Higgs és a tehetetlenség
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#177
De tényleg, már lassan az is gyanús, hogy én nem vagyok-e albertus véletlenül... :P
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#175
Ha pedig az energia összegzõ függvényét nézzük, akkor önmagában rossznak találjuk.
Miután a kinetikai energiák közül csupán az önkényesen kiragadott egyenes vonalú mozgás energiája szerepel benne.
Miután nem tudta felírni sem a perdületi sem a rezonáns kinetikai energiák egyenértékeit, így egyszerûen kihagyta a specrelbõl.
Miután a kinetikai energiák közül csupán az önkényesen kiragadott egyenes vonalú mozgás energiája szerepel benne.
Miután nem tudta felírni sem a perdületi sem a rezonáns kinetikai energiák egyenértékeit, így egyszerûen kihagyta a specrelbõl.
#174
clarck = gezoo = albertus
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#173
Különben is csodálom, hogy senkinek sem tûnt fel eddig Einstein energia függvényének az értelmetlensége.
Ugyanis ha az univerzumhoz viszonyítva egy m tömegû testet v sebességre gyorsítunk, akkor Einstein függvénye szerint
(forrás: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
§ 10. Dynamics of the Slowly Accelerated Electron fejezet
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/figures/img157.gif ábra )
növekszik az m tömeg energiája.
Viszont az m tömeg rendszerében ugyanez érvényes az univerzum v sebességre gyorsulása következtében az univerzum teljes tömegére.
Azaz az energia függvénye nem invariáns a transzformációra.
Pedig a relativitás alap axiómája szerint minden folyamatot leíró függvénynek invariánsnak kell lennie.
Tehát nem csak a jeltovábbítási sebesség, hanem többek között a saját energia egyenlete is ellent mond a relativitás elméletének.
Ugyanis ha az univerzumhoz viszonyítva egy m tömegû testet v sebességre gyorsítunk, akkor Einstein függvénye szerint
(forrás: http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/
§ 10. Dynamics of the Slowly Accelerated Electron fejezet
http://www.fourmilab.ch/etexts/einstein/specrel/www/figures/img157.gif ábra )
növekszik az m tömeg energiája.
Viszont az m tömeg rendszerében ugyanez érvényes az univerzum v sebességre gyorsulása következtében az univerzum teljes tömegére.
Azaz az energia függvénye nem invariáns a transzformációra.
Pedig a relativitás alap axiómája szerint minden folyamatot leíró függvénynek invariánsnak kell lennie.
Tehát nem csak a jeltovábbítási sebesség, hanem többek között a saját energia egyenlete is ellent mond a relativitás elméletének.
#172
Egyébként ha a számítási adatokat megfigyeled, láthatod, hogy nem lehetséges az Einstein féle tömeg növekedés..
Arról nem is szólva, hogy Einstein csak tippelt, mert 1905-1955-ig eltelt 50 év alatt egyetlen egy olyan mondatot nem írt le amellyel alátámasztaná, vagy indokolná a tehetetlenség általa feltételezett okát.
Miután az impulzusok relDoppleres különbözete csak a gyorsulásra mutatja meg az erõigény növekedését, de a tehetetlenség esetében nem feltételez "maradandó" anyag változást mint a specrel, ezzel megnyitja a lehetõséget a sokszoros fénysebességû utazás elõtt.
Arról nem is szólva, hogy Einstein csak tippelt, mert 1905-1955-ig eltelt 50 év alatt egyetlen egy olyan mondatot nem írt le amellyel alátámasztaná, vagy indokolná a tehetetlenség általa feltételezett okát.
Miután az impulzusok relDoppleres különbözete csak a gyorsulásra mutatja meg az erõigény növekedését, de a tehetetlenség esetében nem feltételez "maradandó" anyag változást mint a specrel, ezzel megnyitja a lehetõséget a sokszoros fénysebességû utazás elõtt.
#171
Miattam ne aggódj magadon segíts!
#170
Én csak segítenék felfogni, de hát ha nem akarod, maradj csak hülye.
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#169
Érdekes elmélet.. Jól értem? Ugyanazokat a hibákat követi el mint Einstein?
#168
Alapból nagyon helyes a meglátásod. A relativitás lényege a kölcsönösség, azaz két test közül mindkettõ a másikat látja-méri éppen annyira lassultnak-rövidültnek mint õt a másik.
Így valóban minden ami a relativitás szimmetrikus alapelvét megsérti, az helybõl megsérti a matematika zárt rendszerekrõl szóló alapvetõ tételét.
Így valóban minden ami a relativitás szimmetrikus alapelvét megsérti, az helybõl megsérti a matematika zárt rendszerekrõl szóló alapvetõ tételét.
#167
Hali!
Bár nem nekem címezted nekem ez a véleményem.
Az elõ tételnél nekem egy kicsit furcsa hogy a vonaton utazó megfigyelõ jóval késõbb látja meg a "hátsó " villámot.Mivel a szövegben az áll hogy "A"tól el "B" elé.Ez rendben.De szerintem hamarabb látja meg mint a külsõ megfigyelõ mivel a becsapódás pillanatában õ "c" vel közeledett a "B"pont felé, és "B"-tõl is "c"-vel közeledett õfelé a fény",míg a külsõ megfigyelõhöz a teljes utat be kellett járnia.Az "A"-t viszont nem is látja mivel "c"-vel távolodott tõle,így az onnan érkezõ fény soha nem jut el a szemébe, a vonat vége és a megfigyelõ közti távolság miatt.De ez csak "agyalás" mint ahogy azt említették.
