627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
forrai #427 "Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig."
Ezt te irtad, de önmagadról.
-
uwu 80 #426 Hát hogy idehánytál afelől semmi kétség, de hogy nincs jelentősége az is tuti.
Aki kevés még ahhoz is hogy értelmezze a tudomány állításait mindig is azt gondolta amit az imént leírtál. Aztán úgy az embereknek úgy 20-as évei elején csábítóvá válik a gondolat, hogy nem is a képességeivel van a gond, hanem a tudománnyal. Elekzd utánanézni dolgoknak, keresi a hibát, és mivel ugye félreérti, a dolgokat talál is, merthogy nem áll össze a kép a kis fejében. De ezek többnyire nem igazi hiányosságok, csak a nemtanulás következménye.
Aztán ezek az emberek vagy a többi hasonló hülye rajongóivá válnak, vagy elkezdenek áltudóskodni, és többnyire így élik le az életüket, abban a tudatban ringatva magukat, hogy van valami közük a tudományhoz. De valójában az illúzió fenntartásáért küzdenek végig. Mondjuk legalább ezeket az embereket zavarja hogy hülyék, nagyon sok hülyét ez nem izgat, úgyhogy had gratuláljak, hogy a jobbik féléhez csatlakoztál! -
forrai #425 Tehát szerintem azért nincs szükség a Higgs bozonra a tehetetlenség indoklásához, mert a tehetetlenség a test tömegvonzása önmagára, ami a gravitáció véges terjedési sebessége miatt lehetséges.
A tömegvonzásnak meg azért nincs szüksége anyagi részecskére, mert azt egy tudati töltés okozza, amely szellemesen tömeg töltésnek nevezhető.
Ahogyan az elektromágnességet is egy "elektromos"-nak nevezett tudati töltés okozza.
A fény pedig a tudati elektromos, és tömeg töltések oszcillációja, köze nincs a vákuumhoz, amely csak a fantáziátlan tudomány merész leleménye.
-
forrai #424 (Még kacagni se tudsz, csak mint egy fogatlan hiéna: muhaha...)
Oké, megtudták, hogy nem vagyok okos, mert ha okos lennék, akkor nem ide irogatnék, veled társalogva.
De azt is megtudták, hogy a tudomány jelenleg az ezotéria legsikeresebb válfaja. Ami már megérett a paradigmaváltásra, vagyis voltaképpen arra, hogy megtagadva jelenlegi bárgyuságait, egy magasabb szintre lépjen.
Ehhez néhány követ én is az orra elé hánytam, és fogok is még.
-
uwu 80 #423 Nem, ez a topik arról szól, hogy te okosnak képzeled magad, és megtudták páran, hogy nem vagy az. -
uwu 80 #422 Hasznos? MUHAHA -
forrai #421 Látod, hogy engem is szórakoztat a trollkodásod, sőt hasznosnak is gondolom. Bíztatlak is, hogy csináld, sőt, hogy még hatékonyabban, mert néha egészen ellustulsz. Hiszen ez nekem alkalom arra, hogy hasznos dolgokról is írjak.
Az meg, hogy ezt a tudományos rovatot gamerek nyitották, szintén nem okoz lelki tusát, hiszen cukrászok is nyithatnak ilyesmit, ha akarnak. Nyilván nem a fagylalt miatt.
Szerintem nagyon jó, és a tudománynak fontos dolgokról irok, a te trollkodásod pedig erre alkalmat ad, ami szintén jó! Folytasd is, sőt kissé erőteljesebben, hiszen ezzel mutatod akaratlanul is a tudomány azon arculatát, amely benne leginkább visszataszító. Segítesz önmagára ismerni, és megváltozni.
Ám ez a topik elsősorban a Higgs bozonról és a tehetetlenségről szól.
Én tehát inkább arról irnék. Tedd azt te is.
-
uwu 80 #420 Nem gondolom úgy.
A trollkodás bűn, de nekem tetszik, nem ítélem el, szórakoztat, azt is lehet jól csinálni, ennyi.
Te komolyan azt hiszed, hogy bármi jelentősége van annak, hogy egy játékosoknak célzott oldal "tudományos" rovatába lököd a süket dumát?
Tudósost játszani sokféleképp lehet, miért pont így?
