Dojcsák Dániel

Szélessávra hangolva, versenyben a vezetékes és a mobil

Az IBC-VG Távközlés 2005 konferencián a vezetékes szolgáltatók és a mobil szolgáltatók is kifejtették utópiájukat azzal kapcsolatban, hogy mit várnak a jövőtől. Érdekes trend, hogy mindenki a vertikális bővítésben gondolkodik, minél többféle szolgáltatás nyújtásában lehetőség szerint cégen belül. Erre a legnagyobb esélye persze a Magyar Telekomnak van, aki máris beolvasztotta a mobil üzletágat és nyilvánvalóan az internet és a tartalomszolgáltatásban sem lesznek számára akadályok. A Pannon GSM viszont a 3G-ben látja az előrelépést, kérdés, hogy megéri-e?

A Magyar Telekom képviseletében Oláh Miklós tartott egy prezentációt, melynek elején leszögezte, hogy mind a vezetékes, mind a mobil piacon csökkenni fog a hangszolgáltatások aránya. A bevételek megtartására két új terület kínálkozik, mégpedig a 3G és az internet. Az internetet hatékony információ szerzési lehetőségként aposztrofálta, ami kissé ellentétes a Siemens jövőképével, de ők is érzik, hogy változás következik. A betárcsázós és az ISDN internet után a DSL olyan ugrást hozott, ami miatt lassan kifogynak a tartalékok. Nincs olyan tartalom jelenleg, amihez ekkora sávszélesség lenne indokolt.

A történelmi visszatekintés során elmondta, hogy 1996-ban vezették be a betárcsázós internetet hazánkban, amivel a korai elfogadókat célozták meg, majd az internetezők számát ezen a technológián igyekeztek maximalizálni. 2002-ben bevezették a DSL szolgáltatást átalánydíjas számlázással, ami meg is maradt napjainkig, csupán nemrég rögzítették szerződésben is az extrém felhasználás fogalmát. Pár éve még csak a komoly felhasználók tértek át szélessávra, de 2004-től sikerült tömegszerűvé tenni azt.

Klikk ide! Klikk ide!

A DSL további elterjesztésének másik korlátja az ár, ami jelenleg 5490 Ft körül mozog átlagban. Ez a Magyar Telekom szerint költségárnak tekinthető, azaz nagyon veszélyes terület lenne az 5000 Ft alatti áron értékesített DSL, főleg, hogy nem biztos, hogy annyira sok új felhasználót vonzana. Lehet, hogy ugyanaz történne, mint a Chello esetében, hogy a sok Chello Classic előfizető átavanzsált Light csomagra (ára szintén 5490 Ft).

A szolgáltatásfejlesztés szempontjából fontos szempont az, hogy az emberek mire használják valójában a szélessávot. A sor érdekes, mert még mindig első helyen van az email, második az információ keresés, harmadik a munkával, tanulással kapcsolatos tevékenység, negyedik a hírek olvasása és csak ötödik a letöltés. Előbbiekhez pedig nem kell túlzottan széles sáv. A jövőben viszont újra kell gondolni a csomagot, főleg, hogy a triple play helyett a Magyar Telekom a quadro play modellt valósítja meg. A "triple play" azt jelenti, hogy a telefónia, az internet és a televíziózás egy közös infrastruktúrán áll rendelkezésre a vezetékes hálózatban., de a cég ezek mellé berakja a mobiltelefont (mobil internettel együtt) is.

A fix vonalas DSL internet kapcsolatok átlagos sebessége ma 2 Mbit, viszont a MT is látja, hogy ez a digitális tévézéshez édeskevés. Egy videó adatfolyamhoz ők 2-3Mbit sávszélességet gondolnak és családonként két TV készülékkel számolnak. Ez ugye minimum 6 Mbit, de a végső cél szerintük a 25-30 Mbites vonal, ami a fogyasztói Kánaán lenne. Ezzel együtt a megszokott monopolisztikus magatartás is beindul, hiszen a kapcsolatszolgáltató önmaga kezd tartalomfejlesztésbe, beelőzve ezzel a piaci versenyt ezen a területen is.

Klikk ide! Klikk ide!