Bár nem nekem címezted nekem ez a véleményem.
Az elõ tételnél nekem egy kicsit furcsa hogy a vonaton utazó megfigyelõ jóval késõbb látja meg a "hátsó " villámot.Mivel a szövegben az áll hogy "A"tól el "B" elé.Ez rendben.De szerintem hamarabb látja meg mint a külsõ megfigyelõ mivel a becsapódás pillanatában õ "c" vel közeledett a "B"pont felé, és "B"-tõl is "c"-vel közeledett õfelé a fény",míg a külsõ megfigyelõhöz a teljes utat be kellett járnia.Az "A"-t viszont nem is látja mivel "c"-vel távolodott tõle,így az onnan érkezõ fény soha nem jut el a szemébe, a vonat vége és a megfigyelõ közti távolság miatt.De ez csak "agyalás" mint ahogy azt említették.
#166
Ne törõdj vele nem a Te problémád!
#165
Faszságon agyalsz, nem gyakorlati a probléma, hanem elméleti. Nem az óra jár lassabban, hanem az _idõ_telik_ lassabban.
Egyébként meg egy fénysebesség közeli sebességgel haladó ûrhajóban miért is lenne gravitáció?
Egyébként meg egy fénysebesség közeli sebességgel haladó ûrhajóban miért is lenne gravitáció?
Steam: Zero_hu Live!: Zero HUN
#164
Idézet,ebböl a kifejtésbõl.Nagyon hosszú ezért nem másoltam be az egészet.Akinek van kedve olvassa el.
"Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejére, azt kell mondanom, ez az egész mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térrõl és idõrõl alkotott nézeteinket, semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbrõl szemügyre vesszük. Ha valaki továbbra is szereti a világot a jó öreg klasszikus tér és idõ fogalmainkon keresztül megragadni, ennek semmi akadálya."
"Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejére, azt kell mondanom, ez az egész mítosz, hogy a relativitáselmélet alapjaiban rendítette meg a térrõl és idõrõl alkotott nézeteinket, semmi más, mint egy intellektuális lufi, ami azonnal szétdurran, ha közelebbrõl szemügyre vesszük. Ha valaki továbbra is szereti a világot a jó öreg klasszikus tér és idõ fogalmainkon keresztül megragadni, ennek semmi akadálya."
#163
Kérlek, ezt olvasd el:
http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/atpelm_jav.pdf
http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/atpelm_jav.pdf
#162
Egy kis kiegészítés.A "megoldásban" nem kakukkos óráról van szó hanem a kornak megfelelõ(1905) rugóerõ tárolós órákról.
#161
El gondolkodtam egy dolgon,mégpedig Einstein speciális relativitás elméletén.Ha jól emlékszem kihagyta a gravitációt.A két órás változat valahogy nem jön be.Milyen óráról van szó.Ugyan is az egyenes vonalú egyenletes mozgást végzõ ûrhajón nincs gravitáció.Hogyan tudná az elméletét bizonyítani két kakukkos órával?Gyanítom hogy sehogy. A teória szerint van két óra mind a kér ûrhajón ám a két ûrhajó különbözõ sebességgel ,de egyenletesen gyorsulva mozog.A gyorsabban mozgó ûrhajón lassabban telik az idõ.Miért?
Én most beleteszem a gravitációt.A gravitáció hat az óra mechanikájára,mégpedig lassítóan mert a rugónak a gravitációs gyorsulással együtt járó súlynövekedést kell leküzdeniük miközben a rugó energiája nem változott. Tehát az elmélet már meg is bukott.Valójában nem az idõ lassult hanem csak az óra.Legalábbis én így látom.
Én most beleteszem a gravitációt.A gravitáció hat az óra mechanikájára,mégpedig lassítóan mert a rugónak a gravitációs gyorsulással együtt járó súlynövekedést kell leküzdeniük miközben a rugó energiája nem változott. Tehát az elmélet már meg is bukott.Valójában nem az idõ lassult hanem csak az óra.Legalábbis én így látom.
#160
Folytatva a tegnap általad felvetett kérdésre adandó választ, érdemes alaptételként leszögezni, hogy ha a térbeli sebesség abból fakadóan, hogy magával az ürességgel nincs ismert kölcsönhatása a fénynek sem, anyagnak sem,
(Kölcsönhatásnak nevezzük azokat a hatásokat amikor a hatás-ellenhatásban résztvevõk kölcsönösen hatnak egymásra.)
nincs megalapozható indoka sem annak, hogy miért lehetne korlátos két egymástól fizikailag független test közötti relatív sebesség.
Nincs ilyen korlát. Ezért valóban elérhetõ lehet bármekkora térbeli sebesség, akár a fény, akár a tömeggel rendelkezõ testek esetében.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a ß mértékben a jeltovábbítási sebesség és a v relatív sebesség arányában eltorzított látvány szerint mit látnánk, ha egy test hozzánk viszonyítva fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodna.
Miután ilyen esetre még nem készültek modellek és ezzel a modelleket korrekten elíró függvények, csak "logikusan találgatva" mondhatnánk akár azt is, hogy semmit se látnánk az ilyen testbõl.
