Hadviselés a világűrben

Ha már más nem szól hozzá, akkor majd én. Nem kritikának inkább kiegészítésnek szánom, de nem vagyok benne biztos hogy az is marad-e. Majd kisül. Egyébként is, nem megint ûrhajókkal kellene foglalkoznom hanem a dualizmus kori lakberendezéssel. Meg mintha Solnak azt mondtad volna hogy eleged van a ûrhadviselésbõl. Vagy mégsem? <#nyes>

Na szóval:
Én biztos nem ülnék bele egy ûrvadászba még ha fegyverrel kényszerítenek se. Ugyanis bele tudom képzelni magam az ellenség helyzetébe. Legalapabb dolog hogy kilövöm a hordozót és elmenekülök a vadászok pilótái meg dögöljenek éhen/szomjan vagy fulladjanak meg. Ha a vadásznak hordozóra van szüksége, vagy pontosabban eleve egy hordozóhoz mérten van tervezve akkor bizonyára nincs felkészitve egy hosszabb küldetésre. Tehát önerõbõl nem tud hazatérni.
A hazatérés lehetõségéhez nem az kell hogy le tud-e szállni a Földre/Holdra/Marsra...stb hanem hogy eléri-e azelõtt hogy elfogy a levegõ vagy az élelem. Az Apollo program hajói körülbelül 3 napig utaztak a Holdig. Csak a Holdig. Úgy hogy külön erre a célra volt minden kitervelve. Egy szimpla vadászpilóta még ennyit se lenne képes túlélni. Kivéve persze ha rendelkezik elég levegõ tartalékkal, élelem, viz és energiatartalékkal egy több napos úthoz. Vagy persze a harci szituáció után elég deltaV-vel egy jelentõs mértékû felgyorsításhoz és fékezéshez.

Ennek hiányában egy hordozó nélkül maradt vadászgép legénysége miben reménykedhet?
1. ...hogy a csatát az õ oldaluk nyeri és marad más hordozó ami meg tudja õket menteni.
2. ...hogy az ellenség felveszi õket és foglyok lesznek (megjegyzem már a második világháborús tengeralattjáró háború idején is tudták hogy egy ilyen kikötés betarthatatlan)
3. ...képes magát hibernálni és úgy hazaindulni, ahol nem csapódik neki semmilyen ûreszköznek/ûrszemétnek és még azelõtt megmentik az otthoniak hogy elégne a légkörben.

Gondolatok az ûrhadviselésrõl
Egy másik vélemény amit a neten találtam. Gondoltam érdekes lehet ez is.

Rengeteg mindent írsz a politikai elõfeltételekrõl. Szerintem ennek kapcsán felesleges evidenciákról beszélni. Valójában nem nagyon tudjuk megjósolni hogy mit és hogyan fognak a döntéshozók csinálni. Pláne azt hogy a tömegek, amik együtt roppant fogékonyak a radikális dolgokra, hogy fognak hozzáállni egy-egy kérdéshez. A teljesség kedvéért én is elmondom az én meglátásaimat.

A Hold a Földhöz vagy például a Phobos-Deimos a Marshoz túlságosan is közel van. Felnézel az égre és látod, benne van a tudatodban. Sokkal közelebbinek érzi az ember a Holdat mint például egy Jupiter holdat vagy a Marsot. Egy esetleges, maradjunk a Hold-Föld eseténél, konfliktus sokkal jobban elõtérben van, személyes ügynek tûnik mint egy Föld-Mars akció. Egy dél-szláv háborúra felfigyel az európai ember, de a szüntelen afrikai harcok el se jutnak a tudatáig. Még akkor se ha ugyanolyan mértékû a saját országának a beavatkozása.
"A béke az az idõszak amikor a civilek nem vesznek tudomást a hadi eseményekrõl" vagy valami ilyesmi... egy frappáns Heinlein idézet (aki szerintem kissé messze áll a hard sci-fi-tõl, technikailag legalábbis.
A másik szempont hogy a Hold-Föld közelség kapcsán hogy szinte túl könnyû egymást támadniuk. Feltételezve egy állandó ûrhajó forgalmat a két égitest között, az elsõ csapás a Hold részérõl egy roppant fapados megelõzõ bombázás a teherûrhajókkal. Mivel ezek manapság is automatikusak, tehát mondjuk úgy hogy önvezérelt rakéták, drónok, emberáldozat nincs. Ha a menetrendszerû szállítmány nem fékez hanem például belerohan egy hadászati ûrbázisba vagy rápottyan egy felszíni létesítményre nem igényeli a kifejezett katonai technológiát. Hogy a Hold gyorsítóágyúiról és rakétáiról ne is beszéljünk.
Igy visszaolvasva nem igazán jött le, de a lényeg hogy szerintem túlságosan is egymásra utalt rendszerrõl van szó, ahol sokkal jobban ügyelnek arra hogy ne fajuljanak idáig a dolgok. Ellenben például egy Mars elleni tömegpusztító fegyverekkel mért csapás esetén sokkal közömbösebbnek vélem az embereket.

Hopp új felvetés.
A Földnek több a vesztenivalója mint a Holdnak vagy Marsnak vagy... tetszés szerinti égitest. Ha a Földet találja el nukleáris vagy biológiai fegyver esetleg aszteroida bomba akkor fuccs szép bolygónak. Ha a Holdat, Marsot... akkor viszont nagyságrenddel kisebb a kár, mert ugye eleve sokkal ritkábban lakott, és eleve barátságtalan hely az egész. Ha azt is hozzá vesszük amit te mondasz hogy egy koloniális égitest nem engedheti meg magának a fejlett, precíz technológiákat akkor az jön ki hogy a kolóniák fognak hamarabb a komoly fegyverekhez nyúlni. Ha azonban egy esetleges koloniákról induló támadás ilyen komoly veszélyt jelent az egész Földre akkor elég esélyes hogy a Föld egységesen kezeli az ilyen ügyeket. Mondjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsának utóda révén.

Szõjük még tovább a gondolatokat. Vajon ha jelentõsen kiterjednek az érdekszférák a Naprendszeren belül akkor hogy fog kinézni maga a katonaság? Ahhoz hogy akár a bolygó túlsó felét megtámadjuk, egy esetleges belsõ konfliktus idején, körül kell vinnünk az egységeinket illetve támadó felszerelésünket a bolygón. Hogy tudjuk ezt elkerülni? Tegyük a lehetõ legnagyobb mértékben a haditechnikát az ûrbe. Onnan a bolygó bármely pontját könnyebben tudjuk elérni. Másrészt pedig más bolygókra irányuló akciónál is megspóroljuk a felviteli költségeket.

Elõször is, elnézést kérek Ceftõl, ha úgy érezte volna, megsértettem õt, pedig normálisan válaszolt, nem állt szándékomban.

Másodjára talán kezdjük egy reális ALAPvetéssel.

1. Földi országoknak vannak ûrbázisaik. Egyik bázist támadás fenyegeti. Kell egy eszköz, ami megvédheti bázist, és csapást mérhet ellenséges objektumokra, mûholdakra meg egyebekre.
Na már most, ha meg lehet oldani valamit többször használatos kishajókkal és energiafegyverekkel, miért is kéne mindenre nagy hatótávolságú rakétát pazarolni??

Nézzük csak jelenleg mibõl élünk : http://www.globalsecurity.org/military/systems/aircraft/systems/ircm.htm

Ebbe benne van, hogy hajókra szerelhetõ változatban is gondolkoznak.

http://www.pcmag.com/article2/0,2817,1130725,00.asp

A lézer lehet szétterül, de test által kibocsátott jelek is, nagyobb távból is el lehet fedni hajótest jeleit.
A zavarást MINDEN spektrumra ki lehet terjeszteni, ezt akkor übereli a rakéta, ha az is nagyteljesítményû lézert, meg a hajóhoz hasonló számítási kapacitást cipel.
Ha rakéta is zavarórendszert használ, ember képfeldolgozási képességére is jól jöhet akár valódi célpont felismerésében.

Ember képfeldolgozó képességei még mindig jobbak :

http://games.yahoo.com/blogs/plugged-in/online-gamers-crack-aids-enzyme-puzzle-161920724.html

Egy mûhold optikájának kiégetéséhez sem kellenek gigawattok.

Különbözõ védelmi rendszerek Afganisztánban 80%os védettséget adtak Stingerek elöl... és Szarvastehén helikopterekre sokszor oldalról vagy hátulról lõttek.
Szerintem nyugodtan el lehet érni egy 90% os védettséget. Úgy már nem olyan jók a rakéták, ha 10esével kell szórni õket... ûrben energia pótolható, rakéta NEM.

2. Aláírom ûr embertelen hely, én is elsõ menetben robotokat küldenék más bolygókra... de mi van ha nincs elég robot?
Tegyünk fel egy Föld Hold konfliktust, mint Heinlein hard-scijében a Hold börtönében.
Majd a lázadók kizárólag szuperintelligens, védett elektronikájú robotokból fognak gazdálkodni??
A távirányítást el lehet vágni irányított rádiózavarással, márpedig jelenleg az is fikció, hogy anélkül képesek lennének jól ellátni összetett feladatokat a drónok.
(1, ején írt errõl cikket Szentgyörgyi Zsuzsa. Ebbe benne volt az is, hiába az elmélet még mindig komoly célfelismerési problémákkal küszködnek.)
Kiberhadviseléssel is lehet csökkenteni megbízhatóságukat, és szerintem jövõ igazi háborúi kibertérben, nem ûrben fognak zajlani.
Ami EMP fegyvert illeti : az hogy valami a napkitörést kibírja, még nem biztos hogy elég ám

Legnagyobb geomágneses vihar, amit koronakitörés okozott :

http://www.geomag.bgs.ac.uk/education/carrington.html
It has been measured as 110 nT in H and 0.283 degrees in D.

