1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
#911
Találtam egy ilyen grafikont bár nem napra kész, de érdksen 2016-tól megugrik az oszlopok magassága
link
Competition in Markets for Ancillary Services?
The implications of rising distributed generation
pdf
Frequency Control Ancillary Services
Is Australia a Model Market for Renewable Integration?
pdf
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.11.10. 02:01:53 -
gosub #910 Békés csak azért kapott hangsúlyt, mert az a legnapfényesebb. Ami nem oda kerülne azt arányosan felületnövelni kell. Persze ez az egész elég egyszerűen van számolva, mint ahogy az is, hogy 150mk² napelem 5000milliárd forint. Ez csak a dobozolt cucc.
Ahogy a Szlovén példád mutatja vannak időszakok az éjszakán kívül is mikor gáz és import teszi ki a termelés nagyon nagy részét. Mi lesz a következő 4 hónapban, ha már nem ilyen napfényes az idő és kicsit északabbra vagyunk.
Azt nem értem, hogy amikor nem termel a nap és szél, esetleg a víz se nagyon akkor mi a tök van? Ülünk a sötét csendben, vagy beröffentünk 7000MW gázerőművet? -
ManfredMacx #909 Nem én vagyok a szakember, javíts ki ha tévedek, de nem úgy van, hogy az inverter szinkronizálni próbálja az otputját a hálózati szinusz jellel, és ez annál jobban sikerül, minél nagyobb kapacitással működik? -
ManfredMacx #908 Na de sikerült? 
Megnéztem, de nálunk több a fosszilis és jóval több az import. Szóval a dél-ausztrál szint az nekünk előrelépés lenne. -
#907
Cuki vagy baszod, mert a stabilitás meg gázerőművek oldották meg.Csudálatos gradienesek vannak.
Ha ezt a faszságot erőltetnéd itthon, akkor több GW gázerőmű felhúzása és import növelése lenne a végre. Nézd már meg te faszfej, hogy Ausztrália melyik féltekén és szélességi körön van és annak következményein.
Bocs, de most repült le a gépszíj... -
ManfredMacx #906 Ha már Szlovénia, akkor van itt egy másik állam hasonló nagyságú lakossággal, fejlett iparral, közte jármű- és alkatrészgyártással.
El szokott hangozni, hogy egy iparilag fejlett ország nem működhetne nagyobbrészt időjárásfüggő megújulókon (VRE - Variable Renewable Energy)
Akkor íme Dél-Ausztrália elmúlt hete:
80%-ban nap és szélenergiával ment az állam teljes ipara 1 hétig.
![]()
-
#905
Rákérdezhetek, hogy a szinuszos jel stabilitásához hogyan sikerült behúzni az akkumulátort? -
ManfredMacx #904 Lehetne vitatkozni, hogy ki mihez nem ért.
Tudod hogy jön ki az 1500 kW/h/m2? Úgy hogy szignifikáns mennyiségű szórt fény is éri a felületet. Ha az űrben kezdesz el számolni és azt szorozgatod fel, akkor nem számolsz a szórt fénnyel.
A végső választ meg már kettővel lentebb megadtam: 0 új terület felhasználásával is megoldható a feladat. -
ManfredMacx #903 Ez elsősorban nem az inverterek feladata, hanem az olyan tárolóké, mint a szlovén akkutelep. A spinning reserve-t azért szeretik, mert gyors és megbízható, de semmi nem olyan gyors és megbízható, mint az akku. 150 miliszekundum az 150 miliszekundum.
Létező és alkalmazott technológia. -
ManfredMacx #902 1 db 72 cellás, kb. 400 wattos panel az 2 m2. Ennek az éves termelése ismert: 500 kWh. Ebből kijön, hogy az ország 40 TWh-ás éves felhasználása az általad is számolt 150 km2 panelen termelhető meg. Itt még el lehet vitatkozni azon, hogy mekkora túlméretezés kell, és mekkora bruttó területet igényel, de a Xsillione által vízionált megyényi terület hülyeség. Ez Nógrádnak is csak a 6%-a.
Ami totális tévút, az amikor egy megyét (de mint látható, valójában inkább csak 1-2 járást) akartok kicsempézni. Majd Békésből megy az áram Sopronba? Van ennek valami értelme?
Az áramot a fogyasztási helyhez a lehető legközelebb kell megtermelni, az pedig maga az épület felülete. Vagy a mellette lévő parkoló.
