627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
  • clarck
    #307
    Bővebben!
  • clarck
    #306

    Elolvastam de megint csak az derült ki hogy nem én írok marhaságot.
    Honnan veszed azt ha valaminek megváltozik bármilyen okból a hullámhossza akkor a frekije úgy marad?
    A helyesbítéseddel nem helyesbítetted a #289 hsz."marhaságát" Egy elektromágneses sugárzásnak több jellemzője közül az egyik, a hullámhossz amit frekvenciájából határozunk meg és fordítva.
    És Te mit is írtál?

    #292 "a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-ről lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik."

    "294#helyesbítés: ... hullámhossza lambda/n1-ről lambda/n2-re változik..." gondolom a pontok után szintén "frekije pedig nem változik." következne.
  • qetuol
    #305
    szia!

    kérlek olvasd el még egyszer pontosan a #292 -est és a #294-es helyesbítést. aztán ennek fényében írjál marhaságokat.
  • clarck
    #304
    Tévedsz az érdekel de mivel mindent eldöntő bizonyítékot (határozott mérési eredményt)egyik tábor sem tud felmutatni így elfogadom azt de fent tartom a magam nézetét.
    A gratuláció viszont csak neked jár, mert megint sikerült bizonyítanod hogy neked nem a beszélgetés a fontos hanem a beszólás!
  • dronkZero
    #303
    Tehát téged nem az érdekel, hogy mi van a relativitáselmélettel magával, hanem a véleményedet a témában egy isten háta mögötti szar oldal egy elbaszott szócikkére alapozod.

    Engedd meg, hogy gratuláljak!
  • clarck
    #302
    Szia!
    Ha egy elektromágneses sugárzásnak bármilyen okból megváltozik a hullám hossza úgy meg fog változni a frekvenciája is, és fordítva.
  • clarck
    #301
    Szia!

    OK, elfogadom de nézzük csak át!

    Tehát a müon keletkezik a légkör felső határában legyen mondjuk 10Km.Az tudjuk hogy a müon fény sebesség mellet Kb 660m tesz meg mielőtt elbomlik. De lehet e agyagot (tömeget) fénysebességre gyorsítani?Nem lesz akkor végtelen tömegű és nem kell-e hozzá végtelen energia.?Mekkora sebesség kell ahhoz hogy müon, az idő dilatáció által áthidalja azt az utat,amíg eljut az észlelő detektorig. És ez mekkora energia felvétellel jár ,mivel ugye gyorsul,és ahhoz energia kell. Lehet neked van igazad ,de amíg a link utolsó dőlt sora nem változik ilyenre ,

    ” A relativitáselmélet a 20-ik század egyik nagyon fontos fizikai vívmánya. A relativitáselmélet bizonyított tényekre, alapul.” addig fenn tartom álláspontomat.
  • qetuol
    #300
    ez nem nézet, hanem tény. fogalmad sincs mit mikor milyen vonatkoztatásban lehet használni. melyik elméletnek mik az értelmezési tartományai, használhatósága. összemosod a dolgokat, nem tudod melyik képlet mire való, mit jelent. ha valaki rákérdez, összevissza hablatyolsz, aztmonod nézze meg egy könyvben, stb. nem tudod melyik változó mit jelöl.

    a müonos dolgoknál a müon élettartamánál van az idődilatáció, és a müon mint inerciarendszer mozog, nagy sebességgel a megfigyelőhöz képest. specrel.
    a doppler shiftnél nem inerciarendszer van, hanem gyorsuló renszer. ez általános relativitás, habár a speciális relativitásból levezetve, nem ugyanaz.
  • Gézoo
    #299
    Amíg ezen a nézeteden nem változtatsz, addig kérlek, ne reagálj egyetlen posztomra se!
    A kérésem okát, nyilvánvalóan megérted majd, ha tudni fogod az összefüggést a gravitációs rel.Doppler és az idődilatáció között.
  • Gézoo
    #298
    Így helyes..
  • qetuol
    #297
    nem, nem változik meg.
  • qetuol
    #296
    einsteintől idézel, de fogalmad sincs mit. a dopplernek semmi köze az idődilatációhoz.
  • Gézoo
    #295
    "tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg."

