Új törzs okozza az E. coli járványt

A Blikkes asztrológiáról még én is kimutatom. Össze kell hasonlítgatni a véletlen találgatás eredményét az asztrológiával.

Ha valami "szuper" asztrológiára gondolsz, egyedi horoszkópokkal, akkor arról neked kell az adatokat szállítani. Bizonyítani is az asztrológusnak kéne.

Amúgy az általam ismert összes asztrológiai módszer olyan kiindulópontokat használ, amelyeket a modern csillagászat sokszorosan megcáfolt, például a csillagképek változatlansága, a tavaszpont állandósága. Ez önmagában halandzsává teszi az asztrológia összes "elméleti" fejtegetését.

http://www.origo.hu/tudomany/20110609-a-rejtett-mutaciok-keszitik-fel-az-elolenyeket-az-evolucios-alkalmazkodasra.html

Itt a szóbanforgó cikk, csak hogy ne kelljen lapozgatni. Mit cáfol ez?

"Már csak azért is érdekes lenne, hogy visszatereljük a vitát a tudományos alapokra, mert úgy látom az evósoknak nagyon fekszik ez a filozofálgatás, hogy semmi konkrétumra nem kell válaszolniuk, csak hajtogatni, hogy így a tudomány, úgy a tudomány, meg az nem tudományos stb, stb."
Megint tökéletesen jellemezted magad.

"A kérdésem továbbra is áll: Most, hogy az evós "tudósok" elismerték, hogy bonyolult szervek, mint pl a szem nem jöhet létre apró változásuk útján, de "van másííík" (magyarázat) alapon továbbra is kitartanak az evolúciós elméletük mellett,"
Ilyen nem történt.

" ti elismertek e végre azt, hogy bonyolult szervek nem jöhetnek létre apró változások sorozataként?"
Nem.

Ajánlom olvasgatásra ezt: http://criticalbiomass.freeblog.hu/archives/2010/12/30/Az_egyszerusithetetlenul_osszetett_rendszerek_kialakulasa/
meg úgy általában a criticalbiomass blogot.

Tettél itt egy felelõtlen ígéretet. Szájhõsködtél?

Már csak azért is érdekes lenne, hogy visszatereljük a vitát a tudományos alapokra, mert úgy látom az evósoknak nagyon fekszik ez a filozofálgatás, hogy semmi konkrétumra nem kell válaszolniuk, csak hajtogatni, hogy így a tudomány, úgy a tudomány, meg az nem tudományos stb, stb.

A kérdésem továbbra is áll: Most, hogy az evós "tudósok" elismerték, hogy bonyolult szervek, mint pl a szem nem jöhet létre apró változásuk útján, de "van másííík" (magyarázat) alapon továbbra is kitartanak az evolúciós elméletük mellett, ti elismertek e végre azt, hogy bonyolult szervek nem jöhetnek létre apró változások sorozataként?<#conf>

Egyébként itt egy kísérlet rövid ismertetése. Az eredeti cikknek csak fizetõs változatát találtam a neten:
http://www.astrodivination.com/moa/ncgrberk.htm

A lényeg:
"...astrology was given every reasonable chance to succeed. It failed. Despite the fact that we worked with some of the best astrologers in the country..., despite the fact that astrologers approved the design and predicted 50 percent as the 'minimum' effect... astrology failed to perform at a level better than chance... The experiment clearly refutes the astrological hypothesis."

Érdekességképpen hozzátenném hogy '85-ben publikálták.

A szavak definíciója megtalálható pl. lexikonokban. Az hogy te ezeket nem olvasod, vagy szándékos hamisítás eredményének tartod nem a mi hibánk.

Most mondtál egy tudóst aki szerinted egyetértene veled. És? Akkor én meg elõveszem Darwint. 1-1. Most azt játszuk hogy ki ismer több tudóst?

Egyébként tanulhatnál kedves kollégádtól, aki azzal kezdte, hogy akkor tisztázzuk a szavak jelentését. Talán õ már sejtette, hogy a probléma részét képezi az, hogy az emberek - tudatállapotuktól függõen - mást és mást értenek ugyanazokon a szavakon.

