A fizika és csillagászat közös témái
-
forrai #897 Patiang
Számomra olyan rendhagyó, hogy valaki a tárgyban, normálisan szólit meg, hogy elfelejtek rá válaszolni is.
1. A gravitáció tömegvonzás, és egyben tehetetlenség is. (Például ez az egyik, amit állitok.) Mert szerintem a tehetetlenség a test vonzása önmagára. Így nem más, mint gravitáció.
És ez azért lehetséges, mert a test folyamatosan újraépíti a gyorsulási vektormezőt, ami a tömegét reprezentálja. Gyorsulása esetén azonban azok nem fedik át egymást, hanem a korábbi az aktuálissal kölcsönkapcsolatba lép.
Így a tehetetlenség a gyorsuló test vonzása önmagára, és nem más. Nincs tehát mit inga mérésekkel bizonyítani.
Newton még nem tudhatta, hogy a gravitáció is véges fénysebességú, mi azonban már tudjuk.
Ebből azután történhetnek következtetések.
Például az E=m*c^2 képlet magyarázata.
Mert ha a tömeg sebessége a korábbihoz képest fénysebességüre nő, akkor a saját vektormezői végtelenül összeadódnak.
Ami virtuálisan végtelen tömegének felel meg.
2. De a legérdekesebb az, hogy bizonyitottam: a Hubble törvény az árapályból származtatható, és hülyeség sötét tömegként keresni.
3. Az árapály a valós testek gravitációja, tehát a gravitációból származtatható, esetenként energetikai hatású folyamat. A többi hülyeség, csak szélsőséges esetben (pl. nagy távolságokon ) igaz.
4. A gravitáció egyetlen testben is, kifelé és befelé is létezik, mindkét irányba csökkenő gyorsulási vektorokkal, maximummal a felülete közelében.
Mert a felületen csak homogén gömb alakja esetén leledzik. Vagyis nem kell hozzá két test. A gyorsulás mező tehát egyetlen test reprezentánsa.
5. Mindez együtt azt bizonyítja, hogy a mai fizika a gyorsítók ellenére sokkal inkább kis betűvel írható, mint Nemecsek Ernő, a Pál utcából.