1002
-
#842
egy űrhajón véges számú meghibásodás lehet, ami beprogramozható egy karbantartó robotba.
Na, ezt felejtsd el, de sürgősen... Az űrhajúk a világ lebonyásabb gépezetei. Ehhez képest még egy kerékpárt sem tudna egy robot megjavítani... -
#841
nem túl tragikus - az Apollo visszaérkezésnél írnak 7G körül, az űrsikló 3G körül mindkét irányban.
Itt viszont fontos, hogy menetirányú gyorsulásról van szó, ami a legkevésbé megterhelő a szervezetnek (nem úgy, mint pl. egy versenyautó lassulása, kanyarodása, vagy egy repülő manőverezése). -
Renegade #840 Az emberélet kényes téma, politikai szempontból, ha eljut odáig az automatizálás, akkor praktikusabb egy automatizált harci eszköz.
Valószínüleg a gazdaságosság fog dönteni szerintem,
egy űrhajón véges számú meghibásodás lehet, ami beprogramozható egy karbantartó robotba.
Rengeteg dolog kispórolható egy személyzet nélküli eszközből, ráadásul még agilisebb is lehet, már ha a hajó meghajtása lehetővé teszi a több g-s gyorsulást.
Tényleg manapság egy űrhajós hány g-nek van kitéve indításkor/érkezéskor?
-
#839
A Föld-Mars távolság 4-20 fényperc, a Föld-Jupiter 32-53 fényperc, ennek duplája kell ahhoz, hogy megkapd a jelet, és arra reagálj, ha távirányításról van szó.
Ha nincs olyan automatikád, ami hatékonyabb egy emberi döntéshozónál, akkor legalább ezért kell, az említett karbantartás mellett. -
#838
És ha a karbantartást is robotokkal végeznénk? Meg a robotok karbantartását is robotok végeznék? Esetleg pár évente kiküldeni egy utánpótlást, hogy a selejteket kivágják és lecseréljék, meg fejlettebb technikát is vihetnek magukkal. -
#837
Szeritnem igen. A karbantartás miatt. A legénység életbenmaradása viszont nem szempont. Úgysem menti meg őket senki sem. -
Renegade #836 a videon szereplő hajó nem is rossz, főleg ha leválaszthatóak a modulok, így jó esetben életben maradhat a legénység, ha a hajót találat éri.
Erről jut eszembe, szükség lesz-e egyáltalán legénységre egy naprendszeren belül tevékenykedő hajó esetében? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#835
Milyen hajó a reális? Nos, én nem véletlenül hoztam fel a két (három) üzemmódú nukleáris meghajtás (1. mód: csak energiatermelés, 2. mód: kis tolóerő, de nagy hatásfokú meghajtás és a harmadik mód meg nagy tolóerő, kis hatásfok). Az üzemanyag a hajó tömegének kb. 80%-a, ha hidrogén a hajtóanyag, akkor hatalmas tartályokra lesz szükség, ha sűrűbb anyag, akkor akár kisebb is. A hajó alapvetően egyfelől nagy hatótávú rakétákkal lenne felszerelve, továbbá egy-két 1MW szintű lézerágyú CIWS célra.
Pár példa:
Ezen a videón a sokkal korábban említett Whipple-pajzsos hajó megoldás látható. Három nagy méretű, de amúgy vékony páncéllap. Én mondjuk nagyobbra hagynám közöttük a távolságot. A legénység számára adott a forgó szekció által nyújtott mesterséges gravitáció.
![]()
![]()
A fenti egy kicsivel egyszerűbb, 2x 4 rakéta látható a két szárnycsokon, és két lézer a lakómodul alján/tetején. Nincs viszont forgó szekció, tehát több éves küldetésre nem ajánlott. Érdekes a hajtómű / reaktor megoldása, a gép végén van a reaktor elhelyezve, a hajtóművek viszont a szárnycsonkon (kémiai, esetleg ion/plazma hajtómű?). -
Renegade #834 Na, A végletek....prognózis közötti szakasz dühösen íródott, azt kezeld ennek megfelelően, ki nem veszem, mert jogosnak érzem a felháborodásomat,de simán lehet, hogy én vettem túl személyesre, de így kerek egész.
Nem lehet, hogy mást láttál bele az általam írtakba, mint amit olvastál? Esetleg simán elbeszélünk egymás mellett?
