sem gondolod komolyan, hogyha windows-t futtatnanak, akkor nem irnak bele igy explicite? Tanulj olvasni a sorok kozott. Van akkora arc a MS-nal, hogy neha meg az sem igaz, amit le mernek irni. Hatmeg az, amit le sem irnak.

    2, A softmodemek tok jok, csak a linux szar? Ne is haragudj, de ezzel azt mondod, hogyha eny csinalok egy "fekete dobozt" (ennek az elektronikaban specialis jelentese van, es nem a repulogepek adatrogzitojerol van szo), amirol te nem tudod hogy mukodik. Azt mondom neked, ha nem tudod hasznalni, akkor hulye vagy. Ez valoszinuleg neked sem tetszene, joggal, mert miert kellene neked tudnod leiras nelkul, hogy mit csinalj vele.

    3, Miert ne? Mert te csak grafikus okorsegeken tudsz osszekattogtatni egy halozatot? Egyebkent tv-tunerek, digit kartyak, scsi vezerlok mukodnek linux alatt, es ezen nincs ertelme vitatkozni. Kabel modemnek miert kellene linux-alatt mukodnie? Ha jol tudom ETHERNET feluletet mutat a gep fele. IDE vezerlo? Tudod te miket irsz le? Milyen IDE vezerlot nem tudtal linux alatt hasznalni?

    Kulonleges hardvert kivansz? Pl transzputerkartya elegge kulonleges? Ha venni probalsz egyet, a boltok 99%-aban kirohognek, mint azt az ipari tanulot, akit az oktatoja elkuldott reszelozsirert. Olyannyira kulonleges, hogy windowsrol nem hallottam, hogy hasznalna. Egy fel-irodat elfoglalo plotter van rakotve a szomszed helyisegben, erdekes, pedig az sem kimondott kommersz cucc.
    Hat ha csak ilyen konkretumokat ismersz, akkor eleg keves. En viszont tudok olyan konkretumot, ami egesz biztosan megszepiti a kepernyot. ICMP csomagtoredekek kezelese csak a w2k legutobbi kiadasaiban lett kikuszobolve. (Szoval meg a FreeBSD-s kodot se tudjak ugy atultetni, hogy el ne csesznenek rajta valamit) Ez mindossze annyit jelent, hogy nehany ilyen csomagtol ugy lerohad, hogy meg az arnyekos egerkurzor se mozdul.
    Az azert erdekelne, hogy mi a kulonbseg a datagramok, es a TCP/IP csomagok kozott.
    Az azert nekem meg mindig tetszik a linuxban, hogy tavolrol tudom adminisztralni, igy tartok karban jelenleg negy gepet, amelyek fizikailag kb 100-100 km-re vannak egymastol, es semmi koze egyiknek a masikhoz. Ezen azert meg dolgozni kell a windowsnak, pedig a UNIX-ok '69 ota tudjak. A w2k most jutott odaig, hogy egy szerencsetlen telnet szervert sikerult beletenni, amit nem nagyon illik nyilt halozaton hasznalni, masreszt ne sokmindent tudsz kezdeni vele.
    En azota odzkodok a windows-tol, miota tudom, hogy olyan emberek is tudnak vele halozatot epiteni, akik a kovetkezo arajanlatot adtak tavaly:

    hardver:
    -633-as celeron proc.
    -asus XXX alaplap
    -4.3GB-os winchester
    -32MB-os RIVA VGA vezerlo
    -32MB RAM (!!!)
    Szoftver:
    -NT4 szerver
    -Exchange szerver
    -MsSQL adatbazisszerver
    -Ms IIS webszerver
    -Ms Proxy 2
    En jot mulattam rajta, ebbol csak az egyik volt a 32 MB ram, a masik az, hogy legalabb ket halokartya is kellett volna a gepbe, mert a nelkul eleg nehez halozatra csatlakoztatni.

    Csak a szoftver tobb mint 600.000 lett volna a liszenszekkel, de linuxbol ingyen megcsinaltuk. Tudom fel milla az se ide, se oda, de szerintem jo bo't volt.