Egyébként nem kell a mellébeszélés. A mondókádnak semmi értelme nincs, a napnál is világosabb, hogy azt szeretnéd elhitetni valakikkel magadon kívül hogy kompetens vagy a témában. Na most ez még itt se fog összejönni, ahová gémerek járnak. Menj még lentebb pár szintet, javaslom az óvodát, ott talán hisznek majd abban hogy tudós vagy, és tátott szájjal hallgatják a halandzsádat a kicsik, bár ennek sem sok esélye van. -
forrai #419 Kedves uwu
Azért sajnállak téged, mert lehet, hogy úgy gondolod: nagy szolgálatot teszel trollkodásoddal a tudománynak! Aki emiatt felment majd tégedet a trollozás bűne alól, és kijelöl bennfentesének, hálából szolgálataidért?
Tévedsz!
A tudománynak sokkal inkább vagy terhére, mint pl. nekem, aki inkább hálás vagyok neked.
Mert ha te nem lennél, én csak néhány unalmas bejelentést tehettem volna, ami után minden szépen elcsendesik, és marad a régiben. Nem lett volna szükségem arra, hogy annak rendje mondja szerinte minősítsem, és ébresszem az alvó tudományt.
Így viszont sokkal kellemetlenebb helyzetbe hoztad!
Persze, ha egy alvó tudományt felébresztenek, irtó dühös tud lenni- akkor bizony nekem is tele lenne a gatyám! De ennek egyelőre hála- nyoma sincs.
Sőt, talán még meg is barátkozunk vele, hiszen nekem se célom, hogy egész életemben komolytalankodjak, mint itt...
Mert én nagyon is tudok viselkedni, de csak a megfelelő társaságban.
Ami az illeti, már pontosítottam, hogy a vektorok eloszlásáról van szó.
És a továbbiakban erről meséltem volna, mert igen érdekes.
Annyira viszont én is vagyok látnok, hogy érzékeljem- itt hiába fitogtatok. Most szüneteltetem is, oké? Kivel fogsz majd tusakodni? Önmagaddal? Látod: takarékoskodnod kellene neked is velem! Mert elfogyhatok, és akkor a nagy sötétségedben kivel világítasz? -
uwu 80 #418 Mi van új volt a kifejezés? XD
Ha tudósost játszol, meg kell tanulnod egy csomó szót, mert különben nehéz lesz térdig érő szélben kaszálni a lekvárt. Szerencsére a szavak jelentése mellékes a te tudományodba, úgyhogy azzal ne is foglalkozz, csak így tovább!
Ha ezt elhanyagolnád, nem tudnál beszélni a skaláráramlás magnetogravitációs hipertermoelasztikus abszorbciós duálintegrálásról, pedig az aztán nagyon fontos, és mit se tud róla a tudomány.
De szerencsére itt vagy te, hogy ezt megoszd magaddal, sajnos másokkal úgyse tudod, de a jelek szerint az emberiség eme fenenagy tudás nélkül is elvan. -
forrai #417 Nem felesleges kitüntetni a merőleges vektorokat, mert megérdemlik! Sokkal inkább, mint a párhuzamosak, de azért azok is megérdemlik.
A többi meg pont ilyen.
A térdszalagrendet viszont csak az azonos hosszúságúak kapják. Amelyek szinte egyformák, csak irányukban különböznek, és ezáltal alkotnak gömbi teret.
Ilyen az, amikor a meghatározatlanság alkot valamit. Ilyen a kvantum fizika is, csak rossz helyen keresgél.
Majd ha ellipszis térről fogok beszélni, akkor előveszem a paralelle- pipedonomaimat is, hogy megcsodálhasd őket! -
forrai #416 immovable meg az, mint a rosebniben a fanyar mustár. Virsli nélkül ugyan élvezhetelen, de ha az is van, fölséges! -
#415
-
forrai #414 Egy vektorműveletben a gömb térfogat is helyvektorokból számítható. Ez teszi lehetővé, hogy benne a vektoráramlást (inkább szétoszlást), és áramsűrűséget feltételezzünk, és hogy más ilyen töltésekkel való analógiák, sőt azok kombinációi is felépíthetők legyenek.
A gravitációs erőtér pedig vektortér, így arra feltétlenül csakis ezt kell használni.
Ezt elhanyagolva ugyanis elhanyagolható az is, hogy a tömeg nemcsak forrás, de nyelő, söt örvényes is lehet! Ezt elhanyagolva a tehetetlenség is csak egy parttalan, értelmezhetetlen jelenség, nem különben a relatív tömeg.
Amelyek jelenleg a fizika misztériumai.
Irtam már valahol, hogy te, meg a többi troll kincset értek nekem! Nélkületek soha nem tudnám bemutatni ilyen hatékonyan a jelenlegi fizika ellentmondásait, és bárgyuságait, amelyet teljes melbedobással védtek.