Ha legörgettek a horvátországos részhez. az első kép egy napelemes parkoló, ami a cég áramszükségletének 1/3-át fedezi.
Magyarországon 4-5000 km2 beépített horizontálisan, amihez még hozzájönnek a vertikális felületek. Ennek a töredéke elég.
Ha lenne rá igény, erőlködés nélkül ki lehetne sakkozni, hogy 0 helyfelhasználással elhelyezzük a szükséges paneleket. Jelenleg nincs ilyen igény, a föld elég olcsó.
Én nem tudom komolyan venni az olyan állításokat, hogy megyéket kellene letarolni.
-
#901
Ill. akkor arról még nem esett szó, hogy az inverterek tömegei mit fognak művelni a hálózat szinuszos jelével úgy, hogy a generátor forgó tömegének a tehetetlensége ebben az esetben ráadásul nem biztosít a rendszernek egy inherens stabilitást. Persze, erre is léteznek megoldások, és talán a jövőben elő is fognak kerülni, de nem két év múlva és főleg nem a rezsicsökkentéssel.
Szigetüzemben mondjuk mindenki azt csinál felőlem, amit akar. :) -
gafzhu #900 Nógrád meg gravitációs vízerőmű lesz borús napokra és éjszakára. -
#899
A propagandát nem kell komolyan venni. Ennyi. Nagyjából meguntam, hogy a baromságaidra válaszolgassak. Ha ez volt a célod, akkor sikert értél. Tied a pálya.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.09. 09:53:25 -
gosub #898 Úgy látom pont fordítva van. Világos, egyszerű kérdést figyelmen kívül hagysz. Pl.: 884-est.
Békést letaroljuk és PV panellel burkoljuk?
Ha az országunk csak napelemeket, szélkerekeket, vízerőműveket... fosszilis nélküli erőműveket használna, honnan vennénk a januári, februári álló ködben a villanyt?
Napsütötte déli országokat emlegetsz, ez maszatolás, számunkra tök irreleváns. -
Xsillione #897 Nem olvassuk és leszarjuk, miután számtalansozr bizonyítottad, hogy nem érdemes, mert olyasmiről pofázol, amihez nem értesz.
De legyen, számoljunk azzal, persze a legtöbb adat tobvábbra is kell, hiszen továbbra sem adtál meg tiszta felület/telep felület arányt, tároló hatásfokot és miegyebet:
Ideális éves besugárzás: 1500 kW/h/m2, azaz egyenteljesítmény 0,17 kW/m2, ekkor kell a korábbi 7 GW-hez: 41 km2 (Hmm, akkor felteszem ez napenergia, nem pedig elektromos, túlságosan stimmel a számolt adat), azaz innen még jön a hatásfok, és a többi mind továbbra is érvényes. -
ManfredMacx #896 A szlovén akkutelep működés közben:
24 MW-os tranziens 150 miliszekundum alatt, és két irányba képes táplálni.
Na ezt csinálja utána egy gázerőmű.
Ilyet nyilván nem tud, az akkumulátor fejlettebb (diszruptív) technológia a gázerőműnél, ezért szükségszerűen ki fogja váltani azt.
Ehhez semmiféle áttörésre vagy csodaakkura nincs szükség, a jelenlegi technológia fizikailag alkalmas rá, csak reszelgetni kell rajta, csak inkrementális továbbfejlesztés és árcsökkenés szükséges. -
ManfredMacx #895 "Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben"
Horvátországban a 42. szélességi körön épülnek támogatás nélküli naperőművek, az áramszolgáltató épít közülük jó néhányat.
"Ezt a támogatósdit nem is nagyon értem, hisz nem induló, kísérleti, bevezetős technológiáról van szó. Már húszon éve telepítgetnek ilyen cuccokat, saját lábon kéne állniuk, megtérülő befektetésként."
Az eddigi országok közül háromban (Spanyolország, Ciprus, Horvátország) épülnek támogatás nélküli erőművek. A Don Rodrigóról szóló hozzászólásfolyam végig arról szólt, hogyan áll meg a saját lábán egy naperőmű (ami egyébként a 35. szélességi kör felett van)
Amit meg én nem értek: nem olvassátok el amit írok, vagy csak leszarjátok?
