1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
-
ManfredMacx #871 #history
Bár Németország és Görögország helyzete is hasonló volt, amikor a magújulókat támogató alap deficitessé vált, a két ország eltérő választ adott a problémára. Németország addig emelte az áram árát, amíg az alap egyensúlyba nem került, amivel nem mellesleg az áramszolgáltatók zsebében szép profitot hagyott.
Görögország ezzel szemben a kiadásokat faragta le (pl. a garantált átvételi ár csökkentésével, amit a kötelező átvétel idejének 12 évről 20 évre kitolásával ellensúlyozott), illetve jobban szétterítette a költségeket. A görög alapba az áramszolgáltatónak is be kell fizetnie, azon az alapon, hogy a megújuló erőművektől olcsóbban jut áramhoz. Így bár a hálózat nem olyan tip-top, mint a német, de európai szinten is olcsó áramot élvezhetnek az ország lakosai.
És Görögország töbé már nem Európa második legnagyobb lignitfelhasználója, még a dobogóra sem fér fel, a következő években várható napenergia boom pedig tovább fogja tisztítani az energiamixet.
Albánia
Görögország északi szomszédjának áramellátása szinte teljes egészében a vízenergián alapszik, ez nem jelenti azonban azt, hogy a napenergia ne kezdené ott is bontogatnia szárnyait.
Az 500 kW alatti rendszerek szaldós elszámolási rendszerben működhetnek.
Az 500 kW és 2 MW közötti rendszerek 100 EUR/Mwh garantált átvételi áron értékesíthetik a termelésüket.
Az ennél is nagyobb erőművek részére egy éve írták ki az első 50 MW-os tendert, melynek nyertese 60 EUR/MWh garantált átvételi áron értékesítheti az áramot, ezen kívül további 50 MW-os kapacitást tervez építeni ugyanott, melynek termelését a piacon kívánja eladni. Állami támogatás nélkül. -
ManfredMacx #870 #history
2015 után jelentősen változott a környezet. Az ország kezdett kilábalni a válságból, és új, piacbarát kormány került hatalomra. A mentőcsomag feltételeként megkezdődött az árampiac liberalizálása, valamint EU-s kötelezettségként bevezetésre került a tendereztetés. Az évek alatt a modul árak is csökkentek,mint ahogy arról korábban már volt szó.
Az első pilot tendert 2016 végén írták ki, ezen 40 MW került kiosztásra, a legalacsonyabb nyertes ár 80 EUR/MWh volt. Ugyanekkor a német tendereken 70 eurós árak születtek. Vicces, hogy a német napáram olcsóbb volt a görögnél, de hát a helyi finanszírozási költség és a politikai bizonytalanság magasabb árakat eredményezett. Nem minden ugyanis a napsütés mennyisége, ha napenergiáól van szó.
Az első tendert újabbak követték, 2018-ban már 63 euróig estek az árak, idén pedig 53 eurónál tartunk, ami még mindig valamivel magasabb a német áraknál (46 EUR). És ha már németek: a piacon számos német cég aktív.
A következő hónapokban és években újabb és egyre nagyobb tenderek fogják tovább hízlalni a görög napenergia arányát, mely már most is 8%-ot ér el, ezzel a fejlett országok között a 3. helyen áll. Emellett van még mintegy 15%-nyi szélenergia is, amivel a nap és szélenergia aránya németországi magasságokban van.
Ennek ellenére azonban a görög áramár az egyik legalacsonyabb az eurozónában, 16,5 centes mértékével még Franciországnál is olcsóbb.
Görögország az élő cáfolata annak, hogy az áram ára egyenesen arányos a megújulók arányával.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.25. 23:41:58 -
ManfredMacx #869 Magyarországon 15,73 Ft az áram „tényleges piaci vásárlási átlagára” a MEKH szerint. Visonta meg újabban valahol 5,5 cent, azaz 18 Ft táján lehet nyereséges.
De folytassuk tovább a mediterrán országokkal, mert van még jónéhány.
#history
Görögország
Az egyik kedvenc országom, mert nagyon hasonló utat járt be, mint Németország, mégis volt néhány csavar, ami más irányba vitte a történetét.
Na de haladjunk sorjában. Mit kell tudni a görög hálózatról? Két részre osztaható, az egyik a szárazföldi grid, a másik a szigetvilág mikrogridjei (non-interconnected islands).
A szárazföldi grid gerincét a lignit adja, 10 évvel ezelőtt még Görögország volt Európa második legnagyobb lignitfelhasználója - ebben csak a németek előzték meg.
