Szélessávra hangolva, versenyben a vezetékes és a mobil
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#22
De ahhoz az anschluss-t is számold hozzá mert úgy kerek a történet. Azért egy Tíonlányos 1 mbps-es flatrate ADSL-ért elkérnek még mindig elkérnek 32 euro-t. És ez 3 hónapja még 47 volt, de az árverseny megtette jótékony hatását. A 25 euros kabelBW 1 mbps-es csomag ezzel szemben jó ajánlat. Sõt van három ennél olcsóbb bár kisebb sebességû de korlátlan csomagjuk, míg Tíonlány olcsóbban csak forgalom vagy idõkorlát alapú csomagot ad.
De mondjuk németeknél a kábelnet nem valami jelentõs piaci tényezõ. Alig van 75 ezer kábelnetes ügyfél és a számuk csak csökken, míg a DSL elõfizetõk száma rohamosan nõ és már 8 millió fölött jár.
De mondjuk németeknél a kábelnet nem valami jelentõs piaci tényezõ. Alig van 75 ezer kábelnetes ügyfél és a számuk csak csökken, míg a DSL elõfizetõk száma rohamosan nõ és már 8 millió fölött jár.
#21
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy van gyors net is, de nagyon draga. 10 euroert meg nem veszek 64/64-es kabelnetet... amikor azert adsl-t ad nemelyik szolgaltato.
#20
Azért a kabelBW kínálata igen bõséges, nem csak az általad említett csomag van így minden csoport megtalálja az igényeihez és pénztárcájához mért csomagot. 10 euro-tól a 64/64kbps-es kábelnettõl a 190 euros 20/2.5Mbps-ig van összesen kilenc csomag hét köztes lépcsõfokkal: KabelBW csomagok
#19
Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne...
Azért ne keverd a Hytas-t a passzív/aktív optikai hálózati megoldásokkal. A hytas egy idejétmúlt, már bevezetékesekor zsákutcának bizonyult nulladik generációs optikai megoldás amit elsõdlegesen a távközlésben, ott is elsõdlegesen hang kommunikációra fejlesztettek. Nem véletlen hogy ott ahol erre hamar rájöttek amint tudtak szabadultak tõle, és tolták tovább a keleti "hulladék temetõkbe". Mivel az ADSL-nek réz kell ezért a Hytas ellehetetleníti a bevezetését.
Node nem kötelezõ ADSL-t használni, az is elég elavult technológia, ráadásul rengeteg negatív tulajdonsággal bír. Ha van lefektetett optikai szál akkor azon lényegesen jobb adatátvitelt lehet megvalósítani akkor az ADSL-t szépen nyugdíjazni kell és azt használni. És aktív és passzív optikai megoldásokkal 100/1000 Mbps sebesség vihetõ el a fogyasztóig, miközben nem kell tartani az ADSL távolság korlátosságától. Itt nem esik le a sebesség 6 km után egy ISDN szintjére vagy nem kell a telefonközpont igen közeli pár száz méter hatósugarában lakással rendelkezni hogy a nagysebességû ADSL kapcsolódás megoldható legyen, hanem akár 10-70 km-ig biztosíthatók a névleges sebességek.
Ahhoz hogy a DSL technológiából ki lehessen préselni valami érdemleges sebességet úgyis teljesen új hálózati infrastruktúrát kell kiépíteni aminek az alapja szintén az optikai kábel. Le kell rövidíteni rézkábel szakaszok hosszát alig pár száz méterrel, a végére pedig kvázi "közelebb kell hozni a telefonközpontot". Ez valójában egy kihelyezett eszközt jelent amit közel az elõfizetõhöz kell telepíteni egy szekrénybe és ennek összekapcsolódását a telefonközpontokban található gerinchálózati csatlakozásokhoz optikai kábelek fektetésével kell megoldani.