Közben azonban egyre több értelmesen gondolkodó is megismerheti azokat. És ez az, ami a számomra fontos!
A te személyes problémád pedig az, hogy miközben már egyre többen látják, hogy vesztésre állsz, mint becsületes troll, mégis kénytelen vagy végigjárni ezt a kanosszát.
De hangsúlyozom: én megértelek, és nekem sokat jelentesz!
-
uwu 80 #413 Egyébként indokolatlanul megfeledkezel a többi potenciális vektorról amivel még jobban lehetne kavarni a kakát.
Felesleges így kitüntetni a merőleges vektorokat. Végtelen vektorhármas létezik még amik által kifeszített paralelepipedonnak ugyanakkora a térfogata mint egy r^3 kockáé. És ha nem ortogonális rendszerben gondolkodsz, ezek még inkább előtérbe kerülnek, legalább is néhányat közülük könnyebb megtalálni.
-
uwu 80 #412 Örülök hogy tetszik a vegyes szorzat, mikor megtudtam hogy mi az, én is épp úgy örültem neki mint most te.
Amire "használod" a műveletet az egy kicsit se logikus.
Egy gömb térfogata a sugarától függ.
Ha beszoroznád egy kismacskával, aztán elosztanád egy kismacskával akkor is ugyan ez lenen az eredmény, mégse nőne a kismacskák jelentősége se a fizikában, se a matekban.
Nem érdemes ám számításhoz olyan információt felhasználni amitől nem függ az eredmény. -
forrai #411 "De hogyan tovább?" kérdezed.
Hát felépítem a gravitáció vektoriális világát. Ami nemcsak a tömegtöltésre, de bármely másikra (pl. elektromos) is hasonló! És amikor az megvan, készítek egy új fényelméletet, amely nem elektomos töltés-vákuum szerkezetű, hanem a tömeg, és elektromos, vagy bármely más tudati töltések oszcillációja. Ezzel kihúzom a talajt a kvantum fizika alól, és építek egy új "Töltés Fizikát", ami egészen más világképet sugall majd kozmologiai szempontból is, mert minőségben is különböző "multi- univerzumokat" jelent.
Ebből fakad egy új gravitáció elmélet, ami nemcsak a tömegvonzást, hanem a tehetetlenséget, sőt a relativitás elmélet egyes elemeit is megmagyarázza, a korábbi és a későbbi gravitációs gyorsulási vektormezők egymásra hatása révén.
Ami azok (a gravitáció) véges terjedési sebessége miatt alakulhat így. (Amely tényező csak nemrég vált ismertté, s így sem Newton, sem mások nem használhatták még fel.)
Összességben egy teljesen új fizika készül, természetesen megfelelőbb matematikai alapokkal.
Nem szóltam még az árapályról, a csillagászatról.
Nagyjából egy komplex paradigmaváltás a természettudományokban.
Mindez persze megviselné a köszvényes vállaimat, ezért tátogok itt olyan meredten, mint egy gólyától ringatott békafióka.
Hátha valakit mégis érdekel?
-
forrai #410 Köszi a kérdésed.
Nagyon érdekes kérdés, hogy egy skalár mennyiség hogyan jöhet ki három vektor szorzatából? Pedig így van. Mint ismeretes, a vektorok vegyes szorzata az skalár eredményű.
Kettő merőleges vektor vektoriális szorzata ad egy felületvektort, amely párhuzamos a harmadikkal (természetesen maga a felület azokra merőleges.)
A két párhuzamos vektor szorzata pedig skalár mennyiség, amelynek előjele a szorzási sorrendtől függ.
Ha ezeknek a vektoroknak csak a hossza ismert (azonos), de az irányuk, és a szorzási sorrendjük ismeretlen, vagyis határozatlanok, akkor gömbi teret alkotnak.
Vagyis bármely vektoriális gömbi tér azonos hosszóságú, de határozatlan irányú és szorzási sorrendű vektorok vegyes szorzata.
(Így kellene kezdődjön bármely fizikai tér meghatározása.)
És ennek megfelelően a tömegvonzási gyorsulás, az erőtér vektoriális formában így kellene, hogy kinézzen:
E= G'*(ró)*R3... m/s^2 (jelentésüket korábban ismertettem már)
Ami egy lineáris, vektoriális képlet, szingularitás nélkül, mert (ró), és (R3) mindenütt definiálhatók.