    De akkor se ertem. Minek egy szerverre grafikus felulet, meg arnyekos egerkurzor?
  • kako #29
    Akkor messze jarsz az igazsagtol. Vannak ugyan olyan hardverek, amelyek nehezen, vagy sehogysem birhatok mukodesre linux alatt, pl:
    -softmodemek: Olyan bovitokartyak, amelyek a legnagyobb joindulat mellett sem nevezhetok modemnek, mivel sem MOdulaciot, sem DEModulaciot nem vegeznek. Ezek a Microsoft specifikacioi alapjan keszitett 'valamik', amely specifikaciot sem az emlitett szoftverceg, sem a hardvergyarto nem ad ki.
    -win-nyomtatok: Ezeknek a nagyja -kisebb gorcsolessel ugyan- munkara foghato.
    -nagyon gagyi vga-kartyak, amelyek kozott vannak olyanok, amelyeket nem ismer az X-szerver, de szabvany VGA modban akkor is mukodnek.
    -ami hardvert ismer, ahhoz viszont "beepitett" drivereket hasznal, es nem kell telepites utan meg egy orat szenvedni vele, hogy az egyik legjobban elterjedt halokartyat (RTL8029) hajlando legyen hasznalni.

    Azonban egy szerveren (mivel arrol volt szo):
    1, Nem valoszinu, hogy gagyi szarokat hasznalnak
    2, semmi szukseg grafikus feluletre, de altalaban meg monitorra, es billentyuzetre sem, mert tavolrol szoktuk adminisztralni, es van mas ertelmes dolog egy szerveren, mint az arnyekos egerkurzor.

    Szoval megint ott tartunk, hogy mondasz altalanossagokat (20-30%) ami amugy is irrealis, de tenyekkel, konkretumokkal alatamasztani nem tudod.
  • kako #28
    Ha figyelmesebben olvasol, akkor nem mondasz ilyet. Windows-rol annyi szo van, hogy TCP/IP halozatkezelest abbol emeltek at.
    Az egyertelmuseg kedveert, es hogy senki ne hazudtolhasson meg, bekopiztam az alabb emlitett cikket:


    "[ZDNet] A Microsoft kénytelen volt beismerni, hogy az 1997-ben megvásárolt Hotmail rendszerében még mindig vannak FreeBSD-t futtató számítógépek, amelyek feladata a reklámok követése és a DNS-kiszolgálás. Trevor Johnson, a FreeBSD egyik fejlesztője, mivel nem hitt a Wall Street Journalban csütörtökön megjelent microsoftos kijelentésnek, amely szerint nem használnak nyílt forrású rendszereket a Hotmail szolgáltatásban, bebizonyította, hogy még mindig fut FreeBSD a Hotmail rendszerében. A Microsoft egyébként már az elmúlt nyáron is úgy nyilatkozott, hogy minden FreeBSD rendszert lecserélt a Hotmailen.
    Az óriáscég szoftvereinek fejlesztése során is előszeretettel nyúl az olyan licencelésű nyílt forrású kódhoz, amely legálisan beépíthető a saját védjegyzett szoftvereibe. Ezzel értékes fejlesztési időt spórolnak meg, a Windows TCP/IP-kezelése például FreeBSD kódon alapul. Ugyanakkor a cég egyre erőteljesebben kampányol a Linux és a GNU GPL ellen, ugyanis a GPL feltételeivel megjelenő szabad szoftverek forráskódja nem használható fel legálisan a védjegyzett szoftvertermékekben.
    "

