Napenergia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#891
Ezt a támogatósdit nem is nagyon értem, hisz nem induló, kísérleti, bevezetős technológiáról van szó. Már húszon éve telepítgetnek ilyen cuccokat, saját lábon kéne állniuk, megtérülő befektetésként. A kötelező átvételre építés is furcsán hangzik. A környezeti adottságok ismertek, a PV elméleti max hatásfoka is tudható (33%?). Az energia tárolás béka segge alatt van, pl 1-2%-a a benzinnek és baromi drága, előállítása környezetet nem túlzottan kíméli. Aztán ha jól tudom a jelen vezetékhálózat se lenne alkalmas az elképzelt full elektromos országra/világra, bár ez még megvalósíthatónak tűnik. Többire főképp a tárolásra valami óriási léptékű ugrás kellene.
#890
Kapaszkodj meg PONTOSAN ez történik.
Ez olyan mint a Tanú. Hogy viccnek ez durva lenne. Pedig ez volt a realitás.
És a lenti árban az sincs benne, hogy lényegében két erőműved van azonos mennyiségű áram termelésére... Az sincs ingyen a végfogyasztónál...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 12:05:34
Ez olyan mint a Tanú. Hogy viccnek ez durva lenne. Pedig ez volt a realitás.
És a lenti árban az sincs benne, hogy lényegében két erőműved van azonos mennyiségű áram termelésére... Az sincs ingyen a végfogyasztónál...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 12:05:34
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#889
Megtaláltam a logikát! A megújulók (már a nem állandóan termelők) megdrágítják az áramot, és úgy már megtérülhet (állami támogatással). <#banplz>
#888
És ez degradáció nélkül. 15 Ft/kWh eladási ár esetén is a profit talán 11-12 HUF/kWh, ha nem hitelből épül.
Ennek fényében vicc az egész. Fizikailag és műszakilag le lehet tenni itthon 3GWe naperőművet? Le? Drága lesz tőle az áram, ha 10 év körüli megtérülést várunk el? Az biztos. Mert ehhez kb. 30 Ft/kWh átvételi ár kéne.
Ennek fényében vicc az egész. Fizikailag és műszakilag le lehet tenni itthon 3GWe naperőművet? Le? Drága lesz tőle az áram, ha 10 év körüli megtérülést várunk el? Az biztos. Mert ehhez kb. 30 Ft/kWh átvételi ár kéne.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#887
Az egész hülyeség ebben a formában.
Semmi garancia sincs sem az importra, sem az exportra.
A német grid már annak a határán van, hogy a brutális export és import ingadozással sem lehet egyensúlyban tartani. 110 GWe táján van nap és szél a rendszerben úgy, hogy 80GW a csúcsfogyasztás és az erőművek jellemző szabályozási tartománya 40%-ig tart, de a gazdaságos szabályozás inkább 60%. A 40% az már nagyon gáz eset.
Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben, ha olcsó áramot akar az ember és elérhető ország szintű grid. Az adatok ezt mutatják. Nem elmélet, mért adatok. Minden más, amit Manfred idehány az nettó propaganda.
A szigetüzemben működő görög szigeteken van értelme, mert drága kiserőművek üzemelnek, azok üzemóriáit képes csökkenteni, de kb. ennyi. Itthon, ha 15 Ft/kWh áron kéne átvenni ezektől a vackoktól az áramot, akkor soha nem térülnének meg. Soha. A 25+ év az gyakorlatilag a soha.
Pénzügyi befektetésnek meg szar az, ami 25 év után áll 0-án.és nem ad stabilitást és kb. ennyi az élettartama. Egy 25 éves atomerőmű meg egy ifjú erőmű.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 10:53:43
Semmi garancia sincs sem az importra, sem az exportra.
A német grid már annak a határán van, hogy a brutális export és import ingadozással sem lehet egyensúlyban tartani. 110 GWe táján van nap és szél a rendszerben úgy, hogy 80GW a csúcsfogyasztás és az erőművek jellemző szabályozási tartománya 40%-ig tart, de a gazdaságos szabályozás inkább 60%. A 40% az már nagyon gáz eset.
Semmiféle racionalitás nincs a 35 szélességi kör feletti napelem telepítésben, ha olcsó áramot akar az ember és elérhető ország szintű grid. Az adatok ezt mutatják. Nem elmélet, mért adatok. Minden más, amit Manfred idehány az nettó propaganda.
A szigetüzemben működő görög szigeteken van értelme, mert drága kiserőművek üzemelnek, azok üzemóriáit képes csökkenteni, de kb. ennyi. Itthon, ha 15 Ft/kWh áron kéne átvenni ezektől a vackoktól az áramot, akkor soha nem térülnének meg. Soha. A 25+ év az gyakorlatilag a soha.
Pénzügyi befektetésnek meg szar az, ami 25 év után áll 0-án.és nem ad stabilitást és kb. ennyi az élettartama. Egy 25 éves atomerőmű meg egy ifjú erőmű.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.11.08. 10:53:43
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#886
Épp azt adtam össze, hogy a magyarországi erőművek nem megújulónak nevezett ~7000MW-nyi teljesítményét milyen lenne napenergiával előállítani. Ez kb 40millió darab 1.6m²-es tábla, 64 km² PV, ami több mint két Velencei tó felületnyi csúcsra járatott napelem. (Aztán lehet nem tökéletes a számolásom.) Ehhez még hozzávehetnénk a villany importot, valamint az áhított villamosított közlekedést, autó, busz, teherautó, ipar..., amit ki kéne szolgálni, szerintem ennek a többszöröse is összejön, alacsonyan becsülve 150 km² plusz a hatásfok csökkenéses idők miatt jöhetne mindennek a duplája. Vagy triplája? Ez eddig minimum fél Balaton terület már. És még mindig nem derült ki mi van ha nem süt a nap. Majd a nyáron termelt többletet visszavesszük télen, de kitől? Akinek van még gáz, szén, atom erőműve? Annak honnan a csudából lenne ekkora felesleg kapacitása télen?Ehhoz tényleg óriási nagy gázerőműveket kéne építeni amik meg nyáron, napelem teljesítménytől függően tök kihasználatlanok lennének, télen viszont brutálisan kéne tolni, hogy a 'zöldítés' miatt leállított Paks, és foszilis erőműveket helyettesítsék, valamint az abszolut kieső PV-t. Télente kis hazánkban előfordul, hogy 30-50 napig egyáltalán nem látni az eget a Kárpátmedencébe beült felhő és szmog miatt.
#885
Nem lehet kiváltani. Pontosan ez a baj. Egy ponton túl ezek telepítése pontosan azzal jár, hogy a beépített teljesítményét növeli a gyorsan szabályozható gázos erőműnek, alacsony kihasználtsággal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#884
Hány m² napelemre lenne szükség Magyarországon, hogy az áramtermelő szén/lignit, atom és gáz erőműveket egész évben kiváltsa?
#883
#history
Szlovénia
Másik szomszédunk áramtermelése negyedrészt szénből, 1/3-1/3 részben pedig atom és vízenergiából származik, 1,5-2% napenenergia mellett.
Az első napelemeket 2001-ben telepítették, 2002-től garantált átvételi árakat vezettek be a megújulók számára. Ennek mértéke jóval nagyobb volt a horváténál, így a támogatási rendszer 2013-ig történő fennállása alatt jóval több naperőművet is telepítettek: közel 240 MW-ot, ami kb tízszeres különbség.
2013 után évekbe telt, amíg az új támogatási rendszer kialakult, így a növekedés is lefékeződött. A 11 kW-nál kisebb rendszerek számára szaldós elszámolási rendszert, míg a legfeljebb 10 MW-os erőművek számára egy tendereztetési mechanizmust.
A növekedés beindulása még várat magára, ami azonban ennél is érdekesebb, azok az energiatárolási projektek.
A Steklarna Hrastnik nevű üveggyár napelemeket telepített az épületei tetejére, az így termelt árammal hidrogént állítanak elő, amelyet az általuk használt földgázhoz kevernek.
Néhány héttel ezelőtt pedig egy 12.6 MW/22.6 MWh-os Tesla akkumulátortelepet adtak át, amely a hálózat balanszírozásában vesz részt, lehetővé téve még több megújuló integrálását. Mert hát nem is kell ehhez gáz feltétlenül.
Az üzemeltető Ngen egyik alapítója azt tweetelte: More to come next year...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.07. 23:56:27
Szlovénia
Másik szomszédunk áramtermelése negyedrészt szénből, 1/3-1/3 részben pedig atom és vízenergiából származik, 1,5-2% napenenergia mellett.
Az első napelemeket 2001-ben telepítették, 2002-től garantált átvételi árakat vezettek be a megújulók számára. Ennek mértéke jóval nagyobb volt a horváténál, így a támogatási rendszer 2013-ig történő fennállása alatt jóval több naperőművet is telepítettek: közel 240 MW-ot, ami kb tízszeres különbség.
2013 után évekbe telt, amíg az új támogatási rendszer kialakult, így a növekedés is lefékeződött. A 11 kW-nál kisebb rendszerek számára szaldós elszámolási rendszert, míg a legfeljebb 10 MW-os erőművek számára egy tendereztetési mechanizmust.
A növekedés beindulása még várat magára, ami azonban ennél is érdekesebb, azok az energiatárolási projektek.
