Berta Sándor

Nem használják ki az emberek az okostévék funkcióit

Az okostévék piacán továbbra is komoly problémát jelent, hogy ugyan egyre több felhasználó vásárol okostévét, azonban ezek rengeteg funkciója már egyáltalán nem vonzó a számukra.

A gfu nevű szervezet felmérésében rámutatott, hogy ugyan egyre több európai háztartásban vannak hálózatba köthető eszközök, de a készüléktulajdonosak jelentős része alig használja ki az ezekben rejlő lehetőségeket. A brit háztartások 91 százalékában vannak lapostévék, a német családoknál ugyanez az arány 80 százalék. Okostévével a német háztartások 34 százaléka rendelkezik, Franciaországban ez az arány 42, Törökországban 40, Lengyelországban 36, Olaszországban 28, Hollandiában és Spanyolországban 26-26, míg Nagy-Britanniában 21 százalék.

Önmagában a funkciók megléte még nem garantálja azok használatát is. A németek 58 százaléka nyilatkozta azt, hogy okostévéje csatlakozik a világhálóhoz. Összehasonlításul: Nagy-Britanniában 86, a Franciaországban 79, Hollandiában 76, míg Törökországban a készülékek 73 százalékáról mondható el ugyanez. A török vásárlók 85, a spanyolok 77, a britek 76, a németek 58, a franciák 50 és a belgák 43 százalékának volt fontos, hogy a televíziójának legyenek okos funkciói. Az árra leginkább a belgák és a franciák figyeltek, 74 százalékuk tartotta ezt fontosnak. Hollandiában 67, Németországban 35 százalék volt ez a arány.

Elektronikus programújságot a megkérdezettek 30 százaléka használ, népszerűek még a Facebook (27 százalék), a YouTube (23 százalék) és a fizetős video-on-demand szolgáltatások (15 százalék). Az idősebbek gyakrabban használják a videotárakat, a Skype és az e-mail pedig a nők körében népszerűbb, mint a férfiaknál.

Az NPD Group piackutató cég tavaly decemberben megállapította, hogy az emberek alig használják ki teljes egészében a bennük rejlő potenciált, sőt. Az okostévé-tulajdonosok 60 százaléka a megvásárolt terméket az anyagok streamelésére alkalmazza, alig 15 százalékuk él a zenei streamlehetőségekkel és csak a megkérdezettek 10 százaléka szörföl a televíziója képernyője előtt ülve a világhálón. A Facebook, a Twitter, az online játékok és vásárlások, valamint a videotelefonálás pedig végképp a háttérbe szorul. Andrew Ladbrook, az Informa Telecoms & Media elemzője novemberben végén azt mondta, hogy a 2017-re várhatóan eladott 800 millió Smart TV-nek több mint felét hagyományos módon fogják használni nézők, vagyis nem aknázzák majd ki az internetezési funkciókat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sir Cryalot #57
    Szóval leginkább a mozgás darabossága tud kiütközni aktiv-matrix-al felszerelt panelű tv-n, nem a folytonossága, + az egy igazi temetnivaló technológia a fix pixelekkel együtt.
  • Sir Cryalot #56
    mozgásfolyás vs. darabosság téma:

    http://www.theregister.co.uk/2013/06/25/the_future_of_moving_images_the_eyes_have_it/
  • Atyuska #55
    Ott kerzdődik az okostévék utálata, hogy egy ingyenes app-hoz is meg kell adni a hitelkártyaszámomat..
  • narumon #54
    "Motionflow kötelező sajnos minden LCD-n ha nem diavetítést akarsz nézni"

    Ez az első amit minden magára valamit is adó FILMnéző rögtön kikapcsol (meg az összes többi Motionplus szarság), mert a mozifilmből kapásból csinál egy barátok közt feelingű élvezhetetlen képet.
  • kvp #53
    "not sample and hold, change and repeat"

    A hagyomanyos filmvetitok is igy mukodnek. Megjelenitenek egy kepet a masodperc kb. 1/24-eig, majd gyorsan valtanak a kovetkezore. Megse mondja senki azt, hogy rossz a hagyomanyos mozifilm minosege.