110 nanotesla volt a mágneses fluxus sûrûsége.

http://en.wikipedia.org/wiki/Orders_of_magnitude_(magnetic_field)
Egy napfoltté még mindig 10-1 nagyságrendû.
Ehhez képest kiloteslás pulzust is elõállítottak már. (wikis link + elõbbi)
EMP fegyver
http://www.pcmag.com/article2/0,2817,1130724,00.asp

Ember sokkal inkább megteheti, hogy lekapcsolja elsõdleges támadófelület nyujtó rádiót, radart, robosztusabb elektronikára hagyatkozik, sérült elektronikával is visszavergõdik bázisra.
Drón majd képes lesz olyanokra is, hogy taktikázzon Hold felszínén?

Na de vissza alaphelyzetre : lázadó bázisok a Hol túloldalán vannak, földi ország elindít egy-két cirkálót lázadás leverésére, amik szép nagy ívben kerülnek, ne lõjék le õket könnyen a felszínrõl.

Addigra viszont szerintem energiafegyverek lõtávjában benne lesz a 100.000 km. Részecskegyorsítóval apró szilárd lövedéket is ki lehet lõni, meg semleges nyalábot is, úgy hogy elektront és iont külön gyorsítják, aztán összeeresztik.
(Lehet pl mikrogramnyi acéllapot felgyorsítani 100.000 km/s re, kb 10 MJouleból, ami kb 88as ereje. Mint mágnesvasút példájából látszik, elektromágneses gyorsítás rendesen hatékony.
Heinlein hard-scijében lézerfúrókat módosítottak katonai célokra, itt is lehetséges, hogy részecskegyorsító technológiát eredetileg fúrásra használták, úgy gondolták nem lesz nagy hatótávú, fegyvernek bevethetõ, csak aztán módosították feszültséget, és megcsinálják, hogy semleges, ne széttartó legyen)
Így a Holdfelszín felett suhanó kishajók szépen lyukakat fúrhatnak a cirkálókra. /Holdon repcsi meg hajó közt tényleg csak az a különbség, utóbbi gyorsabb./
Ha visszalõnek földiek rakétával, mire az odaér, addigra kishajók eltûnhetnek Hold görbülete mögött. :)
1000km/s el haladó torpedó? Az egy kilós lövedék esetén fél TeraJoulenyi energia... egy kilotonna TNT ugye 4,184 TJ. Gravitációs rásegítéssel együtt néhány száz tonna hajtóanyag is megteszi, semmiség ilyeneket cipelni... /aztán majd saját nukleáris reaktort is kapnak, hogy majd több fénymásodpercre levõ manõverezõ célpontokat kövessenek?/

Vagy még nagyobb ívben akarnak földiek kerülni? És ha nincs kapacitás és idõ rá, hogy ezzel szórakozzanak? Illetve egy hordozó segítségével még úgy is meg lehet rohanni õket, ha messzirõl is eltalálni minket ugyanúgy, miért is ne??

3. Talán Mars lázad fel, és mondjuk deimosi helyõrség átáll, maradék földhû erõk megpróbálják leverni? Nagyjából ua helyzet mint elõbb.
A marsiak nem szuperfejlett micsodákból fognak gazdálkodni, hanem úgy ahogy összebarkácsolt kishajókból.
/Azért marsi repcsinek is kell jópár dolog, ami kishajónak, saját oxigénkészlet, sugárzásvédelem, hõpajzs nagy sebességek elérésére, meg energiafegyver ellen is, léghûtésre is kevésbé lehet támaszkodni mint Földön/
És addigra biztos hogy hemzsegni fognak olyan eszközök, amikkel tonnányi hasznos terhet lehet fel meg lecipelni, a kolóniákat is megépítették valamivel... A mikrohullámú hajtó talán alkalmas lehet a célra.
Abban az a jó, nagyobb hõmérsékletet és kilövési sebességet lehet elérni, mint kémiai energiával, és nem kell a fel vagy lejutáshoz szükséges összes energiahordozót is fel vagy lecipelni.
Amúgy kishajók persze ûrbázison, vagy átállt fregatton is megpihenhetnek.

Lehet hogy lázadók eszközei fapadosak lesznek.. de technikai fölény még kevés a gyõzelemhez. Hiába van valakinek atomrakétája, agent orange-ja, napalmbombái, ha nem tudja rávenni emberek arra, hogy több ezer km-re levõ dzsungelért háborúzzanak, inkább tüntetnek, lefraggelik õrmestert...
Földiek vajon mennyire lesznek motiváltak gyarmati lázadás leverésében, hogy meghaljanak egy sziklagolyón, az ûrben, azért hogy pár földi tõkés kicsit olcsóbban jusson pár nyersanyaghoz?
Valószínûleg attól megadják magukat, hogy elsõ vadászok pár lyukat fúrnak hajójukra.

4. Föld tenne egy kétségbeesett kísérletet a Mars visszafoglalására? Hát ha a hajókra kilotonnás erejü izékkel lõnek, ember úgy van nagyobb biztonságban ha vadászba száll :P Aztán végén visszatér maradék hordozókra. Addig komputer lövöldözget. Így bolygó közelében mindjárt le is szállhatnak felszíni támadáshoz.

De amúgy a bolygóközi háború logisztikai és politikai képtelenség... ezzel az erõvel azt is lehetne kérdezni, reálisan hogy fogja Szomália lerohanni Svédországot?
Mivel hülyítenék az embereket, jönnek a marslakók és lerohannak minket?
Mivel vennék rá a matrózokat, hogy beszálljanak a hajókba (és aztán ne lõjék el torpedókat a fenébe és álljanak át inkább), ha tényleg egymillió kilométerrõl megsemmisíthetik õket??
És mi motiválná a politikusokat? A nagyhatótávú rakétáknak hála õk is beleeshetnek a szórásba... mint hidegháborúban láthattuk, így nem szeretnek háborúzni... még Hitler is egyszer azt mondta Guderiannak, ha tudja, hogy szovjeteknek ilyen tankjaik vannak, nem támad... finn - orosz háború alapján azt hitték, sima ügy lesz.

Szóval, a kis helyi orbitális pályán levõ konfliktusokban a kishajóknak is meg lehet a szerepe, a bolygóközi háború meg szerintem pont annyira reális, mint akármelyik sci-fi...
A fizika törvényei nem változnak meg?
Newtoni dinamikát spéci felülírták, és lehet hogy most CERN kísérlet hatására kell majd pár dolgot felülírni. :)
/Vagy pedig jelenleg a legbriliánsabb elmék nem képesek normálisan távolságot mérni, hiába ellenõrzik kísérletet 15.000 is... :(/

Arra még várni kell sajna, de ha még meg is oldanák, akkor sem lennének a fénysebesség alatti hajtómûveink hatékonyabbak. :(

Mikor lesz már FTL? :D:D:D

Igen, bár az is plusz súly.
Én inkább arra gondoltam, h hagyományos hírszerzõi munkával, fõleg a korai idõkben könnyen meg tudnak majd szerezni jó pár infót az ellenséges hajókról.

Talán ez nem kamu.

Idéznélek: "...ha jól tudom az amerikai haditengerészet (USN) már hadrendbe állította a 100KW teljesítményû elhárító rendszerét..."

Ebben a kontexusban kamu, már elnézést. :)
Szó nincs hadrendbe állításról a cikkben, ez egy kísérleti lézer, a LaWS.

Elolvastad a cikkem? Szerepel benne ez a kísérleti lézer, az USN olyan 2020 körülre várja a bevethetõségét...

Pontosan elég. Nem a Földrõl lövik a mûholdakat hanem a mûholdak egymást,és nem kell belerobbantani az ûrbe csak mûködés képtelenné tenni a célpontot.(Egyrészt a késõbbi felhasználás miatt illetve a már így is sok ûrszemét miatt)

Apró gond, hogy per pillanat nincs ilyen kis méretû 1MW-os lézer. A YAL-1A lézerágyúja hozzávetõleg 30-50 tonna (függõen mit számítunk bele a tömegébe), ez nem mûhold-kategória, hanem inkább ûrállomás. :)

Ez pedig kémiai lézer még mindig, tehát 5-7 lövés, és kész, üres az üzemanyag tartály.

Egy mûhold (mondjuk max. 10 tonna) tömeg esetén a hasznos teher lehet 6-7 tonna, ebbe még egy 100kW-os kémiai lézer is nehezen fér bele.

Szerintem úgy 20-25 éven belül várható, hogy ilyen kis méretre lehessen csökkenteni egy 1MW-os szilárdtest lézer tömegé. Addig a KE (Kinetikai Energia) elvû rakéták / lövedékek sokkal hasznosabbak.

Sajnos ez igaz.

Õõõ....

Javaslom, hogy olvasd el a Futurescience EMP oldalát.

Az EMP, amitõl annyira félnek sokan a HEMP (High Altitude EMP), amit a légkör középsõ régiójában létrehozott nukleáris robbanás hozhat létre. De szükséges hozzá a Föld mágneses tere és csak a sûrûbb légkörre.

A világûrben az EMP egy kicsit macerásabb, ugyebár a légkör annyira nem játszik. Itt sima e-bombák játszanak, de ezek nem igényelnek nukleáris "forrást".

