Hadviselés a világűrben

Kondenzátorokra tippeltem én is, de azt hittem ennél jobban terheli a hálózatot a feltöltésük.

Ez a mondat zavart meg:
" a nagyon rövid (a másodperc 0,023 milliomod részéig tartó) impulzus teljesítménye 411 billió watt volt, ez az ezerszerese a teljes Egyesült Államok áramhálózata átlagos teljesítményének"
Ide nem kellene a mértékegyégbe egy idõtényezõ?

Egy hatalmas kondenzátor-teleppel oldják meg, amely 192 modulból áll. 60 másodpercig a hálózatról töltik õket, hogy aztán kevesebb, mint fél másodperc alatt leadja a fél millió amperes teljesítményét. A kondenzátor modulok 3x3x4 méteresek, egyenként 11 tonnát nyomnak.

Nincs szükség külön erõmûvet építeni mellé, a hálózatról (amibe õ is majd betáplál) képes felvenni a szükséges árammenyiséget. A cél pedig pozítiv energiamérleg, vagyis a folyamatos mûködésnél a fúziós erõmû megtermeli a saját mûködéséhez szükséges energiát, sõt, még annál is többet.

Csak hogy feldobjam a topicot:
http://index.hu/tudomany/2012/03/23/elsutottek_a_vilag_legnagyobb_lezeragyujat/

1,8 megajoule (az hány kalória? :)
A lézer optikáját komolyan megrongálta, a lövés, de hamar cserélték.

Azért buli ez a nagy befektetett energia. Kíváncsi lennék, hogy hogyan termelik (gyûjtik?)és tárolják. Ha mûködõképes lesz a fúziós erõmû, mi lesz az indítómotor, hogy két hetes szerviz után újra be tudják indítani? Kell melé egy (hasadós fajta)atomerõmû?

Akkor lehet, hogy tényleg az volt. Eddig nem láttam lassabb meteort az egy szempillantás alatt elsuhanó, egyszerû fénycsíkot produkálónál.

Ez pedig olyan lassú volt, mint egy mûhold. (Vagyis amit én mûholdnak gondolok, mert gyorsabb mint a repcsi, apró fény mint a csillagok, nincsenek villogó jelzõfények).

Pardon, de mit értesz az alatt, hogy "túl lassú"? Egy 60-70km magasan, meredek szögben érkezõ meteor vízszintes irányban nem feltétlenül mozog látványosan...

Nem petárdáztam, senki sem lõtt fel tüzijátékot akkor, és egy csepp alkohol sem volt bennem :D.

Szokásom, hogy amikor kilépek egy zárt térbõl, akkor felnézek az égre és így tûnt fel.

Elég magasan lévõnek tûnt tûnt, és egyenes vonalban haladt, majdnem a fejem felett, viszont fényre meg a záró lepottyanásra hasonlatos a második flare videóhoz amit Ninju belinkelt. Szóval nem tudom. Annyira nem is fontos, puszta kíváncsiság az egész :).

Köszi a linket Cifu, túl lassú volt meteornak, de körbenézek az oldalon.

Esetleg nem lehet, hogy egy ejtõernyõs jelzõrakétát láttál?
Valami ilyesmit:
http://www.youtube.com/v/_bYi7MsKQxU&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

http://www.youtube.com/v/5IBHWzFBmfI&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Több meteorraj is aktív, szvsz azok egyikét láthattad.

Ajánlott link (bal oldalon vannak az aktív meteorrajok, keres rá a nevükre)

A gonosz kici kinaiak az ürböl bombázák usankát, és eut, és az az egyik biologia fegyver ledobását látta Zsolo, és a kici kinaiak a sok petárdát/tüzi játékot használták elterelésre.

Szilveszter éjjel?
Esetleg augusztus 20-án estefelé nem láttál fura fényeket a Duna felett?:)

Sziasztok!

Offtopic leszek, de itt gyakrabban járnak, ezért ide írok.

Szilveszter este, olyan 23 óra magasságában láttam a Deák térrõl egy erõsen sárga fényt fenn az égen, keleti irányba haladt, úgy nézett ki mint egy test ami ég a légkörben (az "eleje" égett), viszont sebességre meg nagyon lassú volt (egy kis meteorhoz képest). Ahogy haladt gyengült a fénye és kb. 1-2 perc múlva ilyen gyenge pulzáló fénye volt csak (konkrétan úgy tûnt mint ami dugóhúzóba került és köröket leírva esik lefelé), majd teljesen eltûnt a házak mögött.

Azért ragadta meg a figyelmemet, mert sokkal fényesebb volt a látható csillagoknál (amik egyébként is kékesek), vagy más mozgó objektumoknál.

Tudjátok esetleg, hogy mi lehetett ez? Vasárnap keresgéltem hátha lepottyant valami mûhold abban az idõben, de nem találtam semmit.