    Olvass figyelmesebben: "A fény sebessége akkor tekinthető állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstől a detektálás pillanatáig."

    Ha a fázisa megváltozik, akkor a haladási periódusideje is megváltozik,

    a frekvencia pedig a periódusidő reciproka, tehát a közegbe be vagy kilépéssel megváltozik a frekvencia is a fizikai definíció szerint.
  • qetuol
    #294
    helyesbítés: ... hullámhossza lambda/n1-ről lambda/n2-re változik...
  • Gézoo
    #293
    Még a kérdést sem érted, akkor miből gondolod, hogy írhatnál helyes választ?

    "Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletéből kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhető állandónak a fény sebessége."
    Itt, ezen a ponton: "Ebből egyáltalán nem nyilvánvaló." igazoltad, hogy fogalmad sincs a kérdésről, de válaszolni szeretnél.. Na de mire? A kérdést nem értetted meg..
  • qetuol
    #292
    de hogy egészen pontos legyek, nehogy gézu belekössön: ha az EM hullám n1 törésmutatójú közegből n2 törésmutatójú közegbe lép, akkor a sebessége c/n1-ről c/n2-re változik, ahol c a vákuumbeli sebessége az EM hullámnak. hullámhossza lambda*n1-ről lambda*n2-re változik, ahol lambda a vákuumbeli hullámhossza. frekije pedig nem változik.

    tehát bármit rakhatunk a fény útjába, fekije nem változik meg.
  • Gézoo
    #291
    "És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz..." - Einsteintől vettem át, lásd ott.

    "Az áltrelből a Föld okozta gravitáció túl kis mértékű, ahhoz h a müonok idődilatációját megmagyarázza, nem tudtad?"
    Nem tudtad, hogy arel.Doppler révén sok milliószoros értékkel hat a müonra?
    Az pedig pontosan a tapasztalt idődilatációt okozza.

  • qetuol
    #290
    úgy értem, ha egy bizonyos anyagól, egy másik anyagba lép, a frekvenciája nem változik ^^
  • qetuol
    #289
    sőt, a fény frekije minden anyagban állandó. ami változik, az a sebesség és a hullámhossz.
  • polarka
    #288
    "A fény sebessége akkor tekinthető állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstől a detektálás pillanatáig."
    Sztem meg akkor tekinthető állandónak, ha útja során ugyanazon anyagon kell áthaladjon.

    "Ezt a feltételt teljesítő mérést a Föld felszínén csak folyékony levegővel való hűtés mellett (a hőmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelőzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni."
    Gondoltál rá, h esetleg ne tegyél semmit a fény útjába, ami megváltoztatná a frekvenciáját?

    "Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletéből kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhető állandónak a fény sebessége."
    Ebből egyáltalán nem nyilvánvaló. És emiatt még le is merném fogadni, h ki sem tudod hozni a Maxwell egyenletekből a fény terjedési sebességét, mert akkor nem mondanál ilyen marhaságot (persze, ha érted is a levezetést). Érdekes, h itt leírod, h mitől függ a fény sebessége, de a hsz-od 1. mondatában meg azt állítod, h más dolgoktól is függ.
  • polarka
    #287
    Az áltrelből a Föld okozta gravitáció túl kis mértékű, ahhoz h a müonok idődilatációját megmagyarázza, nem tudtad?
    És nálad mi pl. a t és t'? Nem szép dolog úgy képleteket írogatni, h nem mondod meg mit mivel jelölsz...
  • polarka
    #286
    Az az igen kis rész erősen 0-hoz konvergál, ugyanis nem túl sok kozmikus eredetű proton és alfa-részecske kóricál a föld felszínnél.
    Nem véletlen, h nem azok alapján mutatják ki a kozmikus sugárzást, hanem pl. a müonok alapján, azok kevésbé reagálnak, így nagyobb a behatolási mélységük a légkörben.
  • polarka
    #285
    Érdekes, h pont ezt hoztad fel, mert épp a hétvégén mesélt egy rokonom Jánossy L. könyvéről. Talán egyszer az is sorra kerül, h elolvassam, mivel ott vélhetően korrektül és rendesen van megfogalmazva a beszélgetésben szóba került spec.rel. bevezetés.

