1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
ManfredMacx #704 A harmadik hullám
2004-2013
Németországban 2000-ben megalkották az Erneuerbare-Energien-Gesetz (EEG) azaz a megújuló eenergiákról szóló törvényt, amely kedvező befektetői környezetet biztosított a napenergia számára. A kialakuló boom hatására az ország 5 évvel később már át is vette a stafétát Japántól, és a világ vezető napenergia hatalmává vált. A csúcson, 2010-2012-ben évi több mint 7 GW kapacitást telepítettek. A költségek elszállása miatt a kormány 2013-tól adminisztratív eszközökkel fékezni kezdte a növekedést.
Németország első napelemparkja a Bavaria Solarpark, 2005-ben épült és a mai napig vígan termeli az áramot.
![]()
A harmadik hullám földrajzilag sokkal diverzebb volt az előzőeknél. Szinte egész Nyugat- és Dél-Európában, Csehorszégban, Romániában, Bulgáriában és Cipruson hasonló törvényeket hoztak hasonló eredményekkel. Olaszországban különösen magas szintet ért el a napenergia aránya, megütve a 7-8%-ot is. Ugyanakkor az időszak végére szinte valamennyi országban alább hagyott a növekedés, vagy teljesen meg is állt.
A tengeren túlon az USA, Chile, Japán, Korea, Thaiföld, Ausztrália, valamint Kína és India vette ki a részét a növekedésből.
Egyes magasabb penetrációjú régiókban az időszak végére megjelent a curtailment is.
Az első PPA-k még 2002-2003 környékére nyúlnak vissza, de csak a harmadik hullám idején kezdtek általánossá válni.
![]()
A hálózati méretű akkumulátoros energiatárolók is az évtized végén kezdtek el terjedni.
![]()
-
ManfredMacx #703 A második hullám
1995-2004
A második hullámban Japán vette át a vezető szerepet. Az 1995-ös kobei földrengés során súlyos károkat szenvedett az elektromos hálózat. Áram hiányában nem működött a gáz és vízellátás sem. A japánokban tudatosult, hogy a decentralizált napenergia ellenállóbb a természeti csapásokkal szemben, és az ugyanebben az évben a Mondzsu atomerőműben történt baleset hatására nagyarányú telepítések kezdődtek.
Japán mellett Németország, Amerika, Ausztrália, Kína és Hollandia látott még nagyobb mértékű növekedést.
Németország 1991-ben a világon elsőként bevezette a kötelező átvételi árat, példáját más országok is követték.
Ennek köszönhetően, szemben az első hullámmal, ebben az időszakban már túlnyomórészt hálózatra termelő rendszereket telepítettek.
Az eredmény: A világban 1995-ben kevesebb mint 200 MW a beépített kapacitás, amely 2004-re 3 GW fölé nőtt.
A panelek ára a 90-es évek elejére jellemző $6-$7/Wattról 4$/Wattra csökkent.
Az időszak végére megépült az egyik első hálózati méretű (40 MW-os) akkumulátor telep is, az alaszkai Fairbanksben. -
ManfredMacx #702 Fritts szeléniumos napeleme 1883-ból egy new yorki háztetőn.
![]()
A Bell Laboratories által kifejlesztett első szilíciumos napelemes cella.
![]()
Lugo PV Station (Kalifornia), az első igazi napelempark, 1MW-os kapacitással. Egy olajvállalat telepítette 1982-ben. Természetesen a maga korában még nem volt versenyképes a fosszilis energiával, így néhány év működés után szétszedték és alkatrészként értékesítették.
![]()
Amerika egyik legrégebbi napelemes rendszerét 1980-81-ben telepítették. A videó készítésekor panelek 33 évesek voltak és még mindig 80%-os hatékonysággal működtek, rácáfolva arra a vélekedésre, miszerint "ezeket a szarokat 10-15 év után ki kell dobni".
Toledo Pv, Spanyolország. Európa legrégebbi napelemparkja idén 25 éves. 3 évvel ezelőtt upgradelték, hatékonyabbakra cserélve a paneleit, így megnövelve a kapacitását.
![]()
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.07.17. 11:18:00 -
ManfredMacx #701 Jöjjön egy kis történelem.
A fotovoltaikus hatást Alexandre Edmond Becquerel francia fizikus demonstrálta először sikeresen 1839-ben, Charles Fritts amerikai feltaláló 1883-ban építette meg az első modern értelemben vett napelemet, melynek hatékonysága 1% volt és egy new yorki ház tetején helyezték el.