Ekkor kénytelen voltam feltenni azt a kérdést, hogy hogyan gondolja a Magyar Telekom, hogy növeli a sávszélességet, tartalomszolgáltatást fejleszt, IPTV-t tervez, ha közben az internet szolgáltatója felmond azoknak az ügyfeleknek, akik "sokat" töltenek? Nyilván kitérő válaszra számít mindenki erre a kérdésre, ezt meg is kaptuk. Oláh Miklós elmondta, hogy teljesen más modell lesz a számlázásban is, a fogyasztó nem fogja érezni, hogy mennyi az adott szolgáltatásnál az adat díja és mennyi a tartalomé. Példája szerint mondjuk fizet egy filmért 500Ft-ot, amiben benne van minden, azaz az IP TV-nél más, szolgáltatás alapú modellek jelenthetnek meg.

Annak oka, hogy jelenleg felmondanak a sokat töltő ügyfeleknek, hogy irreálisan sokba kerülnek az internetszolgáltatónak. Ez úgy történhet, hogy a T-Online anyacégétől sávos díjazású csomagot vesz, mivel a felhasználók 99%-a néhány gigát tölt csupán, ez többszörösen is megéri. Viszont a fennmaradó 1% masszív letöltő, rajtuk pedig veszteséget könyvelnek el.

A jövővel kapcsolatban sajnos a prezentáció és a válaszok alapján egyértelműen az a véleményem alakult ki, hogy az ex-Matáv monopólium továbbra is tartja majd a frontot a telekommunikációban, és az új piacokon is elsőként indul majd. Félő, hogy a fent említett komplex díjazás azt is jelenti, hogy főként a szolgáltató saját tartalmai közül kell majd válogatnia a felhasználóknak, mert az nem számít majd bele az adatforgalomba. Valahogy úgy képzelem el, mint a Vodafone live!: A szolgáltató összegereblyézi nekem a tartalmat, amiért ha külön fizetek, megkapom.

Szatmári Géza, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója szintén elég borúsan látta a helyzetet és kicsit sértődött kisfiú módjára kárhoztatta a monopol Telekomot. Véleménye szerint a "Matáv" kínozza a Datanetet és a többi kis szereplőt. A hálózat előválasztás elméletileg működik, gyakorlatilag nem, mert csak nagy forgalmú helyen éri meg csinálni, hiszen be kell települnie az alternatív szolgáltatónak abba a körzetbe, ahol szolgáltatni szeretne. Másrészt szolgáltatásminőségben sem kapják a kicsik azt, ami elvárható lenne. Ennek okán a közös Tele2, Pantel, Datanet beadvány készül a Nemzeti Hírközlési Hatóság felé, ahol már eddig is támadták a Tkomot. Közlése szerint az viszont nem igazán törödik ezzel, és a fellebezések évekkel kitolhatják az ügyek rendezését, ami a különösen gyorsan változtó telekommunikációs piacon lehetetlen helyzeteket teremt. Ráadásul ha végül is jogerőre emelkedik valamely döntés, akkor is ott az opció hogy nem tartják azokat be, ami miatt újabb pereket kell indítani.

A liberalizáció maximum a számhordozás miatt nevezhető előnyösnek. A vezetékes vonalak 2% lett "elhordozva", ami 82 582 vonalat jelent a közel 3,5 millióból. Szatmári elmondta, hogy minden ügyfél (szinte kizárólag nagyvállalati ügyfelekkel foglalkoznak) első kérdése, hogy van-e számhordozás, de a szerződéskötéskor már inkább kéri az új számot, ami megegyezhet mondjuk a mobilszámának végével, vagy egyéb extrát adhat. Vicc viszont, hogy a helyi hurok átengedés mint olyan sem éri meg a kis szolgáltatónak, hiszen a nagykereskedelmi ár rendszerint magasabb, mint a Telekomos kisker ár. Ezek miatt is a GTS-Datanet inkább koncentrál a VoIP hálózatokra, hiszen itt nem nagyon tud beléjük rúgni a nagytestvér.

Klikk ide! Klikk ide!
Ráadásul Szatmári szerint a vezetékes és az internet lufi kidurrant és hamarosan a mobil lufi is így jár, mint minden hirtelen felkapott IT ágazat. Ezért gyorsan tovább kell szökellni, amire egy kis szolgáltatónak nagyobb esélye van, mint egy mamutcégnek. Szatmári elárult egy titkot is, mégpedig a nemzetközi hívásokkal kapcsolatban. Végeztek pár mérést és kiderült, hogy a legtöbb szolgáltatónál teljesen mindegy, hogy +0, vagy 000 előhívóval, vagy normál módon hívjuk a külföldi számokat, mindkettő már VoIP hálózaton továbbítódik, csak nem mindegy mennyiért.