A szigetvilág ezernyi mikrogridre tagozódik, Krétát tervezik majd valamikor összekötni a szárazfölddel, de ez még csak távoli terv. A szigeteken a termelést javarészt dízel erőművek biztosítják, a szárazföldhöz képest háromszoros áran, Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szigetlakók többbet fizetnének az áramért, mivel a szolgáltató a költségeket szétteríti valamennyi fogyasztó között.
2006-tól indult el a napelemek telepítése az országban, miután világviszonylatban is az egyik legbőkezűbb garantált átvételi árat vezették be (40-50 cent 12 éven át). Az átvételi árat egy külön alapból finanszírozták, melynek forrását egy az áram árába beépített díj bizosította. Ez is nagyon hasonló a német EEg rendszerhez.
A történet innentől kezdve ismerős lehet: 2009 és 2013 között egy óriási telepítési boom, az időszak végére már 2,6 GW kapacitás volt az országban. Az alap gyorsan deficites lett, közben beütött a válság is, ezért vissza kellett fogni a kiadásokat. Az átvételi árakat visszanyesték, visszamenőleg adót vetettek ki a termelőkre, az engedélyek kiadását leállították. 2014-re teljesen leállt a növekedés, az ország visszatért a lignithez.
Hogy életet leheljenek a szektorba, 2015-ben új szaldós elszámolási rendszert vezettek be háztartások és kisvállalkozások számára, melyet azonban a bankválság közepette csekély érdeklődés fogadott.
A megújuló energiás alap deficitjét viszont a már említett visszamenőleges hatályú intézkedésekkel sikerült lefaragni, amit az EU követelt meg a mentőcsomagért cserébe.
Legközelebb innen folytatjuk.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.17. 22:16:02 -
#868
Felfelé kerekítettem, hogy lássuk mi a probléma...
Basszus, te aztán összevissza hadoválsz...
1. Ha a piaci ár 4,5 cent a végfelhasználónál, akkor ennek kb. a felének vagy kevesebbnek kellene lennie a termelési árnak. Itthon a 37 Ft/kWh ár mellett a termelő komponens a számlában nincs 15 Ft/kWh.
2. Ha 2,8 a termelés és 4,5 a végfelhasználó,. akkor a kettő különbözetének egy része a profit. Akkor hol lesz a megtérülésed...?
Az én modellem azon a jófejségen alapult, hogy INGYEN üzemel az erőmű és eladod kb. azon az áron az áramot, ami reális eladási ár más termelőnél, ami még balaszol is és nem szétkúrja a hálózatot.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.15. 13:30:11 -
ManfredMacx #867 De miért adtad meg a termelt áram mennyiségét, amikor az már meg van adva? Ott van leírva, hogy 1730 kWh/kWp/év. A #850 sz. hozzászólás ábrája. Ami mit ad isten, pont egybeesik a Global Solar Atlas adataival. Erre te a cilinderből elúhúzol egy másik számot.*
És akkor én fejezzem be a bohóckodást a virtuális számaimmal?
Fussunk már neki akkor mégegyszer:
Az áram piaci ára Spanyolországban 4-5 cent/kWh, ezért 4,5 centtel számolok.
Bevétel:
1730 kWh/év x 0,045 EUR = 77 EUR/év
77 EUR x15 év = 1155 EUR.
A 15 év alatti degradáció kb 10%, tehát legyen kb 1155 EUR x 0,93 = 1074 EUR az első 15 év bevétele.
Kiadás:
Beruházási költség: 810 EUR/kWp
És most figyelj:
Karbantartás + bérleti díj + biztosítás: 17,3 Eur/kWp/év * 15 év = 260 EUR
Tehát összesen beruházás + 15 év üzemeltetés: 810 EUR + 260 EUR = 1070 EUR
*A 2,8 cent ugyanis nem az az ár, amennyiért értékeítik az áramot, hanem a termelési költség. Megtérülést viszont eladási árral kell számolni. Amit nem tudni hogy mennyi, én a tőzsdei árat vettem alapul. -
#866
Kérlek ezeket a virtuális számokkal bohóckodást fejezd be.
Én megadtam a termelt áram mennyiségét és 0 karbantartás költségét. 20+ év alatt ért össze a drót vége-. -
ManfredMacx #865 Nem, még mindig 15 év a megtérülés.
![]()
-
#864
Japánban a tájfun pont mostanában intézkedett a megtérülésről.
