627
Miért nincs Higgs bozonra szükség a tehetetlenség indoklásához?
-
forrai #507 Vedd észre, mindig felhozom. Mert jó ebből a felhozatal.
Te is mindig felhozod ezt a sűrűség keverést, nem tudom miért.
A fotocella meg rajta van a WIKI-n, olvasd el!
Nekem most nincs arra időm, hát nem látod, hogy éppen feltalálok?
Érzéketlen fatuskó...
-
#506
-
uwu 80 #505 Már korábban is felhoztad ezt.
Egyéb bakik mellet frankón összekeverted az optikai sűrűséget a testsűrűséggel, mit sem törődve a mértékegységekkel XD
Ha már itt tartun elmesélhetnéd hogy működik a fotocella, mert ezek szerint a gyártók rosszul tudják, és valami mágiával működnek a termékeik. -
forrai #504 Gézoo
A MEF-re is felkészültem már, beszélhetünk róla, érdekes!
Az első kérdésem azonban, hogy mi is a MEF, mert a honlapodon se irsz róla, legalább is én nem találtam azt az oldalt.
-
forrai #503 Idézet a WIKI-ből
"Valójában a fénynek nincs szüksége közegre, hogy terjedjen, és a Doppler-effektus értelmezéséhez fény esetén a speciális relativitáselmélet használata szükséges."
Ezt vitatom (persze nem csak én)!
Azonban én nem az étert, hanem valamely fényatomokból álló közeget képzelek.
Amely fényatomok a tömeg és az elektromos (tudati) töltések oszcillációjából képződnek. (A tudati töltések alakítják a környezetet, pl. az erőtereket, és fontos tulajdonságuk, hogy cserélődhetnek. Róluk a "Töltés Fizika" -még nem létező tárgy kellene, hogy szóljon!).
Tehát ebben a közegben terjed a fény, meg a gravitáció is. Ennek a közegnek a sűrűsége, hőmérséklete rugalmassági modulusa határozza meg a fény sebességét.
A mi univezumunk sűrűsége nukleon/m3 nagyságrendű, hőmérséklete ~ 2,0 K, a kompresszió modulusát, és fajhőjét is valahol becsültem. Ezekből adódik az univerzumunk fénysebessége.
Vagyis számomra a fény hullámjelenség, nem pedig valaminek, (pl.) fotonoknak a kisugárzása.
Ez egy alapvető kérdés, amit Gézoo esetében még nem értek tisztán!
Fotonokról írsz, magyarázd el, hogyan képzeled? Valami kibocsátja, azután szabadon száguld egy vákuum térben, ahol semmi nincs, ahogyan a WIKI-ből idéztem?
Egyértelmű választ szeretnék, ahogyan úgy gondolom, én is adtam! (Ha valamiben mégsem egyértelmű az állításom, akkor kérem, jelezzétek, hogy pontosíthassam).
Ami pedig a közeg létezését illeti, mindenki az MM kísérletre hivatkozik, hogy az bizonyította, hogy nem lehetséges.
Ha az így lenne, egy huzatosabb szobában nem lehetne zenét hallgatni se, mert a rapp helyett macskanyávogást észlelnénk, nyekergéstől - lombhullásig. (Érdekes, hogyha rappet hallgatok, nálam zárt ablakoknál is huzat van?) -
forrai #502 Kérek én is! -
#501
de szépen egymásra találtatok.. :DD popcorn bekészítve :D -
forrai #500 Szia -
Gézoo #499 oké.. akkor majd folytatjuk.. Most sajnos nekem mennem kell.
Jó pihid legyen! Szia! -
forrai #498 Akiről irsz, azzal sok mindenben egyetértek.
Azonban van különbség is: én nem fizikai, hanem tudati töltésekre gondolok, és nem csak kettőre, hanem akárhányra, ismeretlenekre, sőt ismeretlen világokra is.
Pont ezért nélkülözhetetlen a "Töltés Fizika".