Nem nekem kell bebizonyítanom hogy nem mûködik. Nektek kellene igazolnotok hogy mûködik, és nem azt játszani hogy amikor újab csalót lepleznek le akkor gyorsan azt mondjátok hogy "ja, õ nem is igazi asztrológus". Igazából nem is értem min lepõdök meg folyton. Egy olyan országban ahol a 25 éve élõ adásban lebuktatott Uri Geller középszerû bûvészkezdeményeit az emberek "mentalistáknak" hiszik...

Azt mond már el hogy mi az az asztrológia pontosan. Mert ebben még az asztrológusok sem értenek egyet. Van aki szerint csillagjóslás, van aki szerint nem. Te mit értesz alatta?

A kérdés neked is szól: ki mikor és hogyan bizonyította be, hogy az asztrológia nem mûködik? Vagy úgy általában mire alapozzátok azokat a kijelentéseket, hogy az asztrológia nem mûködik? Ugyanis az, hogy egy asztrológus hülyeséget mond, és az, hogy az asztrológia nem mûködik, az 2 külön dolog. Asztrológusok tényleg szoktak hülyeséget beszélni, ahogy szemmel láthatóan a tudósok is. Bizonyítja-e azt, hogy a tudomány nem mûködik?

Egyébként jó hogy ezt elõhoztad, mert a mondandóm lényege általában az, hogy az egyes szavakhoz társított jelentés hamis. Ilyen szavak: asztrológia, demokrácia, kommunizmus, kapitalizmus, vallás, kereszténység stb.

Minden tudós tudathasadásban szenved. Mikor épp dolgozik, akkor egy briliáns elme, aminek jutalma a Nobel díj, aztán a "hétköznapokban" hirtelen és ideiglenesen elmegy az esze.

Az mondjuk nehézzé teszi a fentiek értelmezését, hogy pl. Planck a mondandóját a tudóstársadalomnak szánta. Tehát nem a háziasszonyoknak, vagy a Blikk munkatársainak.

A szótár kezdetektõl fogva változatlan. Arról nem tehetek, hogy nektek a legvégén jut eszetekbe rákérdezni, hogy mit jelent az, hogy pl. "kereszténység". Nem én vagyok átverve azáltal, hogy a szavakhoz hamis jelentést társítok.

"...iszonyat távolság van a között, amit a tudós egy szaklapban leír, meg amit egy újságnak félvállról nyilatkozik, vagy baráti körben megjegyez."

Szóval nem kell komolyan venni, amit egy tudós hétköznap mond, mert akkor nem tudja kontroll alatt tartani a beszélõkéjét, de amit tudományos szakalapokban publikál az mind az utolsó betûig a szín tiszta igazság, fõleg akkor, ha senki sem látta?<#conf>

Ki mutatta ki és hogyan azt, hogy az asztrológia nem mûködik?

Rólad is beszélek, hogyne. Pl. neked kedvenc az a kedvenc taktikád, hogy amikor bukni kezded a vitát, átírod a szótári szavakat.

Planck egy ember volt. Mellékesen tudós. Az, hogy számodra csak tudomány létezik, még igazabbá és aktuálisabbá teszi minden egyes leírt mondatom. Melyek persze - ahogy ez egyre nyilvánvalóbbá válik számomra - szintén inkább emberekhez szólnak.

Látod, gõzöd sincs arról, hogy a tudóst mi teszi naggyá, mert fogalmad sincs, mi az a tudomány.

Egy tudóst nem az odaböfizett gondolatai tesznek naggyá, azok sokszor lópikulát sem érnek, lásd pl. Hawking legutóbbi ámokfutásait. Azokra legfeljebb odafigyelni érdemes, mint minden okos ember véleményére, de nagyon komolyan venni nem kell. Puha véleménybõl hatalmas a változékonyság tudományos körökben is.

A tudósból a tudományos munkássága érdekes, amit a tudományhoz tett, a tudomány módszertanát használva. Amikor itt valamelyik ápolt vitatkozni kezd az evolúcióval, EZT a részét próbálja kikezdeni, és közben nem érti, hogy iszonyat távolság van a között, amit a tudós egy szaklapban leír, meg amit egy újságnak félvállról nyilatkozik, vagy baráti körben megjegyez.