-
#863
Hát akkor itt bajok lesznek, mert a 19% az a 26%-tól messze van 27% eltérés. Akkor bőven 20 év felett a történet még mindig... Nem a 47. szélességi körön...
A PV cella veszélyes hulladék, csókoltatlak. És ebben több ezer tonna van. A japánban keletkező problémára már adtam linket.
Bocs, de ez nem megoldás semmire. Ez egy hypolt technológia, totálisan alaptalanul.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.12. 16:42:27 -
ManfredMacx #862 Vannak még mindig bajok.
Az 1329 EUR nem a beruházás, hanem a beruházás ÉS a 30 évre számított karbantartás összesen.
A Longi, a Baywa egyik beszállítója, 25 évre ad 84%-os teljesítménygaranciát. Ez nem a degradáció mértéke, hanem a garanciáé. Értelemszerűen az átlagos degradációnak ezen belül kell lennie, ellenkező esetben a szórás miatt minden 2. panelt garanciában cserélnie kellene.
A loadfactor Sevillánál a Global Solar Atlas szerint 1650 kwh/kwp, azaz 19%. Az azért annyira nem durván sok.
Nem tudjuk, hogy milyen panelt használtak, de a bifacial paneleknél 5-15% közötti töbletteljesítménnyel számolhatunk - füves területen +5%, világos homokon +15%. A Don Rodrigo füves területre épült: 1650 kwh + 5% = 1730 kwh/év. Én erre tippelnék.
A 2,8 cent nem az az ár, amennyiért adják az áramot, hanem egy általam számolt fajlagos költség.
Hogy mennyiért adják, azt nem tudjuk, a piaci ár 4-5 cent között van, valószínűleg 4 cent körül adhatják. Ilyen áron pedig kijön a 15 éves megtérülés még szerinted is.
Az hogy nincs benne a lebontás, az sem probléma. 30 év múlva a hely egy kiépített hálózati csatlakozással rendelkező terület lesz, talán még a tartószerkezet is használható némi felújítással, talán azt eledják ócskavasnak, majd az új tulajdonos eldönti. Neki egy ideális helyszín lesz egy új építésű erőműhöz. Tehát nem hogy pénzbe fog kerülni az elbontás a régi tulajnak, hanem épp ellenkezőleg, még értékesebb lesz az ingatlana.
-
#861
A gyártók szerint van 20 év alatt 20% degradáció, amit te 30 év alatt összesen veszel 10% átlagnak, ami lineáris közelítéssel 15% lenne. De még, ha 20%-nál megáll, akkor még talán talán...
1329 Eur/kW akkor a beruházás. Ezt te írtad, nem én.
0,26 load factorral akkor...
----------------------------------
8760*0,26 = 2227 óra / év ----> 1kWe erőmű termel 2227 kWh-t.
Ha igaznak veszem a 2,8 centet akkor akkor egy év alatt termel 1 kWe erőmű 2227*0,028 = 62,35 EUR-t.
1329/62,35 = 21,31 év a megtérülés, de ennyi idő alatt az átlagos degradáció 20%, ami átlagolva = 21,31 *1,1 = 23,4 év.
És ez 0 karbantartással. Senki nem bont el semmit. Load factor az egekben a hazaihoz képest.
Hogy 15 év megtérülés legyen, akkor az áram ára inkább 4,5 cent, ami a paski ár 125%-a úgy, hogy a szabályzó erőmű is ott van.
So? Spanyolban ezt elviselhetőség határán van a költségeket nézve, de hogy környezetvédelmileg ez hol poztív, azt igen nehéz lenne kimutatni...
Amit eddig is írtam. Semmi újat nem írtál, csak hazudoztál ennek farvizén. Megszoktam.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 22:52:03 -
ManfredMacx #860 Kezdetnek úgy, hogy nem 1000€, hanem 810 €/kWp. Szeretsz kerekíteni, aztán csodálkozol, hogy nem jön ki a matek.
Ott az opex, vagy magyarul fenntartási költség (bérleti díj, biztosítás, karbantartás, inverter csere, könyvelés stb.) ami 17,29 €/kWp. Ez 30 év alatt 519 €/kWp.
Az összes költség, de az összes szó szerint 1329 €/kWp.
Azt is írták, hogy a termelés 1730 kWh/kWp. Az 30 év alatt 51 900 kWh lenne degradáció nélkül. Nem tudom mennyi lesz a degradáció, de legyen a tényleges termelés mondjuk 47 000 kWh.