Mert gyorsabban távolodna tõlünk mint a tõle felénk közeledõ fény.. Így akármilyen furcsán hangzik még az is megeshetne, hogy a tõle felénk indított villanás fénye a mi szempontunkból nézve "hátrálna" a kisugárzója felé..
Azaz nem közeledne hozzánk, hanem távolodna tõlünk a róla kisugárzott fény.
Ez persze felvetne egy olyan lehetõséget is, amely szerint ha a fény kisugárzását még az elõtt megkezdte, hogy elhaladt volna mellettünk, akkor a fénye "nekünk hátrálva" milyen jelenségeket okozna?..
(Kölcsönhatásnak nevezzük azokat a hatásokat amikor a hatás-ellenhatásban résztvevõk kölcsönösen hatnak egymásra.)
nincs megalapozható indoka sem annak, hogy miért lehetne korlátos két egymástól fizikailag független test közötti relatív sebesség.
Nincs ilyen korlát. Ezért valóban elérhetõ lehet bármekkora térbeli sebesség, akár a fény, akár a tömeggel rendelkezõ testek esetében.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a ß mértékben a jeltovábbítási sebesség és a v relatív sebesség arányában eltorzított látvány szerint mit látnánk, ha egy test hozzánk viszonyítva fénysebességnél nagyobb sebességgel távolodna.
Miután ilyen esetre még nem készültek modellek és ezzel a modelleket korrekten elíró függvények, csak "logikusan találgatva" mondhatnánk akár azt is, hogy semmit se látnánk az ilyen testbõl.
Mert gyorsabban távolodna tõlünk mint a tõle felénk közeledõ fény.. Így akármilyen furcsán hangzik még az is megeshetne, hogy a tõle felénk indított villanás fénye a mi szempontunkból nézve "hátrálna" a kisugárzója felé..
Azaz nem közeledne hozzánk, hanem távolodna tõlünk a róla kisugárzott fény.
Ez persze felvetne egy olyan lehetõséget is, amely szerint ha a fény kisugárzását még az elõtt megkezdte, hogy elhaladt volna mellettünk, akkor a fénye "nekünk hátrálva" milyen jelenségeket okozna?..
#159
Rendben!Nagyon elment az IDÕ!
#158
Nagyon ügyes vagy! Így van. Csak az óra járása lassultnak látszik.
És igaz, ha lenne gyorsabb jeltovábbító jelenség, akkor annak a sebessége határozná meg a megfigyelések torzítottságát.
Az idõ múlására térjünk vissza késõbb..
És igaz, ha lenne gyorsabb jeltovábbító jelenség, akkor annak a sebessége határozná meg a megfigyelések torzítottságát.
Az idõ múlására térjünk vissza késõbb..
#157
"Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik." Egy kis kiegészítés.
Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.Vagy nem létezik.
Erre találtam egy leírást
Itt olvashatod.
Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.Vagy nem létezik.
Erre találtam egy leírást
Itt olvashatod.
#156
Ha jól vettem ki a szavaidat -mivel látom tetszik Aladár órája-akkor Aladár óráján lassabb ugranak illetve villannak az impulzusok.De szerintem ez nem az idõ tágulása hanem, mit ahogy te is írtad, a jeltovábbítás sebességének a korlátja.Ha találnak egy a fénynél gyorsabban mozgó "valamit" és azzal információt tudnának közölni (BIP)akkor meg szûnne ez a korlát mind addig amíg el nem érjük ennek a valaminek is a sebességét.Tehát szerintem az idõ állandó csak a mérése változik.
#155
Nem egészen ez a probléma.. Hogy megérthesd, vegyük úgy, hogy az óra mutatója minden másodpercben amikor tovább lép, villant egyet.
Így ha a megfigyelõ tudni akarja az óra mutató állását, meg kell számlálnia a villanásokat.
Ha csak szimplán ránéz az óra számlapjára, akkor ugyanaz történik, mint a villanások megszámlálásakor.
Miután a villanás és a mutató tovább lépése egyszerre történik az óra számlapján, vagy ahogy "tudományosan" mondják, az óra rendszerében a két jel egyidejû, és az óra rendszerének ugyanazon helyérõl indul mind a két jel.
Tehát egyenértékû a mutató állásának megfigyelése és az impulzusainak megszámlálása.
Na most!
A megfigyelõ szerint, amilyen mértékben növekszik Aladár v relatív sebessége a megfigyelõhöz viszonyítva, a két villanás, valamint a mutató két lépése közötti idõ az 1/gyök(1-(v/c)²) -szeresére növekszik.
Azaz ha t a lépések=villanások közötti idõszakasz hossza Aladár óráján,
akkor a megfigyelõ szerint két lépés=villanás közötti t' idõszakasz hossza
t'=t/gyök(1-(v/c)²) hosszúvá válik.
Ezt a t --> t' hosszváltozást idõdilatációnak nevezzük. És a c jeltovábbítási sebességnek és a v relatív mozgási sebességnek az aránya okozza.
A levezetést a "fényóra" illetve "jelóra" nevû elvi eszközzel megtalálod a megadott linken.
A levezetést figyelmesen végignézve láthatod, hogy teljesen mindegy, hogy a c jeltovábbítási sebesség mekkora, az ehhez a c jeltovábbítási sebességhez viszonyított v mozgási sebesség aránya okozza a relativisztikusnak nevezett hatást.