Az első modern félvezető napelem szabadalmát a tranzisztorok kutatásával foglalkozó Russel Ohl jegyezte be 1946-ban. Az első hatékony, széles körben alkalmazható, szilícium félvezetőn alapuló napelemet 1954. április 25-én mutatták be a Bell Laboratories szakemberei.
A következő két évtizedben fokozatos fejlesztések történtek, éppen a haladás miatt azonban a napelemek ára magasan maradt. Azokat ugyanis elsősorban az űrtechnológiában történő felhasználás irányába fejlesztették, a lehető legnagyobb hatásfokú megoldást keresve, akár nagy költségek árán is. Így a kevésbé hatékony, egyben kevésbé költséges megoldásokkal ebben az időben nem foglalkoztak a kutatók. Az árakat elsősorban a félvezető ipar határozta meg, s a költségcsökkentést végül azt tette lehetővé, hogy az 1960-as években átálltak az integrált áramkörök használatára. 1971-re egy watt napelemmel történő előállításának költsége 100 dollárra csökkent.
Az első hullám
A földi alkalmazásokra előállított napelemek fejlesztése akkor indult igazán be, amikor az amerikai kormány létrehozta fejlett napenergiás alkalmazások kutatásával és fejlesztésével foglalkozó részlegét 1974-ben. Az olajválság is jelentősen előmozdította az érdeklődést a napelemes rendszerek irán.
Az eredmény: az 1975-ös 2 MW-ról 1983-ra 20 MW-fölé nőtt a telepített kapcitás, az ár $100/Wattról 20$/Watt alá esett.
Az első hullám 1983 után az olajár stabilizálódásával alább hagyott és a 90-es évek közepéig egy lassabb szakasz követte.
-
#700
ez most kicsit olyan, mint mikor azon rugózik valaki, hogy (szerinte) olcsóbb kurvázni, mint feleségül venni egy rendes nőt.
talán olcsóbb, de rohadtul nem ugyanaz. -
ManfredMacx #699 A New Braunfels Utilities energiaszolgáltató egy PPA keretében 2,5 c/kWh áron fog vásárolni áramot egy texasi naperőműből (Long Draw Solar), amely már jövőre meg fogja kezdeni működését.
Először is egy PPA keretében történik az értékesítés, sehol sincs a sokat emlegetett kötelező átvétel. Pedig tudhatnám, hogy kötelező átvétel:
![]()
Másodszor: 2,5 cent, az kevesebb mint amennyibe egy szénerőmű vagy sok atomerőmű működtetése kerül.
Olcsóbb egy új naperőművet felhúzni, mint szenet lapátolni egy már meglévő szénerőműbe. Ezek után aki arra számít, hogy majd valamiért leáll a naperőművek építése, az egy párhuzamos dimenzióban él. -
ManfredMacx #698 Vagy igen, vagy 50 MW-ot 2 órán át, stb. Nem közölték a specifikációját. -
#697
Megújulóra alapozott energiaellátás
![]()
De amúgy teljesül a kérésük, mert a Mátrai erőművet fejlesztetni fogják
"2030-ban a Mátrai Erőműnek egy 1600 megawattos erőműnek kell lennie. Ebből 500 megawatt a gáz, 100 megawatt a biomassza, 31 megawatt az RDF lesz, megépül 600 megawatt tárolói kapacitás, és 400 megawatt napenergiában is gondolkodunk"
forrás
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Bár sokat emlegetik a klímaváltozást, de szerintem az egy normális folyamat a Földön, születése óta változik, amit mi csinálunk az max felgyorsítja ezt, de megállítani nem lehet.
Ez a felgyorsulás okozhat problémát ha nem tudunk elég gyorsan alkalmazkodni hozzá.
-
ToxiMaxi #696 Szerintem azt te is tudod, hogy egyik kérdés sem erre vonatkozott. LMP-ben azt hallottam üresedés van, lehet politikusnak kellene menned, mert mellébeszélésből lvl 100-as vagy.
Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.07.11. 15:19:56 -
realcsabi #695 Dedó. -
ManfredMacx #694 Attól hogy sivatagban van, még nem lesz olcsóbb megépíteni. -
gafzhu #693 Ausztrália egy sivatag zöld peremmel ugye? Itt azért sokat süt nap...