Persze az igazán jó megoldás az ha nem is marad rövid rézkábel szakasz a kihelyezett központ és az elõfizetõ között hanem azt is optikai szálra cserélik. És ezen a szakaszon aktív(ASE) vagy passzív(PON) optikai megoldásokkal oldják meg a kapcsolatot, DSL pedig szépen nyugdíjba vonul.
Vannak olyan országok ahol az optikai megoldások rohamos tempóban teret nyernek és már beelõzik a DSL megoldást. Persze a DSL az elmúlt években igen nagy szeletett hasított ki de idõvel ezen országokban szépen le fog épülni és a helyét az optikai megoldások veszik át.
Vannak olyan országok ahol folyik vagy már meglévõ tervek keretében elkezdõdött az infrastruktúra átépítése a last mile lerövidítésére, a rövid last mileon pedig a legmodernebb DSL technológiák bevezetése a cél(VDSL2)
Aztán vannak olyan országok ahol továbbléptek a DSL technológiában és bevezették annak újabb generációit, pl. ADSL2+. De önmagában nem ér semmit a technológia korlátosságai miatt. Ha megtörténik ez a felismerés akkor jellemzõen a fenti két út valamelyike felé veszik az irányt.
És vannak országok ahol még mindig az elsõgenerációs ADSL az alap, rendkívül nagy last mile távolságokkal, jõvõbeli infrastruktúra fejlesztési projectek bejelentése nélkül évek óta toporogva, és felélve azt amit ez az igen régi technológia nyújt. Mi ide tartozunk. És az elmúlt idõszak duplázásaival felélték a technológiában rejlõ tartalékokat. Ahhoz hogy tovább lépjenek igen komoly pénzeket(száz milliárdok) kell belefeccölni egy új optikai infrastruktúrába, aminek kiépítése szintén hosszú évekig(akár évtizedig) tartó folyamat. De elõbb persze tervek kellenének hogy elkezdhessék, márt nálunk még itt sem tartanak.
Azért ne keverd a Hytas-t a passzív/aktív optikai hálózati megoldásokkal. A hytas egy idejétmúlt, már bevezetékesekor zsákutcának bizonyult nulladik generációs optikai megoldás amit elsõdlegesen a távközlésben, ott is elsõdlegesen hang kommunikációra fejlesztettek. Nem véletlen hogy ott ahol erre hamar rájöttek amint tudtak szabadultak tõle, és tolták tovább a keleti "hulladék temetõkbe". Mivel az ADSL-nek réz kell ezért a Hytas ellehetetleníti a bevezetését.
Node nem kötelezõ ADSL-t használni, az is elég elavult technológia, ráadásul rengeteg negatív tulajdonsággal bír. Ha van lefektetett optikai szál akkor azon lényegesen jobb adatátvitelt lehet megvalósítani akkor az ADSL-t szépen nyugdíjazni kell és azt használni. És aktív és passzív optikai megoldásokkal 100/1000 Mbps sebesség vihetõ el a fogyasztóig, miközben nem kell tartani az ADSL távolság korlátosságától. Itt nem esik le a sebesség 6 km után egy ISDN szintjére vagy nem kell a telefonközpont igen közeli pár száz méter hatósugarában lakással rendelkezni hogy a nagysebességû ADSL kapcsolódás megoldható legyen, hanem akár 10-70 km-ig biztosíthatók a névleges sebességek.
Ahhoz hogy a DSL technológiából ki lehessen préselni valami érdemleges sebességet úgyis teljesen új hálózati infrastruktúrát kell kiépíteni aminek az alapja szintén az optikai kábel. Le kell rövidíteni rézkábel szakaszok hosszát alig pár száz méterrel, a végére pedig kvázi "közelebb kell hozni a telefonközpontot". Ez valójában egy kihelyezett eszközt jelent amit közel az elõfizetõhöz kell telepíteni egy szekrénybe és ennek összekapcsolódását a telefonközpontokban található gerinchálózati csatlakozásokhoz optikai kábelek fektetésével kell megoldani.