Így ha a megfigyelõ tudni akarja az óra mutató állását, meg kell számlálnia a villanásokat.
Ha csak szimplán ránéz az óra számlapjára, akkor ugyanaz történik, mint a villanások megszámlálásakor.
Miután a villanás és a mutató tovább lépése egyszerre történik az óra számlapján, vagy ahogy "tudományosan" mondják, az óra rendszerében a két jel egyidejû, és az óra rendszerének ugyanazon helyérõl indul mind a két jel.
Tehát egyenértékû a mutató állásának megfigyelése és az impulzusainak megszámlálása.
Na most!
A megfigyelõ szerint, amilyen mértékben növekszik Aladár v relatív sebessége a megfigyelõhöz viszonyítva, a két villanás, valamint a mutató két lépése közötti idõ az 1/gyök(1-(v/c)²) -szeresére növekszik.
Azaz ha t a lépések=villanások közötti idõszakasz hossza Aladár óráján,
akkor a megfigyelõ szerint két lépés=villanás közötti t' idõszakasz hossza
t'=t/gyök(1-(v/c)²) hosszúvá válik.
Ezt a t --> t' hosszváltozást idõdilatációnak nevezzük. És a c jeltovábbítási sebességnek és a v relatív mozgási sebességnek az aránya okozza.
A levezetést a "fényóra" illetve "jelóra" nevû elvi eszközzel megtalálod a megadott linken.
A levezetést figyelmesen végignézve láthatod, hogy teljesen mindegy, hogy a c jeltovábbítási sebesség mekkora, az ehhez a c jeltovábbítási sebességhez viszonyított v mozgási sebesség aránya okozza a relativisztikusnak nevezett hatást.
#154
Aladárnak ehhez semmi köze.
Az csak példa volt az impulzusra.
Tehát a világban mindenütt közvetítenek jeleket mûholdról .Azt tudjuk hogy ezek a jelek fénysebességgel közlekednek.A jeladó , kellõen nagy teljesítményû.(tehát akkora amekkorára szükség van.)A legegyszerûbb jel kisugárzására van tervezve mivel nem bonyolult utasításokat kell neki továbbítani hanem egy léptetõ jelet,egy BIP-et.A jel alakja tökéletes négyszög, nincs torzítás.A világûrben létezõ összes zavaró tényezõt kizárjuk.A jeladó által vezérelt két óra (mivel a jeladó mellet is van egy) tökéletesen szinkronban mûködik az ûrhajón lévõvel. Na már most, az ûrhajót elindítják, ami lassan közeledik a fénysebesség felé. Mit fog mutatni a két óra .Lesz e eltérés a kettõ között.
Az csak példa volt az impulzusra.
Tehát a világban mindenütt közvetítenek jeleket mûholdról .Azt tudjuk hogy ezek a jelek fénysebességgel közlekednek.A jeladó , kellõen nagy teljesítményû.(tehát akkora amekkorára szükség van.)A legegyszerûbb jel kisugárzására van tervezve mivel nem bonyolult utasításokat kell neki továbbítani hanem egy léptetõ jelet,egy BIP-et.A jel alakja tökéletes négyszög, nincs torzítás.A világûrben létezõ összes zavaró tényezõt kizárjuk.A jeladó által vezérelt két óra (mivel a jeladó mellet is van egy) tökéletesen szinkronban mûködik az ûrhajón lévõvel. Na már most, az ûrhajót elindítják, ami lassan közeledik a fénysebesség felé. Mit fog mutatni a két óra .Lesz e eltérés a kettõ között.
#153
Gondosan válasszuk két felé arra, hogy az Aladár órája mit mutat, és arra hogy a megfigyelõk hogyan látják az órát.
Mert a megfigyelõkhöz az óra látványa, azaz a jel ami az óra állásáról tudósít, csak a jel továbbítási sebességgel érkezhet el.
Ezért nem a valóságot, hanem a valóság helyett, a jeltovábbítási sebesség által eltorzított képet közvetít.
Javaslom olvasd el a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgási sebesség arányából fakadó jeltorzulásról és annak kompenzálásáról szóló részt a kiemelésben:
http://gezoo-vilaga.blog.hu/2010/08/18/uj_es_egyszeru_relativitas#more2230412
Mert a megfigyelõkhöz az óra látványa, azaz a jel ami az óra állásáról tudósít, csak a jel továbbítási sebességgel érkezhet el.
Ezért nem a valóságot, hanem a valóság helyett, a jeltovábbítási sebesség által eltorzított képet közvetít.
Javaslom olvasd el a jeltovábbítási sebesség és a relatív mozgási sebesség arányából fakadó jeltorzulásról és annak kompenzálásáról szóló részt a kiemelésben:
http://gezoo-vilaga.blog.hu/2010/08/18/uj_es_egyszeru_relativitas#more2230412
#152
Bocs de nekem az impulzus szóra a hajtómû ugrik be, illetve Mézga Aladár amint egy puskán ülve kilövi magát a világûrbe.Szerintem egy puskával ,kellõ mennyiségû lõszerrel légüres térben elérhetõ a fénysebesség a fent nevezett "Aladár" elv alapján.(Az más kérdés hogy mikorra.)