A mûholdakban elhelyezett nukleáris erõmû vagy bomba felrobbantása elég hatásos lehet a többi mûholddal szemben

Ismét: a nukleáris robbanás csak a légkörön belül hoz létre EMP-t. Az a HEMP. A világûrben az ilyen jellegû hatása elhanyagolható.

Földi irányítás hiányában nem tudnak semmit pótolni és egyébként is a tartalék mûholdakra ugyan úgy hat a elektromágneses csapás. Ne feledjük nem a Földrõl lövöldözünk hanem a világûrben.

Õõõõ....

Ezt most úgy anblokk nem értem. Még ha adott esetben egy komoly EMP vagy napkitörés (hasonló hatás) miatt a LEO mûholdak tönkre is mennek, akkor miért szûnik meg a Földi irányítás?

Miért ne lennének képesek pótolni a mûholdakat?

Egy kis olvasni való.

Nagyon-nagyon általánosságban foglalkozik a témával, ami nem rossz, de újat sehol sem találok benne. Szerintem nem túlzok (és ezt most nem nagyzásból mondom), ha azt mondom, hogy ha valaki végigolvassa ezt a topicot, meg a benne található linkeket, akkor felvilágosultabb lehet csak. ;)

"Elolvastam a két linkelt cikket is, amibõl nekem az derült ki, hogy nincs megfelelõ ûrvédelmi rendszer még egy mûhold lelövésére sem."
A technológia már évtizedek óta rendelkezésre áll, legalábbis az USA és a SZU/Oroszország számára, annak, hogy (hivatalosan) nincs rendszerben ilyen fegyver elsõsorban politikai oka vannak.
Az 1000 km lõtávolság az ûrben pedig elég kevés. Egy ICBM úgy, hogy az út nagy részét légkörben teszi meg 10 000 km+ hatótávolsággal bír.

Talán ez nem kamu.

"1000 km-es nagyságrenden belül lehet hatékony egy 1MW-os lézerfegyver."

Pontosan elég. Nem a Földrõl lövik a mûholdakat hanem a mûholdak egymást,és nem kell belerobbantani az ûrbe csak mûködés képtelenné tenni a célpontot.(Egyrészt a késõbbi felhasználás miatt illetve a már így is sok ûrszemét miatt)
Mûholdak a világûrben
Természetesen ez nem mind hadászati ketyere de ha csak 10% az (és ennél biztos jóval több van mibõl válogatni ,mindamellett annak nem kell katonai mûholdnak lenni hogy felrobbantsák.

"hiszen a légkör hiánya miatt a hatásuk jóval gyengébb."
Ezzel nem értek egyet a légkör hiánya csak erõsíti a csapás nagyságát,mivel elektromágneses impulzus fegyverrõl van szó.
Sajnos ez igaz.

A mûholdakban elhelyezett nukleáris erõmû vagy bomba felrobbantása elég hatásos lehet a többi mûholddal szemben

"Nem számolsz azzal, hogy a "másik" ország mennyi idõ alatt tudja pótolni a kiütött mûholdjait."

Földi irányítás hiányában nem tudnak semmit pótolni és egyébként is a tartalék mûholdakra ugyan úgy hat a elektromágneses csapás. Ne feledjük nem a Földrõl lövöldözünk hanem a világûrben.
De nem az a kérdés hogy így van-e hanem hogy kinek kinek mi az elképelése a realitás talaján maradva.Én így látom.
Egy kis olvasni való.

A mai korszerû nagyteljesítményû harci lézerek -ha jól tudom az amerikai haditengerészet (USN) már hadrendbe állította a 100KW teljesítményû elhárító rendszerét - már a sztratoszféra elõtt túl hevítik a rakéták üzemanyag tartályát vagy az irányító rendszerét.

Hol vannak a szuperfegyverek? A lézerfegyverek.

Jelenleg nincs rendszerben lévõ harci lézer, rövid idõn belül (5 év) nem is várhatóak. Tesztlézerek vannak.

A Föld –Hold távolság mérése során a Földrõl fellõtt lézer nyaláb „mindössze” 200m átmérõjû folt lett a Hold felszínén.

Legyen 1MW teljesítményû a lézerünk, 200 méteres fókusz esetén nézzük csak milyen energiát közvetít:

T = r^2*pi = 100^2 * 3,14 = 10 000 * 3,14 = 31 400 m2
1 000 000 W / 31 400 m2 = 31,847 W / m2

Vagyis 31,847 Wattot közvetít egy négyzetméter területre. Hát ekkora energiaközvetítést még talán akkor se vennénk észre, ha meztelen testünket érné. :)

Csakhogy a távolság 380000 Km .Földkörüli pályán ennek a tizede sincs két mûhold között de a legfelsõ geo stacionárius (A Földdel együtt forgó) pálya is 40000Km .

Még 20 méteres fókusz esetén is csak (1 000 000 W / 20^2 * 3,14 = 1 000 000 W / 1256 m2 =) 796,17 Wattnál járunk minden négyzetméteren, 1MW-os lézer esetén... Ez még mindig kevesebb, mint a Nap sugárzása (ami 1 361 W / m2).

Nem véletlenül "találtam ki" a korábbi hozzászólásokban, hogy belátható idõn belül, hacsak nem történik valami nagyon-nagyon komoly áttörés az optika terén, akkor bizony olyan 1000 km-es nagyságrenden belül lehet hatékony egy 1MW-os lézerfegyver...

. A robbanás kiüt minden mûholdat ami nem volt mágnesesen árnyékolva ,vagy legalábbis jó idõre elnémítja.

Legyen egy Magaslégköri EMP hatása 1000km, de mint nevébõl is ered, ez csak a LEO (alacsony Föld körüli pályán) keringõ mûholdak ellen hatásos. A GPS / GLOSSNASS és hasonló navigációs mûholdak ellen, amik olyan 20 000km-es MEO (közepes magasságú Föld körüli pálya) már jó sok EMP bomba kellene, hiszen a légkör hiánya miatt a hatásuk jóval gyengébb. Éppen ezért az EMP már annyira nem játszik ott sem - de már LEO pályán is macerás, hiszen 1000km-es lefedésnél a teljes LEO-hoz 81 bomba kellene.

Szóval ez a megoldás annyira nem kivitelezhetõ... :S

A többi már a földi erõk dolga a világûrre csak ennyi tartozott.

Nem számolsz azzal, hogy a "másik" ország mennyi idõ alatt tudja pótolni a kiütött mûholdjait. Alapból a legtöbb rendszerben van "tartalék", például a GPS esetén is alaphelyzetben 2-3 mûhold tartalékként áll rendelkezésre.

Nem véletlen, hogy az DARPA támogatta anno a SpaceX Falcon rakétáját, mivel ebben látták a lehetõséget, hogy egy rövid határidõvel készenlétben álló rendszer legyen a kéznél, amivel gyorsan pótolhatóak egy ûrbéli konfliktusnál a veszteségek. Azóta inkább az Orbital Sciences Minotaur és Taurus rakétája felé fordultak.

Ez is scfi. Ha scfi nélkül gondolkoznuk, akkor egy inváziós flottának olyan sci fi szintû technológiai és létszámfölénnyel kell bírni, amivel az emberiség kiirtása lehetetlen feladat. Az ûrbõl lehet nukleáris töltetekkel teleszóri a Földet, oszt 1000 év múlva lehet jönni a megmaradt ásványkincsekért. Erre meg automata gépek is képesek...

Sziasztok!
Olvasgattam a topik több hozzászólását ,amik jobbára a SCI-FI határait súrolják. Elolvastam a két linkelt cikket is, amibõl nekem az derült ki, hogy nincs megfelelõ ûrvédelmi rendszer még egy mûhold lelövésére sem. A mai korszerû nagyteljesítményû harci lézerek -ha jól tudom az amerikai haditengerészet (USN) már hadrendbe állította a 100KW teljesítményû elhárító rendszerét - már a sztratoszféra elõtt túl hevítik a rakéták üzemanyag tartályát vagy az irányító rendszerét. A lézerek a világûrben jóval hatékonyabbak mint a Földön mivel a világûrben nincs légkör ami szórná illetve gyengítené a sugarat.A Föld –Hold távolság mérése során a Földrõl fellõtt lézer nyaláb „mindössze” 200m átmérõjû folt lett a Hold felszínén. Csakhogy a távolság 380000 Km .Földkörüli pályán ennek a tizede sincs két mûhold között de a legfelsõ geo stacionárius (A Földdel együtt forgó) pálya is 40000Km .
Szóval az a kérdés milyen lesz az ûrhadviselés reálisan nézve? Az én véleményem az hogy semmilyen, az az hogy ott kezdõdik ,de nem mint hajó hajó ellen, hanem mint mûhold, mûhold illetve Földi célpont ellen. De elõször tisztázzuk, hogy ki ellen kell harcolni. Ha a világûrbõl érkezik a támadás ,és a támadók hasonlítanak mentalitásban az emberre, akkor esélyünk sincs. A Föld nem képes megvédeni magát egy külsõ agresszív faj ellen. Ha földi területi ,vagy energia háború törne ki (amire minden esélyünk megvan)na az egy kicsit bonyolultabb de nem sokkal.A szemben álló vagy az agresszor fél a már jó elõre felbocsájtott és stratégiailag megfelelõ pályán keringõ támadó vagy harcászati mûholdakat „bezárja” azaz szépen behúzza a napelemeket és minden nyílását elfedi , majd készenlétre áll.Erre azért van szükség hogy mint egy Faraday kalitkaként , illetve páncélként viselkedjen a burkolat .A következõ lépésben a Földi irányítás felrobbant egy pár szintén jó elõre és a kellõ helyre állított ,meteorológiai vagy más „békés ”célra felbocsájtott mûholdat de valójában EMP bombát. A robbanás kiüt minden mûholdat ami nem volt mágnesesen árnyékolva ,vagy legalábbis jó idõre elnémítja. A „támadó”mûholdak az elõre programozott idõ lejárta után újra indulnak ismét mûködésbe lépnek ,ezzel helyre állítva a kommunikációt a támadó ország légi illetve földi csapásmérõ szervekkel. A fedélzeten elhelyezett nagy teljesítményû lézerek illetve lézervezetõ és fókusz tükrök segítségével az éledezõ mûholdakat vagy a földrõl fellõtt elhárító rakétákat szedi le. A Mûholdas rendszerétõl megfosztott ország túl késõn tud csak át állni a földfelszíni lokációs rendszerekre amik szintén elnémulnak ,mert az agresszor a cél ország felett robbant fel EMP bombát így használhatatlanná téve a földi elektronikus rendszereket. A többi már a földi erõk dolga a világûrre csak ennyi tartozott. Szerintem.