A végletekkel jössz, holott nem azt kértem, sőt, elleneztem, soft scifit felhozni ilyen olyan példáknak, holott én hard-scifit említettem, ez igen erős csúsztatás. A jelen technológiájával tervezni egy jövőbeli űrhajót pedig oximoron.
Téged számokkal megcáfolni nem lehet (én nem is tudnálak, hiszen hiányosak az idevágó ismereteim), de jó példa erre, hogy a lézeres cikknek is nekimentél, mert olyan dolgokat prognosztizált egy működő prototipus kapcsán, amelyek jelenleg nem kivitelezhetőek (gondolom ezért prognózis).
Lehet sok volt mostanában a környezetedben (akár itt a topikban) túlzottan elrugaszkodott ötletek nem ezt az irányt eröltetem, egyszerűen elképzelhetetlennek és értelmetlennek tarok egy harci űrhajót a jelen szinten megtervezni mert nem reális, esély nincs rá (ha csak nem jönnek az UFO-k), hogy 50 éven belül szükség legyen rájuk. Azt is elfogadom, hogy egy, mi lesz 30-60 év múlva felütés is már scifi a te értékrendedben.
Nem lehet, hogy itt a képzavar, hogy a reális alatt te azt érted, hogy jelenleg reálisan milyen lenne, én meg azt, hogy amikor valóban létjogosultsága lesz egy harciűrhajónak, akkor az milyen lesz?
És, hogy még kevesebb legyen a félreértés köztünk, számomra a hard scifi ez: "A sci-fi-nek azt a vonalát nevezzük így, amelyik szigorúan figyelembe veszi és alkalmazza a természettudományos ismereteket, azokból logikus következtetéseket von le, és általában betartja a tudományos módszerekkel szemben támasztott követelményeket." (semmi extra, wikiről)
-
#833
Maradok Cifu szemléleténél. Ez nem sci-fi topik. -
#832
Nézd, a topic célja a realizmus keresése az űrharcászatban. Vannak különböző topicok, és nyitni is lehet újat arról, hogy milyen elvetemült dolgok lehetnek a Sci-fikben (van pl. Warhammer 40k, Star Trek, Star Wars topic is, ahol időről időre fel-felmerül a téma).
Ez a topik maradjon meg ilyennek, ha egy mód van rá. Már javasoltam párszor, hogy lehet nyugodtan nyitni külön topicot arra, hogy mondjuk van-e értelme űrvadászoknak olyan körülmények között, ahol anyag-antianyag reakcióból gyakorlatilag végtelen energiaforrás áll rendelkezésre, ahol 100%-os hatásfokú lézerekkel, tökéletes tükrökkel terrajoule szintű energiát tudunk egy gombostű fejére koncentrálni egy csillagászati egység távolságból (AU, Astronomical Unit, vagyis a Föld-Nap távolság, durván 150 millió km).
Az űrvadászokat azért hoztam fel, mert az egész topik innen indult, olvasd el az #1 hsz.-t.
Lehet, hogy "földhözragadt" a mintaűrhajóm, de a számok alapján megvalósítható, vagyis nem csak a sci-fikben, de a való életben is életképes, működőképes. Lehet túl nagy az elvárás, hogy valaki cáfoljon meg számokkal, de én ilyet eddig nem láttam. Nincs levezetve, hogy azok az érvek, amiket felhoztam, miért lennének hamisak, hol hibádzik a gondolatmenet.
