627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
polarka #347 Tutira? -
polarka #346 "Te vagy az a pali aki szerint a sebesség változás nem gyorsulás."
Ezt a tudást már ált. iskolában is átadják (lehet nem az orrodat kellett volna piszkáld akkor is) és nem ugyanazt jelenti a két fogalom.
a sebesség változása: Δv = v2-v1
gyorsulás: Δv/Δt -
#345
ők nem ők, hanem ő. ugyanis albertus = gézoo = qetanolit. -
Qetanolit #344 Elolvastam sok írásodat. Te vagy az a pali aki szerint a sebesség változás nem gyorsulás. Ezzel a """tudásoddal""" a Gézoo-t illetően: "tehát az, ha felhívom Gézoo tárgyi tévedéseire a figyelmet" kizárt, hogy bármire felhívhasd a figyelmet. -
polarka #343 Értelek, tehát az, ha felhívom Gézoo tárgyi tévedéseire a figyelmet, az offolás. Továbbá az minek minősül szted, h Gézoo 1etlen témát sem tárgyal ki korrektül, hanem amint konkrét kérdések merülnek fel elhallgat és másra tereli a témát? (Akárcsak Albertus tette és ahogyan most te is teszed. Nem politikusok vagytok véletlen? Olyan mesterien űzitek a mellébeszélést.) -
Qetanolit #342 Ő a fűtő.. 
Bocs Gézoo a humorért! 
Nem lehetett kihagyni!
-
Qetanolit #341 Én pedig azt nem értem, hogy miért nem tiltottak ki innen a folyamatos offolásaid miatt?
-
commissioner #340 "Egyébként már sokszor mondtuk, a tanszéken szállóige: "Nem elvetendő, hanem kijavítandó" az Einstein féle relativitás."
Melyik egyetem, melyik tanszékéről van szó? Ott dolgozol? -
remark #339 "Ha nem értem nincs is!"
Ez emberi tulajdonság, semmi köze nincs a "tudománytagadáshoz". Minden ember kizárólag a horizontjáig lát el, és ebbe beletartoznak azok a "tudósok" is akiknek a "tudományát" szerinted tagadják az emberek. -
polarka #338 Én csak azt nem értem, h miért nem olvasnak el legalább néhány rendes TK-t a témában. Ha meg nem tudják melyikkel kezdjék, akkor miért nem kérdeznek? Én szívesen adok nekik linket. De nem, inkább baromságokat olvasnak és abból meg megy a filozofálgatás. -
polarka #337 Most akkor mely modellről beszélsz? EM hullám vagy részecske, jó volna, ha eldöntenéd.
Egyébként, az h közeghatáron fázist vált sehogyan sem indoklod, csak kijelented. Ami azért is hülyeség, mert a hullámtermészeténél fogva nincsen a határon fázisugrás, ahogy állítod. Továbbá pontosan ezen peremfeltétel vezet ahhoz, h a hullámegyenlet síkhullám megoldásából könnyen kihozható a visszaverődés- és törés törvénye.
Mindez újabb bizonyíték arra, h te sosem foglalkoztál valójában a témával, csak felületes ismereteid alapján filózgatsz. -
#336
Olvasva a topikot annyi következtetés vonható le, hogy születőben van az modern kori tudománytagadás v2.. Pont mint a középkorban, csak itt a hatalomféltés helyet a megnemértés szüli.
Manapság olyan tudományos eredményekről hallani, ami meghaladja a józan paraszti ésszel történő érthetőséget, sőt azon felül is nehezen érthető. Aki foglalkozik fizikával és nem érti, egy alapvető emberi tulajdonság keríti hatalmába. A tagadás - ezzel próbál kompetensnek tűnni, mindenáron. Ha nem értem nincs is!
Ez *urva jól kiolvasható itt is, pont mint forrai "mérnök-professzor" úr topikjaiban, vagy a tudományos cikkek alatt pl. wilcox ősrobbanás elmélet tagadása, vagy anno wanek nanotechnológiával kapcsolatos agressziója. :D
S ehhez nem is kell fizikusnak lenni!!
-
#335
bagoly mondja. tehát hol találhatóak azoknak a bizonyos méréseknek a dokumentációja? -
Gézoo #334 Látom te semmiben nem vagy képben. Még abban sem, hogy ne offold a topic-ot! -
#333
fotonok aramanak fazisvaltozasa... latom nem vagy kepben a fogalmakkal.
de akkor terjunk vissza az altrel-t cafolo meresekhez, amiket " sokan kimertek" . ezzel ados vagy, nem felejtettem am el...