Köszi :)

(Ha nagyon-nagyon offtopic kérlek irányítsatok át a megfelelõ topicba)

Korábban raktam be képeket mire képesek amatõr szinten már, illetve professzionális képalkotó kamerákkal. Egy-egy nagyhatalom radarokkal és optikai eszközökkel vegyesen kémleli az eget, én úgy vélem, hogy, elég jó sejtésük van minden fent lévõ mûholdról. :)

A csökkentett észlelhetõség csak bizonyos szintig játszik. Csodák nincsenek... :)

A legújabb dollármilliárdokért fejlesztett ilyet is kiszúrták azonnal az amatõrõk. Ki is verte a biztosítékot a Képviselõházban vagy a Szenátusban. Le is lõtték a programot.

A pályájukon kívül semmit sem lehet tudni, és már 20 éve és léteztek alacsony észlelhetõségû mûholdak.

A mûholdak létezését nem tudják tagadni -> a már említett amatõr mûhold-megfigyelõk sacc per kábé mindent látnak :D

Elsõsorban nem is a harci, hanem a felderítõ mûholdakra gondoltam, pl amerikai Elint mûholdak már a hetvenes években is lehettek 50 méter átmérõjû radarernyõvel, és azóta talán még maszívabbak is építettek, persze ezeket még nem oldották fel a titkosítás alol, pedig az optikai felderítõket már azért lassan kezdik nyilvánosságra hozni.

Az ûrprogramokkal az a helyzet, hogy elég nehéz õket titokban tartani. Elég a nemrég megesett X-37-re gondolni (cikk már úton), amatõr csillagászok (illetve "mûholdvadászok") teljesen hétköznapi eszközökkel a nyomára akadtak, és folyamatosan követték a pályáját. Még az 1960-as éveket képviselõ Sz-75 légvédelmi rendszer radarjai is képesek voltak a 300-400km magasságban keringõ mûholdak észlelésére, noha a követésére nem. A direkt mûholdak követésére mûködõ radarok (biztosan rendelkezik vele: USA, Oroszország, Franciaország, Kína) pedig néhány hét alatt az általuk "belátható" régióban tartózkodó mûholdakat a Geostacionárius pályáig bezárólag képesek követni (ugye a GEO pálya azt jelenti, hogy a Föld egy adott pontja felett kering ~36 000km magasságban, emiatt ugye ha a Föld túloldalán van az a pont, akkor a mûhold sose fog a radar látószögébe kerülni).


A 23mm-es Neudelmann-ágyú, ami az Almazokon volt

Éppen emiatt maguk a mûholdak pályái ismertek. Hogy mi van rajtuk, az más kérdés persze. A szovjet Almaz ûrállomásokon (Szaljut 2, Szaljut 3 és Szaljut 5) volt egy 23mm-es gépágyú, amennyire meg lehet ítélni, eleddig ez volt az egyetlen (pardon, három volt belõle) céltudatosan felfegyverzett ûreszköz. A második a Poljus, amit az elsõ Enyergia rakétaindítással vittek volna fel. Ez egy "harci mûhold" prototípusa lett volna, kvázi kényszerbõl készült, mivel kellett egy nagy méretû dolog, amit az Enyergia felvihet az elsõ útján, de eredetileg semmi ilyesmi nem készült volna. A Polyus nem állt pályára azonban.



A Polyus az Enyergia hátán, a "MIR" felirat a megtévesztést szolgálta
Ami az amerikai mûholdakat és ûrhajókat illeti, az ismeretek szerint soha nem vittek fel fegyvert. Hozzá kell viszont tenni, hogy sok katonai mûhold és az Ûrsikló több küldetése is titkosnak volt minõsítve, így nem tudjuk, hogy volt-e rajtuk vagy sem.

Az igazság az, hogy a LEO (>1000km keringési magasság) pályáig a Földrõl indított rakéták hatásosabbak. Második lehetõségként a célpont mûhold (ûrállomás, ûrhajó) pályájához közel keringõ olcsó, egyszerû "öngyilkos-mûhold" sokkal hatékonyabb, egyfelõl nem sért semmiféle egyezményt, másfelõl ha egyszer egy "vadász-mûhold" tüzet nyitott, hamarosan így vagy úgy, de el fogják pusztítani -> következésképpen nem is éri meg felfegyverezni, mivel több lövést úgy se nagyon adhatna le...

A jövõ latolgatás mellett érdekes hogy a múltban hány titkos katonai ûrprojekt létezett, pl. az amerikaiak lassan kezdik nyilvánosságra hozni a hidegháborúban használt felderítõ mûholdjaikat, talán a ma létezõ programokra is rácsodálkozohatunk 30 év múlva, hogy nem is hittük volna mik léteznek...

Igazad van, kár volt betolakodnom ide ezzel. Bár a Te hozzászólásod volt az, ambõl már majdnem kiderült valami, de aztán mégsem. Tényleg laikus vagyok a témában, tehát fogalmam sincs hogy mire használják, de errõl szintecsak összeesküvéses oldalakon vannak találgatások. Még a wiki is gyanakvó...