-
ManfredMacx #894 Teljesen felesleges ennyi adattal számolgatni, minél több adatot használsz fel, annál több a lehetséges hiba + felesleges munka.
Elég felmenni a globalsolaratlas.info-ra, ott rábökni a kívánt helyre és ott vannak a mért adatok (földi mérőállomások által validált műholdas mérések).
![]()
-
#893
Túlspilázod, amikor mérései adatok vannak.
Load factor itthon átlagosan 0,13.
A telepített teljesítmény fajlagos ára is ismert.
Aztán nézd meg annak helyigényét. Erre is n+1 naperőmű adata ismert, nem kell ennyi bizonytalan paraméter.
A napsütéses órák száma a mesében 3500 itthon. Inkább 2200 tája.
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 21:50:47 -
Xsillione #892 Bár nincs egyszerű megoldás a kérdésre ,a válasz nagyjából ez:
Legyen 7 GW az igény (lentebb ezt használtad)
1400 W/m2, vagy 1400 MW/km2 a napenergia energia tartalma az űrben a Föld pályáján. Innen 5 km2 tiszta felület kell, az űrben, minden ideális.
Magyarországon 3000 óra környékén van a napsütéses órák száma a jobb helyeken, ami a 8760 óra/év értékkel keverve mintegy harmad eredményt ad, azaz háromszorozni kell, ekkor 15 km2, éjszaka, tél, miegyéb letudva.
Légköri elnyelésre 58% az érték, amit tanítanak, fogadjuk el, kényelmesség kedvéért legyen 60%, azaz 3/5-d, innen két és félszeres szorzó, és már el is értünk a napelem felszínéig. 42 km2
Hatásfok 20%, mert könnyű számolni vele (lehetne 15% vagy 25%, lehet újraszámolni aki akarja), ötszörös szorzó. 210 km2
Ez eddig a napelem tiszta felülete, ha döntve akarjuk, hogy ezt akárcsak közelítve elérjük, akkor másfélszeres területigény kell, ha napraforgózni akarunk, akkor erre merőlegesen is kell másférszeres terület, márpedig enélkül nem igen lesz meg a 20% hatásfok. Ez 2,25 szorzó, és egyben szűkösen letudja a szervízutakat és egyebeket is. 470 km2
Kiszolgáló és egyéb létestmények, raktárak, miegyéb (ez nem egy pár tető befedése, itt városnyi felületekről beszélünk, amit persze ritkán fásítanak, hamár mostanában az a menő a zöldeknél), ez simán kétszeres szorzó és még kétséges, bár ha kívánod kihagyható. ~1000 km2, kb ennyi az elméleti alapterületünk, ám:
Ez persze tárolást igényel, a tároló területére ötletünk sincs, viszont annak van egy hatásfoka, amit szintén figyelembe kell venni, mivel a rendszer az idő nagyobb részében a tárolóra termel (2/3 időben nincs napsütés, ahogy azelején tisztáztuk), így gyakorlatilag tekinthetjük az egészet a tárolón keresztül üzemeltettenek. Ha csak egy szál, 90%-s elektromotor van a tárolásban, mint veszteség, akkor is 81% a kinyert energia (egyszer a tárolsánál, egyszer a visszanyeréskor), reálisan közelebb lennénk a 60%-hoz, vagy akár még kisebb értékhez. Máris 1,25-s szorzó kell a naperőműhöz, azaz ~1250 km2, és ekkor még nincs tároló területe, nincs elektromos autózás, nincs elektromos fűtés (ha gázzal fűtünk, akkor sok értelme van kiváltani a gázerőműveket), és sok egyéb nincs; mire mindent kiváltasz, simán két-három-négyszeres méretről beszélünk, azaz a teljes energiakiváltás az 4000-5000 km2, és még nincs minden benne. Nos, melyik megyére nincs szükségünk? -
gosub #891 Ezt a támogatósdit nem is nagyon értem, hisz nem induló, kísérleti, bevezetős technológiáról van szó. Már húszon éve telepítgetnek ilyen cuccokat, saját lábon kéne állniuk, megtérülő befektetésként. A kötelező átvételre építés is furcsán hangzik. A környezeti adottságok ismertek, a PV elméleti max hatásfoka is tudható (33%?). Az energia tárolás béka segge alatt van, pl 1-2%-a a benzinnek és baromi drága, előállítása környezetet nem túlzottan kíméli. Aztán ha jól tudom a jelen vezetékhálózat se lenne alkalmas az elképzelt full elektromos országra/világra, bár ez még megvalósíthatónak tűnik. Többire főképp a tárolásra valami óriási léptékű ugrás kellene. -
#890
Kapaszkodj meg PONTOSAN ez történik.