@Sulyid: É vajon milyen fegyvereik lesznek a jövõ "ARMY"-ainak? Te hogyan képzeled el a jövõ szárazföldi hadseregét?

Haditechnika topic... itt erõsen offtopic lenne. :)

@Ninju: Feltételezve azt, h ismerik a célpont méretadatait.

Hát ha más nem, kétirányú adatkapcsolattal akár maga a rakéta is továbbíthatja az indító jármû felé... :)

A bibi az, hogy a folyamatos keringetésnél a megállítás és elindítás szerelvénnyel is nyomáshullámot generál. A különbség az amplitúdóban van, a zárás a veszélyesebb. Persze nagyon hosszú zárással ez mérsékelhetõ, de a rendszer lényege pont a gyors váltás lenne.

A hirtelen zárás elméletet néz meg hidraulikában és ezeknek az anyagoknak a nyomásrsa való viszkozás változását. További bibi, hogy stacioner áramlásban, van folyamatosan elõrehajtó erõ, de gravitációs nincs odafent. Hogy ez hogyan hat ilyen anyagra, arról lövésem sincs.

Igen valahogy így képzeltem el én is a dolgot. A programozás meg szvsz nem lehet annyira nehéz. Mármint a többi késleltetett fegyverhez viszonyítva.
Feltételezve azt, h ismerik a célpont méretadatait.

Molni:
Világosan fogalmaztál már elsõre is. Köszönöm.
Vajon nem lenne egyszerûbb folyamatosan keringetni az anyagot és csak akkor "megállítani" mikor kell?

É vajon milyen fegyvereik lesznek a jövõ "ARMY"-ainak? Te hogyan képzeled el a jövõ szárazföldi hadseregét?

Ugyanúgy lesz, mint ma is van, a légierõ és termonukleáris fegyverek idejében. Lásd még Vietnam, Csecsenföld vagy Irak esetét. Alaposan meg lehet tépázni egy országot (vagy bolygót) szárazföldi haderõ nélkül. De megszállni, valóban legyõzni csak a szárazföldi haderõ képes.

Elolvastam, elsõ osztályú anyagok! :)

Tényleg, majd a jövõben lesz-e életképessége a "szárazföldi" hadviselésnek?

Mert el is kell érni azt a technológiai szintet, hogy tényleg 100k + km-ekrõl menjenek a harcok, s arra lennék kíváncsi, hogy vajon mikor lesz ez elérhetõ???

Per pillanat is több száz km magasan keringõ mûholdakat képesek leküzdeni a Föld felszínérõl indított ASAT rendszerek. Tehát ez már a realitás.

A jövõ harctere: a világûr I.
A jövõ harctere: a világûr II.

Olvasd el õket :)

Már most ez a realitás és a fizika miatt ez is marad az elõretartás miatt. A fénysebeség marad...

Végigolvastam a topicot, nagyon sok érdekes dolog hangott el, de nem értem, hogy most pontosan milyen idõszámítás alapján jönnek a felvetések? Mert el is kell érni azt a technológiai szintet, hogy tényleg 100k + km-ekrõl menjenek a harcok, s arra lennék kíváncsi, hogy vajon mikor lesz ez elérhetõ???

Már többször meg lett cáfolva, hogy az átszállásosdi miért nonszensz...

A többi része is. Nem 100, több százer km-es reális lõtávokról van szó. Pontosabban indítási távolságról.

Szerintem olvasd végig a topikot...

hanem csak 10-100km-rõl fognak tüzelni a hajók egymásra, s fõleg úgy fognak kárt okozni a másik félnek, hogy átszállnak a hajójára.

Elolvastad a topict? :)
Hogy szállnak át, ha a másik fél nem akarja, és folyamatosan kitérõ manõvert hajt végre? Az dönti el ilyenkor az átszállás sikerességét hogy melyik félnek van több szabadon felhasználható üzemanyaga... :)

különbözõ államoknak a hadiflottája körülbelül 400-500 hajóból fog max állni körülbelül 2-3 millió fõvel rajtuk.

Uhhhh.....

Remélem elolvastad a topic fejlécet: realitás vs. sci-fi.
400-500 hajó és 2-3 millió ember már sci-fi kategóriás megközelítés. Pláne az arányok. Még a legkedvezõbb számaiddal is (2 millió ûrhajós és 500 hajó) 4000 ember jut egy hajóra. Ez még a nedves tengerészeti szinten is brutális, amikor egy cirkáló személyzete is csak 500-600 fõ körül van manapság...

Gyakorlatilag a fõ ütõerõt a háborúk nagyrészében a gyors és jól felfegyverzett csatacirkálók adnák, míg a csatahajók csak a végsõ, mindent eldöntõ csatában vennének részt [ ezért bolygónként max 3-4 csatahajó lenne ].

Tehát még 1x.: ez a topic nem a sci-fik fantázia elképzeléseiért jött létre. A cél a reális megközelítés. Az, hogy "csatahajó" meg "csatacirkáló" mégis ugyan mit jelent - ebben a kontexusban semmit...

A többit nem is kommentálnám. Olvasd végig a topicot, szerintem rájössz hamar, hogy teljesen rossz irányból közelítetted meg a topicot...

Hát én biztosan elavult vagyok, én úgy gondolkodom, ha az emberiség ki is jut az ûrbe, akkor szinte a régi hajózás történet fog újra játszódni. Tehát nem 100k km-es harcok, hanem csak 10-100km-rõl fognak tüzelni a hajók egymásra, s fõleg úgy fognak kárt okozni a másik félnek, hogy átszállnak a hajójára. Tehát az én elképzelésem az ûrharcászatról: A különbözõ államoknak a hadiflottája körülbelül 400-500 hajóból fog max állni körülbelül 2-3 millió fõvel rajtuk. Gyakorlatilag a fõ ütõerõt a háborúk nagyrészében a gyors és jól felfegyverzett csatacirkálók adnák, míg a csatahajók csak a végsõ, mindent eldöntõ csatában vennének részt [ ezért bolygónként max 3-4 csatahajó lenne ]. A harcok döntõ többsége a bolygók körül játszódna le, s azon dõlne el, hogy ki tud tudja úgy lefogni a másik hajó tüzérségét, hogy ne tudja megakadályozni az átkelést. Az átkelés után a behatoló csapatok a lehetõ leggyorsabban a hajó fontosabb szervei felé mennének, s lehetõleg belülrõl tennék harcképtelenné a hajókat. Persze amennyiben nem jön össze a gyors roham, s a másik hajón állomásozó tengerészgyalogosok esetleg megállítanák, sõt akár vissza felé tolnák az átszálló csapatokat, akkor pár taktikai atom fegyver elhelyezése utána távoznának az átkelõk, s a robbantással még legjobb esetben is teljesen harcképtelenné tennék az ellenséges hajót. Egy alap átkelõ csapat körülbelül 400-500 fõs lenne, szkafanderben és a felett teljes testpáncélban lenne. A fegyverzetük 10-15mm robbanó lövedékes fegyverekbõl állna, a még pár nehezebb játékszerbõl [ rakétavetõ, géppuska, lángszóró ]. Persze emellett fontos része lenne a felszerelésüknek a robbanó anyag is, arra az esetre, ha utat kéne nyitni valahol. Persze ha végleg elakadnának, akkor marad a taktikai atomtöltet, s a gyors visszavonulás a csapatszállítók felé. Persze ha sikerül a hajó fõbb rendszereit megsemmisíteni, akkor jön egy 2. hullám is, akik összeszedik a legénységet, s megnézik, hogy mennyire lenne érdemes megmenteni a hajót. Amennyiben érdemes lenne, akkor "vontatókötélre" vennék, ha nem lenne az akkor a hajó életben maradt tisztjeit átszállítanák a saját hajójukra, a többieket meg mentõkapszulákkal kilõnék a legközelebbi bolygó felé, majd felrobbantanák a hajót. Nektek mi a véleményetek az eszmefuttatásomról???

Lehet, hogy nem voltam pontos. A NNF nyíro / nyogó igénybevétel hatására keményedik fel. A newtoni folyadékok alapvetõ tulajdonsága, hogy a benne levõp feszültség nem az alakváltozással, hanem az alakváltozás sebességével arányos. Ez asszem igaz a NNF-ra is, csak egészen más összefüggés van a deformáció sebesség és a feszültség között.

Tehát, ha már sikerült felépíteni egy folyamatos keringést, akkor megya a dolog. A dolog felépítése a problémás. Ha elkezdesz szelepeket nyitogani, akkor ott nyomás hullámok vannak, ergo az anyag felkeményedhet.