Ha ez a két számot elosztom, nekem 2,8 cent jön ki.
-
#859
Megkérhetném, hogy az LCOE ökörséggel mást fárasszál? Nem bűvészkedj ilyen hülyeségekkel. Ha 3 cent az áram ára, akkor hogyan jön ki abból a vége, ha telepítés földbérléssel együtt 1000 EUR/kWe táján van és van karbantartás is? -
ManfredMacx #858 Komolyra fordítva a szót, nézzük a fajlagos árat és a megtérülést:
![]()
A megtérülés 15 év, a fajlagos ár 30 €/MWh avagy 3 cent/MWh alatt van. De még a megtérülési időszakban is csak 40-42 €.
Ez bizony kevesebb Paks 2 megérülési áránál. -
#857
A gridnek van olyan része, aminek kell szabályoznia és nem. Mivel az legolcsóbban alaperőműnek nem feladata, nem neki kell. Ő a grid statikus része. A követés más erőművek dolga. De mivel a szutyok naperőműved nem szabályozható ezért kell mögé a szabályzó erőmű, ami ÖNMAGÁBAN is ellátná a feladatát, ha nem lenne ott a naperőmű. Akkor felírom neked, hogy hogy a mégértsed buta fejeddel.
alaperőművek + szabályzó erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
alaperőművek + szabályzó erőművek + szabályozhatatlan erőművek = stabil grid a termelés és fogyasztás egyensúlyban
Tehát pusztán a stabilitás és megtermelt áram szempontjából a szabályozhatatlan erőművek értéke 0, mert az egyenlet végeredménye ugyanaz, ha kiveszed belőle.
Az emisszió csökkentés terén a probléma az, hogy fel is kell húzni őket. Ha annak nagy a CO2 lábnyoma, akkor hol a környezetvédelem? Hát sehol.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 21:36:57 -
ManfredMacx #856 Ja persze tudom, a htka-n már ki lettem okosítva, hogy nem az alaperőműveknek van szükségük szabályozókapacitásra, hanem a gridnek 
-
#855
Nem, nincs szükségük. Ez az, ahol kurva nagyon hazudsz. -
ManfredMacx #854 Évi 961€, az opexben minden tétel €/év/kWp-ben van megadva. A p. a. a per annum rövidítése.
Szabályozókapacitásra meg az alaperőműveknek is szükségük van, nem tudom mi olyan nagy újdonság ebben. -
#853
Ok, de évente? Egyszeri? 15 éve? De tökmindegy. Itthon akkor sem érné meg, ha 800 EUR/kWe lenne. Túl alacsony a load factor.
Még mindig úgy teszel, minta a mellettük levő szabályzó kapacitásra nem lenne szükség.
Picit irritáló... -
ManfredMacx #852 Ott van a bérleti díj az opexben: rent 1,46€. Ott van az is zölddel az alján, hogy lízing 961 €/ha.
Nincs állami hitel, a Norddeutsche Landesbank finanszírozta a projektet.
Sehol semmi szerepe nincs az államnak a történetben. -
#851
Cuki vagy, mert a terület bérleti díját kihagytad, nem vették meg. Azzal mennyi is lenne az ár?
Egyébként nem tudom, hogy mire a ováció, amikor levezettem, hogy kb. 30-35 szélésséggi körig, ahol a load factor 0,25-0,28 is lehet, tehát kérszerese a magyarnak, akkor ott a megtérülés kijön 15-20 Ft/kWh áron - paksi ár 130-180%-a - 20 év táján. Itt most 15 évre előre fixen megvették az áramot és ha jól értem állami hitel is volt.
Na, ennyit a "nem dotált áramról". Majd, ha menetrendet kell tartani az erőművel és nem kell mellé ami szabályoz, akkor beszélgessünk támogatás mentesről. Ez úgy nagyjából talán megtérül majd 20 év alatt úgy, hogy drágább az atomáramnál és sehol nem látom sehol azt, hogy akkor ezt ki fogja majd eltakarítani. A helyigénye is "zsebkendőnyi".
3000km DC cable,
160km AC cable,
7,000 tons structure, more than
500,000 modules were processed (800 containers)
ite has a size of approx. 270 ha, equivalent to 190 football fields
Fogalmazzunk úgy, hogy ez mutatja meg, hogy kb. hol a határa a technológiának. Kb. ez. Semmi keresnivalója ennél északabbra. Ezen felül a csúcskapacitáshoz képest limitált a beépíthetősége a gridbe, ergo mire vered megint?