Ehelyett van jelenleg a:
E=G*m/r^2...m^2/s képlet, ami skaláris, a nevezőben egy skaláris sugár (r) négyzetével. Ami tehát egy alma a négyzeten, amit mindenkivel megetetnek. Pedig r=0 helyen szinguláris, mint a Big Bang is. (Ami azért rokon lelkű, mert kezdetben ugyanúgy szinguláris).
A szingularitás a jelenlegi fizika éltető ereje! Hiszen magát a tömeget is csupán "forrásnak" tekintik, ami ily módon örökké csak sugároz, soha semmit nem nyel el! Ezért nyilván akkora nagy hasa kell hogy legyen, mint egy végtelen gömböcnek.
Mindezeket a sületlenségeket pedig a fizika békésen legelészve fogyaszja évszázadok óta, és ajánlja mindenkinek, akik köszönik szépen, és lenyelik.
(Ne törödj velem, meg a stilusommal, és ahol tanult emberekkel érintkezel, meg se említsd. Máshol meg minek?) -
commissioner #409 Oké, tegyük fel, h igazad van, és te most megjósoltál több jelenséget. De hogyan tovább? Mihez kezdesz az R1, R2, R3 vektoraiddal? -
pet0330 #408 Nem nagyon értem amiket írsz.... Most akkor a térfogat legyen vektormennyiség? aminek véletlensszerű aziránya?...... -
forrai #407 A fizika minden problémája akkor kezdődött, amikor valaki a matematikában így irta föl a gömbi tér térfogatát, hogy:
V=4*(PI)/3*r^3
és nem pedig így:
V=4*(PI)/3*(R1xR2*R3)
Vagyis három azonos hosszúságú, határozatlan irányú, és sorrendű, egymásra merőleges helyvektor vegyes szorzataként.
Ettől kezdve egyenes út vezetett:
- a tehetetlenség tehetetlenségéhez,
- az elektromágneses- vákuum fényelmélethez
- a relativitáshoz és így tovább.
A matematika az, ami minden piaci logikájával együtt nem tud jó utat kijelölni a társtudományoknak.
Fizika: ezennel fel vagy mentve! (észtornából...) -
forrai #406 Örülök hogy látsz némi fantáziát benne.
Én dimenziónak csak a "hosszúságot" tartom. A tér csak az egyik tulajdonsága, amely a hosszúság meghatározatlanságából származik..
Így a téridő is számomra csak két dimenzió.
Ha pedig megnézzük a Minkovsky teret, az is valójában két, sőt egyetlen hosszdimenzió, amelynek egyik összetevő tulajdonsága az időből képzett. Hogy miért nevezik térnek? De tényleg miért? Miért nem Klauzál tér, pl?
No mindegy.
A Számvektor Algebra egyik fontos tényezője, hogy a szám csak első fokon ismerhető meg, mint önmaga. Nagyobb fokszámon tulajdonságaira, részeire bomlik, illetve azok csak tulajdonságok, részek.
Ezért nem mondhatod X^3-1=0 esetén, hogy x^3=1*1*1.
Hanem X^3=i1*i2*i3 harmadfokú egységvektorok.
Mert maga a matematika megalapozatlan, azért megalapozatlan a fizika is!
Minthogy a matemetika azt mondja, hogy a térfogat =r^3, azért mondja a fizika is, hogy a tömegvonzás képletben r/r^3=1/r^2 -nek egyszerűsíthető, és boldog, hogy irhatott egy egyszerűsített sületlenséget, amellyel megfosztotta a valóságot a valóságtól.
Mert az R3/(R1xR2*R3) soha nem lehetne egyenlő r/r^3- el úgy, ahogyan ma azt a fizika elképzeli...
Tehát nem (csak) a fizikában van ma a hiba, hanem az a matematikánál kezdődik, amely a lúdtalpas logikára hivatkozva ignorálja a filozófiát.
Az uwu féle egysíkú gondolkodás mindent az Occam borotvájával próbál egyszerűsíteni, lesímitani.
Elmehetnének mindkettem hajóasztalos-inasnak, de nem vennék őket föl.
Mert még azok is meghagyják azokat a bütyköket, amelyek a szerkezeteket erősítik.
uwu80: írd le 100-szor:
1. r/r^3 nem egyenlő R1/(R1xR2*R3) - al!
(hosszúságuk azonos)
és így tovább!
Ha Einstein következetes lett volna, akkor ma sem a negatív tér, sem a negatív sűrűség, sem az antigravitáció nem lenne titok.
De ez a hiba már a Newton utáni fizikusokkal kezdődött. Látszólag apró kis mulasztás:
r/V= 1/r^2
Ennyi.
