627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
polarka #587 Horváth Dezső: Meglesz-e a Higgs-bozon az LHC-nál?
A friss fejlemények fél éve is frissek voltak... -
Gézoo #586 Egyébként pedig szégyen lenne tényekért mínuszt kapnom.. Nem nekem szégyen, hanem annak a tudatlannak a szégyene aki adta a mínuszt. -
Gézoo #585 Innen: [URL=http://www.scribd.com/doc/89852925/Horvath-Dezs%C5%91-A-reszecskefizika-elmelete-es-a-Higgs-bozon]Horváth Dezső fizikus, az LHC-ben végzett munka résztvevőjének 2012.04.17.-én elhangzott előadásának "kivetítős" anyaga.[/URL]
A professzor úr részt vesz a CERN-ben végzett munkában.. -
polarka #584 Honnan szeded ezeket, mert ez már az x. amiről hírezel és a CERN honlapján nem szerepel, mint "friss fejlemény"?
Aztán csodálkozol honnan gyűjtöd a mínuszaid... -
Gézoo #583 A legfrissebb fejlemény: megállapodtak az LHC tudósai arról, hogy addig folytatják a kísérleteket, amíg legalább két, egymástól eltérő eljárással nem sikerül a Higgs-re utaló jeleket találniuk.
Valamint arról, ha ilyen bekövetkezne, akkor folytatni kell a méréseket annak kiderítésére, hogy amit találtak az micsoda és valóban úgy viselkedik-e mint ahogyan az elmélet szerint a Higgs-nek viselkednie kellene.
Lehet, hogy nagyon kritikusan hangzik, de erre a hírre egyik ismerősöm azt mondta tömören:
"Aha, szóval reményük sincs a Higgs megtalálására!"
Talán remény azért csak van.. Az már látszik, hogy nincs olyan jel ami megalapozottan a létezésére illetve a kimutathatóságára utalna a jelenleg végzett kísérletekben.
-
Gézoo #582 "A látóhatár mögött ott van a Higgs" - jelentették be évekkel ez előtt.
Tavaly decemberben januárra, majd későbbre ígérték, hogy meg lesz.. és nincs meg.
Április közepe van, de a beste Higgs nincs meg..
Szimuláljuk a testek tehetetlenségét egy egyszerű játékkal!
Modellezzük a részecskék közötti kölcsönhatásokat, amit a fotonok okoznak.
Jégpályán tegyünk a jégre egymás mellé két műanyag bobot és beléjük egy-egy gyereket akik egymásnak medicinlabdát dobálnak.
A labda szimbolizálja a fotont és a bobos gyerekek a részecskéket.
A bobok eltávolodnak egymástól. Az időegységre eső eltávolodás függ a köztük lévő távolságtól, hiszen a labdának a sebessége közel állandó, de a távolság növekedésével egyre hosszabb utat kell befutnia.
Azaz a dobások időegységre jutó száma a távolsággal csökken. ezzel az átadott lendületek száma is csökken.
Ha pedig az egyik bobot a másik felé toljuk, "kényszerítjük", akkor ezzel a dobálás hatásaként a másik bobot is eltoljuk, mintha rugó lenne a két bob között.
A játék kedvéért próbáljuk meg az egyik bob mozgatásával körbetolni a pályán a másik bobot!
Közben érezni fogjuk a labda eldobásakor és a visszaérkezésekor fellépő impulzusokat, azaz az ellenhatás felét eldobáskor és másik felét a labda visszaérkezésekor, mint ahogyan itt részletesen leírtam.
Azaz egy egyszerű játékos szimuláció megmutatja, hogy a tehetetlenséggel válaszoló tömeg okozta ellenhatás, az igazából nem, vagy csak félig a meglökött test visszahatása. -
Gézoo #581 A legnagyobb hiba a tálalás módja.
