1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
ManfredMacx #951 Beépített fűtőszál. Nem tudom miért akartok erre külön embereket alkalmazni. -
ManfredMacx #950 Mielőtt tovább folytatnánk Olaszországgal, nézzük meg a harmadik negyedéves statisztikákat. Elöljáróban annyit, hogy megint nem a károgóknak és nem a szkeptikusoknak lett igazuk, a világ ismét abba az irányba ment tovább, amit megjósoltam, vagyis a még több és több napenergia irányába.
Kezdjünk Kínával.
A 3. negyedév 28%-os növekedést hozott a napenergia számára, melynek aránya elérte a 2,95%-ot. A világ legnagyobb országában is elérte a 3%-ot, az pedig már hivatalosan sem minősül kerekítési hibának!
Vannak itt még további jó hírek is. Kína gazdasági lassulása megmutatkozott az áramtermelésben is, így az első 3 negyedévben csak 3%-kal nőtt a teljes termelés, ezen belül a hőerőművek – ami Kína esetében gyakorlatilag szénerőművet jelent - mindössze 0,5%kal nőtt az év első 9 hónapjában. A keresletnövekedés nagy részét a megújulók és az atomenergia növekedése fedezte.
A teljes energiamix a következő (2018. 10.01-2019.09.30):
Hőerőművek: 67,9% (-0,2%p)
Vízerőművek: 17,8% (-0,1%p)
Napenergia: 2,95% (+0,15%p)
Szélenergia: 5,3% (-0,1%p)
Nukleáris energia: 4,7% (+0,2%p)
Bioenergia: 1,4% (+0,1%p)
További hírek Kínából: a kormány tervei szerint az 5 legnagyobb áramszolgáltató veszteségét úgy kívánják csökkenteni, hogy szénerőműveik negyedét-harmadát bezárják két éven belül. Az érintett erőművek többnyire a legrégebbi, legkevésbé hatékony egységek, melyek közül az elmúlt években több is csődöt jelentett.
Ezzel párhuzamosan az új szénerőművek építése tovább folyik, ami oda vezetett, hogy a kínai szénerőművek kihasználtsága –ha úgy tetszik, a load factorja - 4 éve 50% alatt van.
-
#949
Pont most jött ki handás videó, 10 perc után beszélnek a hóról. -
SZUsszan #948 Ezzel mondjuk nem vitatkozok. -
#947 Állandóra ezért fenntartani egy pozíciót nem lehet, mert az n+1 erőmű nem egy kézben van.
Ideiglenes pozira sem jó, mert előrejelezhetetlen. A botrányosan szar mutatót csak tovább rontja, bár nem sokkal. -
SZUsszan #946 Számold ki te, ha annyira érdekel.
A kérdés az volt, mi van, ha hó fedi. Én elmondtam, kicsiben mit csinálok vele.
Ha szerinted releváns költség egy embernek végigmenni 500m-en és lekotorni a havat mondjuk 1 méter szélesen, akkor így van, botrány. -
gosub #945 Találtam egy ilyet. Az én házamról így nem lehet leszedni a havat, 5-5.5m magasan van az eresz, kb 14 méteres seprűnyélre lenne szükség. Biztos van olyan hó/időjárás aminél elég megkaparni az alját, de van amelyiknél nem. Tetőablakainkról (45°) amik alulról fűtve vannak szintén változó mikor csúszik magától, mikor tapad oda. 79 éves apám és anyám örül ha a kerti utat megtisztítja. Természetesen lelkes fiatal/középkorúként megcsinálnám amit elérek, de ipari méretekben ahol van 2-4-5-6ezer tábla méterben is legalább ennyi séta bejárni.
Nálunk ritka a beterítő hóesés, van amikor nincs, van tél amikor többször is. Ha óriási kapacitás épülne erre (pl országosan 30-40%-a a 7,1GW-nak), akkor ilyen esetben nagyon bezuhanna a részesedés. Ha lehetne ésszerűen tárolni akkor lenne igazán tuti a napelem. Így inkább hobbi, marhára támaszkodik a meglévő hagyományos erőművekre, azokat használja tárolásra.
molnibalage83: ott a sok beimportált munkaelől menekült erőforrás. Ahogy jöttek kígyózó sorokban úgy kígyózhatnának a napelemtáblák között seprűvel a kezükben.