Mi az a 100 MWh akkukapacitás? 100 MW-ot tud 1 órán át? -
gafzhu #692 Ennek a válasznak az információtartalma csekély... -
ManfredMacx #691 275 MW napelem farm épül Ausztráliában, Darlington Pointnál, 100 MWh akkumulátor teleppel. Jövő év végére fog elkészülni, a második legnagyobb akkutelep lesz a Tesláé után.
Gyönyörű szép, szabályozható napáram, aminek jó részét egy PPA keretében megvásárolta a Delta Electricity energiaszolgáltató. Sehol semmi kötelező átvétel.
És az egész kijön 315 millió usd-ből, vagyis 1145 usd/kW-ból, úgy, hogy ebben benne van az akkutelep is, single axis trackeres, vagyis követi a nap járását, miközben Momo szerint nem lehet 1500 usd/kW-nál olcsóbban kihozni egy naperőművet. Önmagában. Fixre szerelt napelemekkel. -
ManfredMacx #690 Már megkezdődött a támogatások visszavágása. USA, Németország, Kína, sokfelé kezdték el csökkenteni. -
ManfredMacx #689 1. Bármilyenre, ami az adott helyen az adott célra megfelel. Háztartási méretben nyilván valamilyen akkumulátor jöhet szóba.
2. Felhős időben is termelnek a panelek, szóval csak x% teljesítménycsökkenést kell áthidalni túlkapacitás + tárolás kombóval.
A tárolás elsősorban az éjszaka áthidalására szolgál, másodsorban az év legsötétebb napjain kiegészíti a termelést. -
ToxiMaxi #688 Meg tud állni gazdaságosan a lábán egy ilyen cég nulla állami támogatással? Vagy ez is benne van a vásárlási árban? Mert akármelyik is igaz a végén az áram többe fog kerülni, ami addig tök jó, amíg a gazdaság rendben van, de egy válság esetén meglátjuk mennyire fogja vissza a támogatásokat.
Meg volt erről már cikk a Japánokkal kapcsolatban, ott nem látták ennyire fényesnek a jövőt és nem csak nagy szavakkal dobálóztak, hanem konkrét dolgokról beszéltek. Reklámnak jó ez a cikk de semmi egyéb nincs benne.
Utoljára szerkesztette: ToxiMaxi, 2019.07.10. 09:41:38 -
realcsabi #685 Na de mi van, ha nincs elég napelemed, mert olyan kevés a napsütés, a fogyasztás meg csúcsközeli. Továbbra is ez a probléma, mert a saját ábrád mutatja hogy milyen kis teljesítménnyel dolgoztak a napelemeid némely napokon.
Ellátni sem tudod a fogyasztókat, nemhogy még tárolni is.
-
gafzhu #684 1. milyem tárolóra gondolsz?
2. mi van, ha 3 napig nem süt a nap (és szél sincs, csak szellő), milyen tárolóra gondolsz? -
ManfredMacx #683 Akkor most beszéljünk arról, "amiről senki nem beszél" (lefordítva: az illető lusta volt utánanézni), mert "senki nem tudja mi lesz a panelekkel az élettartamuk végén" (lefordítva: az illető lusta volt utánanézni, ezért ő nem tudja), illetve hogy "bezzeg a nukleáris hulladék kezelésére van jogszabály a napelemekre meg nincs".
Jó reggelt kívánok azoknak, akik átaludták az elmúlt évtizedet, de van EU-s jogszabály az elektronikai hulladékok kezelésére, ami kiterjed a panelekre is. A 2012/19/EU számú irányelv, akit érdekel.
Hogy működik a gyakorlatban?
A First Solarnak pl. van egy csapata, amelyik kimegy a bontásra ítélt napelem parkba és szétbontja a paneleket, azok elemeit a megfelelő helyre szállítja, ahol új paneleket gyártanak belőle, vagy amit akarnak. Amerikában és Németországban is van újrahasznosító üzemük.
“It’s a very, very clean process. It’s basically wastewater free, the recycling. We have a closed wastewater system so it’s not generating any wastewater. From an air standpoint, it’s all completely captured.”
“about 17% of the semiconductors in the new modules have already been recycled once. Also for the glass, we have recycling and recovery quotas in excess of 90%.” -
ManfredMacx #682 Én viszont kinézem belőlük, hogy szó szerint értették.
Arra való a túlkapacitás és tárolás kombó, hogy mindig egyensúlyban maradjon a hálózat.
