Berta Sándor
Németország meggátolná az öntanuló autók megjelenését
A helyi kormány új törvénytervezetet készít elő.
Az ország azt szeretné, ha a jövőben az autonóm gépkocsik nem az individuális öntanuló rendszerek alapján módosítanák a fedélzeti szoftvereket. Ezzel párhuzamosan azonban a szövetségi közlekedési minisztérium nyomatékosan engedélyezni akarja a gyártók számára a gépi tanulás kifejlesztését azért, hogy olyan tudásra és képességekre tegyenek szert, amelyek hozzájárulnak a járművek önálló közlekedési funkcióinak a javításához. A módosított funkciókat kizárólag olyan szoftverfrissítéssel lehet majd telepíteni, amelyet a német Szövetségi Közlekedési Hatóság (KBA) jóváhagyott. Ez derült ki az illetékes közlekedési minisztérium tervezetéből.
Az új javaslatcsomag további kiegészítéseket tartalmaz az adatfeldolgozással és az autók műszaki jellemzőivel kapcsolatban. Az egyik új előírást problémásnak tartja az ágazat, az ugyanis elvárja, hogy az autonóm gépkocsiknak egy állandóan működő rádiókapcsolattal kell rendelkezniük. A kapcsolat megszakadása vagy a kapcsolatokhoz való engedély nélküli hozzáférések esetén pedig a járműnek automatikusan "kockázatminimalizáló üzemmódba" kell helyeznie magát. Az utóbbi azt jelenti, hogy egy autó nem haladhat tovább olyan környéken, ahol nincs megfelelő jelerősség vagy kapcsolat.
A BITKOM szakmai szervezet úgy vélte, hogy egy ilyen szabályozás se nem praktikus, se nem arányos. A BITKOM a 10 oldalas állásfoglalásában azt írta, hogy az önálló közlekedési funkcióval rendelkező gépkocsinak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen kapcsolat nélkül is tovább tudjon haladni. A kapcsolat megléte nem műszaki feltétele annak, hogy az érintett járművek autonóm üzemmódban tudjanak közlekedni és ezért ennek törvényi előírásnak sem szabad lennie. Ráadásul fennáll a veszélye, hogy a "kockázatminimalizáló üzemmód" bekapcsolása miatt az autonóm autók állandóan meg fognak állni. Ez a szabályozás veszélyeztetheti e gépkocsik társadalmi elfogadását.
A tervezetet - más okokból - szintén támadta az anyagában a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV). A szervezet szerint nem lenne észszerű, ha a jogszabályt kiterjesztenék a magántulajdonban lévő járművekre is. Az lenne az ideális, ha ezek az új előírások kizárólag a hivatali vagy üzleti célú autókra vonatkoznának. Ezzel párhuzamosan tisztázni kell, hogy a legnagyobb felelősségnek a gyártókat kell terhelnie, ezután kell következnie a közlekedésfelügyeletnek, majd végül a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak.
Az elképzelések alapján ugyanakkor kivételes helyzetben lennének a német szövetségi fegyveres erők, a rendőrség és a polgári védelem, mert azokra az indoklás szerint különleges működési feltételek vonatkoznak és a gépkocsijaik is különleges rendszerekkel vannak felszerelve. Az egyelőre kérdéses, hogy a törvénytervezetről mikor fog tárgyalni a német kormány.
Az ország azt szeretné, ha a jövőben az autonóm gépkocsik nem az individuális öntanuló rendszerek alapján módosítanák a fedélzeti szoftvereket. Ezzel párhuzamosan azonban a szövetségi közlekedési minisztérium nyomatékosan engedélyezni akarja a gyártók számára a gépi tanulás kifejlesztését azért, hogy olyan tudásra és képességekre tegyenek szert, amelyek hozzájárulnak a járművek önálló közlekedési funkcióinak a javításához. A módosított funkciókat kizárólag olyan szoftverfrissítéssel lehet majd telepíteni, amelyet a német Szövetségi Közlekedési Hatóság (KBA) jóváhagyott. Ez derült ki az illetékes közlekedési minisztérium tervezetéből.
Az új javaslatcsomag további kiegészítéseket tartalmaz az adatfeldolgozással és az autók műszaki jellemzőivel kapcsolatban. Az egyik új előírást problémásnak tartja az ágazat, az ugyanis elvárja, hogy az autonóm gépkocsiknak egy állandóan működő rádiókapcsolattal kell rendelkezniük. A kapcsolat megszakadása vagy a kapcsolatokhoz való engedély nélküli hozzáférések esetén pedig a járműnek automatikusan "kockázatminimalizáló üzemmódba" kell helyeznie magát. Az utóbbi azt jelenti, hogy egy autó nem haladhat tovább olyan környéken, ahol nincs megfelelő jelerősség vagy kapcsolat.
A BITKOM szakmai szervezet úgy vélte, hogy egy ilyen szabályozás se nem praktikus, se nem arányos. A BITKOM a 10 oldalas állásfoglalásában azt írta, hogy az önálló közlekedési funkcióval rendelkező gépkocsinak képesnek kell lennie arra, hogy bármilyen kapcsolat nélkül is tovább tudjon haladni. A kapcsolat megléte nem műszaki feltétele annak, hogy az érintett járművek autonóm üzemmódban tudjanak közlekedni és ezért ennek törvényi előírásnak sem szabad lennie. Ráadásul fennáll a veszélye, hogy a "kockázatminimalizáló üzemmód" bekapcsolása miatt az autonóm autók állandóan meg fognak állni. Ez a szabályozás veszélyeztetheti e gépkocsik társadalmi elfogadását.
A tervezetet - más okokból - szintén támadta az anyagában a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV). A szervezet szerint nem lenne észszerű, ha a jogszabályt kiterjesztenék a magántulajdonban lévő járművekre is. Az lenne az ideális, ha ezek az új előírások kizárólag a hivatali vagy üzleti célú autókra vonatkoznának. Ezzel párhuzamosan tisztázni kell, hogy a legnagyobb felelősségnek a gyártókat kell terhelnie, ezután kell következnie a közlekedésfelügyeletnek, majd végül a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak.
Az elképzelések alapján ugyanakkor kivételes helyzetben lennének a német szövetségi fegyveres erők, a rendőrség és a polgári védelem, mert azokra az indoklás szerint különleges működési feltételek vonatkoznak és a gépkocsijaik is különleges rendszerekkel vannak felszerelve. Az egyelőre kérdéses, hogy a törvénytervezetről mikor fog tárgyalni a német kormány.