A bibi az, hogy áramlátechnikus létemre nem ismerem azt . Az élelmiszeriparan csak továbbítják valahogy ezeket az anyagokat...

Viszont a védekezénél ugyebár az volt az alap feltevés, hogy gyorsan pakolgatjuk ide-oda az anyagot.

Viszont a rakéták esetében nem feltétlenül kinetikai rombolásra gondoltam.

Az irányított rakétáknál is a kinetikai hatás nagyon alapvetõ. Nagy relatív sebességre van szükség ahhoz, hogy a rakéta "elérje" a célpontját. Ha a rakéta "lassú", akkor akár az ûrhajó is kimanõverezheti, ráadásul a hajó önvédelmi rendszereinek is sokkal de sokkal több idõ áll a rendelkezésére, hogy megsemmisítje vagy eltérítse a közeledõ rakátát.

Én emiatt nem erõltettem eddig sem a 'robbanófejes' rakétákat, mert arányaiban kevésbé hatékonyak. Egy 10km/s relatív sebesség már elég komoly, és ilyen sebességkülönbségnél már egy viszonylag könnyû test is olyan ütközési energiát szabadít fel, ami ellen reálisan felpáncélozni egy hajót nehéz.

Ha robbanó fej van rajta nem kell irányt változtatni teljesen, csak egyszerre több irányba (több robbanófejnek) egy kis kitérõt kell végrehajtani. Így többen el tudják kerülni a hosszú orrot. :)

Végül is ez egyike lehetõsége a kard és a pajzs örökös vesszõfutásának. Ez esetben én olyasmit tudnék elképzelni, hogy a célponthoz közeledve a rakéta mondjuk három-négy harci fejet old ki, amelyek kis szögeltérésû pályán folytatják az útjukat. Amikor az ûrhajó mellé érnek, akkor pedig aktiválódik a harci fej, és a hajó irányába kilõ egy kinetikai lövedéket, vagy lövedékeket (sörétespuska-effektus) - vagyis egy repeszfelhõt indít el.

A hosszú orr azonban itt sem feltétlenül hátrány. Gondolj bele, hogy a harci fejeknek elég inteligensnek kell lenniük, hogy a hajótest mellé érve robbanjanak, és ne az elõre nyúl (a teljes hossz legnagyobb részét kitevõ) "orrnyúlvány" mellett robbanjanak, ahol ugye kevés valódi kárt tudnak okozni.

Azzal tényleg nem vagyok tisztába, h a hajó forgatása mennyi üzemanyagot használ.
Viszont a rakéták esetében nem feltétlenül kinetikai rombolásra gondoltam.
Ha robbanó fej van rajta nem kell irányt változtatni teljesen, csak egyszerre több irányba (több robbanófejnek) egy kis kitérõt kell végrehajtani. Így többen el tudják kerülni a hosszú orrot. :)

Molni:
Mindig jó dolog szembesülni azzal, h idõnként annyira triviális dolgokra nem gondol az ember! Köszönöm.

Hard Sci-fi novellák, vagyis az író követi az ismert fizika törvényeit. Én magam még nem olvastam a könyveket, pedig egyszer már feltûnt a célkeresztemben, de végül mégis más olvasnivalót találtam. Egyszer nekiállok azért, mert nagyon dicsérik.

Most utána olvasva olyan megoldást talált ki, ami végül is hihetõ, bár kissé feszegeti a realizmus határait. A lentiek a TVTropes oldalról származó információk alapján íródtak:

-Relativisztikus kinetikai fegyver. Ugye ha egy tömeggel rendelkezõ acélgolyót közel fénysebességre gyorsítasz, akkor az elég gyors lesz ahhoz, hogy a célpont ne tudjon kitérni elõle, és a kis tömeg ellenére brutális pusztító hatása van, ha célbatalál, mert a sebesség ugye a Ke = 0,5 * M * V^2 képlet alapján hatványozottan számít... A gond a hatótávolság ugye. Ha az ellenfél észreveszi, hogy lõnek rá, és kitérõ manõvert csinál, akkor máris nem egyszerû eltalálni.
-Részecskeágyúk. Ezek megint nem túlságosan messzire ható eszközök.
-Null field (nem tudom minek fordították), gyakorlatilag egy annihilátor-ágyú, rövid hatótávolsággal. Ez már ugye fikció erõsen.

Ezek alapján az irányított fegyvereket kihúzta a képletbõl, helyette egyszerûbb, olcsóbb fegyverek felé tendál (azon senki sem vitatkozik, hogy egy részecskeágyú vagy egy EM kinetikai ágyú olcsóbb, mint egy bolygóközi ûr-ûr rakéta).

Ha jól olvasom nincs "rombolónál" kisebb egység ott az ûrharcban, köszönhetõen a tömeg-tolóerõ arány igénynek (? Tömeg-üzemanyag akar lenni? :D).

Amennyire kiveszem, a kommunikációs lag benne van a regényekben, ez pozitív, viszont ennél többet nem nagyon tudok mondani róla.

Lehet tényleg neki kéne állnom elolvasni. :)

Az NNF áramoltatása nehéz, hiszen a nyomás hatására felkeményedik.

A hajó forgatós ötlet nem lenn túlzottan üzemanyag pazarló?

A hajó forgatásához nagyon kevés energia kell. A gyorsításhoz már sokkal több. Az ûrsikló esetén 664kg N2O4 oxidálószer és 428kg Hidrazin hajtóanyag áll az RCS rendelkezésére mindegyik OMS gondolában. Ez több, mint 800 másodperc folyamatos használatra elegendõ egyetlen RCS hajtómû mûködéséhez (~4kN tolóerõ).

Viszonyításképpen az OMS hajtómûvekhez 6743 kg N2O4 és 4087 kg Hidrazin van mindegyik OMS gondolában, és 100 tonnás tömeg esetén mintegy 300m/s Delta-V-re elegendõ mindez.

Már csak azért is, mert a korábban említett swarm rakétákat egyszerûen át lehetne programozni arra, h a végsõ fázisban ne a megközelítés irányából csapódjanak be.

Akkor nem kinetikai alapon pusztítanak, mert a kinetikai alapon mûködõ fegyvereknél a lényeg pont a sebesség. Ha viszont 10+ km/s relatív sebességgel közeledsz a célponthoz, és te akarsz egy megkerülõ manõvert, hogy ne szembõl csapódj be, akkor elõször el kell a sebességedbõl koptatnod, hogy egy "felugró" manõvert hajts végre és utána megint, hogy újra a célpont felé haladj.

Nem tudsz mit tenni ezzel, ha ilyen sebességgel haladsz a célpontod felé, akkor egyszerûen nincs módodban, hogy nekiállj ilyen komoly manõvert megtenni - vagy akkor rengeteg üzemanyagot kell elégetned.

Ha viszont "lassú" rakétáról beszélsz (legfeljebb egy-két km/s relatív sebességgel), akkor meg a célpont hajónak sok ideje lesz, hogy lelõje / megvakítsa a rakétáidat.

Ez a NNF hajótestben áramoltatása nekem azért tûnik szimpibnek, mert pusztán energiával megoldható. Nem kell hozzá reaktív meghajtás.

Ez tény, de közben is szükséged lehet a manõverezéshez. Például a hajtómûvedet nem tudod így sem páncélozni, tehát ha az általad emlegetett "swarm" támadást ezzel sem tudod kivédeni tökéletes.

A másik probléma az, hogy például a védõfegyvered / védõfegyvereid miatt is kell manõverezned, hogy rálássanak a közeledõ veszélyforrásra.

Ráadásúl a hosszú orr elég macerás súlyeloszláshoz vezethet nem?

Hiába beszélek én hosszú orról, valami olyasmit kell elképzelni, hogy egy 100+ méteres rácstartó, rajta mondjuk 10 méterenként egy pár centi vastag szendvics szerkezetû könnyûfém és/vagy mûanyag páncéllemez. A lényeg, hogy az energia a hajótesttõl távol szabaduljon fel, és a páncéllemezek felfogják a felszabaduló energiát és repeszeket.

A modern harckocsik páncélzata is a legerõsebb ponton (torony eleje) úgy néz ki, hogy összesen ~30-50 centi vastag fém 5-15 centi vastag elemekbõl felépítve, és közöttük összesen akár 1 méternyi üres terület, ahol az energia el tud oszlani (még néhány esetben lyukakat is fúrnak rá, hogy könnyebben távozhassanak a keletkezõ gázok)

Sziasztok!

Cifu, ismered esetleg a Jack Campbell által jegyzett "The Lost Fleet" könyvsorozatot? http://en.wikipedia.org/wiki/Lost_Fleet

Nemrég találtam rá és egészen realisztikusnak tûnõ csataleírások vannak benne. Ha esetleg ismered milyen véleménnyel vagy róla esetleges valósághûségét illetõen?

Köszönöm!

Cifu!

A hajó forgatós ötlet nem lenn túlzottan üzemanyag pazarló?
Már csak azért is, mert a korábban említett swarm rakétákat egyszerûen át lehetne programozni arra, h a végsõ fázisban ne a megközelítés irányából csapódjanak be. Ebben az esetben forgathatod a hajót össze vissza, ami értékes üzemanyagba kerül.
Ez a NNF hajótestben áramoltatása nekem azért tûnik szimpibnek, mert pusztán energiával megoldható. Nem kell hozzá reaktív meghajtás.
Ráadásúl a hosszú orr elég macerás súlyeloszláshoz vezethet nem?