A szélessáv és a telekommunikációs szolgáltatások jövőjével kapcsolatban a harmadik érdemleges előadó Csilling László, a Pannon GSM képviselője volt. Prezentációját egyből a húsba vágó témákkal kezdte, mégpedig az UMTS hálózatok kiépítésének költségeivel. Maga az UMTS licenc a mobilcégnek 19 milliárd forintjába került, erre jön még rá a licencben meghatározott lefedettséget biztosító hálózat kiépítése, ami további körülbelül 40-80 milliárd forint. Végül pedig el kell látni készülékkel a felhasználókat, ami figyelembe véve a 80 - 140 ezer forintos készülékárat és a 20-50 ezer forintos akciós árat, darabonként 100 ezer forint veszteség. Tehát csak a Pannon GSM-nek szumma 100 milliárdos tétel a 3G bevezetése, mely összeg körülbelül 3 millió előfizetőnél lenne rentábilis. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden előfizetőt át kellene küldeni 3G-re, ugyanis ennyi pannonos van most összesen.

Klikk ide! Klikk ide!

Az új generációs szolgáltatások viszont magukban hordozzák a plusz bevételek lehetőségét. Még nem látszik pontosan, hogy mi lesz ingyen és mi lesz fizetős, ugyanis jelenleg a nyers internet előfizetésekre van igény, a szélessávú szolgáltatásokra egyelőre nincs. Az biztos, hogy a 3G előfizetés drágább lesz, mint a normál, tehát hosszú évek után újra felfelé mehetnek a tarifák, viszont nem nagyságrendekkel, mert azt már nem ennék meg az előfizetők. Várhatóan elsősorban a készülékcsere lesz a migráció legnagyobb motivációja és a későbbiekben szép lassan hozzászoknak az új lehetőséghez az emberek.

Tarifacsomagok szempontjából nem várható változás, ugyanazok a modellek lesznek, mint most kiegészülve a 3G szolgáltatás díjával, ami maximum néhány ezer forintra rúg majd. A lényeg viszont hogy a szolgáltatónak mindegy, hogy hogyan továbbítja az adatot, mert akár GPRS, akár EDGE, akár UMTS, ugyanannyiba kerül. A különbség inkább a mennyiségben rejlik, ami felveti azt a kérdést is, hogy milyen hálózat lesz majd a 3G mögött. Nyilvánvaló, hogy 1 millió előfizető töltögetéseit, videotelefonálását nem tudja a rádiófrekvenciás hálózat kiszolgálni. Csilling ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez így igaz és már most egyre több vezetékes, főleg optikai gerinchálózatot építenek ki országszerte, illetve autópályák mellett. Ahol koncentráltabb felhasználás várható, ott pedig erősebb jelszintű rádiós eszközöket telepítenek. Az igazi kihívás, hogy megbecsüljék vajon cellánként hány 3G csatornát kell nyitniuk. Egy felhasználóra nem nagyon éri meg építeni, a forgalmas helyeken viszont kétséges, hogy ki tudják-e majd maradéktalanul szolgálni az ügyfeleket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • shabba #22
    De ahhoz az anschluss-t is számold hozzá mert úgy kerek a történet. Azért egy Tíonlányos 1 mbps-es flatrate ADSL-ért elkérnek még mindig elkérnek 32 euro-t. És ez 3 hónapja még 47 volt, de az árverseny megtette jótékony hatását. A 25 euros kabelBW 1 mbps-es csomag ezzel szemben jó ajánlat. Sőt van három ennél olcsóbb bár kisebb sebességű de korlátlan csomagjuk, míg Tíonlány olcsóbban csak forgalom vagy időkorlát alapú csomagot ad.

    De mondjuk németeknél a kábelnet nem valami jelentős piaci tényező. Alig van 75 ezer kábelnetes ügyfél és a számuk csak csökken, míg a DSL előfizetők száma rohamosan nő és már 8 millió fölött jár.
  • [HUN]Stanlee #21
    Ezzel csak azt akartam mondani, hogy van gyors net is, de nagyon draga. 10 euroert meg nem veszek 64/64-es kabelnetet... amikor azert adsl-t ad nemelyik szolgaltato.
  • shabba #20
    Azért a kabelBW kínálata igen bőséges, nem csak az általad említett csomag van így minden csoport megtalálja az igényeihez és pénztárcájához mért csomagot. 10 euro-tól a 64/64kbps-es kábelnettől a 190 euros 20/2.5Mbps-ig van összesen kilenc csomag hét köztes lépcsőfokkal: KabelBW csomagok
  • shabba #19
    Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne...