Mégegyszer, bocs az offért.

Már anno kifejtettem a HAARP terén a véleményemet. Keress utána. Nem, se nem Sci-fi, de a világûrben való hadviseléssel abszolute nincs kapcsolatban.

Ennyire magadtól is rájöhetnél. Lévén magaslégköri hatásokról van szó. Az meg ugye még nem világûr...

A számokkal óvatosan bánnék. A HAARP szerintem ritkán megy folyamatos üzemben...

Abban sem vagyok biztos, hogy ki finanszírozza. Az idézett mondtat csak a szokásos tiboru hasonlat, a HAARP jóval többet csinál, mint "sarki fényt tanulmányoz". Az ionoszfér ennél jóval fontosabb más szempontból.

Hát, sokkal okosabb nem lettem a témában. A blog szerzõje nem tudom mennyire hisz/nemhisz az adott témában, én úgy vettem észre, inkább anyagot gyûjt ezerrel, és ezeket tárja az olvasó elé - ritka kivételtõl eltekintve - nem foglal állást. (mondom ezt úgy, hogy több írását olvastam, amúgy le a kalappal elõtte!)

Ezzel azért egyetértek:

Azon persze minden józan gondolkodású ember csak kuncogni tud, ha azt hallja, hogy a Pentagon évente több tízmillió dollárt áldoz csupán azért, hogy a sarki fényt tanulmányozza (a HAARP energiaigénye megegyezik egy ötvenezres városéval; a generátorok naponta mintegy 150-200 tonna gázolajat égetnek el). Nem csoda, hogy az alaszkai létesítmény megmozgatta az emberek fantáziáját.

A hozzászólásokat is elkezdtem olvasni, de csak találgatnak ott is... :/

1999-es adás...

Megnézem azt a konteoblogos összeállítást. Kösz.

Tiboru egyikben sem hisz, poénból írja az egészet. A konteó, mint téma addig jó, amig az ember viccként kezeli és a köré épült cáfolatokból tanul.

A Spektrumon is leadnak már ezek szerint minden szart. Mivel ~3 éve nincs tuner kártyám gõzöm sincs, hogy mit adnak. Néha fél füllel hallok ezt-azt, mikor fater nézi, de minden dokucsatornánál alapvetõ színvonalzuhanást láttam. A fordítások megy egyenesen borzalmasak.

Konteó-blogot ajánl a realista?? <#ijedt>

És hol lett boncolgatva? Mert a topikjában, amit itt a tudományosban nyitottak, megjelent a szokásos két tábor, (realista szkeptikusok vs. konteósok) és sajnálattal konstatáltam, hogy Ti mint tudós realisták, erõteljesebben offoltatok mint egy hegyitroll...

Ha itt is felmerült a kérdés, akkor átnyálazomezt a topikot. Amúgy megnézted a videót? Mert ez a spektrumon ment le, tehát nem egy "zugblogon"...

Olvasd el a kommenteket, több példa van rá, hogy miért hülyeség az egész konteó vonal.

Alapvetõen arról van szó, hogy sem a teljesítménye sem a hullámhossza nem olyan, ami különleges lenne. Voltak és vannak nála sokkal brutálisabb sugárzók.

Az egész röhejese, mert az ionoszféra durva megzavarásához képest akkora energiamennyiség van a HAARP-ban, minha a Himaláját körömreszelõvel akarnám lebontani...

Röhjes az egész téma. Túl sokszor lett már boncolgatva.

Hadrendbe állították az elsõ csillagháborús fegyvert - avagy mit takar valójában a HAARP project? (T-akták, dokumentumfilm 1999-bõl.)

Lyukak az égbolton - A HAARP projekt, út a világuralom felé

Nem értek hozzá, tehát nem mondom azt hogy ez így van, vagy hazugság, ezért kérem a profikat, nézzék meg, és boncolják szét a legjobb tudásuk szerint, hogy ne csak a gumiban legyen téma. :P

Avagy mi a realitás és mi az, ami csak a Sci-fikben megy el.

@The Protector:
Hy.Egy elméleti kérdés.
Ha egy tárgy fénysebességgel halad azt meg lehetne figyelni ûrteleszkóppal,kamerával vagy ilyesmi?Atóól függetlenül h milyen irányba halad hozzám képest és mekkora a tárgy.
Tahát akkor az a valami azonnal itt is lenne?

Nem azonnal lenne itt, de egyszerre érkezne meg a róla visszaverõdõ (és általa kibocsátot) fény- és más hullámokkal.

Gyakorlatiasabban:

Van egy cucc, ami 6 fényévre van. Egyhelyben áll (vagyis kering a csillag körül). A kép amit tudunk csinálni róla hat éves lesz, mivel ennyi idõre ven szükség, amíg a fény eljut onnan hozzánk. Ennek me

Tegyük fel elkezd hirtelen fénysebességgel haladni felénk. Ugyanolyan gyors lesz ezáltal, mint az elõbb, még "álló helyzetbõl" érkezõ fény. Vagyis ugyanakkor érkezik meg, mint az.