Hülyeség: meg van véve!!! Kiáltottak fel a nemzedékek.
Dehoy ez évszázadokon keresztül, az már kissé felháborító.
-
forrai #405 uwu80- te kiváló minőségben hozod önmagad, a becsületes trollt.
Amit pedig én is meg kellene, hogy tanuljak, hogy a felszínen tarthassam a gondolataimat a hozzád hasonló tudósokkal szemben...
Ezért mindig is félek, nehogy valaha egyetérts velem! Az azért nem lenne jó- mert így vagy kiválló kontraszt, a jelenlegi "tudományos nem gondolkodás" legmegfelelőbb szimbóluma.
Kiemeled a gondolataim újszerűségét, szépséget és igazát.
Dehát akkor óh, ah, ah - mi ketten együtt létrehozhatjuk a TUDOMÁNYT!
Amihez Te is nélkülözhetetlen vagy, mégpedig pont olyannak, amilyen vagy!
Mert te jelképezed a mai tudományt. Amit nem lehet megújítani, csak eldobni. -
forrai #404 "Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne (excel)"
Azért választottam az árapály megoldásra egy diff. egyenletet.
Arra feladatra pedig amikor az excelt használtam megfelelt.
Többet ér egy jó becslés, mint bármely pontatlan számítás, hibás alapokon 15 tizedesjegyig.
-
Gézoo #403 Kedves Forrai!
Nagyon jók a meglátásaid.. És valóban. Nagyon sok azonosság van a gondolatain között..
Még valahol a vektoros megközelítésedet is elfogadhatónak tartom. Bár ezzel kapcsolatban Einstein ügyesebben fogalmazott.. Se skalár, se vektor hanem egyszerre akármelyik vagy mindkettő, azaz tenzor.
Így igazából praktikusan azzal számolunk amelyik változat a "megfelelőbb" az adott célra.
A topic szűkebb témájához visszatérve hagy tegyem hozzá az előzőekhez, hogy
a Mikro Energiájú Fotonok árama a téridő görbülettel együtt alkalmazva maga a Higgs..
A MEF is bozonok hallmaza.. A MEF-el egyaránt megokolható a tehetetlenség és a gravitáló erő-tömeg.
Tetejében a topic nyitása után betett számításokból egyértelműen látható, hogy ezeknek a bozonoknak a hatása számszerűen azonos a mérésekkel kapott hatásokhoz. Úgy a tehetetlenség mint a gravitáció tekintetében.
Ami szintén érdekesség, hogy a MEF bozonok áramlása szintén fénysebességgel haladó téridő görbületek sokasága. Azaz ha velük számoljuk egy külső pontbéli téridő görbület értékét, mint az időegység alatt áthaladt MEF-ek okozta szuperpozíciót, akkor kiderül, hogy a Higgs minden elvárt tulajdonságát már eddig is ismertük.. Csak legfeljebb másnak neveztük az egyes részeit..
Ha pedig azt nézzük, hogy a MEF bozonok és a Higgs bozonok azonossága mennyire szembe tűnő, akkor az LHC-beni Higgs vadászat nagyon rossz helyen és főleg nagyon rossz módszerrel keresi a MEF bozonjai.. -
uwu 80 #402 Az excel alapvetően egy rendszerezett adatbázis kezelő program.
Természetesen lehet vele látványos dolgokat csinálni, de ha fizikával akarsz foglalkozni valami komolyabb programra lenne szükséged.
Amit itt imitálsz arra igazából alkalmatlan lenne. -
uwu 80 #401 Na tessék erről beszéltem.
Megint térdig érő szélben kaszálod a lekvárt. Halandzsázol össze vissza.
Logikusabban is halandzsázhatnál. A merőleges helyvektoraidból számolsz mindent, és állításid szerint se tudni pontosan mekkorák és milyen irányúak, Csak az R3-ról derült ki mit képzelsz hozzá, a többiről fogalmad sincs, mégis felírtál velük egy "képletet".
És persze megfűszerezed egy kis versikélős filozofálással. Ez nem fizika. Még áltudománynak is gyenge, egy ovist se tudnál megszívatni ezzel a sok lózunggal.
Tudom hogy most még többet fogsz írni, hogy te nem is vagy áltudós, és mindenkihülyetemegtudszmindentcsaknemértenekmeg.... ez szánalmas. -
forrai #400 Egyébként azt hittem, láttál már excel programot, abban a pít (nem Péter, és nem pipi, hanem 3,141...) jelölik így: PI(). Azt gondoltam, neked uwu ez nem probléma.