A Steklarna Hrastnik nevű üveggyár napelemeket telepített az épületei tetejére, az így termelt árammal hidrogént állítanak elő, amelyet az általuk használt földgázhoz kevernek.
Néhány héttel ezelőtt pedig egy 12.6 MW/22.6 MWh-os Tesla akkumulátortelepet adtak át, amely a hálózat balanszírozásában vesz részt, lehetővé téve még több megújuló integrálását. Mert hát nem is kell ehhez gáz feltétlenül.
Az üzemeltető Ngen egyik alapítója azt tweetelte: More to come next year...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.07. 23:56:27
#882
#history
Mindenki kedvenc (vagy nem) nyaralóhelye következik:
Horvátország
Dél-nyugati szomszédunk - melynek áramtermelése 2/3 részben vízenergia, 1/3 részben fosszilis, főként gáz - 2011 táján érte el az 1 MW beípített kapacitást, hogy azután a következő években dinamikusan növekedjen, és a 2020-ra (hasraütéssel) kitűzött 45 MW-os célt 2015-re teljesítse is. A növekedést főképp a tetőre szerelt kiserőművek adták, mint például a Croatia Control Ltd parkolójában telepített 345 kW-os rendszer:
Vagy az OTP zadari fiókjának rendszere, mely az országban a maga nemében első volt.
A garantált átvételi ár ekkoriban 1,1 kuna (45-50 Ft) volt. 2015 -ben az energiapiac működtetője (HROTE) homályos indoklással leállította az újabb szerződések megkötését. Mint oly sok európai országban ezekben az években, a horvátoknál is lefékeződött a növekedés.
Ezt követően áthelyződött a hangsúly a nagyobb méretű erőművek felé és újból felfutni látszik a növekedés.
Ezúttal azonban az áramszolgáltató Hrvatska elektroprivreda (HEP Group) lépett be a piacra. Cres szigetén 6,1 millió eurós befektetéssel egy 6,5 MW-os erőművet terveznek építeni jövő évi kezdéssel - állami támogatás nélkül. Az erőmű úgy lesz megépítve, hogy alatta birkák tudjanak legelni (ami egyébként semmi különösebb extrát nem igényel). Ami ennél is fontosabb, hogy éppen a túristaszezonban fogja a legtöbb energiát termelni.
A HEP Cresen kívül Vis szigetén (amely már épül), valamint a szárazföldön található Vrlikában (Splittől északra) is állami támogatás nélkül épít naperőműveket.
Ez azonban még mindig csak a kezdet: az áramszolgáltató engedélykérelmet nyújtott be egy 60 MW-os és egy 35 MW-os, szintén spliti erőmű építésére.
A HEP-en kívül más cégek is az engedélyeztetés fázisába léptek kb 160 MW kapacitással Split és Zadar térségében.
Mindeközben az állami szabályozás a tendereztetési eljárásra való áttéréssel van elfoglalva.
A támogatás nélkül, üzleti alapon épülő naperőművek már a kertek alatt ólálkodnak, és nem fogja őket megállítani a kerítés.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.06. 23:46:29
Mindenki kedvenc (vagy nem) nyaralóhelye következik:
Horvátország
Dél-nyugati szomszédunk - melynek áramtermelése 2/3 részben vízenergia, 1/3 részben fosszilis, főként gáz - 2011 táján érte el az 1 MW beípített kapacitást, hogy azután a következő években dinamikusan növekedjen, és a 2020-ra (hasraütéssel) kitűzött 45 MW-os célt 2015-re teljesítse is. A növekedést főképp a tetőre szerelt kiserőművek adták, mint például a Croatia Control Ltd parkolójában telepített 345 kW-os rendszer:
Vagy az OTP zadari fiókjának rendszere, mely az országban a maga nemében első volt.
A garantált átvételi ár ekkoriban 1,1 kuna (45-50 Ft) volt. 2015 -ben az energiapiac működtetője (HROTE) homályos indoklással leállította az újabb szerződések megkötését. Mint oly sok európai országban ezekben az években, a horvátoknál is lefékeződött a növekedés.
Ezt követően áthelyződött a hangsúly a nagyobb méretű erőművek felé és újból felfutni látszik a növekedés.
Ezúttal azonban az áramszolgáltató Hrvatska elektroprivreda (HEP Group) lépett be a piacra. Cres szigetén 6,1 millió eurós befektetéssel egy 6,5 MW-os erőművet terveznek építeni jövő évi kezdéssel - állami támogatás nélkül. Az erőmű úgy lesz megépítve, hogy alatta birkák tudjanak legelni (ami egyébként semmi különösebb extrát nem igényel). Ami ennél is fontosabb, hogy éppen a túristaszezonban fogja a legtöbb energiát termelni.
A HEP Cresen kívül Vis szigetén (amely már épül), valamint a szárazföldön található Vrlikában (Splittől északra) is állami támogatás nélkül épít naperőműveket.
Ez azonban még mindig csak a kezdet: az áramszolgáltató engedélykérelmet nyújtott be egy 60 MW-os és egy 35 MW-os, szintén spliti erőmű építésére.
A HEP-en kívül más cégek is az engedélyeztetés fázisába léptek kb 160 MW kapacitással Split és Zadar térségében.
Mindeközben az állami szabályozás a tendereztetési eljárásra való áttéréssel van elfoglalva.
A támogatás nélkül, üzleti alapon épülő naperőművek már a kertek alatt ólálkodnak, és nem fogja őket megállítani a kerítés.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.11.06. 23:46:29
#881
Ha létezne olyan naperőmű és nem napelem, akkor nem lenne igaz, amit írtál. Mivel azonban a PV cella egy naperőmű teljes árának már a negyede sincs, ezért e a költséget csökkenti. A 100% hatásfok viszont megdobná a termelt áram mennyiségét, tehát magasabb szélesség körön lenne rentábilis pusztán az energiamennyiséget nézve.
Ha rohadt sok napelemet tesz le az ember, akkor egy ponton túl csak gázerőművekkel tud szabályozni vagy megreccsen a rendszer. Viszont, ha KELL szabályozni, akkor indifferens az ár. Kerül, amibe kerül. Vagy akkor az jön ki, hogy olcsóbb nem gridbe kötni a nap és szélerőműveket....
Ha rohadt sok napelemet tesz le az ember, akkor egy ponton túl csak gázerőművekkel tud szabályozni vagy megreccsen a rendszer. Viszont, ha KELL szabályozni, akkor indifferens az ár. Kerül, amibe kerül. Vagy akkor az jön ki, hogy olcsóbb nem gridbe kötni a nap és szélerőműveket....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#880
A gáz árán el lehet csevegni, pl amit mindenki láthat, hogy a versenypiac következtében órási ingadozást (ártartalék) tud művelni, mert a valódi bekerülési költség töredéke a jelenlegi végfelhasználói árnak, az ingadozó részét a profit és politika határozza meg. Emiatt ha technológiai forradalom lenne és 100%-os hatékonyságú 50 éves élettartamú jelenleginek harmad árú napelemeket lehetne telepíteni, akkor menne utána lefele megfelelő mértékben a gáz ára. Ha reagálásra kényszerülne a gázipar a napelemek miatt az jelenleg kb Ferrari-Trabant párharc lenne.
#879
Azért a földgázt felszínre hozni, tisztítani és a lakásodig / erőműig elvinni azt a 95+ százalékos metántartalmú gázt, ami minden, csak nem ingyen. De vállalható az ára. A gázerőműveknél 30-40 év alatt az áram árában döntő költség a gáz átlagára 30-40 év alatt. Az atomőerőmű gyakorlatilag mindenre érzéketlen, a telepítési költség és a bomtás a két fő költségelem. Az üzemeltetésben is az üzemanyag ára nem túl drága a bérköltséghez képest.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#878
Egy lényeges dolgot tökéletesen kifelejtesz az elméletedből. A gáz ára egy teljesen mesterségesen meghatározott szám, ingyen jön a földből, száz évekre elegndő biztosan van, ezért a jelenleg élő ember generációk számára kimeríthetetlennek tekinthető. A feltáró, kitermelő, elosztó, energia előállító rendszer ára az áram árának töredéke, a többi a gigantikus profit és adótartalom. Ha a naperőmű villany ára közelítené a többi erőmű által előállított áram árát akkor a gáz árát töredékére lehet levinni, mert olyan kicsi a valódi bekerülési költsége és eleve kiépített rendszere, számítható fenntartása van. Hasonlóan van a nukleáris energia is. Óriási ártartalékokkal rendelkeznek.
A napenergia ilyen hatásfokkal, elhasználódással, telepítési költségekkel, tárolás nélküliséggel és óriási kitettséggel tömeges ipari, stratégiai és lakossági felhasználásra valójában versenyképtelen.
A napenergia ilyen hatásfokkal, elhasználódással, telepítési költségekkel, tárolás nélküliséggel és óriási kitettséggel tömeges ipari, stratégiai és lakossági felhasználásra valójában versenyképtelen.
#877
Ez csak azt mutatja, hogy mennyire fejletlen állam, ha egy 250 MW-os erőmű 0,2 körüli load factorral 10%-ot érne el. Ez nem a napenergia sikere. Azt mutatja, hogy mennyre a világ seggluka az az ország.