Persze az igazán jó megoldás az ha nem is marad rövid rézkábel szakasz a kihelyezett központ és az elõfizetõ között hanem azt is optikai szálra cserélik. És ezen a szakaszon aktív(ASE) vagy passzív(PON) optikai megoldásokkal oldják meg a kapcsolatot, DSL pedig szépen nyugdíjba vonul.
Vannak olyan országok ahol az optikai megoldások rohamos tempóban teret nyernek és már beelõzik a DSL megoldást. Persze a DSL az elmúlt években igen nagy szeletett hasított ki de idõvel ezen országokban szépen le fog épülni és a helyét az optikai megoldások veszik át.
Vannak olyan országok ahol folyik vagy már meglévõ tervek keretében elkezdõdött az infrastruktúra átépítése a last mile lerövidítésére, a rövid last mileon pedig a legmodernebb DSL technológiák bevezetése a cél(VDSL2)
Aztán vannak olyan országok ahol továbbléptek a DSL technológiában és bevezették annak újabb generációit, pl. ADSL2+. De önmagában nem ér semmit a technológia korlátosságai miatt. Ha megtörténik ez a felismerés akkor jellemzõen a fenti két út valamelyike felé veszik az irányt.
És vannak országok ahol még mindig az elsõgenerációs ADSL az alap, rendkívül nagy last mile távolságokkal, jõvõbeli infrastruktúra fejlesztési projectek bejelentése nélkül évek óta toporogva, és felélve azt amit ez az igen régi technológia nyújt. Mi ide tartozunk. És az elmúlt idõszak duplázásaival felélték a technológiában rejlõ tartalékokat. Ahhoz hogy tovább lépjenek igen komoly pénzeket(száz milliárdok) kell belefeccölni egy új optikai infrastruktúrába, aminek kiépítése szintén hosszú évekig(akár évtizedig) tartó folyamat. De elõbb persze tervek kellenének hogy elkezdhessék, márt nálunk még itt sem tartanak.
#18
Ja valamint emiatt "néhány ezerrel több" összeg havonta már valahogy nem hiányozna.. Eddig is ovlt a élet a földön 😄
#17
"Pár éve még csak a komoly felhasználók tértek át szélessávra, de 2004-tõl sikerült tömegszerûvé tenni azt. Annyira jól sikerült az elterjesztés, hogy 2006-tól újra kell pozícionálni a DSL szolgáltatást és õk is bevezetik a letöltési korlátot "fair use policy" szintjén." Na most akkor felmerül bennem a kérdés h most õszintén.. Jó ez nekünk? Akinek fontos a net "komoly felhasználóként" eddig is volt neki.. de az h most 12éves srácoknak is az legyen de csak azér h menõzzenek vele a suliba h hûûdejó nekem már 3Mbites netem van... Ennek nem látom sok értelmét. Valamint én eddig is azt mondtam h nem jó az embernek ha egy szolgáltatóval túl sok kapcsolata van! pgsm... ez is érdekes mer hatalmas pénzeket ölnek a 3G-be és mostanába még csak reklámjukat se láttam, pedig monnyuk a vodefone sokkal kedvezõbb percdíjjakat kínál mint õk! Valamint arról sosem esik szó ha mobil szuélessávnak már tényleg lehetnek káros hatásai (de ez logikusan következik is az "erõsebb jelszintû" eszközök alkalmazásából) Valamint a mobil internet még jó dolog is lenne, mobil tv szintén, de video konferenciának én se látom értelmét... Sõtt több hátrányát látom mint elõnyét... Na mind1
#16
Hoho, mondd meg hol vanitt az a hely, ahol optikan szolgaltatnak, es oda fogok koltozni. Olvastam rola, hogy a keletnemet berlinben(marmint amit nemreg csatoltak vissza) a lakotelepeket felujitottak. Optika a hazig elvezetve, csak eppenseggel nem lehet ra elofizetni, mert senki nem szolgaltat rajta netet. ahogy irtad, adsl meg nincs kiepitve, mert ugye optika van. szoval kicsit maguk alatt vagtak a fat. De azert nem kell felni, itt en a vilag vegen nem kapok adsl-t se, ugyhogy modemen kell netezni - a magyarok nagy alma pedig az olcso adsl-rol szertefoszlik itt kinn.