    Azért ne keverd a Hytas-t a passzív/aktív optikai hálózati megoldásokkal. A hytas egy idejétmúlt, már bevezetékesekor zsákutcának bizonyult nulladik generációs optikai megoldás amit elsődlegesen a távközlésben, ott is elsődlegesen hang kommunikációra fejlesztettek. Nem véletlen hogy ott ahol erre hamar rájöttek amint tudtak szabadultak tőle, és tolták tovább a keleti "hulladék temetőkbe". Mivel az ADSL-nek réz kell ezért a Hytas ellehetetleníti a bevezetését.

    Node nem kötelező ADSL-t használni, az is elég elavult technológia, ráadásul rengeteg negatív tulajdonsággal bír. Ha van lefektetett optikai szál akkor azon lényegesen jobb adatátvitelt lehet megvalósítani akkor az ADSL-t szépen nyugdíjazni kell és azt használni. És aktív és passzív optikai megoldásokkal 100/1000 Mbps sebesség vihető el a fogyasztóig, miközben nem kell tartani az ADSL távolság korlátosságától. Itt nem esik le a sebesség 6 km után egy ISDN szintjére vagy nem kell a telefonközpont igen közeli pár száz méter hatósugarában lakással rendelkezni hogy a nagysebességű ADSL kapcsolódás megoldható legyen, hanem akár 10-70 km-ig biztosíthatók a névleges sebességek.

    Ahhoz hogy a DSL technológiából ki lehessen préselni valami érdemleges sebességet úgyis teljesen új hálózati infrastruktúrát kell kiépíteni aminek az alapja szintén az optikai kábel. Le kell rövidíteni rézkábel szakaszok hosszát alig pár száz méterrel, a végére pedig kvázi "közelebb kell hozni a telefonközpontot". Ez valójában egy kihelyezett eszközt jelent amit közel az előfizetőhöz kell telepíteni egy szekrénybe és ennek összekapcsolódását a telefonközpontokban található gerinchálózati csatlakozásokhoz optikai kábelek fektetésével kell megoldani.

    Persze az igazán jó megoldás az ha nem is marad rövid rézkábel szakasz a kihelyezett központ és az előfizető között hanem azt is optikai szálra cserélik. És ezen a szakaszon aktív(ASE) vagy passzív(PON) optikai megoldásokkal oldják meg a kapcsolatot, DSL pedig szépen nyugdíjba vonul.

    Vannak olyan országok ahol az optikai megoldások rohamos tempóban teret nyernek és már beelőzik a DSL megoldást. Persze a DSL az elmúlt években igen nagy szeletett hasított ki de idővel ezen országokban szépen le fog épülni és a helyét az optikai megoldások veszik át.

    Vannak olyan országok ahol folyik vagy már meglévő tervek keretében elkezdődött az infrastruktúra átépítése a last mile lerövidítésére, a rövid last mileon pedig a legmodernebb DSL technológiák bevezetése a cél(VDSL2)

    Aztán vannak olyan országok ahol továbbléptek a DSL technológiában és bevezették annak újabb generációit, pl. ADSL2+. De önmagában nem ér semmit a technológia korlátosságai miatt. Ha megtörténik ez a felismerés akkor jellemzően a fenti két út valamelyike felé veszik az irányt.