Déli napsütésben az összes felesleges panelt lekapcsoljuk illetve feltöltjük a tárolót. Ha kevesebb a napsütés, annyi panelt állítunk vissza a termelésbe, amennyi szükséges. Lemegy a nap - átváltunk a tárolókra. Zéró hőerőműre van szükség. -
ToxiMaxi #681 Mennyi napfényt/hőt ver vissza a napelem? Ha minden ház tetejét napelemmel takarnánk be, az nem lenne befolyással a hőmérsékletre? -
A "nulla"-t nem úgy értik.
Ha a fogyasztók által generált igényt, nem éri el a megtermel áram mennyisége, akkor a hálózat összeomlik,
innen "felállni" csak akkor tud, ha valahogy növekszik a termelés vagy a fogyasztók által generált igény lecsökken a megtermelt áram mennyisége alá.
Na már most, ha csak te vagy az egyetlen termelő a hálózatba, ahol pl: a 15kWh termelés és 20kWh az igény, az olyan, mintha nem is volna, erre mondják, hogy ez egy "nulla".
Ezért nem ildomos az energia szektorban nagyon magasra emelni a számukat, mert a pl: hőerőművek nem tudják átvenni a kiesett hiány pótlását és összeomlik a hálózat. -
ManfredMacx #679 Ez matematikailag hogy jön ki? Mennyi a fogyasztói igény és ahhoz képest mennyi a termelés? -
realcsabi #677 Szép ábra. Úgy látom hogy december másodikán és harmadikán ha napenergiával akarta volna ellátni a fogyasztókat a szolgáltató, akkor vakarhatta volna a fejét. Vagy sötét lett volna az éjszaka, vagy gyertyafényes.
Mint mondtam, hosszú és kanyargós út áll előtted. :)
-
ManfredMacx #675 Az volt a kérdés, hogy felhős időben nulla-e a termelés, ami a ti hülyeségetek. Ne ignoráld a kérdést.
-
ManfredMacx #673 Észak-Spanyolország, december. Nincs olyan nap, amikor nem termel semmit.
![]()
-
ManfredMacx #672 Én meg úgy gondolom, hogy a napenergia túlkapacitással, meg nyáron hajra kent többlettermeléssel és tárolóval együtt olcsóbb lesz mint a gombnyomásra szabályozható atom és gázerőmű és távvezetékhálózat kombinációja.
Elsőként a napsütéses és drága hálózati árammal rendelkező helyeken, mint pl Ausztrália vagy Dél-Afrika, majd terjed tovább. -
realcsabi #671 Őő az átlagos napi 4 óra nem azt jelenti hogy minden egyes nap megvan a 4, hanem azt, hogy egyik nap talán kisüt egy órára, talán nem, egy hétig így megy, aztán következő héten egy picit enyhül az időjárás és összejöhet a napi 6 óra is. Nyilván nem vagy hülye, hogy ne értsd meg, de ezt azért fontos kiemelni, mert ha mondjuk 2 napig alig termelsz valamit, akkor tökmindegy, hogy másfélszer, vagy kétszer annyi termelőkapacitást építesz ki, mert csak annyit érsz el, hogy másfélszer, vagy kétszer annyi napelemed nem termel semmit. Ez a probléma egyik fele. A másik, hogy nyáron nincs szükséged arra a plusz energiatermelő kapacitásra, amit most úgy bemondásra kiépítenél a téli hónapok miatt. Akkor a pluszban megtermelt napenergiát a hajadra kenheted, így a megtérülés exponenciálsian válik egyre szarabbá. És ha már az összenergiatermelés 50%-át így akarod fedezni, akkor nagyon nem mindegy, hogy mennyi költséggel jár, hogy a számla a végén X millió euró, vagy 1,5X millió euró. Ennyire nagyvonalúak mikor voltunk a nukleáris energiával?
A népességszám azért lényeges, mert a spanyoloknál kb. 15x annyi háztartás van amit el kell látni villamos energiával, a stabilitás szempontjából sokkal rugalmatlanabb, és a költségek is nagyságrendekkel nagyobbak. Minek hazárdírozzanak a napenergiával, ha a nukleáris energiatermeléssel gombnyomásra tudnak szabályozni, és biztosítani a stabil energiaellátást? Pár évig még biztos növekedni fog a napenergia részaránya az összenergiatermelésben, mert ennyi terhet még elbír a hálózat. De minél jobban emelkedik a részarány, annál jobban fog fájni, mert a hálózat stabilitása meg fogja inni a levét.