    Mivel a beszélgetés inkább csak filozofikusan érintette a témát, így néhány dolog nem derült ki világosan és nem is értek egyet néhány dologgal. Pl. azt állítja, h Einstein 1905-ös cikkében nem szerepelt azon posztulátum (Mivel németül nem tok, így az angol fordítást nézem). Pedig a §2-ben már az elején kimondja. "Stationary" system alatt pedig §1 alapján azt érti, h azon rendszerek, amelyekben a Newton tv-ek jól működnek, ezek pedig az inerciarendszerek.
  • Gézoo
    #284
    Azt tudni kell, hogy a sárga pontok egy-egy mikro energiájú fotont szimulálnak. De sajnos minél több pontot kell kezelnie a proginak annál lassabbá válik a futása. Ezért úgy tűnhet, mintha lelassulnának.. a képernyőn lassulnak le amikorra közeledünk az 1500 darab MEF megjelenítéséhez.
    Minden MEF a kiindulási koordinátájától ugyanazon "c" sebességgel halad az indulási térirányba. A háttéren halványan nyomot hagynak a MEF-ok, hogy követhető legyen a haladási irányuk. (Természetesen a valóságban semmilyen foton sem húz csíkot..)

    Az első animáción a forrás pontszerű, és a kilépés visszaható impulzusa hatására forog.. Szintén magától értetődő, hogy az ábrázoltnál sokkal "sűrűbben" feltételezhető a MEF-ok kilépése.
    A másodikon azt láthatjuk, hogy mit láthatna az a megfigyelő (ha láthatná a MEF-at) akkor ha v=0,99c relatív sebességgel mozog hozzá viszonyítva a forrás.
    A harmadik animáción r sugáron álló középpont körül v=0,99c kerületi sebességű pontból kisugárzott ME fotonok periódikus sűrűsödései figyelhetők meg.
    A negyediken azt látjuk, hogy hogyan sűrűsödne a gyorsulás hatására 90-180-270-360 foknál "átforduló" spin hatására a ME foton felhő. Itt már jól megfigyelhető a több százszoros sűrűsödési helyek kialakulása.
    Az ötödiken az r sugárral a középpont körül v=0,99c kerületi sebesség mellett gyorsulás hatására létrejövő sűrűsödés látható.
    A hatodikon az ötödik animáció azon megjelenítése amikor a megfigyelő relatív sebessége az r sugarú kör középpontjához viszonyítva v=0,99c azaz a relatív Doppler hatása a ME fotonokra szépen megfigyelhető az animáción.
    Sajnálatos módin a pixeles felbontás miatt 1 pixelnél közelebbi "sűrűsödéskor" is csak egy pontban látszik a kettő vagy több oda közelítő ME foton. Ez csalóka képzetet kelthet. Ennek és a fentebb leírtaknak megfelelően érdemes szemlélni az animációkat.
    Ismételten hangsúlyozom, hogy ezek csak rajzok. Igaz, pontos számításokkal, de csak elképzelt helyzeteket ábrázoló nem túl tökéletes ábra sorozatok.
    Bármikor ki lehet lépni a programból két egymás utáni ESC lenyomásával, egy-egy animációt meg lehet szakítani egyszeri ESC majd továbblépéshez más gomb lenyomásával. Bárkinek van kérdése, örömmel válaszolok rá.