Baden würtenbergebn a kabeltv-s szolgaltato ad 20Mbitet, csak 190€-t ker erte. Meggondolnam ketszer is, hogy megeri e nekem egy ilyen net.
De ertelmesen kialakitott infrastriktura es arkepzes eseten szerintem az optika igenis jo dolog. A filemegosztas meg marad par ember hobbyja, mert sokan nem ertenek hozza, es nekik egyszerubb, ha a t-onlany weboldalon rakattintanak a linkre, es a Mediaplayerben a filmet megnezik. Na ok nem fognak nagy adatforgalmat generalni a halozaton, az biztos.
Baden würtenbergebn a kabeltv-s szolgaltato ad 20Mbitet, csak 190€-t ker erte. Meggondolnam ketszer is, hogy megeri e nekem egy ilyen net.
De ertelmesen kialakitott infrastriktura es arkepzes eseten szerintem az optika igenis jo dolog. A filemegosztas meg marad par ember hobbyja, mert sokan nem ertenek hozza, es nekik egyszerubb, ha a t-onlany weboldalon rakattintanak a linkre, es a Mediaplayerben a filmet megnezik. Na ok nem fognak nagy adatforgalmat generalni a halozaton, az biztos.
#15
Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne.... Pontosan ez történt németeknél. Mivel van ahol optika van, ezért oda ADSL-t nem lehet bekötni, az optikán a netet baromi drágán kínálták. Mi a megoldás? Voda 3G-n szolgáltat ADSL közeli netet ADSL közeli árakon... Mobil hálózaton... Ehhez csak drakulálni lehet 😊.
#14
"Keves ember hasznalja sok letotlesre a nethozzafereset. ha csak azt nezitek, hogy a nagyobb hubokon, torrent oldalakon mennyi ember van fenn, az a csak dsl hozzaferesek max 10%-t adjak ki. a fennmarado resz csak e-mailezni es bongeszni hasznalja a netet. Szoval csak rinya a nagy koltseg...
Apropo koltseg: mi az, hogy 40 Ft a kulfoldi hivas Mo-rol, amikor en innen 5 Ft-ert hivom Mo-t. Ugye itt is van egy ceg, ami nem nonprofit, es megeri neki ennyiert adni. akkor valoszinu, a Telefonszolgaltatok nalunk majd 35 Ft hasznot csinalnak percenkent. Ez nevetsege. a belfoldi hivasok dijan is biztos van ekkora szazalekos haszon... Inkabb a bevetelekbol fejlesztenek a netet, es vezetnek mar mindenhova az optikat!!!"
Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne... <#eplus2>#eplus2>
Apropo koltseg: mi az, hogy 40 Ft a kulfoldi hivas Mo-rol, amikor en innen 5 Ft-ert hivom Mo-t. Ugye itt is van egy ceg, ami nem nonprofit, es megeri neki ennyiert adni. akkor valoszinu, a Telefonszolgaltatok nalunk majd 35 Ft hasznot csinalnak percenkent. Ez nevetsege. a belfoldi hivasok dijan is biztos van ekkora szazalekos haszon... Inkabb a bevetelekbol fejlesztenek a netet, es vezetnek mar mindenhova az optikat!!!"
Csodálatos lenne, ha mindenhol optika lenne... Valszeg ADSL se lenne... <#eplus2>#eplus2>
#13
arty, Ezt meglépték már. Mert akkor már nem biztos, hogy még mindig érvényes ez a legmagasabb szám... Bár a többi T-lánynál is nagy leépítések voltak.
#12
arty, T-n belül a legmagasabb... Asszem egy éve volt ez a cikk, sajna nem találom a linket 😞. Az, hogy outsource-olják az általában a számok kozmetikázására jó, de a helyzetet nem oldja meg. (Nomeg nem kell alkalmazni a céges policy-kat az alkalmazottakra, mint pl. szociális juttatások, stb.)
