11758
| Hivatalos oldal | | | Simtropolis Wiki | | | IGN Wiki | | | Patch infók | | | Manual | |
| SZERVER FIGYELŐ | | | Hasznos link | | | Hasznos link 2 | | | SC Reddit | |
| Modok/Letöltések | |
-
#679
A térképméret alapján ez a játék inkább a SimTown nevet kaphatná... -
#678
Hát, ha azon közlekednek, akkor a park ilyesmire használható lehet - meg kell majd nézni, hogy átsétálnak-e rajta. Ahogy néztem a házak előtti kövezett teret is használják, lehet, hogy a parkokat is. -
#677
bocs, rosszul fogalmaztam, sétáló utcára gondoltam -
#676
Ott a járda #648-on, is sétálnak is rajta. 
Sétálóutca nem valószínű, hogy lesz. -
#675
Az utolsók szimplán azért nemlesznek mer amerikában nincsenek ilyesmik. -
#674
Kimaradt: az h a város határok közt nincs űr, azt az illúziót keltené, mintha egy nagyobb város részei lennének, sokkal inkább kerületei. csak simán átbaktatnék a szomszédba a kamerával, várnék még tölt egy pislogásnyit (kizoomolás nélkül,tehát csak a szomszédot töltené be és nem az egész régiót, így a logika még kevesebb betöltési időt diktál), és így tovább. Teszem azt, így még a városok, repterek méretarányai is közelebb állnának a valóságéhoz. -
#673
mikor kizoomolt régió nézetbe, akkor a menűsáv változott, ez talán azt jelentheti h a városok közti űrt be tudom majd építeni általam tervezett nyomvonalú autópályával talán. Mivel a videón a töltési idő, régió és városnézet között kb 1 mp se, ezért így olyan hatást kelt mintha valójában a régió lenne az a négyzet amiben a várost építed. Ha ezek tényleg ilyenek lesznek, és a sejtésem is be fog jönni, akkor már csak az lenne jó, ha én jelölhetném ki a régión belül a városok négyzeteit, mert akkor akár úgy is tudnék alapítani községeket, hogy nincs köztük űr pl., aztán körpályán körbetekerem őket autópályával. Villamos, nos elég érdekes, villanypózna hiány zavar, meg azért egy troli buszt jó lenne upgradelni a sima környezetszennyezőből, ha már ennek a résznek ez az egyik erőssége h mindent modulárisan fejleszthetek. Meg fura érdekes, hogy így feltorlódnak a villamosok, busz sávot azért jó lenne ha beleraknék, az tényleg nem egy akkora varázslat. Járdát még mindig nem láttam, kár :\ ha lenne akkor a telkek által közrezárt űrt is be lehetne építeni. -
#672
Azt írták, hogy megjelenéskor még nem lesz mod-támogatás.
(amúgy nem gond a multi: ha van egy központi modtár, akkor a régió megnyitója meghatározhatja a használt modokat, és azokat le- és betölti ha ott játszik valaki - így működik pl. az OpenTTD multi is) -
#671
hááát, egy ilyen játéknál ahol lehet multizni, nem biztos hogy lehet külsőleg modolni. -
#670
Remélem az első mod a multis Régiók/Városok méretét sokszorozza 
-
#669
jaja -
#668
Jajj jelenjen már meg oszt toljunk egy-két lazát. 
-
#667
jaja... elég jóságnak tűnik.
És nem kell(!) együttjátszani senkivel akivel nem akarsz. De a lehetőség megvan. -
#666
Azért így annyira nem is mutat rosszat.Cooperatív katasztrófaelhárítás? LOL -
#665
Első fél perc... remélem nem úgy fog kinézni a játék hogy 10perc és felhőkarcolóink lesznek és csak a szükségleteikre kell figyelnünk. -
#664
Ha egy szabadabb játékot alkotnának akkor már azzal rengeteget dobnának az egészen.
(az egy dolog hogy egyedi lesz a városod de a sajátos rosz kivitelben.)
Ezzel megint csak nem akarom a játékot szídni.MER MÉG MINDÍG MOST BUY!
Inkább a készítőit, hogy ezekre nem gondolnak.. -
#663
-
#662
Az pl jogos.
De nem is azért mondtam.
