A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #891 Megértettem- hogy kezdjük az árapály törvénnyel.
Metodikailag bizonytalan vagyok, ezért kezdetben csak felsorolok néhány jelenséget, ami ismert, és ehhez tartozik.
És amelyeket többnyire csak különféle alkalmazott tudományágak vizsgálnak:
- Az árapály miatti tengerjárást a hajózás
- A föld felület és földbelső változásait az égitestek miatt. (geodézia)
- A Föld-Hold rendszer távolodását (csillagászat)
- A gázbolygók holdjainak melegedését,
- Árapály erőműveket (Energetika)
- Egyes kozmikus jelenségeket
Sőt-az árapályjelenségek irodalomban is megjelennek. Itt nem arra a bizonyos gyerek versikére gondolok, ...várjuk meg, míg jő a dagály...hanem pl. Victor Hugö: "a Tenger munkásai". Nagyon szép könyv.
Emellett sok példa van, amelyet a mai fizika elhallgat, mondván, "amit mi nem tudunk, az nincs".
Alapjába véve azonban az árapállyal a Fizika kellene hogy foglalkozzon. Azonban az megelégszik a félbehagyott Newton törvények csócsálásával, a teher nagy részét az alkalmazott tudonmányágakra hagyva, akik azt így, vagy úgy próbálják sikerrel feldolgozni.
Muszáj volt ezt felvezetnem. Hiszen én gyakorlatilag az egész képzésem során nem találkoztam az árapály említésével sem, és tudom, hogy így vannak ezzel mások is.
Holott életünknek ez a legvalóságosabb, és a legáltalánosabb törvénye: a valós testek gravitációja, amely tömegvonzást és a tehetetlenséget is egyformán tartalmazza.
Ez az univerzumok egymás közötti, és önmagukon belüli rendeződésének egyik alapköve.
Amihez megnevezhetetlen topiktársaim hozzászólni se tudnak, de azért mégis megteszik ellentmondást nem tűrően. Amiről könyvet írok (a tartalomjegyzékét feltettem a www.megismerhetetlen.com-ra, ahol egyébként művészettörténelem is van.)
És mert nevetségesnek, és hamisnak látok mindenféle elfogadott humán és reál nézeteket, szükségesnek érzem, hogy ezt kifejezésre is juttassam.
Ennyi.
(Legközelebb már csak az árapályról próbálok írni.)