Rejtély...
Ezt meg én linkeltem máshol...
Nem tűnik fel, hogy közeledve az Egyenlítőhöz egyre olcsóbb a telepítés, mert a fizikai is tudja a dolgát? (Meg arra fejletlenebb ország = olcsóbb munkaerő?)
![]()
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.10.11. 18:39:10 -
ManfredMacx #850 Akkor következzen a Sevilla melletti, 175 MW-os Don Rodrigo nevű naperőmű bemutatása.
A kivitelező a német BayWa re Gmbh, az építés ideje 2018.
A BayWa az áramot egy 15 éves PPA keretében értékesítette a Statkraft energiaszolgáltatónak.
Hogy milyen áron vásárolja az áramot a Statkratft, nem lehet tudni, amit viszont lehet tudni, hogy az elmúlt fél évben €40-€50/MWh között mozgott az áram tőzsdei ára Spanyolországban.
Zéró állami támogatás, zéró kötelező átvétel.
A kivitelezés és az üzemeltetés költségei így néznek ki:
![]()
810€/kW, Spanyolországban, az ottani munkabérekkel, nem valahol Indiában.
Hol van már az az 1600 dolláros ár, aminél nem lehet olcsóbban építeni?
A következő hozzászólásomban az áram fajlagos költségét és a megtérülési időt fogom bemutatni, mert arra is készült prezentáció.
-
#849
Mit olvassak el rajta? A vége nettó hülyeség. Zsinóráramot meg mi a faszom fog termelni? -
ManfredMacx #848 Nagyon jó a kérdés, holnap be fogok mutatni egy már működő spanyolországi erőművet a 37. szélességi körön, amelynek a főbb számai ismeretek. Nem kell matekozni sem, mert a kivitelező közétette a számításait.
Spanyolországról szerencsére már volt szó, érdemes újra elolvasni a #820 számú hozzászólásomat.
2017 óta nem volt tenderkiírás, minden új beruházás magánerőből épül, piaci alapon, a termelés értékesítése is a piacon történik (többnyire PPA-kon keresztül), a kérdéses erőmű szintén állami támogatás nélkül épült. -
#847
Arra a kérdésre feleljél, hogy ha mindenhol kiszámolható az, hogy mi az termelhető mennyiség és az telepítés árak ismertek, akkor hogyan jön ki a matek a 35. szélességi körtől felfele? Hogyan képzeled az olcsó áramot...?
Erre eddig nem tudtál se te se más válaszolni, csak lózungokat dobálni. -
ManfredMacx #846 Az a török átvételi ár 2013-tól 2017-ig élt, azóta már visszanyesték, helyette jön az új szaldós elszámolási rendszer.
A ciprusi árak 2013-asok, azóta jóval lentebb mentek. És azóta ugye eltörölték a minimum import árat, ami kb. le is felezte a panelek árát. -
#845
Mert Ciprus azon a szélességi körön van, ahol kijön már a kb. 30 Ft/kWh eladási ár értelmes termeléssel. Az ár összevetésnél simán azt felejted el, hogy a gázmotor eleve nem alaperőmű, de majd neki kell szabályozni, ha éppen nem süt a Nap. Ha az nem lenne, akkor 0 db PV cellát tehetnél le...
A török átvételi ár mókás, 40 Ft/kWh feletti úgy, hogy délebbre vannak nálunk.
Szóval továbbra is lelkesen bizonyítod, csak nem tűnik fel, hogy mik a napenergia korlátai...
Én egész egyszerűen azt nem értem, hogy a sok napelem hívő miért képtelen számolni. Képes olyan csont hülyeségeket leírni, hogy 4 Ft/kWh áram ár. Basszus a lehető legkönnyebb dolog meghatározni bármelyik projekt bevételi oldalát.
Load factor * kapacitás * évek száma * eladási ár = bevétel.
Pont. Ennyi a max pénz, ami be lehet szedni, ameddig kötelező átvétel van és büntetést nem fizetnek, mert képtelenek tartani az előre jósolt* termelési számokat.
Ennyi bevétel mellé akkor tegyék már oda a tetszőleges pénzügyi konstrukcióban épülő zöldvicc erőművet és számolják már ki, hogy akkor hol fog összeérni az egyenlet két vége az ismertek a telepítési árak? Sehol.