A specrel úgy "tálalja" a hatásokat, mintha a megfigyelt és a megfigyelő között fizikai eltérések képződnének, pedig csupán méréstechnikai vagy szebben mondva "geometriai" oka van a mérési eredmények eltérésének. Így aztán több helyen feleslegesen túlbonyolítja a leképzést.
Az áltrel pedig bár deklaráltan téridő-geometriai leírás, fordítva "ül a lovon". A fizikai idő-helyesebben óra járási sebesség határozza meg a "téridő" geometriáját.
Az által, hogy az órák járási sebessége - vagy ahogy mondani szokás, az idő múlási sebessége - határozza meg minden megfigyelő számára azt a hosszot, amelyet a nála érvényes idősebesség és a fény együtt határoz meg.
Azaz nem csak a mércék atomjai közötti, hanem minden részecske közötti és minden részecske folyamatban ható kölcsönhatások "időegység alatti kiterjedési hosszát", hatásának nagyságát.
Ezért a geometriáját a legegyértelműbben az idő múlási sebességekkel lehet jellemezni és ebből származtatni minden fizikai változást.
Mint a méretek, az energia az impulzus és a többi.. Azaz az "idő múlási sebesség geometriájának" is elnevezhetnénk.
Hogy miért éppen az idő geometriájának?
Mert nagyon szemléletessé és érthetővé tenné az elméletet és igazából sokkal könnyebb használni és tanítani is.
Valamint "kézzelfoghatóvá" teszi a fizika továbbfejlesztésének lehetőségét.
Egy egyszerű példa a szemléltetésre:
Válasszunk ki egy tömegpontot amelytől sugár irányban az egyre nagyobb sugarakon egyre kisebb sűrűségű az a hatás ami az időt lassítja.
Ebből milyen felvetéseket tehetünk?
Például azt, hogy az érintő irányban haladó számára a tömegpont felőli oldalon lassabban múlik az idő, a túloldalon pedig gyorsabban.
Vagyis ha az érintőre fektetett lemezen elgurítunk pl. egy golyót,
akkor a golyó mozgási energiája a tömegközéppontján átmenő érintőn t idejű felületen halad, alatta t1 és felette t2 idejű felületeken.
Így ugyanazon I= m*s/t a golyó alsó részén I1=m*s1/t1 (miután a t magasságról mérve t1 időegység alatt a fény t1 magasságon csak s1 távolságot tehet meg t1 idő alatt,)
A felső rész t2 időegység hossza rövidebb mint az alatta lévő t ill. t1 ezért I2=m * s2/t2 lendülettel kell számolnunk.
Miután így I1 < I < I2 ezért a golyó pályáját a lendületek eredőjének iránya határozná meg. Vagyis "lefelé görbülő" pályán haladna.. ha nem lenne alátámasztva.
Érthető és kézzel fogható.
Hiszen azt mindenki tapasztalatból tudja, hogy ha a lendülettel szemben alátámasztás van, akkor "nekinyomódik" azaz erőhatások ébrednek.
Ha viszont nincs alátámasztás, akkor a misztikus tömegvonzás sem vonzás abban az értelemben ahogy képzeljük, hanem a lendületek eredője
minden atomunkra érvényes, minden rezdülésre, keringésre, hullámra.
Azaz a fény valamint a tömeg is egyaránt az időlassulások arányában fogja a pályáját megváltoztatni.
Hogy görbült maradna-e a téridő?
Naná! Éppen annyira mint most, csak annyi változik, hogy érthető az, hogy mitől és az is, hogy milyen értelemben.
-
commissioner #580 melyek a rel. elm. hibás részei? -
Gézoo #579 Az a poén, hogy a relativitás elvének jó részeit nem érinti az sem ha nem a fénysebesség a maximum.
Azoknak a részeknek a módosítása pedig amelyeket érint, annak is mindegy, mert előbb vagy utóbb úgy is átírtuk volna.
Kár a védelmezéséért.. -
Gézoo #578 Nos ez úgy van, hogy a Higgs kvantum legkisebb értéke kisebb mint a neutrínó legkisebb tömege. Különben a neutrínók nem kaphatnának tömeget a Higgs mezőtől.