Utoljára szerkesztette: gosub, 2019.12.18. 11:51:35 -
#944 Ok. Akkor kérlek számold ki, hogy a mai német 45 GW beépített kapacitásnál ez hány helyszín és ember. -
SZUsszan #943 Mint mondtam, elég az aljáról letolni a havat. Amint éri a nap a felületét, felmelegszik és lecsúszik a többi róla. -
gosub #942 Nézz majd meg közelebbről egy ipari méretű napelemet, talajtól fél-egy méteren kezdődik, 4-5 méter magas és némelyik 10-20 méteren vagy még többön át egyvégtében húzódik. Ezt seprűvel nehéz lesz lehavazni.
Persze minden megoldható, csak ember, pénz, energia kérdése. Bár gyümölcsbetakarításra is alig találni munkáskezet. -
SZUsszan #941 Is-is. Az erőműveket sem hagyják magukra. Ilyen esetekre a napelem farmokon is végig rohanhat pár munkás seprűkkel. -
gosub #940 Ez elég életszerűtlen ipari méretekben.
Addig jó a napelemeseknek, míg van atomerőmű, gázerőmű, égetőserőmű akik kötelezően kénytelenek átvenni a feleslegüket. -
Xsillione #939 Vagy ha napraforgó, akkor kellően nagy szögben döntve lemegy magától is, feltéve, hogy nem fagy rá. És igen, az is egy ok, amiért nem nulla a fenntartási költség, takarítani kell rendszeresen, ha nem akarsz jelentős veszteséget. -
SZUsszan #938 Ha egy kicsi felületen is éri a napfény, onnan tovább melegedve szépen le kellene csúsznia a hónak. Ha ezt gyorsítani szeretném, akkor bizony felmászok a tetőre létrával és letolom a havat az aljáról, amíg elérem. -
gosub #937 Olyankor mi van mikor kicsit ráesik a hó és nem akar elolvadni? Esetleg kissé odafagy mint a szélvédőre. -
#936 Tudom. Csak az a barom nem tudja a videóban. Senkit nem érdekel a 1,5GW, ha úgy 5 perce kapcsolható be, annak töredéke. Fing a szélben. -
#935 A Biztonság Bizonytalansága (Teller Ede - Zeley László) 1991
Az atomkor fél évszázad múltán
193 - Az én szívem nem Zöld
Jófogás link -
#934 Kicsit túl gondolod, nem gondolt semmilyen visszatáplálásra csak mint lehetséges hálózati szabályzóra, magyarán amikor a nap, szél miatt megszalad a termelés és elkezdik a hőerőműveket visszaszabályozni, de ez a szabályozás esetleg nem elég gyors, akkor rákapcsolják a használati melegvízes (vezérelt áramon lévő) bojlereket.
Így melegvíz lesz a problémából, kevesebb a bünti a hőerőműnek.
Az más kérdés, hogy ez csak percekben számolható, mert legtöbb bojlerban eleve nem hidegvíz van és mivel jó hőtárolók így ha egyszer használtad ezt az opciót és nem történt melegvíz kivétel akkor lehet csak holnapra hűl le annyira, hogy érdemben számítani lehessen arra a teljesítményre pár percig.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.12.07. 16:31:52 -
gosub #933 Igen az, vízmelegítésről volt szó. Persze lehetne napelemmel is de gondolom az aztán nem túl hatékony. -
fonak #932 Nem napkollektor volt? Azt itthon is látni házakon. -
gosub #931 Használati melegvíz előállítására és tárolására lehet használni, valamint központi fűtés előmelegítésére. Egyenlőre a telepítési költsége miatt nem igazán éri meg. Sógorom németből 2év után hazajőve szeretett volna ilyet a házába, mert a bérelt ház ilyennel volt ellátva. De az össz bekerülés olyan magas volt, hogy letett róla, több évtizednyi melegvízre használt gáz ára kitelik belőle. -
#930 A vízmelegítős tárolás az nettó hülyeség, nem létezik ilyen. Mert az csak arra vonatkozott, hogy ha éppen vissza kéne termelni, akkor helyette melegítsünk vizet a lakásokban. De abból visszafelé áram nem lesz. -
#929 Köszi. -
fonak #928 Mást nem találtam, de úgy emlékszem a '90-es években mondott valami hasonlót egy interjúban. Ezenkívül még ezt találtam hirtelen:
"Az én szívem nem ZOLD a címe Teller Ede azon előadásának, amelyet 1991 . január 25-én az
Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tartott . Az előadás ismerteti a szénerómúvekben termelt
széndioxid hatását a föld energiasugárháztartására, valamint felhívja a figyelmet a föld folyama-
tos felmelegedésének veszélyére. A vízerömúvek földrengés okozta gátszakadásai is veszélye-
sek. Az atomenergiatermelés kevésbé veszélyes üzem. A "zöldek" oly sok országban létesült
csoportjainak a programját elítéli és azon emberek elméletének tartja, akik imádják a félelmet és
félelemkeltést. A zöldek tevékenysége áttételesen a tudomány és a tudományszülte technológia
ellenzésébe torkollhat."