The energy system of Montenegro is small, with only 285,000 customers and a demand of around 3,400 gigawatt hours (GWh) annually. Electricity production in Montenegro for 2018 was approximately 3,787 GWh
Ha jól számolom, akkor ez a magyar fajlagos fogyasztás úgy kb. harmada negyede...
Egy afrikai kunyhót, ahol csak mondjuk világításra használnak áramot, akkor az egy kis PV cellával, rohad kevés akksival, limitált használattal és LED-del 100%-ban napenergiássá lehet tenni. Ez papíron jól hangzik, csak ugyebár a mögöttes tartalom...
Úgy könnyű így bohóckodni, ha nincs komoly ipar, ami 0-24 órás üzemet követel meg masszívan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.29. 00:12:48
The energy system of Montenegro is small, with only 285,000 customers and a demand of around 3,400 gigawatt hours (GWh) annually. Electricity production in Montenegro for 2018 was approximately 3,787 GWh
Ha jól számolom, akkor ez a magyar fajlagos fogyasztás úgy kb. harmada negyede...
Egy afrikai kunyhót, ahol csak mondjuk világításra használnak áramot, akkor az egy kis PV cellával, rohad kevés akksival, limitált használattal és LED-del 100%-ban napenergiássá lehet tenni. Ez papíron jól hangzik, csak ugyebár a mögöttes tartalom...
Úgy könnyű így bohóckodni, ha nincs komoly ipar, ami 0-24 órás üzemet követel meg masszívan.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.29. 00:12:48
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#876
#history
Földközi-tengeri utunk következő állomása: Jugoszlávia.
Montenegro
Montenegróban a napenergia még néhány évvel ezelőt is az Isten háta mögötti helyek villamosítását jelentette, idén azonban egy konzorcium megkezdte egy 250 MW-os erőmű építésének előkészítését, mely várhatóan 2021 végére készül el.
Az ulcinji erőmű becslésem szerint 10% közelébe fogja röpíteni a montenegrói napenergia arányát.
Bosznia-Hercegovina
Az első bosnyák napelempark még 2013-ban épült, és mindössze 150 kW-os volt. 2018-ban került kiírásra az első, 65 MW-os tender, amely számomra ismeretlen okból eredménytelenül zárult. Ettől függetlenül az ország talán nem fog naperőmű nélkül maradni, mivel az RSV Energy 36 millió eurós beruházásból egy 47 MW-os erőművet kíván építeni Boszniában. Ez, ha összejön, kb. 760 EUR/kW, egy kicsit olcsóbb a Don Rodrigónál.
Földközi-tengeri utunk következő állomása: Jugoszlávia.
Montenegro
Montenegróban a napenergia még néhány évvel ezelőt is az Isten háta mögötti helyek villamosítását jelentette, idén azonban egy konzorcium megkezdte egy 250 MW-os erőmű építésének előkészítését, mely várhatóan 2021 végére készül el.
Az ulcinji erőmű becslésem szerint 10% közelébe fogja röpíteni a montenegrói napenergia arányát.
Bosznia-Hercegovina
Az első bosnyák napelempark még 2013-ban épült, és mindössze 150 kW-os volt. 2018-ban került kiírásra az első, 65 MW-os tender, amely számomra ismeretlen okból eredménytelenül zárult. Ettől függetlenül az ország talán nem fog naperőmű nélkül maradni, mivel az RSV Energy 36 millió eurós beruházásból egy 47 MW-os erőművet kíván építeni Boszniában. Ez, ha összejön, kb. 760 EUR/kW, egy kicsit olcsóbb a Don Rodrigónál.
#875
Ha az jött le, hogy támogatás nélkül marhára veszteséges a napfényes Görögországban, akkor a következőkkel árnyalnám a képet:
- a jelenlegi naperőműkapacitás 95+ %-a 2014 előtt épült. Ezekre megy el a támogatás szinte egésze.
- a legutolsó tenderen született 53 eurós ár is, de a legmagasabb nyertes licit is csak 65 euró volt
- 2015-ös adat szerint a görög lignites erőművek 60 eurós áron termeltek (azóta ez emelkedhetett, erről majd később bővebben)
- a szigeteken ehhez képest is háromszoros áron tudnak termelni
Szuma szummárum, a görög napenergia 2019-re eljutott arra a pontra, ahol árban teljesen versenyképes a fosszilis erőművekkel.
Egyébként az állami közműszolgáltató idén év elején el akarta adni a lignites erőművek harmadát, de senki nem adott épkézláb árajánlatot...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.28. 22:39:58
- a jelenlegi naperőműkapacitás 95+ %-a 2014 előtt épült. Ezekre megy el a támogatás szinte egésze.
- a legutolsó tenderen született 53 eurós ár is, de a legmagasabb nyertes licit is csak 65 euró volt
- 2015-ös adat szerint a görög lignites erőművek 60 eurós áron termeltek (azóta ez emelkedhetett, erről majd később bővebben)
- a szigeteken ehhez képest is háromszoros áron tudnak termelni
Szuma szummárum, a görög napenergia 2019-re eljutott arra a pontra, ahol árban teljesen versenyképes a fosszilis erőművekkel.
Egyébként az állami közműszolgáltató idén év elején el akarta adni a lignites erőművek harmadát, de senki nem adott épkézláb árajánlatot...
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.28. 22:39:58
#874
Abban igaza van a napenergia felkent pápáinak, hogy a MEGLEVŐ szén és gázerőművek üzemidejét és teljesítményét lehet csökkenteni naperőművek telepítésével, illetve ott, ahol a sok kis sziget miatt tényleg szigetüzem és gázmotorok vannak, ott van értelme a naperőműnek, ha kellően délen vagy. Görögország ilyen. És gazdaságilag is vállalható ma, ha eltekintünk a hulladékezeléstől.
De hogy ebből, hogy a búbánatos faszba vezetik le, hogy a fejlett ipari államok a 40 szélességi kör felett hogyan állítsanak elő olcsó áramot ésszerű arányokkal, arra mindig csak humbug és számmágia a válasz. A német 500-1000 mrd eurós kísérlet tökéletesen bizonyította, hogy ez fizikai képtelenség és ostoba ötlet. Ráadásul előre megjósolható volt a végeredmény.
Az, hogy atomenergia helyett akarják egyesek az már tényleg a hülyeség csúcsa. Zsinóráram termelést ezzel kiváltani nem lehet. Aki meg a zsinóráram igényét tagadja az nettó kretén és húzzon faszba. Igen. Oda. Elegem van a barmokból.
De hogy ebből, hogy a búbánatos faszba vezetik le, hogy a fejlett ipari államok a 40 szélességi kör felett hogyan állítsanak elő olcsó áramot ésszerű arányokkal, arra mindig csak humbug és számmágia a válasz. A német 500-1000 mrd eurós kísérlet tökéletesen bizonyította, hogy ez fizikai képtelenség és ostoba ötlet. Ráadásul előre megjósolható volt a végeredmény.
Az, hogy atomenergia helyett akarják egyesek az már tényleg a hülyeség csúcsa. Zsinóráram termelést ezzel kiváltani nem lehet. Aki meg a zsinóráram igényét tagadja az nettó kretén és húzzon faszba. Igen. Oda. Elegem van a barmokból.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#873
Szeretném megkérni a napenergia pártiakat, hogy most nézzenek ki az ablakon, 10-kor még nem volt elég világos, hogy olvasni lehessen, 3-kor már nem volt elég világos hozzá, 9 előtt még alapvetően nem fényigényes feladatokhoz is lámpafény kellett, 4-kor már ismét, azaz kevesebb, mint 5-6 óra a lehetséges idő. (és közte sem éppen tündöklő verőfény volt) Ez nem egy ritka nap, a következő 4-5 hónap ilyen lesz, most mi a tervük, mert ha nyáron még szűkösen elég egy tárolós rendszer, akkor most a felére sem elég, ha most elég, akkor nyáron két-háromszoros felesleg izzad a napon. Vagy ilyenkor azért legyen egy kis szénerőmű tartaléknak, had zöldüljön a világ? És persze nyáron verjük majd a mellünk, milyen olcsó a nap a szénhez képest, amit a téli tartaléknak használunk, és meglepő módon nem gazdaságos.
#872
Hát támogatás nélkül még mindig marhára veszteséges. Ráadásul mindez a napfényes Görögországban, legmodernebb cuccal. Ha még tárolni is kellene akkor elszabadulnának a költségek. Óriási technológiai ugrásra lenne szükség, hogy saját lábán megálljon a napelem technológia, tárolás szinten pedig több nagyságrend.
#871
#history
Bár Németország és Görögország helyzete is hasonló volt, amikor a magújulókat támogató alap deficitessé vált, a két ország eltérő választ adott a problémára. Németország addig emelte az áram árát, amíg az alap egyensúlyba nem került, amivel nem mellesleg az áramszolgáltatók zsebében szép profitot hagyott.
Görögország ezzel szemben a kiadásokat faragta le (pl. a garantált átvételi ár csökkentésével, amit a kötelező átvétel idejének 12 évről 20 évre kitolásával ellensúlyozott), illetve jobban szétterítette a költségeket. A görög alapba az áramszolgáltatónak is be kell fizetnie, azon az alapon, hogy a megújuló erőművektől olcsóbban jut áramhoz. Így bár a hálózat nem olyan tip-top, mint a német, de európai szinten is olcsó áramot élvezhetnek az ország lakosai.