    Egy 16.6-os black to black felbontasu tv-n persze, hogy nem lesz szep a kep, mivel ahogy a mozifilmes vetito is kitakarja a vilagitast amig valt a kep, ugy az lcd-n is ki kell. Ezzel annyi baj van, hogy egy 16.6-os tv-n 16.6-ig kellene kitakarni a kepet, mert eppen csak kepes valtani. Viszont egy 4 vagy 5 ms-es btb sebessegu monitoron vagy tv-n, foleg ha multisynch-es, akkor mar 24 fps-nel a 41.6 msec-es valtasbol csak mondjuk 5-ot tolt atallas kozben, lekapcsolt hattervilagitassal, azaz minden kepnel 31.6 msec-ig stabil a kep, azaz kb. 88%-os kitoltes mellett garantaltan blur mentes a kep. Persze ehhez egy 5 msec-es multisynch-es tv kell. Mondjuk nekem pont ilyen monitorom van es eleg rossz neven vennem ha szellemkepet latnek mondjuk egy jatekban. (igen, effektiv 200 Hz-es a monitor, kepjavito trukkozesek nelkul) Az egyetlen baja ezeknek a megoldasoknak az aruk, atlag 5-8 szoros arban vannak mint a lassabb lcd panelek. Otthon egy 1200p-set, mig a cegnel ket 1024p-set hasznalok es egyik sem huz szellemkepet, se filmnezes, se jatek kozben.

    Az meg, hogy valaki 60 Hz-es tv-t vesz, amiben 16.6 vagy 20 msec-es panel van, az mar mas kerdes, de azokon tenyleg ronda lesz a kep ha mozog.

    A 3/2-es pulldown-t pedig nem pulldown-nal kell megoldani, hanem 41.6 Hz-es frissitessel es 4-5 msec-es backlight blanking-el. (tehat pl. egy 200 Hz-es panelt kell 41.6 Hz-en jaratni vagy ennek egesz szamu ketto hatvanya szerinti tobbszorosen, 83.2-on vagy 166.4-en) A legtobb jobb multisynch-es monitor tud 83.2-ot, ami egyebkent 12 msec-es framerate es 48 fps. Ertemesebb tv-k, amik jok multisnch-es monitornak is ugyancsak kepesek kezelni ezt. Egyebkent nem csak a sharp es a sony arul ilyeneket, pl. az apple cinema display-ek is hoztak ezt a szintet.

    ps: Egy nativ 120 Hz-es kijelzo is kepes jol kozeliteni a haromszorozott 24 fps-es 124.8 Hz-es frissitest, tehat ugyancsak kepes pulldown es extra jelfeldolgozas nelkul megjeleniteni egy 24 fps-es filmet. Ha mindezt egy alacsony kapcsolasi ideju panellal teszi, akkor a blanking interval is alacsony lehet, tehat teljesen elkenodes es rangatozas nelkuli kepet mutat. Mondjuk ezeket a nativ 120-as, 3x-os es 4x-es szorzokra kepes panelokat jellemzoen mar 360-as vagy 480-askent aruljak, de valojaban csak a minimalisan elvarhato szintet hozzak, tehat ennel gyengebbet nem nagyon szabad venni.
  • Sir Cryalot #52
    "repositions the pixels quickly for the next frame. "

    <--- szóval még ez a része is épp elég problémás, nem hogy a többi.

    Ezeken az LCD-ken 120 is alig van meg, ők meg jó szokás szerint 1200hz-et ígérnek .
  • Sir Cryalot #51
    http://hdguru.com/lg-55lm6700-hdtv-review-when-120-hz-isnt-120-hz-updated/

    Nem kell n-djére is magyarázni ezt, meg ósdi szabványokkal jönni:

    All LED LCD TVs have an inherent problem with motion resolution. For this reason, HDTV makers adopted higher refresh rates, namely 120Hz and 240Hz. These faster rates reduce motion blur, but at a price premium over “standard” 60Hz models. LG claims the 55LM6700 has 120 Hz refresh. After extensive testing, we find this claim very misleading. The 6700 failed to show any improvement in motion resolution compared to any 60 Hz HDTVs we’ve tested.

    60 Hz LCDs sample a frame and keep the same image about 16.67 ms. This allows little time for the pixels to move to create the next frame. The panel holds the image and then repositions the pixels quickly for the next frame. Our eyes and brains are programmed for seeing continuous motion, not sample and hold, change and repeat. The result is we see smear know as motion blur.
    _________

    LCD-ken nem csak hogy a motion blur/resolution nagyon problémás , de még a response time is, amivel úgyszintén trükközés/kompenzálhatnékok folynak.
  • kvp #50
    Utannaneztem es jopar neves marka is arul 120 Hz-eskent 50 Hz-es tv-ket. Ezeknel a btb ido 20 msec korul van. Ha ehhez hozzajon a csikos frissites, akkor siman lehet egy full hd tv 2 frissitesi csikkal 40 msec-es is, ami kb. a 25 Hz-es regi videotonok frissitesnek felel meg. Dvd-hez es a legtobb hdtv adashoz talan eleg is, de tenyleg lassuak. Ezeken pl. nem lehet elmosodas nelkul jatszani.