Forrás: http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/download/28710/28428
Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.12.05. 22:50:48 -
fonak #927 http://www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=16526
"Jellemző volt szellemes gondolkodására, hogy egyik beszélgetésünkkor megkérdezte, mi a kedvenc színem. Meglepődve válaszoltam, a kék, meg a szőke…Rendben van – mondta, mivel ő utálja a barnát-feketét, a vöröset és a zöldet. Hamar rájöttem, miért? A barna-fekete a fasizmust, a vörös a kommunizmust, míg a zöld a „zöldeket” jelképezi. Az első két színnel szembeni ellenérzése nem igénnyel magyarázatot, de Teller Ede a zöldeket sem szerette, mivel akadályozzák az atomenergia békés felhasználását. Szerinte ugyanis az energia nélkülözhetetlen és a hagyományos szénerőművek összehasonlíthatatlanul több környezeti kárt okoznak, mint a megfelelő szakértelemmel hasznosított atomenergia. Ezért is támogatta a paksi atomerőmű működését." -
#926 Tudnál forrást adni az idézetre? -
Xsillione #925 "Ha el nem tévedtem a nullákkal akkor, mi is a drága ?"
Ahhoz, hogy a 7 GW csúcs napelem annyit termeljen mint a 2,4 GW atom, ahhoz a napnak 30%+ rendelkezésre állást kellene tudnia, ezt magyarországon a napsütéses órák számánál már elbukta, minden egyéb tényezőt még figyelembe sem vettünk ekkor. A valós érték (ahogy lentebb is írták) ennek fele (se), azaz a 4000 milliárd kontra 6000 milliárd egy baráti ár lenne, ahol az atom az olcsóbb, és nincs utána szükség tárolásra, eladásra vagy vételre meg ennek minden egyéb trükkjére.
Ha értelmes és tiszta rnedszert akarunk, akkor közel 4 GW atomra lenne szükség, és utána az igadozó 3 GW-t kiszolgálni ízlés szerint, ám ehhez biztonságosan kellene a nap/szél részét teljes egészében lefedő gyors gázerőmű, amikor már lassan olcsóbb, ha van 7 GW atom, és eladjuk amikor nem kell, akár ingyen vagy még ráfizetve is...
Az a víz melegítős tárolás meg külön vicces, hiszen akkor a visszalakítás az egy hőerőmű a maga 50% környéki hatásfokával, lassan már a vízbontás is jobb ötlet volna... -
fonak #924 Teller Ede annó megjósolta, hogy a fasizmus és a kommunizmus (vagy lehet, hogy fordítva kéne írni, elvégre a kommunizmus volt előbb) után a következő pusztító totalitárius ideológia a zöld ideológia lesz. Láthatóan így is van, a józanság nem számít, ha a tömegek (persze a média által is manipulálva) arra akarnak menni, akkor arra lesz menve. És az említettekhez hasonlóan ez az ideológia is el tud vakítani amúgy elvileg intelligens embereket is.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2019.12.05. 18:33:44 -
gosub #923 Tegnap áramfogyasztási csúcs volt, 7,1GW. Felhős ködös idő van, szellő se fújt, -6C°, nappal tartama 8 óra, napsütéses órák száma decemberben átlag 110 perc. Ilyenkor mit csinálnánk? Ott lennénk fél Balatonnyi behavazott ráfagyott napelemmel, megyényi álló szélkerekekkel, fél megyényi befagyott kollektorral, Kárpátokban nagyjából leürült, befagyott víztározókkal. Ehhez a 7,2GW-hoz még jöhetne a jövőben elméletileg jobban elterjedt villanyautózás, tömegközlekedés és egyéb zöldnek gondolt energiafogyasztó. Gondolom Szlotákia, Románia, sógorok és a többiek nem nekünk építene óriási plusz kapacitású víz és más megújulónak gondolt erőművet. Tehát most honnan a f...ból lenne zöldenergiánk? -
#922 Ökörségeket beszélt. Nyáron, amikor nem tudnál már szabályozni, akkor a nagy ötlete az, hogy akkor melegítsünk vele vizet. Hogy télen mi legyen meg este, amikor nincs áram, akkor semmi ötlet.