De van itt valami
Tételezzük fel hogy van egy ûrhajó ami képes a fény sebességre.Az ûrhajón elhelyezünk egy órát amelyet egy mûholdról vezérlünk atomóra jellel.Mi történik, ha az ûrhajó közeledik a fénysebesség felé és mi történik ha eléri azt.Mikor mennyit mutat majd az óra.(Az hogy mennyi az idõ most mellékes)
Szerintem, az ûrhajón elhelyezett óra ahogy a hajó közeledik a fény sebesség felé ,egyre lassulni fog, majd meg áll ha elérte azt.De ez nem jelenti azt hogy az idõ is megállt mert az ami vezérli az órát most ott jön az ûrhajó mögött és csak akkor éri el ha a hajó lassít.
Szerintem.(Ez nem tudományos tény ez csak úgy van)
De van itt valami
Tételezzük fel hogy van egy ûrhajó ami képes a fény sebességre.Az ûrhajón elhelyezünk egy órát amelyet egy mûholdról vezérlünk atomóra jellel.Mi történik, ha az ûrhajó közeledik a fénysebesség felé és mi történik ha eléri azt.Mikor mennyit mutat majd az óra.(Az hogy mennyi az idõ most mellékes)
Szerintem, az ûrhajón elhelyezett óra ahogy a hajó közeledik a fény sebesség felé ,egyre lassulni fog, majd meg áll ha elérte azt.De ez nem jelenti azt hogy az idõ is megállt mert az ami vezérli az órát most ott jön az ûrhajó mögött és csak akkor éri el ha a hajó lassít.
Szerintem.(Ez nem tudományos tény ez csak úgy van)
#151
És hogy készül a csõtészta? Kihúzzák belõle a spagettit. Más téma?
Na jó.. Lentebb Albertusnak hála beillesztette az átrendezett függvénnyel készült táblázatot.
Szépen leolvasható belõle az is, hogy Einstein tömegnövekedési elvével azonos eredményt kapunk, ha az impulzusok rel.Doppleres eredõjével számolunk.
Ebbõl több dolog következik. Az egyik ilyen következmény, hogy ha a tömeg növekedne, akkor az impulzusok eredõjének hatványosan növekednie kellene az Einstein féle tömegnövekedés hatására.
Viszont a mérési eredmények egyértelmûen azt mutatják, hogy az impulzusok eredõi nem nagyobbak mint a számított érték.
Tehát fordítva van! Nem növekszik a tömeg, hanem csak a tömegen képzõdõ impulzusok okozta erõ növekszik a sebesség növekedésével.
Erre utal az is, mint ahogy lentebb már szó volt róla, hogy például egy repülõ, de egy mûhold mindenképpen nehezebb lenne ha F=m*g a növekedett m=m0*γ tömegre vonatkozna.
Viszont a mûhold pályák számításakor, de még a bolygó pályák számításakor sem számolunk az m=m0*γ tömegnövekedéssel, mégis centire pontosak a pályaszámítások.
Azaz nem jelenik meg pluszban gravitáló tömeg.
Ezen két tény alapján kijelenthetõ, hogy Einstein tömegnövekedés elve téves megfogalmazású. Nem a tömeg növekszik, hanem kizárólag csak az impulzusa!
Az impulzus függvény eredményének van más következménye is..
Na jó.. Lentebb Albertusnak hála beillesztette az átrendezett függvénnyel készült táblázatot.
Szépen leolvasható belõle az is, hogy Einstein tömegnövekedési elvével azonos eredményt kapunk, ha az impulzusok rel.Doppleres eredõjével számolunk.
Ebbõl több dolog következik. Az egyik ilyen következmény, hogy ha a tömeg növekedne, akkor az impulzusok eredõjének hatványosan növekednie kellene az Einstein féle tömegnövekedés hatására.
Viszont a mérési eredmények egyértelmûen azt mutatják, hogy az impulzusok eredõi nem nagyobbak mint a számított érték.
Tehát fordítva van! Nem növekszik a tömeg, hanem csak a tömegen képzõdõ impulzusok okozta erõ növekszik a sebesség növekedésével.
Erre utal az is, mint ahogy lentebb már szó volt róla, hogy például egy repülõ, de egy mûhold mindenképpen nehezebb lenne ha F=m*g a növekedett m=m0*γ tömegre vonatkozna.
Viszont a mûhold pályák számításakor, de még a bolygó pályák számításakor sem számolunk az m=m0*γ tömegnövekedéssel, mégis centire pontosak a pályaszámítások.
Azaz nem jelenik meg pluszban gravitáló tömeg.
Ezen két tény alapján kijelenthetõ, hogy Einstein tömegnövekedés elve téves megfogalmazású. Nem a tömeg növekszik, hanem kizárólag csak az impulzusa!
Az impulzus függvény eredményének van más következménye is..
#150
"A feketetest-sugárzás egy idealizált testnek – az abszolút fekete testnek – a sugárzása, amelyre jellemzõ, hogy tetszõleges hullámhosszú elektromágneses sugárzást képes elnyelni vagy kibocsátani (és értelemszerûen a rá esõ sugarakat nem veri vissza); így idealizált elméleti alapot ad az anyag és a sugárzás kapcsolatának vizsgálatához."
"Feketetest idealizált formában sohasem fordul elõ a természetben, de számos csillagászati objektum megközelítõleg feketetest. A feketetest jól modellezhetõ egy üreges gömbbel, amibe vékony lyukat fúrtak, ahol a bejutott sugárzás csapdába esik."