Azaz ha a Higgs és a részecskék között létezik kötési energia akkor annak a kvantuma pedig még a Higgs bozonnál is kisebb tömegű.
Azt is érdemes tudni, hogy az ismert neutrínók közül nem biztos, hogy mindegyiknek van akkora tömege amit érzékelni tudunk.
És még azt is érdemes lenne tudni, hogy ha van 120 GeV körüli nagyságú kötési energia a részecskék és a Higgs bozon között, akkor a részecskék keletkezésének idején az univerzum látott energia tartalmának a sok ezerszerese szabadult fel a Higgs bozonok kötési energiájaként.
Hogy ez mekkora energia fluxus volt?
Hozzávetőlegesen közel fénysebességre gyorsított volna minden részecskét.
Azaz itt ahol vagyunk nem lenne egyetlen elektron sem.. a nehezebb részecskékben 2000*c^2-szer nagyobb kötési energiáról már nem is szólva.
Ez jó példa arra, hogy egy eleve elveszett elvet még akkor is foggal körömmel igyekeznek bizonygatni, ha már eleve úgy rossz a kiindulási felvetése ahogy a standard modell esetében van.
-
#577
hoppá
de biztos csak összeesküdtek, hogy megvédjék a dogmatikus relativitáselméletet... -
#576
http://www.youtube.com/watch?v=fw4K3sgza04&feature=BFa&list=SP8BCB4981DD1A0108&lf=list_related
Lecture 8 | New Revolutions in Particle Physics: Standard Model
Valahol válaszol a te kérdésedre is, de nem tudom, melyik videóban. -
#575
Azért kell Higgs a standard modellbe, mert alapból ott minden részecskének fénysebességgel kellene haladnia. -
uwu300 #574 Biztos hogy nem csak 17 méter? -
Gézoo #573 Érdekes! Egyre több fizikus és már a "civilek" is egyre több helyen felvetették, hogy a fénykábelnek legalább 18 méterre kellett kirándulnia ekkora (60 ns) hiba létrejöttéhez.
Az pedig nem kilazulás, hanem kirándulás a szomszéd épületbe, vagy a kertbe.. -
#572
mondd meg nekik a tutit, te biztos jobban tudod. -
Gézoo #571 Különleges protokol van a Cernben. Nálam, ha a legkisebb probléma van a csatlakozóval ez a "hülye XP" azonnal nyafog és kiírja a képernyőmre.. Pedig csak 100 Mbit-es gagyi kommersz cucc..
Hogy ilyenre CERN-ben nem tellett..? Nem hiszem el.
Minden esetre érdekes. a neutrínó..
1. nincs tömege annak amelyik gyorsabb volt a fénynél..
2. három féléből csak egynek van biztosan tömege, másik kettőnek nem biztos..
3. kábelhiba 60 ns
4. van Helsing: 2/32 ns számolási hiba
5. USA kutatók csoportsebesség számítási hiba 30 ns
Ez mindösszesen: 60+64+30=154 ns eddig..
Még egy kicsit várunk akkor az is kiderül, hogy az USA-ban már évek óta ismételgetik ugyanezt a kísérletet, mert nem akarják elhinni, hogy egyes részecskék gyorsabbak a fénynél..
És tényleg: COBE? méréseiből is ilyen butaság jön ki folyton.. Fúúúj!
Méghogy fénynél gyorsabb részecskék..? Tiszta hülyeség!
A COBE is maradjon a kozmikus háttérsugárzásnál.. és ne akarják értelmezni azt amiket méricskélnek, az nem az ő dolguk!
-
Gézoo #570 
Nagyon jó.. Kvantumfizikai tyúk és a tojás esete..