A megfigyelõ szempontjából azt látjuk, hogy a tárgy továbbra is egyhelyben áll, mert az ugye még 6 évvel korábbi állapot. Amikor megérkezik hozzánk az a "kép", amelyen már közelebb van, az a fénysebességgel érkezõ tárggyal együtt történik. Vagyis mi úgy észleljük, mintha hirtelen egyszercsak elénk "teleportálna".

Na most nézzük ezt reálisabb megközelítésben:

Az ûrhajó a fény sebességének felére képes felgyorsulni (elmélet!), 6 fényévrõl indul, az idõpont T. Elkezd gyorsítani felénk közeledve, felgyorsít mondjuk egy év alatt (vagyis T+1 év) 0,5c-re (c = fénysebesség), mintegy tizenegy és fél évet utazik ezzel a sebességgel, majd egy éven át fékezni kezd, és megérkezik hozzánk.

A megfigyelõ szempontjából ez úgy néz ki, hogy a T képét (amikor elkezd gyorsítani) 6 év alatt ér el ide. Amire felgyorsított az utazósebességére, vagyis T+1 év, a távolsága mondjuk hozzávetõleg 5,75 fényév. Halad tovább felénk. Mivel a fény sebességének a felével halad, ezért mikor mi leglátjuk, hogy elindult (T+6 év), õ már az út csaknem felét megtette! Mivel pedig gyorsan közeledik, egy picit elnyúlt csíkot látunk.

Ezek szerint ha vmit figyelek és meglátom a távcsövemen az azonnal itt is lesz?

Csak akkor, ha a megfigyelt tárgy pontosan feléd közeledik.
Ha más irányba halad, akkor továbbra is meg tudod figyelni, de a valós helyzetét azonban "idõcsúszással" veszed csak észre. Ha például tõled elfele távolodik, és hat fényévre volt eredetileg, akkor így néz ki:

T (kiindulási idõ): ugyanott látod, ahol van - hat évvel késõbb (ugye ennyi idõ kell, amíg ideér hozzád a fény).
T+2 év (az egyszerûség kedvéért): A tárgy már 8 fényév távolságra van tõled, tehozzád viszont még csak a 7 fényév távolságra lévõ képe jutott el (A T+1 évben róla visszaverõdött vagy általa kibocsátott fény ért el hozzád).

A lézer akkor lesz hasznos ha a hadi eszközök elképzelhetetlen sebességgel fognak közlekedni, és a hagyományos lövedék használhatatlanná válik.

1.: Igen, komoly áttöréseket értek el. Ezért kapott kaszát a légierõ YAL-1A programja, meg a haditengerészet MW-os lézerprogramja. Jelenleg van egy szerény programja a NAVY-nek, és egy technikai demonstrációs programja az USAF-nak. A Rheinmetal problémája annyi, hogy kb. 2-5 év késésben vannak az amerikai cégekkel szemben.
2.: Nem hangoztatják, hogy a légköri zavarok (esõ, köd, por) mennyire káros a rendszer hatékonyságára. Ugyebár el lehet mondani, hogy a jelenlegi lézerfegyverek nem igazán "minden idõjárási körülmények között bevethetõek". Mégnagyobb baj, hogy ez feltehetõen nem is fog megváltozni..
3.: A kedvecem, amikor gumicsónakokra és hasonlókra lõnek lézerrel. Fogsz egy méregdrága, roppant bonyolult (ie.: hadrafoghatósági ráta terén kétségekkel rendelkezõ) rendszered, ami ugyanarra képes, amire egy roppant egyszerû, kiforrott és megbízható nehézgéppuska vagy gépágyú...

Ha linkeltek hajokrol képet akkor majd légyszi irjátok oda hogy hány méter széles, milyen hosszu. Igy jobban bele tudom élni hogy én vagyok a kapitány. :D:D:D:DD::D

Igen, a Jovian-világ hajói nagyon jól eltaláltak... bár maga a harcrendszer persze a Mechák köré épül, így meg már kevésbé szép. ^^

Az Adamist nagyon logikusan van felépítve, ugye a gömb forma adja a legkisebb felületet a legnagyobb térfogattal. A radiátorok picinek tûnnek nekem, de amúgy nagyon korrekt. Talán az ion-hajtómûvekbe tudnék belekötni, túlságosan is aprók, ugyebár az ion-hajtómû tolóereje a felülettõl is függ (a nagyobb ûrszondák, mint a JIMO esetén ezért voltak egész méretes panel-szerû ion-hajtómûvek). Ezek a pontszerû hajtómûvek cseppnyi tolóerõvel bírhatnak csak...