Ez olyan mint a Tanú. Hogy viccnek ez durva lenne. Pedig ez volt a realitás.
És a lenti árban az sincs benne, hogy lényegében két erőműved van azonos mennyiségű áram termelésére... Az sincs ingyen a végfogyasztónál...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 12:05:34 -
gafzhu #889 Megtaláltam a logikát! A megújulók (már a nem állandóan termelők) megdrágítják az áramot, és úgy már megtérülhet (állami támogatással). 
-
#888
És ez degradáció nélkül. 15 Ft/kWh eladási ár esetén is a profit talán 11-12 HUF/kWh, ha nem hitelből épül.
![]()
Ennek fényében vicc az egész. Fizikailag és műszakilag le lehet tenni itthon 3GWe naperőművet? Le? Drága lesz tőle az áram, ha 10 év körüli megtérülést várunk el? Az biztos. Mert ehhez kb. 30 Ft/kWh átvételi ár kéne. -
#887
Az egész hülyeség ebben a formában.
Semmi garancia sincs sem az importra, sem az exportra.
A német grid már annak a határán van, hogy a brutális export és import ingadozással sem lehet egyensúlyban tartani. 110 GWe táján van nap és szél a rendszerben úgy, hogy 80GW a csúcsfogyasztás és az erőművek jellemző szabályozási tartománya 40%-ig tart, de a gazdaságos szabályozás inkább 60%. A 40% az már nagyon gáz eset.
Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben, ha olcsó áramot akar az ember és elérhető ország szintű grid. Az adatok ezt mutatják. Nem elmélet, mért adatok. Minden más, amit Manfred idehány az nettó propaganda.
A szigetüzemben működő görög szigeteken van értelme, mert drága kiserőművek üzemelnek, azok üzemóriáit képes csökkenteni, de kb. ennyi. Itthon, ha 15 Ft/kWh áron kéne átvenni ezektől a vackoktól az áramot, akkor soha nem térülnének meg. Soha. A 25+ év az gyakorlatilag a soha.
Pénzügyi befektetésnek meg szar az, ami 25 év után áll 0-án.és nem ad stabilitást és kb. ennyi az élettartama. Egy 25 éves atomerőmű meg egy ifjú erőmű.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 10:53:43 -
gosub #886 Épp azt adtam össze, hogy a magyarországi erőművek nem megújulónak nevezett ~7000MW-nyi teljesítményét milyen lenne napenergiával előállítani. Ez kb 40millió darab 1.6m²-es tábla, 64 km² PV, ami több mint két Velencei tó felületnyi csúcsra járatott napelem. (Aztán lehet nem tökéletes a számolásom.) Ehhez még hozzávehetnénk a villany importot, valamint az áhított villamosított közlekedést, autó, busz, teherautó, ipar..., amit ki kéne szolgálni, szerintem ennek a többszöröse is összejön, alacsonyan becsülve 150 km² plusz a hatásfok csökkenéses idők miatt jöhetne mindennek a duplája. Vagy triplája? Ez eddig minimum fél Balaton terület már. És még mindig nem derült ki mi van ha nem süt a nap. Majd a nyáron termelt többletet visszavesszük télen, de kitől? Akinek van még gáz, szén, atom erőműve? Annak honnan a csudából lenne ekkora felesleg kapacitása télen?Ehhoz tényleg óriási nagy gázerőműveket kéne építeni amik meg nyáron, napelem teljesítménytől függően tök kihasználatlanok lennének, télen viszont brutálisan kéne tolni, hogy a 'zöldítés' miatt leállított Paks, és foszilis erőműveket helyettesítsék, valamint az abszolut kieső PV-t. Télente kis hazánkban előfordul, hogy 30-50 napig egyáltalán nem látni az eget a Kárpátmedencébe beült felhő és szmog miatt. -
#885
Nem lehet kiváltani. Pontosan ez a baj. Egy ponton túl ezek telepítése pontosan azzal jár, hogy a beépített teljesítményét növeli a gyorsan szabályozható gázos erőműnek, alacsony kihasználtsággal. -
gosub #884 Hány m² napelemre lenne szükség Magyarországon, hogy az áramtermelő szén/lignit, atom és gáz erőműveket egész évben kiváltsa? -
ManfredMacx #883 #history
Szlovénia
Másik szomszédunk áramtermelése negyedrészt szénből, 1/3-1/3 részben pedig atom és vízenergiából származik, 1,5-2% napenenergia mellett.