Kivéve, ha egy beruházás 80%-át mondjuk az EU állja és 20%-át a magán befektető. Ja, hogy így a 40 évből lesz 10 év megtérülés 11 Ft/kWh eladási ár táján. Így én is tudnék nyereséges vállalkozást futtatni... -
ManfredMacx #844 #history
Ciprus
2013-ban jelent meg az első nagyobb, 50 MW-os tender, melyen az átlagos ár €0.0866/kWh volt, ami jóval kevesebb annál a €0.1540/kWh-os árnál, melyet az áramszolgáltató a hagyományos dízel generátoroknak fizet. Cipruson tehát már évekkel ezelőtt megjelent a kvázi állami támogatás nélküli napenergia.
Jelenleg a napelemek az ország áramtermelésének 3-4%-át adják, de ez gyorsan tovább nőhet, ha a délis bürokrácia is úgy akarja.
Málta
Málta a háztartási méretű kiserőművek számára garantált átvételi árat biztosít, emellett 2 tendert írt ki a nagybb méretű erőművek számára. 2018-ban áramtermelésének kb. 7%-a származott napenergiából. -
ManfredMacx #843 #history
Törökország
Törökország 2010-ben hozott törvényt a napenergia szabályozására. Az építendő erőműveket 2 csoportra osztotta, az 1 MW alattiak számára nincs szükség különleges engedélyre és 13,3 cent/kWh garantált átvételi ár mellett termelhetnek 10 éven keresztül. Az 1 MW feletti erőművek építéséhez bonyolult engedélyeztetési eljárásra van szükség. A közelmúltig megépült rendszerek szinte mind az 1 MW alatti kategóriába estek, így is összejött azonban egy tekintélyes 5 GW-os kapacitás, mely a török áramtermelés közel 3%-át biztosítja.
![]()
2015-ben és 2017-ben is sor került egy 600 MW-os és egy 1 GW-os tender kiírására, ezek megvalósulása azonban vontatottan halad. Ennek oka részben az ország gazdaságát sújtó válság, részben pedig a balkáni típusú bürokrácia.
“Acquiring the necessary permits from countless local and central governmental authorities is rather too difficult. It takes too much time, and people working for government [and] responsible [for] the necessary permits have little knowledge about what to do. Since they do not know much, they are not very eager to do anything, to sign anything.”
A kormány a növekedés felgyorsítása érdekében idén májusban új szabályokat vezetett be a kisméretű erőművek számára. A 10 kW alatti rendszereknél egy szaldós rendszert hoztak létre azok számára, akiknél a saját fogyasztás eléri az 50%-ot, másrészt a bonyolult engedélyeztetés nélül építhető rendszerek méretét 5 MW-ra emelték. -
ManfredMacx #842 #history
Libanon
Ha van forró pontja a napenergiának a Közel-keleten, akkor Libanon az.
2017-ben 180 MW kapacitást tendereztettek meg.
Tavaly már egy olyan 300 MW-os tender jelent meg, amely 210 MWh tárolót is tartalmaz. Ez jóval nagyobb a Tesla ausztráliai akkutelepénél.
Ha ez mind nem lenne elég, egy 500 MW-os tender esetleges kiírása is képbe került.
Márpedig Libanonnak szükség is lesz minden új erőműre, hiszen a 3,6 GW-os csúcsigényével szemben a jelenlegi 2 GW-os összkapacitása miatt erősen importra szorul.
A kormány célja egyébként, hogy 2030-ra a megújulók elérjék a 30%-os arányt.
Szíria
A polgárháború sem tudta megakasztani Szíria zöldítését, sőt a szétlőtt infrastruktúra akár még pozitívan is hathat a folyamatra.
2018-ban épült fel az első nagy, 1,25 MW-os naperőmű Damaszkusz mellett.
A kormány további 9, még nagyobb erőművet tervez.
Na de miért is lehet érdekes a Közel-Kelet számunkra?
Van az a narratíva, hogy ez az egész napelemesdi csak a nyugati jóléti társadalmak pénzszórása, akik nagy jó dolgukban már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel, vagy a zöld pártok erőltetik.
A felsorolt közel-keleti országokat viszont nem lehet azzal vádolni, hogy nem tudják már hova tenni a pénzüket.
Meg azzal sem, hogy a zöld pártok, és a szvazóik miatt van az egész. Vannak ugyan arrafelé is "zöld" pártok, de az más, nem környezetvédők, hanem iszlamisták, a zöld az iszlám színe ugyanis. Na meg egyáltalán, nem igazán szokás arrafelé foglalkozni a választókkal.