A WASP-ok ötletes kis szerkezetek, a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétán elõször mondjuk hullámzott a homlokom, de aztán végiggondolva nem is akkora hülyeség. A szilárd hajtóanyag stabil, jól tûri a tárolást, nem igényel karbantartást, nem igazán tud elromolni. Nem véletlen, hogy a ballisztikus rakétáknál is szinte csak szilárd hajtóanyagú rakéták terjedtek el.

Na basszus, az elsõ képet nem hozta be, remélem most berakja.

A rakétasilóit jól eltalálták. De azok az antennák tényleg furák :D

Nekem ez a kedvencem.


A lakómodulok elforgathatóak, így ha a hajó gyorsul, akkor csak szimplán a gyorsulás irányába fordítják, ha befejezi a gyorsítást megint elfordul és a gyûrû elkezd forogni. Így minden helyzetben biztosítva van a mesterséges gravitáció. Viszont errõl meg nagyon hiányzik a nagy üzemanyagtartály.

A másik pedig ez.














Iszonyat hülyén néz ki, de nem rossz elképzelés.

Közben amúgy a DeviantArt-on találtam egy még jobb modellt, egyszerû, letisztult... de például radiátorok ezen sincsenek.









Ez egy "rakéta-hordozó" hadihajó akar lenni, de kvázi így nézhet ki egy bolygóközi hajó-hajó rakéta is. A cél közelébe viszi a kissebb rakétákat, ahol kiengedi õket, és a "rakéta-raj" remélhetõleg túl tudja már terhelni a célpont közelvédelmi lézereit, gépágyúit, rail-gunjait.

Látványos, hogy kerüli az áramvonalas kialakítást -> teljes joggal, a világûrben ugyebár nincs légellenállás. Az is feltûnõ, hogy nincs páncélozva -> a tömeg/üzemanyag arány miatt nem engedheti meg magának, hogy páncélt cipeljen magával.

Érdekesség a szintén egyszerû "bombák" kialakítása.

Ami hiányzik (nekem) az a rotációs legénységi szállás (bár az utolsó képen lévõ nagyobb verzión van egy külön modul az orrán, talán abban lehet?), valami optikai felderítõ rendszer. A nagy antennák nem rossz dolgok, de kicsit furcsa az elhelyezésük...

@Vereshegyi:

Ez a kép valami nyilvánosan elérhetõ internetes forrásból van? Mert eléggé tetszik és szivesen elkérném a cimet.

Sci-fi Meshes fórumáról. Egész pontosan ebbõl a topicból.

@Cef:

Bár kicsit hiányolom róla a radiátorokat,

Igen, azokat én is, de hát félkész a modell, még lehet reménykedni. :)

@EnxTheOne:

A legéynség hol tartozkodhatna ezen a hajon?

A hajó bal oldalán van egy hengeres tárgy, az lenne a rotációs (forgó) legénységi körlet. A forgó szekció lényege az, hogy a palást belsõ oldalán mesterséges gravitáció jön létre. Gondolj a 2001 Ûrodesszia c. film Discovery ûrhajójára. No ez olyasmi, csak külsõ elhelyezéssel.

A legéynség hol tartozkodhatna ezen a hajon?

Jó kis design. Bár kicsit hiányolom róla a radiátorokat, meg zavaró az a parancsnoki híd szerû valami a tetején, de ha a sci-fikben az elvetemült ûrhajók helyett ilyeneket kéne látnom ki lennék békülve.

Mint Delejork ismerõse, elszomorodtam hogy bannolva lett. Számomra érthetetlen viselkedésének ellenére is.

Cifu:
Ez a kép valami nyilvánosan elérhetõ internetes forrásból van? Mert eléggé tetszik és szivesen elkérném a cimet.

Ha már fel lett hozva a topic, egy realisztikusabb ûrhajó-modell. A hajtómûszekció ugye hátul, a manõverezõ-hajtómûvek sûllyesztve, a legénység egy kis méretû forgó szekcióban (viszony gyorsításkor nem tanácsos itt tartózkodni (ugye amikor a hajó orra irányába néz a talpunk, akkor a fejünk felé (felfele) hat a gyorsulás, amikor viszont hátrafelé, akkor viszont lefele, a talpunk irányába hat az extra gyorsulás. Hamar rosszul lehet lenni ilyenkor. :)

A fegyverzet terén aféle "torpedóvetõcsövek" láthatóak a hajó elején, de ez lehet végül is akár rail (vagy coil) gun is. A rakétákat a hajó oldalán lévõ rekeszekben helyezte el a modellezõ, de állítólag ez csak ideiglenes megoldás.

A hajó "nyúlványai" antennaárbócok, a hajó orrán is található egy ilyen. Az orron van két optika is (itt még páncélajtó mögé rejte).

Szegény annyira le van maradva, hogy még mindig nem fogja fel, hogy egy fórum alapvetõ szabálya az, hogy az üzemeltetõ / admin / modi mondja meg mit és hogyan lehet. Ha nem tetszik, nyugodtan lehet menni máshova.