    Ebben egy szo nincs arrol, hogy nem UNIX-on szaladnak a gepek, csak az, hogy nem hasznalnak nyilt forrasu szoftvereket(mellesleg ez sem igaz).
    Ettol meg hasznalhatnak AIX-et, SCO-t, Berkley-t, SunOS-t, Solarist, vagy akarmi mast.
  • kako #25
    namegegysezr:
    Egyaltalan nem szukseges, hogy a ket gep egyforma legyen. Szerencsere a linux elegge modularis. Ez annyit tesz, hogyha mas PCI-bridge-et talal, mint azon a gepen volt, amire telepitettek, akkor nem fogja a regit keresni. Talan a halokartya az, ami egy szerver eseteben erzekeny pont lehet, de annak a moduljat le lehet cserelni ket parancscsal, ami belefer az ot percbe.
    Erre gondoltal, hogy nem tudom megcsinalni, vagy arra, hogy a home-konyvtarak kulon gepen vannak? Mert az se bonyolult.
  • kako #23
    -Netmeeting+proxi: Mindenki csak ennyit tud, amennyit te is mondasz. A dokumentacio nehol semmitmondo, nehol pedig tulzottan reszletekbe meno. Egyenesen a MS-honlaprol letoltve. A Newsgroup-okban mindenki csak azt hajtja, hogy annak mukodni kell. Az MS Support jo sok ido utan hivott bennunket vissza, hogy hat valo igaz, nem fog mukodni. De van pecs hozza, le lehet tolteni. Letolt, futtat, megdoglik. Nem lehet lefuttatni. Gorcsoles aran megis sikerul feltenni, helyzet ugyanaz. (Hasonlit az exchange-pecs koruli hercehurcara) MS allitja, hogy azzal megy, de megsem.
    -A fajlrendszer mar tartalmazza a felhasznaloi jogosultsagokat (maramelyik) es az adatbazisban valo jogosultsag-tarolas ehhez kepest redundancia. Az szerver nem ugy epul fel, hogy van egy adatbazis-szerver, es erre teszik a fajlrendszert, hanem forditva. Ezert az ervelesed a redundanciara vonatkozolag, kisse hibas.
    -Nagy vallalatoknal kevesse hiszem, hogy a fonok a beosztottal csetel, tehat csak azt tudom mondani, amit a programozas tanarom:"Tokeletes megoldast talaltunk, egy nem letezo problemara".
    Ha mar mindenaron komunikalni kell, akkor a telefon gyorsabb, az e-mail pedig hatekonyabb, es jobban kovetheto.
    -klaszterek eseteben en sem azt irtam, hogy CSAK a teljesitmeny novelese a szempont. En szamitasi teljesitmenyt irtam, de a rendelkezesre allas is egyfajta teljesitmeny(ez mar csak kotekves volt)
    Ennek ellenere akkor is duplazni kell mindent, ami NT-eseteben eleg sokba kerul nemde? Ha azonban a rendszer RAID-elt wincsesztereken van (mondjuk ket wincseszter van tukrozve cserelheto keretben), akkor csak atdugja egy varakozo gepbe, atdugdossa a kabeleket (meg lehet csinalni, hogy ne kelljen atdugdosni), es mar megy is megint minden. A rendszerinditas, meg atdugdosas max 5 perc a riasztassal egyutt, es ujra mukodik a rendszer. Sot, linuxxal ha nagyon muszaj, megcsinalom, hogy a felhasznaloi konyvtarak kulon gepen legyenek, hogy ha veletlenul megis nagyon-nagy baj van, akkor se vesszen minden.