    Innen letölthető:
    http://www.friweb.hu/gezoo/hullam.exe
  • Gézoo
    #283
    A fény sebessége akkor tekinthető állandónak, ha a fázisa, ezzel pedig a frekvenciája azonos a forrástól kilépéstől a detektálás pillanatáig.

    Ezt a feltételt teljesítő mérést a Föld felszínén csak folyékony levegővel való hűtés mellett (a hőmozgás okozta fázis mozgás csökkentése-megelőzése érdekében,) lehet három tizedes pontossággal elvégezni.

    Nyilvánvalóan oka az, hogy Maxwell egyenletéből kiindulva amelynek alapján c=1/gyök(ε*μ)csak a forrásához relatívan mérhető állandónak a fény sebessége.

    Minden relatív mozgás a forrás és detektor között megváltoztatja a fázist, a frekvenciát és a megmért terjedési időt. Ezzel a sebességet.

  • Gézoo
    #282
    A gravitáció Einstein általános relativitása szerint fénysebességű sugárzással terjedő hatás.

    Kísérletileg igazolt, közismert hatás az, hogy minden fénysebességgel terjedő hatás a relatív Dopplert mértékével nagyobb hatást fejt ki a sugárzás forrásához v relatív sebességgel mozgóra, mint a relatívan állóra.

    Az müon pedig a Föld gravitációs mezejében a relativisztikus Doppler hatására:

    dt=t'-t/(1- G*M*h/c²/R²)*gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))idővel hosszabb életű, miután számára a gravitáció gyök((1+(v/c))/(1-(v/c)))-szeresen "sűrűbb".

    Azaz nem az általános relativitás bizonyítéka,

    hanem az általános relativitással egybevágóan az relatív Doppler egyik, sokadik igazolása..
  • clarck
    #281
    Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)
    A kozmikus sugárzás igen kis része eléri a Föld felszínét és így semmi nem zárja ki hogy bárhol ,bármikor müonok keletkezzenek és azokat érzékeljenek.
  • clarck
    #280
    Nem tudom olvastd e E Szabó László cikkét ezért még egyszer belinkelem.Ez az!
    Csak annyit fűznék hozzá hogy egyet értek a tanár Úrral.
  • polarka
    #279
    "Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd."
    Ez nem igaz. Annyi áll a posztulátumban (a kísérleteknek megfelelően), h a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanannyi. Az, hogy az a legnagyobb sebesség a specrel alapján újraértelmezett mecha törvényekből jön ki. Ugyanis ha vminek van nyugalmi tömege és azt gyorsítjuk, az energia egyre jobban a tömegnövekedésre fordítódik, vagyis a fénysebességet aszimptotikusan tudjuk így megközelíteni (kellenek a képletek, vagy elolvasol egy tankönyvet?). Mivel a fénynek nincsen nyugalmi tömege, ezért (szintén a mechából jön ki) csak fénysebességgel haladhat.
    Erre jöttek azzal, ism.terjeszőben, h ez nem zárja ki azt, h mi lenne, ha átugornánk az egészet, tehát nem folytonos fv.-nyel leírhatóan változtatnánk a sebességet. Kérdés: Hol van/lehet ilyen jelenség? Valszeg a kvantumvilágban. Megfigyeltek már ilyet? Tudtommal nem. A tachionok hipotetikus részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabbak. De kimutatni még nem tudták a létezésüket. Tetszik-nem tetszik a haladáshoz új jelenségek kellenek, amik nem magyarázhatók a jelenlegi modellek szerint. Vagy olyan elmélet, ami az eddigi jelenségeket legalább olyan jól megjósolja és még többet is jósol, amiket le lehet ellenőrizni.