A mókás az, hogy meglehetõsen magas a toleranciaküszöböm, amennyiben értelmes a delikvens. Akinek viszont sokszor elmeséltem már, hogy a fizika törvényszerûségeit (Newtoni / Kepleri fizika, termodinamikai törvények) áthágni nem lehet, még képleteket is prezentáltam neki, hátha tanul belõle, de továbbra is kötötte az ebet a karóhoz... nos annál már elszakad a cérna.

Ahhoz már persze magas az elvárás, hogy esetleg egy külön topicban próbálja meg megvitatni saját magával (és az esetleges érdeklõdökkel) azt, hogy milyen fantáziaszülte áltudományos megoldásokkal lehetne ûrbéli csatákat vívni egy sci-fi filmben, és nem képes felfogni, ez a topic nem errõl szól. Hogy is mondjam, nem fog hiányozni. :)

Scifi ide vagy oda, ez a topik a "közel jövöröl" szol, szoval ezért nem téma mondjuk a teleportálás. :D meg nem hiszem hogy akármelyik kormány belevágna egy kitudja hány tiz milliárd dolláros ürlift épitésébe.

100 év mulva mi leszreális? AZt senki nem tudja. :D Régen azt hiték hogy a légharc olyan lesz hogy a léghajok ágyuval lövik egymást, és ehez hol vagyunk most. :D




OFF

NIncs kedvem vissza olvasni hogy min vesztetek össze, de a személyeskedés csunya dolog. :)

Úgy érzem, hogy a banhammer le fog sújtani. Legalább egy hülyével kevesebb lesz az sg-n.

Amúgy az tetszett a topikban, hogy sikerült kapásból, a magas lóról odavágni az ûrkampóra, mikrohullámú hajtómûre, meg minden ilyesmire, hogy ez hülyeség... pedig ezek nem csak sci-fis dolgok, utána lehet nézni, NASAnál milyen komoly tervek születtek mikrohullámú hajtómûre, csak persze nagyberuházás kéne hozzá... :(
"Persze miért nem mindjárt ûrlifttel..." na tényleg, miért is nem, mikor már vannak szén nanocsövek?
Hát persze itt minimum Nobel díjas professzorok pofáznak, hogy ilyen jól tudják, akárcsak 100 év múlva is mi lesz a reális és mi nem.
Részt vettem azóta egy-két tudományos vitában, de csak itt találkoztam ilyen bicskanyitogató hangnemmel... persze nem is a konstruktív vita a cél, hanem egy jó kis egotrip, némi sci-fi szidással fûszerezve.
Na igen, minden kor tele volt az ilyen felfújt hólyagokkal, akik bevágták magukat a nagy mindentudó pózába, a középkortól napjainkig...
Eddig azt hittem nincs az az önkényeskedõ fasz, aki képes pusztán az egyet nem értés bûnéért csak úgy kitiltani valakit... tévedtem. Azzal persze semmi probléma nem volt, hogy a kis seggnyalók kétsoros beugatásokkal demonstrálják a hatalmas szellemi fölényüket.
Egy normális fórumon ezt nem lehetne megtenni, de persze vannak helyek, amik az elõzõ rendszer szellemiségét képviselik.
Jól van CIFU TUDOD MIT MÛVELJ AZ ÁVÓS NÉNIKÉDDEL!

Én sem azt írtam, hogy lehetettlen, csak azt, hogy nagyon nehezen megvalósítható.

Itt olvasható egy nagyon érdekes történet az amerikai NPB tesztprogram elképzelésrõl - 1974-bõl!

Az NPB azonban az általános vélekedés szerint nem olyan hatékony, mint a CPB (töltött részecske gyorsító), és különféle alternatív megoldásokat próbáltak ki (köztük az általam említett nukleáris neutronforrásosat, ami gyakorlatilag egy "meztelen" reaktormag, ami gyors neutronokat termel :P).

Legalábbis én ennyit tudok a témához hozzátenni. A megfogalmazásom persze valóban helytelen volt abban a kontexusban, úgyhogy jogos a fejmosás a részemre. :)

Cifu:
Utána nézhetsz, a Neutral Particle Beam létezõ fogalom. Hidrogéniont gyorsítanak amihez, utólag csapják hozzá az elektront. A kinetikus energia megmarad, de a sugár semleges töltésû lesz.

NPB

Földi országoknak vannak ûrbázisaik. Egyik bázist támadás fenyegeti. Kell egy eszköz, ami megvédheti bázist, és csapást mérhet ellenséges objektumokra, mûholdakra meg egyebekre.

A Föld körüli eszközökkel az a baj, hogy katonai ûrbázisnak nem sok értelme van. Egy civil bázist meg minek támadnának?

Katonai bázisnak azért nincs értelme, mert miért építsen egy központosított rendszert, amelyet ha kiiktat a másik fél, akkor utána meg is szûnt a világûrbe való katonai ereje?