Akkor most hogy van ez?De ne fáradjatok vele .Én végeztem.
Keressünk más témát.
"Feketetest idealizált formában sohasem fordul elõ a természetben, de számos csillagászati objektum megközelítõleg feketetest. A feketetest jól modellezhetõ egy üreges gömbbel, amibe vékony lyukat fúrtak, ahol a bejutott sugárzás csapdába esik."
Akkor most hogy van ez?De ne fáradjatok vele .Én végeztem.
Keressünk más témát.
#149
Tudjátok hogy készítik a csövet?
Vesznek egy hosszú kerek semmit aztán körbe öntik.
A fizika is részben ilyen ,feltételeznek egy tárgyat ami nem létezik, azt idealizálják , és hozzá képest állapítják meg a törvényeket. Ami a rosszabb verzió ha fordítva csinálják.Tehát megalkotnak egy látszólagos törvényt de mivel nem mûködik ,kitalálnak hozzá egy idealizált valamit és már minden OK.És ha valami mégsem stimmel, alkotnak egy egy másik törvényt szintén a semmire alapozva,és a kettõ átlagát veszik.<#papakacsint>
Vesznek egy hosszú kerek semmit aztán körbe öntik.
A fizika is részben ilyen ,feltételeznek egy tárgyat ami nem létezik, azt idealizálják , és hozzá képest állapítják meg a törvényeket. Ami a rosszabb verzió ha fordítva csinálják.Tehát megalkotnak egy látszólagos törvényt de mivel nem mûködik ,kitalálnak hozzá egy idealizált valamit és már minden OK.És ha valami mégsem stimmel, alkotnak egy egy másik törvényt szintén a semmire alapozva,és a kettõ átlagát veszik.<#papakacsint>
#148
Igazából a lényeget én is kihagytam <#rolleyes> nem jön ki a sugárzás az abszolút fekete testbõl. Minden belejutott energia benne is marad.
A külvilág számára abszolút fekete az abszolút fekete test. A belsejére érvényes az amit Planck leírt.
A külvilág számára abszolút fekete az abszolút fekete test. A belsejére érvényes az amit Planck leírt.
#147
Biztos igazad van, de valahogy mindig kimarad az a 6000K.Az általadbelinkelt oldalon van egy skála ami mutatja az anyagok hõmérsékletébõl adódó szín képet.És a 6000K-nél nem fekete a terület.Mellesleg akkor a színképelemzési technológia valójában hamis adatokat közölne.Mivel fizika tanár vagy tedd már meg hogy az adott képletet behelyettesítve levezeted.És bizonyítod hogy a Nap valójában fekete.De hagyjuk! Az igaz hogy rendelkezik a feketetestre jellemzõ sugárzási jelleggel de nem fekete.Kukk
#146
Nézd meg a láng vagy a Nap sugárzási spektrumát.. Tanulságos.
#145
Nos, Planck abból indult ki, hogy ha lenne egy olyan test, amely minden frekvenciát elnyelve csak termikusan sugároz, akkor a hõmérsékleti sugárzása:
P=E/t=I(v,T) az abszolút fekete test egységnyi felületre és
egységnyi idõre, valamint egységnyi térszögre és
egységnyi frekvenciára esõ
energia sugárzásának teljesítménye.
h Planck állandó
c =299792458,108
k Boltzmann állandó
v (nû) a foton sugárzás frekvenciája
T a test hõmérséklete
E = h*v
P= 2*h*v^3 / c^2 / (e-ad( h*v / k*T) - 1)
sugárzási teljesítményûként lenne érzékelhetõ.
Így ha azt vizsgáljuk, hogy a teljes sugárzási spektrumból az egyes frekvenciákon lévõ fotonok milyen amplitúdó résszel szerepelnek,
akkor azt feltételezte a teljesítmény függvény alapján, hogy a hõmérséklet függvényében a maximum sávszélessége csökken és közel egyenesen arányos a középfrekvencia az abszolút hõmérséklettel.
Erre a feltételezésre késõbb Wien elkészítette az eltolási függvényét amit mérésekkel igazoltak.
Természetesen az abszolút fekete test fogalmától a természetes sugárzók jelentõsen eltérnek, lásd lángot: http://en.wikipedia.org/wiki/Flame
a Nap és a kisebb csillagok sugárzási spektruma pedig egészen jó közelítéssel követi Planck sugárzási törvényét (majdnem tökéletes fekete test sugárzást mutatnak.)
Miután szemmel látható, hogy a nap nem fekete fényt sugároz, azaz nem csak infra tartományú sugárzó, így nyilván az "abszolút feketet test" mint fogalom, csak képletesen értendõ.
(kép: http://upload.wikimedia.org/math/9/7/4/974887ba0f7030f31b7b27b619afde87.png
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Black_body#Explanation )
P=E/t=I(v,T) az abszolút fekete test egységnyi felületre és
egységnyi idõre, valamint egységnyi térszögre és
egységnyi frekvenciára esõ
energia sugárzásának teljesítménye.
h Planck állandó
c =299792458,108
k Boltzmann állandó
v (nû) a foton sugárzás frekvenciája
T a test hõmérséklete
E = h*v
P= 2*h*v^3 / c^2 / (e-ad( h*v / k*T) - 1)
sugárzási teljesítményûként lenne érzékelhetõ.