Nos, nem egészen. Szegény Higgs csak arra jött rá, hogy kell lennie egy tömeget okozó, és a spinszámot valamint a többi megmaradási elvet nem sértő, azaz vélhetően bozon típusú valami mezejének, áramlásának amiben mozogva a részecskék a tömeg nevű jelenség okozására képesek.
(Helyesebben fogalmazva, olyan jelenségeket mutatnak amiket a tömeggel rendelkező testeknél tapasztalunk.)
Az más kérdés, hogy a spinfoton fogalmát csak évtizedekkel később "találtam ki".. Így ennek hiányában az a tévhit alakult ki a kvantumfizikusok között, hogy a Higgs bozonok mezeje a részecskékhez ragadt, önálló mező.. ami együtt mozog a részecskékkel, de leválasztható róluk.
Nos, ha leválasztható lenne, akkor az a részecske amelyikről lehámozták a Higgs bozon mezejét, pucérrá válna.
Ezzel egyszerre sértene meg minden ismert fizikai törvényt ez a részecske maradvány.
Persze, ha előbb azt tisztázták volna, hogy a foton nevű energia csomag miért úgy viselkedik, mint ahogyan tapasztaljuk, akkor nyilván nem a Higgs bozonok mezejének leválasztásával próbálkoznának.
-
polarka #569 Sztem mondhatnánk úgy, h a Higgs bozon a tömeg, ami bizonyos szabályokat betartva adja a részecskék tömegét. -
#568
Én ezt nem értem és légyszi magyarázza meg nekem valaki. Ha a Higgs felel a tömegért de neki is van tömege akkor saját maga okozza saját tömegét? Vagy ez hogy? 
-
Gézoo #567 Újabb egy hónap eltelt és a látóhatáron túli "isteni" részecske sehol..
Azóta már körbejárták párszor azt a látóhatárt, nem is értem azt, hogy miért nem találnak egy komplett atom teljes E=m*c² energia készleténél is sokkal nagyobb energiájúnak feltételezett részecskét?
Talán mert rajta ülnek, mint a bolha az elefánton? -
Gézoo #566 Mindegy az, hogy minek nevezzük. A lényeg az idő múlási sebességét megváltoztató hatás. -
uwu200 #565 Nem időhullám buborékok hanem időfaktor markerek. -
Gézoo #564 Egy újabb lehetőség: a spinfotonok azok igazából idő hullám buborékok.
Minél többen haladnak át egy téridő ponton, annál jobban lassul azon a ponton minden folyamat..
Végül is az eredmény ugyanaz lenne, mint amit az ismert jelenségekben tapasztalunk. -
Gézoo #563 Nos, az idő múlik a becsület pedig fogy az LHC-ben is. Na igen! Arra utaló jelek vannak, hogy 125 GeV-körül valami nem stimmel a detektorokkal.
Hétköznapi nyelven fogalmazva, 125 GeV körül olyan rezonanciák figyelhetők meg, amiknek az okozott eltérése a számított eredményektől a hibahatáron túl lóg.
Józsi haverom szerint "elb..szták a detektorokat".. én inkább azt mondanám, hogy megeshet, hogy még mindig nem ott keresik a Higgs bozont ahol van. -
polarka #562 ATLAS and CMS experiments present Higgs search status -
Gézoo #561 Érdekes, hogy az ígéret csak szép szó maradt.. De a várva várt Higgs bozon sehol..
Persze ha olyat keresnek ami messze nem ott van ahol keresik..
-
commissioner #560 [URL=http://www.origo.hu/tudomany/20111213-higgs-reszecske-bozon-cern-bejelentese-2011-december.html]"2012-ben kiderül"[/URL] -
commissioner #559 Nagy bejelentésre készül a CERN -
Gézoo #558 Uwu! A hasonló szavak ott vannak.. Ezt mindenki látja. És azt is látja mindenki, hogy amiket te írtál azok csak hasonlóak azokhoz amiket én írtam. -
uwu 101 #557 LOL
Ott van feketén fehéren leírva egy hsz-el odébb mit írtál. Hogy van pofád letagadni mindent? Szerinted mások nem látják? -
Gézoo #556 Te írtad, a LED-es áramgenerátoros példára:
© uwu 101 tegnap 11:35 | válasz | #1267
Én nem vágom annyira ezt a témát, annyira hogy még tán félre is értem a problémát, annyira régen tanultam, de az ilyen bezavarós belemérésekből nekem egyből a mérőhidas kapcsolás jut eszembe.