Az erõforrásokat fektesse inkább "parkolópályán" (a potenciális mûhold célpontok közelében) várakozó vadász-mûholdak tucatjaiba, százaiba. Akár évtizedekig is ott várhatják a bevetési parancsot...

Na már most, ha meg lehet oldani valamit többször használatos kishajókkal és energiafegyverekkel, miért is kéne mindenre nagy hatótávolságú rakétát pazarolni??

Itt a kérdés a megvalósítás megint. Amíg olcsóbb a Föld felszínén készenlétben tartani elfogó-rakéták százait, mint a világûrbe telepíteni egy lézerágyúval felszerelt ûrállomást, addig nincs is értelme az utóbbinak.

Ne feledjük továbbá el, hogy a Föld felett keringõ jármûvek pályája befolyásolja azt, hogy mit érhetnek el. Amíg LEO (ie.: 1000 km alatti) mûholdakról és ûrállomásokról beszélünk, addig a Földi indítás (vagy Földre telepített lézer) sokkal költséghatékonyabb és taktikailag is az, mivel amíg egy ûrállomásnak csak rengeteg üzemanyagot elégetve lehet a pályáját megváltoztatni úgy, hogy reálisan keresztezze egy célpont mûholdét, addig a Földi telepítésnél erre több válasz is létezik, nevezetesen:

1.: A célpont mûhold elõbb-utóbb el fog repülni a lézer / rakéta felett.
2.: Több rakéta / lézer telepíthetõ a Föld felszínére, ezzel nagyobb "területet" lefogva a pályarészekbõl. Nem véletlen például az amerikai haditengerészet SM-3 rendszerének mûhold-vadász alkalmazását feszegetni. A flotta hajóji a világ tengerit járják, ha "akció" lesz, akkor a potenciális célpont mûholdak rövid idõ alatt biztos belekerülnek valamelyik hadihajó lõtávolságába...

Ebbe benne van, hogy hajókra szerelhetõ változatban is gondolkoznak

Ez volt a LaWS lézer. Amit ugye felfüggesztettek. Továbbra is folynak persze lézerfegyver-kísérletek, de ezek rövid távon (5-10 év) nem várhatóak. Addig marad rendszerben a Phalanx 20mm-es gépágyúja, a RAM rendszer rakétái és az Mk.110 fegyverrendszer 57mm-es gépágyúja.

Ember képfeldolgozó képességei még mindig jobbak :

Az összes jelenlegi modern tûzvezetõ rendszer automatizált. Az általad linkelt IRCM rendszeré is. Ahol tized- vagy százodmásodpercek állnak rendelkezésre, ott az embernek csak a tûzparancs kiadása a feladata, a célpontok észlelése, kategorizálása, követése mind számítógép által vezérelt.

Egy mûhold optikájának kiégetéséhez sem kellenek gigawattok.

De legalábbis százas nagyságrendû kilovattok nem ártanak...

Különbözõ védelmi rendszerek Afganisztánban 80%os védettséget adtak Stingerek elöl... és Szarvastehén helikopterekre sokszor oldalról vagy hátulról lõttek.

Jujj. Óriási ugrások az érvrendszerben, teljesen követhetettlenül.

A Stinger esetében túlságosan sok minden függ a körülményektõl. Melyik irányból indították a rakétát, a célpont milyen önvédelmi rendszerekkel rendelkezik, és így tovább. A 80%-os védelmet nem tudom honnan veszed, egy kissé túlságosan is optimista nekem ez az akkori korban létezõ három rendszerre (passzív: a forró kipufogó gázok szétoszlatása, aktív: "diszkólámpa" és a csalik kivetése).

Szerintem nyugodtan el lehet érni egy 90% os védettséget. Úgy már nem olyan jók a rakéták, ha 10esével kell szórni õket... ûrben energia pótolható, rakéta NEM.

Most bolygóközi, de legalábbis Holdközi léptékben gondolkodunk, vagy Föld körül, LEO pályán keringõ célpontokban?

A védettség és találati arány mindig a körülményektõl függ, ahhoz kevés adatot látok, hogy itt már ilyen dolgokról beszélgessünk (én sem véletlenül kerülgettem ezt a téma ezen részét).

Amit én állítottam, az az, hogy egy rakéta komoly elõnnyel rendelkezik: effektív lõtáv, ami egy 100000km+ távolságú ûrharcnál keményen kihasználható.

Bolygóvédelmi, legfeljebb 1000km-es magasságú keringési pályán teljesen mások a körülmények. Itt már elõször arról kell dönteni, hogy a bolygó (hold) felszínérõl vagy a kis magasságban (LEO pályán) keringõ mûholdak, ûrállomások jobbak, hatékonyabbak-e.

. Aláírom ûr embertelen hely, én is elsõ menetben robotokat küldenék más bolygókra... de mi van ha nincs elég robot?

