A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #177 Nézd én nem ismerlek, nem tudom, mit tudsz, próbálom szájbarágosan magyarázni annak aki nem tudja.
Ha te tudod, akkor azt is tudod, hogy Newton a törvényében a tehetetlenséget nyitva hagyta, csak leírta, hogy mit tesz. És hogy az azóta is nyitott. Így nincs semmi fura, ha azt más, mondjuk hogy én is vizsgálom. Eötvös mérte, mások ma se érdeklődnek, csak számolják úgy, mintha az súlyos tömeg volna.
Én meg most azt mondom, jól teszik- szerintem is az az oka. Mondhatná más is, más okkal is, de senki nem teszi.
Én meg azt mondom, hogy a tömegpont nemcsak a gyorsulási vektorok nyelője, hanem forrása is. Pontosabban a töltés által tevezett gyorsulásvektorok előbb kilépnek (forrás= tömegtaszítás), a térben szétoszlanak a végtelenig, majd ugyanazon az úton (parányi késéssel) vissza is térnek (nyelő=tömegvonzás), miközben nyugalmi állapotban, távol más tömegtől az egyenlegük minden pontban nulla.
Vagyis minden tömegpont egyszerre vonzó, és taszitó, amit te antigravitációnak mondasz, csak a sztituációtol függ, hogy távolodás, vagy zuhanás, vagy távolságtartás történik.
A szituáció pedig a tili-toli vektorok aktuális egyenlegétől, skaláris és vektoriális szorzatától függ, amit még az is befolyásol, hogy a terjedési sebességük véges.
Így azután, ha gyorsulni kezd, könnyen lehet, hogy a kilépő gyorsulási vektor az időeltolás miatt vele szembe került nulla vektorral találkozik, és antigravitáció - taszitó erő lép fel pusztán önmagával szemben.
Nézd, már szinte dalolok, egy pacsirtaszív is megesne rajtam. Jobban elzenélni nem tudom. Legfeljebb nem értitek meg, nagy ügy, mindnyájan megvoltunk eddig is..