    És vannak országok ahol még mindig az elsőgenerációs ADSL az alap, rendkívül nagy last mile távolságokkal, jővőbeli infrastruktúra fejlesztési projectek bejelentése nélkül évek óta toporogva, és felélve azt amit ez az igen régi technológia nyújt. Mi ide tartozunk. És az elmúlt időszak duplázásaival felélték a technológiában rejlő tartalékokat. Ahhoz hogy tovább lépjenek igen komoly pénzeket(száz milliárdok) kell belefeccölni egy új optikai infrastruktúrába, aminek kiépítése szintén hosszú évekig(akár évtizedig) tartó folyamat. De előbb persze tervek kellenének hogy elkezdhessék, márt nálunk még itt sem tartanak.
  • Hegyikecske #18
    Ja valamint emiatt "néhány ezerrel több" összeg havonta már valahogy nem hiányozna.. Eddig is ovlt a élet a földön :D
  • Hegyikecske #17
    "Pár éve még csak a komoly felhasználók tértek át szélessávra, de 2004-től sikerült tömegszerűvé tenni azt. Annyira jól sikerült az elterjesztés, hogy 2006-tól újra kell pozícionálni a DSL szolgáltatást és ők is bevezetik a letöltési korlátot "fair use policy" szintjén." Na most akkor felmerül bennem a kérdés h most őszintén.. Jó ez nekünk? Akinek fontos a net "komoly felhasználóként" eddig is volt neki.. de az h most 12éves srácoknak is az legyen de csak azér h menőzzenek vele a suliba h hűűdejó nekem már 3Mbites netem van... Ennek nem látom sok értelmét. Valamint én eddig is azt mondtam h nem jó az embernek ha egy szolgáltatóval túl sok kapcsolata van! pgsm... ez is érdekes mer hatalmas pénzeket ölnek a 3G-be és mostanába még csak reklámjukat se láttam, pedig monnyuk a vodefone sokkal kedvezőbb percdíjjakat kínál mint ők! Valamint arról sosem esik szó ha mobil szuélessávnak már tényleg lehetnek káros hatásai (de ez logikusan következik is az "erősebb jelszintű" eszközök alkalmazásából) Valamint a mobil internet még jó dolog is lenne, mobil tv szintén, de video konferenciának én se látom értelmét... Sőtt több hátrányát látom mint előnyét... Na mind1
  • [HUN]Stanlee #16
    Hoho, mondd meg hol vanitt az a hely, ahol optikan szolgaltatnak, es oda fogok koltozni. Olvastam rola, hogy a keletnemet berlinben(marmint amit nemreg csatoltak vissza) a lakotelepeket felujitottak. Optika a hazig elvezetve, csak eppenseggel nem lehet ra elofizetni, mert senki nem szolgaltat rajta netet. ahogy irtad, adsl meg nincs kiepitve, mert ugye optika van. szoval kicsit maguk alatt vagtak a fat. De azert nem kell felni, itt en a vilag vegen nem kapok adsl-t se, ugyhogy modemen kell netezni - a magyarok nagy alma pedig az olcso adsl-rol szertefoszlik itt kinn.
    Baden würtenbergebn a kabeltv-s szolgaltato ad 20Mbitet, csak 190€-t ker erte. Meggondolnam ketszer is, hogy megeri e nekem egy ilyen net.
    De ertelmesen kialakitott infrastriktura es arkepzes eseten szerintem az optika igenis jo dolog. A filemegosztas meg marad par ember hobbyja, mert sokan nem ertenek hozza, es nekik egyszerubb, ha a t-onlany weboldalon rakattintanak a linkre, es a Mediaplayerben a filmet megnezik. Na ok nem fognak nagy adatforgalmat generalni a halozaton, az biztos.
  • pemga #15
    Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne.... Pontosan ez történt németeknél. Mivel van ahol optika van, ezért oda ADSL-t nem lehet bekötni, az optikán a netet baromi drágán kínálták. Mi a megoldás? Voda 3G-n szolgáltat ADSL közeli netet ADSL közeli árakon... Mobil hálózaton... Ehhez csak drakulálni lehet :).
  • vg #14
    "Keves ember hasznalja sok letotlesre a nethozzafereset. ha csak azt nezitek, hogy a nagyobb hubokon, torrent oldalakon mennyi ember van fenn, az a csak dsl hozzaferesek max 10%-t adjak ki. a fennmarado resz csak e-mailezni es bongeszni hasznalja a netet. Szoval csak rinya a nagy koltseg...

    Apropo koltseg: mi az, hogy 40 Ft a kulfoldi hivas Mo-rol, amikor en innen 5 Ft-ert hivom Mo-t. Ugye itt is van egy ceg, ami nem nonprofit, es megeri neki ennyiert adni. akkor valoszinu, a Telefonszolgaltatok nalunk majd 35 Ft hasznot csinalnak percenkent. Ez nevetsege. a belfoldi hivasok dijan is biztos van ekkora szazalekos haszon... Inkabb a bevetelekbol fejlesztenek a netet, es vezetnek mar mindenhova az optikat!!!"

    Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne...
  • pemga #13
    arty, Ezt meglépték már. Mert akkor már nem biztos, hogy még mindig érvényes ez a legmagasabb szám... Bár a többi T-lánynál is nagy leépítések voltak.