Persze, végig lehet járni az utat, de drága tanulópénz lesz.
Ez olyan, hogy van aki alapból tudja hogy fájdalmas ha pofánverik, van akinek háromszor is meg kell tapasztalnia, hogy elhiggye. Lásd németek. -
ManfredMacx #666 Most miért mondod, hogy kitérek a kényes kérdések elől? A hanulás videóra is válaszoltam.
Az az egy bizonyos pont viszont még nagyon messze van, bőven lesz még itt áresés. -
ManfredMacx #663 Persze 2035 az soká lesz, ki bír addig várni.
Ugyanakkor nem is kell, hiszen a két kimenetelhez (összejön vagy nem jön össze) hozzárendelhetünk egy egy valószínűségi értéket.
Én 100%-ot adok a cél elérésének, te meg mondjuk 0%-ot.
Ahhoz hogy nekem legyen igazam, folyamatos és nominális értelemben gyorsuló növekedésre van szükség. Ha ez megtörik, akkor buktam. Ha nem törik meg, akkor idönként kénytelen vagy növelni a "nyerésem" valószínűségét.
Pl. a világátlag eléri az 5%-ot 3 éven belül, akkor azt mondod, hogy adsz 1% esélyt nekem. Eléri a 10%-ot, akkor adsz 5-öt stb.
Egy éve kezdtem itt fórumozni. 2017-ben 107 TWh volt a növekedés, tavaly 136 TWh, idén az IEA szerint 184 TWh lesz. Eddig jó. Jövőre meg meglátjuk, és újrakalkuláljuk a valószínűségeinket. -
ManfredMacx #661 Ez nem bizonyítja, hogy elérhetetlen az 50%.
Amúgy a 164g az Németországban brutál jó, Momo valahol azt írta, hogy a 250g is ritkaság náluk.
Mi egész nap 200g fölött voltunk, hiába van sokkal több atomenergiánk. -
ToxiMaxi #660 Addigra remélhetőleg megoldják az aksi és napelem újrahasznosítás problematikáját. Mert jelenleg csak agyatlanul gyártanak, de ha az általad vizionált 50%-os cucc bejön, akkor nem szívószál fog az óceánokban úszni, hanem napelem. Ha meg úgy lesz a visszavétel, mint EU-ban, akkor az árakat drágítja meg. -
ManfredMacx #657 Decemberben napi 8 órát van fenn a nap. Akkor is termel, ha felhős az ég. -
ManfredMacx #655 A letarolás az, hogy Spanyolországban a napenergián (és egy kis szélenergián) kívül gyakorlatilag semmilyen más erőművi kapacitás nem épül, sőt szén és atomerőműveket zárnak be.
Az az egy szem kristálycukor most éppen 5%, ha annak kiveszed a dupláját, az már 10% (a jelenleg futó projektek kb erre a szintre fogják felvinni 3 éven belül). 5 vagy 10% nem éppen észrevehetetlen mennyiség. -
ManfredMacx #654 Már miért ne termelném meg a napi fogyasztást akár télen is? Annyi napelemet helyezel üzembe, ami a legfelhősebb téli napon is fedezi a szükségleted. Ha Renoban ez 1 egység, Madridban meg 1,5 egység, akkor annyit. Ahhoz, hogy ugyannyiból kijöjjön a projekt Madridban, 25% árcsökkenés kell. Ami a történelmi tapasztalatok alapján 2 év alatt összejön.*
Egyébként utánanéztem, hogy vannak-e már északabbra is olcsó PPA-s árak, és azt találtam, hogy kezdenek megjelenni az első fecskék:
Egy idahoi PPA $21,17/MWh-ás árral még a nevadai áraknak is alávágott, a 42. szélességi körön, a klímája Madridéhoz hasonlít (4 óra téli napsütés).
Azt nem tudom, miben releváns, hogy mekkora a lakosság. Nagyobb népesség, több háztető, nagyobb infrastruktúra, több telepítéssel foglalkozó cég. Azt még senki nem tudta nekem elmagyarázni, hogy miért nehezebb egy nagyobb országot átállítani, mint egy kisebbet. Az összes érv annyi szokott lenni, hogy tudvalevő.
*Momo szerint az elmúlt 10 évben nem volt semmiféle árcsökkenés. -
realcsabi #653 Jaj nekem....