(más elképzelés)
Pl: mér nem lehet megoldani úgy hogy van egy NAGY mapunk esetleg kontinens. 10~20 player/city Egy város a városháza lerakásával lehet 1 ponthoz kötni. A nagy landmarksokat(reptér) Közös megegyezés alaápján szontén 1 ponthoz kötni.
Esetleg a városhoz vásárolható régiókat adni...
És a városokat a playereknek kéne összekötni.
Nem kötekedés de amit edíg láttunk ezen a téren a nem nevetséges hanem szánalmas.
És a város méretét meg ignorálom.
Az eddigi városépítős játékokban is előfordult hogy 2 felhőkarcoló után a végtelen erdő. -
#661
Nem a munka mennyisége, hanem a feleslegessége - egy nagyváros nem télen néz ki jól, hacsak nem Bécs, és az ünnepi díszkivilágításról van szó. -
#660
az egész csak 1-1 + textúra és talán néhány havas modell semmi más.
Szörnyű megterhelés beleírni pár sort a programba, átszerkeszteni pár képet.És máris tél van. -
#659
Ott azért nem egy zsúfolt nagyváros a fő játékszíntér, hanem hegyek-erdők-mezők. Itt szürke-fekete összeaszott hókupacokat és latyakot kellene modellezni. -
#658
hát nem tudom, settlers 6-ban mikor befagytak a tavak, meg leesett a hó, akkor a nyálam kifolyt a monitorra, mert annyira szép és hangulatos volt. -
Austin Bailey #657 városmítosz alapon nem lenne az -
#656
Alapvetően ez egy nagyváros-makettező játék. A nagyváros télen sokkal inkább illúzióromboló :) -
#655
Tőgyfa. 
-
#654
Hát azért sajnálom, h évszak, vagy legalább ilyen-olyan időjárás változás már nem fért bele. Látványilag biztos szép lehetett volna. Amúgy nekem is középső tetszik, csak a fenyő olyan illúzió romboló, egy tölgyet vagy bükkfát jobban el tudnék oda képzelni :) -
#653
TTDPatch-ben volt először villamos, onnan vették át OpenTTD-ék, de az is ugyanúgy külső fejlesztés, csak ott az eredeti TTD-t szabták át, az OpenTTD pedig többé-kevésbé nulláról lett újraírva.
A három képből a középső tetszik, annak jó hangulata van - kis külváros bénácska famodellel (spórolják erősen a poligonokat), a víz túloldalán a toronyházakkal. -
Austin Bailey #652 mellesleg az a villamos nem open ttd-s találmány, hanem már a ttd utolsó frissítéseiben (vagy nem tudom hogy nevezték akkor) is benne volt. -
Austin Bailey #651 ez például nagyon gyenge. A hídlábak körül semmi sodrás és teljesen elüt a víz meg a híd grafikája -
Austin Bailey #650 ismerem az open ttd-t, ami azt illeti szerintem én vagyok a legnagyobb játékos. -
capa07 #649 ![]()
-
capa07 #648 ![]()
-
capa07 #647 ![]()
-
#646
Megnéztem az eddigi (ide linkelt) képeken, hogy hol szerepel villamos -
#313 a felsővezeték hiányától eltekintve egészen normálisan néz ki, ott 2x2 sáv között van.
#396 egy animációban látszik, ez valószínűleg közelít a játék közbeni aktív nézőponthoz (bár az valószínűleg még magasabban lesz), de itt sem néz ki rosszul - itt is 2x2 sáv közé helyezték el, a negyedik iránynál 2x3 sáv van fákkal - tehát kb. 3 sáv széles a 2 villamossín és az állomás.
#542 itt csak a sín látszik, ugyanúgy 2x2 sáv között, ugyanazzal az állomás-designnal.
#594 2x2 sáv között, szokásos kinézet, viszont látszik, hogy a vasúthoz képest mennyire más jellege van.
#612 2x3 sáv között van(!) itt a tilt-shiftes kamera hibás halványítása miatt a bal oldali szerelvény úgy néz ki, mintha egy papírkivágás lenne, és csak oda lenne tűzve a képre, a jobb oldaliak rendben vannak ilyen szempontból.
Realitásban nekem csak az a gond, hogy egyetlen kinézet (és szín) szerepel mindenhol, míg autóból sokféle van.