Nekem viszont probléma, hogyan lehet itt pl. görög, vagy bold stb. irásjeleket tenni. Néha bemásolom, de ha izgatott vagyok, akkor inkább (ró)-t írok. -
forrai #399 Nem, és nem!
Ezt a szituációt már nem lehet irónia és malaciózmis nélkül kibírni!
Hol vannak a vizes törülközőim?
Hózentrágeremet egy lóért! -
forrai #398 Amikor ma egy fizika tanár azt irja táblára, hogy a=G*m/r^2, és elmondja a tágra csukott szemmel alvó gyerekeknek, hogy a gravitáció távolság négyzetével fordítottan arányos, akkor még csak elszorul a szűm 
, mert arra gondolok: ezek a gyerekek semmit nem fognak érteni a gravitációból, és a világból éppen úgy!
Ha pedig ugyanezt egy fizikus teszi, az nekem azt jelenti: nincs fogalma a gravitációról, hogy annak struktúrája, folyamatai vannak! Ezért valamit el kezd keresni, bármit: most a Higs bozont, később valami mást.
Közben jöhet egy kőgolyóbis, ami az árapály nélkül pontosan nem számítható. Mert ugyebár az egyik ürhajó sem ugyanannyit gyorsul a Föld mellett, mint a másik. Hát akkor csináljunk egy képletet, amibe benne van a fénysebesség is, mert az mindenhol jól jön!
Az meg kész ünneplendő telitalálat, hogy a világegyetem a sötét tömegek miatt tágul. Hej te réka (=heuréka)! Hej, bojárka (=nem tudom, de szörnyű átok lehet)!
Mindez már nagyon nem nevetséges! Mindez már nem hagyható szó nélkül
!
-
forrai #397 Azonban mégis úgy használják, mintha azt jelentené!
Amikor a fórumokon kifogásoltam, hogy ez nem vektoriális, akkor azt irták, szorozzam be i-vel, és majd vektor lesz.
Az R1; R2; R3 merőleges helyvektorok, már többször irtam.
A felírásban most az R3 határozott: a vizsgálati (távoli) pontra mutat. Ezt kell irnom a számlálóba, és a nevezőbe is, mint skalár szorzó.
Az R1; R2 egymásra és az R3-ra is merőleges helyvektorok csak részben határozottak. Még a vektoriális szorzatuk sorrendje, így a szorzatuk előjele sem ismert, csupán feltételes!.
Pontosan emiatt alkot a nevezőben lévő vegyes vektorszorzat egy skaláris gömbi teret. Ez a "vonatkoztatási gömbi tér" éppen a helyvektorok részleges meghatározatlanságának a következménye!
A gömbi tér tehát kétszeres határozatlanságot jelent a gravitáció esetén!
A TÉR, mint határozatlanság? Hogy a négydimenziós téridő csupán kétdimenziós: hosszúság, és idő+ határozatlanság? Ezen még filózok, mert nem mond ellent pl. a Lorenz transzformációnak sem.
Ha tovább vizsgáljuk, akkor az R1xR2=A egy felületvektor, amely az R3-al párhuzamos. Előjele a szorzat sorrendjétől függ.
Ami egyfelől felveti a "negatív tér" V=+/-(4*PI()/3* (R1xR2*R3), és a negatív sűrűség (ró)=M/V lehetőségét is! Vagyis ott vagyunk a keresett antigravitációnál, amit nem veszünk észre a tehetetlenségünktől. Mert az ugyanaz.
Másfelől viszont az A felületvektor egy vektoráramlást is sugall, amely rajta halad keresztül. Ugyebár minél távolabb vagyunk, a felületvektor négyzetesen nagyobb. Így ugyanazon gyorsulási vektor áramlás sűrűsége, amit most már joggal feltételezhetünk, négyzetesen csökken. És nem is gondolhatunk másra, minthogy ugyanott nem csak ki, hanem beáramlás is történik, vektoráramkör záródik, amelynek alaphelyzetben az egyenlege nulla.
Hogyan lehet azt állítani, hogy a tömeg csupán csak "forrás"?
A technikumban (ahol szintén nem tanultam), az ábrázoló geometria tanárunk (nagy darab, magas ember, nagyon jó tanár) gyakran felugrott a fa pódiumon, és azt mondta: "Ekkora marhaságot mondtál, fiam!" Ami nekem annyira tetszett, hogy gyakran l'art pour l'art" is mondtam marhaságokat.)
Egyszóval: a gravitációt annak rendje mondja szerint még senki nem vizsgálta!