Azaz egy világító dióda, egy tranzisztor, egy 7812-es fesz stab IC (3 lábú izé") valamint egy ellenállás kell hozzá. Mint ahogyan a működésének leírásában olvashatta mindenki.
Persze Te a hídkapcsolásra emlékeztél (Thomson-híd vagy Wien-híd) ami nem lineáris kimenőjelű megoldás lehetne.. Nem alkalmas az áramlási térfogatot közvetlen leolvasással mérő műszer készítésére.
Ezek után, hogy te magad írtad, hogy az alapfogalmakat sem ismered, nem csoda ha butaságokat írtál.
Akkor javítsuk!
A modulálás=módosítást jelent. Azaz akár amplitúdóban, akár impulzus számban, akár összetevő frekvenciákban, akár vivőfrekvenciában, vagy bármilyen egyéb módon módosul az eredeti hullám, azt modulálásnak nevezzük.
"Térsűrűség eredője" - ilyet nem írtam..
"Téridőben helyezkedik el" - mint minden.. Ugyanis minden csak téridőben létező, a többiről a templomokban értesülhetsz.
"potenciálváltozás alakja is vicces dolog lehet," - Naná.. Te írtad, én ilyet nem írtam.
Egyébként amellett, hogy a fizikához nem értesz.. talán ha képzett gyógypedagógushoz fordulnál akkor a dislexiádat csökkenthetnéd.
-
uwu 101 #555 Szívesen megszakérteném ha lenne mit, csak hát elírtál pár dolgot:
-A mudulálás frekvenciamódosítást jelent, semmi köze elekronok mennyiségéhez.
-A térsűrűség eredője is érdekes lehet. Tekintve hogy skalár eredőjéről lenne szó:)
-Aztán az a szonda is érdekes, aminek a legfontosabb jellemzője hogy a téridőben helyezkedik el XD (Talán fontosabb lenen milyen szonda)
-A potenciálváltozás alakja is vicces dolog lehet, kb mint a testúly alakja.
Attól hogy számodra ismeretlen szavakat próbálsz mondatba fűzni, nem kerülsz közelebb a fizikához. Tényleg figyelemreméltó erőfeszítéseket teszel, de elég szánalmas az eredmény. Ha mondjuk 8-10 éves lennél, nem lenne gáz hogy tudósost játszol, de felnőtt fejjel, kb annyira néz ki fülyén minta mikor egy ló leül a seggére, és elkezd átszellemülten gügyögni. -
Gézoo #554 A spinfoton áramokról kicsit másként:
![]()
Mit ábrázol a filmecske?
Egy olyan lehetőséget amikor a nyugvó elektronfelhőbe időben egymás után különböző mennyiségű fotonok érkeznek egy adott forrásból, némileg modulálva a szinuszosan változó mennyiségüket.
A fotonok energiái kimozdítják a "helyükről" az elektronokat.. Azaz arról a térrészről, ahol eddig a rájuk ható térerősségek eredői "tartották fogva őket."
Ezzel az elektronok olyan térrészbe kényszerülnek, ahol nagyobb térerősség hat rájuk a nyugalmi helyzetűnél, és így a fotonszám csökkenésével a térerősség belendíti az elektronokat és az "eredeti helyükön áttolva " éppen annyira téríti el, mint amekkora volt a fotonok okozta kitérés.
Persze a mezőben mozgó elektronok energiát vesztenének és ezzel "lecsengene" a kilendítésük amplitúdója.. ha nem érkeznének újabb fotonok amelyek ismét kitérésre kényszerítik őket..