Így ha azt vizsgáljuk, hogy a teljes sugárzási spektrumból az egyes frekvenciákon lévõ fotonok milyen amplitúdó résszel szerepelnek,
akkor azt feltételezte a teljesítmény függvény alapján, hogy a hõmérséklet függvényében a maximum sávszélessége csökken és közel egyenesen arányos a középfrekvencia az abszolút hõmérséklettel.
Erre a feltételezésre késõbb Wien elkészítette az eltolási függvényét amit mérésekkel igazoltak.
Természetesen az abszolút fekete test fogalmától a természetes sugárzók jelentõsen eltérnek, lásd lángot: http://en.wikipedia.org/wiki/Flame
a Nap és a kisebb csillagok sugárzási spektruma pedig egészen jó közelítéssel követi Planck sugárzási törvényét (majdnem tökéletes fekete test sugárzást mutatnak.)
Miután szemmel látható, hogy a nap nem fekete fényt sugároz, azaz nem csak infra tartományú sugárzó, így nyilván az "abszolút feketet test" mint fogalom, csak képletesen értendõ.
(kép: http://upload.wikimedia.org/math/9/7/4/974887ba0f7030f31b7b27b619afde87.png
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Black_body#Explanation )
#144
Nem maradt le a lényeg #129.
#143
".A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de "
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt.""
Akkor mi a lényeg.Légy szíves tájékoztass!
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt.""
Akkor mi a lényeg.Légy szíves tájékoztass!
#142
"Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta"
Akkor talán egyetemi oldalakra kellene belépned, vagy a sulinetre.
A BME, a Szegedi Egyetem..stb honlapján ez a szöveg áll:
"Mint azt már az elõzõkben említettük, elektromágneses sugárzás a gyorsuló elektromos töltés hatására keletkezik. Nézzünk meg erre két példát!"
http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_hull%C3%A1m
".A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de "
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt.
"de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás." - Pontosítsunk!:
Mindenki számára sok az ellentmondás.
"Sõt.Egy helyen ezt írod
"Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."
Sõt! Mindenütt már sokszor leírtam: "Ki fizeti a révészt?" Nem létezik olyan mozgás amit ne a sugárzott energia hozott volna létre.
Ugyanis az atomok közötti térben vákuum van. Bár milyen hihetetlenül hangzik a megszokásainknak ellent mondó kijelentés, de fizikai tény.
Még két elektron sem tud "véletlenül összeütközni". Két atom meg fõleg nem tud.
Hiszen elvben mindenki tudja, hogy az elsõ ütközéseket csak a nagyon nagy energiájú gyorsítókban tudták létrehozni!
Ha nincs részecske gyorsító, akkor az atomi részek csak sugárzási távolságra tudják megközelíteni egymást. Egymást nem érhetik el sohasem!
Akkor talán egyetemi oldalakra kellene belépned, vagy a sulinetre.
A BME, a Szegedi Egyetem..stb honlapján ez a szöveg áll:
"Mint azt már az elõzõkben említettük, elektromágneses sugárzás a gyorsuló elektromos töltés hatására keletkezik. Nézzünk meg erre két példát!"
http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektrom%C3%A1gneses_hull%C3%A1m
".A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de "
Nos, amint beleolvastam a "megoldásba" nekem úgy tûnt, hogy vak-vezet-világtalant módon a lényeg lemaradt.
"de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás." - Pontosítsunk!:
Mindenki számára sok az ellentmondás.
"Sõt.Egy helyen ezt írod
"Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."
Sõt! Mindenütt már sokszor leírtam: "Ki fizeti a révészt?" Nem létezik olyan mozgás amit ne a sugárzott energia hozott volna létre.
Ugyanis az atomok közötti térben vákuum van. Bár milyen hihetetlenül hangzik a megszokásainknak ellent mondó kijelentés, de fizikai tény.
Még két elektron sem tud "véletlenül összeütközni". Két atom meg fõleg nem tud.
Hiszen elvben mindenki tudja, hogy az elsõ ütközéseket csak a nagyon nagy energiájú gyorsítókban tudták létrehozni!
Ha nincs részecske gyorsító, akkor az atomi részek csak sugárzási távolságra tudják megközelíteni egymást. Egymást nem érhetik el sohasem!
#141
"hiszen Einsteint is támadták a tevékenysége miatt"
Szöveg szerkesztési hiba.Termesztésen nem magamat értem alatta.
Szöveg szerkesztési hiba.Termesztésen nem magamat értem alatta.
#140
töretlenül várom az áltrelt cáfoló méréseket... ezt most nem fogod elsuttyóskodni
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#139
Nem kötözködni akarok csak szeretnék egy kicsivel tisztábban látni.Elõször is nem vagyok fizikus.És nem is szeretem.Ezeken az oldalakon kaptam rá,hogy egy kicsit mélyítsem az ismereteimet.
"Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá."
Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta,kivéve egyet de ott Te állítottad ugyan ezt.Sõt.Egy helyen ezt írod
"Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."Ez nem cáfolta annak amit állítasz?
A többire már rá sem kerestem.Nekem az az érzésem hogy a "tudjuk" jelen esetben az "Én azt állítom"ra módosítható.A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de gondolom most, hogy vége a sulinak egy idõsödõ tanárnak sok az elfoglaltsága.