Bölcsészfejjel persze Einstein minden mondatának ugyanolyannak tûnik a hitelessége, de fel kéne ám fogni, hogy a tudományos szöveg nagyon más ám, mint egy esszé vagy regény. Kõkemény belsõ koherenciája van, és sok ezer másik kiváló elme vizsgálta rengeteg oldalról.

Te most rólam beszélsz, vagy csak úgy általánosságban? Mert másokhoz nekem semmi közöm. Ha meg rólam beszélsz akkor arról beszélj, amit leírtam. Máskülönben hirtelen rád lesz igaz az, amit itt úgy nagy általánosságban összehordasz.

"Nem ugyanazon a szinten dolgoznak, az egyik erre jó, a másik meg arra."

Nem igaz. Mindkettõ jóslatokat tesz a jövõre nézve, és az egyik kimutathatóan mûködik, a másik meg kimutathatóan nem. Az asztrológia egy rossz elmélet, a csillagászat meg egy jó.

Amit én szeretnék tudni, hogy miért ilyen nehéz egyértelmûen beláttatni valakivel, hogy a jó elmélet jó, a rossz meg rossz.

Persze sejtem, hogy csak arról van szó, hogy az emberek túlnyomó többsége fontosabbnak tartja a maga egóját, mint az igazságot.

"Nem fura?"

Furának nem az, mert veletek vitatkozni olyan, mint megfogni a szappant a fürdõkádban. Amikor sarokba szorítjuk itt valamelyik pácienst, rémülten szûkölni kezd, és hirtelen elképesztõ logikai tornamutatványokat kezd bemutatni, csak hogy nehogy csorbuljon az önértékelése. A vita onnantól arról szól, hogy megpróbálod elmagyarázni, hogy ha tétel az, hogy A esetén B igaz, akkor amennyiben A, akkor B is igaz, meg hasonlók, és hirtelen a vitapartnered, aki addig valamennyire racionálisnak tûnt, hirtelen egy kétéves gyerek szintjére ereszkedik. Elkezdi máshogy értelmezni a szótárat, ha ahhoz van szükség ahhoz, hogy álláspontát fenntarthassa, satöbbi.

Így aztán a frusztráció a végén tényleg csak azt hozza ki az emberbõl, hogy "anyád". Pontosan ezért érdekes, hogy miért ilyen nehéz egyértelmûen meggyõzõ álláspontokat bemutatni.

Nagyvonalúan átsiklasz a fölött az apróság fölött hogy bármilyen következtetés amit az ezotéria vagy az asztrológia segítségével vonsz le pont annyira megalapozott mint a véletlenszerû tipp, vagy bármilyen hülyeség amit hasraütésszerûen találok ki.

Nekem igazából az sem teljesen egyértelmû hogy a feketelyukak párolgása miben válik az asztrológusok hasznára, de igen, ha már így felhoztad a fordított kapcsolatot még kevésbé értem.

"Persze azóta a kiderült, hogy mindez azért van, mert adott klíma mellett a disznóhús könnyebben megromlik. Így lett a vallásból tudomány. (Rájöttünk egy tanítás tudományos hátterére.)"
Legjobb tudomásom szerint ez fordítva van. Az akkori értelmiség látta hogy a soki gyépés egyedül nehezen tud gondolkodni, ezért azt mondta hogy mi majd gondolkodunk, és ha követtek akkor Allah nem basz meg. És így lett a tudományból vallás. Vagy szerinted ez a tanítás valóban Allahtól származik eredetileg?

"Pl. hogy miért elõnyös az, mikor az ember a másik emberért és nem a másik ellen küzd, arra egyelõre nincs tudományos magyarázat."

De, és az evolúció adja. A génállományod nélküled is fennmaradhat. Ezért neked nem muszáj életben maradnod, feláldozhatod magad valakiért.

És õszintén szólva kétlem hogy ismered az "eredeti" ezotériát. Vagy legalább a szó eredeti jelentését. Megintcsak a wikipédiát tudnám javasolni. Amit te ismerhetsz az a new ages, cod teás, telejósdás "ezotéria". Ami viszonylag új, és remélem nem lesz hosszúéletû.