    "Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idő paradoxont csak azért hogy valamennyire hihető legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idő paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idő sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás."
    Ha jól értem te a koordináta-trafókra gondolsz. Nos azokat sem azért hozta össze Einstein, h hihető legyen vmilyen állítás. Az 1értelműségért feltette, h egyik koordináta-rendszerből a másikba való áttérés az első koordinátáinak lineáris kombinációja lesz, majd megnézte az origók mozgását, a fény mozgását a posztulátum alapján és ezekből adódik a Lorentz-trafó. (Egy rendes TK-ban le van írva)
    Nem értem minek hangsúlyozod ki szépirodalmi fogásszerűen a paradoxon szót. Paradoxon, azért mert naivan a mindennapi tapasztalatok alapján nem ezt várnánk, de várjunk csak! A mindennapi tapasztalatok a fénysebességet megközelítő jelenségektől származnak? Nem. Ezekre külön kísérleteket kellett összeállítani, h kimutatható legyen. Egyébként kérlek magyarázd el h ha nincsen idődilatáció, akkor azon müonok, amik a laborban olyan rövid idő alatt semmisülnek meg, h társaik, amelyek a légkörben keletkeznek ennyi idő alatt nem tudnának csak néhány száz métert megtenni mégis hogyan mutathatók ki még a Föld felszínén is?
    Az álló müon felezési ideje kisebb, mint a mozgóé és kész? Más törvények vonatkoznak rájuk, máshogy kell leírni őket egyik és másik esetben? Ekkor jönne Occam-borotvája és elfogadjuk a specrelt, mert az 1szerre magyarázza mind2-t.

    "Ő ezt állítja:
    1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban
    2.Az anyag transzformálódik
    3 Az idő dilatál"

    Einstein az az ő? Neki 2 posztulátuma volt, már leírtam egyszer, de még wikin is fenn van. Ezekkel átdolgozta a mecha-t és levezetett mindent, amit állít. A cikkei fent vannak a neten, de nem azokat célszerű olvasni, mert vannak, amik 1-1 TK-ban világosabban, érthetőbben, 1szerűbben vannak levezetve. Ezért is nem enciklopédia (en/huwiki) vagy korabeli tudományos cikk alapján célszerű tanulni, mert nem az a céljuk, h tanítsanak téged, ellenben egy kurzus anyagával, aminek pontosan ez a célja.

    "Én azt állítom hogy különböző inercia rendszerek vannak.Ennyi"
    Az, h léteznek inerciarendszerek, elég triviális és te nem is ezt próbáltad fejtegetni. Inerciarendszer egy fogalom, definiálva van alapfogalmakkal, h mit is kell rajta érteni.

    "Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítő számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerűbb, és mégis működik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem."
    Nem kisegítő számításról van szó, szeretném tudni, h ha Bélához képest megyek v sebességgel, akkor az ő adataihoz nekem milyen adataim tartoznak. Miközben ugyanazon jelenségekről, eseményekről beszélünk.
    Az úgy érzem meg kevés, mert az emberek a Galilei-trafót érzik úgy, mégis az az érdekes, h a Lorentz-cel lehet a jelenségeket megmagyarázni és a Galilei-trafó csak ennek a közelítése kis sebességek esetén.
    Ha evolúciósan akarnánk indokolni, akkor teljesen helyénvaló, h a G-trafót érezzük a nyilvánvalónak, hiszen kevesebb számolással jár és a mindennapi túléléshez szükséges dolgokhoz elég pontos, mert nem - legalábbis én nem - futunk a fénnyel összemérhető tempóban. Nem is érzékelünk érzékszerveinkkel semmilyen esemény lefolyását (csupán a hosszabb ideig fennálló következményeit), ami a fénysebességével összemérhető tempóban zajlik le.
  • clarck
    #278
    "Ez mit és hogyan magyaráz? Pl. én nem látom, h milyen probléma volna a fénysebességen kibocsátott fénnyel a specrelben és milyen többi problémáról beszélsz?"
    Einstein nem bizonyítja hogy a fény a leggyorsabb sebesség, hanem állítja,mindenféle bizonyító elv nélkül.Ha Te tudod hol a bizonyítás jelezd.