Ha nem ezek miatt, akkor miért?
Kőkemény gazdasági racionalitás miatt. Mert olcsó. Olcsóbb a földgáznál is, ami pedig némelyik országban szinte a kert végében tör fel.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 23:53:17 -
ManfredMacx #841 #history
Gázai övezet
(Az is mediterrán "ország" lenne elvileg)
2017-ben a Világbank támogatásával indult egy 2,5 millió dolláros pilot projekt, melynek keretében 1000 háztartást szerelnek fel, összesen 1 MW napelemmel. Emellet 34 kórház kap szintén 1 MW napelemet. Tavaly augusztusban 0,5 MW már fel volt szerelve.
2018 októberében egy újabb program indult, melyben ezúttal a háztartások mellett kisvállalkozások is részt vehetnek, és összesen 1,7 MW telepítését tűzte ki célul. A programban résztvevőknek havi részletekben kell visszafizetniük a rendszer költségét, az így befolyó összegből újabb projekteket fognak támogatni (revolving fund).
Szépen látható itt is az árcsökkenés, egy évvel később kevesebb pénzből is többet tudnak telepíteni.
A magánszektor sem marad ki a jóból: a Prico group egy 7MW-os erőművet fog építeni Gáza ipari parkjának üzemeire. Az így megtermelt áramot a dízelből nyert áramnál 10%-kal ocsóbban fogják értékesíteni. Dízel meg ott ugye vagy van, vagy nincs.
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.10.08. 18:30:32 -
ManfredMacx #840 #history
Izrael
Izrael az 50-es évek óta kutatja a napenergia felhasználását, fotovoltaikus rendszereket azonban csak a 2010-es évek elején kezdtek nagyobb mennyiségben telepíteni. 2014 után a növekedés lelassult és valamivel kevesebb mint 1 GW-ot ért el, a napenergia aránya az elmúlt években kb. 2-3%-ot tett ki, ami körülbelül a magyar értékeknek felel meg.
2017 végén a kormány új támogatási rendszert jelentett be: az 5 MW alatti, épületekre vagy víztározókra telepített napelemek számára garantált átvételi árat vezettek be 25 évre. A intézkedéstől a következő néhány évben 1,6 GW új kiserőművi kapacitást várnak.
Emellett természetesen Izrael is bevezette a nagyobb méretű erőművek számára a tendereztetést. Nemrég lezajlott az első tender, melyen 4 cent/kWh ár született. Ez jelentősen olcsóbb a földgázból előállított áram áránál.
“The world is moving toward clean, decentralized energy, and Israel is moving in the same direction,” Assaf Eilat, the chairman of the Electricity Authority, told The Marker. “We believe that renewable energy will have a significant role and we’re preparing for this." -
ManfredMacx #839 #history
Egyiptom
2014-ben jelentették be a Benban naperőmű építését, következő évben pedig a Dabaa atomerőműét. Míg ez utóbbi építése meg sem kezdődött, a Benban Solar Parkon már az utolsó simításokat végzik. Az 1,8 GW-os erőmű várhatóan decemberben kezdi meg működését, hogy azután évi 4 TWh árammal lássa el az országot. Egyetlen naperőmű az ország szükségletének 1,5%-át fogja biztosítani.
![]()
2014 óta az Egyptian Electricity Transmission Company is tendereztetett már 600 MW kapacitást, melyen a legolcsóbb ajánlat 2,75 cent/kWh volt.
A magánszektor sem maradt tétlen, az Arabian Cement Company például áramigényének 4%-át egy PPA keretében napenergiából fogja fedezni.
Mielőtt áttérnénk a következő kontinensre, álljunk meg néhány szóra Afrikánál.
2018 során 3,7-ről 5,1 Gw-ra nőtt Afrika napenergiás kapacitása, majd idén az első negyedévben további 556 MW-tal bővült.
Van egy olyan érzésem, hogy a következő években egy hatalmas napenergiás boom fog következni a kontinensen.
Napsütés: pipa.
Növekvő áramigény: pipa.
Nem nagyon létező infrastruktúra: pipa.
Afrika gazdasági növekedését nem a szén, nem a földgáz és nem is az uránium fogja hajtani, hanem a Nap.
Ahogyan a vezetékes telefont átugrották és rögtön a mobiltelefonnal kezdtek, úgy fogják átugrani a vezetékes áramot és napelemeket meg tárolókat fognak telepíteni, mert így lesz olcsóbb.