Ismerni nem ismerem abban az értelemben, hogy nem vagyok a szakértõje. De azért meg tudom különböztetni pl. a Blikk féle horoszkópok asztrológiáját az Asztrológiától. És te, te meg tudod különböztetni?

Az asztrológiát nem én emlegettem együtt a csillagászattal. Az az egyik kritikusom volt! Én pont azt mondom, hogy az asztrológia és a csillagászat két teljesen eltérõ dolog, DE az nem igaz, hogy nem tudja egyik a másik eredményeit felhasználni. (Ez ugye az asztrológia esetén egyértelmû, hogy miként tudja felhasználni a csillagászat eredményeit, de a csillagászat esetén kevésbé...)

Van egy viszonylag rövid válaszom, ami egy példa. Mikor a muzulmán nem eszik disznóhúst "vallási" okokból, akkor azt nem azért teszi, mert egy hiszékeny hülye, és hagyja, hogy aki ezeket a hülye és értelmetlen szabályokat kitalálta, az megvezesse és átverje. Hanem azért, mert úgy tapasztalták, hogy az számukra valóban elõnyös, ha nem esznek disznóhúst. Persze azóta a kiderült, hogy mindez azért van, mert adott klíma mellett a disznóhús könnyebben megromlik. Így lett a vallásból tudomány. (Rájöttünk egy tanítás tudományos hátterére.)

A példa a kijelentésem mögött megbúvó logikára akar rámutatni: a vallások más tanításai is magyarázhatóak lennének tudományos módszerekkel. Van ami a tudomány jelen állása szerint is, de van ami nem. Pl. hogy miért elõnyös az, mikor az ember a másik emberért és nem a másik ellen küzd, arra egyelõre nincs tudományos magyarázat. De ez nem azt jelenti, hogy ez a tanítás nem igaz. Igaz lehet, mert sokan sokfelé ezt tapasztalták, így megfogalmaztak egy tanítást, hogy a tapasztalat átadható legyen.

Maga a vallás szó viszont nem véletlenül volt nálam idézõjelben. Hisz nem kizárólag vallási tanításokkal kapcsolatban tartom igaznak a fentieket, hanem tágabb értelemben is. Általánosságban igaznak tartom azt, hogy az ember elõször megfigyel egy jelenséget, majd ezt a megfigyelést kristályosítja ki annyira, hogy abból tanítás válhasson. A tudomány alapvetõen ugyanezt csinálja: a megfigyeléseket kikristályosítja. Ebben az értelemben valóban igaz az, hogy ami ma tudomány, az egyszer "vallás" volt.

De míg a vallás általánosabb kérdésekben ad útmutatást, úgy a tudomány specifikusabb, konkrétabb kérdésekben. Tehát azt mondhatjuk, hogy mindkettõ más és más kérdésekre specializálódott, DE van átfedés! (Lásd a "ne együnk disznóhúst" példát.)

"Az ezotéria nem egyenrangú a tudománnyal, ez neked mibõl jött le, hogy egyenrangú? Két külön dologról van szó, melyek kiegészíthetik egymást"

Hogy az elsõ mondatodra válaszoljak: pontosan a második mondatodhoz hasonló dolgokból. Tudod, kölcsönös-névmás hazsnálata, állandó összemosások (lásd még: aszztrológia és csillagászat), meg ilyenek.

És õszintén szólva kétlem hogy ismered az "eredeti" ezotériát. Vagy legalább a szó eredeti jelentését. Megintcsak a wikipédiát tudnám javasolni. Amit te ismerhetsz az a new ages, cod teás, telejósdás "ezotéria". Ami viszonylag új, és remélem nem lesz hosszúéletû.

Az ezotéria nem új. A tudomány az új.
Az ezotéria nem egyenrangú a tudománnyal, ez neked mibõl jött le, hogy egyenrangú? Két külön dologról van szó, melyek kiegészíthetik egymást - már ha olyan kérdésrõl van szó, ahol ennek egyáltalán értelme van. Mert a kizárólag ezotéria hatáskörébe tartozó kérdést nem fogunk tudományos alapokon megválaszolni, és egy kizárólag tudomány hatáskörébe tartozó kérdést pedig nem fogunk pl. asztrológiával megválaszolni.
A tudomány "biztos pontjait" pedig elfogadom. Mit nem fogadtam el? Mutasd már meg légyszíves!