Ez egy erõteljesen fikció irányba elindult rendszer, antigravitációs hajtómûvekkel, térváltó hajtómûvel, energiapajzsokkal, 100%-nál nagyobb hatásfokú (!!!) energiaforrással... Hát... khmm... persze, a fizikát megerõszakolni mindig könnyebb, mint elismerni és alávetni magunkat a szabályainak.

Ott is elkövetik azt a hibát, hogy szerinte egy irányított lövedék elõl simán el lehet menekülni. Persze, antigravitációs hajtással biztos megvalósítható lenne, de akkor meg miért aggódik a szerkezeti szilárdság miatt. Ha a gravitációt tudja manipulálni, akkor a gyorsulást is tudja, tehát a hajótestre ható erõhatásokat is...

A hajó kinézet elv addig oké, hogy a hajód legkisebb felületét fordítod az ellenfél felé, ezzel semmi probléma nincs. Viszont az ott olvasható elképzelés (ahogy te is írod) a nagy védendõ felülettel, tele védõ fegyverzettel már olyasmi kinézetet feltételez, mint amilyen a II.Vh-s csatahajók fedélzete, telis-tele kis lõtávú közellégvédelmi (ez esetben közel-ûrvédelmi) ágyúkkal.

Ezzel apró probléma van csak: a tömeg. Megint. Egyszerûen egy ûrállomás esetén még megteheted, hogy telerakod ágyúkkal a felületet, de egy ûrhajó esetén a tömeg megakadályoz ebben. Csak annyi fegyvert pakolhatsz fel, amennyit el is tudsz vinni a nélkül, hogy a hajódat túlterhelnéd (emlékeztetésül: a max. tömeg legnagyobb része az üzemanyag, márpedig még ha csak 1:5 tömeg-üzemanyag arányt is számolsz, akkor is minden egyes tonnányi tömeg plusz 5 tonna üzemanyagot igényel azonos Delta-V értékhez.

Egy "ûrfregatt", ami lent fel lett vázolva 1000 tonna, 600 tonna üzemanyag ebbõl, 100 tonna a fegyverzet. Egy 1MW-os szilárdtest lézerágyú legyen az optikai toronnyal és a radiátorral együtt mondjuk 10 tonna. Ez esetben 10 ágyút építhetsz be maximum a 100 tonnás tömegben (de nincs más fegyverzeted), és ez eseten még reménykedhetünk, hogy a kettõs feladatkörû hajtómûvek elegendõ elektromos energiát tudnak termelni számukra. 10db 1MW-os lézerágyú optikai tornya nem igényel különösebben nagy területet, még ha a YAL-1A esetébõl is indulunk ki:



Szóval nincs szükség hatalmas méretre. Az 1-3g körül várható manõverezõképességhez az egyszerû csõváz-szerkezet is bõven elegendõ, ahogy a "ceruza" kialakítás is. A 10 lézerágyút se nehéz elhelyezni úgy, hogy maximálva legyen a belátható szögtartomány (fõleg ha kis kibocsátható tornyokra szereljük õket...).

A hosszú Whipple-pajzs orr így viszonylag kicsi maradhat - bár én nem számoltam lent ilyesmivel.

Érdekes ez a nagy orrú ûrhajó elképzelés. De vajon egyenértékû-e a szivar vagy cipó alakú, jó helyzetváltoztató képességû ûrhajóval? Kis keresztmetszetû támadó profillal és nagy védendõ oldallal, amit elsõ sorban azzal kell védeni hogy elfordítjuk az ellenség elõl. Ide csoportosulhatna az elhárító fegyverzet.

Küldök is egy linket ahol ezt fejtegetik. Természetesen nem a technikai, hanem inkább az elvi része miatt.
http://esemenyhorizont.uw.hu/2007/urhajoz/2urhajok.html

Az csak egyik lehetséges megvalósítása az NNF-nek, a legegyszerûbben kivitelezhetõ, gondolom ezért használták a Mythbusters-ben is azt. De ettõl még léteznek más NNF anyagok is. Aligha hiszem, hogy ballisztikai mellényben víz és keményitõ keverékét használnák. :)

Mivel víz és valamilyen keményítõ keveréke, azér a sûrûsége a víz felett van picivel. Olyan hígfolyos johgurt állapotból is képes felkeményedi. Persze lehet sokkal sûrûbb is a massza, a Mythbusterben jóval sûrûbbre vetté, hogy a futkorászás menjen rajta. Ha a hígfolyós anyagot a két tenyereddel összenyomod tized másodperc alatt, már az átrakja "szilárd" állapotba.

Egy korábbi más fórumon phantommal történõ beszélgetés kapcsán felmerült a Whipple-shield és a folyékony páncélok vegyítése. Tudtommal bizonyos "nem newtoni folyadékok" annál szilárdabb formát vesznek fel, minél erõsebb hatás éri õket. Ezt nem csak a személyi páncéloknál hanem a hajóknál is lehetne használni. Nem?

A személyi páncéloknál azért hasznos a nem-newtoni folyadék (rövidítsünk: NNF), mert folyékony állapotban nem akadályozza annyira a mozgást mint egy merev ballisztikai mellény. Amikor a lövedék pedig becsapódik, szilárd testként viselkedik, és elvezeti a becsapódás energiáját, nagyobb felületen szétosztva azt.

Nem látom át, hogy az ûrhajónál mi értelme van az NNF anyagoknak? Próbálom végiggondolni, de legfeljebb egy módszert tudnék elképzelni, mégpedig azt, hogy a hajó falai között mozgatod a folyadékot, és mindig oda vezeted, ahonnan a beérkezõ találatod várod, így azonos tömeg mellett meg tudod határozni, hogy merre milyen erõs páncélzatod legyen. De ennek azért nem látom értelmét, mert (szerintem) gyorsabb és hatékonyabb a hajó orrára egy nagy méretû energiaelnyelõ "pajzsot" szerelni, és mindig azt fordítani a beérkezõ veszélyforrás felé.

A fõ kérdés, hogy az NNF anyag milyen tömegû. Amennyire én tudom, annyira nem könnyûek, márpedig a fõ cél az volna, hogy a hajó tömegét minimalizáld, így ha egy "sima" keményfém lemezekbõl összeállított Whipple-pajzs könnyebb, akkor mi értelme az NNF-el veszõdni?

A reaktiv robbanóanyagokkal való burkolat meg a hab a tortán.

Én félek, hogy a reaktív páncélok hatásfoka nem lenne elegendõ. Azért találták ki eredetileg, hogy a kumulatív sugár útjába minél "hosszabb" anyagot. A kinetikai lövedékek (harckocsiágyúkból kilõtt nyíllövedék) esetén hasonló a cél, plusz a nyíróirányú erõk remélhetõleg kettétörik a berékezõ nyillövedék testét.

Egy ûrbéli találatnál viszont akkor energiák léphetnek fel, hogy azt így, ezzel a módszerrel aligha lehet kezelni. Nagyon nagy méretû modulokra lenne szükség szerintem, és a mozgó felület tehetettlensége itt ellenünk dolgozik.

Én inkább a már említett megoldást alkalmaznám: a hajó orrán egy hosszú energiaelnyelõ zónát építenék ki. Elég csúnya lenne a hajó az akár több száz méteres "csõrrel", de a cél az, hogy a kritikus elemek túléljék a találatot, ahhoz pedig nincs elegendõ szabad tömeg (hacsak nem egy ûrállomásról beszélünk, ahol nem lényeges a tömeg), hogy az egész hajót erõs, körkörös védelmet nyújtó páncélzattal lássuk el.

Üdv mindenkinek! Fõleg neked phantom, te Throll-ok gyöngye!<#awink>

Az általad nagyra tartott Ágoston is kifejtette már hogy miért nem jó a hálós védelem. Ugyanazzal az indokkal mint amit Cifu említett. Az Ágoston féle javaslat a kihelyezett tömeg volt. Mondjuk elhárító rakéta?

Ha mindenáron tüzérségi megfigyelõ kell akkor miért nem jók a swarm tactics-os rakéták? Egymásnak és a többi hajónak is küldhetik az adatot.

Miért futna el a konvoj mellõl? Elébe megy a kishajóidnak és azok soha se érik el a konvojt.

Igazad van... jót fognak rajtad röhögni.


Más témák:
Egy korábbi más fórumon phantommal történõ beszélgetés kapcsán felmerült a Whipple-shield és a folyékony páncélok vegyítése. Tudtommal bizonyos "nem newtoni folyadékok" annál szilárdabb formát vesznek fel, minél erõsebb hatás éri õket. Ezt nem csak a személyi páncéloknál hanem a hajóknál is lehetne használni. Nem?
A két réteg közé, az üres tér helyére lehetne tenni ezt. Illetve ezzel együtt, vagy helyett olyan tulajdonságú anyagot ami a külsõ burkolat áttörése után ismét szilárd felszínt képezne kívül. A vákuumra vagy a külsõ burkolat anyagára való reakció lehetne ez. A reaktiv robbanóanyagokkal való burkolat meg a hab a tortán.

A meteor álcázott bombák pedig szerintem akár mûködhetnek is. Persze kell valami fedõakció ami során észrevétlenül lehet õket kitenni és pályára állítani. Mondjuk egy pár millió km-re történõ harc során.
Méretük és tömegük alapján olyanok legyenek amik nem jelentenek veszélyt, elégnének a légkörben. Igy nem gyanakodnának rájuk. Amint a közelbe érnének a burkolat leégése után indulhatnak a rakéták. Vagy egy magas légköri nukleáris bomba, tudtommal ez az egyik legerõsebb EMP fegyver.