    Idézet WIKI
    "Einstein harmadik dolgozata „A mozgó testek elektrodinamikájáról” (eredeti nyelven, németül: "Zur Elektrodynamik bewegter Körper") címet viselte. Ez a munka vezeti be a speciális relativitáselméletet: az idő, a távolság, tömeg és energia olyan elméletét, mely összhangban van az elektromágnesességgel, de még nincs benne a gravitáció. A speciális relativitás szolgált a Michelson-Morley kísérlet óta fennálló rejtély megoldására. A kísérlet kimutatta, hogy a fénysebesség állandó, és nem függ a megfigyelő mozgásától. Ez a newtoni klasszikus mechanika szerint lehetetlen volt.George Fitzgeraldnak már 1894-ben az volt a feltevése, hogy a Michelson-Morley eredmény megmagyarázható, ha a testek mozgásirányban megrövidülnek. Mégis a dolgozat alapvető egyenleteinek magvát, a Lorentz-transzformációt a holland fizikus, Hendrik Lorentz vezette be 1903-ban, matematikai formát adva Fitzgerald elképzelésének.

    Einstein magyarázata két axiómára épült: Galilei régi ötletére, hogy a természet törvényeinek minden egymáshoz képest egyenletesen mozgó megfigyelő számára azonosnak kell lenniük, és arra a szabályra, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára azonos. Az elméletnek számos szokatlan következménye van, mert az idő és tér abszolút voltát elveti. Az elméletet később nevezték el speciális relativitáselméletnek, hogy megkülönböztessék az általános relativitáselmélettől, mely minden megfigyelőt egyenértékűnek tekint, nem csak az egyenletesen mozgókat."

    Az általam közölt elméletben nincs külön szükség arra hogy össze hozzam a tér és idő paradoxont csak azért hogy valamennyire hihető legyen az állítás.Ebben az elképzelt világban nincs idő paradoxon.Itt az anyag, a fénysebesség közelében nem transzformálódik,és az idő sem válik képlékennyé. Minden az ami.Tehát nincs rövidülés nincs nyúlás.

    "Ha jól látom, akkor lényegében annyit mondasz, h csak a mi Naprendszerünkben terjed a fény annyival, máshol pedig más sebességgel terjed. Erre sztem alkalmazható Occam borotvája, hiszen ha már azon feltételezésből, h mindenütt azonosak a fizika törvényei magyarázható egyelőre az ami a Naprendszeren túl megfigyelhető, akkor minek bonyolítsuk tovább a dolgot?" Ő ezt állítja:

    1.hogy a fény a mindenütt egyforma sebességgel terjed az univerzumban
    2.Az anyag transzformálódik
    3 Az idő dilatál

    Én azt állítom hogy különböző inercia rendszerek vannak.Ennyi

    Csakhogy itt nem kell segítségül hívni semmilyen más kisegítő számítást itt ismét a transzformációkra gondolok,mivel nincs rá szükség.Tehát ez a feltételezés az egyszerűbb, és mégis működik benne az Einsteni fizika és a Newtoni fizika, legalábbis én úgy érzem.



  • polarka
    #277
    A természetfilozófiát már azért túlhaladta a fizika. Összességében filózás amit leírtál, nem konkrét modellépítés.
    Akkor mit is posztulálsz tulajdonképpen?
    Ez mit és hogyan magyaráz? Pl. én nem látom, h milyen probléma volna a fénysebességen kibocsátott fénnyel a specrelben és milyen többi problémáról beszélsz?
    Ez legalább olyan mértékben korrelál a kísérletek eredményihez, mint a már elfogadott törvények, azok érvényességi határain belül?

    Ha jól látom, akkor lényegében annyit mondasz, h csak a mi Naprendszerünkben terjed a fény annyival, máshol pedig más sebességgel terjed. Erre sztem alkalmazható Occam borotvája, hiszen ha már azon feltételezésből, h mindenütt azonosak a fizika törvényei magyarázható egyelőre az ami a Naprendszeren túl megfigyelhető, akkor minek bonyolítsuk tovább a dolgot?