Ez alapján széles utak (minimum 2x2 sáv) között helyezkedik el, nem használ közös felületet az autókkal, tömegközlekedéssel, hanem azok mellett fut. Valószínűleg az van mögötte, hogy egy amerikai / nyugati gondolatvilágban nem közismert az általunk ismert és használt villamoskultúra, és így az implementálása is kicsit bénácskának tűnik a mi villamosközpontú tekintetünkben.
(az említett OpenTTD megvalósítás akár szabadon futó, akár útra épített villamost lehetővé tesz, még közös busz-villamosmegállót is, tehervillamosról nem is beszélve - a közösségi fejlesztés előnye, hogy a világ minden részéről kerülnek be ötletek) -
Austin Bailey #645 Egyébként szerintem ez egy villamos lesz a játékban, mivel nem hiszem, hogy az úttól függetlenül is lehet majd vezetni -
Austin Bailey #644 arra gondoltam, hogy az autók realitásához képest a villamos realitása sokkal kisebb. Egyszerűen gyenge. Olyan mint amilyen a vonat volt a 4-ben. Kidolgozatlan. -
#643
Korrekt kis áttekintés, én nem mentem ennyire bele :)
Tudom, hogy ahány ország annyiféle megnevezésrendszer, ezért írtam oda, hogy "magyar nevükön" - mert a többség így tudja, hogy melyik rendszerről van szó.
A képen az látszik, hogy a villamos (legyen majd bármi a neve) külön pályán közlekedik, nem a forgalomban (ahogy pl. az OpenTTD-ben), a kocsik kinézete meg olyan amilyen, ezt sem fogja az átlag játékos 15 centiről nézegetni, és valahol érthető, hogy egy város alapvetően kevés különböző designt használ a saját járműveihez, valószínűleg a buszok sem lesznek sokfélék, míg autóból sokkal inkább elvárás a sokféle design. -
Austin Bailey #642 Ezek a kategóriák nem nagyon értelmesek így. Az a szó, hogy metró a chemin de fer metropolitain-ből jön, ami ugyanazt jelenti, mint a Stadtbahn vagyis városi vasutat. A Stadtbahn gyakran összekapcsolódott azzal, hogy Schnellbahn, ami gyorsvasutat jelent. Ez a két fogalom német nyelvterületen folyamatosan szinonimája volt egymásnak az elmúlt 100 évben, ami végül az S-Bahn brand megalkotásához vezetett. (ez jelenleg a németeknél egy szolgáltatási típus) Vagyis szó nincsen semmilyen megkötésről azzal kapcsolatban, hogy ennek a talajszinthez képest hol kell mennie. A talajszinttől való eltérés ott tapad hozzá a fogalomhoz, hogy a Schnellbahnt egyre inkább szembeállították a Strassenbahnnal, amit jelenleg magyarra villamosnak fordítunk, de szó szerint közúti vasút, és ami a lassúság és a sok forgalmi probléma szinonimája volt, melynek okát abban látták, hogy a közút szintjén megy. A villamos szó a "közúti villamos vasút" rövidülése. Nagyjából a hatvanas évektől nevezik ezt hivatalosan is csak villamosnak, és a némettel meg az angollal szemben (Strassenbahn, streetcar) nálunk kb azért villamos meghajtást jelző szóelemre redukálódik a "közúti villamos vasút", mert a huszadik század első felében a MÁV nem vett részt a városi közlekedésben (ugyan tervezték a vasúti alagutakat, de a Horthy korszakban politikai okokból nem akarják a Nagy-Budapestet, ennek hiányában pedig nincs meg az a szereplő, aki a de facto már létező Nagy-Budapest közlekedését egységként tekintené. Illetve elég forráshiányos is volt a korszak), továbbá a MÁV jellemzően nem villamos vontatású, viszont a MÁV által be nem töltött regionális forgalomra ott vannak az 1-2 vonalas városi közlekedésbe integrálódó HÉV-ek, amik viszont nagyjából az 1910-es évektől fokozatosan áttérnek a villamos vontatásra, miközben lokális teherforgalmat is bonyolítanak. Vagyis a város életében mindennapi szerepet játszó vasutakra sokkal jellemzőbb az, hogy villamos vontatásúak, mint