Berta Sándor
Európában rohamosan nő a szélessávú internethozzáférések száma
Naponta körülbelül 45 ezerrel nő a szélessávú internetkapcsolatok száma szerte az Európai Unióban. Erről számolt be Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért felelős biztosa.
A biztos elmondta, hogy a tavalyi esztendőhöz képest az Európai Unióban a nagy sávszélességű internetelérések száma 70 százalékkal emelkedett, és ez jelenleg mintegy 40 millió ilyen hozzáférést jelent. Csak összehasonlításul: ez az adat 2003-ban még csak napi 20 ezer új internethozzáférést tett ki. A nagy sávszélességű internetelérések piaca ugyanakkor szinte hónapról hónapra változik. Az érdeklődés szerte Európában immár évek óta egyfolytában óriási ez iránt terület iránt, így a növekedés még évekig eltarthat. Ráadásul egyre több vállalat ismeri fel ennek a területnek a jelentőségét és akar ezen a területen befektetni.
Reding optimistán nyilatkozott a jövőt illetően. Szerinte jól látható, hogy az egyre nagyobb érdeklődés miatt folyamatosan nő az internetszolgáltatók száma, az előfizetők egyre több szélessávú csomagból tudnak választani és ezzel párhuzamosan az árak is csökkennek. Az EU-biztos úgy véli, ennek a dinamikus folyamatnak a megmaradásához most már csak arra van szükség, hogy a megfelelő jogi keretek között történhessen minden európai uniós tagországban a nagy sávszélességű telekommunikációs hálózatok fejlesztése.
2003-ban az Európai Unióban még csak 10,7 millió szélessávú internethozzáférés volt, 2004-re ez a szám 16,5 millióra emelkedett. A legmagasabb a nagy sávszélességű internetelérések aránya Hollandiában (19%), Dániában (18%), de Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország és Finnország szintén az élmezőnyhöz tartozik. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül ezen a területen Észtország áll a legelőkelőbb helyen.
A biztos elmondta, hogy a tavalyi esztendőhöz képest az Európai Unióban a nagy sávszélességű internetelérések száma 70 százalékkal emelkedett, és ez jelenleg mintegy 40 millió ilyen hozzáférést jelent. Csak összehasonlításul: ez az adat 2003-ban még csak napi 20 ezer új internethozzáférést tett ki. A nagy sávszélességű internetelérések piaca ugyanakkor szinte hónapról hónapra változik. Az érdeklődés szerte Európában immár évek óta egyfolytában óriási ez iránt terület iránt, így a növekedés még évekig eltarthat. Ráadásul egyre több vállalat ismeri fel ennek a területnek a jelentőségét és akar ezen a területen befektetni.
Reding optimistán nyilatkozott a jövőt illetően. Szerinte jól látható, hogy az egyre nagyobb érdeklődés miatt folyamatosan nő az internetszolgáltatók száma, az előfizetők egyre több szélessávú csomagból tudnak választani és ezzel párhuzamosan az árak is csökkennek. Az EU-biztos úgy véli, ennek a dinamikus folyamatnak a megmaradásához most már csak arra van szükség, hogy a megfelelő jogi keretek között történhessen minden európai uniós tagországban a nagy sávszélességű telekommunikációs hálózatok fejlesztése.
2003-ban az Európai Unióban még csak 10,7 millió szélessávú internethozzáférés volt, 2004-re ez a szám 16,5 millióra emelkedett. A legmagasabb a nagy sávszélességű internetelérések aránya Hollandiában (19%), Dániában (18%), de Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország és Finnország szintén az élmezőnyhöz tartozik. Az újonnan csatlakozott tagállamok közül ezen a területen Észtország áll a legelőkelőbb helyen.