Renoban a havi átlagos napsütéses órák számához hozzá lehet adni +2-t Madridhoz képest. Télen Madridban átlagosan 4, Renoban 6. Másfélszer annyi. (allmetstat)
További összehasonlítás:
Nevada népessége 3 millió fő,
Spanyolországé 48 millió.
Fogyasztás 2018:
Spo. 253 GWh (The Spanish Electricity System PRELIMINARY REPORT 2018)
Nevada: 40 GWh (State of Nevada Governor’s Office of Energy 2018)
Nagyságrendbéli eltérés van, biztos működni fog itt is, ami Renoban. Sok szerencsét hozzá. Amit pedig letarolásnak hívsz az valójában enyhe növekedés, ha az összenergiatermelést nézem kb. csak nevetni lehet a napenergia növekedésén. Önmagához képest növekedhet 50%-kal, ami jól hangzik, de engedd meg, hogy érzékeltessem egy hasonlattal, hogy mennyire nevetséges ez.
Ha egy kg kristálycukorból kiveszel egy pici kristálydarabkát, akkor kb. észre se lehet venni. Ha utána két kristálydarabkát veszel ki, akkor önmagadhoz képest 100%-kal jobb voltál, de az összmennyiséghez képest észre sem vehető a változás. Így tarol a napenergiád is.
De, lehet még olcsóbb, növekedhet még, ezért nem teszem fel a pénzem ez ellen.Viszont letarolni soha nem fog semmit, mert az energetikai ökölszabályok alapján nem alkalmas rá. Arra bármikor felteszem a pénzem, hogy az EU-ban egyetlen közép vagy nagy méretű országban nem fogja elérni az összenergia termelés 50%-át a solar. Csak ugye mit nyerek ezzel és mikor nyerem meg? Mindegy.
Esetleg azt is megnézhetnénk, hogy nálunk melyik napon volt az év legnagyobb fogyasztása: 2019.01.09. délben, 6884 MW. (Mavir)
Tehát télen, amikor az átlagos napsütéses órák száma kb. 4. sok szerencsét előállítani solar + storage-gel akár csak a felét is.
Te erre tedd fel a pénzed 2035-ig.
-
ManfredMacx #651 Reno, ahol az egyik nevadai projekt épül a 40. szélességi körön van.
Azt, hogy Renoban nincs tél, szerintem gondold át még egyszer:
Az évi átlagos hó mennyisége 55 cm.
Tudod mi van még a 40. szélességi körön vagy alatta?
Liszabon, Madrid, Palermo, Thesszaloniki. Dél_európát éppen most kezdi letarolni a napenergia.
Thesszalonikitől pedig már csak egy köpésre van Szerbia.
A kérdés az, hogy feltennéd-e a pénzed arra, hogy nem lesz további árcsökkenés, és megáll az egész a 40. szélességi körön? -
realcsabi #650 Azért szabályozhatatlan, mert nem vagy hatással pl. a téli napsütéses órák számára. Hiába van storage, ha nem termel eleget a fogyasztáshoz mérten. Ha több mint 50%-ban erre támaszkodik a rendszer, akkor lehet menni a szomszédba kuncsorogni az import áramért, amit remélhetőleg megtermel nukleáris erőművel. A gond akkor van, ha a szomszéd is ennyire okos volt, és ő is több mint 50%-ban a napenergiára támaszkodik, mert akkor kéz a kézben szívunk vele, amíg nem találunk egy balekot, aki pöccre képes mindig annyi áramot termelni, amennyire épp szüksége van, és a két balfék szomszédját is ki tudja segíteni ha döcög a napocska.
Hawaii egy nyomorult sziget a világ végén, aktív vulkánnal, fosszilis energiahordozók nélkül. Számottevő ipar nélkül, így extrém fogyasztás sincs. Oda mehet a solar.
Nevada meg egy kikúrt sivatag, ahol a napsütéses órák száma picit más mint itt, és téli hónapok sincsenek.
Viszont minél távolabb mész az egyenlítőtől, annál nagyobb szívás van a téli hónapokkal, és remélem a földrajz még megy annyira hogy belásd, a fejlett országok nem az egyenlítő mentén terülnek el.
-
ManfredMacx #649 Legalább 50%-ig, de a bullish verzióm szerint 80%-ig 12-15 éven belül.
Legkésőbb 2035-ig legalább 50%.