Szerintem neked fogalmad sincs arról, hogy mirõl beszélek. Ami nem baj, és nem is csoda, hisz biztos hogy nem mindig fogalmazok érthetõen. De akkor miért nem kérdezel vissza?

#817-re válaszoltam.

Hát akkor elsõ kérdésem a "MINDEN ami ma tudomány, az egyszer "vallás" volt" kijelentése felé irányulna.

Szerintem ezen a ponton egy pillanatra meg is állhatnánk, és hogy a további félreértéseket elkerüljük, az lenne a legjobb, ha én definiálnám, mit értek tudomány alatt, és ön definiálná, mit ért vallás alatt. (Lehet, hogy ennek már egy külön témát kellene nyitni, de nem hinném, hogy ezen a ponton már akárkit is érdekelne a spanyolok uborkája.)

Nálam a tudomány két részbõl tevõdik össze. Az egyiket nevezhetnénk az abszolút igazságoknak is, ide tartozik a filozófiai logika és a matematika. A másik része pedig a tapasztalati tények, amiket nevezhetünk természettudományoknak esetleg fizikának is. Jól látható, hogy az elsõ kategóriában az egyes tárgykörök egy axiómarendzsert állítanak fel, melyekbõl messzemenõ kövekeztetéseket vonnak le, a másodikban pedig kísérletek hajtódnak végre, melyeket természeti tényekként fogunk fel, és azokból vonódnak le a következtetések.

Megjegyzésként leírnám, hogy mit gondolok én vallás alatt. Bár a témához nem nagyon értek, én ezt is két részre bontanám, hit és életmód. Nem akarom tovább részletezni, a hit nálam az, hogy a keresztény vasánap templomba jár, az életmód meg az, hogy a muzulmán nem esik disznóhúst (vagy lehet hogy marhát, vagy lehet, hogy az a hindu).

Ezek alapján a tudományt nem lehet vallásnak tekinteni, se nem hit, se nem életmód.

Tehát az lenne az elsõ kérésem, hogy mondja el nekem mit ért tudomány és vallás alatt, és mondja el nekem, miért, gondolja azt, hogy a tudomány egy vallás (én pedig szépen rámutatok az Ön hibáira).

ui.: A "Faszozós Bölcs Professzornál" aki jó jegyet kap az valóban húzhatja a mellét, ugyanis 60 emberbõl 52-t megbuktatott az elõzõ vizsgán.

Nem én spammelek, a kollégáid nem eresztik el a témát. Én csak azt ismételgetem, hogy az elmélethez semmi közöm, csak titeket tájékoztattalak, hogy a másik oldallal kapcsolatban megfogalmazott kritikátok logikai baklövést tartalmaz.

#788: "Úgy gondolom, hogy a világ megismerését alapvetõen nem ezek a hazugságok akadályozzák meg, hanem az amire Planck is rámutatott: Science cannot solve the ultimate mystery of nature. And that is because, in the last analysis, we ourselves are part of nature and therefore part of the mystery that we are trying to solve. - pont mint mikor a mérés ténye maga befolyásolja az eredményt.
"
#811: " Hisz a tudomány, hiába hirdeti az embertõl való függetlenedést, arra képtelen. Ezzel kapcsolatban Planck: Science cannot solve the ultimate mystery of nature. And that is because, in the last analysis, we ourselves are part of nature and therefore part of the mystery that we are trying to solve. Mint mikor egy mérõmûszer saját magát akarja megmérni..."

És ezért kell szerinted a tudományt vallással és ezotériával megtámogatni. Ahogy mondtam. Teljesen tipikus taktikta. Felveted az ezotériát mint a tudománnyal legalábbis egyenrengú ÚJ ÚT, kicsit megtámogatod a tudomány néhány lezáratlan kérdésének pontatlan említésével, és mindezt úgy hogy közben a tudomány legbiztosabb pontjait nem fogadod el.