De érkeznek és ezzel harmonikus rezgő mozgásra kényszerülnek az elektronok.
A filmecskén legfelül a környező mező és a fotonáram hatásának eredője és színnel jelezve az is látható, hogy mikor melyik hatás érvényesül.
Középen azt a görbét láthatjuk, amit valamely téridő pontban elhelyezett szondára kapcsolt oszcilloszkóp Y lemezein megjelenő feszültségváltozás okoz.
Alul pedig a hatást okozó fotonszámok pillanatnyi értékei láthatók.
Ez a példa szépen mutatja azt, hogy a fotonok nem hullámoznak menet közben.
Viszont egy-egy téridő pontba beérkező darabszámuk hullámzó, és ezzel a hatásuk az elektronfelhőben okozott hullámzás.
A réssel jelzett téridőpont, mint egy letapogatási pont, tetszőlegesen bárhová áthelyezhető.. Az eredmény, vagyis az új ponton kapott potenciál változás éppen olyan alakú mint más pontokon..
Viszont az egyes pontok között s=c*t távolságokon φ=ω*t fázisszöggel eltérő potenciál változások mérhetők.
Ezt a jelenséget már akkor is tapasztaljuk, ha például egy TV antennát teszünk át egy másik helyre.. vagy akár két antennán indukálódott feszültségeket hasonlítunk össze. -
Gézoo #553
hullam.exe
![]()
-
Gézoo #552 Egy kört leíró részecskepálya.. Mindegy, hogy mi a centripetális gyorsulást okozó forrás, és az is mindegy, hogy mekkora az R sugár.
Ha R=2e3 m akkor egy ekkora sugarú gyorsítógyűrűben veszít egy kör alatt ennyi energiát a részecske, ha pedig r=1,45e-28 m akkor az adott részecske spinjének egy egész értéke alatt vesztett energiát kapjuk eredményül.
Igazából az eredeti szöveg így szólt:
"Óóóóó de nem fogy el az energiája? ;)
Nos, a spin 0, 1 < 10 körüli.. azaz az ezzel keltett centripetális gyorsulás nagyon kicsi.. és az általa okozott kisugárzás azaz foton energia tíznek a mínusz nagyon sokadik hatványával jellemezhető..
A spinnel mozgatott részecske rész kerületi v sebességének függvényében
ΔE=-4*Pi*Q²*(v/c)²*ß²*ß²/3/R ahol ß= c/d = 1/gyök(1-(v²/c²)), c a fénysebesség [3e8 m/s ]vákuumban, R a sugárzó részecskerész mozgási sugara a forgástengelyétől, Q a részecske elektrosztatikus töltése [C].
(Figyelem! Ez az R például egy elektron esetében a holon-spinon rendszer perdületi sugara és nem valamilyen keringési sugár!)"
Azaz az egy spin alatt kisugárzott összes spinfoton energiájáról, és nem egy-egy spinfoton energiájáról.
Csupán érzékeltetésül jeleztem, hogy még ezeknek a spinfotonoknak az együttes energiája is olyan csekély illetve az összes energiájukat egyetlen spinfotonként f=E/h függvény szerint kapott frekvencia is olyan kicsi, hogy a jelenleg használt mérési módszereinkkel közvetlenül nem kimutatható.
Ugyanakkor az összes spinfoton impulzus különbözete időegység alatt hatva
F=m* a*c/d (ahol c a fénysebesség vákuumban, d a virtuális fénysebesség azaz a fénysebességnek és a v relatív sebesség négyzeteiből d=gyök(c²-v²) )
A gravitációs gyorsulásra is igaz ez a függvény, de tartalmilag helyesebb, ha a spinfotonok okozta lassult t' időegység és az eredeti t időegység különbözetével Δt=t-t' számolva képezzük a spinfoton impulzusok különbözetét.
Miután a gravitációs időlassítás a mezőben álló, azaz ugyanazon potenciálon tartózkodó részecskére hatva nincs v relatív sebesség.