És ha a torpedók még többen jönnek, még masszívabbak és gyorsabbak, akkor meg lehet olyan kishajókat meg elfogó rakétákat indítani, amik kilométeres hálókat feszítenek ki, a csomópontokban mágnesekkel, amint a torpedó áthalad köztük olyan erõs elektromágneses indukció lép fel, hogy tuti hazavágja a rendszereit.

Ez olyan, mintha a egy harckocsi-rajt úgy akarnál megvédeni, hogy gyalogosok egy kifeszített hálóval sétálnának körülöttük, hasonló okból. Életképtelen. :)


A kisütésrõl már beszéltünk. Ezeknek a fegyvereknek Napkitörés alkalmával is mûködõképesnek kell maradniuk, szóval olyan erõs elektromágneses indukciót aligha fogsz összehozni, mint egy masszívabb Napkitörés -> a rendszer nem fog hatást elérni...

a Doppler effektus gondoskodik róla, hogy a fotonok nagyobb energiával is csapódjanak be.

Krisztusom (ateista vagyok), megint mekkora zöldségeket hozol már megint össze...

Tudod mi a Doppler-effektus? Az, amikor a távolság változása miatt a az észlelõ hullámhossz-változást érzékel. Például így tudják megállapítani, hogy egy csillag közeledik felénk vagy távolodik (vöröseltolódás a megfigyelt jelenség neve). A frekvenciaváltozás miért is jelent nagyobb energiát akkor szerinted?

be lehet vetni kis mennyiségû antianyagot is akár, na nem az egészet annihilálni, az orr pici része bõven elég.

Mégis minek antianyaggal veszõdni? 12km/s delta-V esetén egy 7kg-os test becsapódása akkora energiát szabadít fel, mint egy második világháborús csatahajó egy tonnás lövedékének becsapódása. Ez alighanem elég ahhoz, hogy a beérkezõ rakétát megsemmisítse (nem annihilálódik, szóval a roncsai még okozhatnak gondot).

Szóval rendesen energiafegyverekkel kell küzdeni,

Milyen energiafegyverekre gondolsz? Már végig lett véve, melyiknek mi a hátránya. A lézerfegyverek esetén a fókusz a probléma, részecskeágyúknál a távolság növekedésével a töltött részecskék taszítják egymást, így egyre nagyobb területen szóródnak szét -> adott területen egyre kisebb energiát adhat át az egyre kevesebb becsapódó részecske.

Emiatt lehetnek csak rövid hatótávolságon használni az energiafegyvereket. Ezt kellene megcáfolnod...

küzdeni, a kishajók közelrõl jobban tudnak fókuszálni,

Csak hogy kerül közel, ha a célpont hajó rendelkezik nagy hatótávolságú rakétákkal? Ha tehát túléli a rakétatámadást, akkor tud közel kerülni. Erre építed a taktikádat... de ezzel az elsõ esély a célhajóé - ráadásul a célhajónál a kezdeményezés. Kilõheti a rakétákat, majd nekiállhat távolodó pályát választani. Vagyis a manõverezési elõny is nála lesz.

tudnak tüzérségi megfigyelõként mûködni, hogy pontosítsák a pályaadatokat.

Mi értelme lenne? Ez nem irányítattlan tüzérség, ahol szükség van a lõelemek módosítására.

Legyenek mondjuk 1 millió km-re a célponttól, az indító hajó legyen 20 millió km-re. Mi a különbség a kettõ között? Fénysebesség esetén mondjuk 63 másodperc (66 vs. 3 másodperces lag), parancsközlés esetén maximális távolság esetén (a hajó észleli a célpont manõverét, és utasítja a rakétát a módosítotásra) 126 másodperc (132 vs. 6 másodperc). Mi ennek az értelme? A rávezetést a végsõ fázisban úgy is a rakéta saját szenzorainak kell végrehajtania. Amíg elég közel ér ehhez a rakéta, addig az indítóhajó is kellõ mértékû parancsokat adhat, annyira nem tud kitérni a célhajó, hogy azt a rakéta ne tudja lekövetni (értelemszerû, hogy a rakétának a végsõ fázisban kellõ delta-V készlettel kell rendelkeznie, hogy egyfelõl követhesse a célpontot, másfelõl hogy esetlegesen elterelõ manõvert "cikk-cakkozást" hajtson végre).

(miközben megvédi magát az ellenségtõl, lelövöldözi az õ elfogóit),

Milyen egyszerûen mûködik akkor ez. Az miért nem merül fel, hogy õ is célpont, és nem biztos, hogy meg tudja védeni magát?

Továbbra sem erõforrás-alapúan gondolkodsz. Egy ûrvadász azért értelmetlen, mert egy rakéta olcsóbb és nagyobb hatásfokú. Miért gyártasz kis hajót, ha ugyanazt egy drón is megteheti, és egyszerûbb, olcsóbb (nincs szükség lakókabinokra, létfenntartó rendszerre).

Elkellhet hozzá ionhajtómû, szupravezetõ tárológyûrû, nukleáris elem, távhajtás stb.

Ionhajtómûvel legjobb esetben század, ezred g-s gyorsulást tudsz elérni... Nukleáris elem? A rádióizotópos elem ehhez kevés, tehát reaktor kell. Akkor máris ott tartunk, hogy nukleáris meghajtás - ezekrõl már írtam. Az én ûrfregatt-vázlatom is ilyennel rendelkezik...

A távhajtással nem érhetõ el nagy gyorsulás, ott van a linkedben is...

A pontos paramétereket, hogy mekkora, majd a jövõben fogjuk tudni.

Reálisan meg lehet jósolni, errõl szól a topic. De te még mindig az alapvetõ dolgoknál akadsz meg. Tisztában vagy például a Delta-V mûködésével már?


Ami Cifu adatait illeti, még 1* : a 1000, meg 100 km/sec a terjouleos, vagyis kilotonnás tartományban mozog.

Légszíves mutasd meg, hol írtam 1000 meg 100km/s sebességet. Szerintem sehol, én ilyen 10-20-30km/s delta-V-kkel számoltam eddig emlékeim szerint.

Arra nincs semmi elméleti fizika korlát, hány védõháló van a hajó körül, van 3 háló mondjuk mindegyiken átjut lövedék 10% eséllyel úgy hogy megõrzi manõverezõ képességét.

Gyakorlati korlát van, a védelmi rendszerek tömege. Nézd meg ismét az ûrfregatt vázlatot. A tömeg elsöprõ többsége üzemanyag. Aztán jön a meghajtás, szerkezeti tömeg, végül a fegyverzet. Akárhány védõhálót létrehozhatsz, de akkor a végén már nem is ûrfregatt, hanem ûrcsatahajót vizionálsz, sokezer, tízezer tonnás tömeggel. Elég messze kerülsz a "kis hajótól", pláne az ûrvadásztól.

Szó szerint hálót is lehet alkalmazni, mert ekkora sebességeknél egy gram tömeggel való ütközés, vagy egy hûtõmágnes melletti elrepülés is biztos hogy legalább az elektronikát elintézi.

Aztán a hálót mit fog csinálni, amikor becsapódik a rakéta? A reakcióerõk miatt elindul az általa megvédendõ hajó felé. A végén pedig a saját hajódat veszélyezteted a hálóval...

Ja atommal én is tudok izmozni, én az aggresszor városai ellen vetném be, majd leszoktatom arról, hogy ilyesmikkel hajigáljon. :P

A világûrben nem sok értelme van az atomfegyvereknek. Egy kinetikai lövedék ugye közel azonos energiát tud pusztán a nyers becsapódással felszabadítani.

Reméljük az ilyen emberekbõl nem lesz döntéshozó politikus, akkor meg az energiafegyverek hatásos lõtávjából kell kiindulni.
A jövõben valóban jót fognak röhögni az ilyen topikokon, mint ahogy azokon röhögnek, akik levezették szépen, hogy levegõnél nehezebb repülõ szerkezetet alkotni képtelenség. :D

Akkor ismét: miért is vagy itt? Trollkodni bárki tud, értelmesen hozzászólni kevesen...

És bocsánat. Kifelejtettem azt a lehetõséget, hogy indukciós katapultokkal indított ellátmány segítségével korlátlan ideig mûködõképesen tarthatom a kishajót. :)

Futkosson csak elölük a konvoj, míg ki nem fogy az üzemanyagból.
Vagy odarepülök a bolygóhoz, hiperszonikus kampóval, mikrohullám+hordozórakéta kombinációjával leeresztem a kettõs célú vadászt, miután a légköri vadászok már nem tudnak felszállni... mert elöbb lebombázom a reptereket.

Ha nekem kell védekeznem, beállok egy fémaszteroidához, ott még rejtõzni is tud a kishajó.

Ami meg azt a lehetõséget illeti, hogy a fregatt majd elrepül a kishajó elöl : fusson csak, kár hogy akkor nem tud megvédeni egy konvojt, ha meg ezerrel ott futkos mindenki elölük, akkor meg õk fognak elõbb kifogyni az üzemanyagból, mint a vadász+hordozó kombináció. :)

Már pusztán az életképessé teszi szerintem a kishajót, hogy tüzérségi megfigyelõként pontosíthatja a pályaadatokat (miközben megvédi magát az ellenségtõl, lelövöldözi az õ elfogóit), persze kérdés, mekkora méretû pontosan az a hajó, ami képes órákon át manõverezni 1-2g vel.
Elkellhet hozzá ionhajtómû, szupravezetõ tárológyûrû, nukleáris elem, távhajtás stb. A pontos paramétereket, hogy mekkora, majd a jövõben fogjuk tudni.