Az első napelemeket 2001-ben telepítették, 2002-től garantált átvételi árakat vezettek be a megújulók számára. Ennek mértéke jóval nagyobb volt a horváténál, így a támogatási rendszer 2013-ig történő fennállása alatt jóval több naperőművet is telepítettek: közel 240 MW-ot, ami kb tízszeres különbség.
2013 után évekbe telt, amíg az új támogatási rendszer kialakult, így a növekedés is lefékeződött. A 11 kW-nál kisebb rendszerek számára szaldós elszámolási rendszert, míg a legfeljebb 10 MW-os erőművek számára egy tendereztetési mechanizmust.
A növekedés beindulása még várat magára, ami azonban ennél is érdekesebb, azok az energiatárolási projektek.
A Steklarna Hrastnik nevű üveggyár napelemeket telepített az épületei tetejére, az így termelt árammal hidrogént állítanak elő, amelyet az általuk használt földgázhoz kevernek.
![]()
Néhány héttel ezelőtt pedig egy 12.6 MW/22.6 MWh-os Tesla akkumulátortelepet adtak át, amely a hálózat balanszírozásában vesz részt, lehetővé téve még több megújuló integrálását. Mert hát nem is kell ehhez gáz feltétlenül.
Az üzemeltető Ngen egyik alapítója azt tweetelte: More to come next year...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.07. 23:56:27 -
ManfredMacx #882 #history
Mindenki kedvenc (vagy nem) nyaralóhelye következik:
Horvátország
Dél-nyugati szomszédunk - melynek áramtermelése 2/3 részben vízenergia, 1/3 részben fosszilis, főként gáz - 2011 táján érte el az 1 MW beípített kapacitást, hogy azután a következő években dinamikusan növekedjen, és a 2020-ra (hasraütéssel) kitűzött 45 MW-os célt 2015-re teljesítse is. A növekedést főképp a tetőre szerelt kiserőművek adták, mint például a Croatia Control Ltd parkolójában telepített 345 kW-os rendszer:
![]()
Vagy az OTP zadari fiókjának rendszere, mely az országban a maga nemében első volt.
![]()
A garantált átvételi ár ekkoriban 1,1 kuna (45-50 Ft) volt. 2015 -ben az energiapiac működtetője (HROTE) homályos indoklással leállította az újabb szerződések megkötését. Mint oly sok európai országban ezekben az években, a horvátoknál is lefékeződött a növekedés.
Ezt követően áthelyződött a hangsúly a nagyobb méretű erőművek felé és újból felfutni látszik a növekedés.
Ezúttal azonban az áramszolgáltató Hrvatska elektroprivreda (HEP Group) lépett be a piacra. Cres szigetén 6,1 millió eurós befektetéssel egy 6,5 MW-os erőművet terveznek építeni jövő évi kezdéssel - állami támogatás nélkül. Az erőmű úgy lesz megépítve, hogy alatta birkák tudjanak legelni (ami egyébként semmi különösebb extrát nem igényel). Ami ennél is fontosabb, hogy éppen a túristaszezonban fogja a legtöbb energiát termelni.
A HEP Cresen kívül Vis szigetén (amely már épül), valamint a szárazföldön található Vrlikában (Splittől északra) is állami támogatás nélkül épít naperőműveket.
Ez azonban még mindig csak a kezdet: az áramszolgáltató engedélykérelmet nyújtott be egy 60 MW-os és egy 35 MW-os, szintén spliti erőmű építésére.
A HEP-en kívül más cégek is az engedélyeztetés fázisába léptek kb 160 MW kapacitással Split és Zadar térségében.
Mindeközben az állami szabályozás a tendereztetési eljárásra való áttéréssel van elfoglalva.