Természetesen a gravitációs időgradiens menti v relatív sebességű elmozdulás esetén a Δt=t-t' okozta F=ΔI/Δt erő mellett az F=erő is képződik. A kettő eredője adja F=ΔI/Δt+ m*cos(fi)* a*c/d alakban az eredő erőt, (ahol a haladás iránya fi szöget zár be az éppen aktuális ekvipotenciális felület érintőjével.
Hogy mennyi a spinfotonok száma időegységenként egy egy részecske esetében?
Nos, ez az összetevő részecskék töltéseitől, sebességeitől, spinjeitől függő kisugárzások összes számától és az egymás által elnyelt spinfotonok számától függ.
Például a kvarkok spinfotonjainak nagyjából egy hatvan negyede jelenik meg a protonok spinfoton áramaként.
De miután ez a spinfoton áram vontatja a spinon-holon párosokból álló elektronokat, így például egy hidrogén molekula esetében a környezetre ható spinfoton szám az elektron spinfoton áramával modulálva jelenik meg.
Azért "modulálva" és nem "módosítva" az itt alkalmazott kifejezés, mert maguk az elektronok is kisugárzók, nem csak elnyelők.
Csupán a kvarkok spinfoton fluxusának alakját és időbeliségét módosítják.
Az elektron által okozott spinfoton különbözet ami az elektron nélküli proton spinfoton árama és a hidrogén atom spinfoton árama között van, az K1s kötési energiából számolható.
Hiszen "kívülről nézve" ezzel az energiával csökken a pucér proton+pucér elektron tömegéhez viszonyítva a hidrogén atom tömege.
Azaz a kötésben lekötött spinfoton mennyiség "nem tud részt venni" a tehetetlenséget okozó ΔI képzésben.
Igazából azért tettem idéző jelbe, mert rész vesznek a kötést alkotó spinfotonok is, de egymással azonos nagyságú és ellentétes irányú ΔI impulzusaikkal ΔI1-ΔI2= 0 eredőjük nem látszik.. van, de nem mérhető a "tömeg" tehetetlenségének vizsgálatakor.
A kérdés felvetésed jó, de konkrét darabszámot csak egy egy részecske együttes esetében számolhatunk.
Bár az a gyanúm, hogy a kérdésed két kérdés igazából..
Az egyik az energia veszteség nagysága, a másik az okozott erő nagyságának és a kisugárzott spinfoton energiáknak a nagyság közötti arány kérdése.
Nos, ha csak egyetlen holonra helyettesítünk be az energia függvénybe, akkor már tíz a mínusz ötven valahanyadikon hatványú eV-ban mért energia.. hát mit mondjak.. még példával is nehéz lenne szemléltetni, hogy mennyire kicsiny..
És tetejében egy spin alatt ezen a parányi energián sok-sok spinfoton osztozik.
Azaz egy-egy spinfotonra jutó energia kerekítve egy milliárdod része azaz tíz a mínusz hatvanharmadikon nagyságrendű.
Kérdezhetnéd, hogy ha ilyen parányi egy-egy spinfoton energiája akkor hogyan okozhatja a tapasztalt erőhatást a kisugárzásuk különbözete.. ?
Azaz nem is maga a kisugárzásuk, hanem a különbözet..?
Nos, elképesztően sokan vannak.. de nem ez az igazi válasz..hanem az, hogy a kérdést kicsit másként kell vizsgálni akkor amikor az erő és a hordozott energia ill. impulzus viszonyát vizsgáljuk.
Ennek a szemléltetéséhez fogj egy maréknyi, mondjuk 200 g babapúdert..
Ha leejted (vákuumban) pl. 100 méter magasról valakinek a fejére.. akkor még az is megeshet, hogy annak ellenére, hogy vákuumban nincs légellenállás és a pihe az ólomgolyóval azonosan 10 m/s² gyorsulással érkezik le, a maroknyi babapúdert nem is érzékeli az akinek a fejére szórtad..