Ami Cifu adatait illeti, még 1* : a 1000, meg 100 km/sec a terjouleos, vagyis kilotonnás tartományban mozog.
Arra nincs semmi elméleti fizika korlát, hány védõháló van a hajó körül, van 3 háló mondjuk mindegyiken átjut lövedék 10% eséllyel úgy hogy megõrzi manõverezõ képességét. Szó szerint hálót is lehet alkalmazni, mert ekkora sebességeknél egy gram tömeggel való ütközés, vagy egy hûtõmágnes melletti elrepülés is biztos hogy legalább az elektronikát elintézi. Oké 1000bõl egy talál mennyinél is járunk, egy megatonnánál. :DD
Ja atommal én is tudok izmozni, én az aggresszor városai ellen vetném be, majd leszoktatom arról, hogy ilyesmikkel hajigáljon. :P

Reméljük az ilyen emberekbõl nem lesz döntéshozó politikus, akkor meg az energiafegyverek hatásos lõtávjából kell kiindulni.
A jövõben valóban jót fognak röhögni az ilyen topikokon, mint ahogy azokon röhögnek, akik levezették szépen, hogy levegõnél nehezebb repülõ szerkezetet alkotni képtelenség. :D

"Oké sikerült rájönni, hogy interkontinentális atomrakéta jobb mint gyalogság... Attól még utóbbira szükség van."

Az ûr egy teljesen más hadszíntér mint bármelyik itt a földön. Anno a 19.században a légi hadviselést úgy képzelték el, hogy óriási léghajók ágyúzzák majd egymást nagy komótosan, mint a tengeri ütközeteknél. Ugye milyen hülyén hangzik? Na a mi sci-fijeink is pont ilyen benyomást fognak kelteni pár száz év múlva.
Hiába van több kis hajód, ha egyetlen egy nagy hajónak nagyobb a deltaV-je, a gyorsulása, a hatótávja és a manõverezési kapacitása. Ahogy Cifu is írta lejeb, az egyetlen életképes megoldás a kishajóra a drón (automata ûrvadász). Akkor legalább gyorsulásban odaverheti a cirkálót. Ha földi párhuzamot akarnánk vonni, akkor ûrvadász=bicikli, ûrcirkáló=sportkocsi (és még nem is nagyon túloztam). Ûrvadász=ember a sivatagban 2 napi élelemmel és vízzel, ûrcirkáló=ember a sivatagban fél évi vízzel, élelemmel egy megtankolt terepjáróval. Remélem, hogy már kezded érteni miért nem jó a gyalogság/interkontinentális rakéta hasonlat. Egy gyalogos katona harcértéke itt a Földön ezerszer nagyobb, mint az ûrvadászé fent az ûrben.

Köszönöm a normális választ.

Következõ fogás : oké, tegyük fel torpedó felgyorsul tényleg 1000 km/s re.
A tömege is kicsit több egy kilónál...

Becsapódásnál az energia több TeraJoule, vagyis minimum egy kilotonna...

Oké küldj 10 ilyen eszközt a hajóra, és találjon abból mondjuk egy darab, oké nem lesznek a védelmi eszközök olyan jók mint elképzelem.

Én meg küldök 10 ilyen torpedót a városaidnak, azokat még el is találják... Na ki járt jobban?

Oké sikerült rájönni, hogy interkontinentális atomrakéta jobb mint gyalogság... Attól még utóbbira szükség van.

Szerintem Te is beleestél abba a hibába, hogy túl fiatalon kezdtél el sci-fi -t nézni. A Star Wars meg Star Trek filmek (könyvek) nagyon látványosak, meg epikusak, de sajnos nem mások, mint tündérmesék a jövõben.
Ezzel egyébként nincs semmi baj. Nagyon szórakoztatóak és élvezetesek, csak sajna semmi közük sincs a valósághoz.
Nekem is meg volt az a korszakom, mikor Battletechet meg hasonlókat olvastam és tényleg úgy képzeltem el az ûrcsatákat. Na meg a földiket is. :)
Aztán volt valaki aki rávilágított bizonyos részletekre (pl.: hatásfok, newtoni fizika) és sajna rá kellett jönnöm, hogy jól néz ki, meg látványos, de nem HATÉKONY. Ha olvastál pár A. C. Clark könyvet, akkor az ott leírtak vannak talán a legközelebb a valósághoz. Ráadásúl nagyon jól megmagyaráz jópár dolgot, h miért nem mûködik.
A lényeg az, h nehéz volt átalakítanom az ûrhajózásról alkotott képemet, de ha reális alapokon akartam hozzáállni, akkor muszály volt.
Ennek a topicnak meg az a vezérszála, hogy reálisan megközelítve hogyan képzeled el.

Félreértés ne essék én is keresem a fogás Cifun már hónapok óta, de még nem sikerült találnom. :)

Szóval tényleg számolj utána pár dolognak és rá fogsz jönni, hogy nem olyan egyszerûen mennek a dolgok, mint nagyon sok filmben és könyvben.

És ha a torpedók még többen jönnek, még masszívabbak és gyorsabbak, akkor meg lehet olyan kishajókat meg elfogó rakétákat indítani, amik kilométeres hálókat feszítenek ki, a csomópontokban mágnesekkel, amint a torpedó áthalad köztük olyan erõs elektromágneses indukció lép fel, hogy tuti hazavágja a rendszereit.

A hajók napmágnes vitorláit is fel lehet használni (vagy kicsit módosítani) akár mikrohullámok elõállítására is, egy kilométeres parabolaantennával egymillió kilométerre is lehet fókuszálni, és azzal elintézni a szenzort, ha a torpedó nagyon gyors, a Doppler effektus gondoskodik róla, hogy a fotonok nagyobb energiával is csapódjanak be.

http://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_sail

Ha ezek után netán 1000 bõl egy torpedó közel ér, be lehet vetni kis mennyiségû antianyagot is akár, na nem az egészet annihilálni, az orr pici része bõven elég. Vagy ha akkora raj megy flotta felé, egyik hajót kiüríteni és csalinak használni, és sikerült egy hajóra pazarolni a torpedókat.


Szerintem aki jót akar, inkább bolygóvédelemre használja a torpedókat a meteorbombák ellen, az ellen érnek is valamit. :)

Szóval rendesen energiafegyverekkel kell küzdeni, a kishajók közelrõl jobban tudnak fókuszálni, oldalról megrongálhatják a manõverezõ hajtómûveket, tudnak tüzérségi megfigyelõként mûködni, hogy pontosítsák a pályaadatokat.
Ember jelentõsége ott lehet, hogy miután hajó ionizáltsága elér egy adott szintet, robotagy megbízhatatlanná válik, ember még használhat egy robosztusabb lõelemképzõ célgépet, ha az is kisül, még visszatérhet az anyahajóra és nem veszik el a hardver.

Van kísérletezgetés, mind kémiai, mind szilárdtest lézereknél. Ám a belefektetett erõforrásokat jelenleg rövid távon nem adják vissza ezek, és mivel amúgy sincs eleresztve senki (még az USA sem) nagyon, ezért sorra döntik be a látványos, de kétséges sikerû programokat. Ennek a kaszának lett az áldozata a free-electron lézer is.

Õszinte tiszteletem a tied amiért még szóba állsz egy ilyen természettudományos ismereteket ponyva scifibõl tanuló trollal...

Ha én lennék moderátor, lehet, hogy az elsõ 2 sületlen hsz után ment volna banra:)

Nem.

Már kezdtem örülni hogy kisérleteznek megint valami lézer fegyverel, de akkor ezt is kaszálták. :(


Egyébként ha egy apro ponton éget 6m/s-el, akkor ha több ilyen "lézer ágyut" egy vonalban tüzel, ketté tudják vágni a hajot nem? :D:D
Huh, bekopcsoltam a tvt, star trek TNG ment, átkapcsoltam másikra, ott meg a DS9. :D

http://www.wired.com/dangerroom/2011/02/unexpectedly-navys-superlaser-blasts-away-a-record/

Írni tudsz, olvasni és értelmezni miért nem?
Idézzünk együtt:

Right now, the free-electron laser produces a 14-kilowatt beam.

Jelenleg 14kW-os nyalábnál tartanak. Emlékeztetõleg, a lenti csónakos videón egy 15kW-os lézert használtak.

If it gets up to its ultimate goal, of generating a megawatt’s worth of laser power, it’ll be able to burn through 20 feet of steel per second.

Ha sikerül elérniük a végcélt, egy megawatt teljesítményû lézer energiát, akkor képes lehet 20 láb vastag (legyen hat méter, na) acélt átégetni másodpercenként. Upsz, de ez mit is jelent? Azt, hogy egy aprócska ponton képes átégetni azt! Te elvaporizálni akarsz rakétákat. Én 1TW-ot adtam meg erre, vagyis 1000x nagyobb felületen ugyanerre legyen képes a dolog...

Szerencsére mások jobban tisztában vannak vele, mire lehetnek képesek az energiafegyverek, és rengeteg pénzt ölnek a kutatásukba. :)

Szintén Wired. Júniusban megvonta a szenátus a támogatást a Free-electron lézertõl. Szerencsére jobban tisztában vannak vele, ahogy mondod?!? :D

folyékony hidrogénnel el lehet vezetni, aztán felforrósodott anyag egy részét kispriccelni, máris van delta-V is.

Folyékony hidrogénnel? Komolyan? Mennyi is a hidrogén forráspontja? És te hõt akarsz elvezetni vele? Milyen nyomáson kívánod tartani, hogy folyékony maradjon? :D

Szerinted miért nem folyékony hidrogént használnak hõközvetítõ anyagként? Miért Freont, vizet, glykolt és hasonló anyagokkal próbálkoznak azok az ostobák? :D

Én feladom. Te is. :)