Igen, természetesen el lehet indulni a spirálban, hogy de egyszer lesz mondjuk egy tiszta fúziós reaktor, amely iszonyú jó hatásfokkal termel elektromos energiát, miközben apró és könnyű. Lehetséges, hogy lesz olyan hajtómű, amely nem is igényel üzemanyagot, mégis hatalmas gyorsulást képes biztosítani. És így tovább. De akkor rövid úton oda jutunk, hogy rendben, de akkor már reális a Star Trek űrhajója, ahol az alacsony szerkezeti tömeget úgy érik el, hogy az űrhajó fizikai szerkezetét erőterekkel erősítik meg, ablakok helyett pedig erőtér tartja bent meg a túlnyomást. Vagy mondhatjuk azt, hogy ott van a Halálcsillag, ha akkora energiát képes leadni, hogy egy bolygót fel tud robbantani, mindezt látszólag 100%-os hatásfokkal, hiszen nem látszik semmiféle hőelvezető megoldás. Oh, de, van egy kis hő leadó nyílás, amin keresztül proton torpedót lehet a reaktorba indítani. :) -
Renegade #831 jókor érkeztél, neked is szól az előző komment :) -
Renegade #830 akkor legyen csak az irreálisan drága modell :)
még mindíg úgy érzem, hogy túlzottan földhözragadt ez a topik, lehetne feszegetni egy egészséges szintig (nem kell teleportáció, tachion kommunikáció, energia pajzs, stb)lássuk be nem te, meg mondjuk Molni az egyetlen aki bele esik ebbe a hibába (mondhatni a saját műszaki/fizikai ismeretetek köt titeket gúzsba szerintem), elég csak elolvasni pár Asimov művet (vagy éppen Robert A. Heinlein-t), hogy üljön a földhözragadt példa.
Csak hogy fix példa is legyen: Acélbarlangok (megj:1953), az emberiség képtelen lesz 8 milliárd ember élelmezését megoldani a nagyon távoli jövőben (nincs tönkretéve a föld, minden rendben, csak úgy gondolta Asimov, hogy az technológiailag kivitelezhetetlen). Ha az ember egy zsáknyi szinvonalas hard-scifit olvasott, akkor tucat szám tudja sorolni az ilyen példákat. Persze könnyű ezen mosolyogni a XXI. században, ezt belátom. Azt azért vegyük észre, hogy nem az internet/multimédia hiányát hozom fel hibának, hanem, hogy mit gondoltak a technológia fejlődéséről.
Ami engem igazán érdekel, az analógiát követve és elfogadva, hogy a bejelentett/megerősítésre váró áttöréseket figyelembe véve, az általad még éppen elfogadható "hardscifi" faktort beültetve, mi lenne az az űrhajó amit -merjünk nagyot álmodni- megépítettné 2075-re, ha a pénz nem számít?
Amit pár oldallal ezelőtt többször is képernyőre vetettél, az nem ér, az bőven a földhözragadt űrhajó (de szép képzavar ez az utolsó két szó) :)
-
#829
Jaja... Az energitárolás egy dolog. Hát a kinyerés sebessége...?
A hatásfok és a hőterhelés meg a másik fele. A nagy teljesítmény még 99,9%-os hatásofokkal is azt hozza ki, hogy az egész hajó egy nagy hűtő... -
#828
megint csak +1 szög a rakéta koporsójába
Ez csak egy akkumulátor, nem független energiaforrás.
...sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy.
Akkor reméljük, hogy a hatásfok terén is drasztikus javulás lesz, mert különben az űrhajók gyakorlatilag kilométeres radiátorok lesznek, aprócska reaktorokkal, hajtóművekkel és lakó, esetleg fegyver modulokkal. :)
Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetőre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hőterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az első űrhadihajónál.
A baj az, hogy ha így gondolkodunk, akkor azt is feltételezhetjük, hogy mondjuk feltalálják a teleportációt, vagyis semmi, de semmi értelme nem lesz magának az űrharcnak. :) -
Renegade #827 persze, ezt egyáltalán nem vitatom
lehet, hogy majd csak 10-20 év múlva éri meg belerakni az új okoskaróra/szemüveg/retinahudba
azt sem tudom megjósolni, hogy az első űrháború majd kevés de méregdrága hajót vagy mennyiségi hadviselést fog-e szülni.
biztos lehet pro/kontra érveket felhozni egy technológia gazdaságossága kapcsán, hiszen teszem azt hibridhajtás már volt II. vh-s tankokban is, de az autókba relatív új cucc, viszont a fullerének seggén még ott a tojáshéj, aztán mégis lelkesedik értük az ipar
ha nincsen kényszerpálya akkor szép lassan jönnek az új cuccok, de egy esetleg háború az mindíg más tészta
-
#826
Az a baj, hogy az ilyen "forradalmian új" akkumulátortechnológiákból az elmúlt legalább 20 évben minden évre jutott egy bemutató a "majd meglátjuk, hogy piacra kerül-e" kitétellel együtt.