"pontosan az a kritikájuk alapja, hogy az evolúció nem egy tudományos elmélet."

De én már többször leírtam hogy miért az. Örülök hogy sikerült újabb 100 komment hülyeséget spammelni fölé.

Már ne haragudj, de a hozzászólásod melyik része szól rólam? Vagy szeretnéd, hogy valaki mássá váljak azért, hogy fel tudd dolgozni ezen más emberekkel lefolytatott beszélgetéseidet?

Én az ezotériát nem magyarázom. Elmondom, hogy mi hogy van szerintem. Ha valaki egyetért, akkor jó. Ha nem, az is jó. Ami nem jó, az a süketelés.

Ez még jobb

Ja hogy szócsere. Ha Önnek ilyen eszközök használata nem okoz gondot, akkor gondolom az általam írtak értelmezés sem. Bár látván ahogy a Planck idézetek is elbántak Önnel...

Álláspontom mellet kitartok. De hogy ki és mire asszociál soraimat olvasva ahelyett amit megfogalmaztam, na ahhoz nekem semmi közöm. Én a tudomány nagy tisztelõje és rajongója vagyok, de a tudományt majmolókat ki nem állhatom. Azokat, akik attól hiszik magukat okosnak, hogy a kedves Faszozós Bölcs Professzor (aki stílusa egy bizonyos tudatállapot mellett bizonyára nagy népszerûségnek örvend) jó osztályzatot adott nekik. Így arról, amit leírtam, szívesen beszélgetek, prekoncepciókkal viszont tessék felkeresni az ennek megfelelõ topikot (a Gumiszobát tudom ajánlani).

A BestOf válogatást nézve egyetlen kiegészítést tennék csak: az, hogy "az evolúció nem tudományos elmélet" az nem az én álláspontom, csak felhívtam a figyelmet arra, hogy a kritikusok nem szimplán nem tudnak másik tudományos elméletet felmutatni az evolúció alternatívájaként, hanem pontosan az a kritikájuk alapja, hogy az evolúció nem egy tudományos elmélet. Ahogy azt másoknak is kifejtettem, a téma engem nem érdekel, így nem is néztem utána, úgyhogy aki konkrétumokról akar vitázni, az keresse fel a kritikát eredetileg megfogalmazót.

A BestOf többi részével kapcsolatban pedig várom a kérdéseket.

Kéne egy ilyen póló xD

Annyira klasszikus csúsztatásokkal operálsz. Tudod hányszor láttam már mikor a vita n+1-edik napján valaki az ezotéria megmagyarázására elõvesz valami jól hangzó a köztudatba már félig-meddig beépült kvantumfizikai állítást (valamit a mérés elkerülhetetlen hibájáról, vagy önmagunk megmérésérõl...)? És egyáltalán nem zavarja hogy a kvantumfizika mellett fele annyi bizonyíték sem szól mint az evolúció melett (és nem igazán lehet összeegyeztetni az szintén igen megalapozott relativitással). Ettõl függetlenül jó elmélet, ezt tapasztaltuk, csak ha ennyire ódzkodsz a középiskolás szintû "tudománytól" akkor fura hogy épp a kvantumfizika felé menekülsz.

Összegyûjtöttem egy BestOf-ot, amelybõl leszûrtem, hogy Ön középiskolás korában sokat lóghatott fizika órákról. Megjegyezném, hogy a "fizika" szót általában a "természettudomány" metonímiájaként használják, az én kontextusomban most így értendõ. A szóhasználatom nem feltétlenül szerencsés, csak középiskolában nincs olyan tárgy, hogy "természettudomány".

>az evolúció nem tudományos elmélet

><...> a tudományokban jártas emberek <...> mondják, hogy X dolog abszurditás <...>. Nem foglalkoznak azzal <...>, hogy mi valaminek az értelme, de ennek ellenére érvelnek azzal, hogy valaminek így vagy úgy nincs értelme? Ha valami abszurd, akkor szerintem ez az.

> Ahogy az asztrológia, ezotéria is szépen meglenne a tudomány mellett. Sõt, nem csak szimplán meglenne, de ki is egészíthetnék egymást, és tovább megyek: meríthetnének egymásból.