Ugyanakkor bevallom, még én is látok még problémákat,ezért kissé korainak érzem a dialógusunk. De más szempontból persze nekem sürgős is. -
Gézoo #497 Különben tudod mikor nagyon szembe tűnő a MEF téridőre gyakorolt hatása?
Amikor egy részecske közel fénysebességgel halad egy erős grav mezőben..
Ugyanis akkor a mérésekkel azonos időlassulás következik a MEF esetében.. A téridő pedig az áltrel szerint nem torzul a mért értékben.. -
Gézoo #496 Nos, a MEF a gravitáció oka-okozója.. is.
Olvastad a téridő görbületen a részecskék MEF kisugárzása okán fellépő energia nagyság eloszlást? Azaz a gravitációs erő képződésének menetét? -
Gézoo #495 Igen, éter.. Amit leírsz az maga az éter tökéletes definíciója.. Na erről tudjuk, hogy sok minden lehet, de ez az egy nem.. (MM-kísérlet..)
A töltés fizika jeles képviselője dr.Sz. vagy ahogy nick nevén Iszugyi..
Na ez a másik zsákutca.. amelyikről könnnyen igazolható, hogy nem lehetséges. -
forrai #494 Ott ahol te mély vákuumot sejtesz, valójában nagyon sok minden van. Pl. a gravitáció, a tömegvonzás. Vagy szerinted az egy üresnek gondolt palackban megszűnik?
Az én elméletem lehetőséget biztosít a gravitációnak, hogy bármely körülmények között ugyanazon fényatomokon, a fénysebességgel terjedjen.
A te felfogásodban semmiféle ésszerű indokot erre nem látok. Bármely sugárzás olyan sebességű, ahogy akarja. -
forrai #493 Tovább megyek: soha nem is volt benne foton, hiszen ezt magyarázom.
Amit te vákuumnak gondolsz, azt töltik ki ilyen villodzó megfoghatatlan fényatomok. Erre mondom, hogy nincs is vákuum.
A fénysugár pedig ezeken terjed.
Ezek fizikai paraméterei (sűrűség, "rugalmassági modulus", hőmérséklet) határozzák meg a terjedési (nem haladási!) sebességét.
Érkezésekor pedig választás történik, milyen formában jelenjen meg.
De nem maga röpköd az üres világürben, az nagyon unalmas.
Hogy pedig ilyen fényatom létezhessen, kell, hogy a tömegtöltésnek nemcsak tömegvonzási, de tehetetlenségi tulajdonságai is legyenek. Mégpedig kétféle, merőben különböző: a gyorsulás- lassulás, és a forgás. -
forrai #492 Sajnos, a fény terjedése, mint jelenség, nem azonos azzal, ami azt biztosítja, és amit fényatomnak nevezek. Muszáj ezt különválasztanom.
Számomra egyébként nem léteznek fizikai, csak tudati töltetek, amelyek a környezetüket átalakítják adott terv szerint. Most az elektromos, később a tömegtöltés mondja meg, mi legyen.
Így is gondolom, hogy kell, hogy létezzen egy "Töltés- Fizika" Amely ezekről a tltésekről szól, amelyek azután fizikai részecskéket alakítanak.
A tömeg töltés univerzumunk majdnem minden részecskéjébe benne van. -
Gézoo #491 Node kedves Forrai!
Mérési tapasztalat az, hogy a vákuumot úgy ki tudjuk üríteni, hogy még egy árva foton sem marad benne..
-
forrai #490 Most már világos a vonal: két különböző oldalon állunk, de ez nem baj.
- Ha jól értem, te úgy képzeled, hogy valami repűl a vákuumon át (ami üresség), amit fotonnak nevezel. (Így van?)
- Én meg úgy képzelem, hogy semmi nem repül át, de van egy speciális közeg, a fényatomból, ami a hatást csupán közvetití, azonban maga nem mozog. És érkezési pontján tömeg, vagy elektromos tulajdonságot vehet fel.