#11
Keves ember hasznalja sok letotlesre a nethozzafereset. ha csak azt nezitek, hogy a nagyobb hubokon, torrent oldalakon mennyi ember van fenn, az a csak dsl hozzaferesek max 10%-t adjak ki. a fennmarado resz csak e-mailezni es bongeszni hasznalja a netet. Szoval csak rinya a nagy koltseg...
Apropo koltseg: mi az, hogy 40 Ft a kulfoldi hivas Mo-rol, amikor en innen 5 Ft-ert hivom Mo-t. Ugye itt is van egy ceg, ami nem nonprofit, es megeri neki ennyiert adni. akkor valoszinu, a Telefonszolgaltatok nalunk majd 35 Ft hasznot csinalnak percenkent. Ez nevetsege. a belfoldi hivasok dijan is biztos van ekkora szazalekos haszon... Inkabb a bevetelekbol fejlesztenek a netet, es vezetnek mar mindenhova az optikat!!!
Apropo koltseg: mi az, hogy 40 Ft a kulfoldi hivas Mo-rol, amikor en innen 5 Ft-ert hivom Mo-t. Ugye itt is van egy ceg, ami nem nonprofit, es megeri neki ennyiert adni. akkor valoszinu, a Telefonszolgaltatok nalunk majd 35 Ft hasznot csinalnak percenkent. Ez nevetsege. a belfoldi hivasok dijan is biztos van ekkora szazalekos haszon... Inkabb a bevetelekbol fejlesztenek a netet, es vezetnek mar mindenhova az optikat!!!
#9
"Oláh Miklós közlése szerint a felhasználóknak csak nagyon kis százaléka használja extrém módon a szélessávot, amirõl szerintük nyilvánvaló, hogy legális módon nem lehet elérni ekkora adatforgalmat. " persze aki csinál forgalmat az csak illegális dologt tölt le<#mf1>#mf1>
xbox360+komputer
#8
"Nincs olyan tartalom jelenleg, amihez ekkora sávszélesség lenne indokolt." nyilván nem hallottak még a torrentezésrõl
<#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1>
<#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1>
xbox360+komputer
pemga: híresen magas az egy fõre jutó személyzet? hol élsz te? 😊) kurva kevés, és folyamatosan csökken, lassan csak a straub lesz matávos, a többi mind alvállalkozó, ami minõségben tudjuk hova vezet ... valszeg nem az angol minta felé kéne elmenni 😞
A magyar állam ott hibázott kurvanagyot, hogy engedte a matávot kábeltv-t szolgáltatni ! 😞 akkor lenne vezetékes alternativa, igy a fatáv megvette mindenhol ahol csak tudta a lokál KTV-t, igy nincs konkurrencia 😞
A magyar állam ott hibázott kurvanagyot, hogy engedte a matávot kábeltv-t szolgáltatni ! 😞 akkor lenne vezetékes alternativa, igy a fatáv megvette mindenhol ahol csak tudta a lokál KTV-t, igy nincs konkurrencia 😞
Forza.
#6
Sztem nagyon kellemetlen az, ha 1 "szolgáltató" a saját tartalmára kívánja korlátozni a szolgáltatás hozzáférését: csak T-s internetes tv-t nézhetek, mert ott lesz lehetõségem pay-pair-view fizetni; és ha külföldi mûsorforrást akarok hallgatni/nézni, akkor meg fizethetek ppv && forgalmi díjat is. Ezt nevezik õk fair use policy-nek?
Nyomja meg a piros gombot; és nyugodjon békében!
#5
Igen, csakhogy azon egyre kevesebb lesz a profit, pláne ha törvény kötelez a vonalak megnyitására. Árversenybe torkollik az egész. Minél kevesebb költséggel üzemeltetni. (Matávnál pl. híresen magas az egy elõfizetõre jutó személyzet. Plána hogy csökken az elõfizetések száma...)