-
ManfredMacx #838 #history
A hosszúra nyút nyáriszünet után folytatódik a történelmi sorozat.
Elsőként áttekintjük a többi mediterrán ország elmúlt néhány évét.
Ezután második negyedéves statisztikák jönnek, melyek ezúttal éppen passzolni fognak a tárgyalt időszakhoz.
Majd egy kis szénpiaci körképpel fojtatjuk, végül az 5 hullám eredményeivel zárjuk az első részt.
Következzen is akkor néhány mediterrán ország, hiszen van jó néhány.
Algéria
Algériában, noha az adottságai kiválóak lennének, némi szerencsétlenkedésen kívül nem sok minden történt ezidáig. A terveik szerint azonban 2030-ig 13,6 GW naperőművet építenének, amit nem neveznék ambíciózusnak egy ekkora ország esetében. Talán majd a magánszektor lendíti fel a telepítéseket?
Tunézia
Algéria keleti szomszédja jóval előrébb tart. Már 2017-ben kiírta az első 70 MW-os tendert. Az idén pedig egy 500 MW-os tender zárult le, ahol a legalacsonyabb ár csupán 2,44 cent/kWh volt, a Tataouine nevű provinciában. A nyertesek között természetesen német cégeket is találhatunk.
Az első 10 MW-os parkot augusztusban át is adták:
![]()
Líbia
Líbiában nem beszélhetünk működő államról, ezért itt a helyi kezdeményezések jellemzőek. Az infrastruktúra, mondhatni, meglehetősen szét van lőve, az ellátás akadozik. A napenergia decentralizált természete éppen ilyen helyzetekben jön jól.
Az ENSZ 15 líbiai kórházra telepített napelemeket, növelve ezzel az ellátási biztonságot.
![]()
Utoljára szerkesztette: ManfredMacx, 2019.09.29. 00:01:25 -
#837
Nem 2013-as adatokkal dolgozom. A videó is mutatja, hogy hol tart ma az ár ott.
A videó lényegét sem értetted meg.
Trollkodj még egy sort. Lényszi. Úgy hiányzik... -
ManfredMacx #836 Miért kell 2013-as adatokkal dolgozni? -
#835
Igen, akkor az ott egyes helyeken 5000 USD/kWe volt. Itthon a legutolsó erőmű 1600 táján épült.
Azt is láttad, hogy kb az erőmű árának alig 1/3-a volt már csak a panel? Ergo kurvára nem számít, hogy az mennyire lesz olcsó, ha maradék 2/3 beton, acél, kábel és más, ami hullámzik vagy stagnál.
Ebből 0,13 load factor mellett nem lesz értelem, se nem olcsó. 0,2-0,22 load factor felett már igen. Csak az nem Magyarország...
Másegyéb ökörség mára tőled? Nagyon hiányoltam a napiszar kommentjeidet...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.26. 13:59:51 -
ManfredMacx #834 2013-as adatok, $5/W telepítési ár...
Miután évekig azt hajtogattad, hogy $1600/kW, aka $1,6/W áron épülnek az erőművek. Érdekes dolgok ezek.
-
#833
A magyar hálózat úgy 3GW naperőművet pusztán műszaki szemmel elbírna, csak ha nem 15 év feletti megtérülést akarnak, akkor az áram átvételi ára a jelenlegi végfogyasztói ár felett lesz. Ha csak a teljes éves fogyasztás 10%-át ez adná akkor is minimum 15%-kal dobná meg az áram árát.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.09.26. 12:05:24 -
Xsillione #832 Ott a terv azért nem teljesen eszetlen, csak finoman jelzi a naperőmű gondjait:
Paks 2 ad 2,4 GW-t, a nem szén alapú mostani 1-2 GW marad, hiszen csak a szén lesz kiváltva, azaz az a 7 GW nap, az a maradék 1-2 GW (egyébként ingadozó, csúcsigényt kellene, hogy kiszolgálja), mivel az alap 3-4-5 GW igény az marad a most meglévő (és építés alatti) nem szén alapú rendszerek által. És persze drágább lesz, mint most, ezen nincs mit kekeckedni, ha 2 GW szénerőművet 7 GW nappel váltunk ki, akkor ez magában is drágább (nem harmad ár a nap telepítési költsége...) az egyébb kötlségek pedig ott drágábbak, mert egy szétszúrt vackot kell összehangolni, ráadásul mindenképpen kell majd valamilyen tároló megoldás is.