    A hotmail pedig tobb mint ciki, EGES. Pedig tutira ra vannak-voltak indulva, es megsem tudjak megoldani? Pedig nagy ceg.
  • kako #21
    -Az active directory valoban jo dolog, de nem is mondtam, hogy nem. De az NDS-nel jobbnak titulalni, egy kicsit meredek.
    -Tudom, hogy az LDAP-t mire hoztak letre.
    -Az NT 4-et, es a w2k-t nem kevertem ossze, de nekem NT-n kellene valamit megoldanom, amivel be van sozva a fonokom, ugyanis maga a NAGY BILL eloadasan volt meg valamikor a tavalyi ev elejen, es azota abajgat a Netmeeting-MS Proxy parossal. Igaz csak negyedevente jut eszebe, de akkor is meg kene csinalni. Vagy olyan tokos gyerek, hogy ravezetsz a nyitjara, vagy csak elmeletben ertesz hozza?
    -Nagy fajlok, es videok tarolasara ott van egy speci adatbazis, fajlrendszernek hivjak. Mi azzal a baj, ha csak az eleresi ut van adatbazisban tarolva?
    -Arrol, hogy a CHAT szervert ossze kellene hozni, egy kozpontositott user-adatbazissal szo nem volt, ugyhogy ezt csak mindenaron kotekedesnek tudom be. Azonban ha nagyon keresgelhetnekem tamadna, akkor valoszinuleg talalnek ilyet, bar a lenyeget nem ertem, hogy mire jo, de lehet ra ideologiakat gyartani, alproblemakat kitalalni, amit meg lehet vele oldani.
    -Klasztereket leginkabb a szamitasi teljesitmeny -legolcsobb- novelese miatt szoktak csinalni. Egy Mailszerver nem kepvisel akkora szamitasi terhelest (linuxon), ami miatt klaszterezni kellene. Ha az adatbiztonsag a fo, akkor hasznaljon valaki RAID-et, ha a szamitasi teljesitmeny, akkor klaszterezzen.
    -Ahol pedig 100.000 felhasznalora szamolnak, ott bizony szamolnak a "liszensz"-ekkel is, a jarulekos koltsegekkel, es egy speci cel-alkalmazasert fizetnek inkabb, mint azert, hogy egyszeruen csak hasznalhassak a rendszert. Maskulonben a HOTMAIL-nal mar csak igen sok felhasznalo van. Igen mostmar a Microsoft-e az is. Kb 9millio felhasznaloja volt, mikor atvette a MS vagy ket evvel ezelott. Azota ketszer probaltak atterni windows NT-re sikertelenul. Nem hinnem, hogy ketseges, de UNIX-on ment, es nem is rosszul.
    Bocs, de en sem tudom erthetobben elmagyarazni.
    Ha erdekel a kihivas, amirol fentebb volt szo, akkor varom a leveled.
    csao
    KAKO
  • kako #19
    Latom sikerult egy ismeretterjeszto marketinges kakit bekopizni ide. Terjunk ra mindjart:
    A nagyjara azert van szukseg ezeknek, mert altalaban kevesse hozzaertok kezeben vannak ezek a rendszerek.
    -A Userek kozponti managelese teljesen meg van oldva active directori, meg hasonlo zoldsegek nelkul is, ugyhogy ez ki is esett.
    -Az xml-html-es mondatodat te erted, vagy tenylegy csak CTRL-C+CTRL-V volt?
    -Az ole db-s, meg ado-s marhasag nagyon ugy nez ki, mintha a Microsoft (szokasahoz hiven) csak egy LDAP-szervert keresztelt volna at, es eladja, mint spanyolviaszt. Legalabbis az LDAP az pont erre jo, mint amit itt fejtegetsz.
    -Az IMAP lenyege, ha jol tudom, pontosan az, hogy a levelek a kiszolgalon tarolodnak, es onnan csak az toltod le, amelyik eppen kell. Nem?
    -A "bonyolultabb alkalmazasokat winre" mondatodon csak mosolyogni tudok, ha latnad, nalunk mire is hasznaljak a linuxot.
    -"audio-video-adatkonferencia managelese" Ez csak marketinges duma, tokeletesen meg lehet oriteni vele a fonokomet, es utana egy evig szophatunk vele, mert keptelen az NT arra, amit hirdettek. Ha erdekel, irjal maganban, es bovebben elmagyarazom. Ha megmondod hogy kell megcsinalni, meg fel is nezek rad.
    -Chat szolgaltatasok. Tobb tucat chat-szerver program van a linuxra. Ezen nem is csodalkoznek, mert talan ez, meg a levelezes egyidos az internettel.
    -Elosztott rendszerek? A SZTAKI-nal eleg szepet lathatsz, ha beered egy RedHat-linux klaszterrel. Egy sokkal nagyobbat hasznal a Shell nevu olajceg. Raadasul felar nelkul hozzaferheto a szoftver, ami szukseges hozza.
    Es meg arra valaszolj, hogy ezek kozul melyikre van szukseged?
  • Laalee #13
    ez hulyeseg egy munkahelyenigenis hogy kell hogy sokrétü legyen a levelezö rendszer necsak mailokat lehessen kuldeni...