>Te meg azt nem tudod felfogni, hogy mi következik abból, hogy MINDEN ami ma tudomány, az egyszer "vallás" volt.

><...>így talán most már azt is érted, hogy miért a tudományt preferálja a mai hatalom az erkölcsi útmutatás adó vallásokkal szemben.

>>Még ha esetleg kiderülne is hogy igaz (ID) <...> akkor se lenne nekünk jobb.
>Úgy érted, hogy neked nem lenne jobb?
>>Hiszen mit tudtunk meg a világról? Azt hogy azért olyan amilyen, mert valaki direkt ilyenre csinálta.
>Ennek óriási a gyakorlati jelentõsége az emberek életében. [megj.:Itt megjegyezném, hogy Önnek igaza van, és a következõ sorban ki is derül, hogy miért.]
>>Ez alapján a felfedezés alapján nem lehet energiatakarékosabb autókat gyártani, vagy gyógyítani a rákot.
>Most megint a te korlátaidról beszélgetünk, hogy te képes vagy-e bármit ami nem kütyü hasznosnak találni. Ha nem, akkor valóban haszontalan információ az, hogy a világ okkal olyan, amilyen. De magukat az okokat megismerni, hogy a világ miért ilyen amilyen, ez sokat segít mindenkinek, annak is aki gyógyulni akar, annak is, aki energiatakarékos autókat akar tervezni. A vallások, asztrológia, ezotéria ezekrõl az okokról tud mondani dolgokat. Azokról az okokról, amirõl a tudomány semmit sem, és nem azért, mert lehetetlen lenne, hanem azért, mert elvbõl nem foglalkozik a kérdéssel.

Hol szóltam bele fizikai kérdésekbe?

Mi mindig is tudtuk, hogy az Ön tudatállapota nem éri el a középiskolai fizika oktatás szinjét.

Engem mindig az lep meg, hogy mennyire nehéz megfogni és egy arra vaknak (vagy magát vakká tevõnek) elmagyarázni, mitõl válik egy gondolat értelmessé, koherenssé, elfogadhatóvá, pontosabban egyértelmûen bebizonyítani, hogy egy gondolat értékes.

Erre az ezotéria megadja a választ: Egy ember csak akkor ismerhet fel és tehet a maga számára hasznossá valamilyen tudást, ha tudatállapota megfelel e tudás szintjének.
De Planck is bemutatja, hogy a tudományos világban mindez hogy van (volt, de szerintem nem csak volt): A new scientific truth does not triumph by convincing its opponents and making them see the light, but rather because its opponents eventually die, and a new generation grows up that is familiar with it.

Tehát ez a jelenség ránk emberekre általánosságban jellemzõ, és nem csak a vallásos emberekre vagy nem csak a tudóstársadalom tagjaira jellemzõ. Hisz a tudomány, hiába hirdeti az embertõl való függetlenedést, arra képtelen. Ezzel kapcsolatban Planck: Science cannot solve the ultimate mystery of nature. And that is because, in the last analysis, we ourselves are part of nature and therefore part of the mystery that we are trying to solve. Mint mikor egy mérõmûszer saját magát akarja megmérni...

<#eljen> Jó megfogalmazás! Pár javítást/kiegészítést azért, ha szabad:

Te mivel magyarázod, hogy - ezen fórum illusztrációja alapján is jól látható - az emberiség jelentõs százaléka képtelen felismerni az értelmes beszédet, mégsem szorul ápolásra?

Az emberiség - te szavaiddal élve - igenis ápolásra szorul.

Fõleg pedig, honnan veszik ezt a mérhetetlenül pökhendi önteltséget, hogy magukat egy Newtonnal vagy egy Einsteinnel mérjék össze?

Vagy pl. Planck-kal. Én is pont ezt szoktam kérdezni, de a te megfogalmazásod jobb, hogy az itt összegyûlt tudóspalánták honnan veszik azt a mérhetetlenül pökhendi önteltséget, hogy magukat ezekhez a tudósokhoz mérik? Lásd még: #785.

Gondolom a sok Dr. Faszozós Professzor sikerrel növelte meg mind önbizalmukat mind szájuk méretét.

