MTI
Szélessávú internetnapot tart az IHM
Az internetes széles sáv elterjesztése a versenyképesség növelésének egyik kulcsfontosságú eszköze - mondta Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter a mai Szélessáv 2005. konferencián.
A miniszter kiemelte, hogy azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a legjobban gazdálkodnak az információval, s amelyek a leggyorsabban reagálnak az új kihívásokra. Kovács Kálmán kifejtette céljukat, mely szerint mindenki számára elérhető legyen az internet, és a digitális kultúra minél gyorsabban terjedjen. Ennek érdekében jórészt már kialakították az országos közhálót, egyre több eMagyarország pontot és tartalomtárat hoznak létre. A miniszter szólt arról is, hogy Magyarországon tavaly, szemben az unió 60 százalékos átlagával, 80 százalékkal nőtt széles sávú felhasználók száma, ám még mindig felzárkózó szakaszban van az ország.
A miniszter előadásában elmondta, hogy 2002 és 2005 között a mobiltarifák nominális áron 40 százalékkal csökkentek, s ugyanígy mérséklődött a széles sávú internet elérés ára is. Véleménye szerint nemzetközi összehasonlításban Kelet-Közép-Európában Magyarországon fejlődik a leggyorsabban az információtechnológiai iparág, és a bruttó hazai termékhez (GDP) 3,5 százalékos mértékben járul hozzá. Magyarországon az egy főre jutó éves IT kiadás 200 euró, s a térségben csak Szlovénia és Csehország előzi meg egyformán 250 eurós kiadással.
A konferencián Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke hasonló állításokat fogalmazott meg, miszerint a hatóság kiemelt stratégiai célja annak ösztönzése, hogy a széles sávú hírközlés és internet minél gyorsabban elterjedjen. Elmondása szerint ezen belül fontos feladat, hogy a hálózati infrastruktúra területén megszűnjenek a szűk hozzáférési keresztmetszetek, s mindenki számára megfizethető legyen az internet.
Az elnök az internet elterjedtsége kapcsán elmondta, hogy Magyarországon a lakosság 7,3 százaléka fizet elő az internetre, míg széles sávra 3,8 százaléka. Az unióban a lakosság 8,5 százaléka internetezik, míg az újonnan csatlakozott 10 ország átlagában ez az arány 1,6 százalék. A régebbi tagok, az uniós tizenötök esetében az arány 10,3 százalék.
A konferencián bejelentették, hogy az IHM és az NHH közös fejlesztésében elindult a www.szelessav.hu, amelyen bárki tájékozódhat a széles sávú internet előnyeiről.
A miniszter kiemelte, hogy azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek a legjobban gazdálkodnak az információval, s amelyek a leggyorsabban reagálnak az új kihívásokra. Kovács Kálmán kifejtette céljukat, mely szerint mindenki számára elérhető legyen az internet, és a digitális kultúra minél gyorsabban terjedjen. Ennek érdekében jórészt már kialakították az országos közhálót, egyre több eMagyarország pontot és tartalomtárat hoznak létre. A miniszter szólt arról is, hogy Magyarországon tavaly, szemben az unió 60 százalékos átlagával, 80 százalékkal nőtt széles sávú felhasználók száma, ám még mindig felzárkózó szakaszban van az ország. A miniszter előadásában elmondta, hogy 2002 és 2005 között a mobiltarifák nominális áron 40 százalékkal csökkentek, s ugyanígy mérséklődött a széles sávú internet elérés ára is. Véleménye szerint nemzetközi összehasonlításban Kelet-Közép-Európában Magyarországon fejlődik a leggyorsabban az információtechnológiai iparág, és a bruttó hazai termékhez (GDP) 3,5 százalékos mértékben járul hozzá. Magyarországon az egy főre jutó éves IT kiadás 200 euró, s a térségben csak Szlovénia és Csehország előzi meg egyformán 250 eurós kiadással.
A konferencián Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke hasonló állításokat fogalmazott meg, miszerint a hatóság kiemelt stratégiai célja annak ösztönzése, hogy a széles sávú hírközlés és internet minél gyorsabban elterjedjen. Elmondása szerint ezen belül fontos feladat, hogy a hálózati infrastruktúra területén megszűnjenek a szűk hozzáférési keresztmetszetek, s mindenki számára megfizethető legyen az internet.
Az elnök az internet elterjedtsége kapcsán elmondta, hogy Magyarországon a lakosság 7,3 százaléka fizet elő az internetre, míg széles sávra 3,8 százaléka. Az unióban a lakosság 8,5 százaléka internetezik, míg az újonnan csatlakozott 10 ország átlagában ez az arány 1,6 százalék. A régebbi tagok, az uniós tizenötök esetében az arány 10,3 százalék.
A konferencián bejelentették, hogy az IHM és az NHH közös fejlesztésében elindult a www.szelessav.hu, amelyen bárki tájékozódhat a széles sávú internet előnyeiről.