A valós előrelépés ehhez képest 25 év alatt NiMH -> LiIon -> LiPo volt, ami összejött (igaz a mai legmodernebb LiPo akkumulátorok lényegesen fejlettebbek, mint a 10 évvel ezelőttiek, mind töltési sebességben, mind strapabírásban). Az első LiPo akkumulátorok 1997 óta kaphatók, a LiIon 1991-es, az NiMH 1989-es. -
Renegade #825 megint csak +1 szög a rakéta koporsójába
aksi
én továbbra is úgy gondolom, hogy mire eljutunk az űrhadihajóig, sem az energiatárolás, sem az energia termelés nem fog határt szabni az olyan fegyvereknek, amelyek energiaigénye mai szemmel irreálisan nagy. Még azt is megkockáztatom, hogy ha van jelenleg elméleti/irreálisan drága modell egy meleg szupravezetőre vagy egy olyan ötvözetre ami fittyet hány a hőterhelésre, nos már az sem csak elmélet lesz az első űrhadihajónál. -
#824
A kérdés, hogy mennyi energiát tud átadni a célpontnak, és az milyen mértékben reagál rá. A probléma mindkét oldalon nagy. Először is a röntgen-lézerekből nagy teljesítmény kinyerésére egy megoldást ismerünk jelentleg: a nukleáris robbanást. Szóval egy nukleáris bombát robbantasz fel, aminek akár 100 különálló "fókusza" is lehet. Elméletlen ezért is lett az SDI egyik alappillére, hiszen egyetlen X-Ray laser-műhold képes lehet az összes szovjet rakéta lelövésére. A gond az, hogy a hatásfok katasztrófálisan gyenge, egy egy megatonnás bombánál hozzávetőleg száz megajoule energiát jelent - a lent említett dolgok miatt látható, hogy ez nem sok mindenre elég.
Ha a célpont ráadásul a 0.1-10nm-es hullámhosszon (röntgen-sugárzás) hatékony védekezéssel bír, akkor sokkal több energiát kell vele közölni, mintha mondjuk infravörös lézerrel lőnénk.
További gond, hogy minden egyes lézerfókusz saját célzórendszert igényel, szóval az SDI röngten-lézer műholdja embertelen drága eszköz lett volna.
A harmadik, keveset emlegetett tény a fókusz, a röntgen elég jól fókuszálható rövid távon (ezért használják mikroszkópokban), viszont nagy léptékben már problémásabb a dolog. Szóval ha egy űrbéli, sok-sok megatonnás forrású röntgen-lézerről bombáról beszélünk, akkor is a hatásos lőtávolsága legfeljebb párszáz kilométer lehet reálisan, vagyis még kevesebb, mint a látható vagy infravörös tartományú lézereké.
Végezetül pedig tegyük hozzá, hogy a röntgen sugarakat a légkör is viszonylag jól elnyeli, így a légkörben, vagy légkörön keresztül nem igazán használható... -
F1End #823 Hopp, a link kimaradt.
http://www.globalsecurity.org/space/systems/xrl.htm
-
F1End #822 Az SDI -s röntgenlézerekhez hasonló eszközök mennyire lennének hatásosak egy bolygóközi utazásra felkészített (tehát kozmikus sugárzás és mikrometeorok ellen védett) hadihajóval szemben?
Mivel itt nukleáris robbanás szolgáltathatná az energiát, a lézerek teljesítménye drasztikusan növelhető lenne (mégha csak egy lövés ereéig működne egy ilyet hordozó drón). -
#821
Csupán azt vettem észre, hogy a kérdésben említett számérték pont annyi, valószínűleg onnan vették. A standard modell szerint a proton stabil, és innen kezdve nem idevaló téma, hacsak nem kerülnek elő a protonfegyverek :) -
#820
Nekem mondod? :D
A proton bomlás elvi dolog, ha jól tudom, eleddig sem elméleti síkon, és így természetesen a gyakorlatban sem sikerült bizonyítani ezt. -
EnxTheOne #819 "Szóval ha megmondod, hogy hány barion bomlás megy végre másodpercenként az adott energiaforrásban, illetve milyen hatásfokkal konvertálja ezt elektromos energiává, megmondom, hogy mennyi energiát is termelne a valóságban. :)
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :)"
Hát a sorozatban még "technoblabla" se nagyon volt, szóval ilyen adatokkal nem tudok szolgálni :D
Egyébként mechák energia forrása volt, és olyan részecskékkel működött amit kb 2100-ban fognak felfedezni :D -
#818
Szórakoztató feladvány Standard modellt ~10 mondatban megalapozni :)
Amúgy a 938.2 MeV(/c^2) az a Standard modell szerinti protontömeg. Ha azt bomláskor mind ki tudják nyerni... -
#817
A pontos meghatározás nélkül nehéz jó választ adni, de elsőre egy "technoblabla" szintű szám. A MeV megértéséhez tudni kell, hogy feltehetően itt a jelentése az egy elektron által nyert energia 1 Volt pontenciál különbség hatására.