És Görögország töbé már nem Európa második legnagyobb lignitfelhasználója, még a dobogóra sem fér fel, a következő években várható napenergia boom pedig tovább fogja tisztítani az energiamixet.
Albánia
Görögország északi szomszédjának áramellátása szinte teljes egészében a vízenergián alapszik, ez nem jelenti azonban azt, hogy a napenergia ne kezdené ott is bontogatnia szárnyait.
Az 500 kW alatti rendszerek szaldós elszámolási rendszerben működhetnek.
Az 500 kW és 2 MW közötti rendszerek 100 EUR/Mwh garantált átvételi áron értékesíthetik a termelésüket.
Az ennél is nagyobb erőművek részére egy éve írták ki az első 50 MW-os tendert, melynek nyertese 60 EUR/MWh garantált átvételi áron értékesítheti az áramot, ezen kívül további 50 MW-os kapacitást tervez építeni ugyanott, melynek termelését a piacon kívánja eladni. Állami támogatás nélkül.
Bár Németország és Görögország helyzete is hasonló volt, amikor a magújulókat támogató alap deficitessé vált, a két ország eltérő választ adott a problémára. Németország addig emelte az áram árát, amíg az alap egyensúlyba nem került, amivel nem mellesleg az áramszolgáltatók zsebében szép profitot hagyott.
Görögország ezzel szemben a kiadásokat faragta le (pl. a garantált átvételi ár csökkentésével, amit a kötelező átvétel idejének 12 évről 20 évre kitolásával ellensúlyozott), illetve jobban szétterítette a költségeket. A görög alapba az áramszolgáltatónak is be kell fizetnie, azon az alapon, hogy a megújuló erőművektől olcsóbban jut áramhoz. Így bár a hálózat nem olyan tip-top, mint a német, de európai szinten is olcsó áramot élvezhetnek az ország lakosai.
És Görögország töbé már nem Európa második legnagyobb lignitfelhasználója, még a dobogóra sem fér fel, a következő években várható napenergia boom pedig tovább fogja tisztítani az energiamixet.
Albánia
Görögország északi szomszédjának áramellátása szinte teljes egészében a vízenergián alapszik, ez nem jelenti azonban azt, hogy a napenergia ne kezdené ott is bontogatnia szárnyait.
Az 500 kW alatti rendszerek szaldós elszámolási rendszerben működhetnek.
Az 500 kW és 2 MW közötti rendszerek 100 EUR/Mwh garantált átvételi áron értékesíthetik a termelésüket.
Az ennél is nagyobb erőművek részére egy éve írták ki az első 50 MW-os tendert, melynek nyertese 60 EUR/MWh garantált átvételi áron értékesítheti az áramot, ezen kívül további 50 MW-os kapacitást tervez építeni ugyanott, melynek termelését a piacon kívánja eladni. Állami támogatás nélkül.
#870
#history
2015 után jelentősen változott a környezet. Az ország kezdett kilábalni a válságból, és új, piacbarát kormány került hatalomra. A mentőcsomag feltételeként megkezdődött az árampiac liberalizálása, valamint EU-s kötelezettségként bevezetésre került a tendereztetés. Az évek alatt a modul árak is csökkentek,mint ahogy arról korábban már volt szó.
Az első pilot tendert 2016 végén írták ki, ezen 40 MW került kiosztásra, a legalacsonyabb nyertes ár 80 EUR/MWh volt. Ugyanekkor a német tendereken 70 eurós árak születtek. Vicces, hogy a német napáram olcsóbb volt a görögnél, de hát a helyi finanszírozási költség és a politikai bizonytalanság magasabb árakat eredményezett. Nem minden ugyanis a napsütés mennyisége, ha napenergiáól van szó.
Az első tendert újabbak követték, 2018-ban már 63 euróig estek az árak, idén pedig 53 eurónál tartunk, ami még mindig valamivel magasabb a német áraknál (46 EUR). És ha már németek: a piacon számos német cég aktív.
A következő hónapokban és években újabb és egyre nagyobb tenderek fogják tovább hízlalni a görög napenergia arányát, mely már most is 8%-ot ér el, ezzel a fejlett országok között a 3. helyen áll. Emellett van még mintegy 15%-nyi szélenergia is, amivel a nap és szélenergia aránya németországi magasságokban van.
Ennek ellenére azonban a görög áramár az egyik legalacsonyabb az eurozónában, 16,5 centes mértékével még Franciországnál is olcsóbb.
Görögország az élő cáfolata annak, hogy az áram ára egyenesen arányos a megújulók arányával.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.25. 23:41:58
2015 után jelentősen változott a környezet. Az ország kezdett kilábalni a válságból, és új, piacbarát kormány került hatalomra. A mentőcsomag feltételeként megkezdődött az árampiac liberalizálása, valamint EU-s kötelezettségként bevezetésre került a tendereztetés. Az évek alatt a modul árak is csökkentek,mint ahogy arról korábban már volt szó.
Az első pilot tendert 2016 végén írták ki, ezen 40 MW került kiosztásra, a legalacsonyabb nyertes ár 80 EUR/MWh volt. Ugyanekkor a német tendereken 70 eurós árak születtek. Vicces, hogy a német napáram olcsóbb volt a görögnél, de hát a helyi finanszírozási költség és a politikai bizonytalanság magasabb árakat eredményezett. Nem minden ugyanis a napsütés mennyisége, ha napenergiáól van szó.
Az első tendert újabbak követték, 2018-ban már 63 euróig estek az árak, idén pedig 53 eurónál tartunk, ami még mindig valamivel magasabb a német áraknál (46 EUR). És ha már németek: a piacon számos német cég aktív.
A következő hónapokban és években újabb és egyre nagyobb tenderek fogják tovább hízlalni a görög napenergia arányát, mely már most is 8%-ot ér el, ezzel a fejlett országok között a 3. helyen áll. Emellett van még mintegy 15%-nyi szélenergia is, amivel a nap és szélenergia aránya németországi magasságokban van.
Ennek ellenére azonban a görög áramár az egyik legalacsonyabb az eurozónában, 16,5 centes mértékével még Franciországnál is olcsóbb.
Görögország az élő cáfolata annak, hogy az áram ára egyenesen arányos a megújulók arányával.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.25. 23:41:58
#869
Magyarországon 15,73 Ft az áram „tényleges piaci vásárlási átlagára” a MEKH szerint. Visonta meg újabban valahol 5,5 cent, azaz 18 Ft táján lehet nyereséges.
De folytassuk tovább a mediterrán országokkal, mert van még jónéhány.
#history
Görögország
Az egyik kedvenc országom, mert nagyon hasonló utat járt be, mint Németország, mégis volt néhány csavar, ami más irányba vitte a történetét.
Na de haladjunk sorjában. Mit kell tudni a görög hálózatról? Két részre osztaható, az egyik a szárazföldi grid, a másik a szigetvilág mikrogridjei (non-interconnected islands).
A szárazföldi grid gerincét a lignit adja, 10 évvel ezelőtt még Görögország volt Európa második legnagyobb lignitfelhasználója - ebben csak a németek előzték meg.
A szigetvilág ezernyi mikrogridre tagozódik, Krétát tervezik majd valamikor összekötni a szárazfölddel, de ez még csak távoli terv. A szigeteken a termelést javarészt dízel erőművek biztosítják, a szárazföldhöz képest háromszoros áran, Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szigetlakók többbet fizetnének az áramért, mivel a szolgáltató a költségeket szétteríti valamennyi fogyasztó között.
2006-tól indult el a napelemek telepítése az országban, miután világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb garantált átvételi árat vezették be (40-50 cent 12 éven át). Az átvételi árat egy külön alapból finanszírozták, melynek forrását egy az áram árába beépített díj bizosította. Ez is nagyon hasonló a német EEg rendszerhez.
A történet innentől kezdve ismerős lehet: 2009 és 2013 között egy óriási telepítési boom, az időszak végére már 2,6 GW kapacitás volt az országban. Az alap gyorsan deficites lett, közben beütött a válság is, ezért vissza kellett fogni a kiadásokat. Az átvételi árakat visszanyesték, visszamenőleg adót vetettek ki a termelőkre, az engedélyek kiadását leállították. 2014-re teljesen leállt a növekedés, az ország visszatért a lignithez.
Hogy életet leheljenek a szektorba, 2015-ben új szaldós elszámolási rendszert vezettek be háztartások és kisvállalkozások számára, melyet azonban a bankválság közepette csekély érdeklődés fogadott.
A megújuló energiás alap deficitjét viszont a már említett visszamenőleges hatályú intézkedésekkel sikerült lefaragni, amit az EU követelt meg a mentőcsomagért cserébe.
Legközelebb innen folytatjuk.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.17. 22:16:02
De folytassuk tovább a mediterrán országokkal, mert van még jónéhány.
#history
Görögország
Az egyik kedvenc országom, mert nagyon hasonló utat járt be, mint Németország, mégis volt néhány csavar, ami más irányba vitte a történetét.
Na de haladjunk sorjában. Mit kell tudni a görög hálózatról? Két részre osztaható, az egyik a szárazföldi grid, a másik a szigetvilág mikrogridjei (non-interconnected islands).