Nade ragasszuk össze egyetlen golyóvá és úgy érkezzen le ez a 200g púder. ( Ált. sulis anyag: v=g*gyök(2*s/g) végsebességnél E=m*g*h=m*v²/2 = 0,2*10*100=200 [J] )
Nos, egy fegyvert a lövedékének torkolati energiájával sorolunk be kategóriákba..
Én mondjuk nem csak megérezném, de nem venném jó néven ha egy légpuskával fejbe lőnének.. Pedig annak a lövedéknek még az indulásakor is csak 7-17 J körül van..
A megérezhetetlen púder porral szemben, a púder golyó 200 J energiája kb olyan mintha tízszer-hússzor fejbe lőnének légpuskával.. úgy gondolom érezhető a különbség.
Nagyjából ez a helyzet a spinfotonokkal is.. Egyesével, különböző időpontokban, különböző helyekre beérkezve észrevehetetlen a hatásuk.
De amikor szinkronozzuk a kisugárzókat és egy csomagban érkeznek akkor igen csak érzékelhetők.. Ezt a csomagot nevezzük fotonnak. -
Gézoo #551 Szóval akkor ezentúl MEsF vagy röviden spinfotonok okozta hatásokról érdemes beszélnünk.
Mint a tehetetlenség, a gravitáció, a téridő gradiens, a potenciálok kialakulásai, és a Higgs mező. -
Gézoo #550 A rosszra is és a jóra is használják a netet.. közös "tudat" összekötő elemeként. -
Gézoo #549 Többen kérdezték, hogy ha a Higg-MEF fotonokat a spin okozta centripetális gyorsulás okozza, miért MEF-nek azaz mikro energiájú fotonoknak, és miért nem egyszerűen spinfotonoknak nevezem..
Jogos a felvetés! Elfogadom a javaslatot. Ezentúl a Mikro Energiájú fotonokat "spinfoton" néven fogom említeni.
Köszönöm a javaslatokat! Tényleg találóbb elnevezés. -
forrai #548 Azt hiszem, az Internet anyira új, annyira nagy, és alapvető, hogy nem csoda, ha kezdetben még nem tudjuk, hogyan kell használni?
Ellenkezőleg: nekünk- éppen az első nemzedékeknek kell "kitaposni" az utat hozzá, hogy igazából hasznos, és szórakoztató is lehessen!!! Ez a mi felelősségünk!
Ezért valójában most ez a legfontosabb feladatunk, akár elfelejtve a tudóskodást, a tehetetlenséget is!
Mert Leonardo is hiába próbálkozott a repüléssel!
Azt Michelangelo oldotta meg, aki sohasem gondolt arra. De felszabadította az emberi gondolkodás, a fejlődés gátjait, s így azt mások oldhatták meg!
Az igazi feladatunk, hogy megtanuljuk, kipróbáljuk, hogyan kell egymással kommunikálni, hogy az hasznunkra, és ne a kárunkra váljon!
Az élet minden területén. Egyebek között interdiszciplináris, és határterületi problémák megoldására. Én gépész, mondanám "kalorikus" vagyok. Nem értek az antennákhoz, de a szakmai dolgaimhoz nagyon (a Curie intézettel, a KKKI-vel, és a Mikrohullámú Kutatóintézettel dolgoztam együtt). Ami sajna egy pillanat alatt megszünt!
Ha most megtanuljuk az Internet megfelelő használatát, akkor az hatalmas szellemi kapacitássá válik! Azonban mindig ügyelni kell, mire használódik.
Jóra-vagy gonoszra?
Ez a kérdés nem egyszerű: ezt minden ember és emberközösség jól kell eldöntse.
Mert előbb könnyelműen, később meggondoltan, de a jónak -gonosznak tudójává váltunk- ezért alkothatunk tudatosan. És a mi döntésünk nem hárítható át valaki másra!