Hogy ez mennyit jelent Joule-ban?
1 eV = 1.6×10^−19 joule, vagyis:
10 Exa eV (EeV) = 10 000 000 000 000 000 000 eV = 1.6 Joule
Ebből ki lehet számolni, hogy 938.2 MeV = 1.5028^e-10 Joule.
Most jön a "per Baryonic Decay" értelmezése.
A Barion egy szubatomi részecske, ami három quark-ból áll. Mi a quark? A jelenleg ismert legalapabb eleme a fizikának (a húrelmélet szerint még van ennél is kisebb elem, a húrok).
A Standard Model alapján:
![]()
Magyarázat: bal oldalt felül a lilák a quarkok, hat változatuk van (up, down, charm, strange, top és bottom), alul a leptonok (elektron neutrino, elektron, muon neutrino, müon, tau neutrono és tau), valamint a bozonok (foton, gluon, Z bozon és W bozon), illetve a féltestvér Higgs bozon. A szép az egészben, hogy vannak még aspiránsok, akik fel szeretnének kerülni a fenti képre (pl. az X és Y bozon, aminek a létét még nem bizonyították).
Vissza a témához, szóval quarkokból épülnek fel például a protonok (két up quark és egy down quark) vagy a neutronok (egy up quark és két down quark). Most jön a meglepi: a barion egy gyűjtőfogalom, ide tartoznak a nukleonok (proton és neutron), a labda barion, a xi barion és az omega barion.
Mit tudtunk meg akkor ebből? Azt, hogy az adott információ alapján az energia termelés egy barion bomlásból nyer ki 938.2 MeV-et. De ebből pont magát az adatot, azt, hogy az adott (gondolom valamiféle energiaforrás) mégis mennyi energiát termel, nem tudtuk meg. Ehhez tudni kéne mégis, hogy mennyi barion bomlik le a folyamat közben időarányosan, és hogy milyen hatásfokkal működik maga az energiaforrás.
Hogy egy Joule energiát (1 Watt per másodperc) nyerjünk ki 100%-os hatásfok mellett, ahhoz ~6,24 EeV-re van szükség, vagyis:
Először hozzuk egy szintre a nagyságrendeket, 6,24 EeV = 6 240 000 000 000 MeV.
6 240 000 000 000 MeV / 938,2 MeV = 6 651 033 894,69 barion bomlásra van szükségünk.
Szóval ha megmondod, hogy hány barion bomlás megy végre másodpercenként az adott energiaforrásban, illetve milyen hatásfokkal konvertálja ezt elektromos energiává, megmondom, hogy mennyi energiát is termelne a valóságban. :)
Persze ha valóban energiaforrásról beszélünk. :) -
EnxTheOne #816 Ez mennyire sok energia? Scifiben volt :D
Power Ouput: 938.2 MeV per Baryonic Decay -
#815
Ionic Wind Thruster fejlesztés az MIT-n
erre kíváncsi leszek, hogy sikerül-e megvalósítani.