-
Gézoo #489 Engem a "fényatom" kifejezés kicsit irritál.. Az atom-fele miatt.. Egyébként a Higgs alkotta mező, vagy a MEF alkotta mező, ugyanaz amit te a fényatommal kitöltött térnek nevezel.
A lényeg ugyanaz, mindegy, hogy hogyan nevezzük.
Az viszont érdekes, hogy a kisugárzással és az így létrehozott tulajdonképpen vektortérrel létrehozott mező milyen jól kezelhető vektorosan vagy akár tenzorosan. -
forrai #488 "Miután fénysebességgel halad"...irod
Én meg azt állitom, hogy terjed, és zsigerből se mondanám már, hogy halad valami mint fény...
Ez azért nagy különbség, ezt kellene tisztáznunk.
Mert szerintem nem csak az igaz, hogy nincs tulajdonsága a vákuumnak, amiben azt hiszem, egyetértünk. Hanem azt is mondom, hogy vákuum egyáltalán nincs, mert mindenütt van valami, amit fényatomnak hivok.
Ami a tömeg és az elektromos töltések oszcillálása, átalakulása egymásba.
Egyébként többféle fényatom is lehetséges, amelyekben pl. a mi tömegünk nem értelmezhető, és amelyek más univerzumok alapját képezhetik. Azonban olyan, hogy vákuum: nincs.
-
Gézoo #487 Sok sok, nagyon kicsi energiájú fotont.. Vagy ahogy elneveztem a Mikro Energiájú Fotonokat..
Olyan parányi egy-egy MEF energiája, hogy évmilliárdok alatt akkor sem csökken látványos módon a részecskék energia készlete, ha egyedül lennének..
De miután a térben előbb vagy utóbb a MEF elér egy másik részecskéhez.. Így az átlagos energia szint állandó..
Persze ez azzal jár, a galaktikus anyageloszlások figyelembe vételével, hogy a MEF 90%-a folyton úton van a téren át..
Azaz ezzel kvázi a ható tömeg 90%-a folyton "láthatatlan" .. -
forrai #486 Jó, de mit sugároz ki a részecske?
-
Gézoo #485 Arról már nem is szólva, hogy a téridő humbug része egy sima időlassulás gradiens sorrá egyszerűsödik.. Ahol a lassítást egy egy testen- vagy ha úgy tetszik téridő pontban, maguk a kisugárzott fotonok-gravitonok okozzák..
Majdhogynem egy szimpla Stefan–Boltzmann-törvénnyé egyszerűsödik a téridő fizika.. -
Gézoo #484 Hiszen a téridő görbületen mi mozgatja, miként ébredő erő gyorsítja a tömegeket?
A MEF sugárzás elve erre is ad mérhető és a valós mérésekkel azonos eredményt..
Pedig Einstein még csak meg sem próbálta leírni az erő és a téridő kapcsolatát..
-
Gézoo #483 Oké-oké.. Gondolod csak végig! Ha minden részecske saját maga az okozója a kisugárzással, éppen a kisugárzás pillanatában azoknak a jelenségeknek amiket tapasztalunk..
Akkor még a hullám elvekre sincs szükség ahhoz, hogy minden jelenséget nem csak hogy megmagyarázzunk, hanem a legmodernebb, legpontosabb méréseinkkel azonos értéket kapjunk..
Sőt mi több! Értelemmel és tartalommal töltsük meg a téridő fogalmat..
Persze nem olyan bugyuta tartalommal mint az Einstein relativitásáról hiszik, hanem valós, számítható tartalommal.. -
forrai #482 Abban is egyetértek, és itt pont ezt pointirozom ki gyakran, hogy ma már a tudománynak sok mindent lehetne, és kellene tudnia (mint pl. a tehetetlenség...).
Ahelyett azonban, hogy ezeket a hiányosságait igyekezne pótolni, ifjúi hévvel veti reá magát mindenféle fantazmagóriára, és szórakoztat minket, mint egy thriller.