-
Gézoo #332 Minden olyan közeghatáron áthaladáskor, amely során különböző terjedési sebességet okozó közegek között lép át az elektromágneses hullám, azaz a fotonok árama, fázis változást szenved a fotonáram. Ha pedig A közegből belép B közegbe majd B közegből ismét A közegbe a fotonáram, akkor ellentétes előjelű fázisváltozások következnek be.
Na de kérem, ezt a vitát vigyétek át egy optikai topicba! Itt offtopic a téma! -
#331
dehat mondom, hogy a frekije nem valtozik es igy a szine sem -
clarck #330 Akkor nem lehet az, hogy az üvegben haladó fénysugár ,ha a sebessége csökken,hullámhossza csökken frekvenciája nő és így a színe nem változik? -
Albertus #329 Gézoo! A gravitációs potenciál minden pontban más értékű, mert a távolság négyzetével fordítottan arányos a potenciál nagysága.. Ezért bármilyen csekély méretű testnek a két vége között erőhatás ébred.
A legkisebb távolságon lévő testek is eltérő szögben esnek sugárirányban, ezzel az erőhatás egymáshoz kényszeríti őket.
Tehát minden megfigyelés azt igazolja, hogy nem tekinthető inercia rendszernek a szabadon eső test. -
#328
a megfogalmazas megint pongyola es kisse ertelmetlen, de ha ezt erted alatta:
a gravitacioz mezoben szabadon eso test inerciarendszernek tekintheto,
akkor helyesen gondolod. vegre valahara. -
#327
a szinerzet a frekvenciaval van kapcsolatban. tehat az uvegben is ugyanolyan szinu a feny mint a levegoben -
clarck #326 Értelek.
A narancs az tisztázva ,a levegő vissza alakítja.Akkor ez is olyan mint az inercia rendszer. Csak az üvegen belül működik,de ott nem látható mert nincs ilyen szín, de ha mégis látod akkor narancs színű.Minden világos.
Egy kicsit hasonlít a paradicsom evéshez.
"Én nem szeretem a paradicsomot,mert ha szeretném akkor meg enném, pedig utálom!"
Mellesleg részemről ez igaz is. -
polarka #325 és túloldalon mégis milyen közeg van? csak nem levegő újra? Akkor a szemünkbe nem ugyanúgy képződik le és kelti a színérzetet, mintha nem is lenne ott az üveg? -
clarck #324 Igen igaz!
Mint azt valahol már egyszer írtam, fantaszta vagyok ,és nem fog lelki törést okozni ha nem nekem van (lesz)igazam.Amíg értelmesen lehet vitázni, védem az álláspontom, de megállok ha már nincs mit védeni.Most jelen pillanatban kicsit megállok erőt gyűjteni.
-
clarck #323 Biztos vagyok benne hogy jól számoltál, és nem a 47 a baj hanem a velejáró lustaság. 
Gondolom a megadott értékek csak spontán kitalált értékek,mert a végeredmény szerint ilyen hullám hosszon a megadott frekvencián nincs fény.A fényspektrum szineiDe az is elképzelhető hogy megint csak én nem látom át dolgot.
Nem bosszantásként írom tényleg, de ha egy közel narancs színű fény bemegy az egyik oldalon akkor milyen szín jön ki hanem narancs?Mert mint az tudjuk a valóságban narancs színű a kijövő fénysugár is.(600nm)
-
Gézoo #322 Állítás:
A gravitációs erőtérben szabadon eső test inerciális rendszerben nyugvónak tekintendő, mert teljesíti az inerciális rendszerekre előírt minden feltételt.
Ki ért ezzel egyet? -
polarka #321 Tehát már megint nem tudsz mit felhozni. Szépen kérlek - újra - vezesd le nekem azt hogy c=1/√εμ ! -
polarka #320 Kösz a semmit. Esetleg ezeket is úgy használja Einstein, mint ahogyan Lebegyev az általad felvázolt levezetést?
Én nem olvasgatok áltrelt csak ism.terj. szinten, de ott még nem találkoztam azzal, h a rel. dopplernek bármi köze lenne a dologhoz (lásd). Viszont kétségeim vannak afelől, h te tudnád miről beszélsz, miután még a specrellel sem vagy tisztában. -
polarka #319 Fénysebességre nem. Sztem már írtam, h aszimptotikusan közelíthető csak. Az energiáját nem a gyorsulással szerzi, hanem már létrejöttekor ekkora energiát visz el az ütközésből (vhol még wikin is fenn van a diagramja). Kb. 0,99c.