az hogy közútiak. A HÉV eredetileg egy vasútépítési forma, mégpedig egy financiális forma, ami azt jelenti, hogy a vasút kiépülésekor az országos hálózattal összhangban úgy épülnek a mellékvonalak, hogy az érdekelt települések létrehoznak egy társaságot, ami részvénykibocsátásba kezd, és a befolyó összegből kezdik építeni a helyi jelentőségű vonalukat. Gyakorlatilag a mai MÁV vonalak fele így épült, és például olyanok is, mint a mai bécsi fővonal Budapest és Komárom közötti szakasza. A HÉV vonalak nagyrészt a MÁV állományába kerülnek, kivéve a Budapest környékiek, aminek nem tudom az okát, de két gyanúm van. Az egyik, hogy a villamos vontatás miatt már nagyon korán eltérnek a MÁV műszaki tartalmától, a másik meg hogy nem integrálhatók be rendesen a MÁV főváros környéki hálózatába, ami nagyrészt azt jelenti, hogy nem vihetők be a már meglévő fejpályaudvarokra. A Budapesti illetékességű "villamos vaspályák" először 1923-ban kerülnek egy társaság tulajdonába. Ez a BSZKRT, ami egy fővárosi tulajdonú társaság. Ekkor autóbusz még nincs, és troli sem, majd 1927-től illetve 1933-tól lesz üzemszerűen. A BSZKRT-nál tehát alapvetően villamos vasutak vannak, aminek egy része a közúti villamos vasút (a két korábbi nagy rivális vállalat vonalai az egyik a Budapesti Városi Villamos Vasút, a másik a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság), továbbá egyéb villamos vasutak, mint a BHÉV, a BBVV (Budapest-Budafoki Villamos Vasút), BURV (Budapest-Újpest-Rákospalotai Vasút) de például a fogaskerekű is, ami szintén villamos meghajtású, illetve a földalatti (korábbi FJFVV, vagyis Ferenc József Földalatti Villamos Vasút) Ebből következően a villamosnak még nem kéne ugyanazt jelentenie, mint a Strassengahnnak, de az a fordulat is bekövetkezik, vagyis a fővárosi villamos vasutak egyre inkább közútiak lesznek, még pedig azért, mert a Beszkárt elkezdi összekötögetni egy hálózatba a vonalakat. Az így létrejövő vonalak (pl Üllői úti) belső szakasza eleve közúton megy, így a külső vasútszerű szakaszokkal kapcsolatban eleve fel sem merül, hogy gyorsvasúti profilt adjanak nekik (főleg mivel teherforgalom is van rajtuk)továbbá a külvárosi szakaszokon ezek a vonalak egyre inkább maguktól is közútivá válnak, azáltal, hogy a város természetes fejlődése során előbb-utóbb létrejön mellettük egy út, illetve keresztutcák vezetnek át rajtuk vagyis akkor is közútivá válnak, ha konkrétan nem úttesten mennek, mivel a közúti forgalom hatással van rájuk. Így van az, hogy Magyarországon a streetcart és a Strassenbahnt villamosnak nevezzük, és ez az elnevezés el is takarja a lényeget, vagyis hogy a Strassenbahnnal szembeni opció az a jármű, ami nem az úton megy. Az undergorund, az overground, az untergrundbahn, a subway, az elevated track ("L"-track) de tulajdonképpen a tube a metro, meg az S-Bahn is. Vagyis a metró nem az, ami föld alatt megy, hanem egy olyan városi vasút, ami nincs kitéve a közúti forgalomnak. Ennek a metró-fogalomnak pedig van egy vadhajtása a '60-as évektől, ami egyrészt egy vakvágány a közlekedési rendszerek között, másrészt meg arra jó, hogy bezavarjon a magyaroknak. Ez pedig a nehézmetró A 20. században a legnagyobb városokban olyan metróhálózat (=városi vasút) épül ki, ami döntően a föld alatt megy és nem törődik a már meglévő vasúti hálózattal. Ennek az egyik oka az, hogy a 20. században nagy városok döntőn már a 20. század előtt is nagy városok voltak, vagyis a területükön a városi gyorsvasút egyszerűen nem tud máshol menni, csak a föld alatt. Chicagoban például megoldották, hogy a föld