    Viszont ha jatek kozben hozza a tv az elmosodas mentes nativ 60-80 fps-t es nem is csikoz, akkor mar jol all. Egy szamitogepes lcd monitor 4 ms-es btb-vel, full image switch-el olyan 250 Hz-et tud. Nem trukkozve, nativan. Persze ezert van az, hogy egy 50 centis monitor annyiba kerul mint egy masfel meteres tv panel, de ha olyan tv-t veszunk, ami tudja ugyanazt mint egy normal high end monitor, akkor megfelelo minosegu kepe lesz. Erdemes olyan tv-t venni, ahol nincs vagy kikapcsolhato az osszes kepjavito funkcio, igy az input lag is max. 1 frame lehet. A legtobb modern tv-n be kell kapcsolni a game mode-ot (ezt akar a boltban is meg lehet tenni) es akkor trukkozes mentes nativ felbontason es frissitesen megy minden. Ha ebben csikot huz maga utan, akkor az adott panel tul lassu.

    "és attól darabos a képe meg pixeles,"

    Ha darabos, akkor keves az fps, ez a forrasanyagtol fugg. A rossz minosegu bejovo anyagon tud javitani a szoftveres trukkozes, de ha csak 24 vagy 25 fps-es a felvetel, akkor az gyenge.

    "emennek meg se nem darabos , se nem pixeles"

    A motion blur elmossa a darabossagot es a pixelesedest is. Attol, hogy valaminek eletlen es kis felbontasu a kepe meg nem lesz jo, csak legfeljebb rosszabb latasu embereknek szebbnek tunik. Ha viszont valaki latja a monitoran is a subpixeleket, akkor annak ez nem sokat segit. A nem lcd-s projectorok egyebkent is teljesen mas kategoria, viszont a legtobb ember nem akar behuzott fuggonyok mogott tv-t nezni vagy jatszani/internetezni.
  • Sir Cryalot #49
    a motion resolution teszt darabosságot "mér",
    "Mivel egy aktiv matrix gyakorlatilag egy sima dinamikus memoria modult tartalmaz, ezert ha tudja az adott valaszidot, akkor abban benne kell lennie az adatnak, fuggetlenul attol, hogy a kep mozog vagy sem, mert minden kirakott kep teljesen fuggetlen a masiktol. "
    és attól darabos a képe meg pixeles,

    <~ emennek meg se nem darabos , se nem pixeles :)
  • kvp #48
    "A nativ 120Hz tv led panelek (manapság ezt árulják mindenütt) 600 soros mozgásfelbontást tudnak,"

    Akkor azok 600p-kent lennenek feltuntetve. (a 800x600 egyebkent regen egy eleg nepszeru felbontas volt) Egy rendes aktiv matrixos monitor, mondjuk 8 ms-es btb valaszidovel kepes 120 hz-en kirakni barmilyen kepet elmosodas nelkul. Akar veletlenszeru fekete-feher ponthalmazt is. Ha szellemkepes, akkor az nem 8ms-es, de nem is 16, ugyanis az meg eppen eleg a nativ 60 hz-hez. Mivel egy aktiv matrix gyakorlatilag egy sima dinamikus memoria modult tartalmaz, ezert ha tudja az adott valaszidot, akkor abban benne kell lennie az adatnak, fuggetlenul attol, hogy a kep mozog vagy sem, mert minden kirakott kep teljesen fuggetlen a masiktol. Azert is nezek a black to black erteket, mert ez azt jelenti, hogy a teljesen feltoltott cellat kisutik, majd visszatoltik maximumra. Ez egy pixel frissitesi lepesenek a legrosszabb esete, mert altalaban csak addig csokkentik/novelik a toltest, amig az uj ertekre be nem all. Ennek a teljes kepernyore meg kell tortennie 8 ms alatt. Amennyiben nem, akkor elofordulhat, hogy tobb darabban frissitik a kepet, de akkor az a keszulek csak papiron 60 Hz-es, valojaban jo ha 30, europai valtozatban meg 25. Ilyen gyenge kepu tv-k voltak anno a qpal felbontasu fekete-feher videotonok, de csak a nagyon bena gyartok adnak el egy 25 hz-es tv-t 120 hz-eskent. Egyebkent ez a 600 line/frame-es tudas kb. a hd ready 720i-nek felel meg, ami majdnem sima sd tv. Ilyet azert ertelmes ember nem vesz meg.

    Viszont a szamitogepes monitoroknal, foleg azoknal amik jatekra keszultek eleg nagy lenne a botrany, ha nem tudnanak full frame update-et. Ezek utan a jobb tv-k gond nelkul hozzak az effektiv 60 vagy 120 Hz-et. Persze ha rakuldjuk az sd jelet, akkor ez nem fog latszani, de egy szamitogepes jelgeneratorral es egy nagysebessegu kameraval barmikor kimerheto, hogy kepes-e egy panel eleg gyorsan valtani. Csak olyat erdemes venni, ami kepes, mindezt egy lepesben.