Többé-kevésbé: <#eljen>

Aztán majd vigyázz, mert jönnek a tudóstársaid, és keresztre feszítenek. <#wink>

Miért ne férne megy egyik a másikkal? Nem ugyanazon a szinten dolgoznak, az egyik erre jó, a másik meg arra. A probléma mindig csak akkor van, a két dolog összekeveredik. Az összekeveredés akkor szokott megtörténni, mikor valaki arról a részrõl nyilatkozik, melyrõl a Blikk-bõl tájékozódott (és itt nem a Blikk-kel van baj, hanem azzal a "tudatállapottal" aminek a Blikk jelképe lett).

Nem fogok semmit sem elõhúzni, mert sokat tanultam már tõletek itt az sg-n, és tudom hogy semmi értelme. Egy ember csak akkor ismerhet fel és tehet a maga számára hasznossá valamilyen tudást, ha tudatállapota megfelel e tudás szintjének. Ha ezt nem érted, akkor nem érted, ezzel nincs semmi baj. De azt már észrevehetnétek, hogy mindig csak az egyik oldal erõlteti a pocskondiázást. Nem fura? Ez nem hordoz semmiféle információt számodra?

Pontosan ez az alapvetõ logika hiánya az, ami megdöbbentõ. Ugyanezek az emberek hétköznapi szituációban hibátlanul alkalmazzák a modus tollenstõl kezdve az indirekt bizonyításokon át mindent. De amikor mondjuk az ember vagy az Univerzum keletkezésérõl kezdünk beszélni, egyszerûen egy kétéves gyerek mágikus világképét veszik fel.

Szerintem csupán arról van szó, hogy ezekrõl találnak elõemésztett konzerveket. Az evolúció-ellenességnek a vallási vonal miatt létezik saját szubkultúrája, Einstein neve meg szimbólum, amit minden önjelölt gumifizikus szeretne megdönteni.

Ezek az emberek nem igazán képesek önálló gondolatokra, de nem is törekednek rá. Õk valami egyedi, különleges világképet szeretnének, mert úgy gondolják magukat érdekesnek. Ezt viszont leginkább úgy szeretnék begyûjteni, hogy leveszik a polcról; arra már képtelenek, hogy a kacatot az értékestõl meg tudják különböztetni, az értéket maguk pedig nem tudják elõállítani.

Engem mindig az lep meg, hogy mennyire nehéz megfogni és egy arra vaknak (vagy magát vakká tevõnek) elmagyarázni, mitõl válik egy gondolat értelmessé, koherenssé, elfogadhatóvá, pontosabban egyértelmûen bebizonyítani, hogy egy gondolat értékes. Az ilyen gondolatokat inkább felismerjük, mint "levezetjük", mint az egyszeri bíró, aki azt mondta, hogy nem tudja definiálni, mi az a prostitúció, de felismeri.

Nekem a tudománnyal szembeni alázatomat és bizalmamat az teremtette meg, hogy számos alkalommal találkoztam benne olyan szellemi teljesítménnyel, amit csak nagy nehézségek után tudtam megérteni, felfogni, átugrani. Aztán amikor magam szerény képességeivel végül sikerült a hatalmas torta egy aprócska szeletét leellenõrizni, akkor mindig kivétel nélkül igaznak bizonyult. Így egy idõ után az ember megtanulja tisztelni és észreveni a kiemelkedõ szellemi teljesítményt, és kialakul az érzéke arra, hogy kapásból felismerje. Amikor tudományos cikkeket bíráltam el, egy idõ után már szinte a betûkészletbõl nagyon nagy eséllyel meg tudtam jósolni, hogy a munka értékes-e avagy sem.

Aki ezt nem csinálta évekig, nem feltétlen képes rá, és aki nem képes vagy jellemhibából kifolyólag nem kívánja felismerni, hogy egy szellemi teljesítményt valaki nála okosabb hozott létre, nem alakítja ki ezt a tiszteletet sem. Egyszerûen nem képesek felfogni, milyen behemót igazságtartalommal állnak szemben, amikor a tudományt támadják, mert nem ismerik annak mûködését, módszereit, kezdve az egyszerû logikai követelményekkel.