A szárazföldi grid gerincét a lignit adja, 10 évvel ezelőtt még Görögország volt Európa második legnagyobb lignitfelhasználója - ebben csak a németek előzték meg.
A szigetvilág ezernyi mikrogridre tagozódik, Krétát tervezik majd valamikor összekötni a szárazfölddel, de ez még csak távoli terv. A szigeteken a termelést javarészt dízel erőművek biztosítják, a szárazföldhöz képest háromszoros áran, Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szigetlakók többbet fizetnének az áramért, mivel a szolgáltató a költségeket szétteríti valamennyi fogyasztó között.
2006-tól indult el a napelemek telepítése az országban, miután világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb garantált átvételi árat vezették be (40-50 cent 12 éven át). Az átvételi árat egy külön alapból finanszírozták, melynek forrását egy az áram árába beépített díj bizosította. Ez is nagyon hasonló a német EEg rendszerhez.
A történet innentől kezdve ismerős lehet: 2009 és 2013 között egy óriási telepítési boom, az időszak végére már 2,6 GW kapacitás volt az országban. Az alap gyorsan deficites lett, közben beütött a válság is, ezért vissza kellett fogni a kiadásokat. Az átvételi árakat visszanyesték, visszamenőleg adót vetettek ki a termelőkre, az engedélyek kiadását leállították. 2014-re teljesen leállt a növekedés, az ország visszatért a lignithez.
Hogy életet leheljenek a szektorba, 2015-ben új szaldós elszámolási rendszert vezettek be háztartások és kisvállalkozások számára, melyet azonban a bankválság közepette csekély érdeklődés fogadott.
A megújuló energiás alap deficitjét viszont a már említett visszamenőleges hatályú intézkedésekkel sikerült lefaragni, amit az EU követelt meg a mentőcsomagért cserébe.
Legközelebb innen folytatjuk.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.17. 22:16:02
#868
Felfelé kerekítettem, hogy lássuk mi a probléma...
Basszus, te aztán összevissza hadoválsz...
1. Ha a piaci ár 4,5 cent a végfelhasználónál, akkor ennek kb. a felének vagy kevesebbnek kellene lennie a termelési árnak. Itthon a 37 Ft/kWh ár mellett a termelő komponens a számlában nincs 15 Ft/kWh.
2. Ha 2,8 a termelés és 4,5 a végfelhasználó,. akkor a kettő különbözetének egy része a profit. Akkor hol lesz a megtérülésed...?
Az én modellem azon a jófejségen alapult, hogy INGYEN üzemel az erőmű és eladod kb. azon az áron az áramot, ami reális eladási ár más termelőnél, ami még balaszol is és nem szétkúrja a hálózatot.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.15. 13:30:11
Basszus, te aztán összevissza hadoválsz...
1. Ha a piaci ár 4,5 cent a végfelhasználónál, akkor ennek kb. a felének vagy kevesebbnek kellene lennie a termelési árnak. Itthon a 37 Ft/kWh ár mellett a termelő komponens a számlában nincs 15 Ft/kWh.
2. Ha 2,8 a termelés és 4,5 a végfelhasználó,. akkor a kettő különbözetének egy része a profit. Akkor hol lesz a megtérülésed...?
Az én modellem azon a jófejségen alapult, hogy INGYEN üzemel az erőmű és eladod kb. azon az áron az áramot, ami reális eladási ár más termelőnél, ami még balaszol is és nem szétkúrja a hálózatot.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.15. 13:30:11
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#867
De miért adtad meg a termelt áram mennyiségét, amikor az már meg van adva? Ott van leírva, hogy 1730 kWh/kWp/év. A #850 sz. hozzászólás ábrája. Ami mit ad isten, pont egybeesik a Global Solar Atlas adataival. Erre te a cilinderből elúhúzol egy másik számot.*
És akkor én fejezzem be a bohóckodást a virtuális számaimmal?
Fussunk már neki akkor mégegyszer:
Az áram piaci ára Spanyolországban 4-5 cent/kWh, ezért 4,5 centtel számolok.
Bevétel:
1730 kWh/év x 0,045 EUR = 77 EUR/év
77 EUR x15 év = 1155 EUR.
A 15 év alatti degradáció kb 10%, tehát legyen kb 1155 EUR x 0,93 = 1074 EUR az első 15 év bevétele.
Kiadás:
Beruházási költség: 810 EUR/kWp
És most figyelj:
Karbantartás + bérleti díj + biztosítás: 17,3 Eur/kWp/év * 15 év = 260 EUR
Tehát összesen beruházás + 15 év üzemeltetés: 810 EUR + 260 EUR = 1070 EUR
*A 2,8 cent ugyanis nem az az ár, amennyiért értékeítik az áramot, hanem a termelési költség. Megtérülést viszont eladási árral kell számolni. Amit nem tudni hogy mennyi, én a tőzsdei árat vettem alapul.
És akkor én fejezzem be a bohóckodást a virtuális számaimmal?
Fussunk már neki akkor mégegyszer:
Az áram piaci ára Spanyolországban 4-5 cent/kWh, ezért 4,5 centtel számolok.
Bevétel:
1730 kWh/év x 0,045 EUR = 77 EUR/év
77 EUR x15 év = 1155 EUR.
A 15 év alatti degradáció kb 10%, tehát legyen kb 1155 EUR x 0,93 = 1074 EUR az első 15 év bevétele.
Kiadás:
Beruházási költség: 810 EUR/kWp
És most figyelj:
Karbantartás + bérleti díj + biztosítás: 17,3 Eur/kWp/év * 15 év = 260 EUR
Tehát összesen beruházás + 15 év üzemeltetés: 810 EUR + 260 EUR = 1070 EUR
*A 2,8 cent ugyanis nem az az ár, amennyiért értékeítik az áramot, hanem a termelési költség. Megtérülést viszont eladási árral kell számolni. Amit nem tudni hogy mennyi, én a tőzsdei árat vettem alapul.
#866
Kérlek ezeket a virtuális számokkal bohóckodást fejezd be.
Én megadtam a termelt áram mennyiségét és 0 karbantartás költségét. 20+ év alatt ért össze a drót vége-.
Én megadtam a termelt áram mennyiségét és 0 karbantartás költségét. 20+ év alatt ért össze a drót vége-.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#865
Nem, még mindig 15 év a megtérülés.
#864
Japánban a tájfun pont mostanában intézkedett a megtérülésről.
#863
Hát akkor itt bajok lesznek, mert a 19% az a 26%-tól messze van 27% eltérés. Akkor bőven 20 év felett a történet még mindig... Nem a 47. szélességi körön...
A PV cella veszélyes hulladék, csókoltatlak. És ebben több ezer tonna van. A japánban keletkező problémára már adtam linket.
Bocs, de ez nem megoldás semmire. Ez egy hypolt technológia, totálisan alaptalanul.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.12. 16:42:27
A PV cella veszélyes hulladék, csókoltatlak. És ebben több ezer tonna van. A japánban keletkező problémára már adtam linket.
Bocs, de ez nem megoldás semmire. Ez egy hypolt technológia, totálisan alaptalanul.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.12. 16:42:27
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#862
Vannak még mindig bajok.
Az 1329 EUR nem a beruházás, hanem a beruházás ÉS a 30 évre számított karbantartás összesen.
A Longi, a Baywa egyik beszállítója, 25 évre ad 84%-os teljesítménygaranciát. Ez nem a degradáció mértéke, hanem a garanciáé. Értelemszerűen az átlagos degradációnak ezen belül kell lennie, ellenkező esetben a szórás miatt minden 2. panelt garanciában cserélnie kellene.
A loadfactor Sevillánál a Global Solar Atlas szerint 1650 kwh/kwp, azaz 19%. Az azért annyira nem durván sok.
Nem tudjuk, hogy milyen panelt használtak, de a bifacial paneleknél 5-15% közötti töbletteljesítménnyel számolhatunk - füves területen +5%, világos homokon +15%. A Don Rodrigo füves területre épült: 1650 kwh + 5% = 1730 kwh/év. Én erre tippelnék.
A 2,8 cent nem az az ár, amennyiért adják az áramot, hanem egy általam számolt fajlagos költség.
Hogy mennyiért adják, azt nem tudjuk, a piaci ár 4-5 cent között van, valószínűleg 4 cent körül adhatják. Ilyen áron pedig kijön a 15 éves megtérülés még szerinted is.
Az hogy nincs benne a lebontás, az sem probléma. 30 év múlva a hely egy kiépített hálózati csatlakozással rendelkező terület lesz, talán még a tartószerkezet is használható némi felújítással, talán azt eledják ócskavasnak, majd az új tulajdonos eldönti. Neki egy ideális helyszín lesz egy új építésű erőműhöz. Tehát nem hogy pénzbe fog kerülni az elbontás a régi tulajnak, hanem épp ellenkezőleg, még értékesebb lesz az ingatlana.
Az 1329 EUR nem a beruházás, hanem a beruházás ÉS a 30 évre számított karbantartás összesen.
A Longi, a Baywa egyik beszállítója, 25 évre ad 84%-os teljesítménygaranciát. Ez nem a degradáció mértéke, hanem a garanciáé. Értelemszerűen az átlagos degradációnak ezen belül kell lennie, ellenkező esetben a szórás miatt minden 2. panelt garanciában cserélnie kellene.