A támogatás nélkül, üzleti alapon épülő naperőművek már a kertek alatt ólálkodnak, és nem fogja őket megállítani a kerítés.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.06. 23:46:29 -
#881
Ha létezne olyan naperőmű és nem napelem, akkor nem lenne igaz, amit írtál. Mivel azonban a PV cella egy naperőmű teljes árának már a negyede sincs, ezért e a költséget csökkenti. A 100% hatásfok viszont megdobná a termelt áram mennyiségét, tehát magasabb szélesség körön lenne rentábilis pusztán az energiamennyiséget nézve.
Ha rohadt sok napelemet tesz le az ember, akkor egy ponton túl csak gázerőművekkel tud szabályozni vagy megreccsen a rendszer. Viszont, ha KELL szabályozni, akkor indifferens az ár. Kerül, amibe kerül. Vagy akkor az jön ki, hogy olcsóbb nem gridbe kötni a nap és szélerőműveket.... -
gosub #880 A gáz árán el lehet csevegni, pl amit mindenki láthat, hogy a versenypiac következtében órási ingadozást (ártartalék) tud művelni, mert a valódi bekerülési költség töredéke a jelenlegi végfelhasználói árnak, az ingadozó részét a profit és politika határozza meg. Emiatt ha technológiai forradalom lenne és 100%-os hatékonyságú 50 éves élettartamú jelenleginek harmad árú napelemeket lehetne telepíteni, akkor menne utána lefele megfelelő mértékben a gáz ára. Ha reagálásra kényszerülne a gázipar a napelemek miatt az jelenleg kb Ferrari-Trabant párharc lenne. -
#879
Azért a földgázt felszínre hozni, tisztítani és a lakásodig / erőműig elvinni azt a 95+ százalékos metántartalmú gázt, ami minden, csak nem ingyen. De vállalható az ára. A gázerőműveknél 30-40 év alatt az áram árában döntő költség a gáz átlagára 30-40 év alatt. Az atomőerőmű gyakorlatilag mindenre érzéketlen, a telepítési költség és a bomtás a két fő költségelem. Az üzemeltetésben is az üzemanyag ára nem túl drága a bérköltséghez képest. -
gosub #878 Egy lényeges dolgot tökéletesen kifelejtesz az elméletedből. A gáz ára egy teljesen mesterségesen meghatározott szám, ingyen jön a földből, száz évekre elegndő biztosan van, ezért a jelenleg élő ember generációk számára kimeríthetetlennek tekinthető. A feltáró, kitermelő, elosztó, energia előállító rendszer ára az áram árának töredéke, a többi a gigantikus profit és adótartalom. Ha a naperőmű villany ára közelítené a többi erőmű által előállított áram árát akkor a gáz árát töredékére lehet levinni, mert olyan kicsi a valódi bekerülési költsége és eleve kiépített rendszere, számítható fenntartása van. Hasonlóan van a nukleáris energia is. Óriási ártartalékokkal rendelkeznek.
A napenergia ilyen hatásfokkal, elhasználódással, telepítési költségekkel, tárolás nélküliséggel és óriási kitettséggel tömeges ipari, stratégiai és lakossági felhasználásra valójában versenyképtelen. -
#877
Ez csak azt mutatja, hogy mennyire fejletlen állam, ha egy 250 MW-os erőmű 0,2 körüli load factorral 10%-ot érne el. Ez nem a napenergia sikere. Azt mutatja, hogy mennyre a világ seggluka az az ország.
The energy system of Montenegro is small, with only 285,000 customers and a demand of around 3,400 gigawatt hours (GWh) annually. Electricity production in Montenegro for 2018 was approximately 3,787 GWh
Ha jól számolom, akkor ez a magyar fajlagos fogyasztás úgy kb. harmada negyede...
Egy afrikai kunyhót, ahol csak mondjuk világításra használnak áramot, akkor az egy kis PV cellával, rohad kevés akksival, limitált használattal és LED-del 100%-ban napenergiássá lehet tenni. Ez papíron jól hangzik, csak ugyebár a mögöttes tartalom...
Úgy könnyű így bohóckodni, ha nincs komoly ipar, ami 0-24 órás üzemet követel meg masszívan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.29. 00:12:48 -
ManfredMacx #876 #history
Földközi-tengeri utunk következő állomása: Jugoszlávia.
Montenegro
Montenegróban a napenergia még néhány évvel ezelőt is az Isten háta mögötti helyek villamosítását jelentette, idén azonban egy konzorcium megkezdte egy 250 MW-os erőmű építésének előkészítését, mely várhatóan 2021 végére készül el.