felett menjen, de ott nagyon kicsik a kanyarívek. New Yorkban ugyebár van magaspálya meg föld alatti szakasz is. Párizsban pedig döntően föld alatt megy, bár ott is van magasvezetésű, mivel Párizs közigazgatási határa 1814 óta nem változott, ezért teljesen be van építve, és a pályaudvarok is éppen csak bemennek a városhatáron. További ilyen London, ahol a Tube úgy lesz, hogy a 19. század elején a Temze alá épített gyalogos alagutakba kezdik fektetni a gőzüzemű vasutat. A hidegháború alatt ebből a "fúrjunk a város alá alagutat" megoldásból egy mánia alakul ki, aminek az a lényege, hogy a városok úgy fitogtatják a fejlettségüket, hogy hány alagutat tudnak fúrni a város alá. Ez összekapcsolódott a motorizáció imádatával meg a Strassenbahn utálatával, mivel a közúti vaspálya tele volt mindenféle elágazással és ettől meg a forgalomtól állandóan betorlódtak a villamosok, ráadásul nem is mehettek csak 30-40-nel, és ebből kialakult a nehézmetró-mánia. (egyébként a közúti vasútnál főleg a jelzőrendszer meg a fiszafogók hiánya okozta az állandó torlódást) A nehézmetró az, ami Budapesten is van. A és B között rendíthetetlenül minden kereszteződés és elágazás nélkül mennek a vonatok. Külön faszaság volt minél mélyebbre dugni a metrót, mert annál nagyobb a menősé így kerül Moszkvában 30 méter mélyre, másrészt meg minden kis város elkezdett metrót építeni pl az oroszországbeli Samara, belgiumi Charleroi vagy Pozsony, még akkor is, ha megszakadtak bele el sem készült, vagy pár év után megszüntették a forgalmat. Más városok pedig mindenféle metróimitálásba kezdtek, vagyis villamosokat kezdtek föld alá dugni, pl Bécs, vagy olyan szélsőségek is vannak, mint Seattle, ahol trolibuszt vezettek a félig elkészült metróalagútba. A legnagyobb városok meg mint New York, London, Párizs, Moszkva ontották magukból a metrót aminek aztán az lett a vége, hogy bonyolult többszintes csomópontok lettek, megnőtt a rágyaloglás a csomópontok meg a mélyvezetés miatt, illetve mivel a vonalakban nem voltak nagyon elágazások, ezért hihetetlenül megnövekedett az átszállások száma, ami a sok gyaloglással igazi tortúra, így összességében baromi hosszadalmas lett az utazás. És most ott van megváltoztathatatlanul a földbe jó mélyen belefúrt infrastruktúra, ami tök haszontalan, de fent kell tartani, miután visszatömi elég drága lenne, aztán kénytelenek kerülgetni. Azokban a városokban nem történt ez, ahol valami oknál fogva nem dúlt a nehézmetrós láz. Pl Tokió. Egy érdekes eset Berlin, ahol az NSZK-s részen nehézmetrózásba kezdtek mégpedig azért, hogy az NSZK szabotálja az S-Bahnt a város teljes területén üzemeltető NDK-s Deutche Reichsbahn-t, mivel a DRB valutaszivattyúnak használta az S-Bahnt. Viszont a fal leomlása után a feléledő S-Bahn annyira jó lett, hogy folyamatosan a metróvonalak megszüntetése van napirenden, mert nem utazik velük senki. A berlini S-Bahn papírforma szerint a rendesen működő eredeti tervek szerinti jó elgondolású városi gyorsvasút, amilyennek a 20. században ki kellett volna alakulnia, ha nem lett volna egy csomó szemellenzős hülye döntésű ember a világon. Ehhez képest ami helyette lett. A Párizsi RER szerintem alapvetően egy szépségtapasz akart lenni a szar metróhálózaton, és tényleg eléggé