A loadfactor Sevillánál a Global Solar Atlas szerint 1650 kwh/kwp, azaz 19%. Az azért annyira nem durván sok.
Nem tudjuk, hogy milyen panelt használtak, de a bifacial paneleknél 5-15% közötti töbletteljesítménnyel számolhatunk - füves területen +5%, világos homokon +15%. A Don Rodrigo füves területre épült: 1650 kwh + 5% = 1730 kwh/év. Én erre tippelnék.
A 2,8 cent nem az az ár, amennyiért adják az áramot, hanem egy általam számolt fajlagos költség.
Hogy mennyiért adják, azt nem tudjuk, a piaci ár 4-5 cent között van, valószínűleg 4 cent körül adhatják. Ilyen áron pedig kijön a 15 éves megtérülés még szerinted is.
Az hogy nincs benne a lebontás, az sem probléma. 30 év múlva a hely egy kiépített hálózati csatlakozással rendelkező terület lesz, talán még a tartószerkezet is használható némi felújítással, talán azt eledják ócskavasnak, majd az új tulajdonos eldönti. Neki egy ideális helyszín lesz egy új építésű erőműhöz. Tehát nem hogy pénzbe fog kerülni az elbontás a régi tulajnak, hanem épp ellenkezőleg, még értékesebb lesz az ingatlana.
#861
A gyártók szerint van 20 év alatt 20% degradáció, amit te 30 év alatt összesen veszel 10% átlagnak, ami lineáris közelítéssel 15% lenne. De még, ha 20%-nál megáll, akkor még talán talán...
1329 Eur/kW akkor a beruházás. Ezt te írtad, nem én.
0,26 load factorral akkor...
----------------------------------
8760*0,26 = 2227 óra / év ----> 1kWe erőmű termel 2227 kWh-t.
Ha igaznak veszem a 2,8 centet akkor akkor egy év alatt termel 1 kWe erőmű 2227*0,028 = 62,35 EUR-t.
1329/62,35 = 21,31 év a megtérülés, de ennyi idő alatt az átlagos degradáció 20%, ami átlagolva = 21,31 *1,1 = 23,4 év.
És ez 0 karbantartással. Senki nem bont el semmit. Load factor az egekben a hazaihoz képest.
Hogy 15 év megtérülés legyen, akkor az áram ára inkább 4,5 cent, ami a paski ár 125%-a úgy, hogy a szabályzó erőmű is ott van.
So? Spanyolban ezt elviselhetőség határán van a költségeket nézve, de hogy környezetvédelmileg ez hol poztív, azt igen nehéz lenne kimutatni...
Amit eddig is írtam. Semmi újat nem írtál, csak hazudoztál ennek farvizén. Megszoktam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 22:52:03
1329 Eur/kW akkor a beruházás. Ezt te írtad, nem én.
0,26 load factorral akkor...
----------------------------------
8760*0,26 = 2227 óra / év ----> 1kWe erőmű termel 2227 kWh-t.
Ha igaznak veszem a 2,8 centet akkor akkor egy év alatt termel 1 kWe erőmű 2227*0,028 = 62,35 EUR-t.
1329/62,35 = 21,31 év a megtérülés, de ennyi idő alatt az átlagos degradáció 20%, ami átlagolva = 21,31 *1,1 = 23,4 év.
És ez 0 karbantartással. Senki nem bont el semmit. Load factor az egekben a hazaihoz képest.
Hogy 15 év megtérülés legyen, akkor az áram ára inkább 4,5 cent, ami a paski ár 125%-a úgy, hogy a szabályzó erőmű is ott van.
So? Spanyolban ezt elviselhetőség határán van a költségeket nézve, de hogy környezetvédelmileg ez hol poztív, azt igen nehéz lenne kimutatni...
Amit eddig is írtam. Semmi újat nem írtál, csak hazudoztál ennek farvizén. Megszoktam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 22:52:03
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#860
Kezdetnek úgy, hogy nem 1000€, hanem 810 €/kWp. Szeretsz kerekíteni, aztán csodálkozol, hogy nem jön ki a matek.
Ott az opex, vagy magyarul fenntartási költség (bérleti díj, biztosítás, karbantartás, inverter csere, könyvelés stb.) ami 17,29 €/kWp. Ez 30 év alatt 519 €/kWp.
Az összes költség, de az összes szó szerint 1329 €/kWp.
Azt is írták, hogy a termelés 1730 kWh/kWp. Az 30 év alatt 51 900 kWh lenne degradáció nélkül. Nem tudom mennyi lesz a degradáció, de legyen a tényleges termelés mondjuk 47 000 kWh.
Ha ez a két számot elosztom, nekem 2,8 cent jön ki.
Ott az opex, vagy magyarul fenntartási költség (bérleti díj, biztosítás, karbantartás, inverter csere, könyvelés stb.) ami 17,29 €/kWp. Ez 30 év alatt 519 €/kWp.
Az összes költség, de az összes szó szerint 1329 €/kWp.
Azt is írták, hogy a termelés 1730 kWh/kWp. Az 30 év alatt 51 900 kWh lenne degradáció nélkül. Nem tudom mennyi lesz a degradáció, de legyen a tényleges termelés mondjuk 47 000 kWh.
Ha ez a két számot elosztom, nekem 2,8 cent jön ki.
#859
Megkérhetném, hogy az LCOE ökörséggel mást fárasszál? Nem bűvészkedj ilyen hülyeségekkel. Ha 3 cent az áram ára, akkor hogyan jön ki abból a vége, ha telepítés földbérléssel együtt 1000 EUR/kWe táján van és van karbantartás is?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#858
Komolyra fordítva a szót, nézzük a fajlagos árat és a megtérülést:
A megtérülés 15 év, a fajlagos ár 30 €/MWh avagy 3 cent/MWh alatt van. De még a megtérülési időszakban is csak 40-42 €.
Ez bizony kevesebb Paks 2 megérülési áránál.
A megtérülés 15 év, a fajlagos ár 30 €/MWh avagy 3 cent/MWh alatt van. De még a megtérülési időszakban is csak 40-42 €.
Ez bizony kevesebb Paks 2 megérülési áránál.
#857
A gridnek van olyan része, aminek kell szabályoznia és nem. Mivel az legolcsóbban alaperőműnek nem feladata, nem neki kell. Ő a grid statikus része. A követés más erőművek dolga. De mivel a szutyok naperőműved nem szabályozható ezért kell mögé a szabályzó erőmű, ami ÖNMAGÁBAN is ellátná a feladatát, ha nem lenne ott a naperőmű. Akkor felírom neked, hogy hogy a mégértsed buta fejeddel.
alaperőművek + szabályzó erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
alaperőművek + szabályzó erőművek + szabályozhatatlan erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
Tehát pusztán a stabilitás és megtermelt áram szempontjából a szabályozhatatlan erőművek értéke 0, mert az egyenlet végeredménye ugyanaz, ha kiveszed belőle.
Az emisszió csökkentés terén a probléma az, hogy fel is kell húzni őket. Ha annak nagy a CO2 lábnyoma, akkor hol a környezetvédelem? Hát sehol.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 21:36:57
alaperőművek + szabályzó erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
alaperőművek + szabályzó erőművek + szabályozhatatlan erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
Tehát pusztán a stabilitás és megtermelt áram szempontjából a szabályozhatatlan erőművek értéke 0, mert az egyenlet végeredménye ugyanaz, ha kiveszed belőle.
Az emisszió csökkentés terén a probléma az, hogy fel is kell húzni őket. Ha annak nagy a CO2 lábnyoma, akkor hol a környezetvédelem? Hát sehol.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 21:36:57
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#856
Ja persze tudom, a htka-n már ki lettem okosítva, hogy nem az alaperőműveknek van szükségük szabályozókapacitásra, hanem a gridnek <#vigyor>
#855
Nem, nincs szükségük. Ez az, ahol kurva nagyon hazudsz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#854
Évi 961€, az opexben minden tétel €/év/kWp-ben van megadva. A p. a. a per annum rövidítése.
Szabályozókapacitásra meg az alaperőműveknek is szükségük van, nem tudom mi olyan nagy újdonság ebben.
Szabályozókapacitásra meg az alaperőműveknek is szükségük van, nem tudom mi olyan nagy újdonság ebben.
#853
Ok, de évente? Egyszeri? 15 éve? De tökmindegy. Itthon akkor sem érné meg, ha 800 EUR/kWe lenne. Túl alacsony a load factor.
Még mindig úgy teszel, minta a mellettük levő szabályzó kapacitásra nem lenne szükség.
Picit irritáló...
Még mindig úgy teszel, minta a mellettük levő szabályzó kapacitásra nem lenne szükség.
Picit irritáló...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#852
Ott van a bérleti díj az opexben: rent 1,46€. Ott van az is zölddel az alján, hogy lízing 961 €/ha.
Nincs állami hitel, a Norddeutsche Landesbank finanszírozta a projektet.
Sehol semmi szerepe nincs az államnak a történetben.
Nincs állami hitel, a Norddeutsche Landesbank finanszírozta a projektet.
Sehol semmi szerepe nincs az államnak a történetben.