    Most sem kell elhigyed, h a garázsba befér, hiszen:
    - továbbhalad és kiszakítja a garázs falát
    - el sem jutna a létra addig, mert valszeg már elégne a bejárat előtt a levegőben
  • polarka
    #276
    mondjuk ahogyan a későbbi hsz-aidat olvasom, úgy látom, h csak azért vagy itt, h az oldaladat reklámozzad...
  • polarka
    #275
    - Jól látom, h már megint nincsen konkrét ellenvetésed, csak az üres duma megy?
    - Értelek. Tehát akkor Feynman is tévedett és a BME fizika képzésének anyagában is tévednek. Merthogy onnan újra átolvastam, h ne írjak akkora marhaságokat, mint te ;-)
    - Lebegyev levezetéséről pedig már belinkeltem az eredeti cikket, amiben sehol nem volt az általad hivatkozott levezetés. És ha azt szépen elolvasod, akkor láthatod, h a cikk valójában csak a fénynyomás kimutatásának kísérleti leírásáról szólt. Nembaj, akkor sem tudtál erre mit mondani és úgy néz ki, h most sem.
    - Kérlek téged, h ne írj senkinek a fizikáról, mert hazugságokat írsz le. Inkább tanácsold, h olvassák el rendes tankönyvekből a használt modelleket, hátha ők tudják értelmezni a leírtakat, ha már te úgysem tudod azokat helyesen ismertetni másokkal.
  • clarck
    #274
    "Az Occam borotvája elv alapján ez egy elég könnyen elvethető elmélet."
    Ne fogd vissza magad.
  • clarck
    #273
    Szia!
    Mit is állít Occam?
    "A tétel lényege az, hogy ha van két elmélet, amely ugyanazt a tényt magyarázza, akkor azt kell választani, mely a kevesebb (tudományosan nem bizonyítható) feltételezést tartalmazza, vagyis a legkevesebb hipotézisre épít."
    Melyik tény nálam ugyan az mint..... De kiével is?
    A nem tudom ki tételeit ki bizonyította tudományosan? Senki, egyszerűen elfogadták.és itt jön a képbe Occam.
    Megjegyzem ezek a "tények" sincsenek bizonyítva "tudományosan", de legalább nem kell elhinnem, hogy egy a garázsnál hosszabb létra befér a garázsba.
  • commissioner
    #272
    Az Occam borotvája elv alapján ez egy elég könnyen elvethető elmélet.
  • clarck
    #271
    Természetesen, sok kérdésre kellene kideríteni a választ ,Pl hogy miből áll ez az IC,(talán az inercia rendszerek egymásoz való viszonyának hányadosa vagy valamilyen együtt hatója).Nem tudom majd kiderítik. Azzal is tisztában vagyok, hogy van hasonlóság az „éter ” és az én „kitalációm” között viszont van különbség . Az étert vákuum anyagaként definiálják ,én nem beszélek anyagról csak úgymond fékező erőről. Nem általánosítom, hanem külön rendszereket alkotok. Nem kell föltétlen kidobni az egyenleteket „csak” módosítani E=m*c2 -m*c=E2. (Ha jól írtam, ha nem akkor majd ki lesz javítva.)De ami a legfontosabb, rengeteg feltételezést ,tisztázna a léte,térre ,időre,vonatkozóan.
  • clarck
    #270
    Megint egy teória!
    Ez egy feltételezés, amihez szükségeltetik némi tudományos affinitás és egy jó adag képzelő erő!

    Einstein azt mondja, a fény minden meg figyelő számára azon sebességgel halad függetlenül attól, hogy a megfigyelő milyen inercia rendszerben van. OK.