Otthoni meleg vízből nem lesz áram.
Ez a barom még azt is beböfögte, hogy 1500 MW a vízmelegítők összes beépített teljesítménye. De odáig már nem jutott el az a hülyéje, hogy rájöjjön, hogy ezek úgy perckig mennek és csá. A szabályozási energia mennyiség néhány 10 MWh tartományban van és csak nyelni tudnak, ha éppen meglódul a termelés és nincs fogysztó. Fing a szélben.
Komolyan mondom az oktatási rendszer igen éles kritikája, hogy ekkora barom oktathat. Mert biztosra veheted, hogy ezt a "tudást" adja át. -
gosub #921 Engem ami érdekelne, hogy a nem termelő időszakban mi a megújuló megoldás kishazánkban? Azt mondta az okos, hogy a napenergiát, (gondolom a kollektorokkal felfogottat, melegítettet) forróvíz formájában tudjuk tárolni, valamint a közvetlen napelemmel előállított villanyt újfajta akkumulátorokban. Ezt vajon hány napra, vagy hónapra lehet eltenni? Télire? Ki lehetne számolni milyen képességű, és árú akkumulátor az ami már rentábilissé tenné az áram raktározást. Gyanítom, hogy a jelenlegi lítiumoshoz képest nagyságrendinek kéne lennie a csökkenésnek. -
#920 Persze, hogy csak annak üzlet, aki felhúzza és az, akitől fix áron kvázi kockázatmentesen átveszik a termékét akár kell éppen a hálózatnak, akár nem...
A 7 GWe naperőmű kb. feleannyit termelne egy év alatt, mint Paks 1 most egy évben. Tavaly 16 TWh felett termelt Paks1. És ez is csak az első években, mert aztán indul a degradáció. -
#919 Ha el nem tévedtem a nullákkal akkor, mi is a drága ?
A 7GWe napelem ami nem termelne annyit mint az 2,4GW Paks2 éves szinten?
7.000.000 x 1.500USD = 10.500.000.000USD az 3.204.110.059.500HUF
----------------------------------Paks2 12milliárd EUR az 4.034.307.508.744HUF
És akkor még drágább lesz tőle az élet + a co2 csökkentés sem igazán sikerülne + a stabilitás, frekvenciaszabályozás, tárolás . . . az év üzlete a napelem, csak nem annak aki használja, hanem aki eladja :)
Utoljára szerkesztette: ximix, 2019.11.26. 14:21:03 -
#918 Sajnos nem ők, hanem a kormány tervezi ezt. Hogy ezt a hálózat mitől lesz olcsó, hogyan fog stabil maradni importfüggés nélkül, az teljes homály.
Már most is elégtelen a hazai szabályzó kapacitás. A legutóbbi paksi üzemzavarnál is importtal oldottuk meg az instant problémát és kb. 0,5-1 óra után léptek be a hazai termelők. Pedig csak 500 MWe esett ki. Na, erre akarnak 7 GW naperőművet úgy, hogy addigra már Mátrai erőmű egyik blokkja sem fog menni...? Ez, ami nyáron azt fogja csinálni, hogy 5 óra alatt párszáz MW-ról fel fog ugrani úgy 3600MW-ra és aztán utána szépen így fog csökkeni a teljesítmény? Ezt mi a búbánat fogja lekövetni?
Az ELTE-s barom emlegette Gönyűt. Remek. Az is már lassan folyamatosan magas terhelésen megy, mert nincs helyette más. Az egy ponton túl nem tud szabályozni, mert nincs tartaléka felfelé annak sem már.
Hogy az a rikácsolós hülye mit keres tanári pozícióban számomra örök rejtély marad. Mert releváns tudást nem látok nála. Hangerővel pótolja azt, ami nincs...
A magyarországi naperőművek load factora 0,12-0,14 között van helytől és évszaktól függően. Tavaly az emelkedő munkabér és anyagköltség miatt 1500 USD/kWe felett telepítették le.
Ezek után érdekes kérdés az, hogy ha a ma 16 Ft/kWh energia költséget nézem a 37Ft/kWh áram számlában, akkor ennyi termelővel telinyomva ezek mikor és hol térülnének meg, még akkor is, ha nem hitelből épülnek...?