Egy robotot mindig könnyebb és olcsóbb gyártani, mint egy embert szállító ûrhajót. Egy Mars-kutató lander, roverrel, vagyis a bolygó felszínén sertepertélõ robottal együtt is bõven megáll egy millárd USD alatt. A legolcsóbb embert a Marsra juttató program, amit én ismerek legalább két milliárd dollárba fájna...

Majd a lázadók kizárólag szuperintelligens, védett elektronikájú robotokból fognak gazdálkodni??

Itt a kérdés az, hogy mennyi erõforrásba kerül az adott robot megalkotása. Ne feled, hogy legalábbis a számítástechnikában sokszor a fejlettség együtt jár a költségek csökkenésével is.

A távirányítást el lehet vágni irányított rádiózavarással, márpedig jelenleg az is fikció, hogy anélkül képesek lennének jól ellátni összetett feladatokat a drónok.

Az összes "Fire-and-forget" (tüzelj és felejts el) rakéta és robotrepülõgép ilyen. Mit tekintünk összetett feladatnak? Amit egy bombázógép végrehajt, vagyis végigrepül egy útvonalon, ha ellenséges tevékenységet észlel, akkor módosítja azt, ledobja a cél közelében a bombát, majd hazatér? Azt pedig már 2004-ben megcsinálta a Boeing az X-45A-bal. A jelenlegi UCAV-ok is képesek az automata célazonosításra, követésre és leküzdésre, mint az MQ-9B. Az, hogy a távirányítás szükségszerû, az a plusz biztonság miatt kell, egy emberi beavatkozási felület, ha úgy tetszik. De a rendszer maga képes lenne teljesen automatikus mûködésre...

(1, ején írt errõl cikket Szentgyörgyi Zsuzsa. Ebbe benne volt az is, hiába az elmélet még mindig komoly célfelismerési problémákkal küszködnek.)

Apró probléma: egy földi célpont és egy ûrbéli célpont között jelentõs különbség van. Egy harckocsit össze lehet keverni egy kis felbontású infravörös képen egy teherautóval, esetleg. A világûrben viszont az adott zónában tartózkodó ûrhajót nehéz lenne másmivel összekeverni.

Hacsak nem mondjuk a Föld körül keringõ ûrhajóról van szó, és a bolygó körül kering sok száz, sok ezer aktív mûhold még, amelyek akkorák, mint maga a hadihajó...

EMP fegyver

Jajj. Adtam alant egy elég komoly linket. Olvasd el végig. Elég jól leírja mi, miért, hogyan. Az E-bombák problémája a kis hatótávolság, néhány száz méter egy Mk.84 méretû (~925kg) e-bombából. Vagyis ott vagyunk, hogy akkor egy rakétával a célpont közelébe kellene juttatni egy e-bombát...

Drón majd képes lesz olyanokra is, hogy taktikázzon Hold felszínén?

Programozástól függ. Már a jelenlegi hajó elleni robotrepülõgépek, rakéták is képesek arra, hogy a célpont azonosítása alapján lapos támadási profilt, vagy felülrõl való támadási profilt válasszanak.

Addigra viszont szerintem energiafegyverek lõtávjában benne lesz a 100.000 km. Részecskegyorsítóval apró szilárd lövedéket is ki lehet lõni, meg semleges nyalábot is, úgy hogy elektront és iont külön gyorsítják, aztán összeeresztik.

A "semleges" nyaláb lehet neutron. Viszont hogy gyosítasz fel neutront? Elektromagnetikus úton (ie.: részecskegyorsító) ugye sehogy. Ahhoz töltéssel kell rendelkezzen.

Nem lehetettlen a neutron felgyorsítása, csak éppen nagyon nehéz. Ezért szoktak ilyen célra inkább nukleáris neutronforrásokat használni, ahol reakcióból keletkezik gyors neutron. Viszont azt meg irányítani nem lehet...

Ha visszalõnek földiek rakétával, mire az odaér, addigra kishajók eltûnhetnek Hold görbülete mögött. :)

Newtoni fizika: a Hold tömegvonzását felhasználva a rakéta képes lehet szintén a Hold mögé kerülni. Ezt hívják a mûholdaknál "parittya-manõvernek", mert ugye a tömegvonzást kihasználva a relatív sebessége is megnõ. Az legtöbb bolygóközi szonda kihasználja ezt a hatást:


A Voyager 1 és 2 pályája, a Voyager 2 a Jupiterhez közelebb repült el, emiatt szerzett nagyobb relatív sebességet, ami a Szaturnusz (majd a Neptunusz/Uránusz) felé lendítette.

De amúgy a bolygóközi háború logisztikai és politikai képtelenség...

Figyelembe véve, hogy a topic alapvetõen a hadviseléssel, nem pedig a katonapolitikával szeretett volna foglalkozni, azt hiszem, ezzel a kijelentéssel célt tévesztettél.