A tartalomszolgáltatáson lehet igazán sokat kaszálni. És ezt õk is tudják, most próbálják bezárni a vevõket ezzel (ha az én tartalmam fogyasztod, olcsóbban adom). (Pl. Tonlány az elõfizetéséhez kínál mp3-at a boltjában akciósan, vagy a DJuice-hoz lehetett mittomén Gyõzikés (mondjatok már valaki magyar sztárt 😊) üzenetrögzítõ hangot kapni). Nagyon sokan buknak rá.
Cat, anno a GVH úgy engedélyezte a felvásárlást, hogy csak azonos árakat kínálhatnak (tehát pl. Matávról nem lehetett olcsóbban Westelt hívni, mint Pannont). Az egyik zseb-másik zsebnél a Pannon aki veszélyben van, õ a legkisebb EU-ban. Mert pl. Voda ha nagyon akarná megléphetné, hogy "hát én ott vagyok EU-ban mindenütt, akkor legyen az egész egy hálózat, szevasztok". Ennek volt egy próbafutama/felmérése szeritnem a Voda Passport. T kénytelen lenne követni. Pannon pedig annó meg is mondta, hogy mivel neki minimális százalékú hívása megy külföldre, ezért nem is akar foglalkozni a témával. Márpedig mostanában elég nagy a mozgás 😊).
A tartalomszolgáltatáson lehet igazán sokat kaszálni. És ezt õk is tudják, most próbálják bezárni a vevõket ezzel (ha az én tartalmam fogyasztod, olcsóbban adom). (Pl. Tonlány az elõfizetéséhez kínál mp3-at a boltjában akciósan, vagy a DJuice-hoz lehetett mittomén Gyõzikés (mondjatok már valaki magyar sztárt 😊) üzenetrögzítõ hangot kapni). Nagyon sokan buknak rá.
Cat, anno a GVH úgy engedélyezte a felvásárlást, hogy csak azonos árakat kínálhatnak (tehát pl. Matávról nem lehetett olcsóbban Westelt hívni, mint Pannont). Az egyik zseb-másik zsebnél a Pannon aki veszélyben van, õ a legkisebb EU-ban. Mert pl. Voda ha nagyon akarná megléphetné, hogy "hát én ott vagyok EU-ban mindenütt, akkor legyen az egész egy hálózat, szevasztok". Ennek volt egy próbafutama/felmérése szeritnem a Voda Passport. T kénytelen lenne követni. Pannon pedig annó meg is mondta, hogy mivel neki minimális százalékú hívása megy külföldre, ezért nem is akar foglalkozni a témával. Márpedig mostanában elég nagy a mozgás 😊).
Ha az a szolgáltató korrekt lenne, és nem játszaná a geci multi vagyok mesefilmet: most 50 kirugva ezért, most 50 azért .... aztán már mindössze a csak fizetõ és jelentõsen nem használó elõfizetõk maradhatnak, a többitõl megszabadul (no és akkor hova, ha nincs más ???)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#3
Bõven elég, ha egy szolgáltató a kapcsolatot nyújtja, és én azon azt használok, amit akarok.
Ez így lenne korrekt.
Ez így lenne korrekt.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#2
A Matáv az utóbbi évtizedben többször is sikerrel vitte át a vezetékes telefonszolgáltatásban meglévõ monopoliumát uj ágazatokba. Nagy hiba volt engedni, hogy felvásárolja anno a Westelt, illetve létrehozhasson saját internetszolgáltatót és tartalomszolgáltatást. Be sem kellett volna ezekre a piacokra engedni. Természetes, hogy kihasználja a lehetõségeit (korábbi cikk szohasználatával élve, a szinergiákat). Mivel gyakorlatilag minden fontos, vagy jövõben fontossá váló területen jelen van, (3G, Origo, Voip stb.) most már nagyon nehéz lesz a tökére lépni. Az egyik területen elért nyereséget simán át tudja vinni a másikra, és az ott lévõ versenyezni kívánó cégeknek árban könnyedén alá tud igérni, tönkretéve ezzel õket.