A fizika modelleket alkot. Ha az ezekből kijövő eredmények egyeznek a tapasztalatokkal, akkor jó a modell. Minden modellben vhonnan ki kell indulni, ezek pl. az alapfogalmak és axiómának (fizikában inkább posztulátum), amiket bizonyítás nélkül elfogadunk. Ezért is hülyeség azt elvárni, h bizonyított tényeken alapuljon, mert semmi sincsen, ami azokon alapulna. A specrelben adott 2 posztulátum és definiálva van, h mit ért időn és helyen, ez hogyan határozható meg a gyakorlatban. Az ezekből matematikai számításokkal kihozott törvényszerűségek pedig jól egyeznek a kísérletekkel. Ergo ez egy jó modell. Az a gyakorlatban lényegtelen, h a posztulátumokat milyen 5letek, kísérletek... alapján szülték (azzal a filozófusok és azon belül is a tud.töri foglalkozik) -
#318
oh értem, hát akkor a korod miatt nem tudod kiszámolni (pedig azért annyira nem bonyolult, hogy egy 47 ne tudja kiszámolni). sebaj, megoldom én,
a sebessége az üvegben v2 = c/n2 = 2*10^8 m/s
hullámhossza l2 = l/n2 = 400 nm
frekije pedig marad f = c/l = c2/l2 = 500 THz -
polarka #317 A freki azt adja meg, h hány periódus halad át másodpercenként. Ha a közeghatárhoz ér a fény és az 1. közegben adott frekije volt és a másikban, meg mondjuk kisebb. Akkor az azt jelentené, h a különbözetben levő hullámperiódusoknak a közeghatáron kell, h legyenek (eltűnjenek?), vagyis ott folyamatosan 1re nagyobb lenne a torlódás. De nem ez a tapasztalat. Fordított helyzetben pedig minden másodpercben új zavarok kéne keletkezzenek.
Ha egyik közegből f számú zavar érkezik másodpercenként, akkor a másik közegben is ennyi zavar terjed tovább. kísérletileg | ezen gifen is látszik -
clarck #316 47 éves. -
clarck #315 Tényleg tudni akarod.Holnap után leszek 47.
Neked van igazad!
A képlet szerint mélyen az infra tartományban kellene lennie, de nem ott lesz.Azzal nincs baj amit írtam hiszen ez más elektromágneses hullámra igaz, csak nem a fény, közegben való haladására. A Fény az fény.Ez Van Régen voltam középiskolás. -
#314
ugye most csak viccelsz? ez nem tarthat fél percnél tovább... egyszerű középiskolai példa. hányadikos vagy, hogy ez gondot okoz? -
clarck #313 Hogy őszinte legye semmi hangulatom számolgatni,de megpróbálom,De eltart egy darabig. -
clarck #312
Így van helyesen!
Ha két különböző törésmutatójú közegbe ér a fény úgy sebessége csökken hullámhossza nő és frekvenciája csökken -
#311
jó, akkor vegyünk egy példát konkrétan. a fény vákuumbeli sebessége legyen c = 3*10^8 m/s . legyen a EM hullám monokromatikus, vákuumbeli hullámhossza l = 600nm.
legyen az egyik közeg levegő, n1 = 1 és a másik közeg üveg n2 = 1.5 törésmutatóval. tehát a fény levegőből (vagy ha úgytetszik vákuumból) lép át üvegbe.
azt mondd meg nekem, ha szerinted változik a hullámhossz és a frekvenica is, mekkora lesz a fény sebessége (v2), hullámhossza(l2) és frekvenciája (f2) az üvegben? -
clarck #310 "hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia. "
Itt a hiba!Ha a hullámossz csökken NŐ a freki! -
clarck #309 Talán azzal kellene kezdened hogy értelmesen leírod a mondandódat és nem a másikat vádolni.
Egy képlet, jelen esetben lambda= fénysebesség (nem sebesség)osztva a frekvenciával.Ha a sebesség csökken akkor nő a frekvencia ,és fordítva.Valójában ha két különböző törésmutatójú közegbe érkezik a fény és ha a sebessége változik, változik a hullámhossz és a frekvencia is.Egyik sem független a másikától.De minden esetben a Fénysebesség a mérvadó hiszen csak így tudod kiszámítani a törés mutatót. -
#308
úgy látszik nem gézu az egyetlen, aki nem képes értelmezni a szöveges információt.
arról írtam, amikor a fénysugár egyik közegből átlép egy más törésmutatójú közegbe. akkor NEM változik meg a frekije. csak a sebessége és a hullámhossza. a hullámhosszat nem csak a frekvenciájából határozzuk meg, hanem még a sebességéből is. ha a sebessége csökken egy optikailag sűrűbb közegben, és a hullámhossza is csökken ugyanolyan arányban, akkor a frekvenciának állandónak kell maradnia.