Itt kicsit bővebben. -
#814
Ha repülőgépeket veszünk alapul. De itt inkább rakétákról, robotrepülőgépekről beszélünk. Ott azért a redundancia nem létező fogalom (általában). A vakítás persze jogos, és rakéták esetében is - ha optikai/IR/UV érzékelőről beszélünk. -
#813
Még ez sem igaz. Mert miféle kárt okoz egy gépben az, ha randomra kiválaszta egy néhány cm2-es felületet, ahol kilyukad? A mai gépek ez az esetek többségében lazán túlélik. Azt kell hogy mondjam, ma egy lézer szemből előbb vakítná meg a pilótát vagy okozna neki súlyos sérülést, minthogy a kemény hardver ezt megérezné... -
#812
Ez már sci-fi, de ilyenkor érdemes átgondolni, hogy mekkora teljesítményű is kellene, hogy legyen a Csillagok Háborújában látott Halálcsillag lézerének. :)
Persze már megtették mások... :) -
#811
Lazán kapcsolódik: lézerezzük meg a Holdat - egy kis számítgatás wattokról, hatásfokról, és a Hold elégetéséről... -
#810
A gond az, hogy általános a watt megadása a teljesítményre. Ez optikai teljesítmény. Ami mindenkit érdekelne, hogy mennyi energiát ad át a lézer a célponton, amit ugye joule-ban kellene megadni, ráadásul azt is, hogy mekkora területen (ha egy mikronnyi méretű területen, akkor ott nagy pusztításra képes, ha egy négyzetméteren, akkor lehet hogy csak egy kicsit felmelegíti). Na most ez az, amit kb. lehetetlenség fixen megadni. Függ a fókusztól (vagyis mekkora területre érkezik be az energia), illetve légkörben való használatkor függ attól, hogy a légkör mennyi energiát nyel el illetve szór szét a fegyvertől a célig tartó út alatt.
Amikor egy 100kW-os, 10%-os hatásfokú lézerről beszélünk, akkor azt jelenti, hogy 1MW-os (1MWh) teljesítményű energiaforrásra van szükség, hogy tüzelni tudjon. Miután nem tüzel, már elviekben semmi, gyakorlatilag töredék mennyiségű energiát vesz fel (a hűtés működtetésére például). A másik megoldás, hogy nagy méretű kondenzátor telepeket állítasz be, ám a kondenzátor csak rövid ideig képes az energiát tárolni, szóval kellemes játék (lövés előtt feltölteni, majd töltve tartani a kondenzátort).
Nearo nagyon jól leírta, hogy a fenti példa alapján a 100kW-os lézer 1MJ energiát vesz fel (1 liter benzin energiatartalma hozzávetőleg 35MJ, 1kg pedig 46MJ). Szóval látszólag iszonyú keveset. A gond az, hogy a lézer ez alapján viszont csak 0.1MJ energiát ad le mikor kilép a fegyverből. Gondolom ez már talán jobban érzékelteti a problémát. -
#809
óh hát hogyne, sablont, számológépet és szabadidőt is majd kap a villanyszámla mellé ugye? múltkor egyik elektromosságot szolgáltató cégnél dolgozó munkatárs ki volt akadva hogy már ő se érti saját villanyszámláját, meg hogy mit miért fizet. persze miért ne bonyolíthatnánk ezt még jobban úgy sincs senkinek semmi gondja :D -
#808
A watt az teljesítmény, a joule az energia. Ha 1 MW teljesítmény kell a lézerhez, akkor az azt jelenti, hogy 1 MJ energiát eszik másodpercenként. Addig tüzelsz vele, amíg nem szégyellsz.
Vagy hátha így jobban megérted... az hogy 100 kW-os motor van az autódban még nem határozza meg, hogy mennyi ideig tudsz vele menni. Azt az üzemanyag mennyisége határozza meg, pontosabban az, hogy mennyi energiát tudsz kinyerni a rendelkezésedre álló üzemanyagból. -
EnxTheOne #807 Amikor irtok a lézer energiaigényéről, akkor az mennyi ideig "elég"?
pl. 100 kw lézer, 10 % hatásfok. Akkor kell hozzá 1 mw.
De az 1 mw-al mennyi ideig lehet lőni? Szóval 1 másodperc? 1 óra folyamatos tüzelés?
-
Ninju #806 Mikor átfutottam, akkor én is felhúztam a szemöldökömet a napelemtáblák teljesítményén. Ezek szerint nem alaptalanul. :) -
#805
A különféle, már felvázolt fúziós meghajtások mellé érkezik. Azért a realitásoktól egy picit eltávolodtak, pl. 30 napos Föld-Mars út (Föld-Mars közeli távolságnál) 1MW-os napelemen kibuktam, az ISS összesen termel max. 110kW-ot... -
#804
Pont erről beszélek. Valóságos cél esetén több tíz MWe teljesítmény huzamos használatról van szó tökéletesen tisza időben... -
Ninju #803 Erről tudtok valamit?
Ígéretesnek hangzik, remélem össze tudják hozni a prototípust.
Itt egy link, hogy mire is adott pénzt a NASA.