Úgy léptünk be a modern fizika csillogó világába, hogy lyukas hátul középen a gatyánk...Idővel valakik röhögni fognak emiatt rajtunk.
-
uwu 80 #396 Az a baj, hogy a Newtonféle képlet nem azt jelenti mint amit állítasz róla.
Ő nem komplex modellt alkotott a világra, csak egy jelenséget magyarázott.
Nem kell vektornak lennie. A "térerősség" független az iránytól, csak a távolság függvénye. Nem is lenne értelme kitüntetni egy irányt.
Talán ha figyelnél arra amit állít nem értenéd félre.
Ő nem állított többet csak annyit, hogy két test közti vonzóerőnek a nagysága annyi, és az igaz is. Egyébként ha definiálod a mási ktest helyzetét egy irányvektorral, és beszorzod, ugyanazt kapod mint amit bonyolutabb modellekben használnak.
Einsteinnél már vektortérként szerepel a gravitációs mező, úgyhogy nem értem miért molyolsz ezen. Ő már a térszerkezetet modellezte.
Egyébként meg kiegészítésre szorulnak a képleteid.
() jel, R1, R2, R3 és .... nincs megmondva micsoda.
De gondolom ugyanolyan halandzsa mint a szöveg mellé. -
forrai #395 Megfigyelhető, hogy a tudományokban, a matematikában, a fizikában stb. mindenki a képletek egyszerűsítésére törekszik, és boldog, ha sikerül létrehoznia a minimalizált egyszarvút.
Miközben az élet éppen ellenkezőleg, az egyszerűből, mint valamiféle fraktálbögyölőböl csinál csodálatos, bonyolult szövevényű, szépséges (és randa) alkotásokat.
Ezért nem csupán az lenne a tudomány dolga, hogy megtalálja a minimum bögyölőt, hanem inkább hogy annak minden lehetőségét kibontsa!
Az előbbi hozzászólásom is erre példa!
-
forrai #394 Ide valóban kevés képletet írok, de ha lenne róla statisztika, akkor az nálam sem mutatna rosszul. Valaha egy matematikus akivel a hatványösszegekről beszéltem, azt mondta: "van érzékem a formulákhoz". Ami nagyon igaz.
Én ugyanis gyakran nem egyszerűsíteni, hanem inkább bővíteni probálom őket, amitől más értelmet is nyernek!
Hogy mindjárt példa képletet is irjak:
A gravitációs térerősség általános felírása:
E=G*M/R^2
Ami egy faramuci, valójában értelmetlen, nem vektoriális képlet.
Ugyanez felbővítve:
E=4*PI()/3*G*m*R3/(4*PI()/3*R1xR2*R3)= G'(ró)*R3....m/s^2
Ahol G'=4*PI()/3*G amit "vonatkoztatási gömbi tér gravállandó"-nak nevezhetnék, röviden: gömbi gravállandó
(ró)=M/V a "vonatkoztatási gömbi tér sűrűsége"
V=4*PI()/3*(R1xR2*R3) a "vonatkoztatási gömbi tér skalár térfogata".
Szóval:
E=G'*(ró)*R3
Ez egy egyszerű, vektoriális, lineáris egyenlet, amely fizikailag zsigerileg másképpen, és logikusabban értelmezhető, mint a másik, ami jóformán sehogy. A különbség egy egész fizikai világkép.
Ez a jól látható különbség a jelenlegi piaci fizika, és a FIZIKA között.
Nem csekély különbség uwu, tanult barátom. -
forrai #393 Jaj, itt van!
Már szinte a mumusomnak grundolom! (Magamban csak így is nevezem: uwumumus).
Négy "u" egymás után, talán nincs is ilyen rettenes magyar szó több!
-
forrai #392 Különben még azt sem mondtam el, mi a köze a fénynek a tehetetlenségnek?
(Remélem sikerül ugyanolyan velősen leírni, mint az előbb.)
Maxwell fényelméletében a vákuum szerepel, mint az elektromos töltés partnere annak oszcillációjában. Mert nélküle az nem történhetne meg.
Azonban a vákuum egy nagyhasú, botladozó partner egy olyan kecses fénytáncban, amelyet a szépséges, ifjú elektromos töltés lejt a világegyetem táncparketjén.
Egy hozzávaló, daliás partnert kellene találni hozzá, aki leginkább a tömegtöltés lehetne, és amelynek ehhez az elektromos töltéssel kompatibilis tulajdonságokkal kellene, hogy birnia, hogy a becsületükre szolgáló, igen gyakori közösülésük rendben megtörténhessen!