    Képzeljük el a naprendszerűnket egy olyan inercia rendszernek amiben az adott rendszerre vonatkozó szabályokat a központi csillag „Inercia Állandó”-ja határozza meg(nincs ilyen ,én alkottam, mindjárt kiderül hogy miért.)Ez az IC -( Inertia Constant). -Kénytelen voltam az Angol kezdőbetűket használni ,mert különben szamár bőgéssel kellene tele raknom a mondandómat) -határozza meg a rávonatkozó szabályokat mint pl ,az elektromágneses hullámok terjedését is. Így ebben az IC-ben a fény, mint elektromágneses sugárzás az eddig ismert szabályok szerint terjed és csak is, a miáltalunk definiált fénysebességgel.(~ 300,000.0 Km/s)S hogy miért?Képzeljük el hogy a fény ismeretlen sebességre képes, ha nem kerül semmilyen IC-vel kölcsönhatásba .Amint ilyen a kölcsönhatás keletkezik rögtön be áll az adott IC-ben uralkodó szabályokhoz ,az az vagy gyorsabb lesz vagy lassabb de maximum akkora mint az adott IC meghatároz.Hogyan működik? Legjobban ezt ellenelektromotoros erőtérhez lehetne hasonlítani némi csavarral. Tehát,elképzelésem szerint a fény ,nagyobb sebességre is képes, mint a náluk ismert sebessége, de pontosan az az energia fékezi ,mint amennyivel képes lenne gyorsabban menni.
    A mi IC-nk állandója a fény sebességére nézve 300000 Km/s nevezzük 1 nek
    a fény IC kívüli sebessége x
    Tehát ami 1-en felül van az pont annyival akadályoz mit az IC-n belüli sebesség és a maximális sebességének a különbsége.

    .Ez megoldja a fénysebességről indított fény, sebesség problémáját is. Meg egyéb problémákat is és egyben feloldaná az idő paradoxont is.
    Tehát elérhető a fény sebesség, de a mi IC-ben nem meg haladható sebessége (1) Ahhoz hogy ez meg változzon el kell hagynunk ezt az IC.rendszert.
    Nem tudom mennyire voltam érthető, ha valakinek valami kérdése van tegye fel.
    Már most mondom ,hogy csak kulturált értelmes hozzáfűzéseket illetve bírálatot fogadok el ..Az olyan típusú hozzászólásokat, nem veszem figyelembe ami minden feltételezést indoklást kizárva csak vádol.
  • [NST]Cifu
    #269
    Ezt a hangnemet viszont nem szeretem a fórumon Dronk, és ezt te is tudod...
  • [NST]Cifu
    #268
    Ez egy kicsit off lesz, amiért elnézést kérek előre is.

    1.: Ha valaki egy fórumra megy, akkor ott elfogadja a fórum szabályait. Ebbe beletartozik a moderálás elfogadása is. Nem kell, hogy tetszen a dolog, de ettől még így működik. Én is tiltottam ki innen embereket politizálás miatt. Ugyanígy azért is, mert feleslegesen trollkodik és hangulatot keltett.

    Nem ismerem a kitiltások hátterét, így ebben érdemben nyilatkozni nem tudok, de azt kétlem, hogy másokat kitiltanak egy nézet miatt, míg téged nem. De ismétlem, ez feltételezés.

    2.: Hogy miként kommunikálnak az emberek, az ilyen téren nem pro vagy kontra érv. Ha valakinek az elmélete működőképes, akkor azzal nem nagyon lehet mit kezdeni - pont ez az egész fizika lényege is, miszerint egy működőképes elmélet kiválthat addig használt, ám kevésbé sikeres elméleteket.

    Ám itt is megjegyezném, hogy attól, hogy valaki XY nick alatt kommentel, esetleg véleményt nyilvánít, nem jelent semmit. Én a saját nevemmel fórumozok kb. 13 éve. Eleddig teljesen jól elvoltam ezzel, pedig voltak kemény beszólások és problémás fórumok / témák.