Nyilván úgy véli, hogy dicsőbb megbuknia a lehetetlent hajkurászva, mint elérni az elérhetőt?
Tapasztalatom szerint egyébként ebben igaza van, amiben viszont már a tisztelt nagyközönség is hibás, aki a pénzéért elsősorban talán jól szeretne szórakozni?
-
forrai #481 Ezen a hozzászólásodon még gondolkodni fogok. (Tudod 2 év alatt itt elszoktam a gondolkodástól.)
Én a dolgokat sok tekintetben másképpen látom, néhányban viszont hasonlóan, mint te.
Előbb amit hasonlóan:
A vákuumnak szerintem sincs tulajdonsága. A vákuum most egy olyan jolly joker, amelybe behelyettesíthető minden, amit a fizika nem ért.
Amelynek ma már több tulajdonsága van, mint bármely anyagnak: mondhatni ő lett a leganyagibb anyag. Ha viszont a tulajdonságok, amelyekkel illetik, nem az övé, akkor kié?
És itt jön a kérdés:vajon Maxwell fényelmélete ma is jó? Persze, használható. Ahogyan a geocentrikus világképp is használható volt.
Szerintem azonban Maxwell fényelmélete kimondva vagy kimondatlanul az ismeretlen vákuumra kellett, hogy támaszkodjon, mert nem talált jobb támaszt.
Mert az elektromos töltés csak egy szinuszosan változó elektromos és mágneses erőteret tud létrehozni, amely nulla és a maximum között változik.
El is nevezték elektromágneses (EM) sugárzásnak. (Itt feltételesen még a "sugárzást" használom én is, pedig ez hullám jelenség.)
De akkor honnan jön, és hová tűnik a fény másodpercenként milliószor? Hát a vákuumba! Mert a vákuum viszont elnyelheti és visszadhatja, akárhányszor is.
Ezért hivom én Maxwell elméletét "vákuum- elektromágneses" elméletnek, (V-EM) hozzáadva a vákuumot is, ami nélkül az nem működhetne. (A fizika ezt a tényezőt nem emeli ki)
Pedig mások is keresni kezdték azt a szubsztanciát, ami jobb lehetne, mint a vákuum: az lett volna az éter? Akkor azt úgy hívhatnánk: éter -elektromágneses sugárzás (É-EM)
Mindezek ellenére a fény egy fontos paramétere: a Poynting teljesítménysűrűség vektor igen furcsa alakú, sin^2 görbe, amely periódusonként nulla- maximum, nyilván a kiegészítő vákuum- tárolásnak megfelelően. Mert anélkül sérülne az energiamegmaradás elve.
Nem sérülne viszont akkor, ha lenne egy pont ugyanúgy, csak cos^2 alapján változó másik töltés is, amellyel oszcillálva a Poyting teljesítménysűrűség vektor is állandó lehetne! (Mert sin^2+cos^2=1, vagyis állandó.)
Ez esetben nem lenne szükség a vákuumra sehol!
És mi lenne alkalmasabb erre a szerepre, mint egy tömegtöltés, amivé az elektromos átalakulhatna?
Igen ám, de a mai fizikában a tömegtöltés is olyan, mint egy hadirokkant: féllábú: csak forrás, és csak tömegvonzó. Így örököltük ezt Newtontól, és így sajnos alkalmatlan az elektromos töltés partneréül! Amely képes létrehozni 90o térbeli eltéréssel a mágnesességet is!
De vajon valóban igaz, hogy a tömegtöltés csak forrás, és a tehetetlenséghez nincs köze?
Nos: ez nem igaz! Mert a tömegtöltés szerintem nemcsak forrás, hanem nyelő, sőt örvényes is. Ezáltal létre tudja hozni maga körül a tehetetlenséget, s így az elektromos töltés tökéletes oszcilláló párja lehet. Amellyel együtt kis külön "univerzumot" képezhet, amelyet fényatomnak hívok, és amely az univerzumunk minden szegletét kitölti. Ez tehát egy "gravinerciális- elektromágneses" sugárzás (GI-EM). (A "sugárzással" még nem számolok le, mert megszokták)
Amely közegen át tehát a fény nem sugárzik, hanem terjed, ha valahonnan elindul.