#851
Cuki vagy, mert a terület bérleti díját kihagytad, nem vették meg. Azzal mennyi is lenne az ár?
Egyébként nem tudom, hogy mire a ováció, amikor levezettem, hogy kb. 30-35 szélésséggi körig, ahol a load factor 0,25-0,28 is lehet, tehát kérszerese a magyarnak, akkor ott a megtérülés kijön 15-20 Ft/kWh áron - paksi ár 130-180%-a - 20 év táján. Itt most 15 évre előre fixen megvették az áramot és ha jól értem állami hitel is volt.
Na, ennyit a "nem dotált áramról". Majd, ha menetrendet kell tartani az erőművel és nem kell mellé ami szabályoz, akkor beszélgessünk támogatás mentesről. Ez úgy nagyjából talán megtérül majd 20 év alatt úgy, hogy drágább az atomáramnál és sehol nem látom sehol azt, hogy akkor ezt ki fogja majd eltakarítani. A helyigénye is "zsebkendőnyi".
3000km DC cable,
160km AC cable,
7,000 tons structure, more than
500,000 modules were processed (800 containers)
ite has a size of approx. 270 ha, equivalent to 190 football fields
Fogalmazzunk úgy, hogy ez mutatja meg, hogy kb. hol a határa a technológiának. Kb. ez. Semmi keresnivalója ennél északabbra. Ezen felül a csúcskapacitáshoz képest limitált a beépíthetősége a gridbe, ergo mire vered megint?
Rejtély...
Ezt meg én linkeltem máshol...
Nem tűnik fel, hogy közeledve az Egyenlítőhöz egyre olcsóbb a telepítés, mert a fizikai is tudja a dolgát? (Meg arra fejletlenebb ország = olcsóbb munkaerő?)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 18:39:10
Egyébként nem tudom, hogy mire a ováció, amikor levezettem, hogy kb. 30-35 szélésséggi körig, ahol a load factor 0,25-0,28 is lehet, tehát kérszerese a magyarnak, akkor ott a megtérülés kijön 15-20 Ft/kWh áron - paksi ár 130-180%-a - 20 év táján. Itt most 15 évre előre fixen megvették az áramot és ha jól értem állami hitel is volt.
Na, ennyit a "nem dotált áramról". Majd, ha menetrendet kell tartani az erőművel és nem kell mellé ami szabályoz, akkor beszélgessünk támogatás mentesről. Ez úgy nagyjából talán megtérül majd 20 év alatt úgy, hogy drágább az atomáramnál és sehol nem látom sehol azt, hogy akkor ezt ki fogja majd eltakarítani. A helyigénye is "zsebkendőnyi".
3000km DC cable,
160km AC cable,
7,000 tons structure, more than
500,000 modules were processed (800 containers)
ite has a size of approx. 270 ha, equivalent to 190 football fields
Fogalmazzunk úgy, hogy ez mutatja meg, hogy kb. hol a határa a technológiának. Kb. ez. Semmi keresnivalója ennél északabbra. Ezen felül a csúcskapacitáshoz képest limitált a beépíthetősége a gridbe, ergo mire vered megint?
Rejtély...
Ezt meg én linkeltem máshol...
Nem tűnik fel, hogy közeledve az Egyenlítőhöz egyre olcsóbb a telepítés, mert a fizikai is tudja a dolgát? (Meg arra fejletlenebb ország = olcsóbb munkaerő?)
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 18:39:10
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#850
Akkor következzen a Sevilla melletti, 175 MW-os Don Rodrigo nevű naperőmű bemutatása.
A kivitelező a német BayWa re Gmbh, az építés ideje 2018.
A BayWa az áramot egy 15 éves PPA keretében értékesítette a Statkraft energiaszolgáltatónak.
Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni, amit viszont lehet tudni, hogy az elmúlt fél évben €40-€50/MWh között mozgott az áram tőzsdei ára Spanyolországban.
Zéró állami támogatás, zéró kötelező átvétel.
A kivitelezés és az üzemeltetés költségei így néznek ki:
810€/kW, Spanyolországban, az ottani munkabérekkel, nem valahol Indiában.
Hol van már az az 1600 dolláros ár, aminél nem lehet olcsóbban építeni?
A következő hozzászólásomban az áram fajlagos költségét és a megtérülési időt fogom bemutatni, mert arra is készült prezentáció.
A kivitelező a német BayWa re Gmbh, az építés ideje 2018.
A BayWa az áramot egy 15 éves PPA keretében értékesítette a Statkraft energiaszolgáltatónak.
Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni, amit viszont lehet tudni, hogy az elmúlt fél évben €40-€50/MWh között mozgott az áram tőzsdei ára Spanyolországban.
Zéró állami támogatás, zéró kötelező átvétel.
A kivitelezés és az üzemeltetés költségei így néznek ki:
810€/kW, Spanyolországban, az ottani munkabérekkel, nem valahol Indiában.
Hol van már az az 1600 dolláros ár, aminél nem lehet olcsóbban építeni?
A következő hozzászólásomban az áram fajlagos költségét és a megtérülési időt fogom bemutatni, mert arra is készült prezentáció.
#849
Mit olvassak el rajta? A vége nettó hülyeség. Zsinóráramot meg mi a faszom fog termelni?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#848
Nagyon jó a kérdés, holnap be fogok mutatni egy már működő spanyolországi erőművet a 37. szélességi körön, amelynek a főbb számai ismeretek. Nem kell matekozni sem, mert a kivitelező közétette a számításait.
Spanyolországról szerencsére már volt szó, érdemes újra elolvasni a #820 számú hozzászólásomat.
2017 óta nem volt tenderkiírás, minden új beruházás magánerőből épül, piaci alapon, a termelés értékesítése is a piacon történik (többnyire PPA-kon keresztül), a kérdéses erőmű szintén állami támogatás nélkül épült.
Spanyolországról szerencsére már volt szó, érdemes újra elolvasni a #820 számú hozzászólásomat.
2017 óta nem volt tenderkiírás, minden új beruházás magánerőből épül, piaci alapon, a termelés értékesítése is a piacon történik (többnyire PPA-kon keresztül), a kérdéses erőmű szintén állami támogatás nélkül épült.
#847
Arra a kérdésre feleljél, hogy ha mindenhol kiszámolható az, hogy mi az termelhető mennyiség és az telepítés árak ismertek, akkor hogyan jön ki a matek a 35. szélességi körtől felfele? Hogyan képzeled az olcsó áramot...?
Erre eddig nem tudtál se te se más válaszolni, csak lózungokat dobálni.
Erre eddig nem tudtál se te se más válaszolni, csak lózungokat dobálni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#846
Az a török átvételi ár 2013-tól 2017-ig élt, azóta már visszanyesték, helyette jön az új szaldós elszámolási rendszer.
A ciprusi árak 2013-asok, azóta jóval lentebb mentek. És azóta ugye eltörölték a minimum import árat, ami kb. le is felezte a panelek árát.
A ciprusi árak 2013-asok, azóta jóval lentebb mentek. És azóta ugye eltörölték a minimum import árat, ami kb. le is felezte a panelek árát.
#845
Mert Ciprus azon a szélességi körön van, ahol kijön már a kb. 30 Ft/kWh eladási ár értelmes termeléssel. Az ár összevetésnél simán azt felejted el, hogy a gázmotor eleve nem alaperőmű, de majd neki kell szabályozni, ha éppen nem süt a Nap. Ha az nem lenne, akkor 0 db PV cellát tehetnél le...
A török átvételi ár mókás, 40 Ft/kWh feletti úgy, hogy délebbre vannak nálunk.
Szóval továbbra is lelkesen bizonyítod, csak nem tűnik fel, hogy mik a napenergia korlátai...
Én egész egyszerűen azt nem értem, hogy a sok napelem hívő miért képtelen számolni. Képes olyan csont hülyeségeket leírni, hogy 4 Ft/kWh áram ár. Basszus a lehető legkönnyebb dolog meghatározni bármelyik projekt bevételi oldalát.
Load factor * kapacitás * évek száma * eladási ár = bevétel.
Pont. Ennyi a max pénz, ami be lehet szedni, ameddig kötelező átvétel van és büntetést nem fizetnek, mert képtelenek tartani az előre jósolt* termelési számokat.
Ennyi bevétel mellé akkor tegyék már oda a tetszőleges pénzügyi konstrukcióban épülő zöldvicc erőművet és számolják már ki, hogy akkor hol fog összeérni az egyenlet két vége az ismertek a telepítési árak? Sehol.
Kivéve, ha egy beruházás 80%-át mondjuk az EU állja és 20%-át a magán befektető. Ja, hogy így a 40 évből lesz 10 év megtérülés 11 Ft/kWh eladási ár táján. Így én is tudnék nyereséges vállalkozást futtatni...
A török átvételi ár mókás, 40 Ft/kWh feletti úgy, hogy délebbre vannak nálunk.
Szóval továbbra is lelkesen bizonyítod, csak nem tűnik fel, hogy mik a napenergia korlátai...
Én egész egyszerűen azt nem értem, hogy a sok napelem hívő miért képtelen számolni. Képes olyan csont hülyeségeket leírni, hogy 4 Ft/kWh áram ár. Basszus a lehető legkönnyebb dolog meghatározni bármelyik projekt bevételi oldalát.