hasonlít a budapesti HÉV-re, de szerintem az inkább a metrórendszerükből leszűrődő tapasztalat eredménye, vagyis hogy elágazásra szükség van illetve a városszövet nem áll meg a közigazgatási határnál, ami Párizs esetében fokozottan igaz. Szintén ilyen szépségtapaszok az új építésű villamosok. Az elveszett körirányokat próbálják pótolni. Amerikában mindenféle néven villamosokat építenek a nulla tömegközlekedés helyett, bagyrészt gazdaságtanaul nagy kertvárosok között futó főutak mentén a belváros és egy pláza között. Nagyrészt tram-nak vagy tramwaynek nevezik, de például Memphisben meg Portlandben trolley-nak, San Franciscoban streetcarnak hvják. Aztán van a Light Rail pl. New Jersey-ben. De a kedvencem a houstoni villamos, amit egyszerűen metronak neveznek, pedig aztán még annyira sincs izolálva a közúttól, mint a Combino. Szerintem az amerikaiak azért nem nevezik a villamosukat annak ami, mert gondolom tökre lejáratták ezt a közlekedési eszközt az elmúlt évtizedek, propagandáiban, meg mert talán az ő agyukban a streetcar tényleg az, ami a street-en megy, ezeket az újakat meg azért valamennyire igyekeznek izolálni. Ezzel az egész hosszú fejtegetéssel meg csak annyit akartam mondani hogy magyarul meg a magyarok agyában ezek a közlekedési eszköz kategóriák egy nagy baromság, és alapvetően két dologról lehet beszélni, egy gyorsvasúti funkcióról egy nagyobb területre vonatkoztatva, meg egy kisebb területen nagy forgalmat bonyolító "közúti vasút" funkcióról és hogy ezt meg lehet oldani egy illetve kettő közlekedési szintben attól függően hogy mennyire nagy a város illetve a belváros. Ezen felül az egészen nagy városoknál jelentkezik egy harmadik szint is, ahol egyes kizárólagos vonzáskörzetű részek olyan messze vannak a központtól, hogy még gyorsvasúttal is lassú lenne és ezért csinálnak egy expressz szintet a városi vasútba. Ilyen van pl New Yorkban, ahol van expressz metró, meg pl a szobi zónázó is ilyen. (mivel az a térség elvesztette a regionális központját)
Alapvetően szerintem ezen a képen egy hihetetlenül primitív "tram" akar lenni, ésazért voltak képtelenek egy rendes tram-et csinálni, miközben a kocsik meg tök jók, mert náluk a tram a skanzenvasutat meg a vidámparkot jelenti. Ez a tram úgy néz ki, mint egy háromszemélyes kartonból hajtogatott gyerekjáték.
-
#641
A new orleansi és a san franciscoi még biztosan streetcar néven létezik - de tényleg nincs igazán élő kultúrája a dolognak, se náluk, se sok nyugat-európai városban (Párizsban és Londonban néhány külvárosi vonal van csupán - ez a tulajdonképpeni light rail, külvárosi, nagyobb távolságokra működő eszközök, közelebb járnak a mi HÉV-rendszerünkhöz elvi felépítésben, mint a villamoshoz), a belvárosi villamoshálózatokat sok helyen felszámolták.
Emellett ha belegondolsz igazából a (magyar nevükön) villamos - metró - HÉV - magasvasút nagyjából ugyanaz: metró megy felszínen / kiemelve is, (Bécs), a HÉV / elővárosi vasút működik a belvárosban metróként (Párizs RER vonalai)... ezek után, hogy egy "villamos" épp hogy néz ki, az elhatározás kérdése, szinte ugyanolyan járművekkel el lehetne látni mind a négy említett szerepet egy városban.
A képek alapján viszont (főleg 594-en látszik) itt streetcar/light rail jellegű járművekről lehet szó, mert a vasút (594 bal alsó részén látszik piros színben) hosszú járműveket jelent - bár azok lehetnek éppen felszínen futó metróvonalak is, az régi SimCity epizódokban megoldott volt. A design kérdéses, remélem lesz legalább 2-3 korszak, és a modernebbek közelebb lesznek a mai Combino-jellegű stílushoz, mint ezek a zöld tuják. -
Austin Bailey #640 Egyébként érdekes, hogy az amerikaiak mennyire nem tudják, hogy hogy néz ki egy villamos, miközben autót bármikor csinálnak. De biztos nem tesz jót a felismerésüknek, hogy ma az amerikai villamosokat a metrótól kezdve a light rail-en át mindennek hívják csak streetcarnak nem.