És ha valahová megérkezik, mint hatás, akkor azt az arcát mutatja, amire kiváncsiak vagyunk.
Ha napelemet, vagy napkollektort, akkor is különbséget tesz.
Én tehát a fényatomokra tippelek, mint a fényt, mint hullámjelenséget továbbító közegre. Ettől kezdve pedig rengeteg, a hangtanra vonatkozó analógia tehető, amelyeket vizsgáltam is.
És természetesen a fénysebesség is analóg a hangsebességgel.
Így van köze szerintem az elhanyagolt gravitáció elméletnek a fényelmélethez, és minden máshoz is, amit modern fizikának nevezünk. Ha pedig sikerül megtalálni is a Higgs bozontot, akkor mindennek vége...
-
Gézoo #480 "Azt állítod tehát, hogy az anyagáramlás: az sugárzás."
Nos, nem ezt írtam.. Azt nevezzük anyag áramlásnak ami a sugárzást létrehozza vagy azt amit a sugárzás okoz..
A kettő között nem tekintjük anyagnak, mert az anyagra jellemző egyetlen tulajdonságot sem tapasztalunk..
És csak azt tekintjük anyagnak, ami mutatja az anyagokra jellemző tulajdonságokat..
"De hát akkor mi a fény?" Na ez egy nagyon jó kérdés.. Valami olyan, amiről igazából éppen a fénysebessége miatt nem lehet információnk..
Miután fénysebességgel halad, ezért a róla szintén fénysebességgel elinduló hatások soha nem érik el a megfigyelőt. Azaz a megfigyelő számára nem mutatja az anyagok jellemzőit..
Ettől még lehet, hogy anyag.. Csupán számunkra nem látszik anyagnak..
Nos, Maxwell.. Dettó, mint az eldobott kő.. Minden anyag mutatja a hatásokat, de az anyag mentes vákuum nem mutatja, akkor ez a tulajdonság nem a vákum tulajdonsága, hanem az összes anyag közös jellemzője..
Gondolok erre:![]()
Az üres vákuumnak sem dielektromos állandója sem permeabilitása nincs..
Mindkettőt kizárólag az anyagtól pontosan egy méteres távolságon ébredő erőkből vezette le Maxwell..
Nyilván a fénysebességnek sincs a vákuumhoz semmi köze, hiszen mindkét összetevő csupán anyagi jellemző.. a vákuumhoz egyiknek sincs semmi köze sem..
Ezért még csak utalást sem vélhetünk a vákuumbeli fénysebesség értékére a szorzatuk gyökéből..
Azaz megint csak "másra kenjük" .. éppen úgy mint az okozott hatások elnevezését az ismeretlen okozóra,..
Persze ha lenne egy olyan függvény ami megmutatja, hogy a vákuumban megtett út hosszától miként függ a fény sebessége..
Na akkor elmondható lenne, hogy van valami köze a vákuum tulajdonságainak a fény sebességéhez..
De ilyen függvény nincs.. egyenlőre egyáltalán nincs olyan tudományosan elfogadott függvény ami összefüggést határozna meg az anyag mentes vákuum és a fénysebesség között..
Pedig-pedig, az LHC korában az lenne a minimum, hogy egy ilyen alapvető összefüggést, függvényt ismerjünk..
-
forrai #479 "TITITA TITUTU TIIIPATITITUUU, TUTUTU TUTUTU TUTUTU TUTUTUUU TUTUTITITUUU"
Ez meg neked jár! -
uwu 80 #478 Persze, persze MUHAHA. -
forrai #477 Ugyan uwu, nekem is röntgen szemem van. Kezdettől átláttalak (és kicsit én is szivattalak).
A probléma inkább az, hogy én komolyan gondolom, de elmarháskodom.