Load factor * kapacitás * évek száma * eladási ár = bevétel.
Pont. Ennyi a max pénz, ami be lehet szedni, ameddig kötelező átvétel van és büntetést nem fizetnek, mert képtelenek tartani az előre jósolt* termelési számokat.
Ennyi bevétel mellé akkor tegyék már oda a tetszőleges pénzügyi konstrukcióban épülő zöldvicc erőművet és számolják már ki, hogy akkor hol fog összeérni az egyenlet két vége az ismertek a telepítési árak? Sehol.
Kivéve, ha egy beruházás 80%-át mondjuk az EU állja és 20%-át a magán befektető. Ja, hogy így a 40 évből lesz 10 év megtérülés 11 Ft/kWh eladási ár táján. Így én is tudnék nyereséges vállalkozást futtatni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#844
#history
Ciprus
2013-ban jelent meg az első nagyobb, 50 MW-os tender, melyen az átlagos ár €0.0866/kWh volt, ami jóval kevesebb annál a €0.1540/kWh-os árnál, melyet az áramszolgáltató a hagyományos dízel generátoroknak fizet. Cipruson tehát már évekkel ezelőtt megjelent a kvázi állami támogatás nélküli napenergia.
Jelenleg a napelemek az ország áramtermelésének 3-4%-át adják, de ez gyorsan tovább nőhet, ha a délis bürokrácia is úgy akarja.
Málta
Málta a háztartási méretű kiserőművek számára garantált átvételi árat biztosít, emellett 2 tendert írt ki a nagybb méretű erőművek számára. 2018-ban áramtermelésének kb. 7%-a származott napenergiából.
Ciprus
2013-ban jelent meg az első nagyobb, 50 MW-os tender, melyen az átlagos ár €0.0866/kWh volt, ami jóval kevesebb annál a €0.1540/kWh-os árnál, melyet az áramszolgáltató a hagyományos dízel generátoroknak fizet. Cipruson tehát már évekkel ezelőtt megjelent a kvázi állami támogatás nélküli napenergia.
Jelenleg a napelemek az ország áramtermelésének 3-4%-át adják, de ez gyorsan tovább nőhet, ha a délis bürokrácia is úgy akarja.
Málta
Málta a háztartási méretű kiserőművek számára garantált átvételi árat biztosít, emellett 2 tendert írt ki a nagybb méretű erőművek számára. 2018-ban áramtermelésének kb. 7%-a származott napenergiából.
#843
#history
Törökország
Törökország 2010-ben hozott törvényt a napenergia szabályozására. Az építendő erőműveket 2 csoportra osztotta, az 1 MW alattiak számára nincs szükség különleges engedélyre és 13,3 cent/kWh garantált átvételi ár mellett termelhetnek 10 éven keresztül. Az 1 MW feletti erőművek építéséhez bonyolult engedélyeztetési eljárásra van szükség. A közelmúltig megépült rendszerek szinte mind az 1 MW alatti kategóriába estek, így is összejött azonban egy tekintélyes 5 GW-os kapacitás, mely a török áramtermelés közel 3%-át biztosítja.
2015-ben és 2017-ben is sor került egy 600 MW-os és egy 1 GW-os tender kiírására, ezek megvalósulása azonban vontatottan halad. Ennek oka részben az ország gazdaságát sújtó válság, részben pedig a balkáni típusú bürokrácia.
“Acquiring the necessary permits from countless local and central governmental authorities is rather too difficult. It takes too much time, and people working for government
A kormány a növekedés felgyorsítása érdekében idén májusban új szabályokat vezetett be a kisméretű erőművek számára. A 10 kW alatti rendszereknél egy szaldós rendszert hoztak létre azok számára, akiknél a saját fogyasztás eléri az 50%-ot, másrészt a bonyolult engedélyeztetés nélül építhető rendszerek méretét 5 MW-ra emelték.
Törökország
Törökország 2010-ben hozott törvényt a napenergia szabályozására. Az építendő erőműveket 2 csoportra osztotta, az 1 MW alattiak számára nincs szükség különleges engedélyre és 13,3 cent/kWh garantált átvételi ár mellett termelhetnek 10 éven keresztül. Az 1 MW feletti erőművek építéséhez bonyolult engedélyeztetési eljárásra van szükség. A közelmúltig megépült rendszerek szinte mind az 1 MW alatti kategóriába estek, így is összejött azonban egy tekintélyes 5 GW-os kapacitás, mely a török áramtermelés közel 3%-át biztosítja.
2015-ben és 2017-ben is sor került egy 600 MW-os és egy 1 GW-os tender kiírására, ezek megvalósulása azonban vontatottan halad. Ennek oka részben az ország gazdaságát sújtó válság, részben pedig a balkáni típusú bürokrácia.
“Acquiring the necessary permits from countless local and central governmental authorities is rather too difficult. It takes too much time, and people working for government
A kormány a növekedés felgyorsítása érdekében idén májusban új szabályokat vezetett be a kisméretű erőművek számára. A 10 kW alatti rendszereknél egy szaldós rendszert hoztak létre azok számára, akiknél a saját fogyasztás eléri az 50%-ot, másrészt a bonyolult engedélyeztetés nélül építhető rendszerek méretét 5 MW-ra emelték.
#842
#history
Libanon
Ha van forró pontja a napenergiának a Közel-keleten, akkor Libanon az.
2017-ben 180 MW kapacitást tendereztettek meg.
Tavaly már egy olyan 300 MW-os tender jelent meg, amely 210 MWh tárolót is tartalmaz. Ez jóval nagyobb a Tesla ausztráliai akkutelepénél.
Ha ez mind nem lenne elég, egy 500 MW-os tender esetleges kiírása is képbe került.
Márpedig Libanonnak szükség is lesz minden új erőműre, hiszen a 3,6 GW-os csúcsigényével szemben a jelenlegi 2 GW-os összkapacitása miatt erősen importra szorul.
A kormány célja egyébként, hogy 2030-ra a megújulók elérjék a 30%-os arányt.
Szíria
A polgárháború sem tudta megakasztani Szíria zöldítését, sőt a szétlőtt infrastruktúra akár még pozitívan is hathat a folyamatra.
2018-ban épült fel az első nagy, 1,25 MW-os naperőmű Damaszkusz mellett.
A kormány további 9, még nagyobb erőművet tervez.
Na de miért is lehet érdekes a Közel-Kelet számunkra?
Van az a narratíva, hogy ez az egész napelemesdi csak a nyugati jóléti társadalmak pénzszórása, akik nagy jó dolgukban már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, vagy a zöld pártok erőltetik.
A felsorolt közel-keleti országokat viszont nem lehet azzal vádolni, hogy nem tudják már hova tenni a pénzüket.
Meg azzal sem, hogy a zöld pártok, és a szvazóik miatt van az egész. Vannak ugyan arrafelé is "zöld" pártok, de az más, nem környezetvédők, hanem iszlamisták, a zöld az iszlám színe ugyanis. Na meg egyáltalán, nem igazán szokás arrafelé foglalkozni a választókkal.
Ha nem ezek miatt, akkor miért?
Kőkemény gazdasági racionalitás miatt. Mert olcsó. Olcsóbb a földgáznál is, ami pedig némelyik országban szinte a kert végében tör fel.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 23:53:17
Libanon
Ha van forró pontja a napenergiának a Közel-keleten, akkor Libanon az.
2017-ben 180 MW kapacitást tendereztettek meg.
Tavaly már egy olyan 300 MW-os tender jelent meg, amely 210 MWh tárolót is tartalmaz. Ez jóval nagyobb a Tesla ausztráliai akkutelepénél.
Ha ez mind nem lenne elég, egy 500 MW-os tender esetleges kiírása is képbe került.
Márpedig Libanonnak szükség is lesz minden új erőműre, hiszen a 3,6 GW-os csúcsigényével szemben a jelenlegi 2 GW-os összkapacitása miatt erősen importra szorul.
A kormány célja egyébként, hogy 2030-ra a megújulók elérjék a 30%-os arányt.
Szíria
A polgárháború sem tudta megakasztani Szíria zöldítését, sőt a szétlőtt infrastruktúra akár még pozitívan is hathat a folyamatra.
2018-ban épült fel az első nagy, 1,25 MW-os naperőmű Damaszkusz mellett.
A kormány további 9, még nagyobb erőművet tervez.
Na de miért is lehet érdekes a Közel-Kelet számunkra?
Van az a narratíva, hogy ez az egész napelemesdi csak a nyugati jóléti társadalmak pénzszórása, akik nagy jó dolgukban már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, vagy a zöld pártok erőltetik.
A felsorolt közel-keleti országokat viszont nem lehet azzal vádolni, hogy nem tudják már hova tenni a pénzüket.
Meg azzal sem, hogy a zöld pártok, és a szvazóik miatt van az egész. Vannak ugyan arrafelé is "zöld" pártok, de az más, nem környezetvédők, hanem iszlamisták, a zöld az iszlám színe ugyanis. Na meg egyáltalán, nem igazán szokás arrafelé foglalkozni a választókkal.
Ha nem ezek miatt, akkor miért?
Kőkemény gazdasági racionalitás miatt. Mert olcsó. Olcsóbb a földgáznál is, ami pedig némelyik országban szinte a kert végében tör fel.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 23:53:17