Az ulcinji erőmű becslésem szerint 10% közelébe fogja röpíteni a montenegrói napenergia arányát.
Bosznia-Hercegovina
Az első bosnyák napelempark még 2013-ban épült, és mindössze 150 kW-os volt. 2018-ban került kiírásra az első, 65 MW-os tender, amely számomra ismeretlen okból eredménytelenül zárult. Ettől függetlenül az ország talán nem fog naperőmű nélkül maradni, mivel az RSV Energy 36 millió eurós beruházásból egy 47 MW-os erőművet kíván építeni Boszniában. Ez, ha összejön, kb. 760 EUR/kW, egy kicsit olcsóbb a Don Rodrigónál. -
ManfredMacx #875 Ha az jött le, hogy támogatás nélkül marhára veszteséges a napfényes Görögországban, akkor a következőkkel árnyalnám a képet:
- a jelenlegi naperőműkapacitás 95+ %-a 2014 előtt épült. Ezekre megy el a támogatás szinte egésze.
- a legutolsó tenderen született 53 eurós ár is, de a legmagasabb nyertes licit is csak 65 euró volt
- 2015-ös adat szerint a görög lignites erőművek 60 eurós áron termeltek (azóta ez emelkedhetett, erről majd később bővebben)
![]()
- a szigeteken ehhez képest is háromszoros áron tudnak termelni
Szuma szummárum, a görög napenergia 2019-re eljutott arra a pontra, ahol árban teljesen versenyképes a fosszilis erőművekkel.
Egyébként az állami közműszolgáltató idén év elején el akarta adni a lignites erőművek harmadát, de senki nem adott épkézláb árajánlatot...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.28. 22:39:58 -
#874
Abban igaza van a napenergia felkent pápáinak, hogy a MEGLEVŐ szén és gázerőművek üzemidejét és teljesítményét lehet csökkenteni naperőművek telepítésével, illetve ott, ahol a sok kis sziget miatt tényleg szigetüzem és gázmotorok vannak, ott van értelme a naperőműnek, ha kellően délen vagy. Görögország ilyen. És gazdaságilag is vállalható ma, ha eltekintünk a hulladékezeléstől.
De hogy ebből, hogy a búbánatos faszba vezetik le, hogy a fejlett ipari államok a 40 szélességi kör felett hogyan állítsanak elő olcsó áramot ésszerű arányokkal, arra mindig csak humbug és számmágia a válasz. A német 500-1000 mrd eurós kísérlet tökéletesen bizonyította, hogy ez fizikai képtelenség és ostoba ötlet. Ráadásul előre megjósolható volt a végeredmény.
Az, hogy atomenergia helyett akarják egyesek az már tényleg a hülyeség csúcsa. Zsinóráram termelést ezzel kiváltani nem lehet. Aki meg a zsinóráram igényét tagadja az nettó kretén és húzzon faszba. Igen. Oda. Elegem van a barmokból. -
Xsillione #873 Szeretném megkérni a napenergia pártiakat, hogy most nézzenek ki az ablakon, 10-kor még nem volt elég világos, hogy olvasni lehessen, 3-kor már nem volt elég világos hozzá, 9 előtt még alapvetően nem fényigényes feladatokhoz is lámpafény kellett, 4-kor már ismét, azaz kevesebb, mint 5-6 óra a lehetséges idő. (és közte sem éppen tündöklő verőfény volt) Ez nem egy ritka nap, a következő 4-5 hónap ilyen lesz, most mi a tervük, mert ha nyáron még szűkösen elég egy tárolós rendszer, akkor most a felére sem elég, ha most elég, akkor nyáron két-háromszoros felesleg izzad a napon. Vagy ilyenkor azért legyen egy kis szénerőmű tartaléknak, had zöldüljön a világ? És persze nyáron verjük majd a mellünk, milyen olcsó a nap a szénhez képest, amit a téli tartaléknak használunk, és meglepő módon nem gazdaságos. -
gosub #872 Hát támogatás nélkül még mindig marhára veszteséges. Ráadásul mindez a napfényes Görögországban, legmodernebb cuccal. Ha még tárolni is kellene akkor elszabadulnának a költségek. Óriási technológiai ugrásra lenne szükség, hogy saját lábán megálljon a napelem technológia, tárolás szinten pedig több nagyságrend.