Mint azt írtam, nem vagyok fizikus és azt írhatsz amit akarsz ,hiszen Einsteint is támadták a tevékenysége miatt,de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás.Itt ismét a "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test."-re és immáron a mostani állításodra kell hogy mutassak.
"Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá."
Nos beírva a keresõbe a szavaidat minden találat az ellenkezõjét mondta,kivéve egyet de ott Te állítottad ugyan ezt.Sõt.Egy helyen ezt írod
"Sajnos nem lehet fordított, mert az energia mozgatja a töltéshordozókat."Ez nem cáfolta annak amit állítasz?
A többire már rá sem kerestem.Nekem az az érzésem hogy a "tudjuk" jelen esetben az "Én azt állítom"ra módosítható.A "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test." rejtélyét nélküled kellet megoldani de gondolom most, hogy vége a sulinak egy idõsödõ tanárnak sok az elfoglaltsága.
Mint azt írtam, nem vagyok fizikus és azt írhatsz amit akarsz ,hiszen Einsteint is támadták a tevékenysége miatt,de nálad ,egy laikus számára is sok az ellentmondás.Itt ismét a "6000K hõmérsékletû abszolút fekete test."-re és immáron a mostani állításodra kell hogy mutassak.
#138
Lemaradt a négyzet jel, helyesen: E=m*c^2
#137
Ezeket tudjuk:
Minden spinnel rendelkezõ részecskében folyamatosan hat centripetális gyorsulás a töltéshordozóra.
Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá.
Az egy fotonhoz rendelhetõ energia nagysága E=h*f és E=m*c függvényekkel jellemezhetõ az átadási idõtõl függetlenül.
A foton által szállított energiát elnyelõ részecske gyorsulást szenved a foton hatására.
A foton által szállított energia munkavégzése az átadott energia és az általa kiváltott gyorsulás hatására, az általa fotonformájában lesugárzott energia különbözete.
Tehát a foton által szállított energia munkavégzõ képessége az idõegységre jutó átadott energiával egyenesen arányos.
Ebbõl következõen: A foton által szállított energia munkavégzõ képessége az átadott és lesugárzott energia különbözetének idõegységre esõ részével azaz a teljesítményével P=ΔE/t egyenesen arányos.
Minden spinnel rendelkezõ részecskében folyamatosan hat centripetális gyorsulás a töltéshordozóra.
Minden töltéshordozó fotonokat sugároz ki ha gyorsulás hat rá.
Az egy fotonhoz rendelhetõ energia nagysága E=h*f és E=m*c függvényekkel jellemezhetõ az átadási idõtõl függetlenül.
A foton által szállított energiát elnyelõ részecske gyorsulást szenved a foton hatására.
A foton által szállított energia munkavégzése az átadott energia és az általa kiváltott gyorsulás hatására, az általa fotonformájában lesugárzott energia különbözete.
Tehát a foton által szállított energia munkavégzõ képessége az idõegységre jutó átadott energiával egyenesen arányos.
Ebbõl következõen: A foton által szállított energia munkavégzõ képessége az átadott és lesugárzott energia különbözetének idõegységre esõ részével azaz a teljesítményével P=ΔE/t egyenesen arányos.
#136
enwikin jobb szélen van egy skálázás
Régebbrõl csak annyi maradt meg bennem, h a beltérben használt lámpák fényéhez képest a Nap fényét kékesebbnek mondják. Legalább nem rossz irányba tippeltem.
Régebbrõl csak annyi maradt meg bennem, h a beltérben használt lámpák fényéhez képest a Nap fényét kékesebbnek mondják. Legalább nem rossz irányba tippeltem.
#135
Olvassátok el.Ha mást nem annyit megér.
#134
Az elsõ táblázatban az excel pontatlanságából adódóan 0,3c feletti sebességeknél eltérés volt az átrendezés elõtti egyenletekkel kapott értékek és az Einsteini egyenlettel kapott erõ értékek között.
#133
Anélkül, hogy bármilyen kritikát gyakoroljak megmondnád mi a két táblázat között a különbség?
#132
Elnézést kérek ez az én hibám. Gézoo még egy hónapig nem illeszthet be linket, képet stb. én pedig rossz helyre és rossz táblát illesztettem be, de most pótolom:
Valamint a forrás oldal linkje: A Higgs bozon létét kizáró levezetés.
Még egyszer bocs mindenkitõl!
Valamint a forrás oldal linkje: A Higgs bozon létét kizáró levezetés.
Még egyszer bocs mindenkitõl!
#131
na mi lesz hol vannak azok az "általános relativitáselméletet cáfoló kísérletek és mérések?" gyanítom el vannak rejtve valahol, meg szupertitkosak, vagy az összeeküdt tudóstársadalom tüntette el azokat?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#130
"Tehát az emberi szemmel nézve?"
A meglátás jogos, mert ha jól tudom sok állatnak nincs szín érzékelése.Egy bika számára csak egy "baromi" világos valami lenne.<#nevetes1>
A meglátás jogos, mert ha jól tudom sok állatnak nincs szín érzékelése.Egy bika számára csak egy "baromi" világos valami lenne.<#nevetes1>
#129
Hát annyira azért nem,mert az közel 9000K.Nem véletlenül hoztam fel a Napot.Maradjunk s sárgás-fehérnél.
#128
Tehát az emberi szemmel nézve? Úgy saccolom, h erõsen kékes-fehér.