-
forrai #476 Van egy féllábú fényelmélet, amelynek a jobb lába az elektromos töltés, a másik oldalát pedig egy asztal, a vákuum támasztja alá.
Mióta Maxwell ezt a felfedezést tette, ezt a vákuum asztalt rengeteg tudományág hasznosítja, s így lett a semmiből SEMMI, de nagy betűvel.
A fényelmélet bal lábát keresve lehetne rátalálni a tömegtöltésre, amely pont olyan, mint az elektromos.
E kettő oszcillálva periódusonként alkot egy "fényatomot, amelyen a fény mint hullám terjed. Így a fény az érkezése helyén megjelenhet tömegként, anélkül, hogy maga a tömeg egy grammot is egy centire "sugárzott" volna.
A fényatomok sokasága, mint valamiféle gáz, tölti be az univerzumot.
A fény ennek hullámaként terjed, és ahogyan a hangsebesség, a fénysebesség is ennek sűrűségétől függ. -
uwu 80 #475 Nyugi, nem csináltál semmi rosszat, ez a hely ezért van, csak szívattalak. -
forrai #474 Ünnepélyes Nyilatkozat!
Ezennel a magam, és a saját nevemben is megköszönöm az SG fórumnak, a fórum Elnökének, Alelnökének, tagjainak, és alapító tagjainak, hogy ezt a játékos fórumot megalapították!
Továbbá, hogy megengedik, hogy abban a magam, és a saját nevemben is egyaránt részt vehessek, és hogy a kedvem szerinti "Tudomány" játékban másokkal együtt játszhassak.
Azt is igérem, hogy betartom a fórum szabályait, és csak azt hülyézem le (a tudományon kívül) aki engemet is!
A moderátorok akaratának pedig alávetem magam, és ha kell, emelt fővel töltöm ki méltatlan kizárásom idejét!
Hálából viszont teljes erővel azon leszek, hogy azt az unalmat, amit egyes fórumtársak elvárnak mindenkitől, szellemes gondolatokkal megtörjem!
Felülirott
Kelt, mint mindig.
-
forrai #473 Miért nem mész te is akkor inkább játszani? Egyébként megnéztem, alig néhány játékkal foglalkozó topik van! Tehát lehet, hogy alapításakor még játékfórum volt, és lehet, hogy abban te is alapító tag voltál. De ma már szerencsére ez egy sikeres, általános, részben tudományos fórum, ahol te már csak a "lapító" tag lehetsz.
Másfelől: ez nekünk is játék, ha nem látnád. Gamerek vagyunk mink is. Csak mi nem töpörtyüvel lövünk célba. A "tudomány", amelyre "lövünk", ebben a játékban csak díszlet, kis és nagy betűvel egyaránt. Miért zavar téged, hogy ezt nem emberfigurákkal tesszük? Írjak a tudomány szó helyett a jövőben krumplit?
"A modern kvantum-krumpli azon nézetei..."
Hát, ami azt illeti...
-
uwu 80 #472 Azért írok ilyen keveset, hogy ne zavarjak. Csak nem akarom hogy úgy tűnjön mintha két rögeszmés ábránder letanyázott volna a gémerek tudományos játszóterén. Folytassátok mintha itt se lennék.
Ennél többet nem tehetek. -
forrai #471 uwu és immovable.
Most még kaptatok tőlem egy- egy pluszt, de mára már nincs több, hiába is jösztök! Nem lehet így kihasználnotok engem, még elfogyhatnak! -
forrai #470 Nincs foton nevű csomag, ami röpköd, s így sugárzás sincs. Csak hullámzás van.
-
uwu 80 #469 néma vö. közbeszól -
forrai #468
Azt állítod tehát, hogy az anyagáramlás: az sugárzás.
Az elektronfelhő hullámzása pedig =? = hullámzás?
Ebben megállapodhatnánk, persze.
De ezek szerint a fény sem elektromágneses "sugárzás", mert sem elektronok, sem mágnesek nem röpködnek.
De hát akkor mi a fény?