1500*295 = 442 500 HUF/kWe.
16 Ft/kWh eladási ár esetén 27656 óra alatt lenne megtérülés 0 üzemeltetési költséggel és 0 pénzügyi költséggel.
Ez a fenti load factor középértékkel 24,2 éves megtérülés. Csak 20 év alatt kb. 20% degradáció. Lineáris degradációt figyelembe véve akkor ez még +10%, tehát 27 év közeli megtérülés van.
Ez vicc. Nem reális.
Mi következik ebből? Hogy ahhoz, hogy ezeknek a tulajdonosoknak elkezdjenek valahol 12-13 év körül megtérülni, akkor kb. 35 Ft/kWh áron kell átvenni az áramot, de ez is 0 pénzügyi és üzemeltetési és egyéb költséget jelent, tehát ez egy kamu érték. A valódi termelt áram ára bőven 40 Ft/kWh felett lenne. De akkor legyen első körben 35 Ft/kWh.
Mo éves fogyasztása 45,5 TWh volt 2018-ban.
Ha kb. maradna ez 2030 tájára és lenne 7GWe naperőmű, akkor azok éves termelt árama kb. 8TWh lenne. A teljes termelés kb. 17%-a.
Ha 35 Ft/kWh árral számolunk és a többi áram összes marad 16 Ft/kWh, akkor ez azt jelentené, hogy pusztán csak a termelt áram ára 21%-kal nőne minden egyéb más költséget figyelmen kívül hagyva. A szükséges hálózat fejlesztést, az iszonyatosan sok szabályzó kapacitást, amit fel kéne felhúzni, tehát a beruházási költség magasabb lenne és az fentebb nyomná az áram árát hiszen azonos megtermelt áramhoz két erőmű fog már épülni.
Ha az olaj és azzal a gáz ára is felfelé elindul, akkor még drágább lesz a történet.
Akarjuk ezt? Tényleg...? -
gosub #917 Minősíthetetlen amit ezek tudományos vitaként itt műveltek. Ők is eljutottak oda, hogy tizenév múlva Mo-on ~7000MW napelem lesz és majd télen a románok, szlovákok fognak minket villannyal ellátni, mert azok direkt ezért, nekünk építenek óriási vízerőműveket. No meg majd jönnek a csoda akksik... mennyire okos az aki szerint a ma még nem létező technológiára építsünk kapacitásokat?
A rikácsoló a kis tudású, de nagy pof.. hangú tanárra emlékeztet, sárga inges egy ripacs, talán nem is igazán ért semmihez se.
Az ELTE-n van olyan tanár aki valóban rendelkezik tudással? Vagy tényleg a zabhegyez.... bocsánat, a 'társadalomtudomány' a húzó ágazat? Rokonom jár oda pár éve és nagyon meredek dolgokat mond amit oktatás címén ebben művelnek.
-
Oddball29 #916 Hát én még nem értem a végére, mert csak napi démonidézés (jóga) közben van időm hallgatni. Dühkezelésre is ajánlott:). -
#915 Az üvöltözős ELTE-s faszt kb. a bringláncommal vertem volna pofán annyira irritálóan ostoba volt. Csak azért, mert üvölt, mint a sakál, még nem lesz igaza. -
#914 A 30. percig kb. 3-szor kaptam agyfaszt.
Hetesi Zsolt kb. az egyetlen értelmes ember az asztalnál, aki a fizika, műszaki és realitás talaján áll. Nem csak fantáziál és pofázik a levegőbe. A többit az asztaltól kb. el lehet zavarni kekszet kapálni. Ahhoz kb. még "szellemileg" elég jók. Bár inkább nettó hülyék és alap nélküli álmodozók. Attól meg én a falnak megyek. -
gosub #913 Majdnem végig bírtam hallgatni. Ha ezek szakemberek akkor gáz van. Pont úgy adják elő mint a politikusok, ami kedvező azt kidomborítják amin meg bukik a mondandójuk azt elhallgatják, csúsztatnak. Pl. a Dán eset. Talán a legértelmesebb baloldalon az atomerőműs ember. Az külön vicc, hogy sopánkodnak miért kellett ilyen korán elköteleződni Paks2 mellett, aztán meg azon megy a duma, hogy nagyon sürget az idő, mert csak 10 év van a kérdés megoldására. -
Oddball29 #912