Aki lehetne a tömegtöltés is! Akiről azonban a tudűsok azt hiresztelik, hogy valójában nempotens, mert csak forrás, pedig, az elektromos töltés nyelő is!
(meg is érdemelnék, hogy bebizonyítsa nekik, miért nincs igazuk, hadd ne mondjam, hogyan...)
Utána kellett tehát járnom ennek a félrertésnek, és hát kiderült: hogy a hiedelmük nem igaz, a tömegtöltés is nyelő! Tehát nemcsak kibocsát, hanem be is fogad vektorokat! Így jöhet létre az a mező, amelyben a tehetelenség is, mint tömegvonzás létrejöhet, és ugyanolyan periódikusan változó, duális (elektromos-mágneses, tömegvonzási- tehetelenségi) térerőt okoz mint az elektromos!
Így már igazán egymáshoz való, fényes párt alkothatnak, a sületlen vákuum nélkül.
És ha még azt is sejtetném, hogy nemcsak egy ilyen fénypár lehetséges, amelyek talán más univerzumi táncparketten lejtenek...
Nem ez már túl korai: az uwu(n) még megszólna miatta! -
uwu 80 #391 Kár.
Egyébként nem hízelegni akarok, de te sokkal kifinomultabb áltudós vagy mint Gézoo. Ő még az egyenlőségjellel is harcban áll. A két oldalt egyenlőnek mondja szóban, de behelyettesítve az azonosságai nem azonosságok. Te legalább nem írsz képleteket csak érintőlegesen, maga a törvényszerűség nálad csak szavakban létezik, így ilyen hibát te nem követsz el. -
forrai #390 Szerintem mind a kettőnké igaz! Mert ha nem így lenne, akkor is inkább ketté osztanánk a világot, pontosan a felibe. És pénzfeldobással döntenénk el, hogy melyikünk melyiket kapja, ahol a saját elveit nyomba érvényesíthetné, kellő szigorral!
Tégedet uwu, inkább a Gézoora hagynálak, mert már nem bírok veled!
Te ellenálnál még a tehetetlenségnek is!
Úgyhogy hiába úszitasz, mi a gézooval kiegyezünk!
-
uwu 80 #389 Forrai és Gézoo! Jaj de jó hogy mindketten itt vagtok!
Ugyan boxoljátok már le melyikőtök fizikája az igazi!
Fontos lenne a tudomány szempontjából. Amelyikőtök fizikája győz, az vitázhat velem. Nagyszerű lesz. -
forrai #388 Polárka, tudod- alkalom szüli a hozzászólást.
A tehetetlenséget a fizika úgy hagyta, ahogyan azt Newton idő hiányban, két pénzhamisitási ügy között nem fejezhette be! És ezzel nagyon elégedett a fizika ma is.
Így most itt állunk tehetetlenség nélkül, tehetetlenül, és próbáljuk vakarni a híg, de bozontosnak vélt agyvizünket.
Pedig:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
....
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Büntetésül százszor kell leírni!)
Ez egy igen egyszerű, vektoralgebrai jelenség, ami most csak azért feltünőbb, (és még csak nekem), mert ma már ismert az, hogy a gravitáció véges sebességgel terjed.
Mert ha ezt Newton is tudta volna, akkor ő pillanatokon belül, előbb megértette volna, hogy a tehetetlenség: egy korábbi gravitációs mező ráhatása a jelenlegire.
Nem tudta ezt Maxwell sem, sőt Einstein se talán. Valóban, csak nemrégen ismert ez a tény, és kell a fizikának egy kis idő, hogy a szellemi tehetetlenségét leküzdje!
Nekem viszont, részben a képzetlenségem miatt is sokkal kisebb a szellemi tömegem, meg a szellemsűrűségem, s így a szellemi tehetetlenségem is, mint a fizikának, ami nehezen mozdulhat csak.
Ha mondhatnám: extra nagy szellemi sűrűségtelenségem van- talán az egyik legnagyobb!!! Kész szellemi vákuum!
Ezért mondom én elsőnek:
"A tehetetlenség: a test tömegvonzása önmagára!"
(Továbbá, hogy a relatív tömeg is annak a hatása, de erről még egy szót se!)
Ezzel a fizikát a régi-új alapokra állítottam, a Nobel díjat pedig kérem aranytálcán.
Az átadásra majd bizonyára méltón felöltözöm, van ugyanis egy 50 éves, alig használt, fekete öltönyöm, amit csak érettségin, és Nobel díj átadáskor szoktam viselni. Természetesen barna zoknival, mert zöld a szemem.